Napi Online
Csak az atom jelenthet megoldást a hazai hiányra
A következő ötven évben még nélkülözhetetlen lesz az atomenergia Magyarországon - ezt komoly érvekkel alátámasztva senki sem vitatta a 2020-ig tartó új energiapolitikai stratégia társadalmi egyeztetésén.
"A paksi atomerőmű ma a magyar villamosenergia-termelés 38 százalékát adja, a 2020-ig tartó időszakon belül nem látunk olyan reális alternatívát, amely kiválthatná ezt a kapacitást" - ismertette a gazdasági tárca álláspontját Felsmann Balázs szakállamtitkár, a 2020-ig előretekintő energiapolitikai koncepció első társadalmi vitáján. A koncepció tervezete várhatóan szeptember végén kerülhet a kormány elé.
A tárca előrejelzése szerint az alternatív energiahordozók felhasználása a jelenlegi négy százalék körüli értékről 15-18 százalékra növekedhet a fenti időpontig. Ebből kiindulva 2020 után is szükség lesz atomerőművekre Magyarországon, ami viszont új erőművi blokkok építését jelenti.
Felsmann szerint ha valamilyen ok miatt mégis a hazai atomenergia-termelés megszüntetése mellett döntene az ország, annak alternatívája csak a légkört szennyező elavult hazai, ukrán, balkáni szénerőművekben, illetve ukrán atomerőművekben megtermelt áram importálása, ám ezen megoldások egyike sem kívánatos környezetvédelmi megfontolásokból.
"A magyar villamosenergia-rendszer jelenleg is kapacitáshiánnyal küzd, emiatt ma már nincs alternatívája az atomerőműnek" - szögezte le az egyik markáns véleményt Járosi Márton. Az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke szerint a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket ma túlbecsülik. A véleményskála másik végén elhelyezkedők - az atomellenes Energiaklub - álláspontja szerint a várható hatékonyságnövekedés és a zöldenergia együttesen kiválthatja az atomerőműveket.
A Greenpeace viszont a megújuló energia várható arányát kevesellte, Rohonyi Péter kampányszervező szerint kormányzati szervek véleménye alapján 2020-ig akár 20 százalékra növelhető a megújuló energiák aránya. A zöldeknek ezt a véleményét nem osztotta az ellenoldal, ám azzal a felvetésükkel egyetértettek, hogy a 2020-ig tartó koncepció időhorizontján jóval túlmutat egy majdani új atomerőmű élethossza, ezért ezen erőművek életképességét hosszabb időtávban is vizsgálni kell.
"A paksi atomerőmű ma a magyar villamosenergia-termelés 38 százalékát adja, a 2020-ig tartó időszakon belül nem látunk olyan reális alternatívát, amely kiválthatná ezt a kapacitást" - ismertette a gazdasági tárca álláspontját Felsmann Balázs szakállamtitkár, a 2020-ig előretekintő energiapolitikai koncepció első társadalmi vitáján. A koncepció tervezete várhatóan szeptember végén kerülhet a kormány elé.
A tárca előrejelzése szerint az alternatív energiahordozók felhasználása a jelenlegi négy százalék körüli értékről 15-18 százalékra növekedhet a fenti időpontig. Ebből kiindulva 2020 után is szükség lesz atomerőművekre Magyarországon, ami viszont új erőművi blokkok építését jelenti.
Felsmann szerint ha valamilyen ok miatt mégis a hazai atomenergia-termelés megszüntetése mellett döntene az ország, annak alternatívája csak a légkört szennyező elavult hazai, ukrán, balkáni szénerőművekben, illetve ukrán atomerőművekben megtermelt áram importálása, ám ezen megoldások egyike sem kívánatos környezetvédelmi megfontolásokból.
"A magyar villamosenergia-rendszer jelenleg is kapacitáshiánnyal küzd, emiatt ma már nincs alternatívája az atomerőműnek" - szögezte le az egyik markáns véleményt Járosi Márton. Az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke szerint a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket ma túlbecsülik. A véleményskála másik végén elhelyezkedők - az atomellenes Energiaklub - álláspontja szerint a várható hatékonyságnövekedés és a zöldenergia együttesen kiválthatja az atomerőműveket.
A Greenpeace viszont a megújuló energia várható arányát kevesellte, Rohonyi Péter kampányszervező szerint kormányzati szervek véleménye alapján 2020-ig akár 20 százalékra növelhető a megújuló energiák aránya. A zöldeknek ezt a véleményét nem osztotta az ellenoldal, ám azzal a felvetésükkel egyetértettek, hogy a 2020-ig tartó koncepció időhorizontján jóval túlmutat egy majdani új atomerőmű élethossza, ezért ezen erőművek életképességét hosszabb időtávban is vizsgálni kell.