MTI

Még nem késő megmenteni a nyugat-antarktiszi jégtakarót

Egy új kutatás szerint megelőzhető a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása a Ross-tenger térségében, ha sikerül betartani a globális üvegházhatású gázkibocsátás korlátozását.

A nyugat-antarktiszi jégtakaró olvadása potenciálisan 5 méterrel lenne képes megemelni a globális tengerszintet. Ezért a tudósok szerint rendkívül fontos, hogy megértsük, elolvadhatnak-e a jégtakaró ma még stabilnak tűnő részei, illetve az olvadás üteme hogyan befolyásolja a tengerszintemelkedést. A phys.org tudományos portál által ismertetett tanulmány szerzői a nyugat-antarktiszi Siple Coast régiót vizsgálták meg, amelynek jégfolyói a Ross-tengerbe ömlenek, azonban tengerbejutásukat lassítja a Ross-jégself. A Ross-jégself alja ugyanis alig olvad, az alatta áramló hideg óceánvíznek köszönhetően. A nyugat-antarktiszi jégtakaró a kutatók szerint hétezer éve több száz kilométerrel húzódott vissza az olvadás miatt, az utóbbi kétezer év alatt azonban ismét megerősödött, és elnyerte jelenlegi stabil állapotát.

A Nature Communications folyóiratban publikált tanulmány elkészítésén dolgozó nemzetközi kutatócsoport, köztük ausztrál tudósok és a NASA sugárhajtómű-laboratóriumának (JPL) munkatársai számítógépes modellszimulációkkal vizsgálták a jégtakaró visszahúzódását és előretörését, valamint azt, hogy a jégtakaró viselkedését hogyan befolyásolta az óceán és a földköpeny. "Tanulmányunk célja az volt, hogy feltárjuk, mi történt a múltban a nyugat-antarktiszi jégtakaróval ebben a régióban, hogy jobban megjósolhassuk, mi fog történni a jövőben" - mondta el Dan Lowry, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók megállapítása szerint a nyugat-antarktiszi jégtakaró viselkedésének elsődleges mozgatórugója a víz keveredése a tenger mélyén. Amikor a víz tengeri jéggé fagy, só szabadul fel, és sűrű, hideg, sós víz keveredik az óceán mélyének vizébe, ami például a Ross-jégself alatti tengerüregbe is bejut. Ez a sűrű hideg víz védi a jégtakarót attól, hogy a melegebb óceánvíz a közelébe kerüljön, és megolvassza. Az Antarktiszról kiemelt jégmagok vizsgálata és a geológiai feljegyzések alapján régebben ez az óceáni keveredés gyengébb volt, így az olvadás erősebb lehetett. A kutatók hozzátették: hogy a jégtakaró méretének csökkenésével az alatta lévő földköpeny terhelése is csökken, és a földkéreg lassan felemelkedik, amivel viszont elősegíti a jégtakaró megerősödését.

A tanulmány szerzői szerint a jégtakaró visszahúzódását és előrenyomulását leginkább az óceán hőmérsékletének változásával lehet magyarázni, de a földkéreg reagálásának mértéke is befolyásolja, hogy a jégtakaró mennyire van kitéve az óceán hatásának. A jégtakaró, az óceán és a földkéreg mind kölcsönhatásban vannak egymással, és befolyásolják egymást - állapították meg. Egy friss kutatás szerint a Nyugat-Antarktisz egy másik részén, az Amundsen-tenger partvidékén a jégtáblák alatti tengerüregek vize már meleg, ezért ez a jég már olvad, és további olvadása elkerülhetetlen, akkor is, ha a károsanyag-kibocsátást globálisan csökkentik.

Lowry azonban azt állítja, hogy a nyugat-antarktiszi jégtakaró a Siple Coast régióban még megmenthető a visszahúzódástól. "Modellezésünk segített annak megértésében, mi okozta a változásokat a múltban; tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentésével a párizsi megállapodás célkitűzésének megfelelően, meg lehet állítani az óceán felemelegedését azon a szinten, ami nem okozza a jégtakaró összeomlását. Ez a régió érzékeny, de ott még nem tartunk" - fogalmazott a tudós.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • manypet #5
    "kifele haladunk a jegkorszakbol, de katasztrofalis sebesseggel"
    Amikor beléptünk a Kis Jégkorszakba, akkor 100 év alatt 1,5 fokot csökkent a hőmérséklet. Most 150 év alatt növekedett 1 fokot.
    Akkor mi is a gyors ebben?
  • Macropus Rufus #4
    sztem az elővilág nagy része akkor is kihalna ha nem ilyen gyorsan menne a folyamat, mivel az élő helye tűnne el. 20.000 évvel ezelőtt volt az uccsó nagy jégkorszak tetőzése. És olyan 1000 évvel ezelőtt volt egy kisebb jégkorszak tetőzése. Most ezekből jön ki a Föld. És vélhetően exponenciális össze függés van az eltelt idő és a melegedés közt. Mivel melegszünk olvadnak a jég/hótakarók amik am. a Föld hűtésében is részt vesznek. De mivel olvadnak ezért egyre kevésbé tudnak hűteni ami miatt gyorsabban kezdünk melegedni, ami miatt gyorsabban olvadnak stb… Hány faj tudod alkalmazkodni a megváltozott klímához 20.000 év alatt? Sztem nagyon-nagyon kevés, vagy esetleg egy sem. Persze biztos az ember is bele játszik a dologba, de sztem közel sem annyira, mint feltételezik. A Föld klímája am. is sokkal több ideig volt melegebb, mint most. Pár millió éve az átlag hőmérséklet vagy 10-12 fokkal volt melegebb mint most. És? Nem halt ki az élet, sőt! A magasabb széndioxid miatt sokkal dúsabb volt a növényzet, ami magával hozta azt, hogy az állatok is némileg nagyobbak voltak stb… Igaz, ez az embernek nem lett volna olyan jó, de ugye ezt a természet pont le fogja szarni. Ha kell akkor – sajnos – az ember menni fog a levesbe. És velünk együtt nagyon sok olyan élőlény, ami képtelen alkalmazkodni az új világhoz. De a termeszét ki fogja termelni azokat az élőlényeket, amik a megváltozott klímában is létezni tudnak. Az ember bele akar és bele is fog avatkozni ebbe a folyamatba. Kérdés az, hogy az jó lesz e vagy sem hosszú távon. Lehet nagyobb gázt okoz ezzel mint ami most már van…
  • Gabbbbbbbbbbbb #3
    Ami te irsz az a verebseg. Igen, kifele haladunk a jegkorszakbol, de katasztrofalis sebesseggel. Szuper, hogy latod te is az emberi tevekenyseg hatasat, a lenyeg itt az, hogy ilyen sebessegu felmelegedesre a bioszferanak nem lesz valasza, nem veletlenul nevezik a jelenlegi helyzetet az ixedik Nagy Kihalasi Esemenynek. (Nem az emberisegnek kene a 2-10000 ev a felkeszulesre, hanem a teljes elovilagnak)

    Jo ok, ha szorszalhasogatni akarsz, akkor mondhatnank azt, hogy a termeszetes folyamatokat nem lehet megallitani, de nagyon nem ez a lenyeg.
  • t_robert #2
    Már megint a faszság.... nem lehet megakadályozni a jégtakarók jelentős részének elolvadását.... legfeljebb lassítani lehet. Lévén a klíma változás már 20-22 ezer éve tart azóta olvadunk kifele az utolsó jégkorszakból. Mint ahogy már vagy 100-200 szor megtörtént a folyamat az elmúlt 100 millió év időjárásában. Csak az elmúlt 2 millió évben volt vagy 4 jégkorszaki ciklus. Tökig befagyás majd kiolvadás és újra és újra. Ez világosan kiderül az antarktiszi furás mintákból, amit a két kilométer vastag sarki jégtakaróból vettek. NAgyjából úgy 10-12 fokos átlag hőmérséklet változás van a ciklusokban. Az utolsó kiolvadási folyamat nélkül nem is lenne ma emberi civilizáció. Anélkül most is ott dideregne egy millió ember a barlangban prémekbe burkolva a tűz körül, hadakozva a kardfogú tigrissel és a barlangi medvével és reménykedve hátha sikerül elejteni egy mamutot. Ahhoz hogy kialakuljon a mai emberi civilizáció az kellett, hogy a szárazföldek több milló négyzetkilométeréről vissza húzódjon a jég és hó takaró és felszabaduljon a terület növény és állat tenyésztése, letelepedésre és fokozatosan társadalmakat, országokat, birodalmakat kiépíteni és megsokasodjon a létszám. Ha ma is ott vacognánk a barlangban a tűz körül nem létezne igazán civilizáció. Ahhoz, hogy kiemelkedjen az emberiség kellett az, hogy a biológiai fejlődése eljusson a homo sapiensig és a klima pont úgy alakuljon, hogy lehetőségeket kapjon a terjeszkedésre és a fejlődésre. Mivel egy jégkorszaki ciklus nagyjából 300-400 ezer évig tart, amiből a befagyott rész van vagy 200-250 ezer év a teljesen kiolvadt rész vagy 50 ezer év és van köztük egy befagyási és kiolvadási folyamat úgy 20-25 év alatt... Mi most nagyjából a 20-22 ezer évvel ezelött indult kiolvadási folyamat utolsó felében járunk. ez persze a tengerszint 150 méteres emelkedésével jár, ahogy a szárazfőldi jégtakaró elolvad és emeli a tenger szintet. A gleccserek nagy része el fog olvadni és az északi sarki jégtakaró jelentős része vagy egészben. Mint ahogy a déli sarki jég is jelentősen vissza fog húzódni. Soha nem a folyamat megtörténte volt a kérdés, hanem legfeljebb sebessége. Amire hat az emberi tevékenység. Persze nem mindegy, hogy 300 év múlva olvad el a jég mennyiség vagy 3000 év alatt. ha sikerül lassítani a folyamatot több ideje lesz felkészülni az emberiségnek a elkerülhetetlen változásokra. Ha nem lenne emberiség a földön a dolog akkor is lezajlana csak valamivel lassabban. Hazug minden olyan felvetés, ami azt sugallja, hogy a folyamat megállítható és rajtunk múlik. Lévén a jégkorszki változásokat a föld keringési pályáját változtató csillagászati ciklus okozza. Ami kihat a földet érő napenergia mennyiségére, ami kihat a hőmérsékletre. Ahogy z elefentra mászó hangya se tudja befolyásolni az elefánt viselkedését pont úgy nem tudjuk mi se a földet. Csak rontani tudunk rajta vagy kevéssé rontani.
  • Kotomicuki #1
    "Érdekes", hogy az okfejtésben mindig megállnak a csak a kisembereket érintő korlátozások meghozatalának szükségességénél és ezt a "nagyokra" sohasem vetítik ki - pl. őserdőkivágás megtiltása cégeknek is, az energiazabáló coint-őrület megfékezése, stb.