Napi Online
Szégyenletes a helyzetünk a megújuló energiák terén
Szégyenletes - így minősítették azok a szakemberek Magyarország EU-s megújulóenergia-rangsorban elfoglalt helyét, akik részt vettek a REECO Hungary által a magyar zöld energiáról és energiahatékonysági programokról rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Annak ellenére, hogy jók az ország adottságai, minden területen abszolút utolsó helyen állunk az unióban, így a napkollektorok, a szélerőművek számában vagy a geotermia kihasználásában is - jelentette ki Horváth János, a napkollektorokat gyártó SpringSolar Kft. ügyvezető igazgatója. Holott a gázár növekedése és az "épületcímkézés" közelgő bevezetése - ennek során a személyautók zöld kártyájához hasonló energetikai tanúsítvánnyal látják majd el az ingatlanokat - egyre inkább előtérbe helyezi az energiahatékony rendszereket. A szakemberek szerint ezek kiválóan kombinálhatók a megújuló energiaforrásokkal. Az unió az épületcímkézéstől - amely 2009. január elsejétől már nem csak az új építésű ingatlanokra vonatkozik - azt várja, hogy a minősítési kategóriák befolyásolják az épületek árát, és megjelenik egy széles réteg, amely számára az energiahatékonyság kulcskérdéssé válik.
Ha energiáról van szó, a lakosságot elsősorban a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje és a fűtéskorszerűsítés érdekli - nem véletlenül fogyott el 2006-ban 11 nap alatt a nemzeti energiatakarékossági program keretében meghirdetett mintegy 800 millió forint. A csekély támogatási összegek miatt azonban még csak kevesen gondolnak napkollektor, napelem vagy pellettüzelésű kazán beszerzésére. A kormányzati és uniós források bővítésére azért lenne szükség, mert az energiatakarékos, zöld rendszerek gyorsabb megtérülését tennék lehetővé (jelenleg a megtérülési idő napkollektoros rendszerek esetén tíz évre tehető). A magyar lakossági, közületi megújulópiac olyan kicsi, hogy a magyar gyártók szinte kizárólag exportra termelnek; a tapasztalatok szerint kollektoraik, napelemeik Nyugat-Európában keresettek és versenyképesek.
A lakossági és a kis összegű támogatások felpörgetnék a magyarországi megújulópiacot, ezért a NEP (Nemzeti Energiatakarékossági Program) mellett egy MEP-re (Megújuló Energia Program) és olyan KEOP-támogatásokra is szükség lenne, amelyek nem csak óriásberuházásokat támogatnak - mondja Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Szövetsége Megújuló Energia Szekciójának vezetője, a Naplopó Kft. ügyvezető igazgatója.
Bár Magyarország lemaradása a megújuló energiák felhasználásában tetemes, Budapest április 19-21. között átmenetileg a terület régiós központjává alakult át: a németországi REECO első alkalommal rendezte meg Magyarországon a RENEXPO Budapest 2007 konferenciasorozatot és kiállítást, amely több mint 150 előadójával és kilenc ország részvételével egész Közép- és Délkelet-Európában a legnagyobb rendezvény volt.
Több mint 70 kiállító - egyharmaduk külföldi cég - mutatta be termékeit, technológiáit, szolgáltatásait a Hungexpo Budapesti Vásárközpont területén, a konferenciatémák között egyebek mellett az épületek energiahatékony felújítása, a napenergia- és szélenergia-hasznosítás, a bioenergia, a bioüzemanyagok és a földhő kiaknázásának lehetőségei szerepeltek. Szó volt a megújuló energiatermelés finanszírozásáról, az energialiberalizációról, az ökorégiókról és a nemzetközi finanszírozási gyakorlatról is.
Egy négyfős család használati melegvíz-igényét kiszolgáló napkollektor jelenleg mintegy bruttó egymillió forintba kerül, erre az összegre 150 ezer forintos vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. Ha valaki családi házát megújuló energiával szeretné fűteni, az mintegy 2,5 milliós beruházást kíván. Egy automata pellettüzelésű kazán árát másfél millióra becsülik a szakemberek.
Ausztriában a napkollektorok felülete eléri a hárommillió négyzetmétert, míg Magyarországon - ahol a napsütéses órák száma jóval magasabb - ez a szám mindössze 50-100 ezer négyzetméterre tehető. A vállalkozói és a kkv-szektor, de az önkormányzatok számára is egyre égetőbb feladat értékelhető választ adni az önellátás és az energiafüggetlenség gyakorlati kérdéseire, a RENEXPO ezért is hiánypótló kiállítás - mondja Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára.
Annak ellenére, hogy jók az ország adottságai, minden területen abszolút utolsó helyen állunk az unióban, így a napkollektorok, a szélerőművek számában vagy a geotermia kihasználásában is - jelentette ki Horváth János, a napkollektorokat gyártó SpringSolar Kft. ügyvezető igazgatója. Holott a gázár növekedése és az "épületcímkézés" közelgő bevezetése - ennek során a személyautók zöld kártyájához hasonló energetikai tanúsítvánnyal látják majd el az ingatlanokat - egyre inkább előtérbe helyezi az energiahatékony rendszereket. A szakemberek szerint ezek kiválóan kombinálhatók a megújuló energiaforrásokkal. Az unió az épületcímkézéstől - amely 2009. január elsejétől már nem csak az új építésű ingatlanokra vonatkozik - azt várja, hogy a minősítési kategóriák befolyásolják az épületek árát, és megjelenik egy széles réteg, amely számára az energiahatékonyság kulcskérdéssé válik.
Ha energiáról van szó, a lakosságot elsősorban a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje és a fűtéskorszerűsítés érdekli - nem véletlenül fogyott el 2006-ban 11 nap alatt a nemzeti energiatakarékossági program keretében meghirdetett mintegy 800 millió forint. A csekély támogatási összegek miatt azonban még csak kevesen gondolnak napkollektor, napelem vagy pellettüzelésű kazán beszerzésére. A kormányzati és uniós források bővítésére azért lenne szükség, mert az energiatakarékos, zöld rendszerek gyorsabb megtérülését tennék lehetővé (jelenleg a megtérülési idő napkollektoros rendszerek esetén tíz évre tehető). A magyar lakossági, közületi megújulópiac olyan kicsi, hogy a magyar gyártók szinte kizárólag exportra termelnek; a tapasztalatok szerint kollektoraik, napelemeik Nyugat-Európában keresettek és versenyképesek.
A lakossági és a kis összegű támogatások felpörgetnék a magyarországi megújulópiacot, ezért a NEP (Nemzeti Energiatakarékossági Program) mellett egy MEP-re (Megújuló Energia Program) és olyan KEOP-támogatásokra is szükség lenne, amelyek nem csak óriásberuházásokat támogatnak - mondja Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Szövetsége Megújuló Energia Szekciójának vezetője, a Naplopó Kft. ügyvezető igazgatója.
Bár Magyarország lemaradása a megújuló energiák felhasználásában tetemes, Budapest április 19-21. között átmenetileg a terület régiós központjává alakult át: a németországi REECO első alkalommal rendezte meg Magyarországon a RENEXPO Budapest 2007 konferenciasorozatot és kiállítást, amely több mint 150 előadójával és kilenc ország részvételével egész Közép- és Délkelet-Európában a legnagyobb rendezvény volt.
Több mint 70 kiállító - egyharmaduk külföldi cég - mutatta be termékeit, technológiáit, szolgáltatásait a Hungexpo Budapesti Vásárközpont területén, a konferenciatémák között egyebek mellett az épületek energiahatékony felújítása, a napenergia- és szélenergia-hasznosítás, a bioenergia, a bioüzemanyagok és a földhő kiaknázásának lehetőségei szerepeltek. Szó volt a megújuló energiatermelés finanszírozásáról, az energialiberalizációról, az ökorégiókról és a nemzetközi finanszírozási gyakorlatról is.
Egy négyfős család használati melegvíz-igényét kiszolgáló napkollektor jelenleg mintegy bruttó egymillió forintba kerül, erre az összegre 150 ezer forintos vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. Ha valaki családi házát megújuló energiával szeretné fűteni, az mintegy 2,5 milliós beruházást kíván. Egy automata pellettüzelésű kazán árát másfél millióra becsülik a szakemberek.
Ausztriában a napkollektorok felülete eléri a hárommillió négyzetmétert, míg Magyarországon - ahol a napsütéses órák száma jóval magasabb - ez a szám mindössze 50-100 ezer négyzetméterre tehető. A vállalkozói és a kkv-szektor, de az önkormányzatok számára is egyre égetőbb feladat értékelhető választ adni az önellátás és az energiafüggetlenség gyakorlati kérdéseire, a RENEXPO ezért is hiánypótló kiállítás - mondja Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára.
