Hunter

Fél Celsius a hosszú élet titka?

Jó ideje úgy véljük, hogy az emberi test ideális hőmérséklete 37 Celsius fok, melyhez az egészséges test szigorúan ragaszkodik is. A Science magazinban publikált új tanulmány szerint azonban a 36,5 C fok jobb hatással van az élettartamra, igaz a kísérletek egerekkel zajlottak.

A lehűtött rágcsálók várható átlagos élettartama körülbelül 15%-kal növekedett, ami emberi évekre levetítve 6-8 plusz esztendőt jelent. A kutatók már évtizedek óta tudják, hogy a szokásosnál egyharmaddal kevesebb kalóriát tartalmazó étrenddel akár 40%-kal is meghosszabbítható az egerek és más emlősök élete, az étrend hatására pedig legalább fél fokkal csökken a testhőmérséklet is.

Azt eddig nem tudták, hogy ez a csökkenés hozzájárul-e az öregedés ellensúlyozásához, vagy csak a diéta egy egyszerű mellékhatása. Ezt nem egyszerű tesztelni, mivel ahogy már a bevezetőben is írtuk, az egészséges test nem igazán enged a 37 fokból, ezért a kutatást végző kaliforniai Scripps Kutató Intézet munkatársai Bruno Conti vezetésével a genetikához fordultak.

Egy, a sejteket hőtermelésre sarkalló gént helyeztek el az egerek agysejtjei között, az agy testhőmérsékletet érzékelő és kontrolláló központja közelében, ami így egyfajta termosztátként funkcionált. A trükk bevált, a gén elvégezte feladatát, az agy 0,3-0,5 fok körül csökkentette a test hőmérsékletét. A lehűtött nőstény példányok élettartama 20, a hímeké 12 százalékkal nőtt, állapotukban nem tapasztaltak negatív változást.

Úgy tűnik, a kalóriacsökkentés mellett az alacsonyabb testhő is segít az öregedés lassításában, sőt a kutatók szerint jóval nagyobb mértékben járul hozzá, valószínűleg a metabolizmus és melléktermékeinek, mint a sejtek elöregedését elősegítő szabad gyökök előállításának lassítása a kulcs.

Azt senki nem tudja, miért favorizálta az evolúció a 37 C fokot a legtöbb emlős, köztük az ember esetében is, az általános nézetek szerint ez a legoptimálisabb hőmérséklet a biokémiai reakciók számára. Conti kísérleteiben a csökkenés látszólag nem okozott semmilyen problémát, a szaporodással, a gének átadásával is minden rendben volt.

Ahhoz, hogy biztosat állíthasson a tudomány, jóval több kísérletre és egészen mélyreható elemzésekre lesz szükség, miközben az sem zárható ki, hogy az emberi szervezet másként reagálja le a változást. Mindenesetre intő jel, hogy az evolúció nem élt ezzel a lehetőséggel, bár előfordulnak olyan emberek, akiknél alapból van némi eltérés az átlagos testhőmérsékletükben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #95
    Hibásak a következtetéseid, ami engem illet, de nem várom, hogy megértsd.
  • BiroAndras #94
    "Lehet valószínűtlennek nyilvánítani valamit, elméleti alapon, de igazi bizonyosság ugye a kísérleti bizonyíték."

    Természetesen, de nekem se időm, se kedven ilyenekkel játszani. Inkább megvárom, amíg más elvégzi a megfelelő kísérleteket.

    "A magyarázatkeresés NEM áltudományos önmagában!"

    Nem erről van szó, hanem hogy előnyben részesíted a kevésbbé valószínű magyarázatot csak azért, mert neked az a szimpatikusabb.

    "Olvasgass csak, én nem elégszem meg azzal, hanem inkább elébe megyek a dolgoknak, személyes tapasztalatok megszerzésével."

    Már sokszor mondtam, hogy a személyes tapasztalat önmagában nem sokat ér. Rendesen elvégzett kísérletekre van szükség. Ebben az esetben pl. egy tökéletes műkéz kellene, ami az emberi kéz hőtérképét pontosan utánozza. Ez lenne az egyik kísérlet, ami azt igazolná, hogy a hőáramlás önmagában is elég. Ezt félig megcsinálták (tökéletlen műkézzel).
    A másik felét, ami azt igazolná, hogy a hőáramláson kívül más hatás nincs, szintén elvégezték.

    "Persze elvileg átverhetnek, de ne félj, résen vagyok."

    Nekem úgy tűnt, hogy sokszor inkább érzelmi alapon döntessz, nem objektíven, ami nem a legjobb stratégia átverés ellen.
  • dez #93
    Arról még lehetett beszélni, hogy az izületekre hat (amit okozhat nyomásváltozás is), viszont az sokáig egyfajta tabu volt, hogy az idegrendszerre is hathat. Mint ahogy szinte minden tabu volt, ami pszichológia, de főleg a negatív hatások, mert ugye a dolgozót nem gátolhatja semmi munkája lelkes elvégzésében...
  • Epikurosz #92
    Nem igaz. Mindig is tudtuk, hogy a front hat az izületekre.
    A tudomány is elismerte, csak a mechanizmus nem teljesen ismert ma sem.
  • dez #91
    Sokáig az is csak buta legendának számított, hogy a frontnak bármilyen hatása lehet az emberre... Sőt még ma sem bizonyított kétséget kizáróan!
    Jó lenne a bizonyosság, de azt is tudni kell, hogy komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy ne legyen ez annyira bizonyos. Ezek olyan megtűrt dolgok.
  • Epikurosz #90
    Én nem tartom hihetetlennek, pláne most, hogy front volt, és én is éreztem. De, egyelőre csak legenda az egész. Tessék bebizonyítani kísérletekkel, és mindjárt más lesz a leányzó fekvése.
  • dez #89
    Lehet valószínűtlennek nyilvánítani valamit, elméleti alapon, de igazi bizonyosság ugye a kísérleti bizonyíték. Bizonyítsd be a gyakorlatban, hogy pusztán hőáramlással maximális fordulatra gyorsítható a kerék!

    A magyarázatkeresés NEM áltudományos önmagában! Ilyen alapon hol lenne a tudomány!? Az áltudományos az az, ha nincs kellően megalapozva, akár utólag.

    Olvasgass csak, én nem elégszem meg azzal, hanem inkább elébe megyek a dolgoknak, személyes tapasztalatok megszerzésével. Persze elvileg átverhetnek, de ne félj, résen vagyok. :)
  • dez #88
    "Szerinted a talajvízszint meghatározására a varászvessző alkalmasabb, mint mondjuk egy próbafúrás. Bravó!"

    Ha cm-re kell tudni, hogy egy előre kijelölt ponton hol áll a talajvízszint, akkor természetesen jobb a fúrás. Ha viszont keresni kell, nem elég ám egy fúrás! Épp azért hívják próbafúrásnak: vagy bejön, vagy nem. Így gyorsan drága lesz a fúrósdi.

    Amúgy miért tartod lehetetlennek, hogy egy nagyobb mennyiségű víz, főleg ha mozog is, hatással lehet a pár méterrel felette álló személyre? (És ennek láthatóvá tételében segít a pálca, mint már írtam.)
  • BiroAndras #87
    "Figyelj. Van néhány tényünk. Nem dobhatjuk el csak úgy az egyiket-másikat, csak mert úgy egyszerűbb magyarázni valamit."

    Nem tényt dobunk el, hanem egy lehetséges magyarázatot valószínűtlennek mondunk a tények ismeretében, és az occam borotvája elv segítségével.

    "Az összes fejleményt szem előtt tartva pl. az a magyarázat is felmerül, hogy ez a bizonyos plusz energia, hatás (nem nevesíteném, amig nem tudhatom, mi) önmagában nem tudja megforgatni a kereket, de ha egy kis hőmozgástól elindult, azt már fokozatosan fel tudja gyorsítani."

    Ez tipikus példája az áltudományok módszerének. Ha elég kreatív vagy, kellően nyakatekert érveléssel bármit meg tudsz magyarázni. Ezért szereti a valódi tudomány az egyszerűbb magyarázatokat.
    Ha a magyarázatokban levő feltételetzésekhez becsült valószínűségeket rendelünk, matematikailag is bizonyítható, hogy az egyszerűbb megoldás a valószínűbb.

    "Már többször írtam neked, hogy szerintem - mások, vagy indirekt módon magad által - előre megszűrt információkból merítesz."

    Már többször írtam neked, hogy tapasztalatból elég jól tudom már, hogy kinek érdemes hinni (és nem az számít, hogy tetszik-e nekem az állítása). De ha nem hiszed, semmi gond, keress neked tetsző forrást, és beszéljünk arról (ezt is írtam már). Egyébként sokszor elolvasok olyan oldalakat is, amelyekkel szemben komoly fenntartásaim vannak alapból. Általában könnyedén cáfolhatók az állításaik.

    "Én pl. ismertem valakit, aki egész életében ezzel keresett vizet, és sok helyre hívták, mert jóval olcsóbban dolgozott, mint mondjuk a geológusok."

    Én is tudok olcsóbban dolgozni, mint a geológusok. A kérdés az, hogy hatékonyabb volt-e náluk. Ezt megfelelő körülmények közt elvégzett kísérletekkel kell eldönteni.
  • Epikurosz #86
    "Én pl. ismertem valakit, aki egész életében ezzel keresett vizet, és sok helyre hívták, mert jóval olcsóbban dolgozott, mint mondjuk a geológusok."

    Jesszus.
    Szerinted a talajvízszint meghatározására a varászvessző alkalmasabb, mint mondjuk egy próbafúrás. Bravó! Szegény nagyszüleid, forognak a sírjukban.

    Én ugyan nem akarok kutat furatni, de ilyen varázspálca jól jönne a motorolajszint meghatározásánál is, nem gondolod? Ha már vizet érzékel, akkor olajat miért nem? Nem kellene dugdosni a szintellenőrző pálcá, meg törölgetni.
    Az általad dícsért varászpálca sokkal jobb lenne. Tisztább, szárazabb érzés.