Hunter
Állat helyett hústenyésztés?
Egy új kutatás szerint nem elképzelhetetlen, hogy a jövő hamburger húsai már nem az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságokból, hanem egyenesen a laboratóriumokból kerülnek ki.
Ez egy egy új szövettenyésztési technikának lesz köszönhető, ami egészségesebbé teszi a húst a fogyasztók számára, és csökkenti a nagyüzemi gazdálkodás által keletkezett szennyeződéseket. Korábban a NASA mérnökeinek már sikerült halszöveteket növeszteniük laboratóriumi körülmények között, azon azonban még senki sem gondolkozott el komolyabban, mi lenne, ha ugyanezt a hússal is megpróbálnák, méghozzá kereskedelmi méretekben.
Most már elmondhatjuk, hogy ezen is túlestünk, ugyanis tegnap Jason Matheny és kollégái a Maryland Egyetemről két módszerről is beszámoltak a témában. A Tissue Engineering szaklapban megjelent tanulmány szerint a tudósok a szarvasmarha, a sertés, a baromfi vagy a halak izomszöveteiből termelhetnek sejteket hatalmas lapos táblákon vagy vékony hártyákon. A sejttáblákat a folyamat előrehaladtával eltávolítanák a hártyákról, egymásra helyeznék, így növelve vastagságukat és a húsra való hasonlatosságukat.
Tenyésztett izomsejtek mikroszkóp alatt
Ha ez nem hozta volna meg étvágyunkat, van egy másik módszer is. Az izomsejtek kis háromdimenziós gömbökben is termeszthetők, ami a hőmérséklet apró változásaira is tágul. Az így kapott szövetből a kutatók szerint olyan ételek lesznek előállíthatók, mint a csirkefalatkák vagy a hamburger. Matheny szerint a tenyésztett húsnak számos előnye lenne, az egyik ilyen a tápanyagok szabályozhatósága.
A húsban magas az omega-6 zsírsav, amire a szervezetnek szüksége van, azonban nagy mennyiségben már korántsem olyan áldásos a hatása. A tenyésztés során ezeket a zsírsavakat ki lehetne cserélni omega-3 zsírsavakra, mely többek közt a dióban és a halolajban található, ezen felül már a koraszülött csecsemők táplálásánál is alkalmazzák.
Az előnyök közt szerepel még a nagyüzemi gazdálkodás következtében keletkező szennyeződések csökkentése, illetve az állatok tömegnövekedését elősegítő tápokra sem lenne szükség. Az élőállat-tartás ezen felül rengeteg vizet és földterületet igényel, míg a szövetből tenyésztett hús ezt is kiküszöbölné, tette hozzá Matheny. Ugyanakkor azt el kell ismerni, hogy a világ hússzükséglete egyre növekszik. Vegyük rögtön Kínát, ahol ez tízévente megduplázódik, vagy Indiát, ahol a baromfifogyasztás öt év alatt a kétszeresére nőtt.
Szintén ebben a hónapban jelent meg egy tanulmány, mely szerint az emberek által étkezésre tenyésztett állatok az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátás 21%-át adják. A tanulmány szerzője Alan Calvert, brit fizikus a vegetáriánus étrend bevezetésére buzdítja az embereket a globális felmelegedés elleni küzdelem fényében.
Ez egy egy új szövettenyésztési technikának lesz köszönhető, ami egészségesebbé teszi a húst a fogyasztók számára, és csökkenti a nagyüzemi gazdálkodás által keletkezett szennyeződéseket. Korábban a NASA mérnökeinek már sikerült halszöveteket növeszteniük laboratóriumi körülmények között, azon azonban még senki sem gondolkozott el komolyabban, mi lenne, ha ugyanezt a hússal is megpróbálnák, méghozzá kereskedelmi méretekben.
Most már elmondhatjuk, hogy ezen is túlestünk, ugyanis tegnap Jason Matheny és kollégái a Maryland Egyetemről két módszerről is beszámoltak a témában. A Tissue Engineering szaklapban megjelent tanulmány szerint a tudósok a szarvasmarha, a sertés, a baromfi vagy a halak izomszöveteiből termelhetnek sejteket hatalmas lapos táblákon vagy vékony hártyákon. A sejttáblákat a folyamat előrehaladtával eltávolítanák a hártyákról, egymásra helyeznék, így növelve vastagságukat és a húsra való hasonlatosságukat.
Tenyésztett izomsejtek mikroszkóp alatt
Ha ez nem hozta volna meg étvágyunkat, van egy másik módszer is. Az izomsejtek kis háromdimenziós gömbökben is termeszthetők, ami a hőmérséklet apró változásaira is tágul. Az így kapott szövetből a kutatók szerint olyan ételek lesznek előállíthatók, mint a csirkefalatkák vagy a hamburger. Matheny szerint a tenyésztett húsnak számos előnye lenne, az egyik ilyen a tápanyagok szabályozhatósága.
A húsban magas az omega-6 zsírsav, amire a szervezetnek szüksége van, azonban nagy mennyiségben már korántsem olyan áldásos a hatása. A tenyésztés során ezeket a zsírsavakat ki lehetne cserélni omega-3 zsírsavakra, mely többek közt a dióban és a halolajban található, ezen felül már a koraszülött csecsemők táplálásánál is alkalmazzák.
Az előnyök közt szerepel még a nagyüzemi gazdálkodás következtében keletkező szennyeződések csökkentése, illetve az állatok tömegnövekedését elősegítő tápokra sem lenne szükség. Az élőállat-tartás ezen felül rengeteg vizet és földterületet igényel, míg a szövetből tenyésztett hús ezt is kiküszöbölné, tette hozzá Matheny. Ugyanakkor azt el kell ismerni, hogy a világ hússzükséglete egyre növekszik. Vegyük rögtön Kínát, ahol ez tízévente megduplázódik, vagy Indiát, ahol a baromfifogyasztás öt év alatt a kétszeresére nőtt.
Szintén ebben a hónapban jelent meg egy tanulmány, mely szerint az emberek által étkezésre tenyésztett állatok az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátás 21%-át adják. A tanulmány szerzője Alan Calvert, brit fizikus a vegetáriánus étrend bevezetésére buzdítja az embereket a globális felmelegedés elleni küzdelem fényében.