Állat helyett hústenyésztés?

Fõleg, hogy azért szarjuk le, mert barmok vagyunk. (Nem törõdünk a hosszabb távú következményekkel, nem érjük fel ésszel a természet összetettségét, és önhittségünkben azt hisszük, majd megoldjuk valahogy.)

persze ezzekkel a mellékhatásokkal mindenki tisztában van csak leszarjuk, ne fényezzuk már magunkat 😊

Dínó vagy?

en kihalok

Ajánlanék mindenkinek egy érdekes könyvet a mesterségesen elõállított élelmiszerekrõl - azaz miért érdemes normális kaját (zöldséget, gyümölcsöt, no meg némi kis húst) fogyasztani: Hans - Ulrich Grimm - A leves hazudik, az ételek szép új világa.

Igen, az elsõ esetben még fellelhetõ a tudatos tervezés, a második eset meg szimpla idiotizmus+önzés...

"nem irtjuk, csak elveszuk az élõhelyét, ez ugyanaz!!!"

Azért nem mindegy, hogy szándékosan kiirtunk egy fajt, vagy egyéb célú tevékenységünk mellékhatásaként hal ki.

"a pénz szerzés magamnak nem öncélu?"

Itten fogalmi zavar esete forog fenn.
Az "öncélú erõszak" kifejezés számomra azt jelenti, hogy az erõszaknak nincs más oka, mint hogy jól esik.
A pénzszerzés már az "erõforrás szerzés" címszó alatt fut, és ez a kategória az állatoknál is az egyik leggyakoribb oka az erõszaknak.

nem vagy te ügyvéd?
"Az állatokat nem agresszivitásból írtjuk, hanem gazdasági érdekbõl, sõt elgtöbbször nem is írtjuk, csak elvesszük az élõhelyét."
nem irtjuk, csak elveszuk az élõhelyét, ez ugyanaz!!!

gazdasági érdekbõl vágjuk le a szarvát mert azt hisszuk jobban áll majd tõle pöcsunk, ugyanezért irtjuk a bálnákat.. és gondolom gazdasági érdek vezérli azokat az embereket is akik fizetnek azért hogy vadállatokat lõhessenek le pusztán szorakozásbol, vagy azért hogy télen hordhassák a bundájukat. Az ember vagy szorakozásbol öl vagy azért mert kell az állat husa, de ezt ugy hivják vágohid.

szerintem nem kéne buszkének lennunk rá hogy hatmilliárdan vagyunk, ugyanis lassan kezd terhes lenni ez a szám a bolygonknak...

a pénz szerzés magamnak nem öncélu? talán a bankrablok adakoznak majd belõle?😊

"Az élõvilágban az agresszió a legritkább esetben öncélú (ez szinte csak az embernél fordul elõ)."

Sezrintem az embernél is nagyon ritka az öncélú erõszak. Legtöbbször pont hogy erõforrásokért (pénz, tulajdon, nõ, stb.) követ el erõszakos cselekedetet. A látszólag öncélú erõszaknak is sokszor van oka, pl. a szociális viszonyok alakítása.

"gondolom az india orrszarvunak is ez a véleménye a dologrol, és ugy érzik ok egymást irtották ki, és gondolom ezzel igy van még több száz állat faj akiket az ember irtott ki békés természetébõl fakadoan"

Az állatokat nem agresszivitásból írtjuk, hanem gazdasági érdekbõl, sõt elgtöbbször nem is írtjuk, csak elvesszük az élõhelyét.

"arrol nem is beszélve hogy a nagy békességunkben épp most emlékeztunk meg a szerbiai népirtásrol ahol 8000 embert temettek tömegsirba... ez mind nagyon békés, fõleg ez a huszadik század tiszta peace..."

Ez egy kicsit bonyolultabb kérdés. Az ilyen akciókhoz nagyfokú szervezettség és együttmûködés kell. Ilyenkor az ember nem egyénileg cselekszik, hanem csoportosan, erre az esetre más szabályok vonatkoznak. Az állatok nagyon ritkán képesek ilyen együttmûködésre, tehát nehéz hasonlítgatni. De van rá példa, és olyankor hasonló esetekre is (pl. hangyák, majmok).
Nem akarok ebbe mélyebben belemenni. Csak egy félig OFF megjegyzés volt.

Már mibõl lenne kimutatható? A nagy egyedszám az intelligencia -> technikai fejlettség következménye, nem a békés természeté. Az élõvilágban az agresszió a legritkább esetben öncélú (ez szinte csak az embernél fordul elõ). Általában az erõforrásokért (kaja, fészekrakóhely, nõ) szoktak folyni a harcok. Mivel az ember magas technikai fejlettséget ért el, sokkal hatékonyabban képes kiaknázni az erõforrásokat, meg leküzdött egy csomó halálos betegséget -> kis terület több embert képes eltartani -> nagyobb egyedszám. Azért kiváncsi lennék rá, hogy ha egy csapásra megszûnne a vezetékes ivóvízellátás New Yorkban vagy Tokióban, hová lenne a nagy békesség.

Emellett a szervezett társadalmak az idõk kezdetétõl fogva erõszakszervezeteket tartanak fenn, illetve igyekeznek kivonni a forgalomból a deviáns, agresszív elemeket.

Afrika azon részein, ahol se infrastruktúra, se államszervezet nincs, állandóan lövik egymást a különbözõ pártok, törzsek, milíciák.

Fejlett intelligenciánk ellenére (vagy talán épp amiatt) az emberiség egész történelme gyakorlatilag háborúk, hódítások, lázadások láncolata. A XX. sz.-ban aztán jönnek a világháborúk, terrorbombázások, vegyi-, biológiai- és atomfegyverek, népírtások, emberkísérletek, koncentrációs táborok, "békebeli" munkatáborok. (+ az emberiség által kiírtott vagy kihalás szélére sodort fajok száma). Ha ilyen egy békés élõlény, akkor milyen lehet egy frankón agresszív.

"Meg kel talállni az egyszensúlyt a szélsõségek sosem hasznosak."

<#eljen>

Kimutatható, hogy az ember békés élõlény, és ez a magas fokú intelligenciájának következménye.
6 milliárdos egyedszámot egyetlen más hasonló méretû állat sem ér el.
Egyébként meg öntömjénezés rulez! 😊

Akárki akármit mond, a természet nem mindig végzi legjobban a dolgát.
90000KJ napenergiából mi csak(ember a táplálékláncban) 100KJ-t tudunk hasznosítani.
A szempont pedig nem az elõítéletek, nem is a statisztikák, hanem a realitás, a bizonyíthatóság.
A lényeg, hogy a lehetõ legjobb hatékonyságot érjük el, és ez nem nélkülözheti a mesterséges húst.
Meg humanista szempontból is jó.
Persze, ezt ellenzik, de azt nem, amikor az aludobozos üdítõk, meg a billentyûzetek szennyezettebbek, mint a wc ülõkék.
meki bácsi meg elmehet a pokolba...
Fõleg mióta Veszprémbe is befészkelte magát.

És szerinted a fészek szélérõl gyûjti a kukacot? 😊 Nem inkább akár km-ekkel messzebbrõl?

"Állatoknál sem feltétlen, gondolj pl. egy hangyabolyra, madarak fészekrakó területére"

Azért egy madár nem importál mint mi pld banánt kolumbiából.

Állatoknál sem feltétlen, gondolj pl. egy hangyabolyra, madarak fészekrakó területére, stb. (Kivéve amikor a "házon belül" termesztenek valamit, bár az is a "hangyavár" egy részére korlátozódik.)

Az ilyen stressz nagy része tudatlanságból, önzésbõl, stb. fakad... De igazad van, nem az egész, teljesen talán nem lehet kiküszöbölni.

Azt talán elfelejtette hozzátenni, hogy a ragadozó állatok után. 😊

1. Tudtommal a legtömöttebb hangyaboly lakóinak száma is eltörpül egy nagyváros lakóinak számától. Másrészt nincs olyan szintû és mértékû szervezettség sem (bár ebben a hangyák sem piskóták).
2. Akár milyen eltartóképességû egy terület, a rajta élõ állatok számát erõsen korlátozzák az ösztöneik, legalábbis ami a ragadozókat illeti: kvázi korlátlan számú préda esetén sem viselik el egymás túlzott társaságát. A növényevõknél viszont jobb a helyzet, ott inkább csak a hímek nem viselik el egymást túlzottan. Az ember ebbõl a szempontból is inkább a növényevõkre hasonlít, de még túl is tesz rajtuk. (Már ami az egymás elviselését illeti.)

"Végülis adott esetben sokkal több ember tud békésen meglenni adott méretû területen (utca, bevásárlóközpont 😊, város, stb.), mint állat tudna

Csak egy dolgot felejtesz ki hogy az állat tápláléktermelõ területe ott van ahol él, míg az emberé nem feltétlen. Sõt.

és az hogy 10 millio ember él egy nagyon kis helyen nem éppen egészséges...nem véleltlen hogy a városokban több a stresszes, beteg ember....
akár ember akár állat kis helyen sok nem fér meg békésen, egyszeruen ez a természetunkbol fakad....

rohadtul békések vagyunk 😄D ezt komolyan mondod?
gondolom az india orrszarvunak is ez a véleménye a dologrol, és ugy érzik ok egymást irtották ki, és gondolom ezzel igy van még több száz állat faj akiket az ember irtott ki békés természetébõl fakadoan, arrol nem is beszélve hogy a nagy békességunkben épp most emlékeztunk meg a szerbiai népirtásrol ahol 8000 embert temettek tömegsirba... ez mind nagyon békés, fõleg ez a huszadik század tiszta peace...

Egyrészt rengeteg nyájban, falkában, bolyban élõ állat van még az emberen kívül.
Másrészt az, hogy mennyi ember képes egy területen konfliktusmentesen együtt élni, az a terület eltartóképességétõl függ (csakúgy mint a többi állatfaj esetében). Az, hogy több 10 milliós nagyvárosokban élnek emberek az a technikai fejlettségünknek és nem a békés természetünknek köszönhetõ.

Végülis adott esetben sokkal több ember tud békésen meglenni adott méretû területen (utca, bevásárlóközpont 😊, város, stb.), mint állat tudna. Csak épp ha összevesznek az emberek, annál nagyobb felfordulást sem tud egy állat sem csinálni.

Sajnos ez nem csak olyan állítólagos dolog, bármely állatorvos, állategészségügyis megmondhatja. (Bár általában nem verik nagy dobra. Inkább talán a fogyasztóvédõket érdemes kérdezni.)

Igen, változatosabb kajához juthat hozzá, aki akar. De a többség silányabb élelmiszereket eszik. (Kezdve a már többször leírt rossz minõségû hústól a finomított gabonákon át , az össze-vissza feldolgozott alapanyagokig, telenyomva egészséges emésztést is gátló tartósítószerrel, mesterséges aromákkal, stb.)

"Ebben az a vicc, hogy valójában az ember a legbékésebb fajok közé tartozik."

Nanemár! És ez mibõl derül ki?

Hallottam róla, de ez õszintén szólva nem tart vissza a húsfogyasztástól. Az már inkább, hogy minden sz*rt megetetnek velük, meg állítólag antibiotikumokat és hormonokat is kapnak, és ezek egy része benne marad a húsukban. Persze lehet vásárolni ma is bio mangalica kolbászt, csak annak meg csillagászati ára van.

"De én csak annyit kérdezek, hogy szerinted egy paraszt gyereket vinne el hamarabb egy háború vagy egy nagypofájú hip-happos ifjút aki tele van mekis gyors kajával??"

Nem a mekis kajáról van szó. Senki se mondta, hogy az egészséges. Arról van szó, hogy ma sokkal több és változatosabb táplálékhoz juthatunk hozzá. Az más kérdés, hogy van aki ebbõl csak a mennyiségi növekedést használja ki.
Az egészség meg azért nem cask az étkezés függvénye. Hasonló körülmények közt élõket kellene összehasonlítani.

"Véletlenül kifejõdött az agya, ezért tud minden fölé kerekedni."

Azért nem teljesen véletlen volt az.

"Mégis csak pusztítani és írtani tud."

Ebben az a vicc, hogy valójában az ember a legbékésebb fajok közé tartozik.

igen, valoszinuleg egészsegesebb husa lenne egy olyan tehénnek amelyik szabadon él...
gondolom tudod hogyan mukodik egy modern farm, elég szomoru, állatkinzás...

Hát az én nagyapám 84 éves, a nagyanyám 70 valamennyi. Anyai ágon pedig azt hiszem mind a kettõ nagyszülõm 75 éves.

A szézad eleji fényképekrõl te honnan állapítod meg, hogy sápatag-e vagy nem? Még nem igazán volt színes fotó. De én csak annyit kérdezek, hogy szerinted egy paraszt gyereket vinne el hamarabb egy háború vagy egy nagypofájú hip-happos ifjút aki tele van mekis gyors kajával??

étrendi elnevezések jelentése

néhány alapvetõ tudnivaló húsmentes diétához

Az ember nem erõsebb a többi fajnál semiképpen.
Véletlenül kifejõdött az agya, ezért tud minden fölé kerekedni.
Mégis csak pusztítani és írtani tud.
Nem arra használja az agyát amire kellene...

Az agynak kellenek aminosavak is (ezekbõl épülnek föl a fehérjék, és ezekre bomlanak le - sajnos nem 100%-ban - az emésztés során), de az energia nagy része nem a fehérjékbõl jön, hanem a szénhidrátokból. Sõt, a fehérje emésztése önmagában is eléggé energiaigényes folyamat!

(Természetesen régen is voltak szegényebb területek, ahol kiegyensúlyozatlanul étkeztek.)

A nagyüzemi állattartás valószínûleg pont azért alakult ki, mert így tudják a lehetõ legkisebb területen elõállítani a szükséges húsmennyiséget. Ha az összes malac, marha, csirke a szabadban kolbászolna és legelne, ahhoz sokkal-sokkal nagyobb terület kellene, mint amekkorán most elõállítják nekik a takarmányt (igaz, valószínûleg egészségesebb is lenne a húsuk). A szükséges területet legfeljebb úgy tudnák csökkenteni, ha kevesebb húst fogyasztanánk.

Színhús,tejtermék és zöldség/gyümölcs ! Ez az ironman túra !

Az ember õsei húsevõk voltak, különben minek a szemfog ?! A kutyám is legel, de attól még nem lesz birka !

Mmmm, ebbûl leszen jó kis bélszín ! Ámbár a marha ízét befolyásolja, hogy élete során milyen nyomelemekkel találkozott kis barátunk, nomeg mivel etették, mennyi stressz érte stb. ! Ezeket azért nehéz emulálni...

a husevõ állatok bélrendszere nagyon rövid, hogy gyorsan távozzon ami nem kell, a növényevõké hosszu... az emberé milyen? inkább az utobbi... persze nem azt mondom hogy növényevõk vagyunk, de nem is husevõk..

Indiában nagyon sok zöldséget is esznek a hus mellett, és a tengerpart mentén pedig nagyon sok halat is, ugye, de nagyon sok a vega is, és mivel elég változatosan esznek õk potolják a kiesõ részt is.
Az intelligencia és a hus kérdése... háát, nem tudom de nem igazán függ össze, szerintem a dalai lámárol nem mondhatnánk hogy buta, elég penge.
A mértéktelen husevéssel az is a gond hogy rengeteg energiát termõföldet forditunk arra hogy tápláljuk az állatokat mig ha ezeket a teruleteket a magunk hasznára forditanánk töb egészséges ételt termelhetnénk és nem kéne mûhust ennunk muanyagzacskobol...
Dél Amerikában élnek olyan emberek akik lazán elélnek 100 évig... miért? rengeteg gyumolcsot és zöldet esznek, ja és rendszerezetten élnek, mindennap elvégzik a dolgukat, nem rohannak sehova és nem basztatják egymást, no stressz! 😊


Hallottál már VEGA Tigrisrõl? Buddhista szerzetesek tartanak fenn egy tigris menhelyet ahol az állatok VEGÁK!!! Véres rizst, zöldségeket szoját stb tápot esznek, és a szerzetes egy szál bottal kisérgeti még a 300 kilos tigrist is, és egyutt pancsikolnak a toban...

Egyébként én sok húst eszem, és egyáltalán semmi baj az egészségemmel.

"A saját véleményem szerint nagyapáink életmódja tartalmazza az egyensúlyt. Nem voltak kövér gyerekek, csak markos, szikár, szívós paraszt gyermekek."

Ajánlok a figyelmedbe század eleji fényképeket. 160 centis, sápatag tömzsi törpe mindenki. Az egyoldalú táplálkozás miatt. Az átlagéletkor meg nem érte el az 50 évet, olyan betegségekbe haltak bele, amiknek a létezsérõl sem tudunk.

Az átlagos testmegasság növekedése nem az állatokba juttatott hormonoktól, hanem az ideálishoz közelítõ, energiagazdag és változatos táplálkozásnak köszönhetõ.

Vegetarianizmus: ha valaki akarja, ám legyen de szigorúan csak felnõttkorban.
Ha a gyerek nem eszik húst, a vega szülõ a feje tetejére is állhat, akkor is lesz valami defektje a gyereknek. A fejlõdõ szervek iszonyû mennyiségû energiát igénylenek, felnõtt korban egyesek kikapcsolnak / nem növekednek tovább, akkor már lehet pótolni a húst.
A vege. nem egynelõ a tészta+krupli kombóval, nagyon lelkiiseretesen kell odafigyelni az étrendre, hogy pótlódjon a kiesõ fehérje-, szénhidrátadag.

Miért van szüksége (leegyszerûsítve) húsevésre az embernek?
Az agya miatt. Ez a nap 24 órájában dolgozó kohó végtelenül falánk, és az energiaigénye csak ennek az egy szervnek annyi, amit nagymennyiségû húsfogyasztással lehet kielégíteni a leghatékonyabban. (Természetesen az õsök is húsevõk voltak, illetve lettek akkor, amikor a törzsfejlõdés útjára léptek. Egy növényevõ faj ezen a bolygón ilyen körülmények között soha nem válhat inteligenssé.

Ismerek pár olyan tizenéves kiscsajt aki "nem eszek húst!" felkiáltással a tányérról ledobja a szelet sültet. De nem pótolja azt semmivel, mert nem fogja fel, hogy a húsevés mellõzése nem egyenlõ a vegetarianizmussal. Aztán majd csak pislognak, hogy 35 évesen cukorbetegek, súlyos csontritkulással küzdenek, rövidlátás, gyenge fogak, gyenge emésztõrendszer...

Valaki írta az elõbb hogy az indiaiak sem változtak meg a több száz generáción át tartó vega alatt. Nem változtak meg, mert nem vegák. Marhát nem ehetnek, de mást igen és meg is teszik. Az ottani vegák nem a jellemzõ tagjai a társadalomnak, a családot alapító átlagemberek csak akkor nem esznek húst ha nem tudnak hozzájutni.

"Tömik a szerencsétlen állatokat mindenféle hormonnal, vegyszerrel. Eredmény: nézzétek meg pl. az emberi átlagmagasság növekedését csak az elmúlt 20-30 évben."

Az nem a hormonok miatt van, hanem pusztán attól, hogy sokkal több, és változatosabb táplálékhoz jutunk, mint nagyszüleink (az más kérdés, hogy hogyan élünk ezzel a lehetõséggel).

Az is egészségtelen ha húst hússal eszünk, meg az is ha húsnélkül eszünk mindetn. Meg kel talállni az egyszensúlyt a szélsõségek sosem hasznosak.