Hunter

Lakható bolygókat jelenthet a Vega porkorongja

Csillagászok azt állítják, bizonyítékot találtak, hogy földszerű bolygók keringenek az egyik közeli csillag körül, ami minden eddig felfedezett bolygórendszernél hasonlatosabbá teszi a Naprendszerhez.


A Vega és porkorongja
A csillag a Vega, mely egyike a legfényesebbeknek az égbolton, mindössze 25 fényévnyire van tőlünk. A Napnál háromszor nagyobb, korát tekintve pedig jóval fiatalabb, mindössze 350 millió éves. A Vega rendelkezik egy körülötte cirkuláló porkoronggal és legalább egy óriásbolygóval, ami kisöpörheti a törmeléket, helyet csinálva az olyan kisebb világok, mint a Föld számára. Az elemzés, amit az edinborough-i Királyi Csillagvizsgáló csillagászai készítettek, a világ egyik legérzékenyebb kamerájának felvételein alapul. A SCUBA (Submillimetre Common-User Bolometer Array) nevű eszköz a James Clerk Maxwell rádióteleszkóp része.


Az égbolt térképe a Vega december eleji helyzetével

A Vegáról és környezetéről készült részletes felvételei megerősítik a rendkívül hideg, -180 Celsius-fokos porból álló korong jelenlétét, ami a csillagot övezi. Új számítógépes modellezési technikák bebizonyították, hogy a korongban látható szerkezet egy Neptunusz-szerű bolygóval magyarázható, ami hasonló távolságban kering, mint naprendszerünkben a Neptunusz és tömege is hasonló. A Neptunuszhoz hasonló bolygó széles pályája azt jelenti, hogy rengeteg hely van a kis sziklás bolygók számára, mint a Föld.

"A korong alakja az, ami arra utal, hogy valószínűleg bolygókat tartalmaz" - magyarázta Mark Wyatt csillagász. "Bár ezeket a bolygókat nem tudjuk közvetlenül vizsgálni, a csillag körüli porkorongban csomósodások figyelhetők meg." Ha valóban így van, akkor az annyit jelent, hogy a Vegának a miénkhez hasonló bolygórendszere van, a csomók bolygókat és azok gravitációs hatásait jelentik.


A SCUBA hőfelvétele a Vega porkorongjáról, felülről nézve. A csillag középen található, a vörös és sárga pont között. A porfelhő nagyon távol van a csillagtól, ami azt jelenti, hogy bolygók vannak a csillag körül.


A * jelöli a csillagot, az x a feltételezett bolygót, mely a Nap-Neptunusz távolság kétszeresére lehet

A Vega rendszer hasonlóan alakulhatott ki a Naprendszerhez. Először gázóriások jöttek létre a Nap közelében, melyek a szomszédaikkal való gravitációs kölcsönhatásoknak köszönhetően érték el jelenlegi pályáikat. A folyamat közben az óriásbolygók elnyelték az összes törmeléket, ami veszélyt jelentett volna a fiatal bolygókra, megkönnyítve az élet kialakulását. Az elméletet kétféleképpen lehet tesztelni.

"A modell szerint a korongban elhelyezkedő csomók minden háromszázadik évben fordulnak körbe a csillag körül. Ha néhány év szünet után újabb megfigyeléseket végzünk, akkor láthatjuk a csomók mozgását" - mondta Wayne Holland, aki az eredeti megfigyeléseket végezte. "A modell utal a korong egyenetlenségeinek finomabb részleteire is, amit a teleszkópok és kamerák következő generációja tud majd alátámasztani."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • haxoror #52
    Minek kolonizálni a Marsot vagy bármelyik másik bolygót?
    A Föld túlnépesedését nem oldaná meg egy másik bolygó kolonizálása, a nyersanyag kitermeléshez meg automata bányák is elegendőek. Nem kell ahhoz ember, azok csak egy csomó fölösleges és amúgy elkerülhető hiba forrásai lennének a rengeteg elpazarolt energiáról meg nem is beszélve ami a létfentartásukra és a terraformálásra menne el...
  • Akitlosz #51
    Hú de messzire tekintetek! Ha nem elég a Föld, kolonizálni itt van nekünk a Mars. Oda el lehet jutni a jelenlegi technikával is. Adottságai elég kedvezőek, így szinte biztos, hogy a jövőben sok-sok ember fog ott élni és dolgozni. Milliók. Ha kicsit sűrítjük a légkörét máris sima oxigénmaszkban lehet majd sétafikálni ott. Aztán a növények szépen folyamatosan termelik az oxigént és előbb-utóbb oxigén maszk sem fog kelleni. Ami gond, hogy a mágneses mező hiánya miatt több kozmikus sugárzás ér a felszínre. De hát a sugárzás jelentős részét a Földön is a légkör szűri ki, és ez a Marson is megoldható.

    Hold még közelebb van, de ott nem fog nagy létszámú emberi kolónia élni, csak kutatóbázisok.

    Ilyenekre alkalmasak lesznek a Jupiter nagy holdjai is, és még több hold is.

    És az űrben is lehet hatalmas űrvárosokat építeni. Pl. a Hold pályáján előtte és mögötte ott, ahol a város a Hold és a Föld szabályos háromszöget alkot. Ez a pálya ugyanis teljesen stabil, így mindenféle üzemanyag, pályamodósítás szükséglet nélkül elkeringhet ezen a két ponton egy-egy város millió évekig. Közel is van a Földhöz. És aszteroida veszélyt is könnyebb lenne elhárítani az űrből, mint a Földről.

    Szóval korai még fényévekben gondolkodni szerintem.
    A Mars lesz az első idegen égitest, amit kolonizálni fog az emberiség.
  • NF #50
    most ez így baromi jó csak éppen azt kell mondjam hogy szart se ér mert valami einstein nevű farokszívogató kitalált valami relativitáselméletet tehát nem nézhetjük meg ezt a dolgot közelebbrül hacsak nincs valami hájpaszpész...
  • Cat #36
    az alsó határt nem 100, hanem legalább 3-400nál huznám meg. Nem sok mindent tudunk, de azt pl igen hogy fuziós erőmu kb. 2050 körül lesz. És ez csak az első "kereskedelmi". Ezt fel kell vinni az urbe, biztonságosan muködtetni - még 40-50 év. Energiaforrás nélkül meg ugye nem megy a dolog...

    Másik TÉNY amit tudunk, hogy a Marson nem leszünk ott 20 éven belül. A másik naprendszer előtt ki kéne találni hogy a sajátunkkal mit kezdjünk; itt a hold, a mars, és előbbinre 30 éve nem tette ember a lábát. Namármost minek menjünk másik rendszerbe?
  • Cat #35
    a mesterséges gravitáció nem nagy cucc, mindössze egy nagy, tórusz alaku pörgő urhajó kell.
  • Cat #30
    a napvitorlás max. a naprendszeren belül megoldás, mivel a fénnyomás nagysága csak addig elégséges, és ott is csak kifelé - a belső bolygokhoz igen nehéz visszajönni (ugyebár ellenszél van, szoval cikkcakkban lehet csak)
  • Csóka #29
    Sztem egy űrhajó építésébe kellene befektetni, nem pedig fegyverekbe... Aztán elküdeni egypár embert találomra; ha nem találnak semmit, akkor is kísérleteznének a fedélzeten.

    Amúgy meg az emberiség már talán soha sem fogja megérdemelni azt, hogy más életformákkal találkozzon. Még a saját bolygónkon is kiírtjuk az állatokat, csak azért, mert megtehetjük, mert mi állunk a tápláléklánc csúcsán, mert nekünk van intelligenciánk stb... Bezzeg ha az ember teljesen csupaszon ott találná magát a dzsungelben, nem tudom, meddig maradna életben... És ugyanez a helyzet egy lakatlan - pláne egy már más által lakott - bolygóval is.
  • NasaTm #21
    Az embernek a tulelesre kell torekednie mindenekelott is. Majd raerunk egysegesen gondolkozni akkor amikor egy hasonloan fejlett civilizaciora bukanunk vagy ok bukanak rank. "Addig meg muszaly marnunk egymast ez is a fejlodesunk reszeve valt."*

    Ui.: *Termeszetesen ez elitelendo cselekedet !!!
  • TeszteloPontHu #19
    Érdekes, hogy a hőfelvételen nem a csillag a legmelegebb :)
  • Gabest #18
    Nem asterix, hanem asterisk. Az előbbit máshonnan ismered.