SG.hu
Európa MI-tehetségei Amerikába vándorolnak
A kontinens startupjai egyre gyakrabban fordulnak az Egyesült Államok felé gyorsabb tőkéért, nagyobb befektetésekért és kevesebb szabályozásért, miközben Brüsszel próbálja megállítani a tehetség- és innovációexportot.
Amikor a brit Brandon Abreu Smith megérkezett San Franciscóba, mindössze egy hétre volt szüksége ahhoz, hogy megszerezze azt, amiért Londonban hónapokig hiába küzdött: 500 ezer dollárnyi induló tőkét mesterséges intelligenciára épülő vállalkozásához, a Structured AI-hez. A friss támogatásnak köszönhetően Smith és csapata mérnököket vehetett fel, és bekerült a híres Y Combinator gyorsítóprogramba. "San Francisco az, ahol minden történik” - mondta a fiatal alapító. Smith története nem egyedi. Egyre több európai startup-alapító választja az Egyesült Államokat, ahol a tőkepiac gazdagabb, a befektetők kockázattűrőbbek, és az üzletkötés ritmusa sokkal gyorsabb. Az MI-szektor különösen tőkeigényes: nagy teljesítményű számítási infrastruktúrát és magasan képzett szakembereket igényel, aminek költségei messze meghaladják az európai kockázatitőke-piac lehetőségeit.
Az Egyesült Államok már régóta csábítja az európai vállalkozásokat, ám az MI-robbanás még erősebb vonzerőt teremtett. Az amerikai MI- és gépi tanulásra épülő startupok az év első kilenc hónapjában több mint 160 milliárd dollárt gyűjtöttek be, miközben az európai társaik mindössze 20 milliárdot. Ráadásul az amerikai befektetők egyre nagyobb szeletet hasítanak az európai MI-finanszírozásból: szeptember végéig 14,2 milliárd dollárt fektettek be 549 európai cégbe, ami már 71 százalékát jelenti az összes európai MI-befektetés értékének.
Patrick Smith, a manchesteri székhelyű Zally nevű MI-kiberbiztonsági cég alapítója szerint a kutatás-fejlesztés és a szabadalmaztatás annyira költséges, hogy „Európában lehetetlen lenne ekkora összegeket összeszedni”. Az amerikai befektetők ezzel szemben „megértik, mennyi pénzt kell elégetni az elején” - fogalmazott. A brit FLock.io története is hasonló. Miután az európai befektetők elutasították a cég első tőkebevonását, az alapítók az Egyesült Államokhoz fordultak, ahol rövid időn belül 11 millió dollárnyi tőkét gyűjtöttek össze több körben. "Londonban a cégünk értéke fele lett volna annak, mint amit Kaliforniában kaptunk” - mondta az alapító, Jiahao Sun.
A különbség nemcsak a befektetett összegekben, hanem a tempóban is mérhető. Míg Európában hónapokig húzódhat egy tőkebevonás, az amerikai befektetők gyakran hetek alatt lezárják az üzletet. Ez az MI-iparban létfontosságú, hiszen sok vállalatnak még a termék megépítése előtt van szüksége forrásokra. "Az európai alapok túl óvatosak, hosszan vizsgálódnak és kisebb összegeket írnak” - mondja Daniel Johnson, londoni startup-tanácsadó. Tanácsa a fiatal vállalkozóknak: "Ne is gondoljanak helyi befektetésre.” Aki amerikai forrásokhoz szeretne jutni, gyakran kénytelen egy amerikai anyavállalatot alapítani a meglévő európai cég fölé. A Y Combinator például megköveteli, hogy a startupok az Egyesült Államokban legyenek bejegyezve, mielőtt belépnek a programba.
Érdekesség, hogy a költözés nem feltétlenül vonatkozik az egész csapatra: sok vállalat megtartja európai mérnöki gárdáját, ahol az oktatási rendszer erős és a bérek alacsonyabbak. A Sequoia Capital adatai szerint Európában az MI-szakemberek aránya 30 százalékkal magasabb, mint az Egyesült Államokban, és közel háromszorosa a kínainak. Az amerikai tőke vonzereje mellett egyre nagyobb szerepet játszik az európai szabályozás miatti bizonytalanság is. Az EU mesterségesintelligencia-törvénye (AI Act) szigorú megfelelési követelményeket ír elő és ezzel jelentős költségeket okoz, míg az Egyesült Királyság saját szabályrendszerét készíti elő. Több nagyvállalat - köztük az Airbus, az ASML és a Mistral AI - nyílt levélben kérte Brüsszelt, hogy függessze fel az AI Act bevezetését, mert szerintük az hátráltatja az európai innovációt.
A problémát felismerve az Európai Bizottság tegnap két új stratégiát mutatott be: az "Apply AI” program a mesterséges intelligencia gyorsabb ipari bevezetését célozza, míg az "AI in Science” kezdeményezés a kutatás és fejlesztés támogatását. Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai ügyekért felelős alelnöke szerint az EU célja, hogy „a vállalatok és kulcsfontosságú ágazatok, a gyártástól az egészségügyig, az MI segítségével valódi előnyöket teremtsenek az európai polgárok számára, és megerősítsék Európa technológiai szuverenitását”. A Bizottság 1 milliárd eurót kíván mozgósítani a programok finanszírozására, beleértve MI-alapú kutatóközpontokat, egészségügyi szűrőintézeteket és fejlett modellek fejlesztését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „A mesterséges intelligencia jövőjét Európában akarjuk megalkotni, mert így találhatunk okosabb, gyorsabb és megfizethetőbb megoldásokat.”
Bár néhány szakértő szerint az MI-őrület olyan méretet öltött, hogy „bárhol lehet pénzt gyűjteni, ha valaki jó terméket épít”, a valóság mást mutat. A brit Trismik például hét hónapig küzdött, mire sikerült 3 millió dollárnak megfelelő magvető tőkét összegyűjtenie a szigetországban. Most a következő körüket már az Egyesült Államokban tervezik. "Nem könnyű döntés” - mondta a társalapító, Rebekka Mikkola. "De minden európai startup alapító az Egyesült Államokat tekinti a helynek, ahol lenni kell… az MI királysága ott van.”
Amikor a brit Brandon Abreu Smith megérkezett San Franciscóba, mindössze egy hétre volt szüksége ahhoz, hogy megszerezze azt, amiért Londonban hónapokig hiába küzdött: 500 ezer dollárnyi induló tőkét mesterséges intelligenciára épülő vállalkozásához, a Structured AI-hez. A friss támogatásnak köszönhetően Smith és csapata mérnököket vehetett fel, és bekerült a híres Y Combinator gyorsítóprogramba. "San Francisco az, ahol minden történik” - mondta a fiatal alapító. Smith története nem egyedi. Egyre több európai startup-alapító választja az Egyesült Államokat, ahol a tőkepiac gazdagabb, a befektetők kockázattűrőbbek, és az üzletkötés ritmusa sokkal gyorsabb. Az MI-szektor különösen tőkeigényes: nagy teljesítményű számítási infrastruktúrát és magasan képzett szakembereket igényel, aminek költségei messze meghaladják az európai kockázatitőke-piac lehetőségeit.
Az Egyesült Államok már régóta csábítja az európai vállalkozásokat, ám az MI-robbanás még erősebb vonzerőt teremtett. Az amerikai MI- és gépi tanulásra épülő startupok az év első kilenc hónapjában több mint 160 milliárd dollárt gyűjtöttek be, miközben az európai társaik mindössze 20 milliárdot. Ráadásul az amerikai befektetők egyre nagyobb szeletet hasítanak az európai MI-finanszírozásból: szeptember végéig 14,2 milliárd dollárt fektettek be 549 európai cégbe, ami már 71 százalékát jelenti az összes európai MI-befektetés értékének.
Patrick Smith, a manchesteri székhelyű Zally nevű MI-kiberbiztonsági cég alapítója szerint a kutatás-fejlesztés és a szabadalmaztatás annyira költséges, hogy „Európában lehetetlen lenne ekkora összegeket összeszedni”. Az amerikai befektetők ezzel szemben „megértik, mennyi pénzt kell elégetni az elején” - fogalmazott. A brit FLock.io története is hasonló. Miután az európai befektetők elutasították a cég első tőkebevonását, az alapítók az Egyesült Államokhoz fordultak, ahol rövid időn belül 11 millió dollárnyi tőkét gyűjtöttek össze több körben. "Londonban a cégünk értéke fele lett volna annak, mint amit Kaliforniában kaptunk” - mondta az alapító, Jiahao Sun.
A különbség nemcsak a befektetett összegekben, hanem a tempóban is mérhető. Míg Európában hónapokig húzódhat egy tőkebevonás, az amerikai befektetők gyakran hetek alatt lezárják az üzletet. Ez az MI-iparban létfontosságú, hiszen sok vállalatnak még a termék megépítése előtt van szüksége forrásokra. "Az európai alapok túl óvatosak, hosszan vizsgálódnak és kisebb összegeket írnak” - mondja Daniel Johnson, londoni startup-tanácsadó. Tanácsa a fiatal vállalkozóknak: "Ne is gondoljanak helyi befektetésre.” Aki amerikai forrásokhoz szeretne jutni, gyakran kénytelen egy amerikai anyavállalatot alapítani a meglévő európai cég fölé. A Y Combinator például megköveteli, hogy a startupok az Egyesült Államokban legyenek bejegyezve, mielőtt belépnek a programba.
Érdekesség, hogy a költözés nem feltétlenül vonatkozik az egész csapatra: sok vállalat megtartja európai mérnöki gárdáját, ahol az oktatási rendszer erős és a bérek alacsonyabbak. A Sequoia Capital adatai szerint Európában az MI-szakemberek aránya 30 százalékkal magasabb, mint az Egyesült Államokban, és közel háromszorosa a kínainak. Az amerikai tőke vonzereje mellett egyre nagyobb szerepet játszik az európai szabályozás miatti bizonytalanság is. Az EU mesterségesintelligencia-törvénye (AI Act) szigorú megfelelési követelményeket ír elő és ezzel jelentős költségeket okoz, míg az Egyesült Királyság saját szabályrendszerét készíti elő. Több nagyvállalat - köztük az Airbus, az ASML és a Mistral AI - nyílt levélben kérte Brüsszelt, hogy függessze fel az AI Act bevezetését, mert szerintük az hátráltatja az európai innovációt.
Let’s put AI into action with the Apply AI Strategy!
— Henna Virkkunen (@HennaVirkkunen) October 8, 2025
The new strategy presented today is designed to boost the use of AI across both industry and the public sector.
pic.twitter.com/RATxBteuVQ
A problémát felismerve az Európai Bizottság tegnap két új stratégiát mutatott be: az "Apply AI” program a mesterséges intelligencia gyorsabb ipari bevezetését célozza, míg az "AI in Science” kezdeményezés a kutatás és fejlesztés támogatását. Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai ügyekért felelős alelnöke szerint az EU célja, hogy „a vállalatok és kulcsfontosságú ágazatok, a gyártástól az egészségügyig, az MI segítségével valódi előnyöket teremtsenek az európai polgárok számára, és megerősítsék Európa technológiai szuverenitását”. A Bizottság 1 milliárd eurót kíván mozgósítani a programok finanszírozására, beleértve MI-alapú kutatóközpontokat, egészségügyi szűrőintézeteket és fejlett modellek fejlesztését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „A mesterséges intelligencia jövőjét Európában akarjuk megalkotni, mert így találhatunk okosabb, gyorsabb és megfizethetőbb megoldásokat.”
Bár néhány szakértő szerint az MI-őrület olyan méretet öltött, hogy „bárhol lehet pénzt gyűjteni, ha valaki jó terméket épít”, a valóság mást mutat. A brit Trismik például hét hónapig küzdött, mire sikerült 3 millió dollárnak megfelelő magvető tőkét összegyűjtenie a szigetországban. Most a következő körüket már az Egyesült Államokban tervezik. "Nem könnyű döntés” - mondta a társalapító, Rebekka Mikkola. "De minden európai startup alapító az Egyesült Államokat tekinti a helynek, ahol lenni kell… az MI királysága ott van.”