Az Európai Unió bemutatta a nagy teljesítményű mesterséges intelligencia rendszerekre vonatkozó szabályokat. A legfejlettebb mesterséges intelligencia rendszerek gyártói új kötelezettségekkel szembesülnek az átláthatóság, a szerzői jogok védelme és a közbiztonság terén. A szabályok kezdetben önkéntes alapon működnek.

Az Európai Unió tisztviselői nyilvánosságra hozták a mesterséges intelligencia szabályozására vonatkozó új szabályokat. A legerősebb mesterséges intelligencia rendszerek gyártóinak javítaniuk kell az átláthatóságot, korlátozniuk kell a szerzői jogok megsértését és védeniük kell a közbiztonságot. A szabályok, amelyek kezdetben önkéntes alapon működnek, egy intenzív brüsszeli vita közepette születtek arról, hogy mennyire agresszíven kell szabályozni egy új technológiát, amelyet sok vezető a jövőbeli gazdasági siker szempontjából kulcsfontosságúnak tart az Egyesült Államokkal és Kínával folytatott versenyben. Néhány kritikus azzal vádolta a szabályozókat, hogy a szabályokat felhígították, hogy megnyerjék az ipar támogatását.

Az irányelvek csak néhány technológiai vállalatra vonatkoznak, mint például az OpenAI, a Microsoft és a Google, amelyek úgynevezett általános célú mesterséges intelligenciát gyártanak. Ezek a rendszerek olyan szolgáltatásokat támogatnak, mint a ChatGPT, és hatalmas mennyiségű adatot tudnak elemezni, önállóan tanulni és bizonyos emberi feladatokat elvégezni.

Az úgynevezett magatartási kódex az első konkrét részleteket tartalmazza arról, hogy az EU szabályozó hatóságai hogyan tervezik végrehajtani a tavaly elfogadott, mesterséges intelligenciáról szóló törvényt. A technológiai vállalatok jelentős szerepet játszottak a szabályok kidolgozásában, amelyek augusztus 2-án lépnek hatályba, és 2026 augusztusában válnak végrehajthatóvá, az Európai Bizottság, a 27 tagállamból álló blokk végrehajtó szerve szerint. Az Európai Bizottság szerint azok a vállalatok, amelyek elfogadják az önkéntes magatartási kódexet, „csökkentett adminisztratív terheket és a nagyobb jogbiztonság” előnyeit élvezhetik. A tisztviselők szerint azoknak, akik nem fogadják el, más módon kell bizonyítaniuk a megfelelést, ami potenciálisan költségesebb és időigényesebb lehet.

Egyelőre nem világos, mely vállalatok csatlakoznak a kezdeményezéshez. A Google és az OpenAI közölte, hogy jelenleg vizsgálja a végleges szöveget. A Microsoft nem kívánt nyilatkozni. A Meta, amely jelezte, hogy nem fogadja el a magatartási kódexet, nem nyilatkozott az ügyben. Az Amazon és a Mistral, Franciaország vezető mesterséges intelligencia vállalata, nem válaszolt a kommentárkérésre.

Az irányelvek szerint a technológiai vállalatoknak részletes összefoglalót kell készíteniük az algoritmusaik képzéséhez használt tartalomról, amit már régóta követeltek a médiakiadók, akik attól tartanak, hogy szellemi tulajdonukat az MI-rendszerek képzéséhez használják fel. Más szabályok szerint a vállalatoknak kockázatértékelést kell végezniük, hogy megvizsgálják, hogyan lehetne visszaélni szolgáltatásaikkal olyan célokra, mint például a közbiztonságot veszélyeztető biológiai fegyverek gyártása. Kevésbé világos, hogy a törvény hogyan fogja kezelni az olyan kérdéseket, mint a félrevezető információk és a káros tartalmak terjedése. A héten Grok, az Elon Musk mesterséges intelligencia vállalata, az xAI által létrehozott csevegőrobot több antiszemita megjegyzést osztott meg az X-en, többek között Hitler dicséretét.

Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős alelnöke szerint a politika „fontos lépés annak érdekében, hogy a legfejlettebb mesterséges intelligencia modellek Európában ne csak innovatívak, hanem biztonságosak és átláthatók is legyenek”. A ma bevezetett irányelv csak egy része annak a kiterjedt törvénynek, amely a következő évben vagy annál később lép teljes hatályba. A törvény célja az volt, hogy megakadályozza a mesterséges intelligencia legkárosabb hatásait, de az európai tisztviselők az utóbbi időben inkább egy ilyen gyorsan fejlődő és versenyképes technológia szabályozásának következményeit mérlegelik.

A kontinens vezetői egyre inkább aggódnak Európa gazdasági helyzetéért az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Európa régóta küzd azzal, hogy nagy technológiai vállalatokat hozzon létre, ezért külföldi vállalatok szolgáltatásaitól függ. A Trump-kormányzattal a vámok és a kereskedelem miatt kialakult feszültségek tovább fokozzák a vitát. Számos európai vállalkozást képviselő csoport sürgette a politikai döntéshozókat, hogy halasszák el az MI törvény végrehajtását, mondván, hogy a szabályozás lassíthatja az innovációt, miközben hátrányos helyzetbe hozza vállalataikat a külföldi versennyel szemben. "A szabályozás nem lehet az EU legjobb exportterméke” – mondta Aura Salla, a finnországi európai parlamenti képviselő, aki korábban a Meta brüsszeli lobbi vezetője volt. „Ez károsítja a saját vállalatainkat.”