Az EU új mesterséges intelligencia stratégiát szorgalmaz az Egyesült Államoktól és Kínától való technológiai függőség csökkentése érdekében. Brüsszel digitális szuverenitásra irányuló tervet fog bemutatni, mivel a technológiát geopolitikai riválisok „fegyverként” használhatják.

Az EU-nak elő kell mozdítania a hazai mesterséges intelligencia platformokat és csökkentenie kell a külföldi szolgáltatóktól való függőségét - jelenti ki egy új javaslat, melyben új tervet készítenek elő, hogy felvegyék a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával a forradalmi technológiában. Az Európai Bizottság új „Mesterséges intelligencia alkalmazási stratégiája” (Apply AI Strategy) támogatja az európai gyártmányú mesterséges intelligencia eszközöket, hogy biztonságot és ellenálló képességet nyújtsanak, miközben növelik a szervezet ipari versenyképességét. A stratégia kiemeli a mesterséges intelligencia használatának javításának szükségességét olyan ágazatokban, mint az egészségügy, a védelem és a gyártás.

A Bizottság célja „az EU mesterséges intelligencia szuverenitásának megerősítése” a hazai mesterséges intelligencia technológiák fejlesztésének és használatának felgyorsításával, ideértve a „skálázható és replikálható európai generatív mesterséges intelligencia megoldások közigazgatásban való bevezetésének felgyorsítását” célzó politikákat is - áll a tervezetben. A stratégiát, amely a nyilvánosságra hozatal előtt még változhat, az EU technológiai vezetője, Henna Virkkunen kedden fogja bemutatni.

A stratégia figyelmeztet az „MI-alkalmazások külső függőségeire” - az MI-alkalmazások építéséhez, képzéséhez és kezeléséhez szükséges infrastruktúrára és szoftverekre -, amelyek „fegyverként használhatók” mind „állami, mind nem állami szereplők” által, ami kockázatot jelent az ellátási láncokra nézve. Az ilyen aggodalmak Donald Trump amerikai elnöki posztra való visszatérése óta erősödtek, ami széles körű aggodalmakat váltott ki az EU amerikai technológiától való függőségével kapcsolatban, és az európai digitális függetlenség iránti igényeket támasztott. Közben Kína kihívást jelent az Egyesült Államok számára az MI fejlesztés terén betöltött globális vezető szerepében, ami félelmeket kelt azzal kapcsolatban, hogy Európa alig lesz hatással a technológia jövőbeli felhasználására.

Az elmúlt években Európa számos ígéretes MI-vállalatnak adott otthont, a francia modellgyártó Mistraltól a német védelmi technológiai csoport Helsingig. Az EU azonban továbbra is az Egyesült Államokra és Ázsiára támaszkodik az MI fejlesztéséhez szükséges szoftverek, hardverek és kritikus ásványi anyagok nagy részét illetően. A tervezet szerint a közigazgatásnak központi szerepe van abban, hogy „segítse a startupok növekedését az európai gyártmányú nyílt forráskódú MI-megoldások iránti kereslet növelésével”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy pénteki rendezvényen kijelentette, hogy az unió az Apply AI stratégiával „fel akarja gyorsítani az MI általános bevezetését”, hogy Európa ne maradjon le az új technológiáról.

Brüsszel az MI-t nem csupán termelékenységi eszközként, hanem „stratégiai eszközként” kívánja pozícionálni, amelyet szorosan be kell integrálni az EU intézményi, ipari és biztonsági rendszereibe. A stratégiában szereplő intézkedések, például a mesterséges intelligencia gyártásban és az egészségügyi szektorban való bevezetésének támogatása megvalósításához a bizottság 1 milliárd eurót mozgósít a meglévő finanszírozási programokból. Az EU emellett prioritásként kezeli az európai mesterséges intelligenciával működő eszközök bevezetését a védelmi szektorban, mivel az európai fővárosok gyorsan növelik védelmi kiadásaikat az Oroszországtól érkező fenyegetésre és az Egyesült Államok Trump-kormány alatt az európai biztonságból való kivonulásától való félelemre reagálva.

Brüsszel azt tervezi, hogy „felgyorsítja az európai mesterséges intelligenciával támogatott” parancsnoklási és irányítási (command and control, C2) kapacitások fejlesztését és bevezetését. A C2-rendszerek - amelyeket a csapatok irányítására és a harctéri műveletek irányítására használnak - az úgynevezett kritikus tényezők közé tartoznak, amelyek biztosításában az európai hadseregek jelenleg nagymértékben támaszkodnak az Egyesült Államokra a NATO-n keresztül. A Bizottság emellett „támogatni kívánja a szuverén határmodellek fejlesztését” az űrvédelmi technológia területén.