SG.hu
Albánia az MI-hez fordul a korrupció leküzdése és az EU-hoz való csatlakozás érdekében
Míg Európa többi része a mesterséges intelligencia biztonságáról és hatóköréről vitázik, Albánia azt használja fel az EU-hoz való csatlakozás felgyorsítására. A balkáni ország még egy MI által irányított minisztérium létrehozását is fontolgatja.
Edi Rama miniszterelnök a mesterséges intelligenciára mint a korrupció felszámolásának és az átláthatóság növelésének eszközeként tekint, és elmondta, hogy a technológia hamarosan az albán kormány leghatékonyabb tagjává válhat. "Egy napon akár egy teljesen mesterséges intelligenciával irányított minisztériumunk is lehet” - mondta Rama egy júliusi sajtótájékoztatón, ahol a digitalizációról beszélt. „Így nem lenne nepotizmus vagy összeférhetetlenség” - érvelt. A helyi fejlesztők akár egy mesterséges intelligencia modell létrehozásán is dolgozhatnak, amelyet miniszternek választhatnak, ami oda vezethet, hogy az ország „az első lesz, amelynek teljes kormánya mesterséges intelligencia miniszterekből és miniszterelnökből áll” - tette hozzá Rama.
Bár hivatalos lépéseket még nem tettek, és Rama pozíciója még nem került hivatalosan megüresedésre, a miniszterelnök szerint az ötletet komolyan meg kell fontolni. Ben Blushi, a kormánypárt volt politikusa szerint nincs miért tartani a technológiától, és a mesterséges intelligenciával irányított államok valódi lehetőséget jelentenek, amelyek felforgathatják a demokráciáról alkotott elképzeléseinket. "Miért kell két vagy több emberi lehetőség közül választanunk, ha az államtól kapott szolgáltatásokat mesterséges intelligencia is elvégezheti?” - mondta Blushi. „A társadalmakat a mesterséges intelligencia jobban fogja irányítani, mint mi, mert nem követ el hibákat, nem kell neki fizetés, nem lehet megvesztegetni, és nem áll le a munkával.”
Albánia régóta küzd a korrupcióval a társadalom minden területén, és a politika sem kivétel. A kormánypártban is számos tisztviselőt vádoltak meg korrupcióval és ítéltek el. Az ellenzéki vezető, Sali Berisha jelenleg korrupciós perben áll, az egykori miniszterelnök és elnök, Ilir Meta pedig rácsok mögött van. "A mesterséges intelligencia egy eszköz, nem pedig csodatévő" - véli Jorida Tabaku, az albán parlament ellenzéki Demokrata Pártjának tagja. Szerinte a megfelelő kezekben a mesterséges intelligencia átalakíthatja a kormányzást, de a rossz kezekben „a régi diszfunkció digitális álcájává” válik. Tabaku támogatja a digitális innovációt és a mesterséges intelligenciát, de szerinte a mesterséges intelligencia bevezetése előtt az egész kormányzati rendszert újra kell indítani.
Az MI-t már használják az adminisztrációban a közbeszerzés kényes ügyeinek kezelésére, egy olyan területen, amelyet az EU a kormánytól megerősíteni kért, valamint az adó- és vámügyletek valós idejű elemzésére, a szabálytalanságok azonosítására. Az ország területét intelligens drónok és műholdas rendszerek is figyelik, amelyek MI-t használnak az építkezéseken és a nyilvános strandokon előforduló jogsértések, valamint a vidéki területeken található kannabiszültetvények ellenőrzésére.
Ezenkívül vannak tervek az MI felhasználására az albán utak problémáinak leküzdésére is: arcfelismerő technológiával digitálisan jelzést küldenek a járművezető mobilkészülékére, hogy lassítson, valamint SMS-ben vagy e-mailben elküldik a gyorshajtásért kiszabott bírság részleteit. Az állami statisztikai hivatal szerint az ország jelenleg Európa egyik legmagasabb halálos közlekedési baleseti arányával rendelkezik, főként a gyorshajtás miatt. Az MI-t az egészségügyben, az oktatásban és a polgárok digitális azonosításában is szeretnék alkalmazni.
Tabaku azonban úgy véli, hogy nyilvános konzultációra és egyértelműségre van szükség azzal kapcsolatban, hogy hogyan fogják alkalmazni a technológiát, mennyibe fog kerülni, és ami a legfontosabb, ki programozza az algoritmusokat. "Ha ugyanazok a szereplők programozzák az algoritmust, akik a korrupt pályázatokból profitáltak, akkor nem a jövőbe tartunk. Hanem a múltat rögzítjük” - mondta. "Nem lehet kijavítani egy manipulált rendszert azzal, hogy felrakjuk a felhőbe. Egy olyan országban, ahol a költségvetés 80 százaléka közbeszerzési szerződéseken keresztül folyik, és ezek harmada valódi verseny nélkül kerül kiosztásra, a mesterséges intelligencia nem fogja felszámolni a korrupciót. Csak jobban el fogja rejteni” - mondta.
Albánia 2024-ben került a címlapokra, amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy mesterséges intelligenciát alkalmaznak, hogy segítsék Albániát az Európai Unióba való belépés útján. A 2022-ben hivatalosan megkezdett tárgyalások után az ország elkezdett igazodni az EU vívmányaihoz, amelyek mintegy negyedmillió oldalnyi törvényt, szabályt és szabványt tartalmaznak. Rama 2025-ös általános választásokon elért földcsuszamlásszerű győzelmével, amelynek programjában 2030-ig történő EU-tagság szerepelt, megkezdődött a verseny a feladat elvégzéséért. Az elképzelés az, hogy az MI végzi el a fordítást és a nehéz munkát, azaz azonosítja a nemzeti és az EU-jogszabályok közötti eltéréseket. Ez lesz az első alkalom, hogy ezt az EU-tagsági folyamatban alkalmazzák.
Albánia partnerségre lépett Mira Muratival, az OpenAI korábbi technológiai igazgatójával és a ChatGPT megalkotójával, aki Albánia déli részén született. "A ChatGPT elindulását követő első héten felvettük vele a kapcsolatot, amikor tudomást szereztünk a létezéséről” - mondta Rama. Ennek az együttműködésnek köszönhetően „az EU-val folytatott tárgyalások mesterséges intelligencia segítségével zajlanak” - mondta a miniszterelnök. Rama megjegyezte, hogy Horvátország, amely szerinte „kiemelkedően teljesített” az EU-integrációban, hét év alatt fejezte be a folyamatot, míg Albánia öt év alatt szeretné ezt megvalósítani, és 2027-re be akarja fejezni a papírmunkát.
Albánia együttműködést kötött Mira Muratival, az OpenAI korábbi technológiai igazgatójával
Odeta Barbullushi, Rama korábbi tanácsadója az EU-integráció területén és a tiránai College of Europe professzora egyetértett azzal, hogy „az EU vívmányainak puszta mennyisége nyomasztó, és a hagyományos módon történő fordításhoz hatalmas létszámra lenne szükség”. A technikai fordítási feladatok esetében az MI „előnyös” lehet és „valóban felgyorsíthatja” a folyamatot. De nem tudja elvégezni az egész munkát - tette hozzá. "Az EU joganyagának tényleges átvétele és harmonizálása alapvetően politikai folyamat, és mint ilyen, politikai felügyeletet és politikai iránymutatást igényel” - mondta Barbullushi.
Az MI-támogatás az albániai digitalizációra irányuló szélesebb körű figyelem közepette érkezik. Rama júliusban bejelentette, hogy 2030-ra készpénzmentessé szeretné tenni az országot, és át akar állni a kizárólag digitális fizetésekre. Az ország nemrégiben az e-Albania nevű portálon keresztül az összes állampolgári szolgáltatás 95 százalékát online elérhetővé tette. A platformra bejelentkezve a felhasználókat egy vidám "virtuális köztisztviselő” fogadja, aki segít nekik adóbevallások benyújtásában, születési anyakönyvi kivonatok letöltésében, valamint engedélyek és engedélyek kérelmezésében. Bár a platformot több iráni kibertámadás is érte, és néhány idős polgár nehezen boldogult vele, Rama szerint öt év alatt mintegy 49 millió tranzakciót bonyolított le, ezzel 2,4 millió albániai és 2,8 millió diaszpórában élő albán állampolgárnak több mint 600 millió eurót takarított meg.
Az MI-t Albániában nem csak gyakorlati célokra használják. Májusban mintegy 47 európai állam- és kormányfő érkezett Tiranába az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára, ahol egy közel kétperces videóval üdvözölték őket a saját nyelvükön. De ez a videó más volt, mint a többi. Az albán kormány mesterséges intelligenciát használva létrehozott egy elektronikus babaváltozatot minden vezetőről, amely gyermekhangon beszélt az anyanyelvén. "Benvenuti in Albania” - mondta Giorgia Meloni baba olaszul. „Dobrodosli u Albaniju” - mondta Aleksandar Vucic baba szerbül. A közönség egy része mosolygott és nevetett, míg mások komor arcot vágtak. A nemzetközi média lenyűgözve figyelte az MI excentrikus használatát egy hivatalos eseményen.
De a szórakoztató dolgokon túl nem világos, hogy Albánia valóban képes-e végrehajtani amit akar. Egy helyi mesterséges intelligencia szakértő, Gerond Taci szerint az országnak nincs meg a szükséges szakértelme, embere, know-how-ja, adatközpontja és pénze. Az ilyen technológia bevezetése emellett egy lépésenkénti tervet is igényel, megfelelő ellenőrzésekkel és jogi változtatásokkal, nem is beszélve egy „katasztrófa-elhárítási tervről” - mondta Taci. "De nincs más út. Az alkalmazkodásnak előre kell haladnia, és az albán népnek tisztában kell lennie ezzel, és készen kell állnia az átmenetre” - fejezte be.
Edi Rama miniszterelnök a mesterséges intelligenciára mint a korrupció felszámolásának és az átláthatóság növelésének eszközeként tekint, és elmondta, hogy a technológia hamarosan az albán kormány leghatékonyabb tagjává válhat. "Egy napon akár egy teljesen mesterséges intelligenciával irányított minisztériumunk is lehet” - mondta Rama egy júliusi sajtótájékoztatón, ahol a digitalizációról beszélt. „Így nem lenne nepotizmus vagy összeférhetetlenség” - érvelt. A helyi fejlesztők akár egy mesterséges intelligencia modell létrehozásán is dolgozhatnak, amelyet miniszternek választhatnak, ami oda vezethet, hogy az ország „az első lesz, amelynek teljes kormánya mesterséges intelligencia miniszterekből és miniszterelnökből áll” - tette hozzá Rama.
Bár hivatalos lépéseket még nem tettek, és Rama pozíciója még nem került hivatalosan megüresedésre, a miniszterelnök szerint az ötletet komolyan meg kell fontolni. Ben Blushi, a kormánypárt volt politikusa szerint nincs miért tartani a technológiától, és a mesterséges intelligenciával irányított államok valódi lehetőséget jelentenek, amelyek felforgathatják a demokráciáról alkotott elképzeléseinket. "Miért kell két vagy több emberi lehetőség közül választanunk, ha az államtól kapott szolgáltatásokat mesterséges intelligencia is elvégezheti?” - mondta Blushi. „A társadalmakat a mesterséges intelligencia jobban fogja irányítani, mint mi, mert nem követ el hibákat, nem kell neki fizetés, nem lehet megvesztegetni, és nem áll le a munkával.”
Albánia régóta küzd a korrupcióval a társadalom minden területén, és a politika sem kivétel. A kormánypártban is számos tisztviselőt vádoltak meg korrupcióval és ítéltek el. Az ellenzéki vezető, Sali Berisha jelenleg korrupciós perben áll, az egykori miniszterelnök és elnök, Ilir Meta pedig rácsok mögött van. "A mesterséges intelligencia egy eszköz, nem pedig csodatévő" - véli Jorida Tabaku, az albán parlament ellenzéki Demokrata Pártjának tagja. Szerinte a megfelelő kezekben a mesterséges intelligencia átalakíthatja a kormányzást, de a rossz kezekben „a régi diszfunkció digitális álcájává” válik. Tabaku támogatja a digitális innovációt és a mesterséges intelligenciát, de szerinte a mesterséges intelligencia bevezetése előtt az egész kormányzati rendszert újra kell indítani.
Az MI-t már használják az adminisztrációban a közbeszerzés kényes ügyeinek kezelésére, egy olyan területen, amelyet az EU a kormánytól megerősíteni kért, valamint az adó- és vámügyletek valós idejű elemzésére, a szabálytalanságok azonosítására. Az ország területét intelligens drónok és műholdas rendszerek is figyelik, amelyek MI-t használnak az építkezéseken és a nyilvános strandokon előforduló jogsértések, valamint a vidéki területeken található kannabiszültetvények ellenőrzésére.
Ezenkívül vannak tervek az MI felhasználására az albán utak problémáinak leküzdésére is: arcfelismerő technológiával digitálisan jelzést küldenek a járművezető mobilkészülékére, hogy lassítson, valamint SMS-ben vagy e-mailben elküldik a gyorshajtásért kiszabott bírság részleteit. Az állami statisztikai hivatal szerint az ország jelenleg Európa egyik legmagasabb halálos közlekedési baleseti arányával rendelkezik, főként a gyorshajtás miatt. Az MI-t az egészségügyben, az oktatásban és a polgárok digitális azonosításában is szeretnék alkalmazni.
Tabaku azonban úgy véli, hogy nyilvános konzultációra és egyértelműségre van szükség azzal kapcsolatban, hogy hogyan fogják alkalmazni a technológiát, mennyibe fog kerülni, és ami a legfontosabb, ki programozza az algoritmusokat. "Ha ugyanazok a szereplők programozzák az algoritmust, akik a korrupt pályázatokból profitáltak, akkor nem a jövőbe tartunk. Hanem a múltat rögzítjük” - mondta. "Nem lehet kijavítani egy manipulált rendszert azzal, hogy felrakjuk a felhőbe. Egy olyan országban, ahol a költségvetés 80 százaléka közbeszerzési szerződéseken keresztül folyik, és ezek harmada valódi verseny nélkül kerül kiosztásra, a mesterséges intelligencia nem fogja felszámolni a korrupciót. Csak jobban el fogja rejteni” - mondta.
Albánia 2024-ben került a címlapokra, amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy mesterséges intelligenciát alkalmaznak, hogy segítsék Albániát az Európai Unióba való belépés útján. A 2022-ben hivatalosan megkezdett tárgyalások után az ország elkezdett igazodni az EU vívmányaihoz, amelyek mintegy negyedmillió oldalnyi törvényt, szabályt és szabványt tartalmaznak. Rama 2025-ös általános választásokon elért földcsuszamlásszerű győzelmével, amelynek programjában 2030-ig történő EU-tagság szerepelt, megkezdődött a verseny a feladat elvégzéséért. Az elképzelés az, hogy az MI végzi el a fordítást és a nehéz munkát, azaz azonosítja a nemzeti és az EU-jogszabályok közötti eltéréseket. Ez lesz az első alkalom, hogy ezt az EU-tagsági folyamatban alkalmazzák.
Albánia partnerségre lépett Mira Muratival, az OpenAI korábbi technológiai igazgatójával és a ChatGPT megalkotójával, aki Albánia déli részén született. "A ChatGPT elindulását követő első héten felvettük vele a kapcsolatot, amikor tudomást szereztünk a létezéséről” - mondta Rama. Ennek az együttműködésnek köszönhetően „az EU-val folytatott tárgyalások mesterséges intelligencia segítségével zajlanak” - mondta a miniszterelnök. Rama megjegyezte, hogy Horvátország, amely szerinte „kiemelkedően teljesített” az EU-integrációban, hét év alatt fejezte be a folyamatot, míg Albánia öt év alatt szeretné ezt megvalósítani, és 2027-re be akarja fejezni a papírmunkát.
Albánia együttműködést kötött Mira Muratival, az OpenAI korábbi technológiai igazgatójával
Odeta Barbullushi, Rama korábbi tanácsadója az EU-integráció területén és a tiránai College of Europe professzora egyetértett azzal, hogy „az EU vívmányainak puszta mennyisége nyomasztó, és a hagyományos módon történő fordításhoz hatalmas létszámra lenne szükség”. A technikai fordítási feladatok esetében az MI „előnyös” lehet és „valóban felgyorsíthatja” a folyamatot. De nem tudja elvégezni az egész munkát - tette hozzá. "Az EU joganyagának tényleges átvétele és harmonizálása alapvetően politikai folyamat, és mint ilyen, politikai felügyeletet és politikai iránymutatást igényel” - mondta Barbullushi.
Az MI-támogatás az albániai digitalizációra irányuló szélesebb körű figyelem közepette érkezik. Rama júliusban bejelentette, hogy 2030-ra készpénzmentessé szeretné tenni az országot, és át akar állni a kizárólag digitális fizetésekre. Az ország nemrégiben az e-Albania nevű portálon keresztül az összes állampolgári szolgáltatás 95 százalékát online elérhetővé tette. A platformra bejelentkezve a felhasználókat egy vidám "virtuális köztisztviselő” fogadja, aki segít nekik adóbevallások benyújtásában, születési anyakönyvi kivonatok letöltésében, valamint engedélyek és engedélyek kérelmezésében. Bár a platformot több iráni kibertámadás is érte, és néhány idős polgár nehezen boldogult vele, Rama szerint öt év alatt mintegy 49 millió tranzakciót bonyolított le, ezzel 2,4 millió albániai és 2,8 millió diaszpórában élő albán állampolgárnak több mint 600 millió eurót takarított meg.
Az MI-t Albániában nem csak gyakorlati célokra használják. Májusban mintegy 47 európai állam- és kormányfő érkezett Tiranába az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára, ahol egy közel kétperces videóval üdvözölték őket a saját nyelvükön. De ez a videó más volt, mint a többi. Az albán kormány mesterséges intelligenciát használva létrehozott egy elektronikus babaváltozatot minden vezetőről, amely gyermekhangon beszélt az anyanyelvén. "Benvenuti in Albania” - mondta Giorgia Meloni baba olaszul. „Dobrodosli u Albaniju” - mondta Aleksandar Vucic baba szerbül. A közönség egy része mosolygott és nevetett, míg mások komor arcot vágtak. A nemzetközi média lenyűgözve figyelte az MI excentrikus használatát egy hivatalos eseményen.
De a szórakoztató dolgokon túl nem világos, hogy Albánia valóban képes-e végrehajtani amit akar. Egy helyi mesterséges intelligencia szakértő, Gerond Taci szerint az országnak nincs meg a szükséges szakértelme, embere, know-how-ja, adatközpontja és pénze. Az ilyen technológia bevezetése emellett egy lépésenkénti tervet is igényel, megfelelő ellenőrzésekkel és jogi változtatásokkal, nem is beszélve egy „katasztrófa-elhárítási tervről” - mondta Taci. "De nincs más út. Az alkalmazkodásnak előre kell haladnia, és az albán népnek tisztában kell lennie ezzel, és készen kell állnia az átmenetre” - fejezte be.