SG.hu
A Google 2,95 milliárd eurós bírságot kapott a trösztellenes törvények megsértése miatt
Az Európai Unió 2,95 milliárd eurós bírságot szabott ki a Google-ra a versenyjog megsértése miatt. Az Európai Bizottság szerint a Google megsértette a trösztellenes törvényeket azzal, hogy méretét és domináns pozícióját kihasználva uralja a display hirdetési üzletágat, és alákínált riválisainak.
Az Európai Unió agresszív szabályozása a technológiai iparágban jelentős vita tárgyát képezi az Egyesült Államokkal. Az Apple, a Meta és az X is a közelmúltbeli vizsgálatok tárgyát képezte. A Trump-kormány úgy véli, hogy ezek a politikák tisztességtelenül büntetik az amerikai vállalatokat. A múlt héten Trump elnök vámokkal fenyegette azokat az országokat, amelyek amerikai technológiai vállalatokat céloztak meg, anélkül, hogy konkrétan megemlítette volna az Európai Uniót.
Miután bejelentették a Google-ra kiszabott bírságot, Trump új szankciókkal fenyegetőzött. „Kormányom NEM fogja tűrni ezeket a diszkriminatív intézkedéseket” - írta a közösségi médiában. A Trump-kormány azzal érvel, hogy az amerikai technológiai óriások szabályozása az Egyesült Államok feladata. A Fehér Ház folytatta a Biden-kormány alatt indított eljárásokat, amelyek a Google és más technológiai óriások üzleti gyakorlatait célozzák meg.
Ezen a héten egy amerikai szövetségi bíró elrendelte, hogy a Google adja át keresési eredményeit és egyes adatait rivális cégeknek egy mérföldkőnek számító ügyben, amely a technológiai óriás online keresési dominanciáját célozza meg. A cég elkerülte, hogy eladja Chrome böngészőjét abban az ügyben, amelyet az Igazságügyi Minisztérium indított. A Google hirdetési üzletága szintén tárgya egy másik, az Igazságügyi Minisztérium által indított ügynek. Áprilisban egy szövetségi bíró úgy döntött, hogy a Google illegálisan járt el, amikor megőrizte monopóliumát egyes online hirdetési technológiák terén. A lehetséges jogorvoslatokról szóló meghallgatás várhatóan ebben a hónapban kezdődik. Az Egyesült Államok szabályozó hatóságai az Amazon, az Apple és a Meta ellen is indítottak eljárásokat.
A Google a keresőmotorjáról és egyéb ingyenes szolgáltatásairól ismert, de többmilliárd dolláros üzleti tevékenységét az online hirdetési piac dominanciája támasztja alá. A vállalat szinte minden lépést ellenőriz a helyi kiskereskedőktől a multinacionális vállalatokig terjedő üzleti láncban, amelyre a vállalkozásoknak szükségük van ahhoz, hogy termékeiket az internethasználóknak népszerűsítsék. A Google nemcsak saját webhelyeinek és alkalmazásainak hirdetéseit értékesíti, hanem közvetítőként is működik azok között a vállalkozások között, amelyek más webhelyeken szeretnének hirdetéseket elhelyezni.
Az Európai Bizottság szerint a Google visszaélt domináns helyzetével, hogy kiszorítsa a rivális hirdetési technológiai szolgáltatókat. A szabályozó hatóságok szerint a Google az ad-tech ellátási lánc feletti ellenőrzése révén olyan árazási információkhoz juthat, amelyekhez a riválisok nem férhetnek hozzá. Emellett a hirdetési vállalkozásokat saját szolgáltatásai felé terelheti, és elkerülheti a riválisok szolgáltatásait. A szabályozó hatóságok szerint a vállalatnak „velejáró érdekkülönbségei vannak az ad-tech ellátási lánc mentén”. "A mai döntés azt mutatja, hogy a Google visszaélt hirdetési technológiai piaci erőfölényével, károsítva ezzel a kiadókat, a hirdetőket és a fogyasztókat” - áll Teresa Ribera, az Európai Bizottság legfőbb versenyügyi szabályozója nyilatkozatában.
A bizottság 2,95 milliárd eurós bírsága egy 2021-ben indított vizsgálatra vezethető vissza. A Google, amelynek 60 napja van arra, hogy tájékoztassa a szabályozó hatóságokat arról, hogyan szándékozik eleget tenni a döntésnek, fellebbezni fog a döntés ellen. "Nincs semmi versenyellenes abban, hogy szolgáltatásokat nyújtunk hirdetésvásárlóknak és -eladóknak, és szolgáltatásainknak soha nem volt még ennyi alternatívája” - nyilatkozta Lee-Anne Mulholland, a Google szabályozási ügyekért felelős globális vezetője.
Brüsszelben a Google-t sújtó bírság heves viták tárgyává vált, miután a héten kiderült, hogy Maros Sefcovic, az EU legfőbb kereskedelmi tisztviselője hétfőn beavatkozott a büntetés megakadályozása érdekében. Sefcovic cáfolta, hogy megakadályozta volna a büntetés kiszabását. A héten tartott sajtótájékoztatón újságíróknak elmondta, hogy ő és Ribera „rendszeres kapcsolatban állnak”, és hogy „ő teljes mértékben tisztában van az én támogatásommal”. A feszültség azonban rávilágított a valóságra: ez egy feszült pillanat a technológiai szabályozás terén.
Az Európai Unió digitális szabályozásának végrehajtása rendszeresen felmerült a blokk és a Trump-kormány közötti kereskedelmi tárgyalások során. Amikor Sefcovicnak és kollégáinak sikerült keretmegállapodást kötniük, amely kihagyta a digitális szabályok módosításait, az EU tisztviselői ezt győzelemként üdvözölték. William Echikson, a brüsszeli Európai Politikai Elemző Központ technológiai szakpolitikai szakértője meglepődött, hogy az Európai Bizottság ilyen szigorú ítéletet hozott a Google ellen. "Azt gyanítottam, hogy el akarják kerülni a technológiai konfrontációt” - mondta Echikson úr, aki korábban a Google-nál dolgozott. Szerinte az ítélet arra késztetheti a Google-t, hogy feladja hirdetési technológiai üzletágát.
Az Európai Unió agresszív szabályozása a technológiai iparágban jelentős vita tárgyát képezi az Egyesült Államokkal. Az Apple, a Meta és az X is a közelmúltbeli vizsgálatok tárgyát képezte. A Trump-kormány úgy véli, hogy ezek a politikák tisztességtelenül büntetik az amerikai vállalatokat. A múlt héten Trump elnök vámokkal fenyegette azokat az országokat, amelyek amerikai technológiai vállalatokat céloztak meg, anélkül, hogy konkrétan megemlítette volna az Európai Uniót.
Miután bejelentették a Google-ra kiszabott bírságot, Trump új szankciókkal fenyegetőzött. „Kormányom NEM fogja tűrni ezeket a diszkriminatív intézkedéseket” - írta a közösségi médiában. A Trump-kormány azzal érvel, hogy az amerikai technológiai óriások szabályozása az Egyesült Államok feladata. A Fehér Ház folytatta a Biden-kormány alatt indított eljárásokat, amelyek a Google és más technológiai óriások üzleti gyakorlatait célozzák meg.
Ezen a héten egy amerikai szövetségi bíró elrendelte, hogy a Google adja át keresési eredményeit és egyes adatait rivális cégeknek egy mérföldkőnek számító ügyben, amely a technológiai óriás online keresési dominanciáját célozza meg. A cég elkerülte, hogy eladja Chrome böngészőjét abban az ügyben, amelyet az Igazságügyi Minisztérium indított. A Google hirdetési üzletága szintén tárgya egy másik, az Igazságügyi Minisztérium által indított ügynek. Áprilisban egy szövetségi bíró úgy döntött, hogy a Google illegálisan járt el, amikor megőrizte monopóliumát egyes online hirdetési technológiák terén. A lehetséges jogorvoslatokról szóló meghallgatás várhatóan ebben a hónapban kezdődik. Az Egyesült Államok szabályozó hatóságai az Amazon, az Apple és a Meta ellen is indítottak eljárásokat.
A Google a keresőmotorjáról és egyéb ingyenes szolgáltatásairól ismert, de többmilliárd dolláros üzleti tevékenységét az online hirdetési piac dominanciája támasztja alá. A vállalat szinte minden lépést ellenőriz a helyi kiskereskedőktől a multinacionális vállalatokig terjedő üzleti láncban, amelyre a vállalkozásoknak szükségük van ahhoz, hogy termékeiket az internethasználóknak népszerűsítsék. A Google nemcsak saját webhelyeinek és alkalmazásainak hirdetéseit értékesíti, hanem közvetítőként is működik azok között a vállalkozások között, amelyek más webhelyeken szeretnének hirdetéseket elhelyezni.
Az Európai Bizottság szerint a Google visszaélt domináns helyzetével, hogy kiszorítsa a rivális hirdetési technológiai szolgáltatókat. A szabályozó hatóságok szerint a Google az ad-tech ellátási lánc feletti ellenőrzése révén olyan árazási információkhoz juthat, amelyekhez a riválisok nem férhetnek hozzá. Emellett a hirdetési vállalkozásokat saját szolgáltatásai felé terelheti, és elkerülheti a riválisok szolgáltatásait. A szabályozó hatóságok szerint a vállalatnak „velejáró érdekkülönbségei vannak az ad-tech ellátási lánc mentén”. "A mai döntés azt mutatja, hogy a Google visszaélt hirdetési technológiai piaci erőfölényével, károsítva ezzel a kiadókat, a hirdetőket és a fogyasztókat” - áll Teresa Ribera, az Európai Bizottság legfőbb versenyügyi szabályozója nyilatkozatában.
A bizottság 2,95 milliárd eurós bírsága egy 2021-ben indított vizsgálatra vezethető vissza. A Google, amelynek 60 napja van arra, hogy tájékoztassa a szabályozó hatóságokat arról, hogyan szándékozik eleget tenni a döntésnek, fellebbezni fog a döntés ellen. "Nincs semmi versenyellenes abban, hogy szolgáltatásokat nyújtunk hirdetésvásárlóknak és -eladóknak, és szolgáltatásainknak soha nem volt még ennyi alternatívája” - nyilatkozta Lee-Anne Mulholland, a Google szabályozási ügyekért felelős globális vezetője.
Brüsszelben a Google-t sújtó bírság heves viták tárgyává vált, miután a héten kiderült, hogy Maros Sefcovic, az EU legfőbb kereskedelmi tisztviselője hétfőn beavatkozott a büntetés megakadályozása érdekében. Sefcovic cáfolta, hogy megakadályozta volna a büntetés kiszabását. A héten tartott sajtótájékoztatón újságíróknak elmondta, hogy ő és Ribera „rendszeres kapcsolatban állnak”, és hogy „ő teljes mértékben tisztában van az én támogatásommal”. A feszültség azonban rávilágított a valóságra: ez egy feszült pillanat a technológiai szabályozás terén.
Az Európai Unió digitális szabályozásának végrehajtása rendszeresen felmerült a blokk és a Trump-kormány közötti kereskedelmi tárgyalások során. Amikor Sefcovicnak és kollégáinak sikerült keretmegállapodást kötniük, amely kihagyta a digitális szabályok módosításait, az EU tisztviselői ezt győzelemként üdvözölték. William Echikson, a brüsszeli Európai Politikai Elemző Központ technológiai szakpolitikai szakértője meglepődött, hogy az Európai Bizottság ilyen szigorú ítéletet hozott a Google ellen. "Azt gyanítottam, hogy el akarják kerülni a technológiai konfrontációt” - mondta Echikson úr, aki korábban a Google-nál dolgozott. Szerinte az ítélet arra késztetheti a Google-t, hogy feladja hirdetési technológiai üzletágát.