SG.hu
Hogyan lehetne megszüntetni a Google keresési monopóliumát?
Az adatok kiemelt szerepet játszottak a kormány sikeres trösztellenes perében a Google ellen, amelyben azzal vádolták a vállalatot, hogy illegálisan védi online keresési monopóliumát. Most pedig a Google-t arra kényszerítő lépések, hogy hozzáférhetővé tegye adatbázisát, kiemelt szerepet játszhatnak a technológiai óriás dominanciájának kezeléséről szóló döntésben, állítják a trösztellenes szakértők. Megoldás lenne, ha kötelezővé tennék az adatok megosztását?
Pénteken Amit P. Mehta szövetségi bíró, aki az ügyet felügyeli, meghallgatta a záró érveket a washingtoni szövetségi bíróságon arról, hogy milyen korrekciós intézkedéseket, úgynevezett jogorvoslatokat rendeljen el a verseny helyreállítása érdekében. A kormány kérésében az szerepelt, hogy a Google-t kötelezzék keresőmotorja eredményeinek és hirdetési adatainak megosztására riválisaival. A Igazságügyi Minisztérium ügyvédei többször is úgy írták le az adatokat, mint a keresőmotorok „oxigénjét”. Mehta bíró tavaly augusztusi, a Google ellen hozott ítéletében részletesen leírta, hogyan gyűjt a vállalat hatalmas mennyiségű adatot a felhasználói keresésekből és a webes indexelésből, majd tárolja és elemzi az adatokat, hogy uralja az internetes keresés jövedelmező piacát.
Megjegyezte, hogy a Google naponta kilencszer annyi felhasználói keresési adatot gyűjt, mint összes riválisa együttvéve. És minél több adat kerül a Google szoftverébe, annál pontosabbak és relevánsabbak lesznek a keresőmotor eredményei minden témában, a biológiától a farmernadrágokig. A jobb keresési teljesítmény pedig több felhasználót és több hirdetőt vonz, írta Mehta bíró. Ez egy olyan lendület, amely folyamatosan javítja a Google keresési eredményeit, és gátat szab a versenynek. "A keresési folyamat minden szakaszában” – írta a bíró - "a felhasználói adatok kritikus fontosságúak, mivel közvetlenül javítják a minőséget.” A per áprilisban kezdődött, és Mehta elmondta, hogy augusztusra szeretne ítéletet hozni.
A Google monopóliumának megszüntetésére vonatkozó döntése megváltoztathatja az internetes verseny helyzetét, különösen mivel a generatív mesterséges intelligencia új korszaka kezdődik, és várhatóan átalakítja az online információkeresés módját. A technológiai cégek versengenek a fogyasztók megnyeréséért olyan csevegőrobotokkal és egyéb eszközökkel, amelyek kifinomultabb kérdésekre is tudnak válaszolni, hatalmas adatbázisokból merítve. Mehta bíró már jelezte, hogy a mesterséges intelligencia is szerepet játszhat a döntésében, és egy nemrégiben tartott meghallgatáson rámutatott a technológia gyors fejlődésére, amióta a per 2023 őszén bíróság elé került. A bíró szerint nem valószínű, hogy az Apple Safari böngészőjének alternatív alapértelmezett keresőmotorja a meglévő rivális keresőmotorok, például a DuckDuckGo vagy a Bing lesz. "Ha valami, akkor az valamelyik olyan MI cég lesz, amelyik nem csak keresésre képes. És miért? Mert talán az emberek már nem is akarnak 10 kék linket" - mondta, utalva a Google keresőmotorjának korábbi iterációira.
Amit P. Mehta
A Google keresési monopóliumának megszüntetése érdekében az Igazságügyi Minisztérium és a pert indító államok csoportja számos szankciót javasolt, a Google által fizetett, automatikus keresőmotorként való megjelenést biztosító, versenyellenes megállapodások egyszerű tiltásától kezdve a piacvezető Chrome böngésző eladására kényszerítéséig. A kormány adatkezeléssel kapcsolatos javaslata valahol a kettő között helyezkedik el. Ez magában foglalja, hogy a Google-nak meg kell osztania a felhasználók keresési adatait, és licencbe kell adnia keresési indexét - ez egy több száz milliárd weboldalból álló adatbázis, amelyeket népszerűség, minőség és relevancia szerint rangsorolnak. Április végén Mehta bíró kijelentette, hogy munkáját úgy tekinti, mint egy „jogorvoslati spektrum” mentén történő mérlegelést. Az egyik végén a felosztási végzés áll, míg a minimalista végén a böngésző- és okostelefon-vállalatokkal kötött illegális megállapodások tilalma. Középen pedig a „jövőbe tekintő jogorvoslatok” állnak, mondta, anélkül, hogy részletezte volna gondolatait.
Az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az adatmegosztási végzés „koncepcionálisan megfelelő jogorvoslat” lenne, mivel a kizárólagos megállapodások növelték a Google adatelőnyét, véli Douglas Melamed, a Igazságügyi Minisztérium antitröszt osztályának volt magas rangú tisztviselője, jelenleg a Stanford Law School vendégkutatója. Az adatmegosztási projekt azonban külön kérdéseket vet fel. A bírósági tanúvallomásban a Google hangsúlyozta a felhasználói keresési adatok más vállalatoknak történő továbbításával kapcsolatos adatvédelmi aggályokat. A kormány adatmegosztási javaslata azt is előírja, hogy hozzáférést kell biztosítani azokhoz a szoftverekhez, amelyek adatokat használnak, de a Google mérnökei fejlesztették ki őket. "Ez adminisztratív fejfájásnak tűnik; mennyi adat, milyen gyakorisággal, és hozzáférés a Google kincseihez?” tette fel a kérdést John Yun, a George Mason Egyetem Antonin Scalia Jogi Karának közgazdásza.
A Google a kormány adatmegosztási tervét egy szakításhoz hasonlította, a szellemi tulajdon kényszerű átadásához, amely lehetővé teszi a versenytársak számára, hogy visszafejtsék a technológiáját. "Az adatmegosztásra vonatkozó javaslat olyan messzemenő és rendkívüli”, hogy „de facto a keresés elidegenítésének tűnik” - vallotta a bíróságon a múlt hónapban Sundar Pichai, az Alphabet, a Google anyavállalatának vezérigazgatója. A kényszerű eszközmegosztás - mint a monopóliumok elleni megoldás - a múltban vegyes eredményeket hozott. 1956-ban a kormányzattal kötött trösztellenes megállapodás részeként az AT&T beleegyezett abba, hogy licencbe adja szabadalmait, többek között a tranzisztorokra, az elektronikus áramkörök építőelemeire vonatkozóan. Ez megnyitotta az utat egy független félvezetőipar számára a későbbi Szilícium-völgyben.
Az 1996-os távközlési törvény, amelynek célja az volt, hogy a vállalatok hálózati kapacitásának megosztására kötelezésével növelje a helyi telefonszolgáltatások közötti versenyt, nem eredményezett jelentős innovációt. Végül valódi verseny alakult ki, de ez a mobil vezeték nélküli és kábeles szélessávú szolgáltatóktól indult – mondta Jon Nuechterlein, telekommunikációs szakértő és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság volt főtanácsadója. A vezetékes hangszolgáltatások aránya a háztartások közel 100 százalékáról 1996-ban körülbelül 25 százalékra esett vissza ma. "A külső verseny a szabályozási változásoktól függetlenül alakult ki” – mondta Nuechterlein, a George Washington Egyetem Versenyjogi Központjának neves tudósa.
Ma az MI a keresés nagy ismeretlenje. Az OpenAI ChatGPT-je és az Anthropic Claude chatbotjai, az MI-alapú Perplexity keresőmotor és mások potenciális Google-gyilkosok. Maga a Google is jelentős összegeket fektet az MI-val támogatott keresésbe, amelyet Pichai nemrég „a keresés teljes átalakításának” nevezett. Bár Mehta bíró a közelmúltban elismerte az MI gyors fejlődését, augusztusi ítéletében megjegyezte, hogy a technológia még nem előzte meg a hagyományos keresést. "Az MI nem váltotta fel a hagyományos keresést meghatározó összetevőket” - írta. "Fontos, hogy a generatív MI (még) nem szüntette meg vagy csökkentette jelentősen a felhasználói adatok szükségességét a minőségi keresési eredmények biztosításához.”
Egyes trösztellenes szakértők szerint Mehta bíró döntése hatással lehet mind a keresésre, mind az MI-ra. "Az MI robbanásszerű terjedése miatt még fontosabbá válik, hogy hatékony adatmegosztási megoldások legyenek” – mondta Gene Kimmelman, a Igazságügyi Minisztérium trösztellenes osztályának volt vezető tisztségviselője. „Az MI és a keresés átfedésben van, és mindkettő az adatokra épül.”
Nick Turley, a ChatGPT termékvezetője azt vallotta, hogy cége még évekre van attól a céljától, hogy saját keresési technológiájával a lekérdezések 80%-ára tudjon válaszolni, és hogy a Google keresési adataihoz való hozzáférés segítene a ChatGPT fejlesztésére összpontosítani. Turley azt is elmondta, hogy az OpenAI érdekelt lenne a Chrome megvásárlásában, ha a Google kénytelen lenne eladni azt. Mehta azonban megkérdőjelezte, hogy az OpenAI-hoz vagy a Perplexity-hez hasonló cégek a Google versenytársainak tekinthetők-e, akik hozzáférést kapnának minden olyan adathoz, amelyet a Google-nek meg kell osztania, mivel az ügy a keresőmotorok versenytársaira összpontosított. "Nekem úgy tűnik, hogy önök most ezt a másik technológiát is be akarják vonni az általános keresőmotor-piacok definíciójába, ami nem vagyok biztos benne, hogy teljesen beleillik” - mondta a bíró a minisztérium ügyvédjének, Adam Severtnek. Severt azt válaszolta, hogy míg az ügy első része a múltra összpontosított, a jogorvoslatoknak előretekintőnek kell lenniük.
John Schmidtlein, a Google ügyvédje a meghallgatáson elmondta, hogy bár a generatív mesterséges intelligencia befolyásolja a keresés kinézetét, a Google a mesterséges intelligencia terén a versennyel kapcsolatos aggályokat azzal kezelte, hogy nem kötött többé kizárólagos megállapodásokat a vezeték nélküli szolgáltatókkal és az okostelefon-gyártókkal, köztük a Samsunggal, így azok szabadon telepíthetnek rivális kereső- és mesterséges intelligencia-alkalmazásokat az új eszközökre. Schmidtlein azzal érvelt, hogy nem lenne helyénvaló olyan sikeres MI-vállalkozásoknak, mint az OpenAI, olyan technológiát átadni, amelynek tökéletesítésével a Google 20 évet töltött. "Teljesen aránytalannak tűnik, hogy a Google-től kérjenek alamizsnát, amikor ők a piacvezetők. Ez az ügy nem áll arányban azzal, amiről szól” - mondta.
Pénteken Amit P. Mehta szövetségi bíró, aki az ügyet felügyeli, meghallgatta a záró érveket a washingtoni szövetségi bíróságon arról, hogy milyen korrekciós intézkedéseket, úgynevezett jogorvoslatokat rendeljen el a verseny helyreállítása érdekében. A kormány kérésében az szerepelt, hogy a Google-t kötelezzék keresőmotorja eredményeinek és hirdetési adatainak megosztására riválisaival. A Igazságügyi Minisztérium ügyvédei többször is úgy írták le az adatokat, mint a keresőmotorok „oxigénjét”. Mehta bíró tavaly augusztusi, a Google ellen hozott ítéletében részletesen leírta, hogyan gyűjt a vállalat hatalmas mennyiségű adatot a felhasználói keresésekből és a webes indexelésből, majd tárolja és elemzi az adatokat, hogy uralja az internetes keresés jövedelmező piacát.
Megjegyezte, hogy a Google naponta kilencszer annyi felhasználói keresési adatot gyűjt, mint összes riválisa együttvéve. És minél több adat kerül a Google szoftverébe, annál pontosabbak és relevánsabbak lesznek a keresőmotor eredményei minden témában, a biológiától a farmernadrágokig. A jobb keresési teljesítmény pedig több felhasználót és több hirdetőt vonz, írta Mehta bíró. Ez egy olyan lendület, amely folyamatosan javítja a Google keresési eredményeit, és gátat szab a versenynek. "A keresési folyamat minden szakaszában” – írta a bíró - "a felhasználói adatok kritikus fontosságúak, mivel közvetlenül javítják a minőséget.” A per áprilisban kezdődött, és Mehta elmondta, hogy augusztusra szeretne ítéletet hozni.
A Google monopóliumának megszüntetésére vonatkozó döntése megváltoztathatja az internetes verseny helyzetét, különösen mivel a generatív mesterséges intelligencia új korszaka kezdődik, és várhatóan átalakítja az online információkeresés módját. A technológiai cégek versengenek a fogyasztók megnyeréséért olyan csevegőrobotokkal és egyéb eszközökkel, amelyek kifinomultabb kérdésekre is tudnak válaszolni, hatalmas adatbázisokból merítve. Mehta bíró már jelezte, hogy a mesterséges intelligencia is szerepet játszhat a döntésében, és egy nemrégiben tartott meghallgatáson rámutatott a technológia gyors fejlődésére, amióta a per 2023 őszén bíróság elé került. A bíró szerint nem valószínű, hogy az Apple Safari böngészőjének alternatív alapértelmezett keresőmotorja a meglévő rivális keresőmotorok, például a DuckDuckGo vagy a Bing lesz. "Ha valami, akkor az valamelyik olyan MI cég lesz, amelyik nem csak keresésre képes. És miért? Mert talán az emberek már nem is akarnak 10 kék linket" - mondta, utalva a Google keresőmotorjának korábbi iterációira.
Amit P. Mehta
A Google keresési monopóliumának megszüntetése érdekében az Igazságügyi Minisztérium és a pert indító államok csoportja számos szankciót javasolt, a Google által fizetett, automatikus keresőmotorként való megjelenést biztosító, versenyellenes megállapodások egyszerű tiltásától kezdve a piacvezető Chrome böngésző eladására kényszerítéséig. A kormány adatkezeléssel kapcsolatos javaslata valahol a kettő között helyezkedik el. Ez magában foglalja, hogy a Google-nak meg kell osztania a felhasználók keresési adatait, és licencbe kell adnia keresési indexét - ez egy több száz milliárd weboldalból álló adatbázis, amelyeket népszerűség, minőség és relevancia szerint rangsorolnak. Április végén Mehta bíró kijelentette, hogy munkáját úgy tekinti, mint egy „jogorvoslati spektrum” mentén történő mérlegelést. Az egyik végén a felosztási végzés áll, míg a minimalista végén a böngésző- és okostelefon-vállalatokkal kötött illegális megállapodások tilalma. Középen pedig a „jövőbe tekintő jogorvoslatok” állnak, mondta, anélkül, hogy részletezte volna gondolatait.
Az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az adatmegosztási végzés „koncepcionálisan megfelelő jogorvoslat” lenne, mivel a kizárólagos megállapodások növelték a Google adatelőnyét, véli Douglas Melamed, a Igazságügyi Minisztérium antitröszt osztályának volt magas rangú tisztviselője, jelenleg a Stanford Law School vendégkutatója. Az adatmegosztási projekt azonban külön kérdéseket vet fel. A bírósági tanúvallomásban a Google hangsúlyozta a felhasználói keresési adatok más vállalatoknak történő továbbításával kapcsolatos adatvédelmi aggályokat. A kormány adatmegosztási javaslata azt is előírja, hogy hozzáférést kell biztosítani azokhoz a szoftverekhez, amelyek adatokat használnak, de a Google mérnökei fejlesztették ki őket. "Ez adminisztratív fejfájásnak tűnik; mennyi adat, milyen gyakorisággal, és hozzáférés a Google kincseihez?” tette fel a kérdést John Yun, a George Mason Egyetem Antonin Scalia Jogi Karának közgazdásza.
A Google a kormány adatmegosztási tervét egy szakításhoz hasonlította, a szellemi tulajdon kényszerű átadásához, amely lehetővé teszi a versenytársak számára, hogy visszafejtsék a technológiáját. "Az adatmegosztásra vonatkozó javaslat olyan messzemenő és rendkívüli”, hogy „de facto a keresés elidegenítésének tűnik” - vallotta a bíróságon a múlt hónapban Sundar Pichai, az Alphabet, a Google anyavállalatának vezérigazgatója. A kényszerű eszközmegosztás - mint a monopóliumok elleni megoldás - a múltban vegyes eredményeket hozott. 1956-ban a kormányzattal kötött trösztellenes megállapodás részeként az AT&T beleegyezett abba, hogy licencbe adja szabadalmait, többek között a tranzisztorokra, az elektronikus áramkörök építőelemeire vonatkozóan. Ez megnyitotta az utat egy független félvezetőipar számára a későbbi Szilícium-völgyben.
Az 1996-os távközlési törvény, amelynek célja az volt, hogy a vállalatok hálózati kapacitásának megosztására kötelezésével növelje a helyi telefonszolgáltatások közötti versenyt, nem eredményezett jelentős innovációt. Végül valódi verseny alakult ki, de ez a mobil vezeték nélküli és kábeles szélessávú szolgáltatóktól indult – mondta Jon Nuechterlein, telekommunikációs szakértő és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság volt főtanácsadója. A vezetékes hangszolgáltatások aránya a háztartások közel 100 százalékáról 1996-ban körülbelül 25 százalékra esett vissza ma. "A külső verseny a szabályozási változásoktól függetlenül alakult ki” – mondta Nuechterlein, a George Washington Egyetem Versenyjogi Központjának neves tudósa.
Ma az MI a keresés nagy ismeretlenje. Az OpenAI ChatGPT-je és az Anthropic Claude chatbotjai, az MI-alapú Perplexity keresőmotor és mások potenciális Google-gyilkosok. Maga a Google is jelentős összegeket fektet az MI-val támogatott keresésbe, amelyet Pichai nemrég „a keresés teljes átalakításának” nevezett. Bár Mehta bíró a közelmúltban elismerte az MI gyors fejlődését, augusztusi ítéletében megjegyezte, hogy a technológia még nem előzte meg a hagyományos keresést. "Az MI nem váltotta fel a hagyományos keresést meghatározó összetevőket” - írta. "Fontos, hogy a generatív MI (még) nem szüntette meg vagy csökkentette jelentősen a felhasználói adatok szükségességét a minőségi keresési eredmények biztosításához.”
Egyes trösztellenes szakértők szerint Mehta bíró döntése hatással lehet mind a keresésre, mind az MI-ra. "Az MI robbanásszerű terjedése miatt még fontosabbá válik, hogy hatékony adatmegosztási megoldások legyenek” – mondta Gene Kimmelman, a Igazságügyi Minisztérium trösztellenes osztályának volt vezető tisztségviselője. „Az MI és a keresés átfedésben van, és mindkettő az adatokra épül.”
Nick Turley, a ChatGPT termékvezetője azt vallotta, hogy cége még évekre van attól a céljától, hogy saját keresési technológiájával a lekérdezések 80%-ára tudjon válaszolni, és hogy a Google keresési adataihoz való hozzáférés segítene a ChatGPT fejlesztésére összpontosítani. Turley azt is elmondta, hogy az OpenAI érdekelt lenne a Chrome megvásárlásában, ha a Google kénytelen lenne eladni azt. Mehta azonban megkérdőjelezte, hogy az OpenAI-hoz vagy a Perplexity-hez hasonló cégek a Google versenytársainak tekinthetők-e, akik hozzáférést kapnának minden olyan adathoz, amelyet a Google-nek meg kell osztania, mivel az ügy a keresőmotorok versenytársaira összpontosított. "Nekem úgy tűnik, hogy önök most ezt a másik technológiát is be akarják vonni az általános keresőmotor-piacok definíciójába, ami nem vagyok biztos benne, hogy teljesen beleillik” - mondta a bíró a minisztérium ügyvédjének, Adam Severtnek. Severt azt válaszolta, hogy míg az ügy első része a múltra összpontosított, a jogorvoslatoknak előretekintőnek kell lenniük.
John Schmidtlein, a Google ügyvédje a meghallgatáson elmondta, hogy bár a generatív mesterséges intelligencia befolyásolja a keresés kinézetét, a Google a mesterséges intelligencia terén a versennyel kapcsolatos aggályokat azzal kezelte, hogy nem kötött többé kizárólagos megállapodásokat a vezeték nélküli szolgáltatókkal és az okostelefon-gyártókkal, köztük a Samsunggal, így azok szabadon telepíthetnek rivális kereső- és mesterséges intelligencia-alkalmazásokat az új eszközökre. Schmidtlein azzal érvelt, hogy nem lenne helyénvaló olyan sikeres MI-vállalkozásoknak, mint az OpenAI, olyan technológiát átadni, amelynek tökéletesítésével a Google 20 évet töltött. "Teljesen aránytalannak tűnik, hogy a Google-től kérjenek alamizsnát, amikor ők a piacvezetők. Ez az ügy nem áll arányban azzal, amiről szól” - mondta.