SG.hu
A fiatalok csaknem fele szívesebben élne egy internet nélküli világban
Egy brit felmérés szerint a 16-21 évesek fele támogatja a „digitális kijárási tilalmat”, és közel 70%-uk rosszabbul érzi magát a közösségi média használata után.
A British Standards Institution által készített tanulmány szerint a 16-21 évesek közel 70%-a rosszabbul érzi magát a közösségi médiában töltött idő után. A válaszadók fele (50%) támogatná a „digitális kijárási tilalmat”, amely este 10 óra után korlátozná a hozzáférést bizonyos alkalmazásokhoz és oldalakhoz, míg 46%-uk azt mondta, hogy inkább egy olyan világban élne fiatalon, ahol egyáltalán nincs internet. A válaszadók negyede naponta négy vagy több órát töltött a közösségi médiában, míg a megkérdezettek 42%-a elismerte, hogy hazudott a szüleinek és a gyámjának arról, hogy mit csinál az interneten.
A fiatal nők félnek leginkább az internettől
1293 fiatal megkérdezésével készült felmérés megállapította, hogy a válaszadók 27%-a osztotta meg online tartózkodási helyét idegenekkel. A háromnegyedük azt mondta, hogy a világjárvány miatt több időt töltött online, 68%-uk pedig úgy érezte, hogy az online töltött idő károsan hat a mentális egészségére. 42% mondta, hogy hazudott a koráról az interneten, 40% ismerte el, hogy volt egy ál- vagy „eldobható” fiókja, 27% pedig azt mondta, hogy teljesen más személynek adta ki magát. Az eredmények annak fényében érdekesek, hogy Peter Kyle brit technológiai miniszter utalt arra, hogy a kormány mérlegeli annak lehetőségét, hogy bizonyos alkalmazások, például a TikTok és az Instagram esetében kötelezővé tegye a szabályok közé szorítást.
Rani Govender, az NSPCC ( National Society for the Prevention of Cruelty to Children) gyermekek online biztonságáért felelős szakpolitikai vezetője szerint a digitális kijárási tilalmak bár hasznosak, nem tudják megakadályozni, hogy a gyermekek egyéb intézkedések nélkül káros anyagoknak legyenek kitéve az interneten. "Világossá kell tennünk, hogy a digitális kijárási tilalom önmagában nem fogja megvédeni a gyermekeket az őket fenyegető online kockázatoktól. Ezeket a kockázatokat a nap más időpontjában is láthatják, és ugyanolyan hatással lesznek rájuk" - mondta. Govender hozzátette, hogy a vállalatok és a kormány számára az elsődleges cél annak biztosítása, hogy a gyerekek „sokkal biztonságosabb és kevésbé addiktív oldalakat” használjanak.
Andy Burrows, a Molly Rose Alapítvány, egy az öngyilkosságok megelőzéséért felelős jótékonysági szervezet vezérigazgatója szerint „egyértelmű, hogy a fiatalok tisztában vannak az online kockázatokkal, és mi több, a technológiai vállalatoktól is intézkedéseket várnak a védelmük érdekében”. Hozzátette, hogy az algoritmusok olyan tartalmakat kínálhatnak, amelyek „gyorsan elszabadulhatnak, és a fiatalokat önhibájukon kívül káros és nyomasztó anyagok nyúlüregébe sodorhatják”. Új jogszabályokra van „sürgősen szükség ahhoz, hogy a szabályozásban végre olyan, a tervezési biztonságot szem előtt tartó megközelítést alkalmazzanak, amely a gyermekek és a társadalom igényeit a nagyvállalatok igényei elé helyezi” - mondta.
A British Standards Institution által készített tanulmány szerint a 16-21 évesek közel 70%-a rosszabbul érzi magát a közösségi médiában töltött idő után. A válaszadók fele (50%) támogatná a „digitális kijárási tilalmat”, amely este 10 óra után korlátozná a hozzáférést bizonyos alkalmazásokhoz és oldalakhoz, míg 46%-uk azt mondta, hogy inkább egy olyan világban élne fiatalon, ahol egyáltalán nincs internet. A válaszadók negyede naponta négy vagy több órát töltött a közösségi médiában, míg a megkérdezettek 42%-a elismerte, hogy hazudott a szüleinek és a gyámjának arról, hogy mit csinál az interneten.
A fiatal nők félnek leginkább az internettől
1293 fiatal megkérdezésével készült felmérés megállapította, hogy a válaszadók 27%-a osztotta meg online tartózkodási helyét idegenekkel. A háromnegyedük azt mondta, hogy a világjárvány miatt több időt töltött online, 68%-uk pedig úgy érezte, hogy az online töltött idő károsan hat a mentális egészségére. 42% mondta, hogy hazudott a koráról az interneten, 40% ismerte el, hogy volt egy ál- vagy „eldobható” fiókja, 27% pedig azt mondta, hogy teljesen más személynek adta ki magát. Az eredmények annak fényében érdekesek, hogy Peter Kyle brit technológiai miniszter utalt arra, hogy a kormány mérlegeli annak lehetőségét, hogy bizonyos alkalmazások, például a TikTok és az Instagram esetében kötelezővé tegye a szabályok közé szorítást.
Rani Govender, az NSPCC ( National Society for the Prevention of Cruelty to Children) gyermekek online biztonságáért felelős szakpolitikai vezetője szerint a digitális kijárási tilalmak bár hasznosak, nem tudják megakadályozni, hogy a gyermekek egyéb intézkedések nélkül káros anyagoknak legyenek kitéve az interneten. "Világossá kell tennünk, hogy a digitális kijárási tilalom önmagában nem fogja megvédeni a gyermekeket az őket fenyegető online kockázatoktól. Ezeket a kockázatokat a nap más időpontjában is láthatják, és ugyanolyan hatással lesznek rájuk" - mondta. Govender hozzátette, hogy a vállalatok és a kormány számára az elsődleges cél annak biztosítása, hogy a gyerekek „sokkal biztonságosabb és kevésbé addiktív oldalakat” használjanak.
Andy Burrows, a Molly Rose Alapítvány, egy az öngyilkosságok megelőzéséért felelős jótékonysági szervezet vezérigazgatója szerint „egyértelmű, hogy a fiatalok tisztában vannak az online kockázatokkal, és mi több, a technológiai vállalatoktól is intézkedéseket várnak a védelmük érdekében”. Hozzátette, hogy az algoritmusok olyan tartalmakat kínálhatnak, amelyek „gyorsan elszabadulhatnak, és a fiatalokat önhibájukon kívül káros és nyomasztó anyagok nyúlüregébe sodorhatják”. Új jogszabályokra van „sürgősen szükség ahhoz, hogy a szabályozásban végre olyan, a tervezési biztonságot szem előtt tartó megközelítést alkalmazzanak, amely a gyermekek és a társadalom igényeit a nagyvállalatok igényei elé helyezi” - mondta.