Mikeyy
Bajban a telekommunikációs cégek
Az európai telekommunikációs cégek milliárdokat fizettek ki a frekvenciaengedélyekért. Most megpróbálják visszakövetelni pénzüket. Lehet hogy az "árverés" szót nem értették rendesen.
A British Telecommunications licitje a brit és a német kormánynál a harmadik generációs (3G) frekvenciaengedélyekre majdnem 15 milliárd USD volt, de ők csak egy társaság a több tucat világcég közül, akik részesei akarnak lenni a kézikészülékeken elérhető nagysebességű internetszolgáltatások európai piacának. A különböző társaságok összesen 115 milliárd dollárt költöttek arra, hogy bejussanak az európai 3G játékba.
Múlt hónapban a BT rájött, hogy túl magas volt a licitje, és megpróbálta visszakérni pénze egy részét a brit kormánytól, ami persze udvariasan, de határozottan nemet mondott a kérésre. Most úgy néz ki, hogy a 3G piaca nem nagyon indul be egyhamar, így a telekommunikációs óriásnak meg kell kérnie részvényeseit, hogy segítsenek kifizetni hatalmas adósságát. A világpiacon a technológiai részvények árai hirtelen esésnek indultak és Európa legnagyobb vezeték nélküli kommunikációval foglalkozó cégei, akik korábban anyagi erejük nagy részét a 3G engedélyekre költötték, most kétségbeesetten keresnek segítséget.
Jelenleg a banki szakértők nem tanácsolják a pénzintézeteknek nagy mennyiségű pénz hitelezését a bajban levő telekommunikációs cégeknek. Így nekik nem maradt más hátra, mint könyörögni a kormányoknak kedvezményekért, és megkérni a felszerelések gyártóit, hogy vegyék át az egyre kockázatosabbnak tűnő 3G piacon levő terhek egy részét.
2000 áprilisában, amikor a BT, a Deutsche Telekom, a Vodafone és más cégek kifizettek 35 milliárd dollárt a brit kormánynak az engedélyekért Európa első nagyobb rádiófrekvencia árverésén, akkor a 3G még kétségtelenül a kulcs volt az európai vezeték nélküli piac bőségkosarához, hiszen abban az időben több százmillió potenciális mobiltelefon-őrült felhasználó volt Stockholmtól Madridig.
Egy évvel később, sok technológiai probléma felmerülése után, amik gátolták a 3G hálózatok egyszerű bevezetését Európában, a telekommunikációs cégek rájöttek, hogy túlbecsülték az új hálózat előnyeit, és alábecsülték annak hátrányait.
A British Telecommunications licitje a brit és a német kormánynál a harmadik generációs (3G) frekvenciaengedélyekre majdnem 15 milliárd USD volt, de ők csak egy társaság a több tucat világcég közül, akik részesei akarnak lenni a kézikészülékeken elérhető nagysebességű internetszolgáltatások európai piacának. A különböző társaságok összesen 115 milliárd dollárt költöttek arra, hogy bejussanak az európai 3G játékba.
Múlt hónapban a BT rájött, hogy túl magas volt a licitje, és megpróbálta visszakérni pénze egy részét a brit kormánytól, ami persze udvariasan, de határozottan nemet mondott a kérésre. Most úgy néz ki, hogy a 3G piaca nem nagyon indul be egyhamar, így a telekommunikációs óriásnak meg kell kérnie részvényeseit, hogy segítsenek kifizetni hatalmas adósságát. A világpiacon a technológiai részvények árai hirtelen esésnek indultak és Európa legnagyobb vezeték nélküli kommunikációval foglalkozó cégei, akik korábban anyagi erejük nagy részét a 3G engedélyekre költötték, most kétségbeesetten keresnek segítséget.
Jelenleg a banki szakértők nem tanácsolják a pénzintézeteknek nagy mennyiségű pénz hitelezését a bajban levő telekommunikációs cégeknek. Így nekik nem maradt más hátra, mint könyörögni a kormányoknak kedvezményekért, és megkérni a felszerelések gyártóit, hogy vegyék át az egyre kockázatosabbnak tűnő 3G piacon levő terhek egy részét.
2000 áprilisában, amikor a BT, a Deutsche Telekom, a Vodafone és más cégek kifizettek 35 milliárd dollárt a brit kormánynak az engedélyekért Európa első nagyobb rádiófrekvencia árverésén, akkor a 3G még kétségtelenül a kulcs volt az európai vezeték nélküli piac bőségkosarához, hiszen abban az időben több százmillió potenciális mobiltelefon-őrült felhasználó volt Stockholmtól Madridig.
Egy évvel később, sok technológiai probléma felmerülése után, amik gátolták a 3G hálózatok egyszerű bevezetését Európában, a telekommunikációs cégek rájöttek, hogy túlbecsülték az új hálózat előnyeit, és alábecsülték annak hátrányait.