Berta Sándor

Hyperloop-tesztpálya épül München közelében

A technológiával fél óra alatt el lehet jutni a bajor fővárosból Berlinbe.

Míg a magyar kormány nem igazán költ a közösségi közlekedésre, viszont eszméletlen összegekkel támogatja a személyautózást, addig a rohadó Nyugaton pont fordítva van: kirobbanó sikere van a németországi 9 eurós bérletnek vagy a luxemburgi teljesen ingyenes tömegközlekedésnek. A tömegközlekedés javítása élhetőbbé teszi a nagyvárosokat, csökkenti a forgalmi dugókat és nem mellesleg a klímavédelmi célokat is segíti.

A Müncheni Műszaki Egyetem tudósai öt éve azt kutatják, hogy hogyan valósítható meg a Hyperloop a gyakorlatban. A szakemberek most jelezték, hogy a bajor főváros közelében lévő Ottobrunn mellett akarják felépíteni az első tesztpályát. Az előkészítő munkálatok már folyamatban vannak és a felhasználandó anyag egy része is már készen áll. A betoncső 24 méter hosszú lesz. Ebben vákuumot hoznak létre, így a kapszula a légellenállás hiányának köszönhetően nagyon gyorsan tud siklani A pontból B pontba. A még kisebb súrlódás érdekében a kapszula mágnesek segítségével lebeg. Gabriele Semino projektvezető elmondta, hogy az új tesztpálya az esztendő végére készül el és a jövő év elejétől a gyakorlatban szeretnék tesztelni a technológiát. Emberek természetesen még nem kerülnek a kapszulába, de a csövön keresztül tárgyakat fognak szállítani.

A Müncheni Műszaki Egyetem Hyperloop-kutatói a világ legjobbjai közé tartoznak. Elon Musk összes versenyét megnyerték és kutatásaikhoz a helyi kormány is anyagi támogatást nyújt. Gabriele Semino kiemelte, hogy még sok évbe telik, mire a Hyperloop segítségével ténylegesen el lehet utazni például Münchenből Berlinbe, az első építkezések reményei szerint körülbelül tíz éven belül kezdődhetnek meg. Amennyiben a tesztek sikeresek lesznek és a technológiát a jövőben valóban használni fogják, akkor természetesen először meg kell építeni a szükséges infrastruktúrát, azaz a csöveket vagy az állomásokhoz való csatlakozásokat.

A München-Berlin vonal esetében a tudósok megvalósíthatósági tanulmánya szerint ez nem lenne drágább, mint egy InterCity Expressz (ICE) vonal megépítése. Sőt, úgy vélték, hogy a rendszer hosszú távon forradalmasíthatja a közlekedést, mert az utazási idő sokkal rövidebb lenne a vonathoz képest. A München-Berlin útvonalon például mintegy négy órát lehetne megtakarítani. Jelenleg a vonatút körülbelül 4,5 órát vesz igénybe.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #5
    "Acélt honnan szereznek, az ukránoktól, vagy az oroszoktól?"

    Es aramot, hogy mukodtessek? Itt lathatoan a technologiai fejlesztes a lenyeg, amit utanna el lehet adni pl. Kinanak, ahol van ra penz es nyersanyag. (lasd pl. a transrapid rendszert)

    Egyebkent az alagutban futo maglev technologiaban jelenleg a legjobbak a japanok, de ok cso helyett nagyobb alagutat hasznaltak, hogy ne kelljen jelentos mertekben lecsokkenteni a legnyomast. (le lehet, de az o rendszeruk mukodokepes tengerszinti legkori nyomason is)
  • NEXUS6 #4
    Acélt honnan szereznek, az ukránoktól, vagy az oroszoktól? ;)
  • gosub #3
    Nagyon jól hangzik, hogy fél európán fél óra alatt át lehet száguldani, csak ez egyre eszetlenebb, értelmetlenebb, pazarlás.
  • Sir Cryalot #2
    Ha nem rohad akkor majd "lelakják" de az is lehet mindkettő xD
  • felemelő #1
    A technológiával fél óra alatt el lehetne jutni a bajor fővárosból Berlinbe.

    Utoljára szerkesztette: felemelő, 2022.08.07. 20:57:16