Berta Sándor

2021-ben szelheti át az Atlanti-óceánt a Mayflower robothajó

A jármű több mint 400 évvel az eredeti Mayflower után indul majd útnak.

A Mayflower 1620-ban szállította az angol puritánok első csoportját szállította Plymouth városából Észak-Amerikába, ahol létrehozták a kolóniájukat. Most a Promare nonprofit szervezet és az IBM közösen egy olyan önállóan közlekedő trimaránt fejleszt, amely a mesterséges intelligencia segítségével a tervek alapján meg fogja ismételni az eredeti utat.

A vízi jármű 15 méter hosszú lesz, a súlya 5 tonna, míg a maximális sebessége 10 csomó. A meghajtásáról egy nap- és szélenergiát hasznosító hibrid rendszer gondoskodik majd, s a fedélzeten lesznek tartalék dízel generátorok is. A fedélzeti felszerelések és érzékelők között lesznek inerciális navigációs és GNSS rendszer, oceanográfiai és meteorológiai berendezések, műholdas kommunikációs készülék, radar és LiDAR egység,akusztikai és hőmérsékleti szenzorok, valamint levegő- és vízmintavevő modulok.

Az eredeti cél az volt, hogy az útra az idén kerüljön sor, de az némi csúszás (leginkább a koronavírus miatt meghozott korlátozások) miatt végül csak jövőre valósulhat meg. A The Wall Street Journal írta meg, hogy az eredeti program a Promare nevéhez kapcsolódik, de az IBM később beszállt a programba és vállalta egy mesterséges intelligencia kapitány megalkotását, amely átsegítheti a hajót az út nehézségein.


Az önállóan közlekedő vízi járművek több szempontból is eltérő helyzetben vannak, mint a hasonló szárazföldi modellek. Egyrészt az óceánok nagy, többnyire teljesen szabad vízfelületet jelentenek, amelyen csak ritkán vannak akadályok, másrészt nincsenek emberek, akiknek a viselkedését ki kellene számítani. Ugyanakkor a tengeri közlekedés sem veszélytelen, évente számos hajó veszik el a viharok, a nagy hullámok vagy akár balesetek és ütközések miatt.

A projekt nagyot lendíthet az autonóm hajózáson, amelyhez nagy reményeket fűznek a szakemberek. Amennyiben ugyanis sikerrel jár a Mayflower, akkor a tapasztalatok felhasználásával egy újabb lépés tehető a nagy távolságú, csökkentett személyzetű vagy személyzet nélküli hajóutak végrehajtása felé és a jövőben elérhetővé válhat a több héten vagy hónapon át tartó autonóm tudományos tengeri missziók kivitelezése is. Az utóbbiak közé tartozhat a tengerfenék feltérképezése, hiszen jelenleg csupán annak 20 százalékát ismerjük részletesen.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • molnibalage83 #25
    https://totalcar.hu/magazin/hirek/2020/09/11/szupermodern_vitorlassal_szallitanak_az_autokat_az_atlanti_oceanon/

    Tessék.
    Nézd meg milyen nagy. És csak kisegítő hajtás tud lenni és az első totál optimista értékek szerint is 50%-kal lassabb lenne, mint egy mai hajó.

    Mondom, csodák nincsenek...
  • molnibalage83 #24
    Lefordítsam ez mit jelent, vagy megérted végre így?

    A Cutty sark áramvonalas törzse, 40 méter magas árbóca, alig 3 ezer tonnás tömegével megrakodva ideálisesetben haladta meg picit a ma ~12 csomóval poroszkáló teherhajókét.

    Csak mivel egy mai hajó merülése sokkal nagyobb, a a tömeg / felület aránya sokkal gyengébb a leghalványabb reményed sincs arra, hogy te nap+széllel hajtsad meg, akkor sem, ha teliraknád szélkerékkel vagy napelemmel, amiből az egyik ráadásul kizárja a másikat...

    Ehhez semmi mást nem kellett volna tenned, mint megnézni a teljesítménysűrűséged fantáziálás helyett. De hát ott tartunk ma, hogy a középiskolás fizika ma az emberek 99%-nak egy megugorhatatlan valami... De valahogy mégis osztják az észt és az oktatás is érdekes, hogy lényegben analfabétákat enged át. Csak akkor nem tudom, hogy mire a nagy hang.

    Sajnos ma ez a tempó. Rárakod egy balfasz ötletre, hogy "solar" vagy "wind" és dől be neki a sok bolond...

  • molnibalage83 #23
    Komolyan mondom, hogy agyfaszt kapok. Mi lenne, ha jelzők helyett megnéznéd, hogy egy 2 MW-os szélkeréknek mekkora lapát átmérője van és milyen magasan? És azt ,hogy átlagosan abból a 2MW-ból mennyit tud elérni? És ennek jobb a a hatásfoka mint a függőleges tengelyűnek...


    Na, akkor egy 50 ezer tonnás hajó
    Itt.
    Ennek van 50 ezer lóerős meghajtása, ami kb. 39000 kW. Ez 39MW.
    A hajó méretét nézve szélből ideális esetben is talán 3-4 MW ha kijön Nagyon talán, de többnyire ennek negyede sem. Már, ha 200 méter magasra is ér vitorla...

    Az az áru, amiről te álmodsz, hogy ráér még így is nem mozgatható.

    Nagyon elegem van amikor legalább ökölszám technológiai paraméterek helyett homályos jelzőkkel próbál "érvelni".

  • kvp #22
    "Generátor, csapágyazott szélkerekekt és minden szutyok TENGEREN, sós környezetben és nem kell karbantartás hónapokig?"

    Igen, egy allandomagneses forgoreszu, sealed bearing-es rendszert akar a tengervizbe is aztathat az ember es megse lesz semmi baja. Ugyanez a motoroknal, csak a thrust bearing-ek kophatnak, de azok a mai hajokon sem javithatoak csak szarazdokkban. Az elektronika mindket esetben az alloreszben van, vizzaro burkolat mogott. A viznek/levegonek kitett mozgo reszek pedig nem tartalmaznak semmit ami arammal megy.

    A vitorlak skalazhatosaga kerdeses, de ha nem vaszon vitorlat, hanem fembol keszult, repulogepszarny profilu, allitott vitorlakat hasznalnak, akkor azok mar tetszoleges mertekben felskalazhatoak, tehat a 16 csomo siman elerheto. Szelenergiaval tobb nem igazan lesz, ezert mondtam, hogy csak raeros szallitmanyokhoz jo. A szel rendelkezik eleg energiaval, tehat ha egy szelfarmot meg tud hajtani, akkor egy hajot is. A skalazhatosag pedig meret kerdese, a meret pedig technologia, a szarnyprofilu fem vitorlak ezert is jok, mert mai technologiaval is tudunk eleg nagyokat kesziteni. Csak a forgatasukat kell megoldani, amire ott van a direct drive-os (axle hub) bldc motor, ami ugyancsak nagyon jol szigetelheto es mechanikailag egyszeru.
  • molnibalage83 #21
    Ezt ugye viccnek szántad? Generátor, csapágyazott szélkerekekt és minden szutyok TENGEREN, sós környezetben és nem kell karbantartás hónapokig?

    A másik felé sem sikerült megérteni. A klipperek se voltak kicsik, de könnyűen voltak mai szemmel. Tehát vittek fadobozban. Akkora tömeghez volt a felület, mint előrehajtó erő és tudtak valami 16 csomós átlagot sem hozni.

    Viszont egy mai 50 ezer tonnás hajóra nem tudnál annyival több vitorlafelületet tenni, mint egy klipperre. Főleg nem olyat, ami ember nélkül üzemel.

    Nem viccből nem léteznek ilyenek.
  • kvp #20
    "Ja, csak a hatásfoka pocsék... Nem igazán értem, hogy a sok hatásfok áttéttel mitől ad jobb sebességet, mint a vitorla."

    Nem jobb. Egyszeruen nem kell hozza szemelyzet es ha szemelyzet nelkuli hajot akarunk, akkor csak olyan technologia valaszthato, ami kibir par honapot karbantartas nelkul. A vitorlak erzekenyek.

    "Ez a szél és nap marhaság annyira nem éri meg, hogy nem raknak hajókra ilyet. Nem éri meg. Ezek eleve olyan kis hajókra mennének, ami méretgazdaságtalanná teszi az egészet "

    Ezert kell nagyobb, sot a jelenlegieknel is nagyobb hajokat epiteni. Lassabbak lesznek, de olcsobbak. A kritikus pont az, hogy ha nincs legenyseg, akkor nem kell sietni, tehat meg hagyomanyos fosszilis hajtassal kiegeszitve is olcsobb a szallitas, mivel kisebb sebessegen javul a hatasfok. A kritikus pont a szemelyzet kivaltasa es ez egy bizonyos sebesseg alatt valik csak gazdasagossa, ami viszont limitalja a szallithato aruk tipusat. A koolajnak vagy vasercnek mindegy, hogy mennyi ido alatt er oda, sok mas arunal viszont kritikus, hogy adott idon belul megerkezzen. Ezeknel meg a nuklearis hajtas is gazdasagosabb lenne, ha a technologia nem lenne olyan nagy mertekben agyonszabalyozva.
  • molnibalage83 #19
    Ja, csak a hatásfoka pocsék...
    Nem igazán értem, hogy a sok hatásfok áttéttel mitől ad jobb sebességet, mint a vitorla.

    Ez a szél és nap marhaság annyira nem éri meg, hogy nem raknak hajókra ilyet. Nem éri meg.
    Ezek eleve olyan kis hajókra mennének, ami méretgazdaságtalanná teszi az egészet akkor is, ha olcsó az üzemanyag. Mert kis hajó kevés árut visz. Ergo sok hajó kell.

    Nem értem miért lett divat ez a napbuzulás.

    Nézd már meg, hogy a teaklipperek mekkora vitorlázattal bírtak és mekkora sebességet és terhet vittek el.

    Ha ma egy 50 ezer tonnás hajóra vitorlás teszel, akkor is nevetséges sebességet kapsz. Akkor is, ha szélkereket. Napelem? Hagyjuk...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.09.02. 11:57:03
  • kvp #18
    "Nem igazán vágom, hogy mire a jó a szélturbina + elektromossággá alakítás + elektromotornak a kikötői manőverezést leszámítva a vitorlával szemben."

    Uzembiztosabb. Egy savonius turbina nem igazan tud tonkremenni, de joparat fel lehet rakni belole egy hajora es a legkisebb szelben (ami az aramvonalas hajot meg nem igazan mozditja meg) is tud mar aramot termelni. A keletkezo aramot pedig meghajtasra lehet hasznalni. A trukk az, hogy szelturbinakkal nem szellel szemben kell haladni (nem fog menn), hanem cikk-cakkban, mint egy vitorlassal. Egyszeruen jobban iranyithato es kevesebb erzekeny alkatreszt tartalmazo rendszert kapunk egy szelturbina-elektromos meghajtassal, mintha vitorlazni probalnank. Talan meg a repuloszarny formaju fuggoleges acel vitorlak lehetnek jok meg mint alternativa.

    "És viharos időben mit csinál egy ilyen szutyok hajó?"

    Na nem sut a nap, akkor fuj a szel. Cikk-cakkozik mint egy vitorlas, ez teljesen automatizalhato. Borus, teljesen szelcsendes idoben allna csak meg.
  • molnibalage83 #17
    Nem igazán vágom, hogy mire a jó a szélturbina + elektromossággá alakítás + elektromotornak a kikötői manőverezést leszámítva a vitorlával szemben.

    A szélkereket oké, hogy szélbe állítod, de bakker az is tolja a hajót. Aztán majd az elektromotor ellen dolgozik...? WTF?

    És viharos időben mit csinál egy ilyen szutyok hajó?

  • kvp #16
    Automatizalt hajokrol es repulokrol beszeltunk, nem haborukrol.

    Egyebkent gyalogos katonaval sem lehet haborut nyerni ha a helyi civil lakossag az ellenfel. Ezen buktak be a britek az amerikai fuggetlensegi haborut es utanna a szovjetek meg az amerikai szovetseg az afganisztanit. Civilek elleni haborut nyerni csak az ellenseges civil lakossag megsemmisitesevel lehet, ahhoz meg nem gyalogsag kell, hanem olcso taviranyitasu tomegpusztito fegyverek. Minden mas csak egy elhuzodo megszallas. Persze ha a civilek nem akarnak haboruzni akkor lehet, de az felszabaditas es akkor ugyanugy nem kell megszallo ero.