MTI

Negyedével csökkenthető lenne a szén-dioxid-kibocsátás

A már bevált 17 nemzeti emisszió-csökkentési stratégia világméretű alkalmazásával 25 százalékkal lehetne leszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra a Sintra finn kutatóintézet szakemberei szerint.

A Sintra által a vasárnap kezdődő párizsi klímacsúcshoz időzített tanulmány emlékeztet arra, hogy egyelőre nem elegendőek a nemzetek által előterjesztett emisszió-csökkentési célok ahhoz, hogy a globális felmelegedést a 2 Celsius-fokos korláton belül lehessen tartani. A szakemberek annak a véleményüknek adtak hangot, hogy "a már helyben sikeresnek bizonyult emisszió-csökkentési megoldások elterjesztése nemzetközi méretekben jelentős és gyors kibocsátáscsökkentést eredményezne globális szinten, sőt ezek a megoldások gazdaságosak is.


A jelentés 17 bevált stratégiát vesz górcső alá az erdőirtás csökkentésétől az energiahatékony háztartási gépek bevezetéséig. Ezek a stratégáik kiterjednek a gazdaság valamennyi területére, és a Föld miden országában alkalmazhatók. Öt csoportba sorolták őket: megújuló energia, közlekedés, ipar, mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint az épületek és háztartások. A szakemberek hangsúlyozták, hogy nincs szükség semmiféle új technológiára, vagy politikai innovációra megvalósításukhoz.

Javasolják például, hogy Indonéziában is meg lehetne valósítani Brazília gyakorlatát az erdőirtás megfékezésére. Az energiahatékony háztartási gépek elterjesztésének japán programját világszert be kellene vezetni. A legnagyobb emisszió-csökkentést a szél- és napenergia egyre szélesebb körű alkalmazásával, az erdőtelepítés elterjesztésével és a fejlődő országokban a főzőtűzhelyek korszerűsítésével lehetne elérni. A szakértők úgy vélik, hogy e 17 stratégia megvalósítása globálisan 2025-ben 71 milliárd, 2030-ban 94 milliárd dollárba kerülne.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #8
    Így van!
    A tenger védelmével kapcsolatos konferenciák a 70-es években elindultak, és elég jól haladtak. Sajnos a GW baromság elszipkázza a figyelmet minden egyéb környezetvédelmi kérdés elöl. A politikusoknak érdeke, hogy egy ilyen, technológiai szinten viszonylag kezelhető terület felé tematizálják az egész környezetvédelem kérdését, vegyél új hybrid VW-t és mindenki heppy, még a pandák is.
    Ha már megkérdőjelezed a GW jelentőségét (még nincs törvénybe de lehet az is :) már GW tagadó vagy és talán majd 1-4 évig terjedő szabadságvesztést kaphatsz. Látom, hogy ez lesz a jövő XD

    Namost az, hogy az ember közreműködésével kb 25%-kal csökkent a Föld teljes biomasszája az nekem egy kicsit súlyosabb problémának tűnik, mint, hogy mennyire fog melegedni az óceán, meg Hawai helyett máshol kell nyaralnia annak, aki ezt megteheti.
  • ostoros #7
    Ezért kellene már évtizedek óta olyan halászterületeket kijelölni, ahol hajóról beszórt tápanyaggal mesterséges vízvirágzást idéznek elő. Ezen kívül a világ tengerein a tízszeresére kellene emelni a védett terület nagyságát, ahol nem hogy halászni, de mindent tilos.
  • Ragnaar #6
    Az lesz az, fitoplankton.
    Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.12.02. 14:10:44
  • NEXUS6 #5
    Van ilyen "baktérium", úgy hívják fitoplankton, alga, akármi.
    A biomassza kb felét kb ezek a mikroszkópikus élőlények alkotják, amelyek a szenet beépítik a szervezetükbe és oxigént bocsájtanak ki. Így a tengerben lebegő növényi kategóriájú plankton tekinthtő a Föld valódi tüdejének is.

    Namost az a szitu, hogy miközben itt most Párizsban a témához jól hozzánemértő politikusok, meg a utcákon rajcsúrozó unatkozó nyuggerek, meg öngyi hajlamos zöldemó gyerekek itt ötletelnek a Föld környezeti katasztrófájával kapcsolatban, a felvetett kérdésről nagyjából senki nem beszél.
    Miről is?
    Hogy a fitoplanktonok, gyakorlatilag az óceáni biomassza nagysága 1950 óta 40%-kal csökkent!!!
    Na hát ez kb egy akkora fajkihalás, mint a dinóké, de sanos a fitoplaktonoknak nincs szép nagy fekete szemük, mint a Pandáknak.
    Ellenben a tengerben vagy mindenki őket zabálja, vagy azokat zabálja aki őket zabálja, vagy azokat zabálja, akik azokat zabálják, akik őket zabálják...stb.
    Namost ha kevesebb az erőforrás, akkor felfelé is kevesebb a hekk, meg cápa, meg tonhal, meg bálna, meg minden jóság.

    És itt jön az ember. Mert ezek a kis fitoplanktonok elpusztulhatnának saját bánatukban is, mert átmentek emóba, vagy nem tetszik nekik a élőhelyük magasabb hőmérséklete, esetleg savasodása, de úgy néz ki nem ez a helyzet (mondjuk minnél magasabb a hőmérséklet annál kevésbé lesz savas a víz, mert kiválik belőle a CO2 -lásd Coca-Cola- , de ilen alapvető fizika sem szokta a szuperzöldeket zavarni, csak mellékesen).

    Szal mivel ezek a kis növényecskék életközösségben élnek a fejlettebb lényekkel, pl akár bálnákkal, ezért marhára nem mindegy, hogy az óceánokban mennyi bálna, meg ton meg akármi él.
    Nade mit tud adni egy bálna a fitoplanktonoknak, hiszen azon kívül hogy megeszi azokat, leszarja őket.
    És pontosan, szó szerint ez a lényeg!
    Mivel az ember agyonhalássza az óceánokat, így a fejlettebb állatok nem juttatnak vissza anyi nitrgénvegyületet húgy és xar formájában a tengerekbe, mint elötte, ezért aztán a fitoplanktonok gyak éheznek és pusztulnak.
    CO2-, meg GW, meg Csernobil, meg migránshelyzet ide-vagy oda.
  • Ragnaar #4
    Ki kell tényészteni egy széndiokszidfaló baktériumot ami falja a széndiokszidot a lékkörből, majd ha már elég kicsi a széndiokszidszint összeszedni ezeket a baktériumokat és kilőni a Napba. Enyi.
    Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.11.30. 15:08:48
  • kvp #3
    Az egesz folyamat csak lassithato amig nem hasznalunk 100%-ban szendioxid semleges technologiakat, azaz nem hagyunk fel a szen es szenhidrogenek egetesevel. A gond az, hogy ez sokkal dragabb lenne mint amit a nagytokesek hajlandoak finanszirozni, raadasul lassan atcsuszunk egy olyan kuszobon, ahonnan mar csak aktiv co2 szuro rendszerekkel lehet a Fold legkoret stabilan tartani, azaz co2 semleges energiaforrasok (praktikusan nuklearis, masnak nincs eleg energiasurusege) felhasznalasaval kell majd kivonni a szenet a legkorbol, egyebkent a folyamat lassan onfenntartova valik, azaz mar akkor sem tudjuk majd megallitani ha minden emberi tevekenyseggel leallunk. Egyes becslesek szerint ezen a ponton mar tul is vagyunk, azaz minden hasonlo szennyezescsokkento megoldas mar tul keso es csak lassitani tudja a folyamatot, de se stabilizalni, se visszaforditani nem.
  • halgatyó #2
    A világon minden összefügg egy sor más (látszólag távoleső) üggyel.
    Ha az Európai Civilizáció összeroskad a betóduló félmajmok százmilliói alatt, akkor 1.) itt is beindul a szaporodás 2.) ki fogja finanszírozni a harmadik világbeli fejlesztéseket?
    A cikk végén megadott 70-90 milliárd dollárt meg úgy kell komolyan venni, mint a 4-es metró 30 milliárd forintos költségbecslését... vagy még annyira se.
    Akik ezt az egészet csinálják, azok VALAMENNYI TERÜLETEN a civilizált társadalmak középosztályait pusztítják.
    -- Igérgetéseik komolytalanok, az általuk előre becsült (hazudott) áldozatok (amiket természetesen nekünk kellene majd meghoznunk) NAGYSÁGRENDILEG ALÁBECSÜLTEK, mégpedig szándékosan, mert különben nem lehetne rávenni a birkacsordát hogy önkléntesen pusztítsa el a saját emberi életminőségének alapjait.
    -- Az általuk vizionált veszélyek pedig durván túlbecsültek.
    -- A problémák MŰKÖDŐ MEGOLDÁSÁRÓL pedig mélyen hallgatnak.
  • Csaba161 #1
    Ez természetesen marhaság, mivel a föld lakossága és a húsfogyasztás is egyre gyorsabban nő, márpedig az emberek és a háziállatok a legnagyobb széndioxid (és metán) kibocsátók...