MTI

Harmadára csökkenhet a kanadai gleccserek területe

A nyugat-kanadai gleccserek területe 70 százalékkal csökkenhet a 21. század végére, ami komoly gondokat okoz majd az energiatermelésben és a vízellátásban, de különösen súlyos következményei lesznek a helyi ökorendszerek szempontjából - erre a következtetésre jutottak a Brit Columbiai Egyetem kutatói, akik eredményeiket a Nature Geoscience legújabb számában ismertetik.

Brit Columbia és Alberta területén több mint 17 ezer gleccser található, ezek várható sorsára megfigyelési adatok, számítógépes modellezés, klímaszimuláció, valamint az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó forgatókönyvei alapján következtettek a tudósok - adja hírül a tanulmányt összefoglaló PhysOrg hírportál.

A globális felmelegedés ugyan az összes gleccsert érinti, az olvadás mértéke nem lesz egyenletes. A Sziklás-hegység belsejében a szárazabb éghajlat miatt a gleccserek területe akár 90 százalékkal csökkenhet, míg a csapadékosabb észak-nyugati partvidéken a zsugorodás körülbelül 50 százalékos lesz. Kezdetben a felmelegedés hatása nem lesz szembetűnő, hiszen a gleccserek területe változatlan maradhat, csupán a jégmező vastagsága csökken évente körülbelül 1 méterrel.

"A gleccserek többségénél a jég vastagsága 100-200 méter, így a jég tömegvesztése észrevétlen maradhat" - fogalmazott Garry Clarke, a Brit Kolumbiai Egyetem professor emeritusa. Mint a tudós rámutatott, a gleccserek fontos szerepet játszanak az energiatermelésben, a vízellátásban, a bányászatban és a mezőgazdaságban, de a jégmezők zsugorodásának hatása kiegyenlítődhet a klímaváltozás miatt növekvő csapadékmennyiséggel. A legaggályosabb az édesvízi ökorendszerek jövője, hiszen nyaranta a régió folyóinak többségébe a gleccserekből jut nagy tömegű hideg víz.

"A gleccserek egyfajta termosztát szerepét töltik be a folyóknál: amennyiben a jégmezők eltűnnek, vizük felmelegszik, ami jelentős változást eredményez az ökorendszerek életkörülményeiben. Kellemetlen meglepetésekre számíthatunk például a lazacpopulációknál" - magyarázta Clarke.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #1
    A legcsapadekosabb reszen, a British Columbia-i Columbia Icefield-nel nem csak a vastagsag csokken. Egy 1979-es csaladi foton meg megvolt a gleccser, 1994-ben mar keresnem kellett kilometerekkel feljebb egy kosivatagon at, mostanra teljesen eltunt. Nem csak elvekonyodott, de teljesen eltunt, csak a sik platon van meg, de ott is nagyon vekony. Mindezt egy mersekelt ovi esoerdonek otthont ado terulet szelen. (ahol atlag 1 nap gyonyoru napsutes utan 40 napig esik egyfojtaban) Egyszeruen ha esik is az eso (a hegyekben a ho), nem marad meg, tehat nincs ideje jegge tomorodni. Ez azt jelenti, hogy megfelelo mennyisegu csapadek mellett is a nagy arvizek es a nagy szarazsagok valtjak egymast (amikor csak porcsikot huz a kenu) a folyamatos vizhozamu, szabalyozottan huvos, olvadekvizes folyok helyett.