Balázs Richárd

Mesterséges levéllel a hatékony üzemanyag termelésért

A megújuló energia, mint a nap- vagy szélenergia előállítása és tárolása kulcsfontosságú az úgynevezett tiszta energiagazdálkodásban. A kizárólag napfény, víz és széndioxid alkalmazásával termelendő energia költséghatékony létrehozására megalapított, több amerikai intézet kutatólaboratóriumait összefogó Egyesített Mesterséges Fotoszintézis Központ (JCAP) 2010-ben kezdte meg tevékenységét. Az elmúlt 5 év alatt a JCAP kutatói nagy előrelépéseket tettek céljuk megvalósítása felé, augusztus végén bejelentve az első teljes értékű, hatékony, biztonságos integrált napenergia működtette rendszert a víz kiválasztásához, hogy ezáltal hidrogén üzemanyagokat állítsanak elő.

A növények természetes fotoszintézisét leutánzó rendszer gyakorlatilag egy mesterséges levél, ami Nate Lewis és Harry Atwater professzorok, valamint munkatársaik együttműködését dicséri. "A bejelentett szerkezet egy többéves, átfogó erőfeszítés eredménye, definiálva egy integrált nap-üzemanyag generátor összetevőit" - mondta Atwater, a Caltech alkalmazott fizika és az anyagtudományok professzora.


Az új rendszer három fő összetevőből, egy membránból és két elektródából, egy fotoanódból és egy fotokatódból áll. A fotoanód a napfény hatására oxidálja a vízmolekulákat, protonokat és elektronokat, valamint oxigéngázt termel. A fotokatód újraegyesíti a protonokat és elektronokat, hidrogéngázt alkotva. A műanyag membrán szerepe a hidrogén- és az oxigéngáz külön tartása, keveredés esetén ugyanis gyulladás alakulhat ki, ami robbanáshoz vezetne. A membrán ezt meggátolja és lehetővé teszi a hidrogén üzemanyag elkülönített, nyomás alatti tárolását, majd egy csővezetékbe juttatását.

A félvezetők, mint a szilícium vagy a gallium-arzenid hatékonyan nyelik el a fényt, ezért alkalmazzák a napelemeknél. Azonban ezek az anyagok, ha felületük víznek van kitéve szintén oxidálódnak, rozsdásodnak, tehát nem alkalmazhatók közvetlenül üzemanyag előállítására. Egy áttörés segítségével hajszálvékony titánium-dioxid (TiO2) réteggel vonták be az elektródákat, ami védelmet nyújt a korrózió ellen, ugyanakkor nem gátolja a fény és az elektronok átjutását. A Lewis laboratóriuma által kifejlesztett eljárásban 62,5 nanométer vastag réteget alkalmaztak gallium-arzenid fotoelektrodákon.

Egy másik kulcsfontosságú előrelépés is történt a katalizátorok területén. A katalizátorra a fotoanódnak van szüksége a víz szétválasztási reakcióhoz. Az igazán hatékony katalizátorok általában ritka és drága fémek, mint a platina, a kutatóknak azonban sikerült kiváltaniuk egy sokkal olcsóbb aktív katalizátorral, 2 nanométer vastagságú nikkel réteget adva a TiO2 felületére. Az így kapott katalizátor az egyik legaktívabb ismert katalizátor a vízmolekulák oxigénre, protonokra és elektronokra bontásához. A fotokatód ugyancsak egy aktív, költséghatékony nikkel-molibdén katalizátort kapott.

A demonstrációs rendszer megközelítőleg egy négyzetcentiméter területű, a napfény 10 százalékát alakítja tárolt energiává, és több mint 40 óra folyamatos működésre képes. Lewis elmondása szerint biztonságát, stabilitását és teljesítményét tekintve az eddigi mesterséges levél technológiák 5-10-szeresét nyújtja. "Munkánk bizonyítja, hogy valóban lehetséges napfényből olcsó alkatrészekkel is biztonságosan és hatékonyan üzemanyagot előállítani" - tette hozzá. "Természetesen még dolgoznunk kell a rendszer élettartamának meghosszabbításán és a teljes rendszerek költséghatékony gyártási módszereinek kifejlesztésén. Mindkettő folyamatban van"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #64
    Ugye most itt azon erölködünk hogy a CO2 emissziót csökkentsük valami módon, és marhára nem azon, hogy a megtermelt H2-re épülő technológia előnyeit ki tudjuk aknázni. Csak mert ugye a H2 technológiának valójában nincsenek előnyei.

    Ha a CO2 köré font legendát kivesszük a rendszerből, akkor azt kapjuk, hogy mindazon környezetvédelmi technológiák, amelyekre a legtöbbet költünk üres lufit jelentenek.

    Ennek az egész jelenlegi klimahisztériának és a belőle fejlesztett CO2 emisszió csökkentős technológiának egy kis fricska az általam belinkelt cikk jövőre vonatkozó prognózisa. A cikk és a kapcsolódó tanulmány szerint kb még 1-1.5 Mrd évig lesz élet a földön, aminek oka a Nap növekvő aktivitása. Azonban sajna az élet már jóval az előttel fog tűnni minthogy a felszín hőmérséklete elérné a kritikus pontot. Csak mert az éltető CO2 szintje már korábban a növényi élet fenntarthatósága alá esik! ;)
  • molnibalage83 #63
    Nem. De a jelenlegi naperőművek építésére egy luykas garas állami támogatást sem adnék. A szélerőműre sem. Valódi környzetvédemi funkciójuk nincs.

    A tárolásnál meg kb. a realitás az, hogy akkor érné meg, ha egyik napról a másikra az akukk kapacitása 3-4 nagyságrendet ugrana és a mainak kb századába kerülne. Ez szerinted realitás?

    A világ összes legyártott akkuja a világ energia termelését nézve 10 perc tároló kapacitással rendelkezik. Csak, hogy érzékeld az arányt. Ha olyan brutális mértékben akarna bárki is alapozni ezekre a vicc erőművekre akkor 1,5-2 hónapos létptékben kellene tárolni a megtermelt energiát.

    Így már átérzed, hogy mennyire röhejes az egész próbálkozás? Valaki ezt akarja? Ok, költsön rá saját zsebből. De addig talál használják azt a technikát, ami a saját lábán is megáll és CO2 semleges és talán még hatékonyabb vagy eltérő alaptechnológiát használó tíusaira lehetne koncentrálni. Hogy miről is beszélek, az szerintem nyilvánvaló.
  • Ahoy #62
    Akkor szerinted minden leendő napenergiával és tárolással kapcsolatos kutatás le kéne állítani?

    Utoljára szerkesztette: Ahoy, 2015.09.08. 23:34:56
  • NEXUS6 #61
    Húha, ez akkor neked valszeg újdonság, hogy a kaotikus rendszerek bizonyos esetekben önszervező képességet mutatnak. Az, hogy magyarul milyen kevés találatod ad, az csak azt mutatja, hogy ennek a területnek milyen szegényes a magyar irodalma.
    Próbáld talán angolul! Szerintem érdemes próbálkozni.
    ;)
  • Irasidus #60
    "Totálisan balfasz példa. A műholdakról a kezdetektől fogva tudták, hogy jók lesznek, mert a reléállomás fogalmát már akkor is ismerték, és az új szinte emelte. A szél és napsugárzás teljesítmény sűrűsége adott..."

    Sajnos ez nem igaz, a kezekben nem sok hasznát gondolták a műholdaknak, vagy az egész űrhajózásnak, még is elkezdték. Igaz, politikai nyomásra, de mégsem gazdasági vagy bármiféle haszonért. Nem ártana utánanézni, hogy mit gondoltak az akkori mérnökök és politikusok erről. Nem a fantaszták, hanem a szakemberek és pénzt adók! Bocsánat.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.09.08. 22:15:08
  • molnibalage83 #59
    Totálisan balfasz példa. A műholdakról a kezdetektől fogva tudták, hogy jók lesznek, mert a reléállomás fogalmát már akkor is ismerték, és az új szinte emelte. A szél és napsugárzás teljesítmény sűrűsége adott... Ez nem esik le neked és másnak sem? Ki van jelölve az, hogy mi az az energia és teljesítmény amit ki tudsz szedni 100%-os hatásfokú géppel.

    BTW A szélkerék több száz éves technika, csak ma áramot termelnek vele és nem vizet szivattyúnak, mint anno...
  • gforce9 #58
    A személyeskedést te csinálod nem veszed észre? A linkkel még mindig adós vagy ugyanis a linkeden rákeresve az általad említett:

    "Önszervező kaotikus rendszerek" -re kb semmi nem jön be csak ez a fórum. Szóval linkelsz idevonatkozó dolgot, vagy folytatod tovább a maszatolást? :) Mert rákeresve csak annyi látszik, hogy ez csak a te fejedben létező fogalom.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.09.08. 21:12:09
  • NEXUS6 #57
    Hát akkor most mi legyen kedves Gézenyolc aranyom?
    Mondjad meg kérlek!

    Igen, nem bírom a kritikát, a személyeskedést itt a fórumon.
    De csak mert szerintem ennek itt semmi helye!!!

    Amúgy hozzá is szeretnél szólni a cikkhez, vagy amerre elkanyarodtunk, amúgy.
    Vagy csak folytatod ezt a savazást, még egy darabig...?
  • NEXUS6 #56
    :D

    Kicsit populista, de szerintem nagyjából igaza van.
  • NEXUS6 #55
    Szerintem is nagyjából erről van szó.

    Másképp megfogalmazva a termodinamika második főtétele és biológiai rendszerek látható törekvése a komplexitás növelésére, az evolúcióra (Csányi Vilmos, Evolúciós rendszerek) valahogy egy tőről fakadnak.

    Nem bizonyított, vagy levezetett "törvény" ez, sokkal inkább csak megfigyelt.