188
-
kvp #1 Rajottek, hogy a villamok a lezer altal ionizalt, alacsony ellenallasu utvonalat preferaljak a magasabb ellenallasu sima levegovel szemben. Az hogy ehhez tobb energia kell mint ami a villamlasbol felszabadul mar csak aprosag. Majdnem brit tudosok kategoria. -
Irasidus #2 A hagyományos villámhárítási azaz terelési technika sem száz százalékos hatásfokú, viszont a lézer eddig jobban teljesít ebben. Nem olcsó, viszont nem lakóépületeknél, vagy irodaházaknál alkalmaznák, hanem olyan ipari létesítményeknél, ahol a 100 százalék vagy legalább is minél jobb villámhárítás elengedhetetlen, és a másodlagos károkról nem beszéltünk. Drága? Egyértelmű, de van ahol erre nagy szükség lenne. Értelmesen szólj hozzá, ne fikázz, mert abból csak ilyen butaságok jönnek ki. Köszi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.01.26. 18:41:54 -
#3
Adott egy magas torony, ami ugye amúgy is "vonzza" a villámokat.
Aztán efelett ionizálják a levegőt a bazilézerrel, hogy még inkább erre felé tereljék a villámokat.
Ez 2 Mrd$-ba került.
Óoookééééé!: :O
Ebből a pénzből (értsd töredékéből) nem lehetne-e mondjuk egy 25m-es toldást, értsd gyak villámhárítót rakni a toronyra, ami lehet hogy kb hasonló hatékonyságú lenne?
Nem kell válaszolni.
Köszönjük. Gyakorlati alkalmazhatósága a kísérlet által bemutatott rendszernek ZÉRÓ!
Ő nincs ott egy szabad hely véletlenül, akármilyen beosztásba?
-
Irasidus #4 Te sem érted ugye? Nincs százszázalékos hatékonyságú villámhárító, a kutatásokból az derül ki, hogy nagyságrendel jobb a hatásfoka, másrészt ha pont azt akarjuk elkerülni, hogy a létesítménynek a közelébe se csapjon be, mert mondjuk már az is kerülendő, és azt szeretnék, hogy mindenképpen távolabbi villámhárító tornyokat érjék a villámok, akkor már van értelme.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.01.26. 20:56:37 -
#5
Nem érted ugye!? XD
Vegyünk egy konkrét példát: pl. Musk SpaceX Starbase létesítményét, ahonnan akár a Starship óriásrakétákat is szándékoznak kilőni.
A wiki szerint a létesítmény építési költsége 2013/14-es becslések szerint néhány 100 millió $.
https://en.wikipedia.org/wiki/SpaceX_Starbase
Magyarázd már meg, hogy oda pl miért érné meg egy 2 Mrd $-os villámhárító berendezést beépíteni!?
(Megjegyzem az ürrepülőtér létesítésekor is eleve szempont lehetett az alacsony villámveszély.)
Ha oda nem, akkor konkrétan melyik az a valóságos létesítmény, amelynél ilyen költségvetési vonzatok mellett ilyen számba jöhet? Várom válaszod!
(Persze lehet általánosságba rizsázni, de akkor mi alapján küldesz el mást melegebb égtájakra, hülyézel le, csak mert más a véleménye? ;)
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2023.01.27. 10:20:57 -
Irasidus #6 Például ha egy villámcsapás túlfeszültséget okoz egy 110+ kV-os elosztó altállomáson, és emiatt nincs áram 1-2 megyében, "csak" egy napig! Ezért nem is lesz termelés azon a területen, aminek a vesztesége csillagászati. Ezenkívül olajfúrótornyok, atomerőművek és más egyéb villámcsapásra, és gazdaságara érzékeny telepeken megéri. Az ugye megvan, hogy egyszer kell megvenni, és lehetséges károkat per időt kell figyelembe venni, ami az idővel hatványozottan nő. Persze lehet még rengeteg példát hozni, ahol nincs értelme, de ez csak demagóg szöveg nem valódi kritika.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.01.28. 09:50:22 -
#7
Miről beszélsz!? Mi az a "csillagászati"? Nem vagy tisztában a pénzek nagyságrendjével, és valszeg a kockázatelemzés minimális alapjaival sem! :O
Vegyük az atomerőművet: PaksII építési költsége mintegy 3700 Mrd Ft. Kétlem, hogy megérné ennek kb 1/4-ét villámvédelemre költeni, bármilyen kockázat elemzés szerint is.
Tehát nincs konkrét példád sem KVP, sem az én felvetésemmel szemben. Köszönöm! -
Irasidus #8 A kétmilliárd dollárt nem egy létesimeny egyszeri beruházási költségeivel kell összehasonlítani, és akkor már érthető lesz számodra is. -
defiant9 #9 A 2 milliárdra konkrétan le is írják hogy az a prototípus költsége, kereskedelmi mennyiségben várhatóan töredék lenne.
Atomerőművek kapcsán meg érdemes óvatosan kezelni a becsléseket, a végére mind jelentősen többe kerül (korrupt NER beruházás esetén várhatóan sokkal többe). Az új grúz atomerőmű építése jelenleg 34 milliárd $-os számlánál tart.
Vogtle Nuclear Power Plants now $34 Billion, $14 per Watt
These are each 1.215 Gigawatt plants. So the ratepayers will pay $34.02 billion for 2.43 Gigawatts of electricity generating capacity. That’s $14 per watt
Ezért nem szívesen vág senki bele piaci alapon az atomerőművekbe.
The new 1.11 GW Ocean Wind facility, under construction about 15 miles east of Atlantic City, NJ, was budgeted at $1.6 Billion, $1.44 per watt. -
defiant9 #10 *Ez a Georgia az USA Georgia -
#11
Továbbra sem látok konkrét példát. -
#12
Igen és?
Tudsz villámcsapás miatti konkrét nukleáris eseményről, ami ezzel a az eszközzel megelőzhető lett volna? -
Irasidus #13 Amikor valaki nem tartja be a vita szabályait, ott nem lehet vitatkozni, és te nem tartod be. Leírtam a konkrét példát amit te ignorálsz. Ezek után már értelmetlen lehetetlen érdemi vitát folytatni, így kizárólag a a tevékenységed módját, és okát lehet kritizálni mivel érdemi válaszod nincs. A vita része az informális tévedések, érvelési hibák feltárása is, abban az esetben meg kizárólagos, ha vitapartner ellehetetleníti a vitát. Nem csak a premisszákat, hanem a gondolkodás módszerét, és közlés célját is lehet kritizálni, és egyik sem személyeskedés. (Lásd: Doug Walton, Charles Taylor). Jelen esetben a te elkövetett informális tévedésed a következő:
NEXUS 6 Informális tévedési:
- Konkrét állítások ignorálása
- Hamis állítás (hazugság)
Mindenki látja a példámat, te azt állítod (hazudod) hogy nem látod, és persze nem is foglalkozol vele. Tipikus NEXUS6 féle trollkodás, kényelmetlen állításokat nem látsz. Ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.01.28. 16:11:52 -
Irasidus #14 Tudsz villámcsapás miatti konkrét nukleáris eseményről, ami ezzel a az eszközzel megelőzhető lett volna?
Figyelj, én még magyarul is jópár villámcsapás miatt leállít, vagy kárt szenvedett atomerőművet találtam, angolul meg még többet. Persze ha a csúsztatásod arra megy ki, hogy hány Csernobil volt ettől, akkor egy sem, de nem csak ez jelent károkozást, vagy anyagi veszteséget. Mindenfajta erőmű, és elektromos transzformátor veszélyben van villámcsapások miatt, a világon évente több ezer leállás, áramkimaradás van - minden erőmű típusnál, transzformátor állomás - villámcsapások miatt, ez alól a nukleáris létesítmények sem kivételek! Ha a googlét használd megnézhetnéd, de egyszerűbb a hülyét játszani, és a másikat túráztatni. De tovább megyek, több kényes gyár termelését megelőzőleg leállítják úgynevezett villámviharok esetén, ami termelés kieséshez vezet, mint ahogy egy erőmű leállása is. Itt teljesen egyértelmű a helyzet: te nem nézel utána, ezért nem is létezik! Javaslom nézegesd a googlét, hogy mennyi villámcsapásból eredő kár van a világon, mert az nem kétezer milliárd dollár, hanem csillagászati, de ugye kényelmes trollkodás eszközöd az, hogy nem nézel utána, és amíg valaki nem linkeli neked azt amit te magad is megkereshetnél akkor úgy állítod be mintha igazad lenne. Erről majd bővebben is fogok beszélni, újabb NEXUS6 féle informális tévedések, hazugságok kapcsán.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.01.28. 16:52:28 -
Irasidus #15 Példákat írtam, te meg majd utánanézel konkrétan, hol mikor, milyen esemény történt. Kétféle vita van, az egyik amikor valamilyen értelmezésbeli különbség van, a másik a tudatlanságból fakadó kétely. Te ezek szerint:
- nem vagy tisztában a villámok veszélyességével
- nem vagy tisztában gazdasági károkkal amit okoznak
- illetve konkrétan az erőművek, és azon belül is az atomerőművekre gyakorolt hatásairól
És erre építed az álláspontodat. Csak két hiba van ebben: egyrészt attól, hogy nem tudsz valamiről az internet korában, attól még nem lesz igazad, a másik, hogy hiába keres az ember (helyetted) cikkeket a témában, te ignorálod jó szokásod szerint, így felesleges bármit is tenni érted, mivel az érveid csupáncsak a trollkodás eszköze nálad, és nem valódi vitakultúrát folytatsz, így én is ennek szellemében válaszolok. Szóval csak annyit bizonyítottál be ezzel konkrétumozással, hogy halvány lila gőzöd sincs miről beszélsz!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.01.28. 17:15:18 -
defiant9 #16 "Igen és?
És. Megállapítottam hogy az általad kitalált aránypár(25%) helyett a valóságban inkább 2,5% a reális arány. Ezután már abba menekülsz hogy az _általad_ kreált nukleáris erőműves számítás tulajdonképp nem is jó példa? Nexus6 primitív vitakultúráját láthatjuk ismét.
Egyébként valóban, több potenciális felhasználási terület is van, pl. egy relatíve nagy kiterjedésű szélfarm(ahol a lapát vonzza a villámokat).![]()
Repterek leszállópályának kritikus emelkedési/süllyedési szakaszát lehet esetleg védeni, ez ritka esemény, akkor viszont emberéletben mérik(amit nem szokás összegszerűsíteni).
6 May 2019 Aeroflot plane crash: Russia jet 'struck by lightning'
A gazdaságossági kérdést természetesen Nexus6 féle idiótaság a prototípus ára alapján kalkulálni, ez majd csak jópárév múlva lesz eldönthető, most ehhez a hatásossásági mutatók megállapítása történt meg (ha ez szar, akkor már itt elbukott volna a projekt). -
#17
Blalblablabla...
Nézd, a felmerült opciókra hoztam két időszerű példát (konkrét űrrepülőtér, atomerőmű) a kijelentésem alátámasztására, hogy nem tagadva a rendszer esetleges hatékonyságbeli előnyét, azonban gazdasági szempontból, a rendszer költségeire tekintettel ez a megoldás nem tekinthető reálisnak.
Álláspontom alátámasztása érdekében rágúgliztam és ismertettem a talált adatokat.
Tőled sem kérek mást! -
#18
lásd. #17
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2023.01.29. 11:48:46 -
#19
Paks!! fixáras üzlet!
Link
Ráadásul mivel fix áras szerződésről van szó, mondja Süli, a költségek nem kúszhatnak az eddig ismert 12,5 milliárd euró fölé, amelyből 10 milliárdot az orosz állam áll.
Szóval nem mutattál meg semmit! Továbbra is kérdés az, hogy a beruházás jelentős részét kitevő villámvédelem, miért is érné meg?
A szélturbináknak van egyedi villámvédelme. Pont olyan szintű, amilyen még bevállalható kockázatot jelent az átlagostól eltérő egy-egy esetben.
Mint azt a cikk is írja, a repülőgépek manapság elfogadható kockázatot biztosító villámvédelemmel vannak ellátva. A zivatarhoz kapcsolódó kockázatos időjárási tényezők miatt (turbulencia, szélnyírás, jegesedés, szilárd csapadék és villámveszély stb.) a repülőgépek a zivatarfelhőket repülésük során elkerülik, a repülőtereket bezárják és az oda érkező repülőgépeket kitérőrepülőterekre irányítják át. Ez egy olyan egyedi eset, amikor a repülőgép villámvédelme valszeg nem működött valamiért kellő hatékonysággal, és/vagy a műszakilag meghibásodott repülőgép egy zivatartevékenység miatt valszeg korlátozott repülőtéren kellett kényszer leszállnia. Egyedi eset, nem lehet belőle általánosítani, hogy a villámveszély miatt jelentős beruházásokat kell a repülőtereken megvalósítani, hiszen más viszonylag olcsó megoldásokkal/eljárásokkal a kockázat jelentősen csökkenthető.
Továbbra sem látom, hogy a villámveszély általában és konkrétan olyan kockázatot jelentene, ami indokolná az ilyen költségű rendszerek kiépítését.
Ötletelni lehet, meg azzal takarózni, hogy majd ez olcsóbb is lesz. Ami akár igaz is lehet, mert ez kb egy alapkutatás szintű projekt, amiből talán évtizedek múlva lesz valami konkrét technikai megoldás. Azonban ismétlem, jelenleg semmi nem indokolja ennek a rendszernek nem csak a kiépítését, de még a kutatását sem igazán.
Az eredeti cikk szerint a több hónapos kutatási idő alatt, kb 6-7 órás üzemidő mellett, 4 villámcsapási eseményből próbáltak következtetéseket levonni. Tekintve a fenti kisszámú mintára, és hogy a korábbi kísérletek egyáltalán nem tudtak szignifikáns eredményt hozni, még az is megkérdőjelezhető hogy az eljárás egyáltalán tényleg működik-e és nem csak adott kísérletnél valami véletlen egybeesés történt.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2023.01.29. 12:43:37 -
#20
#17 -
Irasidus #21 Az, hogy te nem látod valaminek a gazdasági hasznát, abból nem az következik, hogy nincs, és az eddigi válaszaidtól az derül ki, hogy a közgazdaságtan alapjait sem érted. Amikor te egyetlen rakéta költéségét hasonlítod össze egy beruházás költségével, vagy amikor kizárólag a létesítmény értékét veszed figyelembe, abból azért egyértelműen le lehet szűrni, hogy még alapjaiban sem érted ezeket a dolgokat. Még azzal sem vagy tisztában mennyibe kerül egy atomerőmű, vagy hogy mi az a prototípus, és annak költségével dobálózol. Szóval levonva a konzekvenciát, továbbra is ott tartunk, hogy tudatlanságodból fakad a kételyed, ezzel meg nem lehet mit kezdeni. Továbbá örülök, hogy rákerestél, de akkor viszont már tudod, hogy hány konkrét nukleáris esemény volt villámcsapásokból Vagy, hogy mekkora közvetlen, és közvett károkat okoznak a villámok? Mert ha utánanéztél, nincs miről beszélnünk. Van más kérdésed, vagy csak továbbra is Argumentum ad nauseam és ignorálás a válaszod?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.01.29. 13:11:49 -
defiant9 #22 "Paks!! fixáras üzlet!"
Az a 3700 milliárd sem annyi már. Ráadásul ez nem tartalmazza a járulékos kötelezően megépítendő beruházásokat.
És ettől még cherry picking, ha az a kérdés hogy van-e olyan erőmű ami mellé telepítve nem pocsék a költségnővelőtényezője, akkor nyilván egy drága erőművet kell alapul venni, és ugye látjuk hogy van ami 34 milliárdba kerül. Aminél nem igazán látom hogy jön ki a 25%-od, de várom a levezetésed.
"Egyedi eset, nem lehet belőle általánosítani, hogy a villámveszély miatt jelentős beruházásokat kell a repülőtereken megvalósítani"
Legtöbb baleset valahol egyedi. A légiközlekedés is, itt azonban fokozott az első a biztonság megközelítés és az ezred %-okat is próbálják eliminálni a rendszerből. Az meg hogy mennyire jelentős beruházás az ugye az árától függ amit ma még nem tudunk. És ez a kellemetlen tény (miszerint Nexus6 ostoba módon a prototípus árát veszi alapul) amire nem tudsz mit mondani, szokás szerint folyamatosan sunnyogsz el előle. Ennyire primitív vitakultúrád, de hát nincs új a nap alatt.
"mert ez kb egy alapkutatás szintű projekt, amiből talán évtizedek múlva lesz valami konkrét technikai megoldás"
Igen, teljesen valószínű hogy 10 éves távlatban lehet belőle kereskedelmi szintű termék, ez nem jelenti azt hogy nem kell előre kikutatni, ez a 'proof of concept' elv, persze tudjuk azért vannak ilyen magadfajta okostojások hogy előre megmondják bármiről hogy mi lesz sikeres és mi nem, aztán ha megvakarjuk a bemondásukat akkor meg kiderül hogy akkora csőlátásuk van hogy az már fáj. -
Irasidus #23 "Mint azt a cikk is írja, a repülőgépek manapság elfogadható kockázatot biztosító villámvédelemmel vannak ellátva. "
A kockázatelemzés nem egy statikus dolog, hogy egyszer kiszámolták, és eldöntötték és akkor úgy van, mivel dinamikusan változó társadalmi, gazdasági, és környezeti tényezők vannak, amik megkövetelik az állandó és folyamatos kockázatelmést, és az ebből fakadó kockázatcsökkentő intézkedések folyamatosan változnak. Ez annyira real-time dolog, hogy még a kockázatelmés ideje alatt bekövetkező változásokat is bele kell kalkulálni. Te meg jössz ilyen dumával, hogy elfogadható. Ilyen nincs, és az "elfogadható" érvelésed egy gyártói termékbemutató oldalra alapozod? Vicc az egész annak amit művelsz, csak remélni tudom, hogy semmilyen felelős pozíciót nem töltesz be, mert akkor végünk.Egyedi eset, nem lehet belőle általánosítani,
Dehogynem, ez a minimum hogy feltárjuk, hogy mekkora a kockázatot jelentenek, és nem csak úgy kijelentjük, hogy egyedi eset, mert még soha nem "láttam" ilyet, mert ez hasráütésre nem lehet megmondani, mivel folyton változik minden. Te valami nagyon statikus állapotban élsz, csak az a baj a világ meg nem ilyen.Továbbra sem látom, hogy a villámveszély általában és konkrétan olyan kockázatot jelentene
Ezek után nem is csodálom, hogy nem látod. Mert nem értesz te semmit, ezért nem látod.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.01.29. 13:41:09 -
#24
#17 -
#25
#17 -
Irasidus #26 Számláló: 5 Argumentum ad nauseam ("hányingerig való ismételgetés") érvelési hiba :
Olyan érvelést jelent, ami az állítás igaz voltáról úgy próbál meggyőzni, hogy gyakran elismétli ugyanazt a megcáfolt állítását, úgy téve mintha nem érkezett volna rá válasz. NEXUS6 akkor szokta alkalmazni, amikor vagy nincsenek érvei, vagy nem érti a választ, tipikus frusztrált viselkedés. Figyeljük meg számlálót, hányszor ignorálta a válaszokat.
Amikor valaki nem tartja be a vita szabályait, ott nem lehet vitatkozni, és te nem tartod be. Leírtam a konkrét példát amit te ignorálsz. Ezek után már értelmetlen lehetetlen érdemi vitát folytatni, így kizárólag a a tevékenységed módját, és okát lehet kritizálni mivel érdemi válaszod nincs. A vita része az informális tévedések, érvelési hibák feltárása is, abban az esetben meg kizárólagos, ha vitapartner ellehetetleníti a vitát. Nem csak a premisszákat, hanem a gondolkodás módszerét, és közlés célját is lehet kritizálni, és egyik sem személyeskedés. (Lásd: Doug Walton, Charles Taylor).
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.01.29. 16:12:15 -
#27
PaksII
Blablabla.... Nem az a lényeg, hogy mennyibe fog végül kerülni PaksII. Én sem tudom, te sem tudod. Hanem hogy mennyibe kerül egy ilyen létesítmény villámvédelme és ehelyett mennyibe kerülne ez az új megoldás. A felhasznált anyagokat technológiát tekintve a jelenlegi pár millió $ nagyságrendhez, képest 2 milliárd $ nagyságrendről beszélünk, + folyamatos üzemeltetés, karbantartás, képzett humán erőforrás több nagyságrenddel magasabb költségéhez képest.
Nem tudtad megindokolni, estet hozni rá, hogy miért érné meg.
Repülős villámcsapás.
Blablabla. Köszönöm a véleményed, elteszem valahova, Tele van triviális kijelentésekkel, konkrétumok nélkül.
Meg a szokásos érvelés helyett személyeskedéssel.
Kutatás.
Csak ismételni tudom magam. Az hogy minekután korábban zéró eredményt értek el azzal, hogy lézerezték az eget, csoda, hogy sikerült a kutatóknak megkapniuk ilyen összegeket a kísérletre, hacsak nem épp a svájci hadseregnek volt egy elfekvőben levő teraW lézere (és nem "terra", ahogy ugye cikk írta) és kellett valamit vele csinálni. A kis számú eredmény nem alkalmas arra, hogy mélyebb következtetéseket vonjunk le a megoldás valódi használhatóságáról előnyeiről a jelenleg elterjedt egyszerű szerkezetekkel szemben. -
Irasidus #28 Blablabla
És te egy értelmes embernek tartod magad??? Csak mert itt mész át primitív, és gyerekes szintbe, amikor a másik mondanivalóját annyival lesöpröd, hogy blabla. Most döntsd el, hogy vitatkozni akarsz, vagy csak megmutatni mennyire nem érsz fel szellemileg a vitapartnereidhez? Tudod, nem kötelező válaszolni.
Amikor valaki nem tartja be a vita szabályait, ott nem lehet vitatkozni, és te nem tartod be. Ezek után már értelmetlen, és lehetetlen érdemi vitát folytatni, így kizárólag a tevékenységed módját, és okát lehet kritizálni mivel érdemi válaszod nincs. A vita része az informális tévedések, érvelési hibák feltárása is, abban az esetben meg kizárólagos, ha vitapartner ellehetetleníti a vitát. Nem csak a premisszákat, hanem a gondolkodás módszerét, és közlés célját is lehet kritizálni, és egyik sem személyeskedés. (Lásd: Doug Walton, Charles Taylor).
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.01.29. 16:19:47 -
#29
Hidd el számomra egyáltalán nem frusztráló, inkább enyhén szórakoztató a totálisan semmitmondó agymenéseidet olvasni és a megérdemelt egyszámjegyű válasszal jutalmazni. 
Nem akarsz inkább érdemben is válaszolni egyszer? D9-nek a maga módján egész jól megy.
#17
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2023.01.29. 16:23:24 -
#30
#17 -
Irasidus #31 A felhasznált anyagokat technológiát tekintve a jelenlegi pár millió $ nagyságrendhez, képest 2 milliárd $ nagyságrendről beszélünk, + folyamatos üzemeltetés, karbantartás, képzett humán erőforrás több nagyságrenddel magasabb költségéhez képest. Nem tudtad megindokolni, estet hozni rá, hogy miért érné meg.
Megnéztem a cikket, a kutatás került ennyibe, mert rengeteg drága és hosszú mérést végeztek, maga az eszköz Yb:YAG lézer piaci ára potom összeg, maga az eszköz tényleg egy lézer, aminek kezeléséhez semmilyen képzett humán erőforrás nem szükséges, másrészt nagyobb karbantartás, vagy inkább cserét nem igényel mint egy lézer. Itt a kulcs a szoftveren van, nem az eszközön, csak halkan megjegyezném. Ez egy kompakt eszköz lenne, semmi ilyenről nincs szó benne. Neked kellene ezen kijelentésed megindokolni, hogy ez ilyen kényes berendezés, amit elmulasztottál, és csak hasból böfögsz.
Szóval egyedül te beszélsz 2 milliárd dolláról, és ignorálod, amikor szólunk, hogy ez nem a berendezés ára, hanem a kutatásé!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.01.29. 16:45:02 -
Irasidus #33 :Hidd el számomra egyáltalán nem frusztráló, inkább enyhén szórakoztató
És ezzel a trollkodás definícióját ki is mondtad, és azt, hogy te egy otvar troll vagy. Mellesleg ez egy betegség a pszichológia jelen állása szerint. Ha tényleg ennyire hülyék, és szerencsétlenek lennénk ahogy beállítod, akkor te egy pszichopata állat vagy, ha téged az embertársaid hibái szórakoztatnak. Mondtam én, hogy te beteg vagy, most ki is mondtad, és nem csak azt, hogy trollkodsz, hanem beteges vagy. Ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.01.29. 16:44:14 -
#34
Te most miről beszélsz?
Itt most nem egy lézer pointerről van szó, amire a cicusok ugranak, hanem egy több fokozatú 689 GW csúcsteljesítményű egyedileg legyártott eszközről.
LINK
Kíváncsi lennék a te forrásodra is már, tudod #17
Blablabla. Megint rizsázol. Ne, ne, kérlek ne! Nehogy már kitaláld, hogy hogy fogják majd 20 év múlva üzemeltetni, meg milyen emberállomány kell hozzá.
-
#35
#17 -
Irasidus #36 Te beteg vagy. -
defiant9 #37 "Én sem tudom, te sem tudod"
Egyrészt azt tudni hogy mennyibe kerül(nem papíron) egy ilyen erőmű: van 34 milliárd dolláros. még mindig várom hogy is jön ki ehhez a 25%-os számod. Ugye nem megint az van hogy elsunnyogsz a kellemtelen kérdés elől. Naná hogy az van!
Másrészt valóban nem tudni hogy kereskedelmi méretre skálázva mennyibe kerül majd egy ilyen installáció, itt az a különbség hogy én veled ellentétben nem vagyok olyan hülye hogy amit nem tudok akkor vegyem 1:1-be a prototípus költségét, mert nyilvánvaló hogy ez így jelentős tévedés hordoz magában fel irányba.
"Tele van triviális kijelentésekkel, konkrétumok nélkül."
A konkrétum annyi hogy ez is egy target usecase, ahol a biztonság ennyire ki van maxolva ott szokás az alacsony valószínűségű események ellen is védekezni. Erre az érvre akkor nem tudtál mit mondani, csak blablablázni, ennyiben ki is merül a Nexus6 ovis szintű érvelési kultúra.
A prototípus ár kapcsán továbbra sem látunk mást minthogy Nexus6 fülét farkát behúzva lapít és kerüli a témát. Lol
Ez egyébként 1kW-os lézer(csak rövid pulzus szélességre koncentrálják a teljesítményét), a hadsereg a drone-ok lelövéshez 10kW-os nagyságrendűeket fejleszt. Egyébként az ukrán háború egyik tanulsága hogy a kritikus infrastruktúrákat(pl. erőmű) nem csak a villámoktól kell védeni.
"A kis számú eredmény nem alkalmas arra, hogy mélyebb következtetéseket vonjunk le"
Ennek ellenére te rögtön az 1 hsz.-ben levontad a mélyebb következtetést hogy kereken zéró a használhatósága. Lol. -
#38
Hmmm. Ez volt a forrásod, amit kértem, a lézer költségeire vonatkozóan?
Érdekes válasz. -
#39
PaksII
Miért lenne kellemetlen kérdés, amire kijelentettem, hogy nem tudom a választ? Meg hogy sunnyogtam akkor el? A végösszeg lehet, hogy változik, de a felvetett villámvédelem költségének nagyságrendje szerintem nem.
Szal, ismétlem, továbbra is az a kérdés, hogy miért is kéne a pár millió dollár értékű villámvédelmi rendszert, kiváltani, kibővíteni egy akár 2 milliárdossal?
Igen, lehet hogy igazad lesz és olcsóbb lesz a kereskedelmi forgalomba kerülő eszköz, mint a NEM prototípus, HANEM egy kísérleti berendezés költsége. (Prototípus kb azt tudja amit a végleges, vagyis akár éveken keresztül folyamatosan, megbízhatóan biztosított képesség, a kísérleti meg a kísérleti iőszakra korlátozottan a jelenség bizonyításának mértékéig képes valamit produkálni). De az is lehet, hogy nem, és a kereskedelmi termék esetleg még drágább lesz, pont a zárójeles különbségek miatt.
Repülős példa
Mivaaan?
Milyen prototípus ember (mondom, hogy megértsd: kísérleti berendezés), milyen kijelentésem, milyen fülétfarkát? LOL
Olvasd el a linkelt publikációt. NEM 1 kW-os a lézer teljesítménye! Többlépcsős erősítésű lézerről van szó, aminek asszem az indító fokozata az az 1 kW-os lézer. Bár tudom a linkjeimen található forrásokat anélkül fikázod, hogy egy szót is olvasnál belőlük. :D
Ukrán háború. Hát vártam, hogy ez is becsapjon! :D
Igen, azt mondtam, hogy gyakorlatilag/gazdaságilag nem működőképes, mert csak a kísérlet 2 Mrd$-ba került.
Lásd még, elméletileg akár a 70-es/80-as években is elmehettünk volna a Marsra, de gyakorlatilag nem, mert pl a NASA költségvetése a 60-as évek végétől a töredékére esett vissza. Itt, gyakorlatilag nem működőképes, mert a villámvédelemre nem fordítanak akkora részt a létesítmények költségvetéséből, hogy ez megérje és a villámcsapás nem jelent akkora kockázatot, hogy jelentősen nagyobb költségvetéssel fejlettebb villámvédelmet kelljen megvalósítani.
Értem?
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2023.01.30. 10:45:17 -
defiant9 #40 "amire kijelentettem, hogy nem tudom a választ"
Tehát van egy példa atomerőmű mellé telepítendő lázer-es villámvédelem. Tudjuk egy atomerőmű nem papíron lévő árát (34 milliárd dollár), tudjuk hogy a prototípus védelem is kijött 2 milliárdból. Kérdésem az volt hogy az általad leírt 1/4-es költség arány általánosságban megállja a helyét vagy csak egy torz cherry picking?
"Ukrán háború. Hát vártam, hogy ez is becsapjon! :D"
Tehát válasz érved itt sincs, próbálod csak elütni, ahogy mondtam ez a primitív ovis szintű vitakultúra amivel bírsz, folyamatosan ezt bizonyítanod. Raytheon Technologies:
[i]RI&S laser weapon systems work on land, in the air and at sea, providing 360-degree coverage that protects bases, airports, stadiums and other high-value military or civilian targets./[i]
"és a kereskedelmi termék esetleg még drágább lesz"
Tehát megint abba próbálsz menekülni hogy nem tudni, bármi is lehet. Ez egy tipikus Nexus6 visszavonulási taktika. Azt javaslom hogy ha ennyire nem tudsz valamit akkor ne kezed el osztani azt észt mert a végén ilyen kihátrálásra kényszerülsz.
"Repülős példa
Mivaaan?"
A konkrétum annyi hogy ez is egy target usecase. Erre az érvre akkor ismét nem tudtál mit mondani, csak blablablázni+mivaaanolni, ennyiben ki is merül a Nexus6 ovis szintű érvelési kultúra. +1
"NEM 1 kW-os a lézer teljesítménye!"
De: 1kW /1 Joule /1 picosec
Valszeg tényleg olyan ostoba vagy hogy azt hiszed hogy terrawattos sugárnyalábokkal tudunk lövöldözni(józan ész kell csak hozzá hogy lássuk hogy amíg egy atomerőmű 400MW os blokkokkal bír addig egy hegy tetején töredék teljesítmény ami ilyen célra használható). Leírtama lényeget: 10^3 W-os rendelkezésre álló teljesítményt egy nagyon rövid(10^-12) idejű impulzusokra koncentrálják, de két ilyen impulzus közt relatíve sokat kell várni 10^3 Hz akkor ki is jön hogy egy rövid impulzusra kb. 10^12W teljesítmény jut, de ez nem klasszikus erősítés, ez inkább a folyamatosan elérhető teljesítmény/energia koncentrálása.
"Igen, azt mondtam, hogy gyakorlatilag/gazdaságilag nem működőképes, mert csak a kísérlet 2 Mrd$-ba került."
Tehát azt az elvet vallod hogy egy prototípus költsége magas akkor a végtermék sem lehet gazdaságilag racionális választás. Tehát ha egy autógyár legyárt egy prototípus autót aminek a teljes fejlesztési költsége 100 millió EUR akkor ezeket az autókat sem veszik majd meg akkor sem ha kereskedelmi volumenben gyártanák. Hát érdekes egy logika mit ne mondjak. -
#41
PaksII
Feleslegesen rugózol olyan kérdéseken, amire tudod, vagy a meglevő forrásokból, előzményekből tudnod kéne a választ.
A 25%-os túlzó becslésem nyilván abból származik, hogy a 10 évvel ezelőtti Ft alapú költséget hasonlítottam, a villámprojekt jelenlegi 2 Mrd $-jához. Igen ez hiba, pontatlanság volt. Nyilván a $ alapú becslés esetén ez közelebb van a 20%-hoz (alulról), sőt mint céloztál rá, a végleges, nagyságrendileg becsült, nyilvánvalóan nem ismert, beruházási költségek akár ezt még tovább 10% környékére hozzák. Azonban az általad beböfögött 2,5% ("És. Megállapítottam hogy az általad kitalált aránypár(25%) helyett a valóságban inkább 2,5% a reális arány.") egy nagyságrendi tévedés, hiszen akkor a végső beruházási költségnek közelítenie kéne a tervezett 10 Mrd $ körüli összeg 10X-eséhez, ami nonszensz. Ilyen baromságokon is csak te tudsz vitatkozni, miközben az álláspontod nyilvánvalóan eleve tarthatatlan.
Mindennek csupán egyetlen célja van, hogy eltérítsd a beszélgetést, valamiért elkerüld a választ arra a lényegi kérdésre :
"Szal, ismétlem, továbbra is az a kérdés, hogy miért is kéne a pár millió dollár értékű villámvédelmi rendszert, kiváltani, kibővíteni egy akár 2 milliárdossal?"
Ukrán háború
Megint egy offtopic eltérítés
Kereskedelmi termék
Pont akkora az esélye, hogy még drágább lesz, minthogy olcsóbb. Lásd még lejjebb.
Amit tudunk, hogy a kísérlet 2 Mrd $ nagyságrendű volt, szerintem ebből induljunk ki, márpedig a termék ilyen szinten nem piacképes.
Repülős példa
Továbbra is: Mivaaaan!?
Nincs ott valaki, aki esetleg tud magyarul is? A Star Trekben beszélnek ilyen technohalandzsa nyelven. XD
Teljesítmény?
OK. tisztázzuk, akkor most milyen teljesítményről beszélünk?
Impulzus, csúcs, átlag kimenő, elnyelt, a lézer erősítő fokozatai által produkált plusz teljesítményről, az indító fokozat teljesítménye, a végső termék által a hatékony működéshez szükséges teljesítményről?
Amúgy még mindíg nem "terrawatt", hanem TERAwatt a teljesítmény nagyságrendjének neve. Meg tudod jegyezni, ha már a cikk írójának nem sikerült?
Látom még mindíg nem jött le, hogy ez továbbra sem egy prototípus, de még technológiai demonstrátor sem, hanem egy kísérleti eszköz. Nem folyamatos üzemre tervezték, hanem a jelenség kimutatására, és nem a villámvédelem hatékony növelésére.
A tanulmány szerint a kísérletben használt 124 m-es Säntis tornyot évi 100 villámcsapás éri. A tornyot a kísérlet kb 2 hónapja alatt 16 villámcsapás érte, amiből 4 az eszköz működése alatt következett be. A kis számú esemény nem ad arra lehetőséget, hogy ezen számok alapján a statisztikai átlagtól történő eltérésből az eszköz, a demonstrálni kívánt megoldás működésének mérhető hatékonyságára következtessünk, csak arra, hogy a jelenség, hatás létezik. Ezt a 4 becsapódási esemény egyéb tulajdonságaiból következtethetjük, a becspódásokról készült képrőgzítés, illetve a villámok tulajdonságainak értékelése (amely utóbbi, még mindíg beleeshet a statisztikai szórásba is akár). A fenti csak az adatok mélyebb elemzéséből kitűnő eredmény mutat arra, hogy az eszköz, a hatás valamilyen valójában nem meghatározott szinten működik, hatékony. Hozzávetőlegesen olyan szinten, mintha a lézer működése alatt egy pár 10 méteres villámhárítóval lenne a torony kiegészítve. A kísérlet ezt demonstrálta és nyilván ezért még talán általad is belátható, hogy eleve gazdaságtalan lenne egy pár 10 méteres kiegészítő tornyot ezzel helyettesíteni. Igazából minden további, konkrétan ezt a berendezést érintő vita ezért okafogyott.
Azonban mint azt a cikk bevezetőjében olvashattad volna akár, ha vetemednél bármilyen forrással kapcsolatban is ilyesmire, az eszköz megfelelő további fejlesztésével elérhető akár több 100 m, vagy akár km hosszúságú légköri ionizált vezető szál kialakítása, amely összemérhető azzal a módszerrel, amikor kis rakétákkal húznak ki vezetéket a villámcsapások mesterséges kiváltására, és ezzel a védendő objektumok megóvására. Nos itt még messze nem tartunk. Mert ugye nem tudjuk eleve, hogy mennyire hatékony is a rendszer, pl a rakétával húztott vezetékhez képest, ezt a kísérlet alapján nem lehet megítélni. Illetve mik a technikai és ebből következő pénzügyi nehézségei, hogy a kísérlet során lézerrel képzett pár 10 méteres vezető szálhoz képest elérjük a már valóban gyakorlati haszonnal bíró 100 méteres/km-es nagyságrendet.
Szerinted a kísérlet költségeihez képest a további fejlesztés, és sorozatgyártásra alkalmas termék költsége csökken, én azonban a fenti nem kis fejlesztési kihívásokra tekintettel azért ebben nem lennék annyira biztos!
