#41
PaksII
Feleslegesen rugózol olyan kérdéseken, amire tudod, vagy a meglevő forrásokból, előzményekből tudnod kéne a választ.
A 25%-os túlzó becslésem nyilván abból származik, hogy a 10 évvel ezelőtti Ft alapú költséget hasonlítottam, a villámprojekt jelenlegi 2 Mrd $-jához. Igen ez hiba, pontatlanság volt. Nyilván a $ alapú becslés esetén ez közelebb van a 20%-hoz (alulról), sőt mint céloztál rá, a végleges, nagyságrendileg becsült, nyilvánvalóan nem ismert, beruházási költségek akár ezt még tovább 10% környékére hozzák. Azonban az általad beböfögött 2,5% ("És. Megállapítottam hogy az általad kitalált aránypár(25%) helyett a valóságban inkább 2,5% a reális arány.") egy nagyságrendi tévedés, hiszen akkor a végső beruházási költségnek közelítenie kéne a tervezett 10 Mrd $ körüli összeg 10X-eséhez, ami nonszensz. Ilyen baromságokon is csak te tudsz vitatkozni, miközben az álláspontod nyilvánvalóan eleve tarthatatlan.
Mindennek csupán egyetlen célja van, hogy eltérítsd a beszélgetést, valamiért elkerüld a választ arra a lényegi kérdésre :
"Szal, ismétlem, továbbra is az a kérdés, hogy miért is kéne a pár millió dollár értékű villámvédelmi rendszert, kiváltani, kibővíteni egy akár 2 milliárdossal?"
Ukrán háború
Megint egy offtopic eltérítés
Kereskedelmi termék
Pont akkora az esélye, hogy még drágább lesz, minthogy olcsóbb. Lásd még lejjebb.
Amit tudunk, hogy a kísérlet 2 Mrd $ nagyságrendű volt, szerintem ebből induljunk ki, márpedig a termék ilyen szinten nem piacképes.
Repülős példa
Továbbra is: Mivaaaan!?
Nincs ott valaki, aki esetleg tud magyarul is? A Star Trekben beszélnek ilyen technohalandzsa nyelven. XD
Teljesítmény?
OK. tisztázzuk, akkor most milyen teljesítményről beszélünk?
Impulzus, csúcs, átlag kimenő, elnyelt, a lézer erősítő fokozatai által produkált plusz teljesítményről, az indító fokozat teljesítménye, a végső termék által a hatékony működéshez szükséges teljesítményről?
Amúgy még mindíg nem "terrawatt", hanem TERAwatt a teljesítmény nagyságrendjének neve. Meg tudod jegyezni, ha már a cikk írójának nem sikerült?
Látom még mindíg nem jött le, hogy ez továbbra sem egy prototípus, de még technológiai demonstrátor sem, hanem egy kísérleti eszköz. Nem folyamatos üzemre tervezték, hanem a jelenség kimutatására, és nem a villámvédelem hatékony növelésére.
A tanulmány szerint a kísérletben használt 124 m-es Säntis tornyot évi 100 villámcsapás éri. A tornyot a kísérlet kb 2 hónapja alatt 16 villámcsapás érte, amiből 4 az eszköz működése alatt következett be. A kis számú esemény nem ad arra lehetőséget, hogy ezen számok alapján a statisztikai átlagtól történő eltérésből az eszköz, a demonstrálni kívánt megoldás működésének mérhető hatékonyságára következtessünk, csak arra, hogy a jelenség, hatás létezik. Ezt a 4 becsapódási esemény egyéb tulajdonságaiból következtethetjük, a becspódásokról készült képrőgzítés, illetve a villámok tulajdonságainak értékelése (amely utóbbi, még mindíg beleeshet a statisztikai szórásba is akár). A fenti csak az adatok mélyebb elemzéséből kitűnő eredmény mutat arra, hogy az eszköz, a hatás valamilyen valójában nem meghatározott szinten működik, hatékony. Hozzávetőlegesen olyan szinten, mintha a lézer működése alatt egy pár 10 méteres villámhárítóval lenne a torony kiegészítve. A kísérlet ezt demonstrálta és nyilván ezért még talán általad is belátható, hogy eleve gazdaságtalan lenne egy pár 10 méteres kiegészítő tornyot ezzel helyettesíteni. Igazából minden további, konkrétan ezt a berendezést érintő vita ezért okafogyott.
Azonban mint azt a cikk bevezetőjében olvashattad volna akár, ha vetemednél bármilyen forrással kapcsolatban is ilyesmire, az eszköz megfelelő további fejlesztésével elérhető akár több 100 m, vagy akár km hosszúságú légköri ionizált vezető szál kialakítása, amely összemérhető azzal a módszerrel, amikor kis rakétákkal húznak ki vezetéket a villámcsapások mesterséges kiváltására, és ezzel a védendő objektumok megóvására. Nos itt még messze nem tartunk. Mert ugye nem tudjuk eleve, hogy mennyire hatékony is a rendszer, pl a rakétával húztott vezetékhez képest, ezt a kísérlet alapján nem lehet megítélni. Illetve mik a technikai és ebből következő pénzügyi nehézségei, hogy a kísérlet során lézerrel képzett pár 10 méteres vezető szálhoz képest elérjük a már valóban gyakorlati haszonnal bíró 100 méteres/km-es nagyságrendet.
Szerinted a kísérlet költségeihez képest a további fejlesztés, és sorozatgyártásra alkalmas termék költsége csökken, én azonban a fenti nem kis fejlesztési kihívásokra tekintettel azért ebben nem lennék annyira biztos!
#41