179
-
bundasjezus #139 Nem téves, csak másik nézőpontból vizsgáltam. Nyilván több értelmezés is lehetséges. Utólag könnyen össze lehet kötni a pontokat. -
ostoros #138 Ez a történelem téves értelmezése. -
bundasjezus #137 Van, de nem használom. Elég öreg szerkezet már, újat meg nem akarok venni. Ráadásul manapság nem sok műsor van, amit érdemes lenne nézni rajta. Miért? -
Irasidus #136 Egy kérdés, van otthon tévéd? -
gforce9 #135 "a mars nem vegcel egy allomas, egy kiserlet, tudod, nem lehet felugrani 10. re a foldszintrol, de az eslo ablakaba be lehet maszni"
Ha ezt a kolonizáció lépcsőjeként akarod értelmezni, akkor ez nagyon rossz hasonlat. A Mars elérhető, iszonyatos erőforrások rááldozásával bázist lehet ott kiépíteni és fenntartani. Talán a Jupiter holdjai közül néhány ami szóba jöhet még. Innentől kezdve a következő lépés nem a "10. emelet" hanem egy másik naprendszer másik bolygója. Ami az első emelethez képest nem úgy viszonyul, mint a 10. hanem mint egy 30km magas hegy. (még ezzel is alulértékeltem :) ) -
Agyturbinikusz #134
"A kolonizálás esetében pontosan ez a fejlődési irány nincs meg. Élünk egy nyersanyagban és erőforrásokban gazdag bolygón, amit kizsákmányolunk, ezért ezek a források ki fognak apadni. Erre nem az a megoldás, hogy meghódítunk egy olyan bolygót, ahol nincs se nyersanyag, se erőforrás, mindent magunkkal kell vinni oda erről a bolygóról (még a levegőt is). Egy dolgot nyerünk csak a Marssal: fizikai teret. Azzal pedig nem vagyunk előrébb, mert nem azzal van bajunk a Földön se, hogy nem férünk el, hanem hogy túl sokat fogyasztunk. A Marson pedig nincs mit fogyasztani. És ezen nem segít a technika. "
Ezert irtam, hosszu tavu tervek a mars nem vegcel egy allomas, egy kiserlet, tudod, nem lehet felugrani 10. re a foldszintrol, de az eslo ablakaba be lehet maszni, onnan eggyel tovabb. Vagyis a profit realizalasahoz tobb mint 1 lepest kell latni, ezert irtam nagyon rovidlatokat a jelenlegi bandat. Mindegy remelem megerted miert irom.
A tarsadalom meg ugye egy zart visszacsatola mentes reteg iranyitja, vagyis azzal nem lehet nagyon mit kezdeni, penz beszel politikus meg ugy ugat ahogy a penz mondja. Ennyi, se tobb se kevesebb. Ha vagyuk 1% aki maskepp latja, es tudja nem jo ami most tortenik, akkor sokat mondok, a tobbiek csak nyomjak a suket dumat. Ezert irom, ez legalabb egy lehetoseg ami moge meg lehet nyerni a sotet parasztot is, mig azt irni hogy nem kell Az AUDi MERCEDESZ MEG A BMW az automatikusan tiltolistara rakja az embert. Ezek vagyunk MI :( -
bundasjezus #133 "Ha nem lesznek köztes lepések, egy hosszútávú terv akkor a kapitalizmus ahogy most tudjuk, össze fog omlani, pont a korlatok miatt. Vagyis a rövidlátó profitmaximalizáló idióták hada megint eléri a tőzsdeépület tetejéről a Terminal velocity értekét. El kell indulni, ennyi előre kell menekülne akármennyire nagy pénzügyi hazárdjátéknak tűnik különben semmit nem ér amit eddig összegereblyéztek SZVSZ"
Az összeomlás az egyik opció. Eddig lehetett terjeszkedni a bolygón az egyes országok piacainak megszerzésével. De most már körbeértünk a bolygón, nincs mit meghódítani. Ha a szomszédos bolygókra tekintünk, akkor pedig látjuk, hogy ott még ennyi lehetőség sincs.
A másik opció, hogy alulról építkezve, tudatos fogyasztói társadalmat építünk. Tudatos fogyasztóként nem veszünk értelmetlen, haszontalan kacatokat. Nem az egónk és az ösztöneink jelentik a motivációt a vásárlásainkhoz, hanem a jól felfogott érdekeink és a tényleges szükségleteink. Ez természetesen alacsonyabb életszínvonallal jár, mint amiben most élünk, de cserébe fenntartható. Ahhoz, hogy idáig eljussunk, olyan oktatási rendszert kellene létrehozni világszerte, hogy a diákok megértsék a körülöttük lévő fizikai dolgokat, értsék az összefüggéseket, az ok-okozatokat. Így nem a természet ellen, hanem a természettel együttműködve tudnánk létezni.
Sajnos a rövidtávű érdekek mindig előnyt élveznek majd a hosszútávú érdekekkel szemben és ezért mi fogyasztók (és választópolgárok) vastagon hibásak vagyunk. Kár várni a csodát, a megváltót, aki majd helyettünk megmenti a világot. Nekünk kell cselekedni. -
bundasjezus #132 "Ertem mit irsz, erre irok neked egy nagyon jo peldat: Megepult a gozgep, es a kovetkezeo napon kifejlodott belole a belsoegesu hengerenkenti befecskendezesu hangolt szivosoru duplaturbos dugattyus motor! Igy tortent? NEM mert csak lepesekben lehetett haladni, vagyis lesz egy kovetkezo lepes, nem tudom mi, vagy hogy de lesz, az okot mar megbeszeltuk. SZVSZ"
A kezdetleges hőerőgépek esetében már az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy a működésükhöz használt tüzelőanyag energiatartalma nagyon nagy, a gépek hatásfoka viszont csapnivalóan alacsony volt, tehát egyértelmű volt, hogy merre vezet a fejlődés útja: az energia adott volt tüzelőanyag formájában, már csak az a feladat, hogy minél több munkát nyerjük ki belőle a hőerőgépek által. Ezen a fejlődési folyamaton végig is ment a technika.
A kolonizálás esetében pontosan ez a fejlődési irány nincs meg. Élünk egy nyersanyagban és erőforrásokban gazdag bolygón, amit kizsákmányolunk, ezért ezek a források ki fognak apadni. Erre nem az a megoldás, hogy meghódítunk egy olyan bolygót, ahol nincs se nyersanyag, se erőforrás, mindent magunkkal kell vinni oda erről a bolygóról (még a levegőt is). Egy dolgot nyerünk csak a Marssal: fizikai teret. Azzal pedig nem vagyunk előrébb, mert nem azzal van bajunk a Földön se, hogy nem férünk el, hanem hogy túl sokat fogyasztunk. A Marson pedig nincs mit fogyasztani. És ezen nem segít a technika. -
bundasjezus #131 Egy lehetőség, hogy a kettőnk közötti vita a gondolkodásmódunkbeli különbségek miatt áll fenn. Nem személyeskedés a célom, pusztán tárgyilagosan szeretném megközelíteni a dolgokat.
Én vállalkozói aggyal nézem a világot. És ugyanezt teszi minden milliomos is. Másként nem is válhatott volna milliomossá. Attól a pillanattól kezdve, hogy vállalkozóként élsz, a piacról kell megélned a termékeid, szolgáltatásaid által. Ha felismered/generálod a keresletet és a termékeid kielégítik a fogyasztók igényeit, akkor működőképes az üzleti modelled. Elő tudod teremteni a pénzt a bérekre, fejlesztésekre, adókra, növekedésre stb. A piac kíméletlen ítéletet mond rólad a termékeid által. Nincs mellébeszélés és érzelmek, csak sikeres/sikertelen üzlet. De, ha nem vagy tisztában a kereslet-kínálattal, akkor éhen halsz, a számlák nem lesznek befizetve és behajtanak rajtad minden tartozást.
Te alkalmazotti aggyal gondolkozol. Neked nem kell közvetlenül a piacról megélned, nem hozol létre termékeket/szolgáltatásokat és nem azok eladásából élsz. A munkahelyed védőburokként megvéd a közvetlen piaci folyamatoktól, neked már csak egy adott feladatra, a munkád elvégzésére kell fókuszálnod. A munkahelyed azonban a te és a többi mukatársad munkájából származó terméket/szolgáltatást a piacon értékesíti. A piac pedig a erről mond ítéletet. Ha van igény a munkahelyed által előállított termékre/szolgáltatásra, akkor te ebből annyit fogsz csak tapasztalni, hogy hónap elején megérkezik a fizetés a számládra. Ha nincs igény rá, akkor pedig megszűnik a munkahelyed és kénytelen vagy másik állást keresni.
Fogalmam sincs, hogy te ténylegesen milyen munkakörben dolgozol és nem is tartozik rám, de a dolgokhoz való hozzáállásunkat az határozza meg, hogy hogyan teremtjük elő a jövedelmünket. Tudod, a lét határozza meg a tudatot. Egy alkalmazott sosem lesz tisztában azzal, hogyan kell életben maradni a piacon, ő csak azt látja, hogy hónap elején megjön a számlájára a fizetés, ezért gondolhat úgy a milliomosokra és a gazdag emberekre, hogy nekik könnyű, mert úgyis sok pénzük van, miért ne költhetnék el olyan dolgokra, amik közvetlenül nem hoznak nekik hasznot. -
bundasjezus #130 Nincs ellentmondás. A hidegháború a Szovjetunió és az USA között zajlott. Gazdasági érdek volt a másik megroppantása, kivéreztetése. Atomot is dobhattak volna egymásra, de nem ez történt, hanem a szovjetek nem bírták szusszal a hadipari fejlesztéseket, eladósodtak és végül megszűnt a Szovjetunió. Létrejött egy rakás önálló állam a volt szocialista blokkból (pl. Magyarország), akik a kapitalizmus útjára lépve piacot és vásárlóerőt jelentettek a nyugati termékeknek.
Közvetve tehát a Holdra-szállás nagyon jól kifizetődött, mert az USA végül versenytárs nélkül maradt, bebizonyította, hogy képes elérni a Holdat, embert is tud a Holdra vinni, erre pedig a szovjetek nem voltak képesek. A Szovjetunió összeomlása után pedig nem volt kivel versenyezni, nem érte meg folytatni a Holdra szállásokat. Ma sincs ez másként: sem anyagi, sem politikai haszon nem származik már belőle, ami tudományos haszon származott belőle, azt már magunkévá tettük.
Utoljára szerkesztette: bundasjezus, 2018.02.19. 08:49:54 -
defiant9 #129 "Hát ez az, ami nem igaz, ugyanis mindig is gazdasági kérdés volt. Az űrversenyt a hidegháború szülte.
...
Vállalatok, gazdasági társaságok, sőt államok sem éreztek motivációt arra, hogy újra ember sétáljon a Holdon. Vajon miért nem? És miért éreznének motivációt a Mars kolonizálására, ha a Hold sem érdekel senkit?"
Egy bekezdésen belül cáfolod magad, bár leírtad de valójában továbbra sem tudsz elrugaszkodni a 'gazdasági érdek' mindenhatóságától. Az űrverseny/holdra-szállás is remekül példázza hogy személyes/nemzeti/ideológiai 'egó' milyen mértékű mozgósításra képes. Egyébként szvsz. az USA és Kína közt simán újrakezdhetik ezt majd a Mars bázis(kolónia?) kapcsán, bár a kínai mentalitás inkább haszonelvű, de azért ők is hajlanak a látványberuházásokra, csak hogy megmutassák a nagyságukat. -
Irasidus #128 Tettél egy kijelentést, hogy a milliomosokat csak a haszon hajtja, és te tudni véled, hogy azok akik a tudománynak (vagy bárminek) adakoznak, azok csak is pénz miatt teszik ezt, és amikor rámutattam, hogy nincs haszna belőle, úgynevezett ad-hoc érvelésbe kezdtél, amit semmivel sem tudtál alátámasztani (reklámérték). Egyrészt, ha megnézed, hogy a milliomosok mennyi minden értelmetlen dologra elköltik a pénzüket, amiből nincs pénz, elve ellent mond neked. Az, meg, hogy tudni véled egy általad ismeretlen emberek motivációját, semmi több mint hit. Méghozzá, olyan hit, ami szembe megy mindennel, amit az emberről eddig tudunk, azaz tudománytalan kijelentés. Javasol egy kicsit elmélyedni a humánetológiában, pszichológiában, és szociológiában. Nagyon mást tudunk az emberről, mint amit te minden alapot(!) nélkülözően kijelentesz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.02.19. 06:25:46 -
Agyturbinikusz #127 Ha nem lesznek köztes lepések, egy hosszútávú terv akkor a kapitalizmus ahogy most tudjuk, össze fog omlani, pont a korlatok miatt. Vagyis a rövidlátó profitmaximalizáló idióták hada megint eléri a tőzsdeépület tetejéről a Terminal velocity értekét. El kell indulni, ennyi előre kell menekülne akármennyire nagy pénzügyi hazárdjátéknak tűnik különben semmit nem ér amit eddig összegereblyéztek SZVSZ -
Agyturbinikusz #126 Ertem mit irsz, erre irok neked egy nagyon jo peldat: Megepult a gozgep, es a kovetkezeo napon kifejlodott belole a belsoegesu hengerenkenti befecskendezesu hangolt szivosoru duplaturbos dugattyus motor! Igy tortent? NEM mert csak lepesekben lehetett haladni, vagyis lesz egy kovetkezo lepes, nem tudom mi, vagy hogy de lesz, az okot mar megbeszeltuk. SZVSZ -
ostoros #125 Tökéletesen igazad van. -
bundasjezus #124 "Éppen erről szólnak ezek cikkek. Olcsóbb lett a rakéta, ami a rendszer legdrágább része, és ennek még nincs vége."
Csak nehogy a végén ez a rakéta is Föld körüli kereskedelmi műholdak fellövésére legyen elpazarolva, hogy legalább visszahozza a fejlesztési költségeit.
"Bevallom, felületesen olvasom egy ideje amit írsz, mert csak ismételgeted magad. Néhány érdekes kijelentésed van, a többi csak ömlengés, sajnos."
Én kérek elnézést. Még szerencse, hogy te érveken alapuló minőségi hozzászólásokkal emeled a fórum színvonalát. Megtisztelve érezzük magunkat, hogy téged olvashatunk. -
bundasjezus #123 Így van. -
Irasidus #122 "Hogyan ment le a Mars-utazáshoz szükséges eszközök ára, ha még fel sem találták, ki sem fejlesztették őket, még egy darab sincs belőlük mutatóban sem?"
Éppen erről szólnak ezek cikkek. Olcsóbb lett a rakéta, ami a rendszer legdrágább része, és ennek még nincs vége.
"Én nem az Apollo program áráról írtam, hanem a programban kifejlesztett holdjáró fejlesztési költségeiről. Nem erősséged a szövegértés, valljuk be."
Bevallom, felületesen olvasom egy ideje amit írsz, mert csak ismételgeted magad. Néhány érdekes kijelentésed van, a többi csak ömlengés, sajnos.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.02.18. 21:04:27 -
gforce9 #121 Meg amúgy olyan nehéz elfogadni azt, hogy az idegen élet kutatása az társadalmi igény? Akár úgy is lehet nevezni, hogy társadalmilag szignifikáns kereslet van rá? Simán lehet így is megfogalmazni. -
bundasjezus #120 "Ez jól mutatja, hogy mennyire nem értesz hozzá. A csillagászati, nem konkrét szám. Továbbá Te meg tanulmányozd ezt a cikket, és az ehhez hasonlókat, hogy mennyire lement az ára, mármint ha inflációkövetően számolod, és nem egy az egyben okoskodva."
Hogyan ment le a Mars-utazáshoz szükséges eszközök ára, ha még fel sem találták, ki sem fejlesztették őket, még egy darab sincs belőlük mutatóban sem?
"Mellesleg tévedsz, mert mai áron, 100 milliárd dollárra kostannál az Apolló program."
Én nem az Apollo program áráról írtam, hanem a programban kifejlesztett holdjáró fejlesztési költségeiről. Nem erősséged a szövegértés, valljuk be.
"Tényleg ennyire nehéz elfogadni, hogy valaki nem pénzért csinál valamit? Ez erre volt példa."
Persze, hogy nem csak a pénzért. De a milliárdjait sem a lepkék hordták össze. Idegen jelek fogása esetén meg a cégei úgy fogják hirdetni magukat, hogy "XY cége, akinek segítségével ma az idegenek hangját hallhatjuk". Az így megszaporodó bevételeit pedig nyilván szerényen visszautasítja majd. -
gforce9 #119 "100 milliárd dollárra kostannál az Apolló program"
Ezt nem tudom szó nélkül hagyni.... baszki nem is az Apolló programra írta. Legalább olvasnád el amit írt. -
Irasidus #118 "Egészen pontosan csillagászati az ára. ... Egészen pontosan csillagászati az ára. Tanulmányozd egyes űreszközök fejlesztési költségeit. A holdjáró kifejlesztése, amit az Apollo programban használtak, 1971-ben 38 millió dollárba került, mai értéken ez 224 millió dollárnak felel meg. A Mars-utazáshoz/kolonizáláshoz pedig rengeteg mindent ki kell még fejleszteni és ezért lesz irtózatosan drága."
Ez jól mutatja, hogy mennyire nem értesz hozzá. A csillagászati, nem konkrét szám. Továbbá Te meg tanulmányozd ezt a cikket, és az ehhez hasonlókat, hogy mennyire lement az ára, mármint ha inflációkövetően számolod, és nem egy az egyben okoskodva. Mellesleg tévedsz, mert mai áron, 100 milliárd dollárra kostannál az Apolló program.
"A SETI pont egy olyan kutatás, ami ha bejön és sikerül idegen civilizációk jeleit fognunk, akkor az az emberiség történelmének legnagyobb felfedezése lesz. "
Tényleg ennyire nehéz elfogadni, hogy valaki nem pénzért csinál valamit? Ez erre volt példa.
-
gforce9 #117 ok -
Irasidus #116 A kritika nem kötözködés, az, hogy miért nem kritizáltál egy nyilvánvalóan közgazdaságtani tételnek ellent mondó véleményt, az csak te tudod, mint ahogy azt is csak te tudod, miért van szerinted rendben. A mondandód nagy része arról szól, hogy te nem kötözködsz, hogy te megértettél egy nyilvánvaló hülyeséget, és erre büszke vagy. Ok, csak ennek semmi köze, ahoz amiről én beszéltem. Mellébeszélsz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.02.18. 20:32:02 -
bundasjezus #115 "Ehhez ismerni kellene az árakat, hogy ilyet kijelents. Ha tételesen végigmennék a pontokon, rájönnél, hogy nem egy, és nem két ember rendelkezik ennél nagyságrendekkel nagyobb összeggel."
Egészen pontosan csillagászati az ára. Tanulmányozd egyes űreszközök fejlesztési költségeit. A holdjáró kifejlesztése, amit az Apollo programban használtak, 1971-ben 38 millió dollárba került, mai értéken ez 224 millió dollárnak felel meg. A Mars-utazáshoz/kolonizáláshoz pedig rengeteg mindent ki kell még fejleszteni és ezért lesz irtózatosan drága.
"Példának okáért a SETI kutatásra, több száz millió dollárt költöttek már, volt olyan milliárdos aki egy összegben 100 millió dollárt. Pedig a SETI aztán nagyon nem hoz gazdasági hasznot neki, a büdös életben."
A SETI pont egy olyan kutatás, ami ha bejön és sikerül idegen civilizációk jeleit fognunk, akkor az az emberiség történelmének legnagyobb felfedezése lesz. Ebből a szempontból a 100 millió dollár aprópénz és nincs az ablakon kidobva. A támogató milliárdosnak pedig akkor hoz majd hasznot, ha sikerül jeleket fognunk és az ő neve lesz majd folyton megemlítve, mint aki az eredményhez nagy mértékben hozzájárult és nélküle ez nem jöhetett volna létre. -
gforce9 #114 még annyi hogy "nem erkölcsi vita"
Ezzel indítottál. -
gforce9 #113 Közgazdasági kijelentés: kereslet kínálat, én is megkritizáltam. Kaptam egy kifejtést. Elolvastam, megértettem. Pontot is tettem az ügyre, mert elfogadom, hogy közgazdaságtan felől is lehet megközelíteni a folyamatokat és bundásjézus ahogy látom abban van otthon. Nem kötözködtem azon sem, ahogy fonak fogalmazott:
"A társadalomtudományok a gyakorlatban nagyrészt ideológia, posztmodern és kultúrmarxista bullshittel fertőzött"
Nem feltétlenül értek vele teljes mértékben egyet, de az viszont valóság, hogy a társadalom vizsgálatának közben sok esetben az ideológia mentén történik a vizsgálódás, mert egyszerűen az ember ilyen, ha saját magáról van szó. Nem véletlenül voltak a múltban és vannak most is olyan leírások, amikből kitűnik a szerző ideológiai hozzáállása. Sőt, nagyon kevés olyan van, ahol nincs így. -
Irasidus #112 Itt konkrét közgazdaságtani kijelentések voltak, és nem tudományosság alapjának vitája, és nem erkölcsi vita, hogy miért vitted ebbe az irányba csak te tudod. Mellébeszélsz. Ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.02.18. 20:02:01 -
gforce9 #111 " tudomány =/= vélemény" Ezt te mantrázod. Én továbbra is azt állítom, hogy a társadalomtudományok nem egzatktak. És mivel nem azok, így sokafajta megközelítés szóba jöhet. Sokfajta vélemény is teret kaphat. Akármennyire furcsa is neked a Tőkéből is lehet tanulni (bármilyen torz képet is fest), csak helyén kell kezelni. Nem mondtam olyat sem, hogy mindden vélemény egyenlő. Ezt ismét csak te akarod rámerőltetni. Egy egy társadalmi folyamatot mégis mi ír le jobban? Teszemfel a migrációt? A közgazdaságtan? Netán a szociológia? Vagy mindkettő? Esetleg a vallásnak is lehet befolyásoló szerepe? Pl. a szentírásokban megfogalmazottaknak van hatásuk? Ezerféle megközelítés. Te meg jössz itt a csillagászattal, aminek az alapjai dekára kimérhető precizitással van megtámogatva és pontos levezetésekkel és jól megértett folyamatokkal. -
Irasidus #110 Még mindig ugyanazt mantrázod, erre már válaszoltam, hogy a tudomány =/= vélemény, aspektus vagy ahogy éppen nevezed. Itt szó se volt olyan dologról, ami a tudásunk határán mozog, itt kő keményen a tények ellen volt vélemény. Másrészt, ha határmesgyéről lett volna szó, az sem jelentené azt, hogy az ő válasza kompetens. Itt konkrét kijelentések voltak, és nem tudományosság alapjának vitája, hogy miért vitted ebbe az irányba csak te tudod, de te meg nem mondod meg. Ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.02.18. 19:42:55 -
gforce9 #109 Leereszkedő?? Morális dolgokat kérdőjeleztél meg itt 1 hsz alapján kapásból. Tudatlannak akartál beállítani. Csodálkozol a válaszok szintjén? :)
Azt kritizáltam meg - és ez mindenkinek lejött rajtad kívül -, hogy jelenleg is sokféle aspektusból próbálják megközelíteni a társadalom működését, mint ahogy próbálták a múltban is. A legjobb amit tudnak, hogy saccolnak folyamatokat. Kollerációkat figyelnek meg a jelenségekben, viszont sokszor az ok-okozati viszony pontos leírásáig már nem jutnak el. Persze, hogy vannak olyan területek amit lehet tudományos módszertannal vizsgálni. Csak épp ha a társadalom leírható lenne egzakt módon, akkor elég lenne matamatikusokat alkalmaznia egy piackutató cégnek és kész, nem kellene felmérést végezni, közvéleményt kutatni, stb. Te a kereslet kínálatot kritizáltad meg, ami a közgazdaságtanban eléggé kőbe van vésve és azt is tudománynak nevezik. Bár szerintem pontosan ugyanannyi bullshittel átitatott, mint a szociológia. De mindegyik hozzátesz a társadalmi folyamatok működésének megértéséhez. -
Irasidus #108 Elég pontatlanul fejtetted ki, ugyanis most azt állítod, nem amellett érvelsz, amit én leszűrtem belőle, viszont fogalmam sincs mit is kritizálsz akkor valójában. Valószínűleg neked sincs, csak trollkodsz, mert különben megmagyaráznád mit akarsz mondani, és nem leereszkedő stílusban elintéznéd azzal, hogy nincs szövegértési képességem, meg nem vagyok konstruktív. Ez amolyan head-shot érvelés, nem lehet rá mondani semmit, így menekülsz el a magyarázat, és érvelés elől. -
Irasidus #107 Sőt, a Liszenkóizmust is úgy tanították, és még ezer más dolgot, de attól ez még áltudomány így ebben a formában, ez politikai ideológia. Viszont értem a kérdés lényegét, diktatúrák gyakran tanítják az ideológiájuk úgy mintha tudományosan megalapozott lenne, ezzel adva neki peresztist, tekintélyt. A különbség a két tanítási rendszer között, a politikai berendezkedés. Nem attól lesz valami tudomány, hogy egy szűk politikai réteg kikiáltja, vagy egy fórumozó, stb.
"Attól, hogy beszélünk magyarul pl. "irodalomtudományról" az nem tudomány, max. használ egy-két tudományos módszert. "
Ettől tudomány, hogy használja a módszer. Ez a módszer nem természettudományos módszer.
"A társadalomtudományok a gyakorlatban nagyrészt ideológia, posztmodern és kultúrmarxista bullshittel fertőzött. . "
Ez nem igaz.
"Amúgy jó ha tudod, az ezekben a körökben uralkodó nézetrendszer szerint természettudományos igazságok sincsenek, csak változó paradigmarendszerek. Az ő hülyeségük egyenlő az atomfizikus tudásával stb"
Ez tudományfilozófia, és meg fogsz lepődni de igaz. Igazság nincs a tudományban, az a jogban van. A tudomány változik, csak ennek az iránya a nem mindegy. Ugyanis nem egy össze-vissza változó rendszer, hanem egymásra épülő változásról van szó. -
gforce9 #106 Nem. Szelektív idézgetéssel semmit sem érsz el. Pontosan kifejtettem a mondandóm. Aki eddig mindenbe és mindenkibe belekötött a szövegértelmezés és a másik mondandójának megértésének szándéka nélkül, az eddig egyedül te voltál, a többiekkel konstruktívan lehetett beszélgetni. Talán esetleg nem mindenki mással van a baj ebben a beszélgetésben. -
fonak #105 Az átkosban úgy tanították, hogy a marxizmus-leninizmus is tudomány, meg a szocializmus is "tudományos", erről ennyit. A társadalomtudományokat egyébként nálunk a volt tud-szoc, foxi-maxi "tudósok" foglalták el, illetve az általuk "kitanítottak", nyugaton is erősen marxistafertőzöttek a társadalomtudományi tanszékek. Attól, hogy beszélünk magyarul pl. "irodalomtudományról" az nem tudomány, max. használ egy-két tudományos módszert. A társadalomtudományok a gyakorlatban nagyrészt ideológia, posztmodern és kultúrmarxista bullshittel fertőzött. Amúgy jó ha tudod, az ezekben a körökben uralkodó nézetrendszer szerint természettudományos igazságok sincsenek, csak változó paradigmarendszerek. Az ő hülyeségük egyenlő az atomfizikus tudásával stb. -
Irasidus #104 Nem, mi?
"Nem, ez itt az SG.hu félburvár-félismeretterjesztő online magazin fóruma. Nem tudományos kerekasztal. Itt mindenki mondhat véleményt és nem kell tudományos alapossággal megtennie. ... Azt pedig tagadni, hogy a társadalomtumányt és a társadalom működését megközelíteni nem lehet csakis kőkemény tudományos alapon, nettó faszság. ... Ezért vannak különféle szempontok, megközelítések és leírások. ... Mindegyik igyekszik magyarázni a társadalom működését, mozgatórugójait, természetesen több kevesebb sikerrel "
"A társadalomtudomány alapdefiníciói is hiányoznak egyelőre."
Ez meg itt már masszív trollkodás:
"És egyébként sincs olyan ember, aki a közgazdaságtannal, politikával, szociológiával és minden a társadalmat érintő, befolyásoló aspektussal tisztában lenne."
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.02.18. 19:14:50 -
gforce9 #103 "vélemények ugyanolyan jók"
Ezt te mondod, én ilyet nem állítottam. Nem kéne ferdíteni. Én azt mondtam, hogy mindenkinek lehet véleménye, főleg társadalomtudományban, mert millióféle megközelítés létezik. És egyébként sincs olyan ember, aki a közgazdaságtannal, politikával, szociológiával és minden a társadalmat érintő, befolyásoló aspektussal tisztában lenne.
" nincsenek definíciók"
Ismét ferdítés. Azt mondtam, hogy közel sincsenek olyan pontos definíciók. Az emberi értelemre mondtam, hogy nincs definiálva, ami a társadalom alapköve, ebben meg kurvára igazam van. -
Irasidus #102 Nem tettem egyenlőséget, ugyanis nem ugyanaz. Viszont tudomány névvel csak olyan dolgot illetünk, ami használja a Tudományos Módszert. Ennek nem a természettudományhoz, és nem a matematikához van köze. Az, amit állítasz, hogy a vélemények ugyanolyan jók, vagy nincsenek definíciók, ez ellent mond a Tudományos Módszer kritériumainak. Ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.02.18. 18:48:07 -
gforce9 #101 Nem, nem szégyellem magam, mert amikor te egyenlőségjelet teszel a társadalom tudomány és mondjuk a fizika között, akkor csak annyit árulsz el, hogy előbbiben nem vagy tájékozott. Milliónyi megközelítés van és a definíciók sem matematikai pontosságúak. A világot és a társadalmat nem lehet kockás papíron leírni, mint a fizikai jelenségeket. Bizonyos aspektusait igen, de még ott is nagyon sokszor van mellényúlás. De neked biztosan megy :) Igaz a világon senki másnak nem :) -
Irasidus #100 "Hát ez az, ami nem igaz, ugyanis mindig is gazdasági kérdés volt. Az űrversenyt a hidegháború szülte"
A tudomány, és ezen belül az űrkutatás, egy tágabb fogalom, mint az űrverseny volt. Az űrkutatás, a hidegháború alatt nagyobb prioritást élvezett, így több pénzt adtak rá. De az űrversenyt nem gazdasági haszon megterülésévél támogatták! Hidegháború nélkül is lett volna űrkutatás, csak sokkal lassabban haladt volna. Ennek belátására az akkori tudománytörténetet kell ismerni. Szóval, az űrkutatás, mint bármiféle alapkutatás, nem lehet egyszerűen gazdasági kérdés! Ugyanis az alapkutatás egy olyan kutatási terület, aminek célja a világ jobb megismerése, és nem valamilyen eszköz, vagy fejlesztés. Az, hogy utólag technológiailag hasznos, az nem azt jelenti, hogy azért adták a támogatást rá, mivel nem lehet előre tudni, miből-mi lesz, és egészen más a megítélése ennek minden szereplőnél. Ráadásul az alapkutatás eredményei ritkán "jók valamire". Lehet hozni példákat, amikor technológiát lehetett kovácsolni belőle, de sokkal többet, amikor nem. És itt a probléma, szemezgetsz, és a szerencsés eseteket úgy állítod be, mintha gazdasági célja lett volna, vagy azért adták volna rá a pénzt.
"A gazdasági mecénásokról pár gondolat. Magánszemély sosem fog rendelkezni annyi pénzzel, hogy egyedül végrehajtson egy Mars utazást, kifejlessze a hozzá szükséges technológiát. Mivel egyedül nincs elég pénze a projektre, ezért társakat keres, hogy még több pénzt vonhasson be. Létrejön a célra egy részvénytársaság."
Ehhez ismerni kellene az árakat, hogy ilyet kijelents. Ha tételesen végigmennék a pontokon, rájönnél, hogy nem egy, és nem két ember rendelkezik ennél nagyságrendekkel nagyobb összeggel.
"Nagyon romantikus dolog a pálya széléről okoskodni és mások pénzét költeni kolonizálásra a sajátunk helyett, valamint értetlenkedni, hogy valaki miért nem áldozza fel a pénzét egy ilyen "nemes" cél érdekében, mint a kolonizáció, ha neki az gazdasági szempontból totális veszteség."
Sokszor leírtam már, hogy az ember sok olyanra költ, aminek nincs gazdasági haszna, de reménytelen, mert a fejedet a seg... akarom mondani a homokba dugod. Ki kellene rángatni, és körbenézni, hogy mi mindenre költenek, vagy támogatnak. Példának okáért a SETI kutatásra, több száz millió dollárt költöttek már, volt olyan milliárdos aki egy összegben 100 millió dollárt. Pedig a SETI aztán nagyon nem hoz gazdasági hasznot neki, a büdös életben. De tudok még ezer millió példát! Az államok meg végkép nem kaptalista módon működnek, és nagyságrenddel nagyobb pénzzel gazdálkodnak, hogyha úgy akarja egy vagy több nemzet, akkor lesz kolonizáció. Ezeket részletesen kifejtettem, és linkeltem is.