179
  • gafzhu
    #1
    Meg kéne oldani, egyszerre több műhold indítását... pl. az Iridium Next összes indítása beleférne 2 FH-be 8 F9 helyett... Vagy GTO-ra 4-6 műhold...
  • Skylake
    #2
    Hát, siker ide vagy oda, Musk-nak rendesen nyomnia kell a PR gombot, mivel a negyedéves számok az autógyártósdiban hogy is mondjam, nem lettek annyira épületesek.

    Ha mondjuk a 60-as évek űrversenye lenne most, a két nagyhatalmi tömb között, szinte biztos, hogy úgy ki lenne tömve rendelésekkel, hogy teljesen felesleges is volna szórakoznia a járműgyártás üzletággal. Szerintem ez neki is eszébe jut.
  • bundasjezus
    #3
    Egyszerűen nincs igény se Hold-, se Mars-utazásra. Kolonizálásra pedig végképp nincs igény.
    A Holdra szállások is végetértek. Láttuk a Holdat, megfogtuk, megvizsgáltuk, megszagoltuk. Nincs ott semmi élhető. Senki se akar odamenni. Ugyanez van a Marssal is. Halott, élhetetlen bolygó, ráadásul nagyon messze van. A Földet nem tudjuk annyira tönkretenni, hogy olyan halott legyen, mint a Mars. Szóval szerintem maradnak a szondás küldetések, roverek, de emberes utazások nem lesznek.

    Arra a gyakran hangoztatott érvre pedig, miszerint muszáj egy másik bolygón is megtelepednünk, hogy ne legyünk kiszolgáltatva, ne pusztuljon ki a földi élet, azt tudom mondani, hogy csak álom. Az egyetlen, tökéletes élőhelyünket, a Földet sem becsüljük semmire, mérgezzük és rohamtempóban pusztítjuk. Hogyan hihetjük azt, hogy majd a Marson, vagy egy másik bolygón levetkőzzük az ősi reflexeinket, ösztöneinket és nekiállunk nem szétb*szni, kizsigerelni valamit, hanem alkotni, építeni fogunk?
  • Ulkesh
    #4
    "Hogyan hihetjük azt, hogy majd a Marson, vagy egy másik bolygón levetkőzzük az ősi reflexeinket, ösztöneinket és nekiállunk nem szétb*szni, kizsigerelni valamit, hanem alkotni, építeni fogunk?"

    Egyszerű. Ahhoz, hogy ott élhessen az emberiség, előbb építeni kell, nem kap készen semmit.
    Te is jobban megbecsülöd azt, amit te készítesz, amiért megdolgozol, mint amit készen eléd tesznek :)
  • ZoliJ
    #5
    a kiszolgáltatottság nem annak szól, hogy tönkretesszük a Földet, hanem külső tényezőknek, pl. jön egy nagyobb aszteroida, aztán joccak emberiség
  • molnibalage83
    #6
    Ameddig önállátó nem lehet minden szempontból egy kolónia, addig ez a kérdés akadémikus. Ettől fényévekre vagyunk. Egy 6-8 fős űrállomás 20-30 éven túl nem tud üzemelni úgy, hogy a Földről látják el kvázi mindennel az űrállomáshoz képest végtelen sok erőforással.
  • Sequoyah
    #7
    Az autogyartosdival semmi baj nincs... most meg...
    A szamok nem rosszak, ha tudod hogy miket jelentenek. Azert lett erosen minuszos, mert 2017-ben oriasi befektetesek tortentek, felhuztak a Model 3 gyartosorat, viszont a beveteli oldalon meg nem jelent meg semmi. De ez a vilag osszes befektetesese eseten teljesen termeszetes.
    Egyelore meg csak ott tartunk, hogy kesik a profit, nem pedig elmarad.

    Aztan ebbol barmi lehet meg, kerdes, hogy a gyartasi problemakat sikerult-e vegre megoldani, es a megoldas nem-e dragitja a gyartast.
  • Sequoyah
    #8
    Attol tartok ez igaz. Amig nem talalnak valami valoban hasznos szerepet a hold/mars koloniaknak, addig egyeni almodozokon mulik az urkutatas jovoje. Amikor ugy alakul akkor lesz egy lokes rajta (politikai urverseny, gazdag almodozo), aztan evtizedekig semmi...
    Kell valami ami lathato, legalabb kozeptavu profitot hoz ott. Ha ez meglenne, akkor a penz sem lenne akadaly. Gatak, csatornak, banyak epulnek tobb 10 millardbol. Ha megjelenne hirtelen par100 milliard $ privat koltopenz az urkutatasban, akkor nem lenne gond egy mars kolonia sem:) Es ez a penz is appropenz a vilaggazdasag meretehez kepest, es gyorsan megjelenik ennyi, ha a befektetok profitot szagolnak.

    Sajnos az emberiseg tul rovidlato ahhoz, hogy penzt aldozzunk tavoli jovobeli, es esetleges veszelyek elkerulesere. Mar a klimavaltozasban sem sikerul egyeterteni, pedig az a veszely valosabb es kozelebbi is...
  • bundasjezus
    #9
    Mindaddig, amíg több erőfeszítésbe telik egy halott bolygón élhető körülményeket teremteni, mint egy élhető, de pusztuló bolygót megmenteni, addig semmi értelme kolonizálni. Nem szeretném megérni, hogy az emberiség eljusson oda, hogy az egyetlen járható út a kolonizálás maradjon.
  • bundasjezus
    #10
    Ez ilyen hollywoodi romantikus rettegés. Szerintem luxus dolog egy aszteroida becsapódás miatt félteni a civilizációt, mikor egyénileg és társadalmilag minden nap hatalmas erőfeszítéseket teszünk a saját kipusztításunkra.
  • bundasjezus
    #11
    A kolonizálás akkor lehet gazdaságilag életképes, ha a befektetőknek hasznuk van rajta. A gazdagok pontosan azért gazdagok, mert hülyeségekre nem költik a pénzüket, nem égetik a pénzt feleslegesen. Jelen pillanatban és még nagyon sokáig úgy tűnik, hogy nincs gazdasági ráció a kolonizálásban. Nem ismerünk a Naprendszerben olyan bolygót/holdat/aszteroidát amin pénzügyileg kifizetődő lenne nyersanyagokat bányászni. Mivel a Föld anyagforgalom szempontjából zárt rendszernek tekinthető, ezért bármilyen erőforrást, nyersanyagot sokkal olcsóbb itt bányászni/előállítani/újrahasznosítani, mint elutazni érte a Naprendszer másik végébe és hazahozni.

    Egyszerűen hiányzik az indíttatás a kolonizáláshoz/űrutazáshoz. És nem érdemes hinni az űrturistáskodásban, mert pl. az Antarktisz itt van a Földön, mégse látogatják turisták milliói, de ugyanezt elmondhatnám bármelyik földi sivatagról is. Mesterségesen épített városokért megint csak nem érdemes két évig utazni a Marsra, itt a Földön is találunk belőlük eleget.

    Egyetlen esetben van értelme az űrutazásnak/kolonizációnak, mégpedig akkor, ha találunk itt a közelben élhető bolygót. Legjobb tudásunk szerint a Naprendszerben a Földön kívül nincs élhető hely. A legközelebbi élhető helyről pedig még azt sem tudjuk hogy létezik. Egy dolgot tudunk róla biztosan, azt, hogyha létezik, akkor hihetetlenül messze van. Innentől pedig szellemi maszturbálás az egész téma.
    Utoljára szerkesztette: bundasjezus, 2018.02.13. 17:00:43
  • Pares
    #12
    Szerintem ez fordítva működik. A rakéták teherbírása határozta meg, hogy milyen műholdakat tervezhettek, utóbbit igazították az előbbihez. Most pedig egy egy új dimenzió nyílik meg a lehetőségek terén. Bár nyilvánvalóan a FH csak átmenet a F9 és a BFR között.
  • molnibalage83
    #13
    Ez pontosan így van. Cifu írta talán az ÜK topikban, hogy elkezdtek hízni az utóbbi években a holdak, mert lehetővé vált nagyobbat felvinni.
  • ostoros
    #14
    Pontosan erről a problémáról szól a Földre hullt sárkány című regény. Arról, hogy nincs anyagi megtérülés, pedig ott már csillagközi utazás van. Gyakorlatilag kalózkodással finanszírozzák az új kolóniák létrehozását a régebbi kolóniák rovására...
  • ostoros
    #15
    Az előbbihez még azt tenném hozzá, hogy természetesen semmiféle nyersanyagot nem érdémés ott bányászni, ha kolonizáció valaha lesz, az a helyi nyersanyagok saját célra való helybeni felhasználásán fog alapulni. Ami azt jelenti, hogy olyanok fognak oda menni, akik a Földön vagy nem szeretnének élni, vagy száműzik őket... Mindkét eset azt jelenti, hogy a területet azonnal sajátjuknak tekintik majd, és a később érkezőket nem látják szívesen... Szóval egy kezdeti mondjuk száz fős csoport utódai fogják benépesíteni, a Földön élők elsöprő többsége pedig sosem teheti oda a lábát sem, még akkor sem, ha anyagilag megengedhetné magának... :)
  • mecharon
    #16
    Baromi jo, amit Musk meg a Spacex csinal, remelem a Blue Origin es tarsai is feljonnek. Nagyon remelem hogy meg az en eletemben (33 most, plusz eltekintve az AI ontudatra ebredesenek eshetosegetol, mert az elegge atirna a forgatokonyveket) eljut az emberiseg oda, hogy cikk sem jelenik meg arrol, hogy felment egy urhajo, mert mar minden nap tobb tucat megy. De azt nem ertem miert a Mars meg Hold meg ilyen foldreszek kozotti utazasokkal probal uzletet csinalni Musk. Akar milyen jo biztonsagos is lesz a Spacex, az meg nagyon messze van, hogy hagyomanyos repulogep megbizhatosagot tudjon egy mach 10-20-szal szaguldo raketa. Marpedig ha olyan fontos milliardos lennek, hogy tenyleg szamitana 10 ora sporolas es kifizetek erte mondjuk 100 ezer dodot, csak akkor szallnek be egy ilyen raketaba, ha tuti biztos lenne, hogy tulelem. Nem azert lettem milliardos, hogy aztan meghaljak. En sokkal nagyobb lehetoseget, es igenyt latok az aszteroida banyaszatban, ur-lift epitesben (amennyiben lehetseges a rendelkezesre allo anyagokbol megcsinalni) hisz mindkettohoz szukseg van FH, BFR, meg meg nagyobb urhajora, ami sok terhet tud cipelni. Es nagy hiany kezd lenni bizonyos femekbol, raadasul nehany orszag kezeben van a maradek keszlet, ugyanakkor az aszteroidakon elvileg tok sok van. Ha lenne eleg nagy terhet szallitani tudo urhajo, es persze az urbanyaszathoz alkalmas felszereles szerintem tok ramennenek a giga-milliard dollaros banyasz vallalatok az urbanyaszatra, mert bizonyos femek banyaszasa olcsobb (es kornyezetbaratabb) lehet az urben mint a Foldon. Ur-lift meg azert kene, mert hosszu tavon sokkal egyszerubb, olcsobb meg a Spacex olcsosagahoz kepest is es kevesbe kockazatos tobb terhet felvinni ugy mint iranyitott robbantassal. Nagy urhajokat lehetne epitgetni olcson fold koruli palyan, ramennenek magancegek meghajto fejlesztesekre, sugarzas vedelemre, stb. Ezek farvizen pedig mar siman osszejohetne a tudomanyos bazis epitgetes, kolonizalgatas mindenfele egitesteken. En tuti az aszteroida banyaszas, urlift es hasonlo gazdasagi lehetosegeket sulykolnam az emberek fejebe a Mars utazas helyett.
    Utoljára szerkesztette: mecharon, 2018.02.13. 22:54:39
  • bundasjezus
    #17
    Én a Szárnyas fejvadászon nőttem fel. Sokáig azt hittem, hogy tényleg az a jövő, amit ott láthattunk. Hittem a repülő autókban, a csillagközi utazásokban, bolygók gyarmatosításában, kolonizációban. Aztán elkezdtem fizikát tanulni, csillagászatot olvasgatni és szomorúan meg kellett állapítanom, hogy a valós lehetőségeink fényévekre vannak ezektől.

    Az Interstellar mozis plakátján volt valami olyasmi szöveg, hogy "a Föld az emberiség bölcsője, de ez nem jelenti azt, hogy a sírja is". Hát pedig nagyon úgy néz ki, hogy a sírja is a Föld lesz...
    Utoljára szerkesztette: bundasjezus, 2018.02.13. 22:55:11
  • mecharon
    #18
    Egyebkent a cikk cimere is reagalva, ugy persze, hogy kerdeses az FH jovoje, hogy 4-6 ev mulva jon a BFR es Musk kicsit butan belemnet abba az FH tesztrepulesenek sajtotajekoztatojan, hogy a Falcon csalad helyett a BFR-rol meseljen es elmondja hogy gyakorlatilag a Falconokat nem fejlesztik mar tovabb, minden eroforras megy at a BFR-be. Ami tok jo, csak altalaban az ur-projectek nem ket het alatt talalodnak ki es keszulnek el, hanem par evtol 10+ evig es mivel idaig nem volt olyan hajo, ami 64 tonnat vitt fel, es kevesen hittek egy ilyen zokkenomentes FH startban, igy 2018 februarjaig egy ket kiveteltol eltekintve gondolom senki nem gondolkozott abban, hogy 60 tonnas cuccot fejlesszen es vigyen fel. Most meg mar aki elkezd gondolkozni rajta az valszeg a BFR 150 tonnajara fog egybol loni, azaz az FH valoszinuleg joval kevesebbet fog repulni mint az F9 es majd a BFR.
  • Pares
    #19
    Dehog állunk fényévekre, a technológia megvan, csak pénz és főleg akarat kérdése.
  • bundasjezus
    #20
    Amennyiben valaha lesz gazdaságilag értelmes cél, akkor meg fog jelenni a pénz és az akarat is. Addig ez csak egy feneketlen kút, ezért a pénz és az akarat inkább más ügyek, célok mellé szegődik.
  • Caro
    #21
    Most komolyan? Még mindig ennyire él a Homo economicus elmélet? Ez talán kormányzati szinten valamennyire így van, de az egyes emberek szintjén abszolút nem igaz.
    Aki éppen Teslát vásárol, az sem azért teszi, mert azzal spórolni fog. De rengeteg más példát is lehetne hozni.
    Az államok ma már nem akarnak kockázatot vállalni, nincs űrverseny, a pénzzel meg el kell számolniuk. De az egyes emberek arra költik amire akarják. Ha csak minden százezredik ember akarna a Marsra utazni, az is óriási tömeg lenne. Az anyagi fedezet valóban más kérdés.

    De Musk erre játszik rá, nem várnak az állami támogatásra, hanem azt kommunikálják, hogy ők "önerőből" is megcsinálják a Mars-utazást. Erre én sem látok sok esélyt, de egyelőre ezt sugallják.

    A Marsi kolónia célja biztosan nem az anyagi haszon lesz (ha lesz), hanem hogy ott legyünk egy másik bolygón. Életképes biztosan csak akkor lehet, ha nem kell a Földről táplálni, de ennek semmi fizikai korlátja nincsen.
  • bundasjezus
    #22
    Sajnos a pénz beszél. Te sem ingyen, jófejségből és a főnököd iránti szeretetből dolgozol a munkahelyeden, hanem pénzért. Az űrutazáshoz/űrkutatáshoz meg nagyon sok pénz kell, a szakembereket/ technikát pedig ki kell fizetni. Ha nincs fenntartható pénzügyi modell, akkor hamvába holt az egész projekt. Muskot egyszerűen csak piramisjátékosnak tartom.

    A Teslás példában igazad van, az egyén szintjén nem a ráció, hanem az érzelmek dominálnak. (offtopic: Az már más kérdés, hogy a Teslát és más elektromos autót vásárlók azért vásárolnak ilyen autókat, mert ők ezzel akarnak feloldozást nyerni a környezetszennyezés miatti lelkiismeretfurdalásukból. Ők az elektromos autó vásárlással elintézettnek tekintik a részükről a környezetvédelmet. Ők megtették a maguk lépését, innentől őket nem érheti kritika, ők hozzájárultak a bolygó megmentéséhez, aki pedig nem követi a példájukat, az szégyellje magát. És ezzel akkor is így vannak, ha anyagilag hatalmasat buknak az elektromos autón. A valódi, ténylegesen környezetbarát közlekedési alternatívákról, mint a kerékpár és a tömegközlekedés, természetesen hallani sem akarnak.)
  • Ender Wiggin #23
    A marsi kolónia fizikai korlátja, hogy az ember halálra van ítélve olyan alacsony gravitáción...
  • gforce9
    #24
    Miért is?
  • NEXUS6
    #25
    Sajna igen, ez így ebben a formában egy piramisjáték.
    Én is szeretném a praktikus villanykocsit, meg a minden halandó által igénybevehető űrutazást.De egyelőre egy jól működő környezetbarát tömegközlekedéssel is kiegyeznék.

    A valóság viszont az, hogy sajna a technológia még nincs ott, ahol Musk mondja. A villanykocsi úgy drágább az azonos tudású benyásnál vagy 2X, hogy a cégek, a Tesla is buknak rajta. Lehet, hogy a rakéták költségét lejjebb nyomta, de a múltkor káricsált valaki, hogy bizony engedményeket tettek a biztonság lazítását tekintve, szal nem biztos hogy alkalmas a rendszer az emberes űrutazásra.

    Musk szeret egy úttörő képében teccelegni, aki olyan technológiát vezet be, amit a nagy cégek óvatosságból nem mernek. Az én szememben is ez tiszta hazardírozás és egy marketing lufi, mert a kockázattal szemben nincs olyan újdonság, amit akárki más ne tudott volna megteremteni, sajnos.
  • Caro
    #26
    Azért a konkurencia ellenpropagandájának sem kell teljesen bedőlni.

    Azt azért nem hiszem, hogy a Teslák előállítási ár alatt kelnének el. Számaim sajnos nincsenek. Elhiszem hogy a fejlesztési költségeket, a showroomokat, superchargereket nem fedezi az autó ára, de maga a vas valószínűleg kijön ennyiből.

    A rakéták esetében pedig a biztonságot elég nehéz objektíven mérni. Mindenesetre a Falcon 9 esetében az utóbbi időben nem volt semmilyen probléma, és már jóideje az első fokozat visszahozása is rutinnak számít.
    Ez nem azt jelenti, hogy nem is lesz, de ezt így nem lehet előre megmondani.
    A Boeing meg a Lockheed nyilván azt terjeszti, hogy a SpaceX nem biztonságos, hiszen nekik elég zsíros üzleteket jelent ez az ágazat. De ők is csak annyira biztonságosak, hogy személyszállító kapszulájuk, rakétájuk nekik sincs per pill.
    A SpaceX ráadásul olyan szemponból visszatért von Braun szelleméhez, hogy csak folyékony hajtóanyagot használ. Ilyen rakétán ember még egyszer sem veszett oda, legalábbis a US oldalon.
    Ezzel ellentétben a SLS ugyanazokat a "jól bevált" szilárd hajtóanyagú boostereket használná, mint az űrsikló.
  • fonak
    #27
    A szovjet oldalon sem, amennyire tudjuk (a visszatérés más kérdés, annak köze nincs hozzá, hogy milyen hajtóanyaga volt a hordozórakétának).
  • Irasidus
    #28
    "Egyszerűen nincs igény se Hold-, se Mars-utazásra. Kolonizálásra pedig végképp nincs igény. ... A kolonizálás akkor lehet gazdaságilag életképes, ha a befektetőknek hasznuk van rajta. "

    Valamit félreértesz de nagyon. Az űrhajózás nem igény kérdése, hanem kutatás, vagy felfedezés vágya. A genfi nagy hadronütköztetőre sincs semmiféle hétköznapi igény, hiszen nem jó semmire. Ugyanígy bármilyen alapkutatásnak, vagy újabb nevén felfedező tudománynak sincs gyakorlati haszna, azonkívül, hogy a körülöttünk lévő világot megismerjük. Erre pénzt áldozni nem egyszerűen gazdasági kérdés, hanem motiváció kérdése. Ugyanígy az, hogy meghódítsuk a világegyetemet, és terraformáljnuk, vagy kolonizáljunk, szintén nem anyagi haszon miatt akarja az emberiség (okosabbik) fele. Az életben millió dologra költünk, államilag, magánemberként, vagy milliárdosként ami nem hajt hasznot, ugyanis nem biorobotok vagyunk. Túlságosan haszonelvűen látod a világot, ami nem jó, erkölcsileg nagyon nem jó, ráadásul torz szemüvegen keresztül látod, és hamis képet kapsz a világ működéséről, és nézel értetlenül, hogy most ezt hogyan sikerült. Szóval, nem egyszerűen a pénz beszél, hanem a motiváció, és/vagy felfedezés vágya.

    "Sajnos a pénz beszél. Te sem ingyen, jófejségből és a főnököd iránti szeretetből dolgozol a munkahelyeden, hanem pénzért. "

    Viszont ingyen, jófejségből támogatom az általam kiválasztott segélyszervezeteket, alapítványokat, vagy az utcán a hajléktalanokat, mint ahogy egy milliárdos nagyobb tőkéből nagyobb dolgokra képes... Remélem azért az erkölcseid a helyén vannak még...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.02.15. 19:08:09
  • bundasjezus
    #29
    Nézd, én befektetőként, vállalkozóként és pályázóként is rengeteg tapasztalatot szereztem. Pofonokat is kaptam és sikereket is elértem. Picit jobban ismerem ezt a világot, mint te.

    Hogy honnan veszed a bátorságot, hogy ismeretlenül kioktass engem erkölcsből, azt nem tudom. De nem is érdekel.

    Majd ha egyszer lesz szerencséd 10-100 milliókról dönteni, netán elnyerni egy pályázatot, akkor esetleg figyelembe veszem amit írsz.

    A világot a kereslet-kínálat mozgatja. Akár egyetértes vele, akár nem. Amit te itt előadsz, arra egy kurva fillért nem áldozna senki.
  • gforce9
    #30
    "A világot a kereslet-kínálat mozgatja."

    Ebben nem értek egyet. Néhány évtizede már megelőzi a keresletet a trendek mesterséges kialakítása. Lekommunikálják a társadalom felé mi a trend és mi a menő, megvan a mesterségesen generált kereslet és akkor már lehet odaigazítani a kínálatot ehhez, attól függően mennyire sikerült a hype. Ez a trendépítés olyan mélyen áthatja már a társadalmat, hogy orbitális és minden érintő hülyeségekre kormányzati szinten vevő már egy-egy közösség. Ugye épp ilyenről beszéltünk a jelenlegi sötétzöld energiapolitika kapcsán a másik topicban. A legtöbb esetben mivel a trendteremtők és a kereslet kielégítők egy és ugyanazon entitások, így ez a "kereslet-kínálat" közgazdasági tétel meglátásom szerint abszolúte nem fedi le a valóságot.
  • bundasjezus
    #31
    Trend generálás=kereslet létrehozása. Nincs ellentmondás.
  • gforce9
    #32
    Azért ez nem ilyen tiszta sor. :) Egyszerű példa gőzmozdony. Feltalálták, a társadalom felismerte az előnyeit kereslet mutatkozott nyilván rááltak a gyárak.

    Jelenleg: Elektromos autó, napelem: Olyan szintű népbutítást tolnak minden szinten, hogy az embereknek nem a reális igyénye ébred fel, hanem a trendkövetési. A gond ezzel az, hogy a "kereslet-kínálat" amúgy alapelgondolásában nem rossz gondolatot olyan irányba manipulálja, hogy a társadalom oylan javakat fogyaszt amire nincs szüksége és olyan javakat állít elő amire nincs szükség. Így nem lehet azt mondani, hogy a kereslet-kínálat mozgat. Így azt lehet mondani, hogy a trendteremtés mozgat. Ami szerintem nagyon más. Nem tudom lehet e érteni, amit ki akartam nyögni :)
  • bundasjezus
    #33
    Értem amit írsz, de külön kell választanod a dolgokat.

    Hiába van kereslet az elektromos autókra, napelemekre, attól még rétegtermékek maradnak. Nem beszélhetünk esetükben technikai forradalomról.

    Egyébként a gőzmozdonyt sem egy unatkozó zseni találta fel. Egyik tanárom mondása volt: "a problémát az oldja meg, aki foglalkozik vele."
  • gforce9
    #34
    Hát ha államszinten a politika már törvényhozást (KÁT, CO2 kvóta, állami támogatások, stb.) erre tolja az már nem rétegeket érint. Egy Tesla persze pontleszarós kategória globálisan Annyit számít, mint a globális informatikában az Apple - ha eltűnne semmi sem változna tőle -, de egy ország energiapolitikája azért már picit komolyabb ügy. Mind a társadalmi felelősség, mind egyáltalán a környezetünk iránti felelősség szempontjából.

    Jelenleg a trendek mit hajtanak fel? Ev és napelem, holott minden értelmes ember tudja, hogy kurvára nem kéne ezt tolni. Ezek létező technológiák és kurvára nem érdemes tolni mindaddig, míg az elektromos áram tárolására életképes megoldás nem születik. A társadalomnak arra kéne öszpontosítani, hogy az alapkutatásokat szorgalmazva jobb lehetőséget tárjanak fel az energiatárolásra ipari mértékben, hogy a napelemnek legyen értelme vagy a szélkeréknek. Ehelyett a trendek társadalmi szinten affelé tolnak mindent, hogy alklalmazzunk úgy megújulókat, hogy nincs meg a fizikai alapjuk.

    Ez a dolog, szigorúan véve nincs ellentétben a "kereslet-kínálattal" csak a probléma ezzel az, hogy már a gyártók a multicégek nem a keresletre fókuszálnak elsősorban, hanem arra, hogy milyen hülyeséggel lehet rávenni a társadalmat a fogyasztásra. Így viszont nem az történik, hogy jön egy találmány, felismerik és kereslet lesz rá, hanem az, hogy terjesszünk baromságot épül a lufi és beveszik a marhák. Átalakult az üzleti világ az utóbbi ~fél-egy évszázadban nagyon.

    "a problémát az oldja meg, aki foglalkozik vele." jogos :)
  • ostoros
    #35
    https://m.youtube.com/watch?v=nYvKjtlb9-c

    Érdemes megnézni szerintem. Ha már a trend teremtés, illetve a fogyasztás mint téma előjött. :)
  • gforce9
    #36
    Kicsit végletes, de alapvetően igen. Teljesen jó leképezése a mai üzleti világ működésének.
  • NEXUS6
    #37
    Még annyit azért érdemes megjegyezni, hogy általában a trendek, az új eszközök nem valami új értéken keresztül vannak bemutatva, hanem valamely hagyományos érték veszélybe kerülése által, biztonsági kérdésként.
    "Vegyél elektromos autót, mert különben az unokáid meghalnak!"
    Hogy lehet már ilyennel reklámozni egy terméket, jézus! És az állam még támogatja is az adott, marhára nem olcsó terméket. Nem tömegközlekedés fejlesztésre, hanem az amúgy sem olcsó villanykocsi árának támogatására adja a forrást. Vagy is a gazdagokat támogatja, akiknek az unokái valszeg akkor sem fognak meghalni, ha a többieké már rég.

    A politikai/gazdasági elit egy kríziskommunikációt folytat évtizedek óta, gyakorlatilag bármilyen szabadságjog korlátozható, a piac bármilyen mértékben torzítható az aktuális krízisszlogenhez igazodóan. És ezért szinte korlátlanul használható fel az állami költségvetés.
  • Irasidus
    #38
    "Hogy honnan veszed a bátorságot, hogy ismeretlenül kioktass engem erkölcsből, azt nem tudom."

    Én csak arról tudok nyilatkozni, amit itt leírsz. És az amit írsz, az erkölcstelen, és torz világkép.

    "Nézd, én befektetőként, vállalkozóként és pályázóként is rengeteg tapasztalatot szereztem. Pofonokat is kaptam és sikereket is elértem. Picit jobban ismerem ezt a világot, mint te."

    Nagyon érdekes, hogy megvádolsz azzal, hogy semmit sem tudok rólad, és ennek ellenére állítok valamit, aztán nagyon gyorsan azt teszed velem, amivel engem vádolsz... :D Magadból indultál ki? Amúgy ezt hívják lejáratási kísérletnek, ha jó gondolom? Amúgy, fogalmam sincs, ezzel mit akarsz mondani, azon kívül, hogy fényezed magadat. De hidd el, feleslegesen teszed, mert alaptalan, és minden érvet nélkülöző feltételezéseddel ellentétben tudom, hogy működik a pályázatok írása, elbírálása, és pontosan ez a terület az, amit nem a kereslet-kínálat mozgat. Még fehéren sem, de tudjuk milyen a pályázatok elbírálása. Már úgy értem, akik tényleg pályáznak.

    Ezzel nem mondtál, és nem cáfoltál meg semmit, abból amit én állítottam, sőt az sem derül ki, hogy ez az önfényezés egész pontosan melyik állításom, melyik mondatára vonatkozott.

    "A világot a kereslet-kínálat mozgatja. Akár egyetértes vele, akár nem. Amit te itt előadsz, arra egy kurva fillért nem áldozna senki."

    Ezt még a kíméletlen tőzsdére sem igaz. Ez közgazdaságtani tétel - legalábbis a valódi közgázon - hogy a piaci mozgásokat nem a realitás, logika, vagy pusztán a kereslet-kínálat mozgatja. A világot meg végképp nem, csak körbe kellene nézni, ha már a cerni hadronütköztető leírása nem ütötte meg az ingerküszöbödet, hogy reagálj rá. De példát milliót tudok még hozni, amikor nem a kereslet-kínálat mozgat valamit.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.02.16. 15:36:20
  • bundasjezus
    #39
    Figyelj, te bunkó módon idejöttél kötözködni és belémálltál. A témához egyetlen hasznos mondattal nem szóltál hozzá. Valamilyen vélt vagy valós sértettségből fakadó frusztrációdat akarod itt levezetni, amire itt senki sem kíváncsi.

    A naiv hippi életszemléleted meg szép és jó, csak azokon a szinteken, ahol a döntések születnek, ott pont nem nyom a latba az ilyen hozzáállás semmit.
    A világot a kereslet-kínálat mozgatja és ez már az emberiség megjelenése óta így van és biztos lehetsz benne, hogy így is marad. A kereslet-kínálat jelenségét erkölcsi szempontból nem kívánom értelmezni, mert nem értelmezhető erkölcsi szempontból. A kereslet-kínálat nem jó vagy rossz dolog, hanem egy társadalmi mechanizmus, ami ok-okozati kapcsolatok mentén alakul ki. Ha neked ez nem tetszik, akkor elvonulhatsz egy tanyára, messze az emberektől és hirdetheted a pusztaság közönségének az erkölcsi magasságodat.

    A termékek, szolgáltatások jelentős része meglévő piaci igények (kereslet) kielégítésére jön létre. Más részük generált igények (mesterségesen létrehozott kereslet) kielégítésére jön létre. És vannak azok a termékek, szolgáltatások, amikre a kutya nem kíváncsi, a piac ítéletet mond róla, egy lyukas fillért sem adnak érte és ahogy létrejöttek, úgy el is tűnnek.

    "A genfi nagy hadronütköztetőre sincs semmiféle hétköznapi igény, hiszen nem jó semmire. Ugyanígy bármilyen alapkutatásnak, vagy újabb nevén felfedező tudománynak sincs gyakorlati haszna, azonkívül, hogy a körülöttünk lévő világot megismerjük. "

    Ezeknek a gondolataidnak pedig fuss neki mégegyszer, mert láthatóan félinformációkból származó féltudással akarsz valamilyen érvényt szerezni a mondandódnak.
  • Irasidus
    #40
    Nem igazán érdekelsz, én még mindig arról beszélek amit írsz. Viszont te velem személyeskedsz, és egyetlen állításommal sem foglalkozol, ellenben próbálsz lejáratni. Nyilván az én naiv, és hippi hozzáállásom miatt van egészségügyi ellátás, nyugdíjrendszer, és egyéb szociális intézkedések, a tudományos kutatásról nem beszélve - csak, hogy on legyek - amik milliárdokba kerülnek, de semmiféle kereslet-kínálat, vagy haszonot nem hajt. Lásd, például CERN, vagy hogy ismét on legyek, egy űrszonda, vagy az ameriaki SLS rakéta. És ezek egyike sem tanyán van, messze az emberektől. Viszont, jól mutatja a hozzálássad, és vitaképtelenséged, hogy te - idézlek: "nem kívánod értelmezni" és kijelented, hogy nem is lehet. Mintha nem értenéd a kapitalizmus, és az állam viszonyát, és az egész élet(!) számodra valami mad-max szerű vadkapitalizmusból állna. Amit semmivel sem támasztasz alá, hogy így volna, ellenben minden érvemet ignorálod. Viszont a végére már elszóltad magadat, hogy "A termékek, szolgáltatások jelentős része meglévő piaci igények" - igen, viszont egy része meg nem piaci igények mentén alakul, formálódik, és amit az elején írtam, maga az űrkutatás, vagy a kolonizáció is ilyen igény. Ezt nem sikerül megértened, csak személyeskedni.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.02.16. 16:39:14