714
Elméleti fizika - Elektrodinamika, Elméleti mechanika, Kvantumfizika
  • Csucsu1111
    #714
    Üdv! Talán ebben a topikban választ kapok kérdésemre, a többiben teljes a közöny.
    Arra lennék kíváncsi, a Gouy balance kísérlet a világűrben is működik? Tényleg megváltozik a tömege a tárgyaknak erős mágneses térben?
    Amiket olvastam cikkeket, erre nem térnek ki, vagy csak én vagyok tudatlan hozzá és nem értettem meg az olvasottakat.
  • hiper fizikus
    #713
    Ezt kérdezd meg itt : Relativitáselmélet
    Ezt is egyre ritkában látogatják, de még mindig vannak páran rajta .
    Remélem nem lesz harag ebből .
  • Aurora4
    #712
    Sziasztok!
    A speciális relativitáselvnek nagyon egyszerű a matematikai nyelvezete. Egy apró dolog volt ami mégis megzavart. A bizonyítás során két koordináta rendszerből indulunk ki amelyek a t=0 időpontban egybe esnek egymással. A K koordináta rendszer nyugalomban van míg a K' v sebességgel mozog az x tengely mentén, pozitív irányba, azaz balról jobbra az origótól kiindulva. Megadja hogy az x' koordinátát x'=x-vt képlettel számolhatjuk. A kérdés az lenne hogy miért negatív a vt tag? Mivel van egy x pont ami lehet mondjuk az origó is ettől az K' koordináta rendszer origója t idő múlva vt távolságban lesz. Nem x'=x+vt lenne a helyes? Nem értem a negatív előjelet.
  • hiper fizikus
    #711
    Ajánlom nektek, és másoknak ezt az új topikomat: Számítógépes szimulációk és animációk !
    Írjatok valamit oda is .
  • Aurora4
    #710
    Köszi, jó példa. Nos neki kezdtem a Lorenz-transzformáció ès a speciális relativitáselmélet értelmezésének/levezetésének de egyenlőre csak a végkövetkeztetéseket értem. A levezetésből is annyit hogy vesz két koordináta rendszert amely közül az egyik nyugvó, a másik v sebességgel mozog ès mindkét rendszerben útnak indít egy fényhullámot. Feltételezve hogy mind2 rendszerben azonos, c sebességgel terjed a fényhullám.
  • PrasCo
    #709
    Az első kérdésedre, HA jól értem, nekem a választ Fiz A3-on a következőképp magyarázták a mü-mezon példáján. (A fénysebesség mindamellett nem állandó, hanem vákuumban felülről korlátos és közegfüggő.) Képzelj el egy részecskét, ami légkör egy rohadt magas pontján keletkezik, onnan fénysebességgel (külön nem ragozva most) rongyol lefelé, de nagyon kis ideig él - elég kis ideig ahhoz, hogy "sztenderd fizika" szerint s=v*t-vel ne érje el a földfelszínt. Ennek ellenére mégis kimutatható azon. Nézd két szemszögből:
    - Ha a "részecskére" ülsz fel, igaz az, hogy fénysebességgel haladsz, és igaz az is, hogy "nagyon kis ideig élsz". Annak, hogy mégis eléred a földfelszínt, az az oka, hogy a távolságot másként érzékeled, az lerövidülni látszik - ez a hosszkontrakció.
    - Ha a földről nézed mindezt, akkor igaz lesz az, hogy a müon fénysebességgel érkezik, és az is igaz lesz a születési helyétől a felszínig lévő távolságot azzal be is futja, de számodra sokkal hosszabb ideig él, mint ahogy azt várnád tőle. "Lassabban öregszik." Ez az idődilatáció.
    Ennek a matematikai modellje a Lorenz-transzformáció, elvileg azzal el tudsz szórakozni, ha ez bővebben érdekel.
    Mérnökhallgatóként akkor ez engem nem nagyon hozott lázba, azóta meg nem(/sem) értek hozzá.
  • Aurora4
    #708
    Köszi a cikket. Lenne egy kérdès a speciális relativitás elmélettel kapcsolatban. Az elmélet kimondja hogy a fény sebessége bármely viszonyítási rendszerhez képest állandó. Hogy lehet hogy a klasszikus relativitás itt sérülni látszik? Azért van ez így mert a fény valójában az időben mint dimenzióban nem mozog? Ergo időutazó így az összes többi test számára olyan mintha nem mozogna? Csak így tudom elképzelni. Továbbá van egy érdekes felvetésem. Mi van ha két fénysebességgel mozgó fény sugár mozog egymással szemben? Ekkor is igaz marad hogy a fény bármely inerciarendszerhez képest ugyanakkora azaz fénysebességgel mozog? Ez igen csak érdekes.
  • hiper fizikus
    #707
    újdonság, nem csak neked, megoldása ez: https://index.hu/techtud/2019/12/19/haromtest-problema-isaac-newton-fizika-egitest/

    Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2019.12.19. 16:33:42
  • Aurora4
    #706
    Köszönöm a jósági tényezőt :) Hát azaz igazság hogy kiestem a matekból is. Szóval letöltöttem egy microsoftos AI-t vele oldatom meg a diff. egyenleteket hogy kèpbe kerüljek a differenciàl egyenletek megoldásával. Ha megtalàlom elküldöm a linket és elmondom mi a problémàm a megoldással.
  • hiper fizikus
    #705
    Mond el, hátha tudok segíteni ?
  • Aurora4
    #704
    Köszi szèpen. Meg fogom nèzni csak egyenlőre a kèttest problèmával birkózok :)
  • hiper fizikus
    #703
    találtam neked egy linkecskét: N-test szimuláció
  • hiper fizikus
    #702
    no látod
    de a szabályos elrendezéseivel jól el lehet szórakozni
  • Aurora4
    #701
    Amatőr naivitàs volt az gondolni tőlem hogy hozzà tudok szagolni a problèmához. A 3 test problèma kb 300 ève megoldatlan probléma a fizikàban. 18-ad rendű egyenletet kène hozzà megoldani. A mestersèges intelligencia persze màsodpercek alatt megoldja. Több 100 milliószor pontosabban mint az erre a célra fejlesztett szoftverek.
  • hiper fizikus
    #700
    szimetriás heyet inkább szabályos a jobb szó
  • Aurora4
    #699
    Rendben, köszönöm :)
  • hiper fizikus
    #698
    "tegnap elkezdtem foglalkozni a hàrom test problèmàval"
    Néz körül a külföldi interneten is, a Google lefordítja . pl. a külföldi Wikipediákon .

    Ha a három testet úgy helyezed el, hogy a pályályuk szimetriás legyen, akkor satabilak lehetnek .
    Utoljára szerkesztette: hiper fizikus, 2019.12.04. 22:20:09
  • Aurora4
    #697
    Lehet hogy hülyesèg de nekem az jutott eszembe hogy az egysègnyi idő alatt befutott s ív ès a sugàr által körbe hatàrolt terület megegyezik az ellipszis pàlya kèt tetszőleges pontjàn. Gondolom azèrt is mert az r tàvolsàg vàltozàsàval arànyosan vàltozik a sebessèg is.
  • Aurora4
    #696
    Sziasztok!

    Tegnap elkezdtem foglalkozni a hàrom test problèmàval ès felmerült bennem egy kèrdès. Mi a feltètele annak hogy egy test stabilan egy màsik test körül keringjen? Igazàból egyenlőre próbàlok a kör ès az ellipszis pàlyàból kiindulni hàtha közelebb kerülök a megoldàshoz, de gondoltam itt is felteszem a kèrdèst.
  • hiper fizikus
    #695
    a hiteles mérésükre hivatkoznak, a tudományban már pedig a méréseken múlik minden
  • fonak
    #694
    Ezt mennyire kell komolyan venni?
  • hiper fizikus
    #693
    A kis pertubáció, ami a labilis tengely szerint van, az komplex számmal irandó fel, ellentétben a stabilis tengelyel, ahol a kis perturbáció reális számmal irandó fel. A komplex számoknak meg két összetevője van, ellentétben a reális számok egy összetevősek . Ez a két összetevő egy deviáló pályában nyilvánul meg .
  • hiper fizikus
    #692
    hát itt
  • gosub
    #691
    Amit nem értek, hogy felhalmozódó perturbációnak írja az y tengely kitérését. Nekem ez azért furcsa, mert úgy tudtam az egy elég random dolog, a prögettyű véletlenszerűen kezdődő és lefolyó bukdácsolása ilyen. A Dzsanyibekov jelenség meg egyáltalán nem így néz ki. Nekem olybá tűnik, hogy adott tárgy adott sebességgel megperdítve mindig ugyan azt a pályát futja be, méghozzá számtalanszor megismételve egy érdekes görbét ír le, ráadásul a forgás egyenletesége nem ingadozik. Valamilyen összefüggés van az alakja/tömegeloszlása, tömege, forgások, forgásirány, sebesség, átfordulások száma között.
    Nem értek a fizikához, matematikához, így bátran írhatok hülyeséget. :D
  • Bnum2
    #690
    A Dzhanibekov effektus matematikájáról lehetne tudni valamit magyarul?
    Utoljára szerkesztette: Bnum2, 2019.11.10. 19:49:15
  • hiper fizikus
    #689
    Azért ez nekem még mindig nem kerek

    Mert nem rágtad át magad a képleteken . Legalább ezt a linket nézd át .

    egy ilyet, csak
  • gosub
    #688
    Azért ez nekem még mindig nem kerek. Légüres térben, súlytalanságkor, nagy tömegű téglatest a közép tengely körül forogva is elkezdi a Dzsanyibekov jelenséget. Érdekes lenne építeni egy kísérleti modellt szenzorokkal... persze az nem elméleti fizika. :D
  • hiper fizikus
    #687
    megnéztem, nagyon jó videó, tanulságos
    De hogyan forogna egy 3 dimenziós aszimetrikus merev test a negyedik dimenzióban, ha már a harmadik dimenzió is a bolondját járatja velünk ?
  • quantumfeather
    #686
    Tényleg durva Dzhanibekov effect
    Utoljára szerkesztette: quantumfeather, 2019.11.01. 19:54:34
  • hiper fizikus
    #685
    A hidrosztatikai egyensúlyos bolygók esetében ez elhanyagolhatóan kicsi, túl kicsi, gyakorlatilag nincs .
  • gosub
    #684
    Igen, ezzel találkoztam. Viszont találtam egy ilyet, csak sajnos ennyire nem értek a matekhoz/fizikához. Ha jól értelmezem egy téglatest rövid és hosszú (x,z) tengelye mentén stabil a forgása, de a közép hosszúságú (y) tengely képzetes (?). Max elhiszem, hogy meg van magyarázva, bizonyítva.
    Egy érdekes felvetéssel találkoztam, hogy bolygó méretben is előfordulhatott Dzsanyibekov hatás, egy instabil y tengely alakult ki. Pl. kontinensvándorlás következtében, vagy magma áramlás, vagy eljegesedéstől, és emiatt a szokásoshoz képest kilengések történhettek a forgástengelyben, akár teljes átfordulás.
    Utoljára szerkesztette: gosub, 2019.10.31. 20:15:48
  • hiper fizikus
    #683
    engem is izgat
    a wikipédia ezt írja róla :
    A jelenségre klasszikus mechanikai magyarázat létezik, ld. teniszütő-elmélet (Tennis Racket Theorem).
    lásd a linkemet róla ; Mit szólsz hozzá ?
  • gosub
    #682
    Sajnos nemtom. Még néhány: dancing T-handle, Эффект Джанибекова, hosszabban, pályarajz.
    Érdekes, hogy a forgás tök egyenletes marad a 'bukdácsolás' ellenére és a bukdácsolás is nem véletlenszerű, hanem határozott pályát jár be, valamint minden ilyen jellegű tárgy ugyan azt csinálja.
    Apám nyugdíjas villamosmérnök és hobbiból matematika, fizika, csillagászattal... foglalkozgat, de erre nem talált igazi magyarázatot, hogy mi okozza, mi az a kényszerítő erő. Nem szándékos bűvésztrükk, nem légellenállás, nem Coriolis-erő... Euler-re is szoktak hivatkozni és hogy 150 éve ismert a jelenség (?), de magyarázat tudtommal nincs, vagy nemtok, nem tudunk róla. Viszont egyre jobban kíváncsi vagyok rá.
  • hiper fizikus
    #681
    https://www.youtube.com/results?search_query=Dzsanyibekov
    ha nem látom, el sem hiszem: fantasztikus
    Mi is ennek a magyarázata ?
  • gosub
    #680
    A Dzsanyibekov-jelenségre van pontos fizikai, matematikai leírás? Mint a giroszkóp hatásról.

    https://youtu.be/1n-HMSCDYtM
  • hiper fizikus
    #679
    Se nem összefoglalni, se nem megkérdőjelezni, hanem megoldani és előre vinni .
  • Sequoyah
    #678
    Osszefoglalni akarod a tudomany mai allasat, vagy megkerdojelezni? Csak mert utobbi esetben ne nekunk celozd, hanem irj tanulmanyt a tudomanyos kozosseg szamara.
  • hiper fizikus
    #677
    Azt hiszem, hogy három egyszerű-nagyszerű művem van titeket megcélozva: ősrobbanásról, tezauruszról és szimulációról; de még finomítgatom, kotlok rajta . Ha kiadom kb 1 éven belül, akkor a fejeteket fogjátok paskolni tőle . Még jókedvemnek is kell hozzá lennie .
  • szabiku
    #676
    Nos, ahogy pl. az elektromágnesesség és gravitáció némileg hasonló dolog, vagyis alapvetőségei egy kaptafára illenek, úgy elképzelhető az is, hogy az ismert részecskefizikai standard modell mellett működnek még hasonló részecskefizikai entitások, melyek kapcsolódnak a standard modellhez, csak éppen gyengén, alig észrevehetően. Ez leírhatja a sötét anyagot. A standard modellnek nem csak a bonyolultsága nagy, de érdekes furfangjai is vannak (CP-sértés, keveredési szög, hasonló nyalámságok..). Ha a modell ilyen, akkor általában a csűrés-csavarás lehetősége is bővebb, mint egyszerűbb esetben, tehát van min agyalni. Merőben újat nehéz kitalálni, ezért (ahogy Feynman mondta) gyarló módon a meglévő elméletet modulálgatjuk, hátha kijön valami jó.

    Az kellene az elfogult vaksi kisfizikusok helyett, hogy valami laza profi nagykoponya, aki az egészet kellően jól átlátja, rendszertechnikailag vizsgálja, és egy magasabb elvszerű elgondolás alapján megtalálja a megfelelő felbővítést. Ha még kétszáz évig testi és szellemi jóegészségben élni fogok, akkor lehet én leszek az.
    Utoljára szerkesztette: szabiku, 2019.06.26. 22:46:40
  • hiper fizikus
    #675
    https://en.wikipedia.org/wiki/Dark_photon#Theory
    Itt a csoportelméletre hivatkozik, márpedig a csoportelméletnek tekintéje van . Hogy van ez ?