Az atombomba robbanásának hatása a következő hatásokból áll:
Lökéshullám. 40-60%. Értelemszerűen ez csak valamilyen közegben lehetséges, a világűrben közeg híján nincs. Kizárólag akkor van, ha a robbanófej a meteorit felületén, vagy a belsejében robban.
EMP. 40-60%. De a meteoritben ez minimális kárt tud tenni, nincs benne elektronika. Ha meg megolvad a felülete, akkor olvadtan csapódik be.
Radioaktív sugárzás. 10-20%. Megint csak nem hatásos, a meteoritben nincs ami elpusztuljon a sugárzástól.
Ami az atomfegyver felhasználását illeti, az kizárólag a súly/hatás aránya miatt történik. Használhatnánk hagyományos robbanóanyagot is, de abból iszonyatos mennyiséget kéne odaszállítani, ugyanolyan hatás eléréséhez.
A robbanás hatásai közül kizárólag a mechanikai hatás jöhet szóba, azaz a lökéshullám.
A lökéshullám azt jelenti, hogy a robbanás hatására kiterjedő gázok(gőzök, plazma) a helyi közeg hangsebességénél gyorsabban próbálnak terjedni, amíg az r-négyzet eloszlási törvény szerint. Magyarul, ha túl távol robbantunk, a robbanás hatása elhanyagolható.
"Ha nincs legkor, akkor a keletkezett plazma addig megy amig neki nem megy valamilyen anyagnak es akkor mar lesz lokeshullam, csak joval szilard feluletnel joval kemenyebb."
Nem. Ha eléggé messzi robbantasz, akkor max. megolvasztod a felületét, ami teljesen érdektelen. A robbanás energiája a távolság négyzetével fordítottan arányos, például a Nap kitörései nagyságrendekkel nagyobbak a mi atombombáinknál, de gyakorlatilag a bolygókra alig hatásosak.