El kellene felejtenie a Microsoftnak a Windows márkanevet

vagy pl. doors!

Szerintem is egy új márkanév nyerõ lenne. Lehetne pl. Linux!

"A Microsoft még javában a Vistával küzdött akkor, amikor..." Meglepne, ha gyárilag akár egy deka java is lenne a vistában :D

Jah, igazad van, simán elírtam GB-nek, pedig MB, látszik, hogy nem kellett vón ma melóznom vaze... :D Mind1 toltam rá egy pinacoladat...

Nem a Windows mint oprendszer elfelejtését javasolták, hanem a Windows márkanév használatát a mobil eszközökre szánt oprendszereknél.

Végül is tényleg.

Felejtsük el a Windowst. A világon 100ból 98 felhasználó Windowst használ. Filmeznek, képeket néznek, játszanak, wördöznek, az irodában az office összes progiját használják, programoznak. Felejtsük el a Windowst, elvégre szar az egész. Végül is az elmúlt évtizedben biztos mindenki linuxozott, vagy ubuntozott. Félreértés ne essék, nem támadom ezeket az oprednszereket, de alapvetõ szilárd tény, hogy az otthoni, irodai, munkahelyi oprendszer az a Windows. Akár mennyire kékhalál, és Internet Explorer, meg lefagy, még is ez elõtt ülünk minden nap. Hogy van bárkinek pofája olyat mondani, hogy felejtsük el? Akkor ezentúl ne üljön Windows elé az, aki ezt kitalálta.

Attól hogy a mostani 14-15 évesek csak telefonoznak, meg ájfón, meg apámfasza, az senkit nem érdekel. Ájfónon nem dolgozik senki... (az ájfónt itt a modernkori "telefonbuzulás" összeszítésére értem)

Mármint a lapozófájlt. Virtuális memóriakezelést nemigazán lehet "kikapcsolni".

Virtuális memóriát a Windowsban is ki lehet kapcsolni, valaki azt írja, hogy õ egybõl ki is kapcsolja XXXX mennyiségû ramja miatt, máshol azt írják, hogy ez problémát okozhat, valószínûleg valami szereti azt használni az olyan szolgáltatásoknak/adatoknak, amik nem lassítják a program futását ezzel.
Valószínûleg ez az oka annak, hogy alapból sosem kapcsolja ki, és nem javasolja.
Egyébként ezt elég jól kezeli (fõleg Win7, Win8), ha elég ram van a gépben, nem igazán befolyásolja az alkalmazások futási sebességét.

A Windowsokban sok - számunkra legalábbis felesleges, vagy feleslegesnek tûnõ szolgáltatás van, de nem ezek foglalják le az erõforrások nagy részét. Hogy mennyire feleslegesek, meg energiapazarlók, majd kiderül, ha a linuxok is elérnek hasonló felhasználó- és fejlesztõbarát szintre, ennyi hardver és szoftverkompatibilitással.

Régebbi gépeken én is jobbnak találom a linuxot, én a Linux Mintet tettem fel/javasoltam sok embernek, bár ezeket nem is használom/használják olyan dolgokra, amihez Windows kellene (vagy az is fenntvan mellette, mint nálam... vagy másik, gyorsabb gépen).
Viszont gyorsabb, mint a heréletlen Gnome-os korábbi Ubuntuk, Debianhoz közelebb áll (nem csak netbookomon, asztali gépemen is), az okára mondjuk én is kíváncsi lennék. Unity-s Ubuntut meg én még életemben nem láttam olyan szépen futni, netbookomon szarráfagy, asztalin csak szimplán lassú, pedig többször is adtam neki esélyt. Hogy az gyorsabb nem lesz a Windowsoknál, az biztos.

tl;dr

" jön a szokásos nyelvtannáculás."

Ezt jobb helyeken igényességnek hívják. Meg mondjuk a másik iránt egy minimális tisztelet.

"erre várom a választ, bár valahogy éreztem hogy nem kapok ;)"

Na ugyan hol lenne, ha nem a registryben... Minden fontosabb Windowsos komponensnek van ott konfigja. (Az más kérdés, hogy az esetek 99,999%-ában bõven elég az, amit GUI-ról lehet állítani.)

De ha már érvek: szokásos fújcsakmertemes!!!!! fröcsögésen kívül túl sok érvet nem hallottam tõled.

"Magyarul, közöd nincs az IT szakmához, unatkozó sulis kölök vagy, akinek még egy épkézláb mondatot is nehezére esik összehozni. (Tudod, mondatkezdõ nagybetû, írásjelek, stb.)"

Na elfogytak az érvek, jön a szokásos nyelvtannáculás. Nem esik nehezemre egyébként, csak leszarom egy fórumon ;)
Sulit egy ideje(pár éve) befejeztem. Azóta programozóként, 3d modellezõként(mikor mi kell éppen) keresem a kenyerem ;)

"Attól, hogy te nem tudod állítani, attól még Windowson is lehet ;)."

erre várom a választ, bár valahogy éreztem hogy nem kapok ;)

"mint a vindóz, bár az enélkül is lassú ugye a folyamatos lapozófájlhasználat miatt, a különbség szinte fel sem tûnik ;)"

Milyen folyamatos lapozófájlhasználat? :)

"Ne ilyen félmegoldásokat... mert nincs értelme."

Miféle félmegoldás? :)

" Képzeld egyébként a dos még annál is jobban fut ;D"

Valószínûleg biztosan gyorsabb egy DOS figyelembe véve, hogy semmit nem támogat a modern hardveres gyorsításokból. ;)

"ugyan minek? "

Magyarul, közöd nincs az IT szakmához, unatkozó sulis kölök vagy, akinek még egy épkézláb mondatot is nehezére esik összehozni. (Tudod, mondatkezdõ nagybetû, írásjelek, stb.)

64 Gb ram NT4 alatt, mikor csak 4 Gb-t támogatott? :) (Arról nem is beszélve, hogy PPro-s lapokba lehetetlen volt összeharácsolni annyit.)

"Attól, hogy te nem tudod állítani, attól még Windowson is lehet ;)"

nocsak oszd meg velünk azt amit senki sem tud, na hogy lehet állítani?

"de meg is hal, ha hirtelen kell sokat swapelni." mint a vindóz, bár az enélkül is lassú ugye a folyamatos lapozófájlhasználat miatt, a különbség szinte fel sem tûnik ;)

"Okoska, szerinted csak programkód kerül a memóriába vagy mondjuk az a kód generál valami adatot a stackra meg a heapra? :)"

okoska, tuti hogy nem csak az adatok vannak a memóriába, hanem az egész programkód. Vagy csak az adatot, vagy semmit. Ne ilyen félmegoldásokat... mert nincs értelme.

"Melyik Windows? :) XP egy olyanon egész szépen fut." ja de akkor nem amikor az az ezerféle dolgot fel van telepítve ami az ubiban mondjuk alapon megvan. Képzeld egyébként a dos még annál is jobban fut ;D

"Linkelsz CV-t professzor úr? :)" ugyan minek? Jó helyen vagyok én most ;)

4-es NT-nk van egyik kliens gépen, telefóniás szoftverrel, ultrawide scsi van mögötte, meg 64GB ECC RAM + P200 Pro. Namost magának csak a spéci szoftvernek nem elég a 64GB így a gép éjjel-nappal swap-pel vadul, mint a gõgép, de mûködik lazán, vagy 10 éve (csak pár havonta van kikapcsolva pár percre/órára). A linux kis gépigénye valós, de a windows-t is le lehet korlátozni szépen. Pl. 32GB-n gyönyörûen elmegy magában, ha az ember takarékos.

"érdekes módon linuxnál ami még memóriaszegényesebb idõkben született, ez konfigurálható ugye a swappiness változóval... "

Attól, hogy te nem tudod állítani, attól még Windowson is lehet ;). Másrészt meg lehet, hogy a "memóriaszegényesebb idõkben" született (segítek: nem, ugyanakkor), de meg is hal, ha hirtelen kell sokat swapelni. Emiatt nyújt_hat_ IO igényes környezetben kiegyensúlyozottabb teljesítményt.

" Hogy lehetne egy lapozófájl gyorsabb, ha ugyan azon a lassú tárolón van mint maga az egész program?"

Okoska, szerinted csak programkód kerül a memóriába vagy mondjuk az a kód generál valami adatot a stackra meg a heapra? :)

Hogy lenne gyorsabb? Pl. mert van egy rakás olyan háttérfolyamat, ami ritkán fut vagy csak a gép üresjárati idejében, azokat minden további nélkül ki lehet lapozni, hogy azt a ramot felhasználhassa olyan program, ami éppen fut.

"Na most ennyin a vindóz el sem indul."

Melyik Windows? :) XP egy olyanon egész szépen fut.

"Na itt az aktuális okoskodó gyerek aki tanult az isiben valami újat."

Linkelsz CV-t professzor úr? :)

Hát ez egy tipikusan microsoft baromság. Hogy lehetne egy lapozófájl gyorsabb, ha ugyan azon a lassú tárolón van mint maga az egész program? Sehogy. Egy plusz felesleges fájlmûvelet ami mondjuk éppen a a ténylegesen szükséges beolvasás elõl viszi el az idõt. Egyébként azt ami indításkor gyorsít, prefetchnek/cache-nek hívják hívják és a ramot használja, azért gyorsít(bár az m$-nek sikerült megoldania, hogy nem mindig van ez így).

saxus:
"Meg mondjuk programnyelvekbõl ne okoskodjál, ha halvány lila fingod nincs róla." Na itt az aktuális okoskodó gyerek aki tanult az isiben valami újat. Kösz hogy leírtad és kb alátámasztottad azt amit írtam ;)

Tehát szerinted történelmi oka van a vindóz fos lapozófájl kezelésének, akkor történelmileg szar. Megint csak tipikus m$ gyány, "drótozzuk bele mer az jó" érdekes módon linuxnál ami még memóriaszegényesebb idõkben született, ez konfigurálható ugye a swappiness változóval...

Az meg elég egyértelmû hogy a hulladék platformfüggû m$ apik meggátolják a más platformra rakását a programoknak(hiszen ez a céljuk ezért születtek, nem azért mert valami jobbat akartak), úgyhogy nem kell leírogatnod. De ezt leszámítva rohadtul csak egy fordításról szól.


narumon:
"Szerinted az OS amit felszippant azt hova osztja." mint írtam, vindóznál fõleg önmagának, a bloatware számba menõ saját szolgáltatásainak (aminek a felére szükség sincs).

"Egyiket sem tapasztaltam, még asszony kis notiján is teljesen jól megy 2GB RAM-mal, a lapozófájlt ritkán cseszteti, soha nem szólt még, hogy bármit is zárjak be még millió futó programnál sem. Hát valószínûleg más rendszert néztünk." vagy mert az ekcel meg a vörd aztán nem egy gépterhelõ dolog ;D

"Mármint melyikek? Herélt linux? Esetleg. Felraksz egy ubuntut, normálisan ablakosan ahogy kell és ugyanazon a notin fele olyan sebességet produkált mint a win7. Innentõl meg nekem aztán teljesen mindegy mit ír ki."

:) elmondom neked hogy egy régi gépen amiben 384 mega sdram van heréletlen gnome-os desktop ubuntu megy, nem gyors, de ennyi memóriával nem is várható el (hát még a procival ami egy 1,2 ghz-s celeroncs), de használható. Na most ennyin a vindóz el sem indul. Ha neked notin lassabb egy ubuntu azt a dzsunka gyártó dzsunka drivereinek köszönheted, ez notin elég gyakori, még a vindózos drivereket is rendszeresen sikerül elkúrniuk.

"Mondjuk amikor egy low end gépben van 4GB memória, az átlag mai gépekben meg 8GB akkor furcsa, hogy 500MB-ért rinyálsz. Ez olyan arrakistoros. Engem egy dolog érdekel; hogyan fut."

hát peeersze mert sok a memória ezért pazaroljuk jobban így olyan retró érzés, amikor 8x olyan erõs géped van, még is úgy megy mint 10 évvel ezelõtt, köszönhetõen a frankó os-eknek.
Egy helyen láttam az os-eknél sebességbeli fejlõdést, a mobilokon. Olyan gyenge hardveren olyan dolgok futnak hogy hihetetlen. Pc-n az osek, fõleg a vindóz meg a pazarlás mintapéldái.

"általában miben van ARM (tablet) és miben x86 (PC) és melyiket hogyan kell kezelni tehát két külön felület is kell."

programfordításról volt szó, nem gui stílusokról... egyébként nem kell 2 felület. Nézz meg egy androidot, frankón kezelhetõ érintõképernyõvel, és billentyûzet egérrel is... persze tudom ez istenkáromlás :D

"Bár ezt nem tudom mire írtad, de egy szöveges program ARM-ra fordítása kb ennyi."

Nincs reláció aközött, hogy valami "szöveges" vagy sem. Az számít, hogy mennyire platformfüggetlenül van megírva a program (pl. tele van WinAPI hívásokkal, akkor aztán lehet "szöveges" program, nehéz lesz OSX-re portolni.) a célrendszerre mennyire elérhetõ a fordító, az milyen minõségû, stb.

De többek között ezért is terjednek a mindenféle menedzselt nyelvek (Java, C#, scriptnyelvek, stb.), mert sok-sok ilyen gondot levesznek az ember válláról.

Fú, srácok, rossz végignézni, amit itt mûveltek. Oké tudom, big wall of text, de...

Akkor egy kis memóriakezelés alapok, egyszerûség kedvéért maradjunk a 32 bites x86 rendszernél, bár x64 sem különbözik sokban.

Amikor elindít valaki egy programot egy modern operációs rendszeren (értsd: bármi ami a DOS-nál újabb, legyen az Win, Linux, BSD, OSX vagy akármi más) akkor annak létrejön egy virtuális memória címtere. 32 bites Windows esetén ez úgy néz ki, hogy a címteret 2 felé osztja, alsó felében garázdálkodhat a program, felsõ felébe kerül az operációs rendszerbõl a program számára elérhetõ rész valamint az egyéb hardverek memóriája (pl. VGA kártya, hálókártya, stb.). Az, hogy mi hova kerül a címtérben azt az eszközkezelõben az egyes eszközök tulajdonságainál az erõforrások fülön meg tudja nézni mindenki. _EZ_ a virtuális memória.

És itt jön a trükk: minden egyes memórialaphoz (a memória 4 Kb-s lapokra van felosztva) megvan az, hogy az valójában hol helyezkedik el: egy VGA kártyán, fizikai lemezen, lapozófájlban, világ másik végén egy másik számítógépben stb. Ennek kezelése részben az operációs rendszer dolga bár erõsen meg van támogatva CPU oldaláról, különben elég lassú lenne. - Aki akar nézzen utána a TLB-nak.)

Ennek több haszna is van: egyrészt minden program egyedi címtérrel rendelkezik és nem függhet a másiktól. Maga az operációs rendszer akadályozza meg, hogy egyik program belenyúljon a másikába, hiszen elméletileg nem is tudhatja a másik címterét valamint maga az operációs rendszer is közbeszól.

További elõny a hatékonyabb memóriakihasználás. Ha egy program lefoglal 100M ramot, valójában az történik, hogy az operációs rendszer felírja, hogy x program kért 100M ramot aztán csókolom. Egy bitet nem ad oda a programnak addig, ameddig nem használja. Viszont mivel a memória lapokra van osztva, így csak 4 Kb-s egységenként adja oda a programnak. Továbbá lehet spórolni azzal is, hogy a megosztott dolgokat (pl. .dll/.so, .exe fájlok kódja) csak egyszer tölti be a memóriába a rendszer, hiszen minden program saját virtuális memóriájában ugyanarra a valós fizikai címre mutat majd a memórialap. Meg további elõnye is van a dolognak, hogy például tud 2 db 1,5 Gb-ot igénylõ program futni egyszerre. (Ugye két felé van osztva a címtér, így egy program maximum 2 Gb-ot használhat egy 32 bites rendszeren. És ezért van az, hogy ha egy 32 bites gépbe berakunk 4 Gb ramot akkor az nem fog látszani mind, maximum ha PAE-val trükközünk.)

Harmadrészt átlátszó az egész egy program számára. Amikor valami miatt kikerül egy memórialap a lapozófájlba, akkor valójában az történik, hogy az operációs rendszer kiír egy memórialapot majd a virtuális memóriakezelésnél megjegyzi, hogy az a lap mostantól a lapozófájlban van és nem a memóriában. (Ha használni kell mégis azt, akkor ugye a fordítottja játszódik le.) Az egészbõl semmit nem vesz észre a program.

Az ilyen egyéb elvetemült dolgokat meg most szintén ne pedzegessük, hogy ennek köszönhetõen lehetséges mondjuk több gépen elosztani egy program memóriáját úgy, hogy abból a program ne vegyen észre semmit. (Leszámítva, hogy ha nem készítik fel rá, lassú lesz) :)

Viszont mivel így kezeli a memóriát az operációs rendszer roppant nehéz megmondani, hogy egy program valójában mennyi memóriát is foglal. Az, amit pl. a Windows a feladatkezelõben kiír az szigorúan nézve nettó hazugság. Érdemes bekapcsolni a Working set a Private working set és a commit size (nem tudom mi a magyar feladatkezelõben a nevük) oszlopokat. Az elsõ lesz a legmagasabb a privát a legkisebb a commit size meg valahol a félúton. Az elsõ megmondja, hogy egy program mennyi memóriát igényelt. Ebben viszont benne van az is, ami megosztható egy másik programmal(!) valamint az is, amit még ténylegesen nem használt fel, csak allokált az oprendszertõl. Alapból asszem pont ezt mutatja a feladatkezelõ. Szóval nem olyan egyszerû rámondani, hogy egy program 500 megát zabál, mert abból lehet, hogy 50 megát megoszt 20 másik programmal: mert pl. azok is ugyanúgy használják az operációs rendszer ablakkezelõjét meg fájlkezelõ funkcióit.

A másik érdekes témakör viszont a szabad memória témaköre. Egy modern operációs rendszeren _valójában_ a nullához közelít a szabad memória. Igen, tudom, hogy a feladatkezelõ éppen azt írja, hogy 3,72 Gb foglalt a 32 Gb-bõl (annyim van), de hazudik :). Valójában az operációs rendszerek minden szabad memóriát felhasználnak (legyen az Windows, Linux vagy OSX) méghozzá a lemezmûveletek gyorsítására. Ha valamit be kell olvasni a lemezrõl, akkor azt memóriában eltárolják és hogy ha újra kell olvasni, akkor a memóriából kaparja elõ és nem a lemezrõl. Ezért van az, hogy pl. másodjára a kedvenc játékod sok ram esetén jóval gyorsabban tölt be, mint elõször. Ha valaki megnyitja az erõforrás monitort, akkor ott ez szépen látszik a standby érték alatt. És miért mutatja akkor ezt szabadnak? Nos, mert valójában a programok számára szabad memória: ha egy programnak kell még ram, akkor valami ki lesz innen pucolva (lemezen úgy is megvan) és odaadja a programnak. Na meg ide jön a superfetch meg minden egyéb hasonló móka.

De alapvetõen igaz: ha van szabad ram azt az oprendszerek általában felhasználják, még ha nem is veszed észre.

És mi az a lapozófájl? Nos, pont az, ami a neve: memórialapokat lehet ideiglenesen kidobálni. _NEM_ virtuális memória. Egy program számára minden memória virtuális (legyen az fizikai, az egyes eszközök memóriája vagy lapozófájl.)

Az egyes operációs rendszerek eltérõ megközelítést alkalmaznak alapból de ez több mindentõl is függ. Pl. még akár ugyanaz a rendszer is használhat eltérõ stratégiákt 1-2 vagy 16-32G ram esetén. (Régi gépemen 4G ram mellett átlag olyan 2-2,5 Gb-ról indult az átlagos desktop környezetem, most inkább olyan 3,5 körül szokott lenni 32G mellett. Ebben mondjuk benne van az is, hogy néhány háttérfolyamat is jobban elengedi magát, mert megteheti, de ennek nem sok köze van a Windowshoz.) És ez nem azért van, mert "memleakel", hanem azért, mert van ram, megteheti. Ha valaminek úgy is sok ram kell, úgy is visszafogja magát a renszer.

(Erre egyébként jó példa a Microsoft SQL Server-e, amely saját cache mechanizmust használ és emiatt -alapból- mindig úgy foglalja magának a memóriát, hogy csak 3% szabad memóriát hagy. Többit lefoglalja magának cachenak. Akár 4 akár 12G ram van a gépben.)

Mindenesetre alapvetõen a következõt tudom mondani általánosságban:

- A legtöbb Linux distrot alapból úgy állítják be, hogy amit lehet, azt tartson memóriában. Ennek elõnye, hogy ha belefér a memóriába minden program, akkor nem dobálja ki a swap partícióra azokat, így gyorsan elõ lehet kotorni mindent, ha kell. Két hátránya van: 1) ha elfogy a ram, akkor drasztikusan le tud törni a teljesítmény, mert hirtelen kell kipakolni mindent a lemezre. 2) ha sok a lemezmûvelet, amire jó lenne a sok szabad memória cachenak, akkor visszafogja a rendszer teljesítményét.

- MacOSX-re alapvetõen hasonlókat lehet elmondani, mint a Linux alapból, azzal a különbséggel, hogy az OSX-et nem azért szeretjük, mert spórol a memóriával és szerintem sokkal drasztikusabban meglátszik rajta, hogy ha swaphoz nyúl. Ebbe még az a szerencsétlen eset is belejátszik, hogy az Apple hardverek jellemzõen notebook alkatrészekbõl épülnek és ennek megfelelõen notebook lemez van benne. (kivéve a MacPro, de az más kategória).

- Windowsnál alapból sokkal agresszívebben használja a lapozófájlt és valamivel konzervatívabban áll hozzá a memória kérdéséhez. Ennek, hogy ennyire használja a lapozófájlt szerintem még történelmi oka is van, ugyanis régen azért rémesen drága volt a memória és igazából olyan 2006-7 környékén kezdett nagyon letörni a RAM ára. (Vista-t is mennyien szidták, hogy fú, jaj, 1G ram kell neki minimum, - de inkább 2 - aztán a sok 512M-el rohangáló emberke meg szidta, mert nem értette meg, hogy azt a modernebb gépekre írták. Azóta meg lement a RAM ára és W7 alá meg szórjuk, mint az állat, pedig a rendszer memóriaigénye nem változott :) Na de Windows lapozófájl. Szóval a Windows ilyen szempontból adaptív jószág és ha úgy látja, hogy egy memóriarészt tényleg ritkán használ valami, akkor inkább kirakja üresjáratban a lemezre. Ennek elõnye, hogy valamivel kiegyensúlyozottabb teljesítményt ad - több memória marad a lemezmûveletek gyorsítására, ha egy programnak sok ram kell, hamarább tudja kiszolgálni, késõbb jön el a csúnya letörés, mint ami OSX-en hamar mellbe tudja vágni. Hátránya értelem szerûen az, hogy valamivel többet mozgatja a lemezt és a ritkán futó vagy régen nem használt dolgok ha hirtelen kellenek, akkor lassabb elõkaparni.

És hogy melyik hozzáállás a jobb? Nos, nem törnék pálcát egyik felett sem: helyzettõl és felhasználás módjától függ.

uristen

"Most egy rakás kilõtt processel is 534 megát zabál csak az os(ennél sokkal többet zabálna ha nem nyálaztam volna végig a servicest). (ennyibõl más osek a felhsználói programokkal EGYÜTT összesen megvannak). "

Mármint melyikek? Herélt linux? Esetleg. Felraksz egy ubuntut, normálisan ablakosan ahogy kell és ugyanazon a notin fele olyan sebességet produkált mint a win7. Innentõl meg nekem aztán teljesen mindegy mit ír ki.

"Amikor a felét sõt egészet használja az akkor van amikor éppen memory leakel(nem alkalmazás, hanem az os), és beáll 90%-on a "

Mondjuk amikor egy low end gépben van 4GB memória, az átlag mai gépekben meg 8GB akkor furcsa, hogy 500MB-ért rinyálsz. Ez olyan arrakistoros. Engem egy dolog érdekel; hogyan fut. Ebben meg a win7 igen jól teljesít ezért nem is szoktam nézegetni, hogy éppen mennyit ír.

"gratulálok, neked a vindóz való."

Így van nekem a windows való. Próbáltam más oprendszereket talán az OSX veszi fel vele a versenyt a többi sajnos fosch.

"Nekem valahogy jobban tetszik ha az os a futó programoknak adja oda a ramot, és nem önmagának osztja ki a felét úgy hogy nem is lehet érteni mire megy az el(igazából lehet, egy pazarló os-re megy el)."

Akkor megint nem sikerült értelmezni amit írtam igaz? Szerinted az OS amit felszippant azt hova osztja. Nem vagyunk egyformák én azt szeretem ha minden frankón és gyorsan megy, te meg azt, hogy ha valami program írja, hogy 3453MB RAM free.

"vindózhoz képest nagyon, de összességben még mindig akkora fos hogy az hihetetlen, a cpu kezeléssel együtt. A lapozófájlt cseszteti több giga szabad ramnál, lefoglal több gigát úgy hogy nem jut a programoknak semmi, memory leakel, stb, csesztet hogy zárjam be az xy programot mer elfogy a memória, holott még közelében sincs."

Egyiket sem tapasztaltam, még asszony kis notiján is teljesen jól megy 2GB RAM-mal, a lapozófájlt ritkán cseszteti, soha nem szólt még, hogy bármit is zárjak be még millió futó programnál sem. Hát valószínûleg más rendszert néztünk.

"X86-os kód olyan nincs. Assemblyben már rég nem programoznak nagyobb programokat. C kód van, c++ kód van amiket armra és x86-ra is lehet fordítani... pár órás munka, amibõl az órák azzal telnek hogy várjuk a gépet hogy fordítson..."

Bár ezt nem tudom mire írtad, de egy szöveges program ARM-ra fordítása kb ennyi. Komolyabb program fordítása nem ennyi mert teljesen más elven mûködik a két rendszer ha ugyanazt a minõséget szeretnéd akkor bizony erõsen át kell írni a szoftvert - és akkor még arról sem beszéltünk, hogy általában miben van ARM (tablet) és miben x86 (PC) és melyiket hogyan kell kezelni tehát két külön felület is kell.

Eloszor is a windows nt kernel azon keves modernnek nevezheto kernelek egyike, amiben a minimalisnal is kevesebb assembly van. Joreszt c-ben irtak, mint a linux-ot. Ez lehet, hogy valamivel lassabb futas kozben, de sokkal kenyelmesebb a fejlesztok szamara es nehezebb nagyon elrontani.

Masodszor a win7 es a win8 ugyanazt a win6.x-es kernelt hasznalja mint a vista, csak a kisebbik verzioszam nott. Azaz csak a hibakat javitgatjak, meg a beallitasokat hangolgatjak. Ha a win7 jo, akkor a win8 kernele is jo, legfeljebb a grafikus felulet nem tetszik sokaknak.

Harmadszor a swap terulet a disk-en nem egyenlo a memoriaban levo disk cache-el, tehat ha valaki bezar egy programot, akkor az nem megy at a swap teruletre, hanem max. a cache-ben marad amig valakinek nem kell az a ram. A windows jellemzoen a fel nem hasznalt ram-ot tomi tele cache-el, hogy ha kell valami akkor mar a ram-ban legyen. Ez az a kerreges ami zavarja az embereket amikor uresben all a gep. Tovabba az uj windows-okban ilyenkor automatikusan defragmentalja a merevlemezt (az ssd-ken meg torolt blokkokat nullaz gyorsitott ujrairashoz), ami meg idegesitobb es neha nem is haszos, de legalabb kihasznalja az uresjaratot. A memoriafelhasznalas windows eseten mindig akkora, hogy a teljes szabad ram cache-kent van feltoltve, majd amikor kell a hely, akkor a kevesbe szukseges dolgokat eldobja. Ilyenek az uresjarat alatt betoltott, de vegul aztan el nem inditott programok file-jai, ezek barmikor eldobhatoak a ram-bol, mert megvannak a disk-en.

Negyedszer pedig, aki nem akarja, hogy a swap file-ja a sok atmeretezes miatt fragmentalt legyen, ami miatt aztan futhat a defrag amikor uresben van a gep, az allitson be egy jo nagy fix meretet, legalabb ugyanakkorat+20% mint a ram-janak a merete, vagy inkabb a duplajat (ha 64 bites gepe van). Innentol nem fog annyit kerregni a gep es meg gyorsabb is lesz, mert program betolteskor nem kell melle meg swap meretet is allitania. (ssd eseten ez mar nem szamit annyira, de be lehet allitani)

ps: Android alatt is lehet swap-et kapcsolni (root joggal), ez pl. akkor jo, ha egy 256 MB-os ram-u telefonba be akarunk tolteni egy 2 gigas file-t szerkesztesre es az editor megprobalja felnyalni ram-ba az egeszet. Lassabb lesz, tobbet homokorazik, koptatja az ssd-t, de legalabb sikerul a muvelet.

Unix/Linux rendszereknél a swap meg arra van, hogy ha betelik a fizikai memória, akkor swapot használja.
De lehet hogy a linux a hülye és az mûködik rosszul, holott régebbi rendszer mint a windows.

Írok egy példát is de ez megint csak elvi síkon:

Van 4Gb ramod. Megnyitsz egy programot ami használ 2,5 Gb ramot aztán bezárod. A windows természetesen a használt memóriadatokat beírja neked a lapozófáljba arra az esetre ha te újra elindítanád ugyan azt a programot, másodszorra már sokkal gyorsabban töltõdik be mivel azt a swapból a memóriába lapozza.

Így már nem is olyan rejtélyes az hogy miért használja a lapozófájlt akkor is amikor "nem kell".

Bocs a helyesírási hibákért.

Okoskodás helyett jó lenne, ha utánanéznél néhány dolognak. Pl. virtuális memória és címtér, ennek hardver szintû támogatása, menedzselt nyelvek fejlõdése stb.

Meg mondjuk programnyelvekbõl ne okoskodjál, ha halvány lila fingod nincs róla.

Nem, a mûveletlen trágár tahók korszakát, mint a példád mutatja.

Sanyix, akkor leírom hogy ilyet is hallj nem fontos egyet érteni vele:

Lapozófálj nem véletlenül lett lapozófájlnak elnevezve és nem extra memóriának. Lapozófáljnak az a feladata hogy a memória tudjon belõle "lapozni". Mit is jelent ez ? Azt jelenti hogy hogyha van 2gb memóriád, és van egy alkalmazásod ami külömbözõ adatokkal dolgozik, munka közben bezárod néhány részét, õ elmenti hátha szükség lehet rá, alkalom esetén ezekhet gyorsan vissza tudja lapozni a memórába.

Ez most csak egy kis elmélet lesz, mert tudom hogy a valóságban nem így müködik de hogy megértcsd.

Tehát ha van 2gb ramod legalább 2x akkora lapozófájl dukálna hozzá tehát 4gb.
Viszont ha van 16gb akkor ez már 32gb tenne ki.

Nyilvánvalóan a windows nem fog felvenni neked ennyit hanem az éppen futó programokat figyelembe véve próbálja állítani ennnek méretét.

Csak azért írtam le ezt, mert úgylátom neked, és gondolom sokaknak téveszméi lehetnek a lapozófájlal kapcsolatban amit remélem sikerült eloszlatni. A lapozófálj egyfajta gyorsítást jelent a memóriakezelésben, és nem pedig ahogy te írtad "a végsõ tartalék".

A legtöbb postra pedig nem is reagálnék mert nagyon övön aluliak.

A Windows 8-ból kiindulva inkább ne "fejlesszék" jobban...

Nekem egyszerûen csak úgy tûnik, MS (is) megirigyelte a gugli sikerét, és most megpróbálja a saját WinRT-jét és felhõjét lenyomni a felhasználók torkán.

Én sokkal jobban örülnék annak ha a meglévõ desktop OS-t fejlesztenék és tökéletesítenék tovább, mert ugyan nem rossz de volna még mit javítani rajta.

Most egy rakás kilõtt processel is 534 megát zabál csak az os(ennél sokkal többet zabálna ha nem nyálaztam volna végig a servicest). (ennyibõl más osek a felhsználói programokkal EGYÜTT összesen megvannak). Amikor a felét sõt egészet használja az akkor van amikor éppen memory leakel(nem alkalmazás, hanem az os), és beáll 90%-on a memóriafelhasználás, majd esetleg 10 perc után észreveszi, és leesik 40%-ra... HA észreveszi.

"Mi a baj a CPU kezeléssel konkrétan? Cseszteti a lapozófájlt? És? Lassítja a géped? Nem. Az enyémet biztos nem."

nem a lópöcst nem. Mivel nem tudod mi a lapozófájl, leírom: virtuális memória ami normális os-eknél a végsõ tartalék szokott lenni amikor a ram már betelt, mivel a winchesterek de még az SSD-k is ROHADT lassúak a RAM-hoz képest. De a kíndóz akkor is ezt használja amikor nincs szükség rá.

Cpu kezeléssel konkrétan az a baj, hogy nem tudja több hasonló prioritású program között egyenlõen cpu erõforrást sem elosztani. Ezért elõfordul hogy mind a 4 magot erõsen használó normál prioritású program mellett, más szintén normál prioritású programok akár másodpercekre beállnak, sõt a kíndóz gui is beállogat néha.

"Ezt elmagyaráznád kérlek az egyetemi tanáromnak akinél assemblerbõl vizsgáztunk, és bizony kódot is kellett írni." Ezen mindig röhögnöm kell mikor valaki egy egyetemmel akar bizonygatni valamit :) Egy egyetemi tanárnak nem kell magyarázni, mert szerinte az van amit õ tud és kész(lásd sok még a basic és az assemly varázsában él, azt is szigorúan SIMD nélkül), õ nem vevõ újdonságokra, hiszen õ az OKTATÓ az isten (ezért is nem ment neki a dolog a versenyszférában és ezért kezdte tanítani amit nem tud :) )
Tudod az egyetemen informatika karon komplex számokból, és a számítógép történetébõl, sokfázisú erõsáramú villamosságtanból is vizsgázni kell, meg még egy csomó tölteléktárgyból, csakhogy ezekkel többé sehol sem fogsz találkozni szakmán belül ;)

"Az igaz, hogy egészet nem írnak, DE a teljesítménykritikus részeket biza abban csiszolják." Ja embedded rendszerekhez még talán (abból pedig nem sûrûn van x86-os) :D Már játékokhoz sem írnak rég óta semmit assemblyben.
Majd ha kijössz az egyetemrõl majd nézel hogy semmi sem úgy van ahogy ott tanítják ;) (na meg azt hogy a 95%-át amit ott tanultál semmire sem lehet használni).
Nem kéne egyetemi dolgokkal jönni, mert az egyetem és a valóság az 2 külön dolog ;D Jön is mindig a frissdiplomás pofáraesése amikor nagy arccal jelenkezik valami munkahelyre, és a tesztfeladatot sem képes összehozni ;)

Mutasd meg léci hol megy el a fél RAM a winre, mert nálam /nem számoltam, de szemre/ a legtöbbet a user processek esznek. Az, hogy a FFX alapból megkajál 300 MB-t nem a Win hibája.

Mi a baj a CPU kezeléssel konkrétan? Cseszteti a lapozófájlt? És? Lassítja a géped? Nem. Az enyémet biztos nem.

Nincs x86-os kód? Ezt elmagyaráznád kérlek az egyetemi tanáromnak akinél assemblerbõl vizsgáztunk, és bizony kódot is kellett írni. Az igaz, hogy egészet nem írnak, DE a teljesítménykritikus részeket biza abban csiszolják.

"Szerintem meg igenis azért van a RAM a gépben, hogy az oprendszer az összeset "felszippantsa" és ossza oda ahova kell."

gratulálok, neked a vindóz való. Nekem valahogy jobban tetszik ha az os a futó programoknak adja oda a ramot, és nem önmagának osztja ki a felét úgy hogy nem is lehet érteni mire megy az el(igazából lehet, egy pazarló os-re megy el).

"Márpedig a Win7 szerintem nagyon jól osztja, gyorsabb mint az XP, stabilabb mint eddig bármelyik MS oprendszer, szerintem az elsõ windows amibe nem lehet belekötni."

vindózhoz képest nagyon, de összességben még mindig akkora fos hogy az hihetetlen, a cpu kezeléssel együtt. A lapozófájlt cseszteti több giga szabad ramnál, lefoglal több gigát úgy hogy nem jut a programoknak semmi, memory leakel, stb, csesztet hogy zárjam be az xy programot mer elfogy a memória, holott még közelében sincs.

X86-os kód olyan nincs. Assemblyben már rég nem programoznak nagyobb programokat. C kód van, c++ kód van amiket armra és x86-ra is lehet fordítani... pár órás munka, amibõl az órák azzal telnek hogy várjuk a gépet hogy fordítson...

Én azt javasolnám neked, hogy tegyél egy próbát xp.x64-el 4 giga feletti RAM-al. Nekem 30% sebesség növekedést produkált.

Na és ha mondjuk el lesz hagyva az ARM alap, mint a Surface Pro-nál?

A Windows márkanév elhagyása öngyilkosság lett volna az MS részérõl, mert ez az egyetlen többlet, amit a mobil szegmensben fényévekkel elõrébb tartó konkurenciával szemben fel tud mutatni: valamiféle kompatibilitás (vagy annak igérete) a desktop rendszerekkel.

Mááájkroszoft Csempez®©™

Egy x86-os kód sosenem fog normálisan futni mondjuk arm procin, ergó az, hogy a felülete ugyanaz az oprendszernek LÁTSZÓLAG, az csak parasztvakítás a plebnek, mert a programok nem csereszabatosak, mindegyik platformra mást kell fordítani. Felesleges és drága sallang. Persze mivel marketing minden (vagy casting? :D), így ezzel lehet hülyíteni a népet.

Engem furcsamódon meg pont az vonz egy esetleges mobiloprendszer esetén ha azt látom amit a Microsoft igyekszik csinálni... Platformösszevonást. Pont emiatt volt elkerülhetetlen, hogy a PC-s Windows nevet kapja meg a mobilop RT is és a telefonopja is. Meg nem is értem, hogy mi ez a sok basztatás Windows téren, nekem eddig 95-98-xp-win7 volt és lehet win8 lesz amikorra majd kiforr. Én jól választottam, mert ezek közül egyikkel sem volt problémám, na jó, természetesen voltak kisebb gondok, de nem igazán olyanok amik ne az én hülyeségemet dícsérték volna. A win7 meg a Microsoft legjobbja, de talán az össszes oprendszer közül az egyik legjobb, ha nem a legjobb. Én az olyan dolgokat mint a Vista messzirõl elkerültem, szóval bennem semmi negatív érzés nincs ezügyben a Microsoft iránt. És az értelmesebbek 90% szintén így tett. Szóval szerintem az újságírónak nincs igaza, fõleg azért sem ahogy itt írták már... Mi lenne ha minden szar után átneveznék a dolgokat, csak hogy tiszta lappal induljanak?

Az tuti, hogy 4GB RAM-on a Win7 szebben elfutogat, mint az XP és jobban be is ossza, pedig látszatra többet zabál. Mondjuk SSD dukál alá, mert a diszket azt sajnos imádja basztatni, de az SSD-vel ez a probléma el is száll magától és örömmámor. Minden ugrik, mint a villám, nem tapasztalhatóak lassulások, vagy bármi akadás, kényelmetlenség.

Nem vagyok debil, nem igénylem, hogy a telefonomon/tabletemen ugyanaz a felület fogadjon, mint a PC-men, már csak azért sem, mert más a kijelzõ mérete és a beviteli eszközök is (nomeg a cél).

Ma már csinos multiplatform fejlesztõeszközök is vannak (amikkel továbbra is PC-ken fejelsztenek term.) és gyönyörûen használható eredményt produkálnak klasszikus Winfosra, HTML5-re, IOS-re és Androidra is 1xrre. Nem szükséges hozzá hogy az oprendszereiknek bármi köze legyen egymáshoz. Ez lenne a cél. Hogy mi van alatta, ki nem szarja le, az alkalmazások fussanak.

"De elmegyerezhatne mar valki a mikrofosnak hogy egy oprecios rendszernek nem aza lenyege hogy elhasznalja a gep eroforrasait es felszippantsa az ossze ramot amit csak lehet."

Tudtommal szándékosan ilyen a win7 csak a "hülyék" szoktak rúgozni rajta. Szerintem meg igenis azért van a RAM a gépben, hogy az oprendszer az összeset "felszippantsa" és ossza oda ahova kell. Márpedig a Win7 szerintem nagyon jól osztja, gyorsabb mint az XP, stabilabb mint eddig bármelyik MS oprendszer, szerintem az elsõ windows amibe nem lehet belekötni. A win8 sajnos már egy más tészta...

"Tök8 mi van mobil platformokon, mert az mobil platform, ez meg desktop PC"

Igen, te a múltról beszélsz, régen valóban ilyen határozottan elkülönült minden, de ma már elmosódnak a határok. És van annak egy határozott elõnye, hogy bárhova mész, bármilyen eszközt használsz mindig, mindenhol ugyanaz a felület fogad. Manapság ez az elõremutató vízió.

"Ennyi erõvel a többi cégnevet is meg lehetne változtatni mert ért meglepetés az Nvidia, ATI vagy Intel illetve AMD részérõl is."
A cikk nem a Microsoft cégnévrõl, hanem a Windows márkanévrõl szól. Eegy ilyen váltás valóban tudatosítaná minden vásárlóban, hogy itt valami radikálisan új koncepciót próbálnak bevezetni.

win7 kliens oprendszernek abszolúte faja. Tök8 mi van mobil platformokon, mert az mobil platform, ez meg desktop PC. Egyik alma, másik körte. Az egyik jelenleg korrekten csak tartalom fogyasztásra alkalmas. Mintha a komplett filmstúdiót hasonlítanánk össze egy modern TV-vel. Más a célja, másra való és más a célközönség, mégha vannak is átfedések.

Desktop PC-kre (és így desktop oprendszerekre) még sokáig szükség lesz, hiába temetik az okostojás elemzõk, mivel jópár helyen melózni csak ezen lehetséges jelenleg és nincs még alternatívájuk se.

Ennyi erõvel a többi cégnevet is meg lehetne változtatni mert ért meglepetés az Nvidia, ATI vagy Intel illetve AMD részérõl is. A többi noname cégrõl nem is beszélve!
Az biztos, hogy nem lenne ildomos esetleg Millenium-ra keresztelni a WinOS-t!
No szerintem az volt a legnagyobb baklövés!
:)

Uh, én ezt már 5 éve is megmondtam a Win Vista kapcsán... :D Jól le lettem hurrogva. Szal készülj. :)
Persze így 5 év távlatából a Vistához Win7-hez szükséges 2GB ram nem is tûnik már vészesnek... A Win7 tényleg jó lett. Nekem vagy 2,5 éve az van a gépemen gond nélkül. Régen még az SP nélküli Xp idejében pár hónap alatt annyira összeszarta magát a rendszer, hogy újra kellett rakni.

Amúgy a névváltás szerintem nem lenne hülyeség. De ahogy mondod az is csak egyszeri lehetõség lenne. Ha új név alatt is szart csinálnak akkor már mindegy minek nevezik.

A Win8-at pedig még nem próbáltam. De a külsõs infókból / videókból is tisztán látszik, hogy táblagépekhez, mobilokhoz lett kitalálva. Amit aztán persze ráerõltetnek a felhasználókra. Mondjuk egyelõre semmi okát nem látom a váltásnak, de még csak a próbának se.

*Elmagyarazhatna
Bocs reggel van

na erre celoztam csak megeloztel.
A win 7 nem elnne rosz mert rohadt stabil.
De elmegyerezhatne mar valki a mikrofosnak hogy egy oprecios rendszernek nem aza lenyege hogy elhasznalja a gep eroforrasait es felszippantsa az ossze ramot amit csak lehet.
Hanem feluletet adjon a felhasznalonak es osszekosse a hardwaret a felhasznaloval.

"Neves újságírók szerint ideje lenne nyugdíjazni a Windows márkanevet mert túl sok negatívum kötõdik hozzá, és a cég egy új névvel maga mellé állíthatná a vásárlókat."
A neves ujasgirok tanacsa a hogyan nezzuk huylenek a vasarlot cimu tortenetet tamogatja.
Uj nev ugyanazzal a szarral akkor max 1 alkalommal lehet eljatszani aztan az uj nevhez is negativ velemenyek kotodnenek majd.
Aztan minden verzio uj neven jon majd ki?
Egyebkent meg nem a szoftver neve a lenyeg hanem a fejleszto vallalate.

Számomra a "microsoft" cégnév is kellemetlen emlékeket idéz. Otthon rég nem használok windózt, melóban meg sajnos nem kerülhetem meg.