223
-
errorista #223 ,,Annyira nem, hogy igazából már a XVI. század óta ezen gondolkodnak az emberek. Erre fel mondta Descartes francia filozófus, hogy: Gondolkodom, tehát vagyok.
Bár mára ez szerintem megdőlt mert bizonyos szintig a számítógépeink is gondolkodnak. "
Nem dőlt meg, számítógépek is vannak. -
Zero 7th #222 Igen, valóban nem érted.
Amit írsz, az a Heisenberg-féle határozatlansági elv, aminek leginkább semmi ahhoz, amiről eddig beszéltünk. Igen, ez is megnehezíti a méréseket, de a kétrés kísérletnél konkrétan semmi szerepe, mert figyelembe van véve, nem is mérjük egyszerre a helyet és a sebességet, csak a helyre vagyunk kíváncsiak. -
Zero 7th #221 Nincs olyan, hogy valós meg nemvalós testen kívüli élmény. Látod, már megint szalmaszálakba kapaszkodás. Ez például a "true scotsman fallacy", amikor a skót kijelenti, hogy egy skót nem tenne olyat. Aztán amikor kiderül, hogy egy skót is megtette, akkor jön az "egy IGAZI skót nem tenne ilyet". Ez teljesen tipikus logikai hiba.
Nincs okunk különbséget tenni a két dolog közt. Te viszont inkább teszel, mert így megmaradhat a kis álomvilágocskád, amiben van esély, hogy megtanulj varázsolni.
De elárulom, bármennyire is fáj ez neked, soha nem fogsz tudni varázsolni. Kár ezért hülyeségeket hinned.
"de ha már választani lehet"
De nem lehet választani. Valóság egy van. Nem választod, melyik. Nem aszerint működnek vagy történnek benne dolgok, hogy neked mi tetszik. Ezt belátni fontos része a felnőtté válásnak. Te szemmel láthatólag ott még nem tartasz... -
Zero 7th #220 Nagyon szép, de ez hogyan mond ellent nekem, vagy hogyan támasztja alá a mondanivalódat (ami egy elbaszott példából épített szalmabáb volt?) Sehogy? Gondoltam.
Továbbá az alaptalan álmodozás, aminek olyan nagy rajongója vagy, az meg kábé soha nem mozdította előre még a világ megismerését, sőt, leginkább csak hátráltatta, úgyhogy kissé bagoly mondja verébnek tipikus esete.
Ugyanis az a helyzet, tudod, hogy a tényekkel meggyőzöl egy szkeptikust, míg egy álmodozót soha nem rángatsz vissza a földre holmi ellentmondó tényekkel. Ékes példája vagy ennek.
És még én viszem félre a beszélgetést, mi? -
#219
"Épp csak a lényeget nem érted.
Lényegtelen, hogy konkrétan mit mérsz. Le van szarva a kettős természet, teljesen indifferens az most, nem kell azzal ködösíteni.
Az elv a lényeg:
A mérésed energiája jelentősen befolyásolja a mérendő dolgod energiáját. Ennyit kell csak felfogni.
A legtöbb hétköznapi mérés nem ilyen. Az autó sebességmérőjének bovdenjének forgatása nem lassítja lényegesen az autót."
Hát nem egészen:
(wiki)
"A kvantummechanika minden mért részecskéje mutat hullámtulajdonságokat, tehát egzakt, kvantitatív analógiát találunk a határozatlansági reláció és a hullámok vagy jelek tulajdonságai között. Például egy időben változó jel, mint a hanghullám esetén értelmetlen megkérdezni a frekvenciaspektrumot egy adott időpillanatban, mivel a frekvencia mérése az ismétlődések mérése egy bizonyos időtartam alatt. Egy pontos frekvenciaméréshez a jelből elég hosszú (nem nulla) ideig kell mintákat vennünk. Ez mutatja, hogy az időpontosság elveszik a jel frekvenciaspektrumának mérése során. Ez analóg az impulzus és a hely közötti kapcsolattal, és van egy ekvivalens megfogalmazása is a határozatlansági elvnek, miszerint egy hullám energiamérésének bizonytalansága (az energia arányos a frekvenciával) fordítva arányos az ehhez szükséges idővel, ahol az arányossági tényező ugyanaz, mint a hely-impulzus határozatlansági reláció esetén."
Szemben ezzel:
"A határozatlansági elvet néha hibásan úgy magyarázzák, hogy a részecske helyének mérése szükségképpen megzavarja a részecske impulzusát. Maga Heisenberg is szolgálhatott kezdetben ilyen magyarázatokkal. Hogy ez nincs így, azt fent láthattuk. A kvantummechanikai határozatlansági mérés alapvetően nemklasszikus jellemzőit az Einstein-Podolsky-Rosen-paradoxonnak köszönhetően tisztázták, ami Einstein azon szándékából eredt, hogy a határozatlansági elvet felhasználva kimutassa a kvantummechanika hiányosságait. Ahelyett, hogy Einstein kimutatta volna a határozatlanság hiányosságait, Einstein arra sarkallta a kutatókat, hogy közelebbről megvizsgálják, mi a határozatlansági mérés, és mindez a határozatlanság alaposabb megértéséhez vezetett. Az EPR-publikáció 1935-ös megjelenése előtt a mérést gyakran úgy ábrázolták, mint a mért rendszerre kirótt fizikai zavart, néha olyan gondolatkísérlettel illusztrálva mint a Heisenberg-mikroszkóp. Például amikor az elektron pozícióját mérjük, akkor fényt vetünk rá, ezzel megzavarva az elektront, létrehozva pozíciójában a határozatlanságot. Az ilyen magyarázatok, amik még mindig előfordulnak a népszerűsítő irodalomban, megdőltek az EPR-paradoxonban, amely megmutatta, hogy mérés végezhető egy részecskén annak közvetlen megzavarása nélkül, a mérést egy távoli kvantum-összefonódott részecskén lefolytatva."
Heisenberg határozatlansági reláció -
#218
"Én azt javasoltam, hogy ha valamiről már BIZTOSAN tudjuk, hogy nem valóságos esemény, hanem agyi stikli, akkor azt ne misztifikáljuk túl, meg ne írjunk köré mesét. És a testen kívüli élmény ilyen."
Valamiről lemaradtam, a tudomány mikor zárta ki közel 100%-os valószínűséggel a valódi OBE-t?
"A mesterségesen előállított OBE-hez hasonló állapot nem biztos, hogy azonos a "valódi" OBE-vel."
Szalmaszálakba kapaszkodsz, csak hogy nyugodtan élhess a mesevilágodban. Erre a kérdésre biztosan van válasz, csak utána kéne nézned. Ez is szkepticizmus, csak nem tudományos, és nem visz előre téged."
Hát bizonyos mértékig igazad van, de ha már választani lehet, és személyes tapasztalatom is van, akkor választom az OBE valóságosságát, azt hogy a lét több, mint egyetlen élet, hogy a puszta létfentartásunkon, állati ösztöneink kielégítésén túl is felelősséggel tartozunk cselekedeteinkért.
Szemben az elmúlástól való visszatérő bénító rettegéssel és azzal a kényszerrel, hogy tudatosan átengedjük magunkat akár legalantasabb állati ösztöneink kiélésen, mert csak egyetlen életünk van, és MINDENT ebbe kell belesűrítenünk. -
#217
"Igen, ezt jelenti. Megmutatnád, hogy Lord Kelvin kijelentése mennyire volt tudományosan megalapozott, ahhoz szkepticizmusnak nevezhesd? Csak épp ezt az egy, legfontosabb részletet felejtetted ki a légvárad építésénél..."
De gyenge vagy. Ne akard már elvinni más irányba a diskurzust, vazze!
A kijelentésem az volt, és ezt megismétlem, hogy a szkepticizmus, a tudomány jelenlegi ismereteire épített kétkedés önmagában nem viszi előre a tudást, a megismerést, a technológiai ismereteket.
A tudás valaminek az állítása, nem pedig puszta tagadás. Miután állítottunk akkor jönnek az ellenőrző kísérletek, hogy a kijelentéseink megállják-e a helyüket. Ez mondhatni a szkepticizmus gyakorlati alkalmazása, de ha nincs állítás, nincs mit ellenőrizni. -
qrd0xQSt2rdvnu #216 szerintem ez a "tudós" véletlenül fordítva vette fel a kényszerzubbonyt és azt hitték, hogy fehér köpeny van rajta :D -
#215
Persze. Ez evidens. Magan a szimulacion belul kimutatni, hogy az egy szimulacio csak akkor lehetseges, ha direkt ugy van megirva (inkabb elkeszitve) a szimulacio.
Ha a vilagunk szimulacio, akkor az agymukodesunk es az erzekelesunk is az. Vagyis amire rajovunk vagy rajohetunk, az a szimulacio resze. A vilag mukodeset, torvenyszerusegeit, sajatos logikajat, esetleges hibait ugy vizsgalgatnank (ha a magassagos programozo megengedi ezt a lehetoseget), mint ahogy az ember mindig is vizsgalgatta kornyezetet. A logikai osszefuggesekbol pedig a magunk szintjen probalunk torvenyeket felismerni, ez az idok soran finomodik, ujabb osszefuggesekkel bovul az ismeretunk, mas elmeleti magyarazatot talalunk dolgokra, ami meg nincs bizonyitva stb.. akarmilyen is legyen a szimulakrum mukodese.
-
Meridian #214 Ha ez a világ szimulált, akkor a főprogramozót Brahman-nak híjják... -
torreadorz #213 Szerintem a szimuláció sosem lesz felismerhető, mert a benne élők mindig meg fogják tudni magyarázni azt, legyen akármennyire elborult dolog is.
A mi világunkból például a kvantumjelenségek ilyenek, amikre gyakorlatilag semmilyen épeszü elmélet nincs, pontosabban amik vannak azok már tényleg a nyakam köré tekert kezemmel akarom megvakarni szemből a hátam közepét, de akkor is ráhúzunk valami elméletet. Ebből persze nem következik hogy szimulációban élünk, csak arra akartam rámutatni, hogyha egy szoftverbug következtében pl. időnként piros vizilovak esnének az égből akkor arra is meglenne a megfelelő tudományos válasz, egyszerüen abból következően hogy beleszületünk a rendszerbe és teljesen normálisan tartanák.
Pont úgy ahogy normálisnak tartjuk hogy egy részecske asszerint veszi fel az állapotát hogy megfigyelik-e vagy nem és a tudomány megpróbál rá valamiféle elméletet ráhúzni. -
Meridian #212 Én csak annyit mondok: tamagocsi is meghalt, ha nem etetted.
Ma meg már sokkal összetettebb játékok is vannak. -
#211
:D Nem kell ilyen korulmenyesen megfogalmaznod, hogy te lattad! :) Es? Tetszett? -
Zero 7th #210 Gyorsan, szaladj megvenni a könyvét is, menj el az előadásaira, meg zengj ódákat róla, hogy mennyire megváltoztatta az életed.
Mondok még jobbat! Ha úgyis ilyen biztos a mennyország, alapíts egy szektát, és kövessetek el rituális öngyilkosságot! Nektek tuti jó lesz, nekünk meg pár hülyével kevesebb.
De nézd, hát nem néz elég meggyőzően a kiskutya szemeivel?
![]()
Magas helyről leugrást, vonatot javaslom, azok gyorsak. Méreg, tűz, áldozati tőr az fáj. -
Zero 7th #209 Épp csak a lényeget nem érted.
Lényegtelen, hogy konkrétan mit mérsz. Le van szarva a kettős természet, teljesen indifferens az most, nem kell azzal ködösíteni.
Az elv a lényeg:
A mérésed energiája jelentősen befolyásolja a mérendő dolgod energiáját. Ennyit kell csak felfogni.
A legtöbb hétköznapi mérés nem ilyen. Az autó sebességmérőjének bovdenjének forgatása nem lassítja lényegesen az autót.
A foton _helyének_ kimutatása viszont lényegesen befolyásolja a foton viselkedését. A betonfalas példámban a mérőeszköz helyzeti energiája összehasonlítható a mérendő dolog mozgási energiájával, és a mérés jelentősen befolyásolja az esemény kimenetelét.
Hogy ez most épp abban merül ki, hogy összeomlik a hullámfüggvény, az tökmindegy. -
Zero 7th #208 "A helyes következtetés az, hogy pusztán az agy ingerlésével kapott eredmények nem elégségesek annak eldöntésére, hogy az adott jelenség fizikailag is létezik, vagy sem."
És ezt nem is állította senki. Nem tudom, kivel vitatkozol, mert a jelek szerint nem velem.
Én azt javasoltam, hogy ha valamiről már BIZTOSAN tudjuk, hogy nem valóságos esemény, hanem agyi stikli, akkor azt ne misztifikáljuk túl, meg ne írjunk köré mesét. És a testen kívüli élmény ilyen. A deja vu nagyon hasonló, de úgy tudom azt nem tudunk még előidézni.
A halál nem agyi stikli, az valóságos esemény, azért céloztam rá, hogy baromira semmi köze a témához.
"A mesterségesen előállított OBE-hez hasonló állapot nem biztos, hogy azonos a "valódi" OBE-vel."
Szalmaszálakba kapaszkodsz, csak hogy nyugodtan élhess a mesevilágodban. Erre a kérdésre biztosan van válasz, csak utána kéne nézned. Ez is szkepticizmus, csak nem tudományos, és nem visz előre téged. -
Zero 7th #207 Igen, ezt jelenti. Megmutatnád, hogy Lord Kelvin kijelentése mennyire volt tudományosan megalapozott, ahhoz szkepticizmusnak nevezhesd? Csak épp ezt az egy, legfontosabb részletet felejtetted ki a légvárad építésénél... -
#206
Nekem inkább az jött le erről a sztoriról, hogy a történet amolyan - ...khmmm... - "tudományosan is alátámasztott" tanmese akar lenni "hitetleneknek".
Nem találtam meg az esetet semmilyen formában egyetlen tudományos folyóiratban sem. Nem, mintha meglepődtem volna rajta...
Amúgy szerintem ez elég fontos kulcsmondat:
"Az orvostudománynak az agyról és az elméről vallott mai felfogása szerint abban az állapotban, amelyben én voltam, még halvány, beszűkült tudatosságot sem tapasztalhattam volna, nem beszélve arról a rendkívül kalandos, és teljesen koherens utazásról, amelyen átmentem..."
Tehát a tudomány jelenlegi állása szerint. A tudomány pedig folyamatosan bővül, alakul, formálódik... Jelenleg - relatíve - nagyon keveset tudunk az agy működéséről, biztos vagyok benne, hogy nagyon-nagyon korai még egy "túlvilágon" gondolkodni, mint lehetséges tudományos magyarázat... :D -
Interstate 95 #205 Azért nem ártana tisztázni hogy miféle testen kívüli élményről is beszélünk. Ugyan is az is más amikor valaki jól bedrogozik, és az is más amikor valaki a klinikai halálból jön vissza. Az orvostudomány idáig összemosta a kettőt és az agyban kereste az utóbbira is a megoldást, végül azt "hitte" hogy megtalálta. Csak aztán a közelmúltban megtörtént egy eset, ráadásul az egész dokumentálva van a gépek adataival, ebből nem jössz ki. -
Balintos #204 Részegen megnézték a Mátrixot? -
Vol Jin #203 A kép a cikkben is abból a filmből van. -
#202
Szoval a 13. emeletet nem latta senki? (#131)
Mert azt tenyleg ajanlom minden sci-fi rajongonak, (aki nez filmet). -
defiant9 #201 Én olyan kísérleten agyalnék a szimuláció leleplezésére hogy két ellentétes irányba távolodó és jobbra+balra pörgő fotonpárt küldenék detektorokba, amik középre visszaküldve az eredményt jeleznék ha azonos irányba pörgő fotont érzékelnek. Fontos hogy a két detektor azonos távolságra legyen, ezért egy nagyon finom mechanizmussal(talán icipici hőtágulás is megteszi) az egyik detektor nagyon lassan nagyon kis létékben közelíteném-távolítanám a középponttól.
Elvileg ha több párhuzamos szálon fut a szimuláció akkor előfordulhat olyan hogy két szál éppen egyidőben detektál(nagyobb távolság talán növeli a valószínűségét), ilyenkor lehetséges hogy a fotonok nem tudnak egymásnak "üzenni" hogy melyik irányba is pörögjön a másik.
Mondjuk ha a foton eleve hordozza az információt hogy ő merre pörög csak szuperpozícióban nem "mondja meg" akkor bukó, de elvileg csak akkor dönt ha megmérik/összeomlik a valószínűség hulláma. -
#200
Nem kéne a misztikus szón lovagolni, meg a személyeskedés is felesleges.
A misztikus alatt azt értem, mint ahogy a legtöbb ember is, hogy a hétköznapi tapasztalattól eltérő, a hétköznapi logikának ellentmondó.
Mivel a hullámfüggvény több paraméter téridőben történő változásának VALÓSZÍNŰSÉGÉT fejezi ki, vagy méginkább hétköznapi nyelvre ezt valószínűségként lehet lefordítani, ezért nem fedi a valóságot a példád.
A hullámfüggvény ugye nem egy egyszerű valószínűségi szóráskép, hiszen már egyetlen kvantum is képes a kétrés kísérlet szerint interferálni.
Ez elég misztikus tulajdonság és igazából nincs is szemléletes magyarázat rá, el kell fogadni, hogy a kvantum az kvantum és kész, nem pedig egy ágyúgolyó, amit a fal megállít, mint a példádban. -
#199
"És? Volt ez kérdés?"
És logikád van-e?
Ez egy példa volt. De ha nem érted, mit akarok mondani akkor szájbarágom:
Profán péda: fejbecsaplak csillagokat látsz, "tudományos" következtetés, a csillagok nem léteznek, csak hallucináció az egész. A szkepticista hívők ezen is továbbmennének: minden csillagász hazug állat, és csak mások pénzét akarják mocskos módon lenyúlni.
Bedrogozol, vagy ingerlik az agyad bizonyos területeit, hangyákat látsz szaladgálni a kezeden, "tudományos" következtetés, a hangyák szintén csak az agyban léteznek.
A helyes következtetés ezekben az esetekben inkább az, hogy az agy képes ezeknek a fizikailag is létező valamiknek az érzékelésére. És ennyi.
De ezen túlmenve, a másik oldalról megközelítve: attól, hogy az agyadat ingerlik és valamilyen eredményt kapsz még nem biztos, hogy az adott jelenséget reprodukálod. Mert beszívva láthatsz rózsaszín elefántokat is az utcán, attól azok még nagy valószínűséggel nem léteznek. A helyes következtetés az, hogy pusztán az agy ingerlésével kapott eredmények nem elégségesek annak eldöntésére, hogy az adott jelenség fizikailag is létezik, vagy sem.
A mesterségesen előállított OBE-hez hasonló állapot nem biztos, hogy azonos a "valódi" OBE-vel. -
#198
"A szkepticizmus és a tagadás az két különböző dolog.
"Erre két bicikligyártó megcsinálta a világ első motorral hajtott levegőnél nehezebb repülőeszközét."
Ez a szkepticizmus, mert kételkedett abban amit Lord Kelvin mondott. Lord kelvin nem volt szkeptikus, nem kételkedett semmiben, csak felböfögött valamit hasraütve, különösebb gondolkozás nélkül."
A wiki szerint: tudományos szkepticizmus – tudományos vagy gyakorlati állásfoglalás, amelyben valaki az olyan állítások valóságosságát kérdőjelezi meg, amelyek nincsenek a tudományos módszer szerint igazolva.
link -
orkaman #197 ha egy szminláció akkor természetesen:
a) van benne blokkolás nehogy egy tudós NPC kitalálja hogy lehetne felfedni
b) automatikusan bővíti a paramétereket a tesztnek megfelelően.
amúgy egyáltalán nem elképzelhetetlen, de már röhög azokon akik nézik a mi szimulációnkat, és fel se merül bennük hogy az övéké is az -
ENVE #196 Ha ez egy szimulacio, akkor feltetlenul minket akarnak bamulni? Miert van ez a hatalmas ego? Ki mondta, hogy minket bamul is valaki? Attol meg, hogy ez lehetsegesen egy szimulacio, egyaltalan nem biztos, hogy rank barki is kivancsi. lehetnek meg hozzank hasonlo lenyek mas bolygokon, es nezhetik oket, vagy eppen kvara senkit se neznek. Ha lesz ra kapacitas, mi is szeretnenk epiteni majd egy olyan szimulaciot, amibe a dolgokat betaplalva pl. az univerzum szuleteset nezhetjuk. Ha minden "szabalyt" helyesen megadunk az elejen, akkor torvenyszeruen a mi szimulacionkban is lesz majd elet, stb... A problema eppen az, hogy ilyenen gondolkodunk, megfogjuk csinalni elobb vagy utobb, es ha mar mi kepesek leszunk ra, ugyan ki mondja majd azt, hogy mi voltunk az elsok? Ertitek a problemat? Nem a big brotherben vagy, tovabbra is jelentektelenek lennenk, ha ez igy is lenne. -
Zero 7th #195 És? Volt ez kérdés? -
Zero 7th #194 Hát... Én megpróbáltam a létező legprimitívebb módon vázolni a kvantummechanikai mérés beleszólását az eseménybe, sajnálom, hogy még ez is túl magas volt neked.
Nyilván tökéletesen passzoló analógiát nem lehet felállítani a kvantummechanikai eseményekre. Ha lehetne, nem lenne ennyi balfasz nézet és félreértelmezés.
A lényeg, hogy a mérés fizikailag szól bele az eredménybe. Nem misztikusan, nem érthetetlenül, hanem mert a mérés energiája azonos szinten van a mérendő dolog energiájával, így képes azt jelentősen befolyásolni. -
Zero 7th #193 Nem, ez egy szalmabáb. Szépen lángol, az tény, de sokat nem nyom, mint érv...
Lord Kelvin ezen kijelentése éppen hogy nem a szkepticizmusból, hanem pont, hogy a hitéből(önhittségéből, nagy arcából) származott. Ne keverd már a szezont a fazonnal!
Ha a leghalványabb lila fingod nincs arról, mi a szkepticizmus, minek használod a szót? Csak hülyét csinálsz magadból. -
mr9 #192 Ha igaz, ügyesebbek mindenféle eszköz nélkül pár nap alatt is eredményesek lehetnek:
School of Out-of-Body Travel, 2011
http://obe4u.com/files/SOBT.pdf
http://obe4u.com/ -
zord01 #191 Ha így lenne, sosem derülne ki. Akár milyen gépet, detektort építenénk, még ha meg is méri a tutit, a számítógépes szimuláció majd jól elcsalja a végeredményt.
A detektor kijelzi, hogy IGEN szimulációban élnünk, az LCD kijelzőn meg megjelenik, hogy NEM. Sose jönnénk rá, hacsak nem úgy, mint a fenti képen, avagy a 13. elemelt című filmben, hogy "saját szemünkkel" (mert hát akkor nem is a miénk és nem is szem ugye) látnánk a szimulált világ végét... -
Merces #190 messze nem biztos, kamaszkoromban én is próbáltam elfüstölni dolgokat, csak nem igazán hatott ,ameddig én azon morfondiroztam hogy minek nyelem a kátrányt, a kolléga úr trollokat halucinált és fetrengett a földön...... -
Sequoyah #189 Azért már elég sok mindent tudnak, és évről évre egyre többet. -
Merces #188 ha „szalmahordás ”közben nem gondolkodnék ilyeneken beleállitanám a villát a traktoristába, azért klassz dolog a fizikai munka mert közben arra gondolsz amire akarsz.......ha csak addig jutsz el hogy jajdeszar, jajdeszar az a te problémád...
A kérdést pedig Descartes fogalmazta meg 1637 környékén, és ki tudja ki adta neki az ötletet...... -
Sequoyah #187 A szkepticizmus és a tagadás az két különböző dolog.
"Erre két bicikligyártó megcsinálta a világ első motorral hajtott levegőnél nehezebb repülőeszközét."
Ez a szkepticizmus, mert kételkedett abban amit Lord Kelvin mondott. Lord kelvin nem volt szkeptikus, nem kételkedett semmiben, csak felböfögött valamit hasraütve, különösebb gondolkozás nélkül. -
#186
Halált is tud okozni a tudomány, de hogy miért van öregedés, és hogy működik pontosan azt még nem tudják pontosan a mai napig. -
#185
Ez nagyjából baromság. Bocs, de te használtad ezt a szót.
A kvantummechanikában akkor is befolyásolja a "mérés" a másik kvantumot, gyak összeomlasztja a hullámfüggvényt ha nem olyan intenzitású, mint egy betonfal.
Csak azért nem misztikus az egész, pedig az, mert tudósok és nem mindenféle elborult ezó emberke vizsgálja ezeket a dolgokat.
-
#184
"A szkepticizmus a tudomány alapja. De bizony, ezt a modern világot, és minden vívmányát a szkepticizmus építette fel. Hazudhatsz mást magadnak, hogy megmaradjon az ellenségképed, de a helyzet ez. "
Aha. Lord Kelvin azt mondta, hogy a levegőnél nehezebb szerkezetek soha nem jutnak túl a játkszer szinten, komoly, gazdasági, vagy katonai alkalmazásuk nem lehetséges. Ez a szkepticizmus.
Erre két bicikligyártó megcsinálta a világ első motorral hajtott levegőnél nehezebb repülőeszközét. Ez meg a kreativitás.
A tagadásból soha nem lesz valami, csak abban segít max hogy elháríts olyan akadályokat, ami az utadban áll.
De előre kell lépned, valamit létre kell hoznod. A szkepticizmus önmagában csupán nihillizmus. A helyzet ez.
