223
  • Xellos999
    #183
    connection problem
  • Zero 7th
    #182
    Testen kívüli élményt tudnak már okozni, az agy bizonyos területének elektromos ingerlésével. Az egy hasonló agyi zavar, mint a deja vu.
  • Zero 7th
    #181
    Az alkohol az egy keménydrog. Nem árt, ha tudod.

    A sztorit meg te már valószínűleg erősen kiszínezve kaptad meg.
  • Zero 7th
    #180
    Kivéve, ha nem ránk kíváncsiak, és teljességgel elhanyagolható a hatásunk a szimulált univerzumunkra. Akkor pont leszarják, hogy rájöttünk-e, vagy nem.
  • Zero 7th
    #179
    Kvantummechanikában a mérés azért befolyásolja a végeredményt, mert ott effektíve úgy mérsz, hogy a mérendő részecske útjába teszel egy másikat.
    Ha egy autó sebességét csak úgy tudnánk megmérni, hogy elérakunk egy szabvány betonfalat, majd a betonfal sérüléséből következtetünk az autó becsapódási sebességére, akkor te sem lepődnél meg, hogy más történik ha mérünk, meg megint más, ha nem.

    Ez egy divatos baromság csak, hogy itt bármiféle misztikum lenne.
  • Zero 7th
    #178
    A szkepticizmus a tudomány alapja. De bizony, ezt a modern világot, és minden vívmányát a szkepticizmus építette fel. Hazudhatsz mást magadnak, hogy megmaradjon az ellenségképed, de a helyzet ez.
  • NEXUS6
    #177
    Ha a tudat valójában általános, akkor nincs miőségi különbség. Nincs jobb, meg rosszabb. Az egyik ember pontosan ugyan annyit ér mint a másik, még akkor is, ha esetleg csak NPC. Mert ebben az esetben ő is bír tudattal. Csak esetleg felszívódik akkor amikor te kilépsz a szobából.

    Az IQ pl csak egy szám, nem jellemzi azt, hogy az adott lény mástekintetben milyen összetett. Talán nem annyira tanulásról van szó, az ismétlés a sulykolás, a magolás értelemben a Földön. sokkal inkább átélésről. Az egyszerű ember nem kevesebb a kőgazdagnál, csak azt biztosítja, hogy más módon éld át az életet.

    Tessék megnézni a Felhőatlaszt.
    ;)
  • NEXUS6
    #176
    Az egész téma problematikája inkább a szimuláció fogalmi meghatározásánál van, illetve amit itt sokan feszegetnek, hogy ki/mi is az a szubjektum, ami a "szimulációban" résztvevő és ki a szemlélő és ki az alkotó. Szerintem a három ugyan az, de ez nem egy forradalmi gondolat.

    De visszatérve, mi is a szimuláció maga?
    Ha minimalistán akarjuk megfogalmazni, akkor a valóságnak, vagy tudatosságnak különböző rétegei, vagy formáinak kell lennie.

    Ez azonban már a jelenlegi ismereteink szintjén is biztos, hogy megvan. Vegyük pl az embert az idegrendszerét. Az alacsonyab szintű funkciók működtetik a testet, a működésről egy szűrön keresztül jutnak feljebb az infók a tudatalattiba, amire épül egy 3. réteg a tudomány által is elfogadott tudat. A tudat létrehoz egy abszatrakt szintet és megalkotja a kultúrát.
    Vannak szintek, a szintek között van szűrés, az egyik bizonyos mértékben a másikra épül, az egyik létrehozza a másikat. Tudományos nézőpontból a test egy virtuális, egyszerűsített rendszert hoz létre, a valóság primitív modelljét és ez a tudatalatti/tudat, a célja, hogy predikciókat előrejelzéseket fogalmazzon meg. Erre épül egy másik rendszer, ez a kultúra és a belőle megszülető társadalom. De a valóságban nincsen olyan hogy társadalom az embertől függetlenül, ember sincs a fizikai testétől függetlenül. Ha jön egy idegen lény, akkor csak tárgyakat és biológiai entitásokat lát, nem látja az érzelmeket, azokat az idea konstrukciókat, ami csak bennünk léteznek szimulált formában, és ami a társadalmat, a kultúrát valójában alkotja.
    Sőt továbbmenve, ugye fizikai test sincs a Földtől függetlenül, a Föld az univerzum része, de csak egy porszem, vagy is különböző fizikai erőkből speciális, pillanatnyi állapota.
    Valójában tehát nem kérdés az hogy "szimulált" rendszer vagunk, olyan spec saját kis világgal, ami csak ránk jellemző, és ami a fizikai világ többi részének tök érdektelen lényegtelen elhanyagolható. Ez nem kérdés, mert a tudomány számára is egyértelmű, hogy ez a helyzet.

    A kérdés sokkal inkább az, hogy azok az erők, amelyek bennünket ilyen rendszer szerűen létrehoztak rendelkeznek-e a tudattal és olyan célirányos tevékenységgel, amiről azt gondoljuk, hogy csak ránk jellemző? És ugyan ez jellemző-e arra, amit mi hozunk létre, ahogy az már felmerült: az általunk létrehozott számítógépes szimuláció csak azért mert egyfajta léttel bír, autómatikusan megkapja a tudatosságot is!?
    ;)
  • Oliwaw
    #175
    Most akkor a szimuláció teremtette istent, vagy isten a szimulációt ?
    Egyik sem, van a kertemben egy nagy fa, ő álmodja az egészet.
  • wraithLord
    #174
    Szerintem pedig Vejnemöjnen Apple iPedálHárfa Deluxe 34-esén, a Gazdálkodj Okosan Remake - Capitalist Edition fedőnevű szimuláció AI által irányított, predeterminált sorsú szereplői vagyunk.

    Nem vicc, ez is legalább ugyanannyira valószínű, mint amiket te vagy más vizionált.
  • Dodo55
    #173
    Sőt ebből tovább menve kicsit kirajzolódik még egy kép, amit azonban elég nagy bűn manapság kimondani (lehet így védik az igazságot, mert tudják, hogy kezdünk rájönni? :D).

    Szóval mi van, ha az emberek egy része igazi (beugrott kívülről), egy része viszont maga a szimuláció része? Amit bűn ebben kimondani, az az, hogy hát hogy is mondjam, nem feszegetem inkább nagyon, de vannak ugye primitív és fafejű emberek, akiket persze nem szándékom bántani, na de ha megnézzük őket abból a szemszögből, hogy mi van ha ez egy szimuláció, akkor bizony ők elég feltűnően NPC-k :D
  • Dodo55
    #172
    Igen egyébként a "külső világgal" kapcsolatban ez a leghelytállóbb elmélet, sokkal több van egy emberben mint sokan gondolnák, a kíváncsiság és alkotás határoz meg minket.

    Plusz lenne magyarázat arra is, miért nem emlékszünk semmire:
    -bekattantunk volna lehet ha évekig egy embrió/újszülött/csecsemő/kisgyerek testébe zárva kell élnünk, korábbi kifejlett emberi képességeink hiányában, tehát önvédelemből
    -elrontották volna a szimuláció hitelességét a szuperintelligens 2 éves gyerekek és a beszivárgó külső információk is :)
  • NEXUS6
    #171
    Amúgy szerintem meg az van, hogy csináltunk egy szimulátort és mi benne csücsülünk. Nem más néz minket kívülről!
  • NEXUS6
    #170
    De az is lehet, hogy nem igaz!
  • Amaymon
    #169
    "miközben az ázsiai kultúrcentrumok ez alatt az idö alatt periodikusan felemelkedtek meg összeomlottak, és sosem jutottak túl a vaskori színvonalon. Mindent elmond az a tény, hogy a kínaiak a 17. században a jezsuitáktól tudták meg, hogy a Föld gömb alakú. Szóval ennek figyelembevételével emlegessétek itt a lámákat meg a gurukat. Fingjuk sincs hogy müködik a világ, itt egyedül a nyugati tudomány rúghat labdába."

    Igaz, habár az ázsiaiak tök véletlen először kifejlesztették a számrendszereket és mintha használták volna a zero-t is. Bár, ez egy egész elhanyagolható dolog a bonyolult modern matematikához képest. Hm - hm megbuktam matekból, nem jut eszembe az természetes szám?
  • Amaymon
    #168
    "Meg bárki, aki 1999-ben látta a Mátrix című filmet. Nagy eresztés 4 évre rá kitalálni ugyanazt."

    Nonono, pl. a jóval koraibb mondjuk 1984-ben kitalált Wintermute összehasonlítva az akkor létező digitális technológiával sokkal eredetibb ötlet.
  • Amaymon
    #167
    Az annunakik fraktál cloudjában képzett tenzor halmazokban meggörbülnek a vektortömbök annyira, hogy a kusza pointerek lokális world laggot okoznak. Ez a fórum okán minimum egy warning bejegyzés az eseménynaplójukban. :D :D
  • fonak
    #166
    Az, hogy szimulációban élünk, az jelentheti azt, hogy a világ valójában nem anyagi természetű, az egészet csak legenerálta egy számunkra elképzelhetetlen "számítógép", a fizikai törvényekkel és mindennel együtt. Minden csak illúzió, mi sem vagyunk valóságosak, nem egy kádban fekszünk, mint a mátrixban, nem vetített árnyékokat nézünk csak, mint Platónnál, hanem ebben a szimulációban létezünk csak.
    Ettől még elképzelhető, hogy mivel "szabad akarattal" rendelkező processzek vagyunk ebben a szimulációban, esetleg logikai úton, vagy megfigyeléssel találunk olyan hibát a szimulációban, ami arra utal, hogy az nem lehet valóságos. Szóval, szerintem nem lehetetlen.
    Pl. az, hogy a kvantummechanika szerint a megfigyelés ténye befolyásolja a részecskék viselkedését, az értelmezhető így, bár kissé meredek :)
  • kvp
    #165
    "Érdekes lenne látni kívülről egy ilyen szimulációt (már ha létezik). Vajon hogyan reagálnak rá, hogy a szimuláció felvetette a lehetőségét hogy ő csak egy szimuláció."

    Indits el egy life jatekot. Valamivel egyszerubb, de van belole tenyleg hibatlan implemetacio es bizonyitottan turing teljes, tehat letrehozhatoak benne logikai aramkorok, azaz lehet benne mesterseges intelligencia(ka)t futtatni. Mi latszik kivulrol? Nem sok, de a hozzaerto azert latja, hogy mit lat, viszont nem biztos, hogy barkinek is feltunik, hogy intelligensse valt benne barmi is, foleg ha a kerdeses 'intelligencia' merete elhanyagolhato a teljes szimulacio meretehez kepest. Foleg ha az a kulso szemlelo szamara kb. annyira intelligens mint egy hangya nekunk.

    Egyebkent reagalni tobbfelekeppen lehet:
    a) sehogy, megy tovabb minden
    b) leallitjuk (ennek nincs sok ertelme)
    c) jatszunk vele, tehat megprobalunk kapcsolatba lepni vele, a szabalyokat megszegve

    Az utobbira van a legkisebb esely, mivel ez nemcsak bizonyitana a feltetelezest, hanem a legtobb esetben tonkre is tenne az egesz rendszert a kulzo zavaro hatasok miatt. Egyebkent a galaxis utikalauzban is van egy jo feltetelezes, marmint, hogy a Fold az csak egy jo nagy szamitogep, ami a valaszra (a 42-re) keresi a kerdest. Az egerekbol mar inkabb emlitest sem teszek, mert a vegen mindenki bepanikol...
  • Crane
    #164
    Érdekes lenne látni kívülről egy ilyen szimulációt (már ha létezik). Vajon hogyan reagálnak rá, hogy a szimuláció felvetette a lehetőségét hogy ő csak egy szimuláció. Lehet pánikba estek és 2012. december 21-én fogják megnyomni reset gombot. :)
  • NEXUS6
    #163
    És a 9. napon Isten megteremtette a saját képmását!;D
  • sanyicks
    #162
    és az időszámítás nem 0-tól kezdődik hanem 1970.1.1.-től :D
  • defiant9
    #161
    Az inhomogenitásnak nem kell a beépített véletlenből fakadnia, a kezdeti lökésben is lehetnek fluktuációk, ez pedig vezethetett csomósodáshoz. A kiszámíthatóság tényleg meglenne, csak belülről használható léptékben már kivitelezhetetlen úgyhogy gyakorlati jelentősége nem igazán van.
    A szimuláció az maga a számítás. Okos alkotó próbál n+1 kísérlettel olyan szabályokat létrehozni amik külső ráhatás nélkül önmaguk képesek pl. egy emberi civilizációt kialakítani, az látszik hogy borzasztó sok dolognak kell ehhez klappolnia. Adódik ugye a kérdés miért olyan szabályai vannak az univerzumunknak amelyek a nagy számok törvénye miatt szinte determinálják értelmes entitások kiemelkedését az energialevesből. Sok kutató próbált már meg olyan "szimulációt" futtatni ami egy őslevesben alkot életet, meg galaktikus léptékben is futtatunk ilyeneket, tehát igény most is van rá...
  • xinosz
    #160
    Igen mert valaki megteheti azt, hogy elmélkedjen ilyen hülveségeken,valaki meg nem teheti meg! Mondjuk vannak sokkal értelmesebb dolgok is amik szebbé, fejlettebbé és emberibbé tehetnék eme rothadásik romlott kis világunkat barátom, de ne mond meg senkinek! peace :)
  • hihy
    #159
    Azért mellékesen még egy jó fogfájást is benyomatnék neki.
  • Vol Jin
    #158
    Elég, hogy csak az emberek egy részének van igénye a szalmahordás után elmélkedni, az is előreviszi a világot. Ha ilyen emberek nem lennének, még a szalmahordásig sem jutottunk volna el. Maradtunk volna kis majmocskák. De szerencsére nem így történt.
  • Vol Jin
    #157
    "Kérdés hogy mi szüksége az univerzumnak arra hogy "kockajátékos legyen" és valószínűségek mögé bújtassa a világot. Látszólag tökéletesen működhetne úgyis ha teljesen egzakt paraméterekkel lenne leírható. "

    Ha nem lenne beépítve a véletlen, akkor az egész Univerzum determinált lenne, illetve teljesen homogén. Nem lennének anyagcsomók, galaxisok, csak egyenletes táguló eloszlásban az anyag.
  • xinosz
    #156
    De jó lehet annak, aki ráér ekkora baromságokon gondolkodni! Elhívnám nyáron szalmát hordani majd a nap végén megkérdezném tőle, hogy na mit érzel aranyapám, szimuláció az egész mi?
  • Dodo55
    #155
    Bocsi, syntax error garantált, lemaradt az osztályt nyitó brace :)
  • Dodo55
    #154
    Még egy kis érdekesség szintén ezzel a megfigyelő dologgal kapcsolatban a programozásban a getterek és setterek.

    Vannak ugye az osztályok tagváltozói, melyek lehetnek nyilvánosak vagy védettek/privátok(e kettő között csak öröklődési szempontból van különbség, kívülről gyakorlatilag ugyanúgy viselkednek). A getterek és setterek olyan tagfüggvények, melyek védett/privát változókat tesznek elérhetővé nyilvánosan közvetítőként beépülve. Legnagyobb előnyük az értékvalidáció lehetősége a setterek esetén, viszont ne felejtsük a gettereket sem:
    (C# most, mert abban nagyon szépen van megoldva :))

    class osztaly
    private int tagv=0;
    public int Tagv{
    get {return this.tagv;}
    }


    Ez így csak simán visszaadja a privát változó értékét, egy nagyon egyszerű példa, de semmi nem tiltja, hogy ott más is történjen:

    class osztaly
    private int tagv=0;
    public int Tagv{
    get {this.tagv++;return this.tagv;}
    }


    Ha fogjuk és kipróbáljuk ezt:

    osztaly peldany=new osztaly();
    while(true){
    System.Console.WriteLine(peldany.Tagv);
    }


    1
    2
    3
    4
    5
    6
    7
    8.... :)
  • duke
    #153
    "Tehát a szimulációban futó számítógép szimuláció fogja leleplezni a szimulációt... világos mint a nap..."

    Ja ez szerintem se nagyon mukodne. Olyan lenne, mintha egy pc-n futatott c64 emulatorban probalnank szimulalni, egy nagy teljesitmenyu pc-t. Nyilvan valoan nem lehetseges.
  • NEXUS6
    #152
    Ez a kockajátékos dolog elég érdekes. Mert mondjuk a kvantummechenika egyik elterjedt matematikai eszköze a perturbációszámítás. Gyakorlatilag a kicsi nem ismert "zavaró" tényezőket nem megmagyarázzák, hanem egy matematikai eszközzel helyettesítik, kiküszöbölik.
    Szal akár azt is lehet mondani, hogy a kavantummechanika határozatlansáága a tudásunk végességére utal csak.

    A káoszelmélet matematikája hasonló apró tényezők bonyolult rendszerekre vonatkozó hatásával foglalkozik (pl bolygó pályák zavarai), azonban mindíg ad egzakt eredményt! Ha az eredmény nem vág mégse egybe a valósággal, az csak a kezdeti mért paraméterekben történő eltérés miatt lehetséges (pillangó effektus). A káoszelméletnek is vannak pont emiatt határai, a kis eltérések miatt pl az időjárás előrejelzés már pár napos határon túl is csak nagyon kis valószínűséggel ad jó eredményt. Hétközepére viszonylag jó eredményt adnak, a hétvégeére elfogadhatót, de hülyeség 2 hetes vagy hosszabbtávú előrejelzésekkel fárasztanod magad.

    Namost a kvantummechanika a mai napig nem használja a káoszelmélet eszköztárát valamiért. A határozatlansági relációkban kifejeződő tapasztalati dolgok lehet hogy magyarázhatók úgy, ahogy az időjárás előrejelzésnél az előbb említett határ. A mérés meg oylan beavatkozást jelent a rendszerbe, akár nagyon kicsit is, ami a határozatlansági relációlk általmeghatározott határokon túl teljesen bizonytalanná teszi a paraméterek egzekt meghatározását.
    A mérés nem úgy jelent beavatkozást, hogy kitéríti az eredeti állapotából, sokkal inkább, hogy megszünteteti a kvantum hullámtermeszetét, mondjuk úgy "lekapcsolja" az univerzumról.
    Ez a hullám ráadásul nem a paraméterekben megnyilvánuló oszcilláció, hanem mondjuk úgy a téridő kontinnuumban megjelenő valószínűségi hullám. Na most hogy ez mi a fax lehet azonkívül, hogy tudjuk a definícióját, arról a Földön senkinek a legcsekélyebb halványlila fingja sincs, max véleménye.

    Szal Isten téynleg nem biztos hogy kockázik. Csak lusták vagyunk esetleg más matematikát használni a jelenségre egyrészt, amiről másrészt azt sem tudjuk, hogy mi is valójában.

    És most......
    Fájt!!!!
    :D
  • Dodo55
    #151
    "Szóval, ha megmérem, akkor hatással vagyok rá, befolyásolom, módosítom a helyét, a sebességét."

    És ilyen formában már meg is valósítod az összefonódást. Az inverzitás meg techikai kérdés, nem következik belőle, hogy fordított lesz az érzékelés eredménye, valószínűleg komplex jelfeldolgozásnál visszafordul értelmezéskor. A szemünk is fejjel lefelé lát, mi mégsem, mert visszafordítja az agy :)
  • Dodo55
    #150
    Erre még a kvantummechanikán belüli elméletem az, hogy maga a megfigyelő-megfigyelt viszony is egy összefonódás, ami meg ugye kölcsönösen inverz (lenyomat!) tulajdonságokban nyilvánul meg. Gyanítom, hogy a hivatalos verzióban ezt a két dolgot még nem társították így össze, pedig lehet teljesen új értelmet nyerne minden, ha két különböző jelenség helyett egy és ugyanazonként vizsgálnák.
  • Dodo55
    #149
    "Nekem a sötét anyag és energia is olyannak tűnik hogy direktbe nincs szükség rájuk ahhoz hogy komplex anyagi világok szerveződjenek, csak az univerzum életciklusának menedzselése miatt keverték a képletbe."

    Tisztára mint a memory leakek :) Ott vannak a legfoglalt területen belül (számításokkal mérhető a létezésük), de nincs rájuk élő pointer ("puszta kézzel" nem érzékelhető a létezésük).
  • dorje
    #148
    Nekem ez a megfigyelem-nem figyelem dolog mintha túl lenne misztifikálva. Persze így is lehet mondani, de a kvantumos bigyókat nem úgy nézem, mint a kutyámat. Utóbbinál odanézek, és látom, hogy ott van-e, vagy nincs.
    Egy fotont meg kell mérni, hogy tudjam ott van-e. Kb. mintha a kutyámat nem látnám, de egy durunggal odab*szok, ha ott van, akkor felvonyít, ha nincs, akkor nem. (Persze az is lehet, hogy csak azért nem vonyít, mert az asszony 10 perce "nézte meg" hogy ott van-e, és jól agyonvágta a "nézésével".
    Szóval, ha megmérem, akkor hatással vagyok rá, befolyásolom, módosítom a helyét, a sebességét.
    Ezért gondolom, hogy ugyan jól hangzik, hogy ha megfigyelem, akkor megváltoztatom, de inkább a bunkós odaverésre emlékeztet engem ez, mint csak nézésre.
  • defiant9
    #147
    Kérdés hogy mi szüksége az univerzumnak arra hogy "kockajátékos legyen" és valószínűségek mögé bújtassa a világot. Látszólag tökéletesen működhetne úgyis ha teljesen egzakt paraméterekkel lenne leírható. Nekem a sötét anyag és energia is olyannak tűnik hogy direktbe nincs szükség rájuk ahhoz hogy komplex anyagi világok szerveződjenek, csak az univerzum életciklusának menedzselése miatt keverték a képletbe. Szerintem nem nézik "folyamatosan", nyilván az idő értelmezése is más lenne, esetleg ha valahol megemelkedik a szimuláció komplexitása ott ránéznek hogy mit kavarnak a hangyák:) Az sem szükségszerű hogy a hangya nem tud rájönni hogy akváriumban van a boly, de a bizonyosságot elég könnyen el lehet tőle(tőlünk) venni.
  • Dodo55
    #146
    Nekem a kétrés kísérlet nagyon gyanús, az a része, hogy megfigyelő nélkül nincs egyértelmű eredmény, megfigyelővel viszont rögtön. Ez az elv bizony az optimalizáció egyik alapelve a programozásban :)

    Egy egyszerű példa (kb 0 C++ gyakorlattal, a compile errorokért, nullpointerekért és memory leakekért és az esedleges ezekből adódó megmagyarázhatatlan természeti jelenségekért felelősséget nem vállalok):

    psimresult render_world_particle(particle &p){
    if (p.is_megfigyelt()){
    return p.pontosszimulacio();
    } else {
    return p.gyorsszimulacio();
    }
    }


    Lehet ennyi lenne az egész titka? :D
  • NEXUS6
    #145
    Csak ha valakit tényleg izgat a cikkbeli kérdés megválaszolása!
    ;)
  • halaszlo
    #144
    Kicsit sokat nézte a Mátrixot...
    Az ilyenek szokták szétlőnni az egyetemet, mert azt hiszi, hogy csak szimuláció.