124
-
johnfly #84 Ez tényleg érdekes kérdéseket vethet fel. Akik jártasak az asztrofizikában, azok biztos tudnak erre a gondolatomra reagálni: Lehetséges-e, hogy az univerzum tágulását mérő szupernova-vöröseltolódások mérésébe ez az anyagtömeg olyan módon kavarjon be, hogy azt a következtetést vonjuk le, hogy a tágulás üteme gyorsul? Például arra gondolok, hogy évszázados léptékben annyit sűrűsödik, hogy annyival növeli pont a vöröseltolódás mértékét, mint amit kimértek növekedést? Vagy ennyi anyag kevés ehhez? Mit gondoltok? (Már félve írok az sg fórumra, mert itt megkövezik az embert.) -
Irasidus #83 "Egyébként írta már valaki, hogy lehet újra számoltatni a modelleket, hogy mennyi sötét anyagot meg energiát keresnek, ha a galaxisok közötti űrt teljesen kitölti ilyen vagy olyan sűrűséggel az anyag, ilyen vagy olyan eloszlásban?"
Amennyiben számtevő a tömege. Egyenlőre a kérdés az, hogy milyen nagy a haló, és mekkora a tömege? A sötét anyagnak van egy ilyen megoldása is. De ebből még messzemenő következtetés levonni (adatok híján) nem igazán lehet.
"Továbbá ez mennyit árnyékol egy-egy felvillanásból, amik alapján távolságokat mértek? És ha a távolságok nem stimmelnek, akkor a vöröseltolódásokból számított tágulás értéke mennyivel tér el a most becsülttől?"
Egyenlőre se eloszlást, se távolság, se tömeg nem tudtak mérni. Csak hőmérsékletet a Tejútrendszeren kívül. Ennek a vöröseltolódáshoz vajmi kevés köze van. -
senki687 #82 Ez azt jelenti, hogy valószínűleg kisebbek a távolságok a galaxisok között, mint amit eddig feltételeztek? -
blessyou #81 A termodinamika középiskolában tanított változata jó közelítéssel az egyensúlyban lévő ideális gázokra igaz. Ez a galaxist körülvevő gázfelhő meg nagyon nem tekinthető ideális gáznak, de még az egyensúlyi termodinamika sem feltétlenül érvényes rá, mivel a mérete és a terjedése kozmológiai nagyságrendbe esik, azaz egyáltalán nem biztos, hogy az Ősrobbanás óta eltelt annyi idő, hogy egy ilyen rendszerben beálljon az egyensúly.
Egyébként egy ilyen gáz lehűlni is nagyon nehezen tud, mert a részecskék az életük nagy részét egyenes vonalú egyenletes mozgással töltik (mivel kábé ütközésmentes az egész rendszer), így nincsenek gyorsuló elektromos töltések. Az ütközéseket nem is a gáz részecskéi egymással, hanem a vákuum fotongázának, a kozmikus háttérsugárzás fotonjainak a töltött részecskékkel való Thomson-szórása adja. Itt a töltött részecske átadja az energiájának egy részét, így megváltozik annak hullámhossza és iránya. Az erre jellemző energiakarakterisztikát sikerült most a tudósoknak kimérniük, ezzel megbecsülve a gáz hőmérsékletét. -
mortep #80 Még szerencse, hogy nem indultunk el a mélyűrbe, eltévedtünk volna :) -
Bannedusermail #79 Egyébként írta már valaki, hogy lehet újra számoltatni a modelleket, hogy mennyi sötét anyagot meg energiát keresnek, ha a galaxisok közötti űrt teljesen kitölti ilyen vagy olyan sűrűséggel az anyag, ilyen vagy olyan eloszlásban?
Továbbá ez mennyit árnyékol egy-egy felvillanásból, amik alapján távolságokat mértek? És ha a távolságok nem stimmelnek, akkor a vöröseltolódásokból számított tágulás értéke mennyivel tér el a most becsülttől?
Lehet újra számolni mindent. :-)
Mozgalmas évtizedek elé néznek a csillagászok. -
Bannedusermail #78 :-( helyett :-) -
Bannedusermail #77 :-)
Vagy mondjuk, a benne röpködő fotonok hullámhossza. :-( -
Bannedusermail #76 Meg a röntgensugárzás is. -
Bannedusermail #75 "lehet ám attól még hogy másképp működhetnek dolgok mint ahogy hőtanból tanultad.
Egyébként én se tudom elképzelni ezt a magas hőmérsékletet ilyen ritka anyagban, de ki tudja?...
Lehet hogy nem tud hőt leadni az anyag, azt azért tartja a hőmérsékletét. Ha nincs ami szétsugározzon, végül is elképzelhető hogy megtartja az energiáját, csak ugye ilyet még eddig nem láttunk."
Termikus sugárzásban akkor is leadná fotonok kibocsátásával. Ami miatt nem hűl ki, annak oka, hogy valami melegíti. Erre a valamire meg egy lehetséges, sőt a legvalószínűbb válasz, hogy egy mágneses mező gerjeszti, és neki az egyensúlyi állapota az, hogy több millió fokos. De ez csak annyit jelent, hogy nagy a mozgási energiája, nem azt, hogy húde forró a hétköznapi értelemben. Ott ülnél egy űrkapszulában, és befagyna a segged, ha nem kapcsolnád be a fűtést, miközben kint millió fok van. -
Zero 7th #74 És akkor arról még nem volt szó, hogy az űr nem is hideg. A hőmérséklet az anyag tulajdonsága, a vákuum definíció szerint meg az anyag hiánya. Tehát a vákuum hőmérsékletére vonatkozó bármilyen állítás értelmetlen. -
Bannedusermail #73 "Ennyi erővel az egész univerzumot betöltheti a gáz :)
és az összes anyag, galaxis stb benne csücsül :)"
Most mondjam azt, hogy nekem mindig ez volt a véleményem?
Sokkal hihetetlenebb lenne, ha nem lenne jét galaxis között anyag. -
Bannedusermail #72 "Az űr hideg. Nagyon hideg. Ha nincs valami állandó energia, ami fűtené ezeket a ritkán előforduló atomokat, akkor már hősugárzással rég le kellett volna hűlniük."
A gátfelhők mindig ekkora hőmérsékletűek, ha van a közelükben egy mágneses forrás. Jelen esetben a galaxis az. -
Bannedusermail #71 Igen, ez jó megfogalmazás. A hőmérséklet nem más, mint a részecskék energiája, ami akkor meleg hétköznapi értelemben, ha elég sűrű is, és ezt az energiát átadhatja, na de egy köbméterenkénti egy hidrogénatom mit tudna átadni? -
Interstate 95 #70 Szerintem itt te vagy az, aki bukott fizikából. 
-
Bannedusermail #69 "Azt hiszel, amit csak akarsz, de ez akkor is baromság. Addig is tanulj egy kis hőtant, mert láthatóan arról fogalmad sincs."
Te meg asztrofizikát. :-)
Mágneses mező gerjeszti, és azért nem hűlt le, mert ez neki az egyensúlyi állapota. Mondjuk a galaxis mágneses mezeje gerjeszti, ő meg időnként kibocsát egy fotont, amivel hűlne, de közben is tovább gerjeszti a mágneses tér. A csillagászatban teljesen megszokott, hogy egy felhő többmillió fokos. -
Zero 7th #68 Igazából az ilyen ritka, nagy sebességű részecskékből álló anyagot szerencsésebb lenne sugárzásnak tekinteni, és nem hőmérséklettel, hanem átlagos részecskeenergiával jellemezni. Sok embernek lenne egyszerűbben felfogható úgy... -
#67
Akár ez is lehet....akár az egész ismert univerzumot kitöltheti, és olyan állapotban van, hogy energiát adhat le, vagy nyel el..ki tudja? -
Bannedusermail #66 Egy napkitörés hőmérséklete is több millió fokos, amit a mágneses mező gerjeszt, tehát semmit nem jelent, hogy a felszíne csak 5-6000 fokos. -
Bannedusermail #65 Túl ritka ahhoz.
Egy szkafanderben meg sem éreznéd. -
#64
-
Zero 7th #63 Wehehe, ezaz, sértődj meg azon, hogy hülye vagy. Azzal sokkal előrébb leszel, tényleg. :P -
Zero 7th #62 Le van írva a szájbavert cikkben, hogy eleve úgy fedezték fel, hogy röntgensugárzást blokkolt. Akkor a röntgensugarakkal való ütközés NYILVÁN ad neki energiát.
Ez azért nem olyan kurva bonyolult, hogy ennyire ne értsd... -
Leri927 #61 Ha már személyeskedsz miindenáron akkor nyögjkonkrétumokat is annélkül csak a levegőbe puffogtatsz és nagyon trollkodásnak tűnik a mondandód 
-
willcox #60 Na, itt befejeztem. Ennyi, fizikából bukott ember még itt nem gyűlt össze. Hülyítsétek csak egymást és várjátok a következő csodáról szóló cikket szájtátva. -
Leri927 #59 hát igen,attól hogy a részecskék sebessége mikroszkopikus, a hőmérséklet pedig makroszkopikus tulajdonság még nagyon öszefüggenek...
nekem általánosból vmi olyasm rémlik h a hőenergia, az illető test (/anyag) részecskéinek mozgási energiájának összessége. (tehát tömeg x sebesség, viszont ugye a sebesség iránya nem számít) (emellett ez megmagyarázza h miért nem csökken a hőmérséklt az ütközésektől... hiszen akkor csak "átadódik" az anyagegy másik részecskélyének, de összegre ugynanyi marad - szándékosan fogalmaztam pontatlanul) -
Zero 7th #58 Te valami kurvára nem érted ezt a dolgot, ne akard már megszakérteni ennyire!
Be vagy zárkózva a középiskolás képleteid közé, ez meg egy kicsit magasabb szintű fizika annál.
Igen, állandó nyomáson, állandó térfogaton ez a hőmérséklet plazmaállapotot eredményezne. De mivel ezek az előfeltételek nem teljesülnek, kidobhatod a középiskolás gáztörvényt az ablakon, mert ide nem való.
Aztán nem hidrogénről beszélünk, hanem hidrogén atommagokról, ami a gyakorlatban egy darab protont jelent.
Végülis ebből a szempontból tekinthetjük plazmának is, ha úgy tetszik, de mivel rettentően kurvaritka, nem sok értelme van ennek. Ennyi erővel béta sugárzásnak is tekintheted, annak is annyira kurvára nincs értelme. -
Leri927 #57 miért is ne tudna ^^?
Az hogy az energia a távolsággal csökken amiatt van mivel szétoszlik a térben (és nem egy vonalban halad) (na pl egely bácsinak többek közt ezt nem sikerült megérteni), de ha abban a térrészben oszlik szét ahol a mi emlegetett plazmánk van akkor az a plazma nyeli el az energiát. -
#56
"Az látszik. Tárgyi tévedéseid vannak. A vallási és misztikus témájú dolgok jobban fekszenek neked, mert ott halandzsázhatsz kedvedre."
"Attól még nem kell gyorsnak lennie, ha ilyen hőmérsékletű. Meg ha valami nagyon gyors, attól még a hőmérséklete nem feltétlenül nő, csak a mozgási energiája."
Hát szerintem te is a misztikus vonalon próbákozz inkább, ha rám halgacc.
Abban is tudok tanácsot adni!
;)
-
Leri927 #55 Ez azért már sztem erősen szőrszálhasogatás amit csinálsz, főleg egy ismeretterjesztő cikkel szemben... nagyon jjó az a hidrogénplazma ugy ahogy van, az nem érti aki nem akaraj érteni. -
willcox #54 Olyan távolságokról van szó, hogy ott hősugárzással nem tud egyetlen csillagból sem energiát nyerni, pláne nem fenntartani a millió fokos hőmérsékletét. -
Leri927 #53 watermann (6)
"egy annyira ritka gáznak amit csak most fedeztek fel, mi ad energiát? vagy itt a "hő" fogalmát a gáz részecskéinek mozgási energiájából eredeztetik? a gravitáció elhanyagolható, tehát lehetnek igen gyorsak.. mert ha valóban olyan forró lenne, akkor az infra távcsöveken minden galaxisnak nagy foltként kéne égnie, mivel még a galaxis napjai sem olyan "fórróak" mint a köpeny a galaxis körül."
Minnél ritkább az a szerencsétlen gáz annál jobban melegszik fel ugyanazon energia hatására... kb. mint a föld légkörének külső pereme - az is hiába marha meleg ha túl ritka ahhoz bármi mást érdemben megmelegítsen.
A gravitációnak amugy nemértem mi köze van a részecskék sebességéhez (elmondanád?) - na jó egy módon lehet de ezek itt anyira nem gyorsak
És már amenyire én tudom a részecskék mozgási energiájának nagyon is sok köze van a részeskék alkotta anyaghőmérsékletéhez, hőenergiájához.
Arra h miért nem hűl ki valamelyesta mérete is válasz ad (a méret növekedésével a a térfoget köbösen, míg a felszín négzetesen nő) ergó kissebbb a hőleadó felület, illetve mi amugy is a belsejét látjuk
(szerintem) -
Zero 7th #52 Nekem is ez volt az első gondolatom.
Ha a mi galaxisunk gázburka elér a szomszéd galaxiscsoportig...akkor a szomszédos galaxiscsoport gázburkának is illene elérni a mi galaxisunkig. Meg a következő szomszédig, és így tovább.
Tehát nem megállapítható, hogy az adott proton melyik gázburokhoz tartozik.
Ez kb olyan akkor, mint a háttérsugárzás. "Háttéranyag".
Öhm. Akkor lehet, hogy a galaxisok forgása sem "bugos", és nem kell a sötét anyag? Vagy ez maga a sötét anyag? -
willcox #51 Attól még nem kell gyorsnak lennie, ha ilyen hőmérsékletű. Meg ha valami nagyon gyors, attól még a hőmérséklete nem feltétlenül nő, csak a mozgási energiája.
Ekkora hőmérsékleten meg már plazma állapot van, nem? Vagyis hidrogénről beszélni ("A tudósok szerint főként hidrogénből áll") szintén ostobaság, mert proton lesz, meg elektron, ha a hidrogén plazma állapotba megy át. -
uwu420 #50 Közbe egy kollégám felhomályosított hogy is van ez, tényleg nem elképzelhetetlen a magas gázhőmérséklet, csak veszett gyorsak azok a részecskék. -
hszilard #49 Hősugárzással leadja (ha hőátadással nem is), de ugyanennyit fel is vesz a csillagokból, ha egyensúlyi állapotnak tekintjük ezt a rendszert. -
uwu420 #48 Mondjuk ezzel meg az a baj ha nem tudja leadni akkor nem is hő... -
uwu420 #47 lehet ám attól még hogy másképp működhetnek dolgok mint ahogy hőtanból tanultad.
Egyébként én se tudom elképzelni ezt a magas hőmérsékletet ilyen ritka anyagban, de ki tudja?...
Lehet hogy nem tud hőt leadni az anyag, azt azért tartja a hőmérsékletét. Ha nincs ami szétsugározzon, végül is elképzelhető hogy megtartja az energiáját, csak ugye ilyet még eddig nem láttunk. -
mortep #46 Ezzel lefárasztottál, úgy tünik képtelen vagy új dolgokat elfogadni ami nem illik bele a világnézetedbe.
Amúgy meg mi a francnak hazudnának? Ilyen alapon (lehetne) a te születésed is egy újabb összeesküvés az emberiség ellen.
A kutatók a megfigyeléseikre támaszkodnak, te meg alapból elvetetted mintha tapasztaltad volna az ellenkezőjét. Azért írtam azt amit idézel... -
#45
Ugrik! 