Hatalmas gázfelhő veszi körbe galaxisunkat

És akkor arról még nem volt szó, hogy az ûr nem is hideg. A hõmérséklet az anyag tulajdonsága, a vákuum definíció szerint meg az anyag hiánya. Tehát a vákuum hõmérsékletére vonatkozó bármilyen állítás értelmetlen.

"Ennyi erõvel az egész univerzumot betöltheti a gáz 😊
és az összes anyag, galaxis stb benne csücsül 😊"

Most mondjam azt, hogy nekem mindig ez volt a véleményem?
Sokkal hihetetlenebb lenne, ha nem lenne jét galaxis között anyag.

"Az ûr hideg. Nagyon hideg. Ha nincs valami állandó energia, ami fûtené ezeket a ritkán elõforduló atomokat, akkor már hõsugárzással rég le kellett volna hûlniük."

A gátfelhõk mindig ekkora hõmérsékletûek, ha van a közelükben egy mágneses forrás. Jelen esetben a galaxis az.

Igen, ez jó megfogalmazás. A hõmérséklet nem más, mint a részecskék energiája, ami akkor meleg hétköznapi értelemben, ha elég sûrû is, és ezt az energiát átadhatja, na de egy köbméterenkénti egy hidrogénatom mit tudna átadni?

Szerintem itt te vagy az, aki bukott fizikából. <#levele>

"Azt hiszel, amit csak akarsz, de ez akkor is baromság. Addig is tanulj egy kis hõtant, mert láthatóan arról fogalmad sincs."

Te meg asztrofizikát. :-)
Mágneses mezõ gerjeszti, és azért nem hûlt le, mert ez neki az egyensúlyi állapota. Mondjuk a galaxis mágneses mezeje gerjeszti, õ meg idõnként kibocsát egy fotont, amivel hûlne, de közben is tovább gerjeszti a mágneses tér. A csillagászatban teljesen megszokott, hogy egy felhõ többmillió fokos.

Igazából az ilyen ritka, nagy sebességû részecskékbõl álló anyagot szerencsésebb lenne sugárzásnak tekinteni, és nem hõmérséklettel, hanem átlagos részecskeenergiával jellemezni. Sok embernek lenne egyszerûbben felfogható úgy...

Akár ez is lehet....akár az egész ismert univerzumot kitöltheti, és olyan állapotban van, hogy energiát adhat le, vagy nyel el..ki tudja?

Egy napkitörés hõmérséklete is több millió fokos, amit a mágneses mezõ gerjeszt, tehát semmit nem jelent, hogy a felszíne csak 5-6000 fokos.

Túl ritka ahhoz.
Egy szkafanderben meg sem éreznéd.

<#gonosz1><#eljen>

Wehehe, ezaz, sértõdj meg azon, hogy hülye vagy. Azzal sokkal elõrébb leszel, tényleg. 😛

Le van írva a szájbavert cikkben, hogy eleve úgy fedezték fel, hogy röntgensugárzást blokkolt. Akkor a röntgensugarakkal való ütközés NYILVÁN ad neki energiát.

Ez azért nem olyan kurva bonyolult, hogy ennyire ne értsd...

Ha már személyeskedsz miindenáron akkor nyögjkonkrétumokat is annélkül csak a levegõbe puffogtatsz és nagyon trollkodásnak tûnik a mondandód <#puszi>

Na, itt befejeztem. Ennyi, fizikából bukott ember még itt nem gyûlt össze. Hülyítsétek csak egymást és várjátok a következõ csodáról szóló cikket szájtátva.

hát igen,attól hogy a részecskék sebessége mikroszkopikus, a hõmérséklet pedig makroszkopikus tulajdonság még nagyon öszefüggenek...

nekem általánosból vmi olyasm rémlik h a hõenergia, az illetõ test (/anyag) részecskéinek mozgási energiájának összessége. (tehát tömeg x sebesség, viszont ugye a sebesség iránya nem számít) (emellett ez megmagyarázza h miért nem csökken a hõmérséklt az ütközésektõl... hiszen akkor csak "átadódik" az anyagegy másik részecskélyének, de összegre ugynanyi marad - szándékosan fogalmaztam pontatlanul)

Te valami kurvára nem érted ezt a dolgot, ne akard már megszakérteni ennyire!

Be vagy zárkózva a középiskolás képleteid közé, ez meg egy kicsit magasabb szintû fizika annál.

Igen, állandó nyomáson, állandó térfogaton ez a hõmérséklet plazmaállapotot eredményezne. De mivel ezek az elõfeltételek nem teljesülnek, kidobhatod a középiskolás gáztörvényt az ablakon, mert ide nem való.

Aztán nem hidrogénrõl beszélünk, hanem hidrogén atommagokról, ami a gyakorlatban egy darab protont jelent.
Végülis ebbõl a szempontból tekinthetjük plazmának is, ha úgy tetszik, de mivel rettentõen kurvaritka, nem sok értelme van ennek. Ennyi erõvel béta sugárzásnak is tekintheted, annak is annyira kurvára nincs értelme.

miért is ne tudna ^^?

Az hogy az energia a távolsággal csökken amiatt van mivel szétoszlik a térben (és nem egy vonalban halad) (na pl egely bácsinak többek közt ezt nem sikerült megérteni), de ha abban a térrészben oszlik szét ahol a mi emlegetett plazmánk van akkor az a plazma nyeli el az energiát.

"Az látszik. Tárgyi tévedéseid vannak. A vallási és misztikus témájú dolgok jobban fekszenek neked, mert ott halandzsázhatsz kedvedre."

"Attól még nem kell gyorsnak lennie, ha ilyen hõmérsékletû. Meg ha valami nagyon gyors, attól még a hõmérséklete nem feltétlenül nõ, csak a mozgási energiája."

Hát szerintem te is a misztikus vonalon próbákozz inkább, ha rám halgacc.
Abban is tudok tanácsot adni!
😉

Ez azért már sztem erõsen szõrszálhasogatás amit csinálsz, fõleg egy ismeretterjesztõ cikkel szemben... nagyon jjó az a hidrogénplazma ugy ahogy van, az nem érti aki nem akaraj érteni.

Olyan távolságokról van szó, hogy ott hõsugárzással nem tud egyetlen csillagból sem energiát nyerni, pláne nem fenntartani a millió fokos hõmérsékletét.

watermann (6)

"egy annyira ritka gáznak amit csak most fedeztek fel, mi ad energiát? vagy itt a "hõ" fogalmát a gáz részecskéinek mozgási energiájából eredeztetik? a gravitáció elhanyagolható, tehát lehetnek igen gyorsak.. mert ha valóban olyan forró lenne, akkor az infra távcsöveken minden galaxisnak nagy foltként kéne égnie, mivel még a galaxis napjai sem olyan "fórróak" mint a köpeny a galaxis körül."

Minnél ritkább az a szerencsétlen gáz annál jobban melegszik fel ugyanazon energia hatására... kb. mint a föld légkörének külsõ pereme - az is hiába marha meleg ha túl ritka ahhoz bármi mást érdemben megmelegítsen.
A gravitációnak amugy nemértem mi köze van a részecskék sebességéhez (elmondanád?) - na jó egy módon lehet de ezek itt anyira nem gyorsak
És már amenyire én tudom a részecskék mozgási energiájának nagyon is sok köze van a részeskék alkotta anyaghõmérsékletéhez, hõenergiájához.

Arra h miért nem hûl ki valamelyesta mérete is válasz ad (a méret növekedésével a a térfoget köbösen, míg a felszín négzetesen nõ) ergó kissebbb a hõleadó felület, illetve mi amugy is a belsejét látjuk

(szerintem)

Nekem is ez volt az elsõ gondolatom.

Ha a mi galaxisunk gázburka elér a szomszéd galaxiscsoportig...akkor a szomszédos galaxiscsoport gázburkának is illene elérni a mi galaxisunkig. Meg a következõ szomszédig, és így tovább.
Tehát nem megállapítható, hogy az adott proton melyik gázburokhoz tartozik.

Ez kb olyan akkor, mint a háttérsugárzás. "Háttéranyag".

Öhm. Akkor lehet, hogy a galaxisok forgása sem "bugos", és nem kell a sötét anyag? Vagy ez maga a sötét anyag?

Attól még nem kell gyorsnak lennie, ha ilyen hõmérsékletû. Meg ha valami nagyon gyors, attól még a hõmérséklete nem feltétlenül nõ, csak a mozgási energiája.
Ekkora hõmérsékleten meg már plazma állapot van, nem? Vagyis hidrogénrõl beszélni ("A tudósok szerint fõként hidrogénbõl áll") szintén ostobaság, mert proton lesz, meg elektron, ha a hidrogén plazma állapotba megy át.

Közbe egy kollégám felhomályosított hogy is van ez, tényleg nem elképzelhetetlen a magas gázhõmérséklet, csak veszett gyorsak azok a részecskék.

Hõsugárzással leadja (ha hõátadással nem is), de ugyanennyit fel is vesz a csillagokból, ha egyensúlyi állapotnak tekintjük ezt a rendszert.

Mondjuk ezzel meg az a baj ha nem tudja leadni akkor nem is hõ...

lehet ám attól még hogy másképp mûködhetnek dolgok mint ahogy hõtanból tanultad.
Egyébként én se tudom elképzelni ezt a magas hõmérsékletet ilyen ritka anyagban, de ki tudja?...

Lehet hogy nem tud hõt leadni az anyag, azt azért tartja a hõmérsékletét. Ha nincs ami szétsugározzon, végül is elképzelhetõ hogy megtartja az energiáját, csak ugye ilyet még eddig nem láttunk.

Ezzel lefárasztottál, úgy tünik képtelen vagy új dolgokat elfogadni ami nem illik bele a világnézetedbe.

Amúgy meg mi a francnak hazudnának? Ilyen alapon (lehetne) a te születésed is egy újabb összeesküvés az emberiség ellen.

A kutatók a megfigyeléseikre támaszkodnak, te meg alapból elvetetted mintha tapasztaltad volna az ellenkezõjét. Azért írtam azt amit idézel...

Ugrik!<#nevetes1>

Tudósok által becsült adatokat használtam fel. A számolásból úgy tûnik, nem mondanak ellent a korábbiaknak a cikkben szereplõ adatok sem. Ez persze nem bizonyíték semmire. Mint ahogyan az sem bizonyíték semmire, hogy oda írod, hogy ez hülyeség. Nyilván kételkedve kell fogadni mindent. Hinni kell vagy tagadni... Szerintem ez a cikk hihetõ.

Figyelj oda a diktálásra, akkor talán nem vétesz ennyi hibát. Vagy a diktáló nem tud magyarul?
Offolj tovább magadban, nem reagálok a dolgaidra.

Jaj papa, mondom nem idegeskedj, sokkal többet ráncosodsz tõle. 😄

Már csak 5 szót tudtak diktálni? Egyébként meg nem vagyok ideges, jókat röhögök az ostobákon.

A szavaiddal ("te aztán megmondod a tutit, biztos jártál is ott") élve: a kutató csoport már biztos járt ott, igaz? De egyébként te is azt hiszel el, amit csak akarsz. Valószínûleg nagyon fiatal lehetsz, ha még nem alakult ki benned a sok hazugság hatására, hogy megpróbálj józanul gondolkodni.

Ejnye no, ne idegeskedj aranyom. 😄

Rosszul tudtad (ezt is). De mást nem nagyon tudnak neked lediktálni.

Ebben egyetértünk, mármint mindenre lehet pro és kontra érveket felhozni.

Ez esetben (lesarkítva):
Kontra - forró gáz és szerinted baromság az egész
Pro - professzionális nemzetközi kutatócsapat, hi-tech felszerelés, és feltehetõen felelõsségteljesen végzett kutatás és eredményeinek publikálása

Gáztörvény?? hm?

Az látszik. Tárgyi tévedéseid vannak. A vallási és misztikus témájú dolgok jobban fekszenek neked, mert ott halandzsázhatsz kedvedre.

Köszi, tudtam magadra ismersz. 😄D

Szegénykém, te is csak erre vagy képes. Segített is valaki, hogy le tudd írni azt a 6 szót?

Sosevót!
;D

Becsült adatokkal próbálsz bûvészkedni. Ez kb annyi, mint halottnak a beöntés.

Kérdés, hogy milyen szenzorral kutattak eddig.

A 3K-es háttérsugárzás rádiófrekvencián/mikrohullámon csinál csúcsot (lásd fekete test sugárzás). A 2 millió K-s hõsugárzás meg már röntgen/gamma tartományban. Ha eddig nem küldtek fel ilyen frekvenciát vizsgáló mûszert, akkor nem látták.

"Azonkívül azért a sûrûség, csak kéne ekkora hõmérséklethez..."
A gáz hõmérséklete a részecskék átlagos energiájával, gyak sebességével jellemezhetõ. Az más kérdés, hogy olyan gáznál, ahol a jelentõs a részecskék ütközése, a térfogat változásával a részecskékre jutó energia is változik, itt viszont mivel nincs ütközés, máshogy változik.

Látszik, hogy neked sincs fingod sem róla.

Kérdés, hogy ki fújja?

Meg már pár dologról az is kiderült, hogy kamu, vagy tévedés volt. Mindenre lehet pro és kontra érveket felhozni.

Betölti, max nem egyenletesen😉
Kérdés, mi az a mértékegység, amit használsz? Köbméter, köbkilóméter, köbfényév, megaköbfényév?

😄

Ennyi erõvel az egész univerzumot betöltheti a gáz 😊
és az összes anyag, galaxis stb benne csücsül 😊