124
-
#1
Ezek szerint a "látható anyag-sötét anyag-sötét energia" arányokon módosításra van szükéség.
Ha ugyanis ekkora tömeget most vettek észre, akkor ezzel eddig nem számoltak. Az is meglep, hogy a halo hőmérséklete ilyen magas. Ha pl. a halo egy egy sűröbb foszlánya picit is érinti a földet, már rohamosan emelkedik a föld átlaghőmérséklete. Gondolom én, bár csak mint laikus vagyok benne. -
willcox #2 Már abból is látszik, hogy ez hülyeség, hogy ilyen magas a hőmérséklete (ha igaz egyáltalán). Miért nem hűl le? Nem indokolja semmi, hogy tartósan ilyen magas legyen a hőmérséklete. -
#3
Engem is érdekelne, hogy milyen reakciók mennek végbe az egyáltalán nem sűrű felhőben, hogy ilyen hőmérsékletet tart fent valószínűleg több milliárd éve. Ha sűrű lenne, gondolom már jóval korábban észlelték volna... -
#4
Valahogy elképzelhetetlennek tartom, hogy ilyen forró legyen. Mindenesetre ha igy van akkor kizárhatjuk a galaxisok között utazás lehetőségét. Nem mintha valaha is 300.000 fényévnyi távolság leküzdhető lenne... -
dzsagon #5 a féregjáratban hideg van -
waterman #6 "szakszóval haló" - angolul halo.. ami aurát, glóriát, enyhén átlátszó ködöt, akármit csak nem a hálót jelenti.
a napnál több százszor melegebb gázfelhőt pedig nagyon nehezen értem hogyan alakulhat ki. egyrészt a napban in csak a korona iszonyú forró (15M°C), a napfelületet 5500 °C környékére becsülik. tehát egy annyira ritka gáznak amit csak most fedeztek fel, mi ad energiát? vagy itt a "hő" fogalmát a gáz részecskéinek mozgási energiájából eredeztetik? a gravitáció elhanyagolható, tehát lehetnek igen gyorsak.. mert ha valóban olyan forró lenne, akkor az infra távcsöveken minden galaxisnak nagy foltként kéne égnie, mivel még a galaxis napjai sem olyan "fórróak" mint a köpeny a galaxis körül. -
#7
Magyarán akkor mi elvileg egy kemencében élünk?:) -
senki687 #8 Ha tévednek is, akkor sem hiszem, hogy olyan dologban tévednének, ami teljesen lehetetlen. Biztosan nem véletlenül állítják azt, hogy ilyen magas a hőmérséklete. Nyilván azért lehet ilyen magas a hőmérséklete, mert nagyon ritka ezért nem ütköznek, így nem veszítik el gyorsan az energiájukat sem, csak nagyon lassan. -
uwu420 #9 +1
a magas hőmérséklet csak tévedés lehet -
willcox #10 Azt hiszel, amit csak akarsz, de ez akkor is baromság. Addig is tanulj egy kis hőtant, mert láthatóan arról fogalmad sincs. -
mr9 #11 "kemencében élünk?"
Kamikaze - Isten hozott a földi pokolban
http://www.youtube.com/watch?v=LbdYge1cBsw -
mortep #12 A kutatásban részt vett a NASA, az ESA, Japán stb. de az eredmény az hüyleség és csakis tévedés lehet, mert az sg fórumon azt mondták :)
Nem ártana valami mást is felhozni indoklásképpen, azonkívúl, hogy túl forró a gáz...
senki687 +1 szerintem sem véletlenül állítják azt amit állítanak
-
senki687 #13 Nem tanultam hőtant, de nyugodtan megmondhatod, hogy mi a baj ezzel.
Én csak kiszámoltam, hogy mennyire lehet sűrű ez a halo.
A Tejútrendszer legnagyobb átmérője 97.800 fényév, legnagyobb vastagsága 16.000 fényév. Ha hengernek becsüljük, akkor felülbecsüljük.
Tehát a Tejútrendszer kisebb, mint (97.800/2)^2*16.000 = 38.259.360.000.000 köbfényév.
A halo-t legalább 300.000 fényév átmérőjűnek gondolják. Ez legalább 4*pi*(150.000)^3/3 = 14.137.166.700.000.000 köbfényév.
Azaz a halóba legalább 350-szer beleférne a Tejútrendszer.
A Tejútrendszer tömegét 200-400 milliárd Naptömegnek becsülik, a halo-t 10-60 milliárd naptömegnek írják.
Azaz a Tejútrendszer tömege 8.5-ször akkora, mint a halo tömege, és a halo 350-szer nagyobb a Tejútrendszertől.
Egységnyi terültre 3.000 -szer nagyobb tömeg jut a Tejútrendszerben, mint a halo-ban.
-
mortep #14 te aztán megmondod a tutit, biztos jártál is ott és nem hidrogéngáz-buborék veszi körül a tejútrendszert hanem tejbegríz, ami már kihült -
hszilard #15 Hiába forró, de nagyon kis sűrűségű gázról van szó, talán köbméterenként egy atom pl. (nem néztem ennek utána, lehet hogy nagyságrendekkel kevesebb), szóval hiába olyan virgonc az az atom, ha csak nagy szerencsével tudunk beleütközni. Ez a gáz nem főzne meg semmit, nem ez a gátja a galaxisközi űrutazásnak :) -
willcox #16 Az igazi neved nem mindentelhisz nagymama? -
#17
Hatalmas gázfelhő, vazze!!!???
Na sürgősen tegye fel a kezét, hogy ki volt az!?
Addig is nyissunk ablakot.
:D
-
willcox #18 Az űr hideg. Nagyon hideg. Ha nincs valami állandó energia, ami fűtené ezeket a ritkán előforduló atomokat, akkor már hősugárzással rég le kellett volna hűlniük. -
#19
"Azt hiszel, amit csak akarsz, de ez akkor is baromság. Addig is tanulj egy kis hőtant, mert láthatóan arról fogalmad sincs."
Te is!
Ott van pl a Nap koronája, ami nagyon ritka, a hőmérséklete viszont 1-2 millió K, miközben alatta a Nap felszíne csak pár ezer K-s!
Vagy a Föld légkörének egyik külső része a termoszféra, ahol 2000 K a részecskék hőmérséklete, a kezed azonban valszeg megfagyna ha kidugnád.
Ha kialakul egy egyensúlyi állapot, akkor ennek a galaxis körüli gáznak a hőmérséklete simán maradhat millió fokos akármeddig.
Az egyik legjobb hőszigetelő valami amúgy a vákuum!;)
Ezért is lenne gond pl egy atomreaktor hajtású űrhajó megépítése, ugyanis bazinagy hűtőfelületet, radiátort kéne hozzá építeni, mert csak a hősugárzással adná le az energiát, mert nincs olyan hűtőközeg, mint itt a Földön a levegő, vagy a víz!
A partra vetett bálnák, delfinek is általában a túl magasra szökő testhőmérséklet miatt pusztulnak el, még akkor is ha a parton alacsonyabb a levegő hőmérséklete, mint a vízé!
Szal nosza, a hőtannal érdemes megismerkedned, rengeteg érdekesség vár még rád!
;) -
#20
Ott van pl, a gáz közepén csücsülő galaxis, azzal a néhány milliárd csillaggal!;) -
mortep #21 Az igazi nevem meggondolom, hogy kinek hiszek... nasa (+partnerei) vs. willcox ..hmm
A cikk témája képtelenségnek tünik... mint sokminden más, amiről aztán kiderült, hogy mégis igaz. -
caius marius #22 Ekkora hősugárzást, hogy a seggemben nem vettek eddig észre?
Azonkívül azért a sűrűség, csak kéne ekkora hőmérséklethez...
Valami rezgést érzek az erőben. Persze az is elképzelhető, hogy valamit a cikkíró kevert el. -
#23
Kis "okos" trollunk újra üzemben. Szegénykém. -
senki687 #24 ELTE oldaláról:
(http://astro.elte.hu/icsip/extra_galaktikus/nagylepteku_strukturak/index.html)
galaxisokban az anyag jellemző sűrűsége 10^-24 g/cm3.
Ezek szerint, plusz az előbbi számolás alapján a halo sűrűsége:
10^(-24)/3000 g/cm^3
Főként hidrogénből áll, ezt írják.
1 mól hidrogénatom tömege 1,00794 gramm.
1 mól 6,022045·10^23 db.
Ezek szerint körülbelül 10^(-24)/3000*6,022045·10^23 db hidrogén atom van a haloban köbcentinként.
Ez 2.00368*10^(-4).
Tehát egyenletes eloszlást feltételezve kb. 5000 köbcentire jut 1 db. hidrogén atom.
Tehát 1 köbméterre jut 200 darab hidrégonatom!
Ez annyira kevés, hogy soha sem fognak összeütközni, nem fogják elveszíteni az energiájukat, azaz nincs mitől lehülniük. -
#25
Ennyi erővel az egész univerzumot betöltheti a gáz :)
és az összes anyag, galaxis stb benne csücsül :) -
#26
Betölti, max nem egyenletesen;)
Kérdés, mi az a mértékegység, amit használsz? Köbméter, köbkilóméter, köbfényév, megaköbfényév?
:D -
willcox #27 Meg már pár dologról az is kiderült, hogy kamu, vagy tévedés volt. Mindenre lehet pro és kontra érveket felhozni. -
mr9 #28 Kérdés, hogy ki fújja? -
willcox #29 Látszik, hogy neked sincs fingod sem róla. -
#30
Kérdés, hogy milyen szenzorral kutattak eddig.
A 3K-es háttérsugárzás rádiófrekvencián/mikrohullámon csinál csúcsot (lásd fekete test sugárzás). A 2 millió K-s hősugárzás meg már röntgen/gamma tartományban. Ha eddig nem küldtek fel ilyen frekvenciát vizsgáló műszert, akkor nem látták.
"Azonkívül azért a sűrűség, csak kéne ekkora hőmérséklethez..."
A gáz hőmérséklete a részecskék átlagos energiájával, gyak sebességével jellemezhető. Az más kérdés, hogy olyan gáznál, ahol a jelentős a részecskék ütközése, a térfogat változásával a részecskékre jutó energia is változik, itt viszont mivel nincs ütközés, máshogy változik. -
willcox #31 Becsült adatokkal próbálsz bűvészkedni. Ez kb annyi, mint halottnak a beöntés. -
#32
Sosevót!
;D -
willcox #33 Szegénykém, te is csak erre vagy képes. Segített is valaki, hogy le tudd írni azt a 6 szót? -
#34
Köszi, tudtam magadra ismersz. :DD -
willcox #35 Az látszik. Tárgyi tévedéseid vannak. A vallási és misztikus témájú dolgok jobban fekszenek neked, mert ott halandzsázhatsz kedvedre. -
#36
Gáztörvény?? hm? -
mortep #37 Ebben egyetértünk, mármint mindenre lehet pro és kontra érveket felhozni.
Ez esetben (lesarkítva):
Kontra - forró gáz és szerinted baromság az egész
Pro - professzionális nemzetközi kutatócsapat, hi-tech felszerelés, és feltehetően felelősségteljesen végzett kutatás és eredményeinek publikálása -
willcox #38 Rosszul tudtad (ezt is). De mást nem nagyon tudnak neked lediktálni. -
#39
Ejnye no, ne idegeskedj aranyom. :D -
willcox #40 A szavaiddal ("te aztán megmondod a tutit, biztos jártál is ott") élve: a kutató csoport már biztos járt ott, igaz? De egyébként te is azt hiszel el, amit csak akarsz. Valószínűleg nagyon fiatal lehetsz, ha még nem alakult ki benned a sok hazugság hatására, hogy megpróbálj józanul gondolkodni.