Hatalmas gázfelhő veszi körbe galaxisunkat

ELTE oldaláról:
(http://astro.elte.hu/icsip/extra_galaktikus/nagylepteku_strukturak/index.html)
galaxisokban az anyag jellemzõ sûrûsége 10^-24 g/cm3.
Ezek szerint, plusz az elõbbi számolás alapján a halo sûrûsége:
10^(-24)/3000 g/cm^3


Fõként hidrogénbõl áll, ezt írják.
1 mól hidrogénatom tömege 1,00794 gramm.
1 mól 6,022045·10^23 db.

Ezek szerint körülbelül 10^(-24)/3000*6,022045·10^23 db hidrogén atom van a haloban köbcentinként.

Ez 2.00368*10^(-4).

Tehát egyenletes eloszlást feltételezve kb. 5000 köbcentire jut 1 db. hidrogén atom.

Tehát 1 köbméterre jut 200 darab hidrégonatom!

Ez annyira kevés, hogy soha sem fognak összeütközni, nem fogják elveszíteni az energiájukat, azaz nincs mitõl lehülniük.

Kis "okos" trollunk újra üzemben. Szegénykém.

Ekkora hõsugárzást, hogy a seggemben nem vettek eddig észre?
Azonkívül azért a sûrûség, csak kéne ekkora hõmérséklethez...
Valami rezgést érzek az erõben. Persze az is elképzelhetõ, hogy valamit a cikkíró kevert el.

Az igazi nevem meggondolom, hogy kinek hiszek... nasa (+partnerei) vs. willcox ..hmm

A cikk témája képtelenségnek tünik... mint sokminden más, amirõl aztán kiderült, hogy mégis igaz.

Ott van pl, a gáz közepén csücsülõ galaxis, azzal a néhány milliárd csillaggal!😉

"Azt hiszel, amit csak akarsz, de ez akkor is baromság. Addig is tanulj egy kis hõtant, mert láthatóan arról fogalmad sincs."

Te is!

Ott van pl a Nap koronája, ami nagyon ritka, a hõmérséklete viszont 1-2 millió K, miközben alatta a Nap felszíne csak pár ezer K-s!
Vagy a Föld légkörének egyik külsõ része a termoszféra, ahol 2000 K a részecskék hõmérséklete, a kezed azonban valszeg megfagyna ha kidugnád.
Ha kialakul egy egyensúlyi állapot, akkor ennek a galaxis körüli gáznak a hõmérséklete simán maradhat millió fokos akármeddig.

Az egyik legjobb hõszigetelõ valami amúgy a vákuum!😉
Ezért is lenne gond pl egy atomreaktor hajtású ûrhajó megépítése, ugyanis bazinagy hûtõfelületet, radiátort kéne hozzá építeni, mert csak a hõsugárzással adná le az energiát, mert nincs olyan hûtõközeg, mint itt a Földön a levegõ, vagy a víz!
A partra vetett bálnák, delfinek is általában a túl magasra szökõ testhõmérséklet miatt pusztulnak el, még akkor is ha a parton alacsonyabb a levegõ hõmérséklete, mint a vízé!

Szal nosza, a hõtannal érdemes megismerkedned, rengeteg érdekesség vár még rád!
😉

Az ûr hideg. Nagyon hideg. Ha nincs valami állandó energia, ami fûtené ezeket a ritkán elõforduló atomokat, akkor már hõsugárzással rég le kellett volna hûlniük.

Hatalmas gázfelhõ, vazze!!!???

Na sürgõsen tegye fel a kezét, hogy ki volt az!?
Addig is nyissunk ablakot.
😄

Az igazi neved nem mindentelhisz nagymama?

Hiába forró, de nagyon kis sûrûségû gázról van szó, talán köbméterenként egy atom pl. (nem néztem ennek utána, lehet hogy nagyságrendekkel kevesebb), szóval hiába olyan virgonc az az atom, ha csak nagy szerencsével tudunk beleütközni. Ez a gáz nem fõzne meg semmit, nem ez a gátja a galaxisközi ûrutazásnak 😊

te aztán megmondod a tutit, biztos jártál is ott és nem hidrogéngáz-buborék veszi körül a tejútrendszert hanem tejbegríz, ami már kihült

Nem tanultam hõtant, de nyugodtan megmondhatod, hogy mi a baj ezzel.
Én csak kiszámoltam, hogy mennyire lehet sûrû ez a halo.

A Tejútrendszer legnagyobb átmérõje 97.800 fényév, legnagyobb vastagsága 16.000 fényév. Ha hengernek becsüljük, akkor felülbecsüljük.
Tehát a Tejútrendszer kisebb, mint (97.800/2)^2*16.000 = 38.259.360.000.000 köbfényév.
A halo-t legalább 300.000 fényév átmérõjûnek gondolják. Ez legalább 4*pi*(150.000)^3/3 = 14.137.166.700.000.000 köbfényév.
Azaz a halóba legalább 350-szer beleférne a Tejútrendszer.
A Tejútrendszer tömegét 200-400 milliárd Naptömegnek becsülik, a halo-t 10-60 milliárd naptömegnek írják.
Azaz a Tejútrendszer tömege 8.5-ször akkora, mint a halo tömege, és a halo 350-szer nagyobb a Tejútrendszertõl.
Egységnyi terültre 3.000 -szer nagyobb tömeg jut a Tejútrendszerben, mint a halo-ban.

A kutatásban részt vett a NASA, az ESA, Japán stb. de az eredmény az hüyleség és csakis tévedés lehet, mert az sg fórumon azt mondták 😊

Nem ártana valami mást is felhozni indoklásképpen, azonkívúl, hogy túl forró a gáz...

senki687 +1 szerintem sem véletlenül állítják azt amit állítanak

"kemencében élünk?"
<#hehe>
Kamikaze - Isten hozott a földi pokolban
http://www.youtube.com/watch?v=LbdYge1cBsw

Azt hiszel, amit csak akarsz, de ez akkor is baromság. Addig is tanulj egy kis hõtant, mert láthatóan arról fogalmad sincs.

+1
a magas hõmérséklet csak tévedés lehet

Ha tévednek is, akkor sem hiszem, hogy olyan dologban tévednének, ami teljesen lehetetlen. Biztosan nem véletlenül állítják azt, hogy ilyen magas a hõmérséklete. Nyilván azért lehet ilyen magas a hõmérséklete, mert nagyon ritka ezért nem ütköznek, így nem veszítik el gyorsan az energiájukat sem, csak nagyon lassan.

Magyarán akkor mi elvileg egy kemencében élünk?😊

"szakszóval haló" - angolul halo.. ami aurát, glóriát, enyhén átlátszó ködöt, akármit csak nem a hálót jelenti.

a napnál több százszor melegebb gázfelhõt pedig nagyon nehezen értem hogyan alakulhat ki. egyrészt a napban in csak a korona iszonyú forró (15M°C), a napfelületet 5500 °C környékére becsülik. tehát egy annyira ritka gáznak amit csak most fedeztek fel, mi ad energiát? vagy itt a "hõ" fogalmát a gáz részecskéinek mozgási energiájából eredeztetik? a gravitáció elhanyagolható, tehát lehetnek igen gyorsak.. mert ha valóban olyan forró lenne, akkor az infra távcsöveken minden galaxisnak nagy foltként kéne égnie, mivel még a galaxis napjai sem olyan "fórróak" mint a köpeny a galaxis körül.

a féregjáratban hideg van

Valahogy elképzelhetetlennek tartom, hogy ilyen forró legyen. Mindenesetre ha igy van akkor kizárhatjuk a galaxisok között utazás lehetõségét. Nem mintha valaha is 300.000 fényévnyi távolság leküzdhetõ lenne...

Engem is érdekelne, hogy milyen reakciók mennek végbe az egyáltalán nem sûrû felhõben, hogy ilyen hõmérsékletet tart fent valószínûleg több milliárd éve. Ha sûrû lenne, gondolom már jóval korábban észlelték volna...

Már abból is látszik, hogy ez hülyeség, hogy ilyen magas a hõmérséklete (ha igaz egyáltalán). Miért nem hûl le? Nem indokolja semmi, hogy tartósan ilyen magas legyen a hõmérséklete.

Ezek szerint a "látható anyag-sötét anyag-sötét energia" arányokon módosításra van szükéség.
Ha ugyanis ekkora tömeget most vettek észre, akkor ezzel eddig nem számoltak. Az is meglep, hogy a halo hõmérséklete ilyen magas. Ha pl. a halo egy egy sûröbb foszlánya picit is érinti a földet, már rohamosan emelkedik a föld átlaghõmérséklete. Gondolom én, bár csak mint laikus vagyok benne.