A DNS nem egyenlõ a sorssal?

Carl Sagan az egyik könyvében felvetette, hogy vajon hogyan álmodunk sárkányokkal, mikor a mai ember még soha nem láthatott sárkányt. Ha jól emlékszem akkor õ a dinoszauruszokat hozta fel példának. Valaha az ember nagyon távoli elõdjében (vagy nem csak az emberében) annyira mély nyomokat hagyhatott az állandó harc a sárkányokkal, hogy erre a mai napig figyelmeztet minket az idegrendszerünk. Valamilyen szinten biztos, hogy kódolódnak az emlékek, ha nem is mind, de a legfontosabbak biztos.

Részemrõl tudom, hogy ebben a vitában az evolucionistáknak van igaza, engem egészen másvalami izgat. Mi azt feltételezzük, hogy a gének csak a fejlõdés strukturális információátvitelért felelõsek, de arra ki gondolt eddig, hogy mi van ha emlékeket is képes kódolni apáról fiúra? Szerintem ez is a gének feladatai között van. Ha pedig ez igaz, akkor kinyerve az információkat a kódokból, megtudható sokkal több dolog, mint eddig akár csak remélni mertük!

A hozzászólásai alapján, csak oda fér be. Nem lehet keresztény vagy budhhista és muzulmánnak sem hinném. De úgy isten igazából egyik ismert, vagyis inkább elfogadott valláshoz sem passzol amiket ír.
Ez az utóbbi megszólalása viszont árulkodó...
Ja meg a hülyesége is.
Narumon kartárs a minap leállt vele diskurálni ebben a témakörben és hatalmas türelmet tanusított, ennek a retardáltnak az irányába. Úgy látom, hasztalan.

Ez sok mindenre magyarázat.

"Igen, de be kell látnod, ha csak nem egybõl jelent meg egy teljesen röpképes szárny (ami ugye elvileg nem lehetséges az evolució alapján), akkor bizony egy nagyon hosszú idõszakon keresztül léteznie kellett egy olyan lénynek amelyiknek már volt szárnya de még nem tudott repülni sehogy sem.

Ráadásul ennek a lénynek a helyzetének egyre rosszabbodni kellett, hisz ahogy a szárny egyre alkalmasabb lett repülésre, úgy vesztette el a többi hasznos funkcióját a lény és ez egészen addig fokozodott amig képes nem lett a repülésre.
Pl. egy nagyméretü de még repképtelen szárnnyal igen nehéz lehetett elfutni más lények elõl (gondolj bele ha egy kibontott lepedõt kötnék utánnad, te sem tudnál elfutni az oroszlán elõt de még fára mászni sem).

Szóvl ez az a kérdés, amiben én jelenleg az evolució elméletben nem látom a választ, legalábbis ellentmondásos. "

Arra még nem gondoltál, hogy nincs szárnygén, meg karomgén, meg fülgén, hanem a DNS minden eleme csak fehérjéket kódol, aminek a hatására eltérõ sejtek jönnek létre, eltérõ módon osztódnak, és egy összetett rendszerben egy külalakot is létrehoznak, és adott esetben egy gén módosulásának csak mellékterméke a külalak változása? Jogy mondjuk olyan tulajdonságot is létrehozott az a gén, ami a szárny elsõ lépése volt, hogy jobb lett az anyagcsere vagy akármi? Hogy az elsõ lépcsõfok a szárny felé nem a repképességben volt jelentõs, hanem teljesen másban? Hogy a kezdetek kezdetén a végtag módosulása csak egy jelentéktelen mellékhatása volt a génmódosulásnak, és csak késõbb lett elõny a repülés szempontjából?

Szcientológus vagy mondtam!

A kérdésre pedig, hogy mire volt jó a mellsõ végtag, amíg nem volt alkalmas repülésre, szerintem nyugodtan lehetNE azt mondani, hogy semmire.
Vannak olyan madarak, amelyeknek a mellsõ végtagjai repülésre nem alkalmasak (futómadarak, pl. strucc), sõt olyan madarak is, amelyeknek egyáltalán nincsen semmiféle mellsõ végtagja, még a kezdeménye is hiányzik (ilyen volt pl. a moa, mára kiirtották õket).

Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezeket az állatokat be lehet illeszteni a madarak õse és a röpképes madarak közé (mert nyilván nem lehet)...
De! Igazolja, hogy biztosan létezik olyan ökológiai szerep, ökológiai niche, ami megengedi egy gerinces élõlénynek - jelen esetben egy madárnak -, hogy a mellsõ végtagjai eredeti, õsi funkciójukra is és repülésre is alkalmatlan, vagy teljesen nélkülözhetõ legyen.
Ehhez hozzájön még az is, hogy egy repülésre alkalmatlan mellsõ végtagnak a repülésen kívül lehet más funkciója is, pl. egyensúlyozás, párzási rituálé kelléke...
Ne felejtsük el, hogy a mellsõ végtag nem azért van, hogy - a madarak õsei esetén - a madarak majd egyszer repülni tudjanak vele, egyszerûen csak egy mellsõ végtag, amire vagy szükség van, vagy nincs. Ha nincs, mert a niche nem követeli meg, abban az esetben vagy teljesen/részlegesen visszafejlõdik vagy valamivé (röpképes madarak esetén repülésre alkalmas szervvé, szárnnyá) alakul.

Amúgy érdekes, pl. a Tyrannosaurus Rex-en senki sem akadt ki még (legalábbis én nem hallottam), hogy azok a kis kezek, ami neki voltak mégis mire jók? Mert abban az állapotában már elég korlátozott funkcionalitással rendelkezett... Akárcsak a madarak õsének mellsõ végtagja, ami "még" repülésre nem alkalmas. A T. Rex kezei pedig "már" nem voltak alkalmasak sok mindenre, valószínûleg hasonlóan a madarak õseihez, eredeti funkcióját elveszítette, nem volt rá szükség (legalábbis abban a formájában), és degenerálódott. Avagy alkalmazkodás a környezethez.

Nem teljesen értem, miért annyira kedvelt téma a madárszárny, ha evolúcióról van szó. Kb. minden nagyobb gerinces élõlénycsoport (osztályok, rendek szintjén) lényegesen eltérõ végtagtípussal rendelkezik (legalábbis amelyik gerincescsoportoknak már van végtagja)...
De az alapkoncepció mindig ugyanaz. Egy ötujjú végtag az alap, amit egyes meghatározott gének térben és idõben való különbözõ kifejezõdése (létrejön/nem jön létre a géntermék) szabályoz... és természetesen környezeti (a végtag kialakításában részt vevõ egyes sejtek és szövetrészletek számára környezeti), genetikán felüli, tehát epigenetikai elemek is szabályozzák a végtag kialakulását... A madarak 3 ujjú mellsõ végtagját (szárny) is az ötujjú végtagból származtatják (genetikai, evolúciós fejlõdésbiológiai alapon).

Ebbõl az "alap" ötujjú végtagból (pl. mint a békáké) a gerincesek törzsfáján felfelé haladva közvetlenül vagy közvetve alakultak ki a hüllõk különbözõ morfológiájú végtagtípusai is, az emlõsök különbözõ patás lábtípusai, a rovarevõk, rágcsálók, ragadozók stb. különbözõ lábtípusai, a fõemlõsök végtagtípusai, az emberszabásúak végtagtípusa, az ember keze, a denevér repülésre alkalmas mellsõ végtagja (szárny) stb is.

Mindegyik típusú végtag elég erõteljesen különbözik egymástól, mindegyiket ugyanannyi figyelem illeti meg, mint a madarak szárnyát. A legtöbb végtagtípus kialakulása hasonló bonyolultságú folyamat - a megjelenésüket és fiziológiájukat kialakító tényezõk nagyrészt ugyanazok csak genetikailag és/vagy epigenetikailag másképpen vannak szabályozva. (Kivéve persze egyes egyedi változásokat, pl. a genom egy relatíve nagyobb szakaszára kiterjedõ kereteltolódásos mutációkat, amelyek a madárszárny kialakulásához is vezettek.)

Akit nagyon érdekel a madár szárnyának kialakulása, annak ide belinkeltem egy ezzel foglalkozó, a kérdést genetikai alapon vizsgáló és tárgyaló, érdekes cikket.

Itt pedig egy szép kép:


-----
Ja, és nincsenek "átmeneti fajok". "Minden faj átmeneti"... A fajok csak az élõvilág pillanatfelvételei. Némely, rövid életû élõlények vagy pl. vírusok esetében ezt majdnem szó szerint is lehet venni. :)

A probléma független a szárny kialakulásától (ez csak egy példa volt), a probléma a nagymérvü változásokkal van kapcsolatban.
Egyszerüen az átmeneti fajoknak törvényszerüen olyanoknak kell lenniük amik hátrányos helyzetüek az elõzõ fajokhoz képest. Ez pedig szembe megy azzal az alapvetõ tézissel, hogy a evolució során a jobban alkalmazkodó fajok maradnak életben.

Egyébként a fentiek még az emberi találmányok "evoluciójánál" is igaz, az elsõ autó sokkal rosszabb volt mint a lovaskocsi, az elsõ repülõ mint egy autó és igy tovább. Csak az emberi találmányoknál van egy külsõ erõ, az ember, ami elõre mozgatta õket akár önfeláldozás árán is.

Az evolució viszont elutasitja a teremtést, ebbõl következõleg kell lenni még valamilyen jelenleg ismeretlen mechanizmusnak, ami biztositja hogy az átmeneti fajok túléljenek.

"De ha nem azon gondolkodsz, hogy hogy nem lehetett (minél több ilyet keresel, annál jobban hihetsz abban, hogy van más is amit nem tudunk, nem túl okos hozzáállás én azt gondolom, de te dolgod), hanem azon, hogy hogy lehetett, és máris el tudsz képzelni a többi, jobban ismert tulajdonságok/szervek kialakulása alapján lehetséges magyarázatot. "

Höjj de érdekes, hogy a kritikus gondolkodás, a kérdéses pontok feszegetése a témától függõen van okos vagy buta dolognak tartva :)

Amúgy itt egy érdekes link, ami talán magyarázat:
http://www.newscientist.com/article/dn13683-evolution-myths-half-a-wing-is-no-use.html

Ami nagyon aranyos az oldalban, hogy két cikkel arrébb (
http://www.newscientist.com/article/dn13639-evolution-myths-evolution-is-limitlessly-creative.html
)
pont az író maga hivatkozik arra, hogy a "köztes" szervek nem jók semmire :)

Értitek, ha akarom kifordítom, ha akarom befordítom.

"Ráadásul ennek a lénynek a helyzetének egyre rosszabbodni kellett, hisz ahogy a szárny egyre alkalmasabb lett repülésre, úgy vesztette el a többi hasznos funkcióját a lény és ez egészen addig fokozodott amig képes nem lett a repülésre."

A madarak szárnyának kialakulása valóban nem egy egyszerû kérdés (erõteljesen vitatott terület mellesleg, persze az evolúció keretein belül), ami a probléma vele, hogy k*va régen zajlott le, jelentõsen más környezetben, és nagyon kevés "átmeneti" fossziliát találtunk, amibõl egyértelmûen lehet következtetni arra, hogy csakis egy viszonylag rövid idõtartományban voltak elõnyösek a "köztes állapotok" (hamar kihaltak, amikor már kialakult a valamilyen szinten repülésre, vagy legalábbis siklásra alkalmas szárny).
De ha nem azon gondolkodsz, hogy hogy nem lehetett (minél több ilyet keresel, annál jobban hihetsz abban, hogy van más is amit nem tudunk, nem túl okos hozzáállás én azt gondolom, de te dolgod), hanem azon, hogy hogy lehetett, és máris el tudsz képzelni a többi, jobban ismert tulajdonságok/szervek kialakulása alapján lehetséges magyarázatot. Persze erre lehet írni (Tau írja is mindig), hogy csak találgatás az egész, és ebben az esetben igaza is van (bár õ mindenre ezt írja, abban már nincs), miután nem tudunk visszamenni az idõben sokmillió évet, modellezni is teljesen esélytelen, mert az akkori élõvilág kis százalékát ha ismerjük.
A szárny kialakulása lehet, hogy mindigis csak ötletelés marad.

"...meg csak találgatás az összes teória..."

<#nevetes1>

Igen, és a világ ilyen egyszerûen mûködik. Tényleg a többi ember a hülye, és nem te, mert fölöslegesen törik a fejüket.

Mindenkit fikázol, hogy nem tudhatja, mert még nem élt akkor, meg csak találgatás az összes teória, de te biztosan, és szilárdan tudsz mindent.

A HIPPOKRITÁT hány p-vel írják?

TTW: De az élõvilág teremtõjének is kellett valahogy keletkeznie, nem?
TTW (74): Láttad a Milói Vénusz szobrocskát? Nem éppen nádszál alak. És a kõkorban nem nagyon vetette fel az ennivaló az embereket. Ha ma olyan társadalmat nézel, ahol az éhezés mindennapos, ott bizony komolyan irigykednek a kövérekre. Mert õk asikeresek. A csajok meg a sikeresekre buknak. A vékony alkat bizony csak az utóbbi 70-80 évben kezdett hódítani, mióta a divattervezõk közt elszaporodtak a saját nemük iránt rajongók, és a modelleknek fiatal fúkra kellett hasonlítani.
torreadorz: Az IQ-val talán nem a legjobban fejeztem ki magam. IQ és EQ (érzelmi hányados) egyaránt komolyabb agyat igényel.
Hogy állatvilágból vett példát vegyek: A csimpánzoknál a legtöbb nõt az alfa, a csapatvezér kapja meg, illetve azok, akiknek megengedi. Viszont nem mindig a legerõsebb hím a vezér, mert nemegyszer láttak a kutatók arra példát, hogy egy gyengébb hím összeszedett elég támogatót, majd elkergette a korábbi vezért. És a támogatók összeszedése komoly elõzetes "munkát" igényelt.

Mikor és kinek sikerült egyenlõséget tennie az IQ ("okosság") ill. a jólneveltség/kedvesség közé? Tök különbözõ dolgok.

Vannak nem túl okos, de érzékeny, kedves emberek, meg olyanok is, akiknek vág az esze, mégis tök bunkók és önzõk.

"Tisztán teremtett univerzumhoz képest ez nem túl nagy pazarlás?"

Nem.

Mellesleg, én az élõvilág mesterséges voltának vagyok a híve.
Az Univerzum eredete itt irreleváns.

"A kõkorban ki volt a vonzó? A kövér, mert annak bõven volt ennivalója, tehát valamit nagyon jól csinált."

Te már éltél a kõkorban is?
Vagy honnan szeded ezt a badarságot?

A példa kicsit sántít. Bizonyos embercsoportot leszámítva idiótáknak nincs pénze motorra, meg a többire sem. Viszont attól, hogy sikeres és okos, még lehet bunkó.

Mondjuk nem nagyon járok szórakozó helyekre...

Attól hogy valaki okos még nem lesz sem viccelõdõ sem nevettetõ, sõt, általában a magas IQ-val rendelkezõ emberek sokszor visszahúzódóak, magukba fordulóak, nehezen oldódnak társaságban fõleg ismeretlenek között.

De ebbe nem akarok belemenni, bárki aki járt szórakozohelyen, az pontosan tudja hogy a nõk nem a magas IQ-jú pasikra buknak, sõt az IQ az valahol a 120. helyen van egy nõ listáján mint fontos dolog egy pasiban. Ellenben a pénz, anyagi javak (autó, motor, lakás), kinézet az benne van az elsõ 5-ben.

Amúgy ha nem hiszed tégy egy próbát és menj oda egy szórakozóhely elé valami menõ sportmotorral és legyél kõbunkó, egy másik alkalommal meg 3 fizika könnyvel és mutatkozz nagyon intelligensnek. Meglepõ dolgokat fogsz tapasztalni.

TéTeVe, miért a te érveidnek mennyivel több az alapja? "Ez csak így lehetett, mert máshogy túl fárasztó végiggondolni. A világot teremtették, mert csak így lehet ilyen bonyolult." De ha ez igaz, akkor miért van annyi másik halott, kietlen üres világ? Tisztán teremtett univerzumhoz képest ez nem túl nagy pazarlás?

Vagyis jó fizikai megjelenés és/vagy jó megélhetés. Ne a mai társadalmat nézd. A kõkorban ki volt a vonzó? A kövér, mert annak bõven volt ennivalója, tehát valamit nagyon jól csinált. Ezen kívül az a vonzó, akinek jó a külseje (az tartjuk vonzónak, aki szimmetrikus külsõvel rendelkezik. A betegségek rontják ezt a szimmetriát, tehát a jól kinézõ alaknak jó az immunrendszere, amit a nõk érdemesnek tartanak beszerezni a gyerek számára:). Viszont ha azonos külsõvel/pénzzel indulnak, akkor ki a választott? A böfögõ, vagy aki viccelõdik velük/megnevetteti?

Menjél be bármelyik szórakozóhelyre, majd meglátod hogy a bomba nõk kire buknak (jóképü/gazdag/bunkóparaszt)

Biztos vagy benne?
A jó dumához IQ is kell. Õseink is szerették beledumálni magukat a nõk lábai közé :)
Valamint a nagyobb IQ több kaját is jelentett (meg nagyobb fogyasztást)

"Viszont a növekvõ IQ vonzó lehetett a nõstényeknek."

Ezen most elmosolyodtam. Akkor azóta sokat fejlõdtek visszafelé :)

Ötletelés.
-hat, -het, -höt....
az evolúciós elmélet így magyarázza a dolgokat.
Ezt az ötletelést tanították meg a tudásra éhes gyerekeknek az iskolában és látható, hogy sokaknak mennyire jól megy.

Bármikor levezetik, hogy a kolibrinek mitõl gyorsult úgy fel a szárnymozgása és, hogy az miért elõnyös evolúciós szempontból.<#nevetes1>

A szárnyas lények biztos, hogy nem a szavannán, hanem inkább erdõben fejlõdtek ki. Kb olyan lehetett az indulás, mint a repülõmókus. Eleinte csak siklásra, az ugrások meghosszabítására volt alkalmas, majd az egyre nagyobb, specializáltabb siklólebenyek egyre nagyobb távokat és jobb manõverezést tettek lehetõvé. A talajról felszállás valószínûleg az utolsó lépcsõ volt.
Az emberi agy méretérõl pedig: egyre többen gyanítják, hogy a fajlõdésünknek egy meglehetõsen hosszú szakasza nem a szárazföldön, hanem a part menti (védett) szigeteken zajlott, ahol a nagyobb koponya nem jelentett akkora hátrányt. Viszont a növekvõ IQ vonzó lehetett a nõstényeknek.

Te elhülyülésnek nevezed, én meg felvilágosodásnak.<#wink>

"Most is vannak olyan állatok, amik nem tudnak repülni, csak siklani."

Igen, de be kell látnod, ha csak nem egybõl jelent meg egy teljesen röpképes szárny (ami ugye elvileg nem lehetséges az evolució alapján), akkor bizony egy nagyon hosszú idõszakon keresztül léteznie kellett egy olyan lénynek amelyiknek már volt szárnya de még nem tudott repülni sehogy sem.

Ráadásul ennek a lénynek a helyzetének egyre rosszabbodni kellett, hisz ahogy a szárny egyre alkalmasabb lett repülésre, úgy vesztette el a többi hasznos funkcióját a lény és ez egészen addig fokozodott amig képes nem lett a repülésre.
Pl. egy nagyméretü de még repképtelen szárnnyal igen nehéz lehetett elfutni más lények elõl (gondolj bele ha egy kibontott lepedõt kötnék utánnad, te sem tudnál elfutni az oroszlán elõt de még fára mászni sem).

Szóvl ez az a kérdés, amiben én jelenleg az evolució elméletben nem látom a választ, legalábbis ellentmondásos. Ugyanis az meg azt mondja hogy az erõsebb, de legalábbis a jobban alkalmazkodó faj marad életben. Viszont az ilyen nagy váltások ezzel ellentétesek, ki kell alakulnia egy olyan átmeneti fajnak amelyik _már nem_ élvezi a nem átalakulú társai elõnyeit, és _még nem_ birtokolja az átalakult forma új elõnyeit. Gyakorlatilag az átalakulás végéig ez egy gyengébb faj mint a többi, mégis õ lesz a túlélõ.

És ez igaz minden nagy váltásra, ahogy irtam, az embernél is a megnövekedett agyméret és koponya rengeteg hátránnyal járt (gondolj csak a szülésre), de többszáz ezer éven keresztül semmi elõnnyel amig rá nem jött az õsember az eszközhasználatra vagy a tüzre. Tehát itt kell lennie valamilyen olyan mechanizmusnak amit az evolució elmélet jelenleg nem ismer, nem ir le.

„Ez a folyamat is Gauss-görbe szerint megy végbe, ha az idõben ábrázoljuk azoknak az embereknek a számát, akik belátták az evolúciós elmélet lehetetlenségét.”

igen nekem is feltûnt az elhülyülés fokozódó mértéke <#nevetes1>

Tévedsz, mint mindig.<#wink>

Tau az sg egyik fõtrollja. Azért van itt, hogy röhögjünk rajta. Egyébként a stílus kíésrtetisen emlékeztet több bannolt egyénre is. Szerintem valaki n+1-dik álregje...

<#duma>

A világ nem egy ovis kivágósablon gyûjtemény, amibõl csak azokat a formákat vágod ki, ami tetszik - ami alátámasztja az elképzeléseidet.
Ennek ellenére ezt is megteheted, de sok értelme nincs.

"Semelyik tudományág nem dõlne meg alapjaiban."
Nem, csak a biológusok, geológusok, archeológusok, kémikusok, fizikusok (bármilyen hihetetlen, a termodinamika is), kozmológusok és még sorolhatnám; gyakorlatilag a Nobel-díjas tudósok nagy részének eredményeit dobhatnánk ki a kukába.
Úgy lehet ilyet leírni, hogy az evolúció igazolása ezen okos emberek tudományos eredményeinek gyakorlati felhasználásán alapulnak. Tudod. kísérletek különbözõ tudományterületek metodikáival és eszközeivel, amelyek e tudósok nélkül nem léteznének.

Pl. CSAK a kormeghatározást lehet biológiai (pl. fák évgyûrûi), geológiai (pl. földtörténeti korok jellemzõ kõzetrétegei), archeológia (pl. ezen kõzetrétegekhez egzaktan kapcsolható fosszíliák), fizikai (pl. radiokarbon kormeghatározás) stb. alapokon végezni, amelyek igazolhatják, és igazolták egymás eredményeit, illetve az igazolandó elméletet is. Ha az eredmény ennek ellenére hamis, akkor bukott az egész tudomány. Azt hiszem, ezt nem nehéz belátni.

A biológusoknak az evolúció olyan, mint a csillagászoknak a világûr. Elég furcsa lenne, ha nem létezne... ;)
De azért hajrá, hajtogasd csak, hogy világûr nem létezik. "Nem vak ez a ló, csak bátor."

Az értelmetlen betû- és szmájlikaratét pedig itt befejezném és a továbbiakban (is) kihagynám.

ha teves amit elertek, igen is, ki kell dobni, de nem hinnem h minden semmis lenne meg akkor is ha vlmikor bebizonyosodna h darwin vlmit elnezett

darwin tudtommal a fajok eredeterol ir nem az elet keletkezeserol, az, h vlki mestersegesen letrehozott es tok mashogyan fejlodtek ok ki, tok mind1, letezik evolucio, mert ha nem letezne akkor nem valtoznank

darwin ha nem is az elet eredetet de a fajoke redetet jol irhatta le, ami a celja is volt, nem megmagyarazni h a semmibol h lett vlmi

"Nem csak a biológia, gyakorlatilag minden tudomány alapjaiban dõlne meg, ha az evolúciós elméletrõl kiderülne, hogy hülyeség, .."

Na, ez a mondat tényleg hülyeség.<#nyes>

Hogy lehet ilyet leírni...?<#vigyor2>

Semelyik tudományág nem dõlne meg alapjaiban.
Csak az evolúciós elmélet fog megdõlni.
Ennyi.
Ugyanúgy érvényesek maradnak a biokémiai reakciók, mint most.
Csak te leszel nagyon szomorú...<#rinya>

".. mert akik ebben az irányban okoskodtak mind tévúton jártak, hülyék voltak egytõl egyig, és aminek az életüket szentelték, az nem ért egy pofa bagót sem."

Sose mondtam ilyet.
Viszont tényleg tévúton jártak.


"...de kijelenteni, hogy mindenki hülye aki bármit elhisz az evolúcióból..."

Hát ez meg milyen marhaság már?
Mondtam én olyat, hogy az evolúcióhívõ tudósok által az evolúció szellemében tett kutatási eredmények hülyeségek?
Hát nem.
Pontosan ezen tudósok kutatási eredményei fogják végérvényesen megbuktatni az evolúciós elméletet.<#heureka>

Nem csak a biológia, gyakorlatilag minden tudomány alapjaiban dõlne meg, ha az evolúciós elméletrõl kiderülne, hogy hülyeség, ugyanis már kb. minden máig létezõ és erre alkalmas fizikai, kémiai, biológiai módszerrel igazolták az evolúciós elméletnek nevezett tudományos elméletet.
Nem is beszélve arról, hogy pl. biológusok milliói döbbennének rá, hogy az elmúlt (csak mondok valamit) 60 évben nem kutattak semmit, mert a kutatási módszereik egy része (amelyekben az evolúció "eszközeit" is felhasználják) nem is léteznek. ;)
Az ebben a cikkben szereplõ kutatás sem létezik, ha nincs evolúció... Pedig tudom, hogy létezik, mert most olvastam el. :D

Maradjunk annyiban, hogy az új kutatási eredmények a jóval pontosabb "hogyan"-ra adnak választ, és rengeteg új kérdést vetnek fel, amit kutathatunk, mi pedig ennek természetesen nagyon örülünk... :)

Ez az! dobjunk ki évszázadnyi tudományos kutatómunkát a szemétbe, mert akik ebben az irányban okoskodtak mind tévúton jártak, hülyék voltak egytõl egyig, és aminek az életüket szentelték, az nem ért egy pofa bagót sem. Rossz az élõlények rendszertanával, vagy törzsfejlõdésével foglalkozó összes tanulmány, hiteltelen az anatómia, a morfológia, a biokémia, mert minden tudományos szaktekintély hülye, csak te tudod a frankót!

Nem lenne szebb azt mondani, mint torreadorz, hogy szép, és jó, amikre ezek eddig rájöttek, de még mindig van mit tanulni a minket körülvevõ világból?

Biztos, hogy egyetlen ember által felállított elmélet sem takarja pontosan a valóságot, mert nem láthat át senki minden körülményt, de kijelenteni, hogy mindenki hülye aki bármit elhisz az evolúcióból az hülye, az ugyanolyan nagy melléfogás, mint kijelenteni, hogy biztosan ezer százalék, hogy az evolúció úgy és abban a formában helytálló elmélet, ahogy azt ma ismerjük.

Most is vannak olyan állatok, amik nem tudnak repülni, csak siklani.
Életképes, nem repül, de minél közelebb kerül a repüléshez, annál jobban/tovább tud siklani, amivel valószínûleg növeli a túlélési esélyeit. Tehát fejlõdnek benne a repüléshez szükséges képességek.

És voltak karmai a madarak õsének számító Archaeopteryx-nek.
Mint ahogy ma is van olyan röpképes madár, aminek vannak karmai, bár ha jól emlékszem csak a fiókáknak.

1-2 évtized és az evolúciós elmélet végleg megbukik.

Persze, nálam már régen megbukott. <#nevetes1>

Ez a folyamat is Gauss-görbe szerint megy végbe, ha az idõben ábrázoljuk azoknak az embereknek a számát, akik belátták az evolúciós elmélet lehetetlenségét.

"Elméletileg ha át akarod vinni a harry potter összest egy haverodnak floppyn, akkor bizonyos elméletek szerint bármikor "megsérülhet" úgy az adat hogy amikor beolvassátok a lemezt, akkor a Rómeó és Júliát kapjátok végeredményként"

Szerintem megfogtad a lényeget, csak épp ellenkezõ szempontból. Ugyanis a valóság az (a példádat figyelembe véve), hogy az emberek szeretik a harry pottert és a rómeo és juliát is. Azonban a kettõ közti zagyvaságot nem, dobnák ki a kukába egybõl.

És itt a bibi az evolució elmélettel, az ámenetek kezelésével. Ha pl. a repülést vesszük, ahhoz hogy egy repülõ állat életképes legyen, _egyszerre_ kell szárny, kikönyitett csontozat, nagykapacitású tüdõ, "sassszem", 3D agyi navigálási képesség és igy tovább.

Ezek nélkül nem hogy az új funkció nem müködik, de a régiek sem. pl. Képzelj el egy állatot karmok helyett szárnnyal, de még nem tud repülni... Nemhogy repülni nem tud, de még a annyire sem életképes mint a szárnynélküli társai...

Egyébiránt ugyanez igaz az emberre. A nagyméretü agy egy csomó problémát okozott a szüléstõl kezdve, a fejletlen utodokon át a menekülési képesség lecsökkenéséig, ámde az intelligencia erõssége mint pl. eszközhasználat csak sokkal sokkal késõbb jelent meg.
És ez megfigyelhetõ mindenféle váltáskor, egyszerüen van egy nagyon hosszú idõszak amikor a változás elõnye még nem jelentkezik, ellenben a hátránya már igen.

Szóval vagy az van, hogy a váltáshoz szükséges képességek _egyidejüleg_ jelennek meg, ami érdekes kérdéseket vet fel, vagy az evolució nem úgy müködik ahogy gondoljuk.

Ezt az egészet úgy lehetne talán kicsit jobban megismerni, ha klónoznánk 1000 példányban valakit. A klónok génállományát pedig kicsit változtatgatnák. De ezt egy liberális demokráciában legálisan nem fogják tudni megcsinálni. Ami érdekes kérdéseket vet fel a tudomány és a társadalmi rend kapcsolatáról, annál is inkább mert hosszútávon az emberiségnek mint fajnak a túlélése egyértelmûen függ attól, hogy mennyire jól ismerjuk a genetikát, saját génkészletünket.

Másrészt, ha a génállomány tényleg egy összetett program, akkor bizony teljesen jogosak az itteni felvetések. Pl. egy programot nem lehet statisztikailag elemezni. Nem hatékonyabb, nem attól hatékonyabb az egyik program, mint a másik, csak mert az egyikben ABC-nek nevezik a változókat, amit a másikban XYC-nek, még ha a statisztika miatt ez is fog kijönni.

Én remélem, hogy a tudományban ez kierõszakol egy paradigma váltást. A tudomány fejlõdése több száz évig az Occam borotvája elvre épült, ami egyszerû gép jellegû folyamatoknál mûködik. Komplex rendszereknél viszont értelmetlen válaszokat ad.
Az SG fórumain soxor felbukkanó evolúcia vs. kreacionizmus vita is ha kisarkítjuk errõl szól. ásképp megfogalmazva: egyszerû folyamatok létrehozhatnak-e összetett komplex rendszereket, vagy csak komplex rendszerek/mintázatok szülhetnek, hasonlóan komplexeket, vagy inkább egyszerûbbeket?

"EZ mind szép és jó.. most már tudjuk hogy alakult ki a FÖLDÖN az élet, de azoknál hogy alakult ki akik itt kialakították?"

Az ilyen pánspermia elméleteknek nem annyira az a lényege, hogy hogyan keletkezett az élet, hanem az, hogy nem feltétlen pont ezen a bolygón kellett kialakuljon az élet, hanem bárhol a világegyetemben. Tehát az élet keletkezésének "valószínûtlenségét" oldják azzal, hogy nem csak a Földön keletkezhetett.

Én magam nem támogatom ezt az elméletet persze, de azért van benne némi ráció.

wiki:
http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1nspermia
http://en.wikipedia.org/wiki/Panspermia

A nemesítés célja lehetne az, hogy mostoha körülmények között is jól éljen a növény. Viszont nem ez az elsõdleges szempont. Ma is létezik vadbúza...

Viszont ameddig a búza, mint haszonnövény megkapja a szükséges törõdés és nem kell a mélyvadonban termesztenim addig a nemesítõ elsõdleges célja a szemkihozatal növelése.

Vagy inkább mintha binárisból akarnák visszafejteni egy program forráskódját.
Egyes részek mûködésére rájönnek, de a feltételkapcsolók sokasága rejtély. És még ott vannak a kommentek, easter eggek, vagy simán a tele a tököm üzenetek.
A nyilvánvaló elemek (fehérjék kódolása) megvannak, de hogy indító és leállítókapcsolók, illetve milyen feltételekkor melyik kapcsoló mûködjön, ahhoz nagy munka kell. Ráadásul vannak olyan dupla kódolások, ahol a DNS ugyanazon szakasza több fehérjét is kódol, csak nem mindegy, hogy melyik végjelzést veszi figyelembe az átírás.

Fõleg annak tükrében, hogy csak pár éve fedezték fel, hogy a DNS négy betûjele helyett inkább öt van, de úgy, hogy az egyiknek két változata van, ami idõnként átvált egymásba, mintha egy kapcsoló lenne. Na jó, akkor négy és fél.

Pedig az alapötlet bugyutaság. A történelmet mindig csak utólag lehet úgy értelmezni, hogy törvényszerû és logikus volt a dolgok menete. Mondok egy példát. Elég, ha egy ember úgy döntött volna, hogy elõkapja a pisztolyt és fejbe lövi Hitlert egy térkép feletti tervezgetésnél, másképpen alakul a történelem, de olyan szinten, hogy mi meg sem születünk.

de akkor, pont most irtad le, h lehetseges mestersegesen befolyasolni a genomunkat:D

"Úgy értem a gének kevésbé determinálják a betegségeket mint eddig hitték,vagy inkább jobban és a környezeti hatások kevésbé esnek latba? Mert a címbõl az jön le hogy kevésbé a cikkben meg inkább az hogy szinte minden meg van írva a génben és sokkal több múlik rajtuk mint a környezeti hatásokon."

Ezt úgy értsd, hogy kezdik belátni, hogy statisztikai eszközökkel próbáltak visszafejteni egy olyan "kódolást", ami nem matematikai elven mûködik, mint egy számítógépes kód, ezért esélyük sincs arra, hogy valaha is megfejtsék a tényleges mûködését. Mert ahhoz az kellene, hogy ismerjenek minden fizikai és kémiai folyamatot tökéletes szinten, és lemodellezzék az összes atomot, ami a folyamatokban részt vesz, és milliomod másodpercenkénti részeredményeket számoljanak évszázados távlatban. És ebbe azt is értsd bele, hogy idõnként keresztül repül rajtam egy müon. Fe, ha erre képesek is lennénk, akkor jön a csavar, hogy kvantumfizikai véletlenek is vannak, így minden pillanatra jutnak elágazások.
A feladat annyira könnyû, hogy mint úgy idõjárást elõrejelezni, hogy egy adott pillanatban hány oxigénatom, vízmolekula, stb. lesz egy adott köbméterben, és darabonként milyen sebességgel rendelkeznek, milyen irányvektorral.

Ebbõl az egészbõl nekünk csak a statisztika marad ami tévedhet, valós megértés az nem lesz.