#84
A kérdésre pedig, hogy mire volt jó a mellső végtag, amíg nem volt alkalmas repülésre, szerintem nyugodtan lehetNE azt mondani, hogy semmire.
Vannak olyan madarak, amelyeknek a mellső végtagjai repülésre nem alkalmasak (futómadarak, pl. strucc), sőt olyan madarak is, amelyeknek egyáltalán nincsen semmiféle mellső végtagja, még a kezdeménye is hiányzik (ilyen volt pl. a moa, mára kiirtották őket).
Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezeket az állatokat be lehet illeszteni a madarak őse és a röpképes madarak közé (mert nyilván nem lehet)...
De! Igazolja, hogy biztosan létezik olyan ökológiai szerep, ökológiai niche, ami megengedi egy gerinces élőlénynek - jelen esetben egy madárnak -, hogy a mellső végtagjai eredeti, ősi funkciójukra is és repülésre is alkalmatlan, vagy teljesen nélkülözhető legyen.
Ehhez hozzájön még az is, hogy egy repülésre alkalmatlan mellső végtagnak a repülésen kívül lehet más funkciója is, pl. egyensúlyozás, párzási rituálé kelléke...
Ne felejtsük el, hogy a mellső végtag nem azért van, hogy - a madarak ősei esetén - a madarak majd egyszer repülni tudjanak vele, egyszerűen csak egy mellső végtag, amire vagy szükség van, vagy nincs. Ha nincs, mert a niche nem követeli meg, abban az esetben vagy teljesen/részlegesen visszafejlődik vagy valamivé (röpképes madarak esetén repülésre alkalmas szervvé, szárnnyá) alakul.
Amúgy érdekes, pl. a Tyrannosaurus Rex-en senki sem akadt ki még (legalábbis én nem hallottam), hogy azok a kis kezek, ami neki voltak mégis mire jók? Mert abban az állapotában már elég korlátozott funkcionalitással rendelkezett... Akárcsak a madarak ősének mellső végtagja, ami "még" repülésre nem alkalmas. A T. Rex kezei pedig "már" nem voltak alkalmasak sok mindenre, valószínűleg hasonlóan a madarak őseihez, eredeti funkcióját elveszítette, nem volt rá szükség (legalábbis abban a formájában), és degenerálódott. Avagy alkalmazkodás a környezethez.
#84