Fokozódik a Higgs-téria, bajban a standard modell
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
-Összekeversz valakivel, hombre.
Idézd be azt ahol olyat írtam, hogy a világunk nem tágul.
Aztán folytathatjuk ha akarod.
Ezzel egyetértek, csak tudod nem az én felfogó képességemmel van a baj, hanem azzal, hogy handzsázol, és magad sem tudod mit írsz. Tartalom nélkül pakolgatott a szavak egymás után, meg kitalálsz mindenféle szógazokat, aminek magad sem tudod az értelmét. Így akarsz te kommunikálni? Így.
Nem kerültem a választ, nem tudom mit nem értesz azon, hogy a világegyetem tágul? A galaxisok közti tér nõ, ennél egyszerûbben nem tudom neked elmagyarázni, a probléma szerintem az amit már írtam: fogalmad sincs mit jelent a tér, még csak kisiskolás szinten sem, lásd térfogat. De ez a te problémád.
Szemmel láthatóan fogalmad sincs mirõl beszéltem.
De ez legyen a te problémád.
Olvasd el újra és újra, talán megérted.
Szerintem van esélyed.
A fizikában meg nem számít. :xD
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
Csak én emlékszem rosszul hogy az einsteni fizikában a sebesség hatással van mindenre, na jó szinte mindenre. Ezt most lokalitásra redukálni durva. Mekkora is a lokalitásunk? Egy falu, Föld, galaxisunk, vagy mi? Ha van lokalitás akkor máris megbukott a jelenlegi fizikai tudásunk...
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
Prímíven megfogalmaz, a tér tágulása az anyagi dolgok helyének növekedése.

Infinitum non creata.
Wow minden fizikusnak! Tudás minden felett...
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
Hogy is szól a mondás? “Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” Churchill
„Nem az kever bajba amit nem tudunk, hanem amirõl hisszük hogy igaz de mégsem az.”
Tehát mindenütt fotonok vannak.
-A tér nem ír le semmit.
Egy tömeg mellett el lehet menni egyenes mentén is, ez mindössze energetikai kérdés.
Ha a tér valóságosan görbe lenne akkor nem energetikai kérdés lenne, akkor csakis a tér görbületét követve lehetne haladni.
A fény nyilván nem fektet be energiát, a legkisebb energiaállapotban akar maradni. A gravitációs térben a legkisebb energiaállapot görbült utat jelent.
A fény szemszögébõl persze lehet azt mondani, hogy számára a tér görbe.
Kérdésem továbbra is hozzád, hogy a közelünkben vagy távol gyorsabb e a "tér tágulása".
(A tér helyett persze én inkább anyagot mondanék, mivel tér önmagában nem létezik, a teret az anyag határozza meg, mint ahogyan minden mást is, hiszen ez egy anyagi Világ).
1., egy optikai eszköz segítségével (prizma, optikai rács, lézerfésû, stb.) a galaxis fényét spektrumaira bontani
2. gerjesztett atomok színképvonalaihoz a megfelelõ atomot, iont párosítani
3. végül az nyugvó fényforrás színképét elosztani a mért fényforrás színképével (nagy távolság esetén a relativitás elméletet is figyelembe véve), vagyis 1 + Z = nyugvó/megfigyelt
Nem bonyolult igaz? ;)
Annyi bizonyos semmit nem értettél abból amit mondtak neked. A tér nem Euklideszi geometriát ír le. A geometria a világegyetem a homogenitás kérdésének eldöntéséhez kell, nem a vöröseltolódáshoz. Egyébként meg természetes, hogy vannak aki nem értenek egyet tágulva gyorsulással, üdvözöllek a tudomány világában!
Infinitum non creata.
Valójában a gyorsulva tágulást a Doppler-effektus segítségével számolják valahogy, de ebbõl már semmit sem értettem meg. Még egy fontos dolog, nem minden fizikus fogadja el a gyorsulva tágulást ténynek, vagyis nem is létezik erre korrekt bizonyíték.
Csak a sebesség lesz ismét és azonnal a vákuumbéli mint az korábban volt a vákuumban mielõtt belépett volna egy más, vákuumnál sûrûbb közegbe.
Ha a fotonok röpködnének ez nem lehetne így.
Infinitum non creata.
...és mi lesz a veszteséggel?
A sebesség viszont azonnal ugyanannyi lesz ha ismét kilép a vákuumba.
Nem minden esetben (optikai aberrácio), fõleg, ha az egyik lencsében méred.
Infinitum non creata.
És ennyi kifogásolnivalót tudsz kiemelni abból, amit írtam, hogy egy háromszög egyik csúcsát B-vel jelöltem?? Mert te mégis mivel jelölölnéd? Piros kismacskával? Akkor ha már ebbe kötöttél bele, mond meg, mivel illet volna jelölnöm a hárömszög egyik csúcspontját, ha B nem tetszik?
B=ösrobbás helye, F = Föld, O1 = objektum látszólag, O2=másik objektum látszólag. BFO1 szög mérhetõ, BFO2 szög is mérhetõ. FB, FO1 és FO2 szakaszok hossza mérhetõk.
c1 := BO1, c2 := BO2 cosinus tételbõl számolható. O1 objektum B-bõl O1-be kerülés ideje t1=(õsrobbanás hány éve volt-O1 hány fényév távolságra van). O2 B-bõl O2-be kerülsésének ideje t2. t2 = (õsrobbanás hány éve volt-O2 hány fényév távolságra van). Ekkor c1, c2, t1, t2 számolhatóak. Ha c1/c2 < t1/t2, akkor gyorsulva tágul.
Szóval kiszámolható a vöröseltolódás teljes kihagyásával is, mert a távolságméréshez nem szükséges.
Köszönöm a vitát. Szerintem tanultam belõle.
Irasidus: Ez biztos? Mert szerintem a tér tágulása a két objektum egymástól való távoládását vonja maga után, ami pedig pontosan a Doppler-effektus lényege. Ha nem pont így hívják, a jelenség akkor is teljesen analóg a jelenség.
Mutass már nekem akkor valami olyan írást, ahol nem a vöröseltolódásra alapozzák a sötét energia létezését, mert olyannal én még nem találkoztam. Ettõl persze létezhet, csak mutass egyet légy szíves, mert a google-vel sem találtam. Minden magyarázat a vöröseltolódásra volt visszavezethetõ, amivel én találkoztam.
Fogalmad sincs, hogy miért kellene feltételezni ezt a fény "elfáradásos" dolgot? Mert a sötét energiás elmélet egy apokalipszist, a teljes Univerzum pusztulását jósolja és nekem ez nem túl szimpatikus változat. :) Ennél a pulzáló Univerzum is jobb, amert bár abban is megsemmisül minden, de ott legalább újra keletkezik. A sötét energiás elképzelésben pedig csak a nagy pusztulás jön és utána nem lesz semmi, mindent széttép, atomot, atommagot, leptonokat, kvarkokat, idõt, teret, stb még a Higgs-bozont is. Ezért inkább "fáradjon" kicsit a fény, és már is kellemesebb az Univerzum sorsa. Csak ezért.
Szerintem ezt a szupernovás mérést a Tiedtõl egy kicsit részletesebben leírtam. De akkor kicsit részletesebben a távolságmérésrõl:
1, Minél távolabb van egy világító test, annál halványabb. Azonos fényességû objektumok esetében a látszó fényességek a távolságának négyzetével fordítottan arányosak. Ezek nem mérõszámok, hanem arányok. Ha pl. a Földtõl lenne 10-szer ennyire egy ugyan ilyen nap, mint a mi Napunk, akkor csak század annyi fényt észlelnénk.
Így ha van olyan objektum, amelynek ismerjük a távolságát, és van ugyan olyan objektum tõle távol, akkor a fényességébõl meghatározhatjuk a távolságát ez elõbb leírt egyszerû képlet alapján.
2, Pl. már ismerjük a Föld keringési pályájának az átmérõjét. Megnézzük most, és megnézzük fél év múlva, hogy egy közeli csillag milyen szögben látszik. Így 1 oldal és a rajta fekvõ két szög ismeretében egy közöpiskolás is ki tudja számolni, hogy milyen távol van egy közeli csillag.
3, A csillagok ütemesen felfúvódnak és összehúzódnak. (A Nap is, csak nem feltünõ, mert a változás kicsi.) Csillagfüggõ, általában 1-50 napig terjed a periódus hossza. Minél fényesebb egy csillag, annál lassabban változik. Ezért az azonos felfúvódási periódusú csillagok távlásgát az 1 pontban leírt módszerrel össze lehet hasonlítani.
4, A csillagvárosok már túl messze vannak, ezért Ia szupernovával mérik (hasonlóan az 1-es pontban leírtakkal.) Ezek a szupernovák ritkák, de amikor felfénylenek, akkor az egész galaxis fényét elnyomhatják, így messzirõl látszanak.
Így mérünk távolságot. A távolság arányaiban annyira lassan változik emberi mértékkel nézve, hogy nem alkalmasak a távolodás mérésére. Erre használják a vöröseltolódást. Tehát a fentebb leírt módszerekkel megbecsülik a távolságokat és megnézik a hozzájuk tartozó vöröseltolódásokat. Ebbõl becsülik meg a távolságot és hogy közeledik, vagy távolodik, így jutnak el a gyorsulva tágulsához, ezért vezetik be a sötét energia fogalmát. Ha a vöröseltolódás nem pont úgy mûködne, mint ahogyan ismerjük, akkor nem lenne gyorsulva tágulás, nem lenne sötét energia, és nem lenne egy titokzatos erõ, amely széttépi az Univerzumot.
Ennek az alapja is a Doppler-efektus.
Infinitum non creata.
Aranyosan naiv elképzelés. Tényleg.
SNIa szupernóvára biztos hallatod már a stadard gyertya kifejezést. Én mindig elmondom, hogy ez hibás, pongyola megfogalmazás! A helyes kifejezés a stadardizált gyertya. A mérés során nincs szükség arra, hogy ez SNIa szupernóvák teljesen egyformák legyenek (gyakorlatban, nem azok). Minden SNIa szupernóvára igaz a másfeles teszt, csak az arányosság állandó lesz más. A gyorsulva tágulást nem a vöröseltolódásból mutatták ki, statisztika alapon kimutatható, távolságmérésbõl. És szintén levezethetõ elméletbõl is (kozmológiai állandó).
A kozmológia standard modell nem tökéletes, mint ahogy egyetlen modell sem tökéletes, pont azért modell. Problem? Most ennyi, ha kihagytam valamit, kérlek szólj!
Amit nemcsak a Doppler-effektus okoz. A fénytörési korrekciók nélküli számítások adják a gyorsulvatágulási eredményeket.
Infinitum non creata.
A fény "fradása" saját elnevezés volt egy saját gondolati jelenségre, aminek a létezésérõl nem tudok semmit. Elnézést, ha véletlenül már korábban definiált fogalommal lenne összetéveszthetõ, de ezt elkerülendõ igyekeztem mindig idézõjelbe tenni.
Azt értettem a fény "fáradása" alatt, hogy a vöröseltolódás nem az ismert Doppler-effektus és nem is az erõs gravitációs hatás, hanem valami ismeretlen hatás következtében tolódik el a vörös felé olyan kicsiny mértékben, hogy a jelenség csak több milliárd év alatt válik kimutathatóvá. (Több milliárd fényév távolságról érkezõ fény esetén mutatják ki a mûszerek.)
A vöröseltolódás nem fény "fáradás". Ennek utána néztem, a vöröseltolódást többnyire a Doppler-effektus okozza (gravitációs hatás is okozhatja), azaz a fényforrás és az érzékelés helye (Föld vagy a Naprendszerünkbõl nézve) közötti távoládás. Amennyiben az objektumok közelednek egymáshoz, akkor a kék fele tolódik el, azaz a hullámhossza rövidül. Ezzel mutatják ki a közeledést.
Az Univerzum tágulását abból gondolják, hogy minél távolabbi egy objektum, az objektumok többsége esetén annál nagyobb a vöröseltolódás.
Úgy tudom, hogy a vöröseltolódások alapján felállítottak egy szimulációt, amelynek alapján úgy tûnik, hogy ez a távolodás gyorsulva történik. Tehát a vöröseltolódás észlelésébõl jutottak arra a következtetésre egy szimuláció segítségével, hogy gyorsulva tágul az Univerzum.
A gyorsulva tágulás ellentmond a korábbi modellnek. a modellt igyekeznek megtartani, mivel már sok eredmény mûködik benne, bizonyítottan használható, így nem szívesen cserélnék le egy teljesen újra. Ezért foltozzák. A modellben a gyorsulva tágulás ellentmondását egy sötét energeia nevû erõvel magyarázzák. Tehát a sötét energia létezése, taszító ereje egy feltételezés, ami egy szimuláció alapján indokolt, amit a vöröseltolódás alapoz. Ha a vöröseltolódás nem pontosan úgy mûködik (Nem a Doppler-effektus okozza, hanem valami más pl. a fény "fáradás", ami talán nem is létezik), akkor nincs semmi féle sötét energia, hiszen nincs is gyorsulva tágulás, csak tágulás, ami pedig belillik a korábbi Univerzum-modellünkbe.
Az Ia tipusú szupernovák azért érdekesek, mert azt feltételezik róluk, hogy meg tudják vele határozni a távolságokat. Ezt sok tudós vitatja, szerintük jóval bonyolultabb folymatról van szó, ráadásul sok Ia tipusúnak tûnõ szupernova nem is az. Ha elfogadjuk, hogy ezeknek a tudósoknak a kételkedésére nem adunk, akkor mindössze arról van szó, hogy Ia esetében a pulzálásból kiszámolják a nagyságát, a nyagysága alapján a valódi fényerejét, a látható fényereje és a valódi fényereje közötti különbségbõl pedig a távolságát, a vöröseltolódásból (a hullámhossz) pedig hogy közeledik-e vagy távolodik. Nem túl bonyolult, csak éppen megkérdõjelezhetõ, hiszen ezeket a szupernovákat nem tudjuk vizsgálni, csak elmélet alapján gondoljuk, hogy így mûködnek.
Infinitum non creata.
Nálad még golyócskák röpködnek az üres térben?
Beszélj kicsit a gyorsuló tágulásról is.
Hol tágul gyorsabban a Világ itt, vagy távol?
A tér egy adott pontjának elektromágneses térereje változik periodikusan, ha egy anyagi rendszer energiát ad le.
Ha egy térbeli pont térerõ változását ábrázoljuk az idõ függvényében akkor egy szinusz függvény az ábra -mindössze errõl van szó.
A térbeli pontok állapot átadási idejeinek összege ~300 ezer kilométer távon halmozódik föl egy másodpercre.
Fény önmagában nem létezik, annak mindig anyagi forrása van vagy volt.
Elektromágneses spektrum
A doppler effektus csak az egyik oka a vöröseltolódásnak. Álló hullámforrás is képes hullámhossz változásara gravitáció hatására, vagy ha ha tér kitágul a megfigyelõ és a hullámforrás között. Nyilván rokon jelenségek, csak az okok mások.
Ilyenrõl még én se nagyon hallottam, hogy a fotonok energiát vesztenének (elfáradna a fény). A vöröseltolódást (a hullámhossz "nyúlását"), vagy ellentétét, a kékeltolódást (a hullámhossz rövidülését) egyszerûen az okozza, hogy vagy a forrás, vagy az észlelõ közeledik, vagy távolodik, így eltolva érzékeljük a "hullámokat". Egyszerû analógiával, ha a hullámzó tóban befele haladsz, gyorsabban jönnek a hullámok. Ez a doppler effektus. A gravitációt is írják a vöröseltolódás okának, azt nem tudom hogyan.