Fokozódik a Higgs-téria, bajban a standard modell

És amikor fárad a fény, azt csak úgy magától teszi, mindenféle külsõ hatás nélkül?
Totálisan mindegy, hogy egy ismeretlen mezõ, vagy a hatlábú széken ülõ négylábú kacsamáj lassítja a fotont, ezt az erõt hívják sötét energiának.

Tõled is kérdezem, mit jelent az, hogy fény elfárad? Azt, hogy a fotonok haladás közben energiát veszítenek, ezért fény relatív hullámhossza megváltozik, vagyis vörös felé tolódik el a spektrum? Igen? Csak mert EZT ÉSZÉLÉJÜK! Ezt hívják vöröseltolódásnak, és az csak nyelvújítás, hogy vöröseltolódás helyet fényelfáradást mondasz. Ugyanazt jelenti. Akkor lenne értelme annak amit mondasz, ha az okról beszélnél. Nem tudom, de neked érthetõ amit mondok? Ja igen, és oka a megfigyelõ és a hullámforrás között a tér tágulása. Érdekel az is, hogy miért?

A sötét energia nem a vöröseltolódásra van alapozva. Más az oka a tágulásnak (a big bang) és más az oka a gyorsulva tágulásnak (valamilyen taszító erõ). A tágulást a galaxishalmazok vöröseltolódásából határozzuk meg. A gyorsulva tágulást az Ia típus szupernóvák megfigyelésbõl, amihez egy elég bonyolult exponenciális függvény szükséges.

Az egésszel csak annyit akartam mondani, hogy talán van más ésszerû magyarázat is, mint a sötét energia. De úgy látom, már teljesen átmentetek hülyéskedésbe.

Arra had hívjam már fel a figyelmet, hogy ha a fény tud "fáradni", akkor vöröseltolódást okoz, ha vöröseltolódást okoz, akkor ez lehet az oka egy téves észlelésnek, a gyorsulva tágulásnak, akkor pedig nincs szükség sötét energiára, ami irdatlan erõ és széttépi az Univerzumot.

Tehát igen, van bizonyíték a sötét energiára, de az a bizonyíték pontosan a vöröseltolódásra van alapozva. Tehát ha a vöröseltolódás nem csak Doppler-effektusként vagy erõs gravitációs hatás révén jöhet létre, akkor nincs semmi féle sötét energia és az Univerzumunk a korábban megjósoltaknak megfelelõen fog viselkedni.

Tehát fogalmazhatjuk úgy is, hogy számomra a sötét energia létezése kevésbé hihetõ, mint a fény "fáradás" és ezáltal okozott vöröseltolódás.

nos, ha annyira akarod:
a fényelfáradás azt a jelenséget takarja, amikor a fény nagysietve ledarál néhány milliárd kilométert, akkor leül egy kicsit pihenni valamely csillag szegletébe, rágyújt egy cigire és merengve nézi a kék eget, számlálja a bárányfelhõket.
iszik egy kis vizet a kulacsából, lehet, hogy szundít is egy keveset, majd kipihenten, új erõre kapva nekiered a következõ kilométermilliárdoknak.

kielégítõ a magyarázatom?

Még egyszer: annyira fantázia termék ez a szó: fényelfáradás, hogy még azt sem lehet tõled meg tudni mit takar a fogalom! Ezt ködösítésnek hívják.

nézd, kedves barátom, ha kötözködni akarsz, megteheted, de ahhoz keress magadnak más partnert.
a fény elfáradásáról pedig eléggé értelmetlen dolog vitatkozni, mivel az, egyelõre csak a fantázia világában létezik - erre próbáltam utalni a pizzaszörnyes hasonlatommal.
ha érted érted, ha nem, nem.
a te dolgod.

Igen, mindkét esetben vöröseltolódást szenved a fény, de más az oka a vöröseltolódásnak. Ne értetlenkedj.

"a fény elfáradásáról nincs mit írni, mert -amint azt már néhányszor mondtam- mindössze egy bizonyítatlan hipotézis. ezzel az erõvel elkezdhetnénk boncolgatni a szivárványszínû pizzaszörny hatását a fény hullámhosszára is."

Igen annyira bizonyítatlan, hogy még azt sem lehet tõled meg tudni mit takar a fogalom. Ezt ködösítésnek hívják. Maradjunk annyiban, nem tudod. Így már minden világos, szerinted a hipotézis olyan mint a szívárnyszínû pizzaszörny! Agyaég!

az teljesen mindegy, hogy a hullámforrás, vagy a megfigyelõ mozog. mindkét esetben kialakul az effektus.

a fény elfáradásáról nincs mit írni, mert -amint azt már néhányszor mondtam- mindössze egy bizonyítatlan hipotézis. ezzel az erõvel elkezdhetnénk boncolgatni a szivárványszínû pizzaszörny hatását a fény hullámhosszára is.

Éppen az elsõ esetben mozog a hullámforrás, pontosan ez a doppler effektus. Nem 2. esetet akartál írni? Az egyes és kettes pont nem ugyanaz, az egyik esetben mozog a megfigyelõs és a és hullámforrás a másik esetben nem. Nem igazán értelek mit akartál mondani...

"a fény elfáradása valóban okozhat hullámhossz változást, pontosabban okozhatna, ha nem lenne a jelenség egy bizonyítatlan hipotézis..."

Elmondanád mi ez a hipotézis? Mit jelent az, hogy elfárad a fény. Én leírtam szerintem mit, most te jössz.

az 1. és 2. ok a vörös(kék) eltolódásra lényegében ugyanaz- azzal a kiegészítéssel, hogy az 1. magyarázat esetében nem szükséges a hullámforrásnak ÉS a figyelõnek mozogni. a jelenség kialakulásához bõven elegendõ, ha csak az egyik mozog.

a fény elfáradása valóban okozhat hullámhossz változást, pontosabban okozhatna, ha nem lenne a jelenség egy bizonyítatlan hipotézis...

1. Doppler-effektus: a hullámforrás és a megfigyelõ egymáshoz képest mozog
2. Kozmológiai vöröseltolódás: a fényforrás a térben áll, de maga a tér tágul, ezért megnyúlik a fényforrásból érkezõ fény hullámhossza
3. Gravitáció vörös eltolódás: a forrás és a megfigyelõ gravitációs potenciálja eltérõ

Elfejtettél válaszolni a kérdésre, szerinted mit jelent a fény elfáradás? Mert fizikából éppen azt jelenti, hogy a fotonok haladás közben veszítenek energiát. Ez a vöröseltolódás, ennek (egyik) oka a világegyetem tágulása.

a vörös (és a kék) eltolódásnak mindössze két ismert és bizonyított oka lehet.
1./ doppler effektus
2./ gravitációs hatás (einstein effektus)

a fény elfáradása hipotetikus, senki által még nem tapasztalt, senki által nem bizonyított feltételezés.

Más az oka a tágulásnak (a big bang) és más az oka a gyorsulva tágulásnak (valamilyen taszító erõ). A tágulást a galaxishalmazok vöröseltolódásából határozzuk meg. A gyorsulva tágulást az Ia típus szupernóvák megfigyelésbõl, amihez egy elég bonyolult exponenciális függvény szükséges.

Rosszul tudod. A vöröseltolódásnak több oka is van, nem csak a doppler. A másik, hogy a fény elfáradása alatt a fizika ugyanúgy hullámhossz változás ért, vagyis vöröseltolódást. Vagy szerinted mit kellene jelentenie a fény elfáradásnak?

a wiki bonyolult meghatározása a doppler effektusra pontos, de sokkal szemléletesebb, ha a melletted elszáguldó autó hangjára gondolsz.
amíg közeledik feléd, a hangja egyre magasabb (nem hangosabb, ill. nem csak hangosabb) lesz, amint elmegy melletted, és távolodik, a hangja mélyül.
a közeledõ hang frekvenciája, mintegy "torlódik", azaz nõ a frekvenciája (kékeltolódás), ahogy távolodik, csökken a frekvencia - ez a vöröseltolódás.
a fénnyel is pontosan ugyanez történik. a tõlünk távolodó csillagok fényének a frekveciája csökken, "mélyül" a fénye, azaz a a spektrum a vörös felé tolódik el, a közeledõké pedig nõ, azaz a kék felé tolódik el a spektruma.
mivel az adott elemek spektrumvonala állandó és pontosan ismert, ezért könnyû meghatározni az adott spektrumvonal eltolódásából a sebességet.
a fényelfáradása valóban hipotetikus, és nem könnyû igazolni, vagy cáfolni, de azért ama "iszonyatos" erõre, amely "széttépi az egész Univerzumot" van némi bizonyíték.
ha bekapcsolod a tv- t, és olyan helyre hangolod, ahol nincs adás, akkor látod a "hangyaháborút" a képernyõn. ez nem más, mint az õsrobbanás maradéka, az a bizonyos kozmikus háttérsugárzás, (most nem nézek utána, de ha jól emlékszem, akkor olyan 3 kelvin fok körüli) amely egyenletesen* betölti az egész világegyetemet- és ez a bizonyíták erõsen valószínûsíti, hogy valóban megtörtént a big bang.

*még ez sem teljes mértékben igaz, mert a legújabb kutatások szerint a háttérsugárzás granulált, amelyre még nem találtak megnyugtató magyarázatot- mindenesetre jelenleg nem találsz komolyan vehetõ fizikust/csillagászt, aki kétségbe vonná az õsrobbanást...

Világos, de a medellezés ebben az esetben a vöröseltolódásra épít mindent, nem? Tehát nem mérnek, mert mérni nem tudnak, hanem a távolabbi objektumoknak átlagosan nagyobb a vöröseltolódása és ezt szimulálva egy programmal gyorsullva tágulást mutattak ki, nem?

Utána olvastam a wikipediaban:

"Vöröseltolódásnak hívjuk az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését."

Lentebb pedig olvasható, hogy a Doppler-effektus az elektomágneses hullámok esetén nem az észlelési sebességet, hanem a hullámhosszat változtatja, azaz távolodás esetén vöröseltolódást okoz.

A fény "elfáradása" alatt azt értem, hogy a hullámhossz esetleg megnõ idõvel magától, vagy valami mástól, nem csak a távolodástól. Belegondolva,
pl. 6 millárd év alatt a fény kb. ennyi utat tesz meg:
56763174000000000000000000 km (26 jegy, ha elütöttem volna.)
Ehhez képest a Föld kerülete:
40000 km
Látható, hogy amennyiben létezne az általam említett jelenség, nem könnyû méréssel megcáfolni, mert minden bizonnyal hibahatáron belülre esne, annyira kis szakaszt tudunk vizsgálni kísérlettel a jelenség mértékéhez képest.

Teljesen egyet értek abban, hogy ez erõsen hipotetikus. De most õszintén, szerinted melyik a hipotetikusabb, leakasztani a polcról egy ismeretlen, iszonyatos nagy és egzotikus erõt, ami széttépi az egész Univerzumot, vagy azt feltételezni, hogy a fény évmiliárdok alatt egy kicsit "elfárad", azaz megnõ a hullámhossza egy kicsivel?

"A fotonok haladás közben vesztenek energiát, úgy is hívjak ezt a jelenséget hogy vöröseltolódás."
?????
legjobb tudomásom szerint, a vöröseltolódás a doppler effektus, nem pedig a fotonok "elfáradásának" a következménye.
vagy a hanghullámok is az energiavesztés miatt "tolódnak" el..?

kösz!

A fotonok haladás közben vesztenek energiát, úgy is hívjak ezt a jelenséget hogy vöröseltolódás. Minden hullámhosszváltozásnak oka van, ha lenne eddig ismeretlen oka, akkor azt ki lehetne mutatni. Ha meg nem lehet, akkor a többi mérést értelemszerûen nem befolyásolhatja, mert olyan kicsi az értéke.

A gyorsulva tágulást nem mûszeres mérésbõl ismerjük, hanem modellezésbõl és statisztikai analízisbõl (amihez persze mûszeres mérés kell).

"(mondjuk, arra kíváncsi vagyok, hogy hogyan veszik figyelembe, hogy egy adott fényforrás vöröseltolódása mennyiben tulajdonítható a sebességbõl következõ doppler effektusnak, és mennyiben az útjába kerülõ különbözõ gravitációs hatásoknak...)"

Bár mindegyik vöröseltolódás, de másképpen határozzuk meg gravitációs és másképpen a doppler, illetve a tágulásból eredõ vöröseltolódás értékét (magyarul, a kapott értékeket behelyettesíted a megfelelõ képletbe).

"A vöröseltolódás pedig a hullámhossztól függ. A hullámhosszat befolyásolja a Dopler-effektus, valamint az erõs gravitáció."
a vöröseltolódás a sebesség függvénye, a hullámhossz nem befolyásolja, a gravitációs tér azonban már -ahogy azt írod is, igen.
(mondjuk, arra kíváncsi vagyok, hogy hogyan veszik figyelembe, hogy egy adott fényforrás vöröseltolódása mennyiben tulajdonítható a sebességbõl következõ doppler effektusnak, és mennyiben az útjába kerülõ különbözõ gravitációs hatásoknak...)
a fény "elfáradása" is felmerül különbözõ elméletekben, de ha jól tudom, ezt a jelenséget nem sikerült igazolni, ill. a más módszerekkel megmért távolság, és az onnan jövõ fénynek a doppler eltolódása elégséges korellációt mutat, így az "elfáradás" jelensége kizárható. ettõl természetesen még lehet másnak is hatása a fény eltolódására, de egy ilyen feltételezés erõsen hipotetikus, a számított és a mért értékek nem teszik szükségessé ezt a feltételezést.

"Csak mert ha erre lehetne találni bizonyítékot, akkor talán kiderülhetne, hogy nem is tágul gyorsulva az Univerzum és nincs szükség sötét energiára, csak a sötét anyagra. "
Hö hö,sötétbõl ill sötétségbõl jól állunk,talán az univerzumot is kitudnánk segíteni :D

A tágulás sebességét a fény vöröseltolódásának segítségével határozták meg, ugye? A vöröseltolódás pedig a hullámhossztól függ. A hullámhosszat befolyásolja a Dopler-effektus, valamint az erõs gravitáció. Nem lehet, hogy valami más tényezõ is befolyásolhatja az észlelt hullámhosszat? Tulajdonképpen milliárd éveket utazik a fény, mire ideér és ebbõl állapítjuk meg, hogy gyorsulva tágul az Univerzum. Vannak annyira pontosak a mûszereink, hogy biztos, hogy ennyi idõ alatt sem "fárad" el egy kicsit a hullám és tolódik el a vörös felé? Esteleg nem lehet, hogy valami közeg hatással van rá? Pl. ott van a sötét anyag. Nem lehet, hogy a sötét anyag jelenléte befolyásolja a fényt és azért tolódik el? Vagy esetleg az õsrobbanásból származó háttérsugárzás az évmilliárdok alatt nem képes módosítani a terjedõ fény hullámhosszát? Csak mert ha erre lehetne találni bizonyítékot, akkor talán kiderülhetne, hogy nem is tágul gyorsulva az Univerzum és nincs szükség sötét energiára, csak a sötét anyagra.

azert tagul, mert valaki egyre gyorsabban huzza, csak nem latjuk mert eltakarja a sotetseg xD

"Hogy befoltozzák a modell ellentmondását, önkényesen bevezettek egy olyan fogalmat... a sötét energiát."
ez egy újabb "jobbhíján" elmélet, viszont legalább két érv szól mellette:
1./ befoltoz egy "lukat"
2./ nincs ellene szóló bizonyíték
3./ a belõle következõ esemény létezik és mérhetõ (igaz, ezzel az erõvel a rózsaszínû spagettiszörny tevékenységével is lehetne érvelni, de azért, lássuk be, mégiscsak valószínûbb egy olyan erõ létezésével operálni, amelyikrõl legalább feltételezhetõ, hogy van valós fizikai alapja)

Szerintem is lehetnek mások távolabb a fizikai törvényszerûségek. Ugyanakkor az egyetlen ésszerû feltételezés addig, amíg meg nem tapasztaljuk, hogy ugyan olyannak feltételezzük, mint amit már valamennyire ismerünk.

En abban sem lennek biztos, hogy 15000 fenyevvel arrebb, es 50000 evvel kesobb a fizika szabalyai ugyanazok, mint itt es most. Mert kepzeljuk, hogy az univerzum homogen ilyen szempontbol?
Jart mar ott valaki, es kiprobalta?

Mert a modell szerint az Univerzum átmérõje vagy lassulva tágul a végtelenbe, vagy monoton növekvõen konvergál a határértékéhez, vagy összeesik. Ennek mond ellent az, hogy a megfigyelések szerint gyorsulva tágul. Tehát a jelenlegi modell biztosan nem jó. Hogy befoltozzák a modell ellentmondását, önkényesen bevezettek egy olyan fogalmat, amire semmi egyéb dologból nem tudnak követketkeztetni, semmit sem tudnak róla, vizsgálni sem tudják: a sötét energiát. Azért ez elég gáz szerintem. Ez kezd vallássá válni: "Hiszek a nagy Sötét Energiában."
Amúgy a sötét energia létezése szerintem az Univerzum korára vonatkozó becslést is bizonytalanná teszi. Nem tudni, hogy az idõnek milyen függvénye szerint tágul az Univerzum, csak annyit, hogy nem lineáris. Már ha értelmes dolog egyáltalán kort rendelni egy tömegtõl és sebességtõl is függõ skálán, hiszen az idõ nem egyetemes, így az Univerzum különbözõ pontjai szükségszerûen más-más korúak. Ha jól gondolom, akkor még az sem mindegy, hogy melyik pontból nézzûk egy másik pont korát.
Nézd, állíthatják egyesek, hogy ezt az egészet átlátják, meg leképletezik a megfigyelt folyamatokat és kiszámolnak bármit, de gyakorlatilag még nem láttam olyan idõjárásjelentést sem, amiben 2 napra elõre pontosan megmondják, hogy hol és mikor alakul ki pl. egy tuba. Ebbõl is látszik, hogy csak egy foltozgatott statisztikai modellünk van, ami mindig is hibával mûködött, legfeljebb a hiba nagyságát tudják bizonyos esetekben bizonyos határ alá szorítani nagy valószínûséggel. Számomra egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az Univerzumnak csak egyetlen pontos modellje létezik, az pedig maga az Univerzum.

Ez még egy klasszikus értelemben vett robbanásnál sincs így. A tér meg eleve volt, azt nem kellett létrehozni.

Itt kinek kell drukkolni? :) A bozonnak, hogy el tud e bujni, vagy a fogónak? :D

Csak a személyiségetek azonos. Nem a személyetek, hanem a személyiségetek.
A téma ilyen szempontból lényegtelen. Willcox kvantummatyizik, te meg az evolúcióra akadsz ki, mint az órarugó.

"Ez az egyetlen pontos elmélet szerintem nem kerek. Ugyan is a robbanás gömbjébõl, ami tágul,és 12-15mrd éve ezt teszi,van vissza vezetve a kiindulási pont.
Na mármost mi van ha a kiindulási méret nagyobb volt,mondjuk 1 nap méretû,vagy 10x esetleg 100x, és így tovább,volt.Hiszen bármekkora is volt a visszavetített vonalak nem határozzák meg a méretet,csak az elméleti középpontját.
Szóval szerintem nagyobb,is lehetett mint 1 pont."

Ha egy pontból robbant volna bele a térbe minden, ahogyan te elképzeled, akkor egy gömbfelszínen lenne minden, aminek a belseje üres.
De nem is ezt állítja az õsröbbanás, hanem azt, hogy a tér is ekkor keletkezett, és nem klasszikusan robbant, hanem folyamatosan keletkezik két pont közé a tér.

"Hogy hogy nem létezik a számítógépes játékban a golyó, amikor ha eltalálnak vele, meghalsz a játékban?"

Tipikus ferdítés, minden tudományos alapot nélkülözõ maszlag. Nagyjából ahhoz hasonlatos, mint amikor az önmagát "megvilágosodottnak" érzõ, "ezoterikus energiával" vuduzó fényember azzal próbál "érvelni", hogy a konnektorban sem látod az energiát, mégis mûködteti a rákötött mosógépet.

"Ez az egyetlen pontos elmélet szerintem nem kerek. Ugyan is a robbanás gömbjébõl, ami tágul,és 12-15mrd éve ezt teszi,van vissza vezetve a kiindulási pont."

Nem úgy jött ki az 1 pontos elmélet, hogy elkezdték összekötögetni a galaxisok irányvektorát és mindegyik ugyanabba az 1 mm-es pontba mutatott.<#wink>

"a higgs bozon valódi jelentõsége egyébként az, hogy az elmélet szerint ez a részecske felelõs az anyag létrejöttéért. "õ" teremtett a nem- anyagból anyagot- ezért értelmetlen ama kérdés, hogy "dehát hogyan férhetett el a világegyetem anyaga egyetlen pontban?""

Hát ez bukta.<#nevetes1>
A Higgs bozon a tömegét adná a részecskéknek, nem az "anyagát".

Semmi értelme annak, amit írtál.

Ja és nem kell válaszolnod.

Minek örülsz ennyire?

A párhuzamnak az alma meg a körte között? :)

Ugyan miért lenne ez ellentmondásban?
Ki is tudod fejteni?

A két témának semmi köze egymáshoz.

Mondjuk az eleje elõtt volt az egy!
Eztán jött a nulla, társasággal.Kezdet elõtt egy cselekvés, majd
egyszerre kettõ, ami kezdetnek nem rossz, sõt az elsõ úgy látta
jónak ha jónak látja.Természetesen a nulla miatt egynek látta a
kettõt. Csoda, hogy felõsrobbant szegény õsünk?

Ha a kozmikus eseményhorizontunkon kívülre sodródott az esemény, akkor nem látnánk különbséget, ha nem, akkor árulkodó lehet pl. a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (KMH) eloszlásában mért eltérés. Célzatosan vizsgálják a KMH jellemzõit ilyen szempontból is.

Az inflációval kiegészített Big Bang elmélet nyújtja a legjobb egyezést a megfigyelésekkel. Mindemellett természetesen kis számban, de vannak versengõ elméletek, bár olyan érdemi elképzelésrõl nem hallottam, ami a Big Bang központi felvetéseit kihagyva nyújtana konzisztens keretet, viszont többen törekednek az Univerzumunk eddigi történetét nagyobb rendszerbe helyezni, valamilyen ciklikus kozmológiával.

#42: (LOL) Ismereteim szerint felvetés azt mondja, a Higgs mezõ kitölti a teret, és a benne mozgó anyag kölcsönhat vele. A kölcsönhatás részecskéje a Higgs bozon, és valóban, valamiféle közegellenállás jellegû hatást fejt ki.

A kérdésem és felvetésem a sötét energia és sötét anyag problémájához kapcsolódik: vizsgálják-e annak a lehetõségét, hogy ezek a hatások a jelenlegi négy alapvetõ kölcsönhatás mellett az univerzum energiájának csökkenésével megjelenõ újabb kölcsönhatások kezdeti jelei volnának? Nem hallottam még arról, hogy prognosztizálni próbálnák újabb kölcsönhatások megjelenését.

Tehát a Higgs-bozon adja a tömeget.

Saját elgondolás: Akkor ha úgy képzelem el a Higgs-bozont, mint egy szivacsban (szivacs = Tér) lévõ sûrû folyadékcseppet (surlódik, de elmozdul bármilyen irányba), amelyet tetszõlegesen el lehet mozdítani bizonyos erõvel a szivacsban (az elmozdulláshoz szükséges "surlódás" = a tömeg), de semmi másra nem hat "fékezõ hatással" ez a szivacs, és ezek a Higgs-bozonok minden tömeggel rendelkezõ dologban benne vannak, akkor messze járok az elméleti elgondolástól?

Es hogyha tobb ilyen robbanasi gomb is volt? Mondjuk 15000? Ahol 100000 even keresztul valtakozva es folyamatosan tortentek kisebb es nagyobb robbanasok?
Most latnank a kulonbseget?

Ez az egyetlen pontos elmélet szerintem nem kerek. Ugyan is a robbanás gömbjébõl, ami tágul,és 12-15mrd éve ezt teszi,van vissza vezetve a kiindulási pont.
Na mármost mi van ha a kiindulási méret nagyobb volt,mondjuk 1 nap méretû,vagy 10x esetleg 100x, és így tovább,volt.Hiszen bármekkora is volt a visszavetített vonalak nem határozzák meg a méretet,csak az elméleti középpontját.
Szóval szerintem nagyobb,is lehetett mint 1 pont.

"Tehát csak jórészt elfogadják, mert nincs jobb elmélet."
nagyon pontosan fogalmaztál. valóban -egyelõre- egy "jobb híján" elmélet, ami azonban elég pontosan korellál a jelenleg fennálló helyzettel, és ha sikerül felfedezni, akár az lhc- ben, akár bárhol, ezt a részecskét, akkor nagy lépést tesz a tudomány a természet minél teljesebb megértése felé.
a higgs bozon valódi jelentõsége egyébként az, hogy az elmélet szerint ez a részecske felelõs az anyag létrejöttéért. "õ" teremtett a nem- anyagból anyagot- ezért értelmetlen ama kérdés, hogy "dehát hogyan férhetett el a világegyetem anyaga egyetlen pontban?"

Elolvastam róla egy kb. 300 oldalas, nem fizikusoknak szánt jegyzetet egy elméleti fizikus tollából. Nekem úgy jött le, hogy szimmetriát keresnek, és ehhez hiányzik a Higgs bozon. A szimmetria azért fontos, mert az Univerzum úgy férhetett el 1 pontban, hogy mindennek volt párja, így ha az egész Univerzum minden anyagát, antianyagát, elõjeles energiáját összeadnánk, akkor összességében nulla jönne ki. De rengeteg helyen felhívta a figyelmet a jegyzet a hiányosságokra, amelyekre jelenleg nincs megfelelõ válasz. Tehát csak jórészt elfogadják, mert nincs jobb elmélet.

"A tudósok sem tudják arra a választ, hogyan fért el az Univerzum egyetlen pontba. Mondhatni, gõzük sincs róla. Megosztanád a világgal, ha már ennyire triviális kérdés ez számodra, hogy a tudósok ne erölkedjenek feleslegesen?"

Mondjuk nem csak kisebb helyen volt, hanem kevesebb is az anyag és az energia?

Monjuk az elején volt a nulla. Lett vala a mínusz egy és a plusz egy, így már ketten voltak, de még összességében mindig nullák. És akkor a mínusz lett vala pozitív, és már ketten valának, kérdeznék egymást, hogy a lónak a tûrós faszába lettünk mi itten ketten a semmibõl, kérdezé az egyik, és látá, hogy a pontból, ahol elõtte valának ketten egy nullaként, kiröppent másik két részecske, és láták, hogy az egyik pozitív, a másik meg negatív vala, és a negatív hirtelen pozitív valá és egyre többen lennének, mert a likból röpködnek még ki sokan hasonlatos módon, és repülnének mindenfele a picsába. És akkor az elsõ részecske egyike elgondolkodá, hogy legyen ennek neve õsrobbanás, és paritássértés, bármit is jelentsen az, és repülé el õ is a picsába, mert egy robbanás már csak ilyen.

ja, és még annyit, hogy a tudósok elég pontosan értik és tudják, azt a bizonyos "egyetlen pontban" jelentését.
persze csak akkor, ha a higgs bozon, vagy annak megfelelõ akármilyen másik bozon, valóban létezik.
ha nem, akkor már más a helyzet, de egyelõre ott tartunk, hogy a tudósok meghatározó része elfogadja a jelenlegi elméleteket.