135
-
egyén #95 "Az Univerzum tágulását abból gondolják, hogy minél távolabbi egy objektum, az objektumok többsége esetén annál nagyobb a vöröseltolódás."
Amit nemcsak a Doppler-effektus okoz. A fénytörési korrekciók nélküli számítások adják a gyorsulvatágulási eredményeket.
-
senki687 #94 Irasidus 2012. jún. 24. 00:02
A fény "fradása" saját elnevezés volt egy saját gondolati jelenségre, aminek a létezéséről nem tudok semmit. Elnézést, ha véletlenül már korábban definiált fogalommal lenne összetéveszthető, de ezt elkerülendő igyekeztem mindig idézőjelbe tenni.
Azt értettem a fény "fáradása" alatt, hogy a vöröseltolódás nem az ismert Doppler-effektus és nem is az erős gravitációs hatás, hanem valami ismeretlen hatás következtében tolódik el a vörös felé olyan kicsiny mértékben, hogy a jelenség csak több milliárd év alatt válik kimutathatóvá. (Több milliárd fényév távolságról érkező fény esetén mutatják ki a műszerek.)
A vöröseltolódás nem fény "fáradás". Ennek utána néztem, a vöröseltolódást többnyire a Doppler-effektus okozza (gravitációs hatás is okozhatja), azaz a fényforrás és az érzékelés helye (Föld vagy a Naprendszerünkből nézve) közötti távoládás. Amennyiben az objektumok közelednek egymáshoz, akkor a kék fele tolódik el, azaz a hullámhossza rövidül. Ezzel mutatják ki a közeledést.
Az Univerzum tágulását abból gondolják, hogy minél távolabbi egy objektum, az objektumok többsége esetén annál nagyobb a vöröseltolódás.
Úgy tudom, hogy a vöröseltolódások alapján felállítottak egy szimulációt, amelynek alapján úgy tűnik, hogy ez a távolodás gyorsulva történik. Tehát a vöröseltolódás észleléséből jutottak arra a következtetésre egy szimuláció segítségével, hogy gyorsulva tágul az Univerzum.
A gyorsulva tágulás ellentmond a korábbi modellnek. a modellt igyekeznek megtartani, mivel már sok eredmény működik benne, bizonyítottan használható, így nem szívesen cserélnék le egy teljesen újra. Ezért foltozzák. A modellben a gyorsulva tágulás ellentmondását egy sötét energeia nevű erővel magyarázzák. Tehát a sötét energia létezése, taszító ereje egy feltételezés, ami egy szimuláció alapján indokolt, amit a vöröseltolódás alapoz. Ha a vöröseltolódás nem pontosan úgy működik (Nem a Doppler-effektus okozza, hanem valami más pl. a fény "fáradás", ami talán nem is létezik), akkor nincs semmi féle sötét energia, hiszen nincs is gyorsulva tágulás, csak tágulás, ami pedig belillik a korábbi Univerzum-modellünkbe.
Az Ia tipusú szupernovák azért érdekesek, mert azt feltételezik róluk, hogy meg tudják vele határozni a távolságokat. Ezt sok tudós vitatja, szerintük jóval bonyolultabb folymatról van szó, ráadásul sok Ia tipusúnak tűnő szupernova nem is az. Ha elfogadjuk, hogy ezeknek a tudósoknak a kételkedésére nem adunk, akkor mindössze arról van szó, hogy Ia esetében a pulzálásból kiszámolják a nagyságát, a nyagysága alapján a valódi fényerejét, a látható fényereje és a valódi fényereje közötti különbségből pedig a távolságát, a vöröseltolódásból (a hullámhossz) pedig hogy közeledik-e vagy távolodik. Nem túl bonyolult, csak éppen megkérdőjelezhető, hiszen ezeket a szupernovákat nem tudjuk vizsgálni, csak elmélet alapján gondoljuk, hogy így működnek. -
egyén #93 A szemből érkező fotonok okozhatnak hullámhosszváltozást. -
mizar1 #92 Aztán mi ebben a halandzsa, okoska?
Nálad még golyócskák röpködnek az üres térben?
Beszélj kicsit a gyorsuló tágulásról is.
Hol tágul gyorsabban a Világ itt, vagy távol?
-
Irasidus #91 Agyég! Ez akkor halandzsa, hogy erre nem is lehet mit írni... :( Persze, ha jól emlékszem, te mindig halandzsázol. Kár. -
mizar1 #90 Nem a fotonok haladnak, hanem az elektromágneses térerő változás frontjai.
A tér egy adott pontjának elektromágneses térereje változik periodikusan, ha egy anyagi rendszer energiát ad le.
Ha egy térbeli pont térerő változását ábrázoljuk az idő függvényében akkor egy szinusz függvény az ábra -mindössze erről van szó.
A térbeli pontok állapot átadási idejeinek összege ~300 ezer kilométer távon halmozódik föl egy másodpercre.
Fény önmagában nem létezik, annak mindig anyagi forrása van vagy volt.
-
#89
Na így már értem mire gondolsz, de ennek az "elfáradásnak" még mindig csak akkor látnám értelmét, ha a fény ÚT KÖZBEN veszítene energiát (fáradna) és ez okozná nagy távolságra a hullámhosszváltozást. Az ismert hatásoknál szerintem ilyenről nincs szó. :/ -
Irasidus #88 A fény energiáját a hullámhossza határozza meg. Szerintem hallottál erről, csak te sem fényelfáradásnak hívod, hanem hullámhossz változásnak.
Elektromágneses spektrum
![]()
A doppler effektus csak az egyik oka a vöröseltolódásnak. Álló hullámforrás is képes hullámhossz változásara gravitáció hatására, vagy ha ha tér kitágul a megfigyelő és a hullámforrás között. Nyilván rokon jelenségek, csak az okok mások. -
ancsil #87 és akkor mi van, ha valóban létezik a fénynek az elfáradása, de nem frekvencia, hanem amplitudó elváltozás a következménye..? -
#86
"Tőled is kérdezem, mit jelent az, hogy fény elfárad? Azt, hogy a fotonok haladás közben energiát veszítenek, ezért fény relatív hullámhossza megváltozik, vagyis vörös felé tolódik el a spektrum?"
Ilyenről még én se nagyon hallottam, hogy a fotonok energiát vesztenének (elfáradna a fény). A vöröseltolódást (a hullámhossz "nyúlását"), vagy ellentétét, a kékeltolódást (a hullámhossz rövidülését) egyszerűen az okozza, hogy vagy a forrás, vagy az észlelő közeledik, vagy távolodik, így eltolva érzékeljük a "hullámokat". Egyszerű analógiával, ha a hullámzó tóban befele haladsz, gyorsabban jönnek a hullámok. Ez a doppler effektus. A gravitációt is írják a vöröseltolódás okának, azt nem tudom hogyan. -
cylontoaster #85 És amikor fárad a fény, azt csak úgy magától teszi, mindenféle külső hatás nélkül?
Totálisan mindegy, hogy egy ismeretlen mező, vagy a hatlábú széken ülő négylábú kacsamáj lassítja a fotont, ezt az erőt hívják sötét energiának.
-
Irasidus #84 Tőled is kérdezem, mit jelent az, hogy fény elfárad? Azt, hogy a fotonok haladás közben energiát veszítenek, ezért fény relatív hullámhossza megváltozik, vagyis vörös felé tolódik el a spektrum? Igen? Csak mert EZT ÉSZÉLÉJÜK! Ezt hívják vöröseltolódásnak, és az csak nyelvújítás, hogy vöröseltolódás helyet fényelfáradást mondasz. Ugyanazt jelenti. Akkor lenne értelme annak amit mondasz, ha az okról beszélnél. Nem tudom, de neked érthető amit mondok? Ja igen, és oka a megfigyelő és a hullámforrás között a tér tágulása. Érdekel az is, hogy miért?
A sötét energia nem a vöröseltolódásra van alapozva. Más az oka a tágulásnak (a big bang) és más az oka a gyorsulva tágulásnak (valamilyen taszító erő). A tágulást a galaxishalmazok vöröseltolódásából határozzuk meg. A gyorsulva tágulást az Ia típus szupernóvák megfigyelésből, amihez egy elég bonyolult exponenciális függvény szükséges. -
senki687 #83 Az egésszel csak annyit akartam mondani, hogy talán van más ésszerű magyarázat is, mint a sötét energia. De úgy látom, már teljesen átmentetek hülyéskedésbe. -
senki687 #82 Arra had hívjam már fel a figyelmet, hogy ha a fény tud "fáradni", akkor vöröseltolódást okoz, ha vöröseltolódást okoz, akkor ez lehet az oka egy téves észlelésnek, a gyorsulva tágulásnak, akkor pedig nincs szükség sötét energiára, ami irdatlan erő és széttépi az Univerzumot.
Tehát igen, van bizonyíték a sötét energiára, de az a bizonyíték pontosan a vöröseltolódásra van alapozva. Tehát ha a vöröseltolódás nem csak Doppler-effektusként vagy erős gravitációs hatás révén jöhet létre, akkor nincs semmi féle sötét energia és az Univerzumunk a korábban megjósoltaknak megfelelően fog viselkedni.
Tehát fogalmazhatjuk úgy is, hogy számomra a sötét energia létezése kevésbé hihető, mint a fény "fáradás" és ezáltal okozott vöröseltolódás. -
ancsil #81 nos, ha annyira akarod:
a fényelfáradás azt a jelenséget takarja, amikor a fény nagysietve ledarál néhány milliárd kilométert, akkor leül egy kicsit pihenni valamely csillag szegletébe, rágyújt egy cigire és merengve nézi a kék eget, számlálja a bárányfelhőket.
iszik egy kis vizet a kulacsából, lehet, hogy szundít is egy keveset, majd kipihenten, új erőre kapva nekiered a következő kilométermilliárdoknak.
kielégítő a magyarázatom? -
Irasidus #80 Még egyszer: annyira fantázia termék ez a szó: fényelfáradás, hogy még azt sem lehet tőled meg tudni mit takar a fogalom! Ezt ködösítésnek hívják. -
ancsil #79 nézd, kedves barátom, ha kötözködni akarsz, megteheted, de ahhoz keress magadnak más partnert.
a fény elfáradásáról pedig eléggé értelmetlen dolog vitatkozni, mivel az, egyelőre csak a fantázia világában létezik - erre próbáltam utalni a pizzaszörnyes hasonlatommal.
ha érted érted, ha nem, nem.
a te dolgod. -
Irasidus #78 Igen, mindkét esetben vöröseltolódást szenved a fény, de más az oka a vöröseltolódásnak. Ne értetlenkedj.
"a fény elfáradásáról nincs mit írni, mert -amint azt már néhányszor mondtam- mindössze egy bizonyítatlan hipotézis. ezzel az erővel elkezdhetnénk boncolgatni a szivárványszínű pizzaszörny hatását a fény hullámhosszára is."
Igen annyira bizonyítatlan, hogy még azt sem lehet tőled meg tudni mit takar a fogalom. Ezt ködösítésnek hívják. Maradjunk annyiban, nem tudod. Így már minden világos, szerinted a hipotézis olyan mint a szívárnyszínű pizzaszörny! Agyaég! -
ancsil #77 az teljesen mindegy, hogy a hullámforrás, vagy a megfigyelő mozog. mindkét esetben kialakul az effektus.
a fény elfáradásáról nincs mit írni, mert -amint azt már néhányszor mondtam- mindössze egy bizonyítatlan hipotézis. ezzel az erővel elkezdhetnénk boncolgatni a szivárványszínű pizzaszörny hatását a fény hullámhosszára is. -
Irasidus #76 Éppen az első esetben mozog a hullámforrás, pontosan ez a doppler effektus. Nem 2. esetet akartál írni? Az egyes és kettes pont nem ugyanaz, az egyik esetben mozog a megfigyelős és a és hullámforrás a másik esetben nem. Nem igazán értelek mit akartál mondani...
"a fény elfáradása valóban okozhat hullámhossz változást, pontosabban okozhatna, ha nem lenne a jelenség egy bizonyítatlan hipotézis..."
Elmondanád mi ez a hipotézis? Mit jelent az, hogy elfárad a fény. Én leírtam szerintem mit, most te jössz. -
ancsil #75 az 1. és 2. ok a vörös(kék) eltolódásra lényegében ugyanaz- azzal a kiegészítéssel, hogy az 1. magyarázat esetében nem szükséges a hullámforrásnak ÉS a figyelőnek mozogni. a jelenség kialakulásához bőven elegendő, ha csak az egyik mozog.
a fény elfáradása valóban okozhat hullámhossz változást, pontosabban okozhatna, ha nem lenne a jelenség egy bizonyítatlan hipotézis... -
Irasidus #74 1. Doppler-effektus: a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog
2. Kozmológiai vöröseltolódás: a fényforrás a térben áll, de maga a tér tágul, ezért megnyúlik a fényforrásból érkező fény hullámhossza
3. Gravitáció vörös eltolódás: a forrás és a megfigyelő gravitációs potenciálja eltérő
Elfejtettél válaszolni a kérdésre, szerinted mit jelent a fény elfáradás? Mert fizikából éppen azt jelenti, hogy a fotonok haladás közben veszítenek energiát. Ez a vöröseltolódás, ennek (egyik) oka a világegyetem tágulása. -
ancsil #73 a vörös (és a kék) eltolódásnak mindössze két ismert és bizonyított oka lehet.
1./ doppler effektus
2./ gravitációs hatás (einstein effektus)
a fény elfáradása hipotetikus, senki által még nem tapasztalt, senki által nem bizonyított feltételezés. -
Irasidus #72 Más az oka a tágulásnak (a big bang) és más az oka a gyorsulva tágulásnak (valamilyen taszító erő). A tágulást a galaxishalmazok vöröseltolódásából határozzuk meg. A gyorsulva tágulást az Ia típus szupernóvák megfigyelésből, amihez egy elég bonyolult exponenciális függvény szükséges. -
Irasidus #71 Rosszul tudod. A vöröseltolódásnak több oka is van, nem csak a doppler. A másik, hogy a fény elfáradása alatt a fizika ugyanúgy hullámhossz változás ért, vagyis vöröseltolódást. Vagy szerinted mit kellene jelentenie a fény elfáradásnak? -
ancsil #70 a wiki bonyolult meghatározása a doppler effektusra pontos, de sokkal szemléletesebb, ha a melletted elszáguldó autó hangjára gondolsz.
amíg közeledik feléd, a hangja egyre magasabb (nem hangosabb, ill. nem csak hangosabb) lesz, amint elmegy melletted, és távolodik, a hangja mélyül.
a közeledő hang frekvenciája, mintegy "torlódik", azaz nő a frekvenciája (kékeltolódás), ahogy távolodik, csökken a frekvencia - ez a vöröseltolódás.
a fénnyel is pontosan ugyanez történik. a tőlünk távolodó csillagok fényének a frekveciája csökken, "mélyül" a fénye, azaz a a spektrum a vörös felé tolódik el, a közeledőké pedig nő, azaz a kék felé tolódik el a spektruma.
mivel az adott elemek spektrumvonala állandó és pontosan ismert, ezért könnyű meghatározni az adott spektrumvonal eltolódásából a sebességet.
a fényelfáradása valóban hipotetikus, és nem könnyű igazolni, vagy cáfolni, de azért ama "iszonyatos" erőre, amely "széttépi az egész Univerzumot" van némi bizonyíték.
ha bekapcsolod a tv- t, és olyan helyre hangolod, ahol nincs adás, akkor látod a "hangyaháborút" a képernyőn. ez nem más, mint az ősrobbanás maradéka, az a bizonyos kozmikus háttérsugárzás, (most nem nézek utána, de ha jól emlékszem, akkor olyan 3 kelvin fok körüli) amely egyenletesen* betölti az egész világegyetemet- és ez a bizonyíták erősen valószínűsíti, hogy valóban megtörtént a big bang.
*még ez sem teljes mértékben igaz, mert a legújabb kutatások szerint a háttérsugárzás granulált, amelyre még nem találtak megnyugtató magyarázatot- mindenesetre jelenleg nem találsz komolyan vehető fizikust/csillagászt, aki kétségbe vonná az ősrobbanást... -
senki687 #69 Világos, de a medellezés ebben az esetben a vöröseltolódásra épít mindent, nem? Tehát nem mérnek, mert mérni nem tudnak, hanem a távolabbi objektumoknak átlagosan nagyobb a vöröseltolódása és ezt szimulálva egy programmal gyorsullva tágulást mutattak ki, nem? -
senki687 #68 Utána olvastam a wikipediaban:
"Vöröseltolódásnak hívjuk az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését."
Lentebb pedig olvasható, hogy a Doppler-effektus az elektomágneses hullámok esetén nem az észlelési sebességet, hanem a hullámhosszat változtatja, azaz távolodás esetén vöröseltolódást okoz.
A fény "elfáradása" alatt azt értem, hogy a hullámhossz esetleg megnő idővel magától, vagy valami mástól, nem csak a távolodástól. Belegondolva,
pl. 6 millárd év alatt a fény kb. ennyi utat tesz meg:
56763174000000000000000000 km (26 jegy, ha elütöttem volna.)
Ehhez képest a Föld kerülete:
40000 km
Látható, hogy amennyiben létezne az általam említett jelenség, nem könnyű méréssel megcáfolni, mert minden bizonnyal hibahatáron belülre esne, annyira kis szakaszt tudunk vizsgálni kísérlettel a jelenség mértékéhez képest.
Teljesen egyet értek abban, hogy ez erősen hipotetikus. De most őszintén, szerinted melyik a hipotetikusabb, leakasztani a polcról egy ismeretlen, iszonyatos nagy és egzotikus erőt, ami széttépi az egész Univerzumot, vagy azt feltételezni, hogy a fény évmiliárdok alatt egy kicsit "elfárad", azaz megnő a hullámhossza egy kicsivel? -
ancsil #67 "A fotonok haladás közben vesztenek energiát, úgy is hívjak ezt a jelenséget hogy vöröseltolódás."
?????
legjobb tudomásom szerint, a vöröseltolódás a doppler effektus, nem pedig a fotonok "elfáradásának" a következménye.
vagy a hanghullámok is az energiavesztés miatt "tolódnak" el..? -
ancsil #66 kösz! -
Irasidus #65 A fotonok haladás közben vesztenek energiát, úgy is hívjak ezt a jelenséget hogy vöröseltolódás. Minden hullámhosszváltozásnak oka van, ha lenne eddig ismeretlen oka, akkor azt ki lehetne mutatni. Ha meg nem lehet, akkor a többi mérést értelemszerűen nem befolyásolhatja, mert olyan kicsi az értéke.
A gyorsulva tágulást nem műszeres mérésből ismerjük, hanem modellezésből és statisztikai analízisből (amihez persze műszeres mérés kell). -
Irasidus #64 "(mondjuk, arra kíváncsi vagyok, hogy hogyan veszik figyelembe, hogy egy adott fényforrás vöröseltolódása mennyiben tulajdonítható a sebességből következő doppler effektusnak, és mennyiben az útjába kerülő különböző gravitációs hatásoknak...)"
Bár mindegyik vöröseltolódás, de másképpen határozzuk meg gravitációs és másképpen a doppler, illetve a tágulásból eredő vöröseltolódás értékét (magyarul, a kapott értékeket behelyettesíted a megfelelő képletbe). -
ancsil #63 "A vöröseltolódás pedig a hullámhossztól függ. A hullámhosszat befolyásolja a Dopler-effektus, valamint az erős gravitáció."
a vöröseltolódás a sebesség függvénye, a hullámhossz nem befolyásolja, a gravitációs tér azonban már -ahogy azt írod is, igen.
(mondjuk, arra kíváncsi vagyok, hogy hogyan veszik figyelembe, hogy egy adott fényforrás vöröseltolódása mennyiben tulajdonítható a sebességből következő doppler effektusnak, és mennyiben az útjába kerülő különböző gravitációs hatásoknak...)
a fény "elfáradása" is felmerül különböző elméletekben, de ha jól tudom, ezt a jelenséget nem sikerült igazolni, ill. a más módszerekkel megmért távolság, és az onnan jövő fénynek a doppler eltolódása elégséges korellációt mutat, így az "elfáradás" jelensége kizárható. ettől természetesen még lehet másnak is hatása a fény eltolódására, de egy ilyen feltételezés erősen hipotetikus, a számított és a mért értékek nem teszik szükségessé ezt a feltételezést. -
Krumplipuska #62 "Csak mert ha erre lehetne találni bizonyítékot, akkor talán kiderülhetne, hogy nem is tágul gyorsulva az Univerzum és nincs szükség sötét energiára, csak a sötét anyagra. "
Hö hö,sötétből ill sötétségből jól állunk,talán az univerzumot is kitudnánk segíteni :D
-
senki687 #61 A tágulás sebességét a fény vöröseltolódásának segítségével határozták meg, ugye? A vöröseltolódás pedig a hullámhossztól függ. A hullámhosszat befolyásolja a Dopler-effektus, valamint az erős gravitáció. Nem lehet, hogy valami más tényező is befolyásolhatja az észlelt hullámhosszat? Tulajdonképpen milliárd éveket utazik a fény, mire ideér és ebből állapítjuk meg, hogy gyorsulva tágul az Univerzum. Vannak annyira pontosak a műszereink, hogy biztos, hogy ennyi idő alatt sem "fárad" el egy kicsit a hullám és tolódik el a vörös felé? Esteleg nem lehet, hogy valami közeg hatással van rá? Pl. ott van a sötét anyag. Nem lehet, hogy a sötét anyag jelenléte befolyásolja a fényt és azért tolódik el? Vagy esetleg az ősrobbanásból származó háttérsugárzás az évmilliárdok alatt nem képes módosítani a terjedő fény hullámhosszát? Csak mert ha erre lehetne találni bizonyítékot, akkor talán kiderülhetne, hogy nem is tágul gyorsulva az Univerzum és nincs szükség sötét energiára, csak a sötét anyagra. -
mr9 #60 azert tagul, mert valaki egyre gyorsabban huzza, csak nem latjuk mert eltakarja a sotetseg xD -
ancsil #59 "Hogy befoltozzák a modell ellentmondását, önkényesen bevezettek egy olyan fogalmat... a sötét energiát."
ez egy újabb "jobbhíján" elmélet, viszont legalább két érv szól mellette:
1./ befoltoz egy "lukat"
2./ nincs ellene szóló bizonyíték
3./ a belőle következő esemény létezik és mérhető (igaz, ezzel az erővel a rózsaszínű spagettiszörny tevékenységével is lehetne érvelni, de azért, lássuk be, mégiscsak valószínűbb egy olyan erő létezésével operálni, amelyikről legalább feltételezhető, hogy van valós fizikai alapja)
-
senki687 #58 Szerintem is lehetnek mások távolabb a fizikai törvényszerűségek. Ugyanakkor az egyetlen ésszerű feltételezés addig, amíg meg nem tapasztaljuk, hogy ugyan olyannak feltételezzük, mint amit már valamennyire ismerünk. -
nextman #57 En abban sem lennek biztos, hogy 15000 fenyevvel arrebb, es 50000 evvel kesobb a fizika szabalyai ugyanazok, mint itt es most. Mert kepzeljuk, hogy az univerzum homogen ilyen szempontbol?
Jart mar ott valaki, es kiprobalta? -
senki687 #56 Mert a modell szerint az Univerzum átmérője vagy lassulva tágul a végtelenbe, vagy monoton növekvően konvergál a határértékéhez, vagy összeesik. Ennek mond ellent az, hogy a megfigyelések szerint gyorsulva tágul. Tehát a jelenlegi modell biztosan nem jó. Hogy befoltozzák a modell ellentmondását, önkényesen bevezettek egy olyan fogalmat, amire semmi egyéb dologból nem tudnak követketkeztetni, semmit sem tudnak róla, vizsgálni sem tudják: a sötét energiát. Azért ez elég gáz szerintem. Ez kezd vallássá válni: "Hiszek a nagy Sötét Energiában."
Amúgy a sötét energia létezése szerintem az Univerzum korára vonatkozó becslést is bizonytalanná teszi. Nem tudni, hogy az időnek milyen függvénye szerint tágul az Univerzum, csak annyit, hogy nem lineáris. Már ha értelmes dolog egyáltalán kort rendelni egy tömegtől és sebességtől is függő skálán, hiszen az idő nem egyetemes, így az Univerzum különböző pontjai szükségszerűen más-más korúak. Ha jól gondolom, akkor még az sem mindegy, hogy melyik pontból nézzűk egy másik pont korát.
Nézd, állíthatják egyesek, hogy ezt az egészet átlátják, meg leképletezik a megfigyelt folyamatokat és kiszámolnak bármit, de gyakorlatilag még nem láttam olyan időjárásjelentést sem, amiben 2 napra előre pontosan megmondják, hogy hol és mikor alakul ki pl. egy tuba. Ebből is látszik, hogy csak egy foltozgatott statisztikai modellünk van, ami mindig is hibával működött, legfeljebb a hiba nagyságát tudják bizonyos esetekben bizonyos határ alá szorítani nagy valószínűséggel. Számomra egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az Univerzumnak csak egyetlen pontos modellje létezik, az pedig maga az Univerzum.
