senki687#99
egyén: Ezt lehetne egy kicsit bővebben? A fénytörés miért kellene bele? Hiszen elvileg minden fényt ugyan abban a közegben fogunk fel, így ha útközben belép más közegbe, később kilép belőle, akkor a hullámhossz visszalakul. Nem?
Irasidus: Ez biztos? Mert szerintem a tér tágulása a két objektum egymástól való távoládását vonja maga után, ami pedig pontosan a Doppler-effektus lényege. Ha nem pont így hívják, a jelenség akkor is teljesen analóg a jelenség.
Mutass már nekem akkor valami olyan írást, ahol nem a vöröseltolódásra alapozzák a sötét energia létezését, mert olyannal én még nem találkoztam. Ettől persze létezhet, csak mutass egyet légy szíves, mert a google-vel sem találtam. Minden magyarázat a vöröseltolódásra volt visszavezethető, amivel én találkoztam.
Fogalmad sincs, hogy miért kellene feltételezni ezt a fény "elfáradásos" dolgot? Mert a sötét energiás elmélet egy apokalipszist, a teljes Univerzum pusztulását jósolja és nekem ez nem túl szimpatikus változat. :) Ennél a pulzáló Univerzum is jobb, amert bár abban is megsemmisül minden, de ott legalább újra keletkezik. A sötét energiás elképzelésben pedig csak a nagy pusztulás jön és utána nem lesz semmi, mindent széttép, atomot, atommagot, leptonokat, kvarkokat, időt, teret, stb még a Higgs-bozont is. Ezért inkább "fáradjon" kicsit a fény, és már is kellemesebb az Univerzum sorsa. Csak ezért.
Szerintem ezt a szupernovás mérést a Tiedtől egy kicsit részletesebben leírtam. De akkor kicsit részletesebben a távolságmérésről:
1, Minél távolabb van egy világító test, annál halványabb. Azonos fényességű objektumok esetében a látszó fényességek a távolságának négyzetével fordítottan arányosak. Ezek nem mérőszámok, hanem arányok. Ha pl. a Földtől lenne 10-szer ennyire egy ugyan ilyen nap, mint a mi Napunk, akkor csak század annyi fényt észlelnénk.
Így ha van olyan objektum, amelynek ismerjük a távolságát, és van ugyan olyan objektum tőle távol, akkor a fényességéből meghatározhatjuk a távolságát ez előbb leírt egyszerű képlet alapján.
2, Pl. már ismerjük a Föld keringési pályájának az átmérőjét. Megnézzük most, és megnézzük fél év múlva, hogy egy közeli csillag milyen szögben látszik. Így 1 oldal és a rajta fekvő két szög ismeretében egy közöpiskolás is ki tudja számolni, hogy milyen távol van egy közeli csillag.
3, A csillagok ütemesen felfúvódnak és összehúzódnak. (A Nap is, csak nem feltünő, mert a változás kicsi.) Csillagfüggő, általában 1-50 napig terjed a periódus hossza. Minél fényesebb egy csillag, annál lassabban változik. Ezért az azonos felfúvódási periódusú csillagok távlásgát az 1 pontban leírt módszerrel össze lehet hasonlítani.
4, A csillagvárosok már túl messze vannak, ezért Ia szupernovával mérik (hasonlóan az 1-es pontban leírtakkal.) Ezek a szupernovák ritkák, de amikor felfénylenek, akkor az egész galaxis fényét elnyomhatják, így messziről látszanak.
Így mérünk távolságot. A távolság arányaiban annyira lassan változik emberi mértékkel nézve, hogy nem alkalmasak a távolodás mérésére. Erre használják a vöröseltolódást. Tehát a fentebb leírt módszerekkel megbecsülik a távolságokat és megnézik a hozzájuk tartozó vöröseltolódásokat. Ebből becsülik meg a távolságot és hogy közeledik, vagy távolodik, így jutnak el a gyorsulva tágulsához, ezért vezetik be a sötét energia fogalmát. Ha a vöröseltolódás nem pont úgy működne, mint ahogyan ismerjük, akkor nem lenne gyorsulva tágulás, nem lenne sötét energia, és nem lenne egy titokzatos erő, amely széttépi az Univerzumot.