SpaceX, a modern űrcég mintaképe II. rész
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#43
A változtatások a most maximum 340t össztömegû Falcon-9 össztömegét 140t-val fogják megnövelni, 480 tonnára. Ebben benne van a megnövelt második fokozat szerkezeti és üzemanyagtömege, a több rakomány és az elsõ fokozat szerkezeti tömeg növekedése is.
#42
Ha le kell tudnia szállni a föhajtómüvel a rakétának, akkor dupla méretünek kell lennie v. kétszer annyit kell felszerelni azonos súlyhoz.
Ez dupla költség és nem dupla üzemanyagköltség, hanem dupla rakéta költség.
Erösen kérdöjeles, hogy le tud-e szállni a rakéta, van-e olyan leszálló rendszer, ami ezt lehetövé tenné.
A probléma megoldása egyáltalán nem egyszerü, a NASA-nak sikerült csak egyenlöre, nekik sem olcsón.
Szerintem ha lesz az ejtöernyön helyett már megoldás, akkor az az irányított zuhanás lesz valami leszálló szerkentyüvel, esetleg valami leszállást segítö földi elkapó szerkezettel.
Köztes megoldás lehet a legdrágább rakéta motor megmentése. A rakétának a legértékesebb szerkezete a motorja. Ráadásul az kicsi és relatíve kevésbé sérülékeny, mint a rakáta test. Ezt meg lehetne menteni egy erre kifejlesztett szerkezettel, pl. ejtöernyö + becsapódás elötti fékezés valahogy.
Ez dupla költség és nem dupla üzemanyagköltség, hanem dupla rakéta költség.
Erösen kérdöjeles, hogy le tud-e szállni a rakéta, van-e olyan leszálló rendszer, ami ezt lehetövé tenné.
A probléma megoldása egyáltalán nem egyszerü, a NASA-nak sikerült csak egyenlöre, nekik sem olcsón.
Szerintem ha lesz az ejtöernyön helyett már megoldás, akkor az az irányított zuhanás lesz valami leszálló szerkentyüvel, esetleg valami leszállást segítö földi elkapó szerkezettel.
Köztes megoldás lehet a legdrágább rakéta motor megmentése. A rakétának a legértékesebb szerkezete a motorja. Ráadásul az kicsi és relatíve kevésbé sérülékeny, mint a rakáta test. Ezt meg lehetne menteni egy erre kifejlesztett szerkezettel, pl. ejtöernyö + becsapódás elötti fékezés valahogy.
#41
Nos a mondatom annyiban hibás, hogy egy tag fizetésénél valóban nem kevesebb a visszaszálláshoz kellõ üzemagyagköltség, ami olyan 50 000 dollár körül van, mert ez kb.70 üzemanyagot jelent, nem a teljes töltést.
Viszont a teljes mentõcsapat bérlése vagy fenntartása ennél bizony többe kerül. A sós víz miatti plusz átvizsgálások szintén pénzbe kerülnek.
A kutató-mentõ csapattal meg nem értem mi a baj, hacsak az nem, hogy az angol recovery team megnevezés pontosabban visszaadja a lényeget.
Az összetétele most a következõ:
Egy hajó amire a Dragont kiemelik, egy ami a személyzetet szállítja és két motorcsónak, csónakonként legalább egy búvárral, akik a kiemeléshez szükséges köteleket rögzítik az ûrhajóhoz.
Ezzel vannak felkészülve azokra az esetekre is, amikor vagy a GPS romlik el, vagy nem sikerül leoldani az ejtõernyõket és azok széltõl, hullámzástól függõen vontatják a Dragont.
Itt jegyzem még meg hogy ha rakétás visszahozatal nélkül akarnák visszanyerni a fokozatokat is és a Dragont is, akkor az két különbözõ óceánon három csapatot igényelne.
Viszont a teljes mentõcsapat bérlése vagy fenntartása ennél bizony többe kerül. A sós víz miatti plusz átvizsgálások szintén pénzbe kerülnek.
A kutató-mentõ csapattal meg nem értem mi a baj, hacsak az nem, hogy az angol recovery team megnevezés pontosabban visszaadja a lényeget.
Az összetétele most a következõ:
Egy hajó amire a Dragont kiemelik, egy ami a személyzetet szállítja és két motorcsónak, csónakonként legalább egy búvárral, akik a kiemeléshez szükséges köteleket rögzítik az ûrhajóhoz.
Ezzel vannak felkészülve azokra az esetekre is, amikor vagy a GPS romlik el, vagy nem sikerül leoldani az ejtõernyõket és azok széltõl, hullámzástól függõen vontatják a Dragont.
Itt jegyzem még meg hogy ha rakétás visszahozatal nélkül akarnák visszanyerni a fokozatokat is és a Dragont is, akkor az két különbözõ óceánon három csapatot igényelne.
#40
A vízbõl rakétadaruzás teljes laikusaként azért vélelmezem, hogy a gondos tervezés, és a vízen úszás pozíciójának esetleges kis méretû ballonokkal történõ beállítása ellenére elõfordul, hogy a rakétatest emelési pontjai a vízfelszín alá, vagy annak közelébe kerülnek. Emiatt szintén feltételezhetõen az emelõkábelek rögzítéséhez biztonságosan ipari búvár képzettségû emberekre van szükség.
#39
A rakéta indításnak van egy ballsztikája. Végig radarral követik nyomon az esemény. Az rakéta kiégése után, ha lekapcsolnák a radart, akkor is igen kis területen kellene keresni.
A búváros részt nem érte, mert szó nincs arról, hogy a víz alól kellene a rakétát kiemelni...
A búváros részt nem érte, mert szó nincs arról, hogy a víz alól kellene a rakétát kiemelni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#38
A halászgatós módszer összköltségét - beleértve a rakéta megfelelõ kialakítását, ejtõernyõ-rendszerét, tengerállóságát, a keresgélés, kiemelés, mentesítés, zizi, bambi, körhinta, versus rakétás leszállás - nem a rakéta teljes költségéhez kell mérni, hanem a másféle leszállási módéhoz, jelen esetben a rakétáshoz. Ilyen tekintetben pedig az a tények ismeretétõl mentes sejtésem, hogy a két leszállási és visszaszerzési megközelítés költsége - a sikerességi rátát is belekalkulálva - egy nagyságrendbe esik.
#33: Tudom, csak eljátszottam a gondolattal..:-)
#33: Tudom, csak eljátszottam a gondolattal..:-)
#37
Nem egy búvár van, és az egész hajót legénységét, plusz üzemeltetést ki kell fizetni. Nyilván nem egy halászhajóról van szó amit csak bérelnek, hanem spéci daruval ellátott hajókról + helikopterek. Tudod, tök jó hogy van GPS, csak arra is számolni kell, hogy nem mûködik... Egy rakétáról beszélünk, ami nagy igénybevételnek lesz kitéve!
#36
Tökmindegy, több tízezer dolláros fizetése sincs. Továbbra sem étrem, hogy a keresés és visszatérés bármilyen költségét az mûszaki felülvizsgálást és cserét leszámítva hogyan mérhetõ a több tízmilliós rakétáéhoz. Sehogy...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#35
Nem a komplett, pályára állításhoz szükséges üzemanyag mennyiség árára gondolt.
"...mint a visszarepüléshez kellõ plusz üzemanyag ára." hanem csak a visszatéréshez szükséges üzemanyag árára.
Nem akarlak bántani, de a múltkori nagy ûrbányászati giga flémben is volt néhány hozzászólásod, amit nem követtél volna el, ha egy kicsit figyelmesebben olvasol.
"...mint a visszarepüléshez kellõ plusz üzemanyag ára." hanem csak a visszatéréshez szükséges üzemanyag árára.
Nem akarlak bántani, de a múltkori nagy ûrbányászati giga flémben is volt néhány hozzászólásod, amit nem követtél volna el, ha egy kicsit figyelmesebben olvasol.
#34
Milyen búvárnak vagy kutató/mentõnek van havi 200k dolláros fizetése...?
A rakétafokozatot mióta kell keresni, mikor folyamatosan nyomon van követve a pálya? Ha GPS adó van rajta, akkor méterpontosan tudják, hogy hol ér vizet...
A rakétafokozatot mióta kell keresni, mikor folyamatosan nyomon van követve a pálya? Ha GPS adó van rajta, akkor méterpontosan tudják, hogy hol ér vizet...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#33
A Flacon 9-rõl, és Dragonról volt szó. A Falcon XX még csak tervezõasztalon sincs. Koncepció, lehet, hogy az egyszer használatos lesz, vagy akármi. Egyébként a Falcon 9-nek a leszállólábairól már képeket is közöltek.
#32
Mindezt a leszállást egy olyan erõsségû szerkezettel kell kivitelezni, ami a saját súlyát épphogy elbírja.
Számomra is erõsen kétséges ennek üzembiztos és gazdaságos megvalósíthatósága.
Az megvan fejben, ahogy a Falcon XX hatvan méter magas elsõ fokozata megy haza leszállni..?:-)
Számomra is erõsen kétséges ennek üzembiztos és gazdaságos megvalósíthatósága.
Az megvan fejben, ahogy a Falcon XX hatvan méter magas elsõ fokozata megy haza leszállni..?:-)
#31
Extra üzemanyagot a Dragon így is úgy is visz, mivel egyben saját maga mentõrakétája. Ha jól tudom, az ûrhajókból a felesleget, leszállás elõtt ki szokták pumpálni az ûrbe. A paplanernyõ jó megoldás, csak sokkal nagyobb, és nehezebb mint a gombaernyõ, az irányításhoz is külön mechanika kell. A pontosság eléggé függ a légáramlatoktól...
#30
Ejtõernyõvel vízre miért is olcsó?
Hajót,kutató,mentõ csapatot kell fenntartani.
Vízetérés után a sós vizet ért elemeket az utolsó alkatrészig szétszedni, átmosni újra összerakni kell. A Shuttle SRB újrafelhasználása kb. 40 milió dollárba került, talán két három millóval volt olcsóbb mint egy teljesen új SRB. Ugyanis a vizet érés után az SRB-t gyakorlatilag teljesen szét kellett szedni és újraépíteni.
Az ejtõernyõs visszaérkezés ugyanis durva dolog. A legkisebb ernyõhibánál vagy erõs hullámzásnál vizet éréskor a Shuttle SRB 15mm-es kóracél oldalfala behorpadt mint egy konzervdoboz. Az hogy a Falcon-9 második fokozat hajtómûvének fúvokatoldata, ami a végén már csak egy 0,3mm-es nióbiumötvözet lemezbõl van, hogy bírna ki egy nagyobb csobbanást az ebbõl sejthetõ.
Ezzel szemben a rakétás visszatérésnél a kabint egy mezei közepes autódaru felteszi egy trélerre és kész. Falcon fokozatok dettó. Itt jegyzem meg hogy a Spacex eddigi rakétáinak minden eleme közúton szállítható.
A mostani kutató mentõ csapat egy tagjának havi fizetése többe kerül, mint a visszarepüléshez kellõ plusz üzemanyag ára.
Plusz mivel a kerozinos elsõ fokozat a leváláskor messzebb van és gyorsabban távolodik, mint egy hamarabb kiégõ SRB, így rakéta nélküli visszatérésre csak egy szárnyakkal és saját gázturbinás hajtómûvekkel ellátott fokozat lenne képes.
Hajót,kutató,mentõ csapatot kell fenntartani.
Vízetérés után a sós vizet ért elemeket az utolsó alkatrészig szétszedni, átmosni újra összerakni kell. A Shuttle SRB újrafelhasználása kb. 40 milió dollárba került, talán két három millóval volt olcsóbb mint egy teljesen új SRB. Ugyanis a vizet érés után az SRB-t gyakorlatilag teljesen szét kellett szedni és újraépíteni.
Az ejtõernyõs visszaérkezés ugyanis durva dolog. A legkisebb ernyõhibánál vagy erõs hullámzásnál vizet éréskor a Shuttle SRB 15mm-es kóracél oldalfala behorpadt mint egy konzervdoboz. Az hogy a Falcon-9 második fokozat hajtómûvének fúvokatoldata, ami a végén már csak egy 0,3mm-es nióbiumötvözet lemezbõl van, hogy bírna ki egy nagyobb csobbanást az ebbõl sejthetõ.
Ezzel szemben a rakétás visszatérésnél a kabint egy mezei közepes autódaru felteszi egy trélerre és kész. Falcon fokozatok dettó. Itt jegyzem meg hogy a Spacex eddigi rakétáinak minden eleme közúton szállítható.
A mostani kutató mentõ csapat egy tagjának havi fizetése többe kerül, mint a visszarepüléshez kellõ plusz üzemanyag ára.
Plusz mivel a kerozinos elsõ fokozat a leváláskor messzebb van és gyorsabban távolodik, mint egy hamarabb kiégõ SRB, így rakéta nélküli visszatérésre csak egy szárnyakkal és saját gázturbinás hajtómûvekkel ellátott fokozat lenne képes.
#29
Az ejtõernyõs vízre szálláshoz komoly infrastruktúrát kell fenntartani. Keresõflottát, helikoptereket, búvárokat, stb. Ez nagyon költséges. A légzsákos megoldást csakis az ûrhajónál jöhet szóba, az elsõ fokozatot (ejtõernyõvel) mindenképpen vízre kell letenni...
#28
Ejtoernyos leszallasnal lehet hasznalni sikloernyot, ami iranyitott leszallast tesz lehetove, akar kerekekre/csuszotalpakra is. Jelenleg ez tunik a legolcsobb megoldasnak arra, hogy extra uzemanyag nelkul fix leszallasi helyre visszahozhato legyen egy urjarmu. Arrol nem beszelve, hogy sokkal biztonsagosabbnak tunik mint hajtomuvekkel leszallni es sokkal kisebb a sikoernyo tomege mintha ket fix szarnyat kapna a kabin.
#27
Ejtöernyös leszállás mindenképpen csak vízre. A kiemelés maga nem komoly költség. A javítgatás + ellenörzés igen.
Alternatíva lehetne a kontrollált zuhanás, mint pl. ahogy a Shuttle leszállt. De ezt szvsz. sokkal nehezebb megoldani.
Ha valaha megoldják, akkor az úgy néz ki, hogy az elsö fokozat, ami a legdrágább, elöször rakétaként müködik, majd miután levált, zuhan a sürübb légkörig, majd kinyílik valami szárny + fütömüvek és leszáll.
Mindenesetre ez a technológia minden, csak nem olcsó, kiforrott v. könnyen megvalósítható...
Alternatíva lehetne a kontrollált zuhanás, mint pl. ahogy a Shuttle leszállt. De ezt szvsz. sokkal nehezebb megoldani.
Ha valaha megoldják, akkor az úgy néz ki, hogy az elsö fokozat, ami a legdrágább, elöször rakétaként müködik, majd miután levált, zuhan a sürübb légkörig, majd kinyílik valami szárny + fütömüvek és leszáll.
Mindenesetre ez a technológia minden, csak nem olcsó, kiforrott v. könnyen megvalósítható...
#26
Ejtõernyõs leszállásnál szárazföldre nagy a sérülés veszélye, még akkor is, ha valamilyen felfújódó párnát alkalmaznak a végén. Ha vízre száll, akkor ki kell halászni, vissza kell juttatni, tehát plusz infrastruktúrát kell üzemeltetni, ráadásul a visszaesõ fokozat eléggé agresszív környezetben - sós víz - tölt pár órát. Tudom, tudom, a Shuttle gyorsító fokozat is.
Még közelítõ összegeket sem tudok felmutatni egyik vagy másik megoldásra, csak hangosan gondolkodta, majd az okosak eldöntik.
Még közelítõ összegeket sem tudok felmutatni egyik vagy másik megoldásra, csak hangosan gondolkodta, majd az okosak eldöntik.
#25
A SpaceX-en látszik a gyors fejlödés. Rengeteg problémán vannak túl, folyamatosan leküzdötték öket.
Most per pillanat is több mindenen dolgoznak.
Szerintem az újrafelhasználás stratégiájuk nem jó.
Ejtöernyöket kell használni elsösorban és egy opcionális zuhanás irányító rendszert a magasabb tartományban.
A magától leszálló rakéta nem olcsón megvalósítható.
Most per pillanat is több mindenen dolgoznak.
Szerintem az újrafelhasználás stratégiájuk nem jó.
Ejtöernyöket kell használni elsösorban és egy opcionális zuhanás irányító rendszert a magasabb tartományban.
A magától leszálló rakéta nem olcsón megvalósítható.
#24
Az N1 rakéta 32 darab hajtómû vezérlését nem tudták megoldani. Ha az egyik hajtómû leállt, akkor a szemben lévõnek is le kellet állni, hogy ne dõljön oldalra - mindezt egy idõben. Az akkori vezérlõtechnika (a szovjetinúban) és a tervezõ halála, illetve a kevés pénz ölte meg az N1 rakétát... Nyilván a mai számtógépvezérélt világban ez gyerekjáték.
#23
A Suhtle nagyon bonyolult hajtómûrendszert használt, és rengeteg új, azelõtt soha ki nem próbált technikát gyúrtak egybe. Ebbe bukott bele. A SpaceX direkt a lehetõ legegyszerûbb (de teljesítményben nem) megoldásokat alkalmazza, már a kezdetektõl fogva.
#22
Még az újrafelhasználásról pár gondolat. Mesés volna, ha az egész rendszert újrafelhasználhatóvá tudnák tenni. Persze itt is van csapda: mekkora mértékû szervizelést igényel a már egyszer(többször) használt rendszer felkészítése a következõ startra? Ugyebár a Shuttle gazdaságossága is itt bukott el többek között.
#21
Na nézzük csak. A Saturn V elsõ fokozatában 5 hajtómû van, egyik alkalommal egy leállt (szerencsére, különben elszállt volna az egész), néggyel is kielégítõen mûködött. Bõvebben itt Volt, hogy a Shuttle 3 fõhajtómûve közül egy leállt, kettõvel is megoldották, igaz, alacsonyabb pályával. Amúgy meg hiába kevesebb alkatrész, több a hajtómû, ergo az össz kockázat nem csökken annyival, mint szeretnénk. A nehézrakétájukat meg úgy megpakolják hajtómûvekkel, hogy már-már a szovjet N1-re hajaz. Persze azóta azért volt némi fejlõdés, meg tán a gyártástechnikai fegyelem is picit jobb, mint a szovjeteknél volt.<#nyes>
Az eddigi küldetésekbõl sem szabad messzemenõ következtetéseket levonni, majd több tucat sikeres rajt után mondhatjuk, hogy igen, ez egy megbízható eszköz.
Fentieket nem fikázásnak szántam, inkább pici kijózanításnak az eufória után. Nagyon drukkolok nekik, már csak azért is, mert újra feléledt bennem a remény, hogy még megérhetem az emberes Mars-expedíciót.
Az eddigi küldetésekbõl sem szabad messzemenõ következtetéseket levonni, majd több tucat sikeres rajt után mondhatjuk, hogy igen, ez egy megbízható eszköz.
Fentieket nem fikázásnak szántam, inkább pici kijózanításnak az eufória után. Nagyon drukkolok nekik, már csak azért is, mert újra feléledt bennem a remény, hogy még megérhetem az emberes Mars-expedíciót.
#20
Érdemes volna utánaszámolni, talán még olcsóbb is lett volna az ISS még egy nehézrakéta kifejlesztésével együtt is, ha nem tizenkét év alatt kell összerakosgatni tucatnyi modulból.
Ha egy lépésben részint száz tonnát, részint tíz méter átmérõjû eszközt lehet pályára állítani, az rengeteg lehetõséget ad, pl. nagy teljesítményû atomreaktorral felszerelt elektromos hajtómûvek, vagy pl. képzeljük el a JWST-t kilenc méter átmérõjû tükörszegmensekkel. (Bár amilyen tempóban a JWST halad, akár máris neki lehetne fogni ilyen méretû hordozórakétához átalakítani, mert mire elkészül a távcsõ, már rég repül a Falcon XXX.)
Abban egyetértünk, hogy az SLS sosem fog elkészülni, de a politikai-szociális vonatkozása miatt tartok tõle, hogy a koncepció egy vérbeli buddhistát meghaladó reinkarnációs potenciált fog mutatni a jövõben is.
Ha egy lépésben részint száz tonnát, részint tíz méter átmérõjû eszközt lehet pályára állítani, az rengeteg lehetõséget ad, pl. nagy teljesítményû atomreaktorral felszerelt elektromos hajtómûvek, vagy pl. képzeljük el a JWST-t kilenc méter átmérõjû tükörszegmensekkel. (Bár amilyen tempóban a JWST halad, akár máris neki lehetne fogni ilyen méretû hordozórakétához átalakítani, mert mire elkészül a távcsõ, már rég repül a Falcon XXX.)
Abban egyetértünk, hogy az SLS sosem fog elkészülni, de a politikai-szociális vonatkozása miatt tartok tõle, hogy a koncepció egy vérbeli buddhistát meghaladó reinkarnációs potenciált fog mutatni a jövõben is.
#19
azért az ár nem nagyon csökken még mindég 10 ezer felett van a KG
#18
Hát nem tudom. Szvsz, azt kell mondanom, hogy a régebben a NASA-bedolgozó Nagy konszernek (BOEING, stb.) helyett most kisebb, de specializálódott cégek próbálnak megélni a rakéta és ûrhajógyártásból.
Az USA állami finanszírozása még mindig az oroszlánrészt adja a bevételüknek, csak mostanában már több állam, illetve néhány cég is megengedhet magának egy-két mûholdat.
Az USA állami finanszírozása még mindig az oroszlánrészt adja a bevételüknek, csak mostanában már több állam, illetve néhány cég is megengedhet magának egy-két mûholdat.
#17
Az SLS felejtõs... Mint írtam, elég néhány vezetõ váltás az USA és a NASA élén, mehet az egész a kukába...
Az Orion - ha egyszer elkészül - egyre inkább úgy néz ki, hogy egy Delta IV heavy orrán fog repkedni az ISS-hez (de még az ISS taxizás is kérdéses, fõleg ha a DragonRider nagyon beelõzi), a többi projekt erõsen kérdõjeles, még konkrétan kitûzött célok sincsenek...
Az SLS sorsa már most meg van pecsételve. A NASA komoly fogyókúrára van fogva évek óta, a távolabbi kilátások sem túl rózsásak: egy olyan eszköz, aminek a realistább becslések szerint egy-egy startja fél - 1 milliárd közötti költségekkel jár majd (közelít az STS abszolút startköltségeihez), annak egyszerûen nincs jövõje.
Az Orion - ha egyszer elkészül - egyre inkább úgy néz ki, hogy egy Delta IV heavy orrán fog repkedni az ISS-hez (de még az ISS taxizás is kérdéses, fõleg ha a DragonRider nagyon beelõzi), a többi projekt erõsen kérdõjeles, még konkrétan kitûzött célok sincsenek...
Az SLS sorsa már most meg van pecsételve. A NASA komoly fogyókúrára van fogva évek óta, a távolabbi kilátások sem túl rózsásak: egy olyan eszköz, aminek a realistább becslések szerint egy-egy startja fél - 1 milliárd közötti költségekkel jár majd (közelít az STS abszolút startköltségeihez), annak egyszerûen nincs jövõje.
#16
Szuper XX rakéta szép és jó, de kéne a kifejlesztésére valakinek 1-2 milliárdot adnia és a NASA nem fogja pénzelni... És mit vinne fel? NASA nem fog rá fuvart szervezni mert fejleszti a saját SLS rakétáját és Orion ûrhajóját.
#15
"Elõször is, hogy mire lehet használni egy ekkora rakétát?"
Ha az ISS (vagy Freedom, vagy Alpha) tervezésekor rendelkezésre állt volna egy ilyen... Szerintem sokkal szabadabb kezet kaptak volna a tervezõk is...
Elég csak a Skylab óriási belsõ terébõl kiindulni. Az ISS-en még csak közelítõleg sincs hasonló nagyságú, egybefüggõ tér, majdnem fél ISS egy darabban. Ráadásul egy Falcon XX ilyenbõl majdnem kettõt tudna felvinni...
Vagy ahogy a Holdat is említed: ha az alkalmas rakéta már és ûrhajó rendelkezésre áll (a Dragon igazából már most ilyen: képes nagy sebességû visszatérésre), akkor sokkal gyorsabban "össze lehet dobni" egy újabb holdprogramot...
SLS: ahhoz képest, hogy a Block-1, semmi drámai újdonságot nem tartalmaz (már bevált, vagy korábban tesztelt elemek), félelmetesen messze van az elsõ tervezett indítás is... Hasonló sorsa lesz mint az Ares-nak: a beszállítók a szinte semmiért (vagy némi bemutató majdnem "ingyen" eszközökkel milliárdokért: Ares-1X) felmarkolják a rengeteg pénzt, elõbb-utóbb új kormány kerül az USA élére, új vezetõ a NASA élére, az SLS tervei a szemeteskosárba. Mintha csak minden áron fenn kellene tartani állami pézekbõl a Pratt & Whitney, ATK, Lockheed és társaik rakétákkal foglalkozó részlegeit, pumpálni beléjük a sok MRD USD-t...
Ha az ISS (vagy Freedom, vagy Alpha) tervezésekor rendelkezésre állt volna egy ilyen... Szerintem sokkal szabadabb kezet kaptak volna a tervezõk is...
Elég csak a Skylab óriási belsõ terébõl kiindulni. Az ISS-en még csak közelítõleg sincs hasonló nagyságú, egybefüggõ tér, majdnem fél ISS egy darabban. Ráadásul egy Falcon XX ilyenbõl majdnem kettõt tudna felvinni...
Vagy ahogy a Holdat is említed: ha az alkalmas rakéta már és ûrhajó rendelkezésre áll (a Dragon igazából már most ilyen: képes nagy sebességû visszatérésre), akkor sokkal gyorsabban "össze lehet dobni" egy újabb holdprogramot...
SLS: ahhoz képest, hogy a Block-1, semmi drámai újdonságot nem tartalmaz (már bevált, vagy korábban tesztelt elemek), félelmetesen messze van az elsõ tervezett indítás is... Hasonló sorsa lesz mint az Ares-nak: a beszállítók a szinte semmiért (vagy némi bemutató majdnem "ingyen" eszközökkel milliárdokért: Ares-1X) felmarkolják a rengeteg pénzt, elõbb-utóbb új kormány kerül az USA élére, új vezetõ a NASA élére, az SLS tervei a szemeteskosárba. Mintha csak minden áron fenn kellene tartani állami pézekbõl a Pratt & Whitney, ATK, Lockheed és társaik rakétákkal foglalkozó részlegeit, pumpálni beléjük a sok MRD USD-t...
#14
Végül is éppen az üzemanyag relative csekély ára az, ami miatt elgondolkodtató a fokozat "leszállítása" is...
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#13
A probléma az, hogy aztán meg azért maradt a "sok kicsi", mert éppenséggel nem nagyon volt "nagy".
Amúgy pedig igazából nem a "kicsi és sok" vagy "nagy és kevés" a kérdés, hanem az újrafelhasználhatóság. Ahogy Musk is rámutatott, egy indításnál mindössze 200 000 dollár az üzemanyag... Ha a rakétát sikerül épségben visszahozni, és rentábilisan újrahasználni, akkor indulhatnak az árak lefele...
Amúgy pedig igazából nem a "kicsi és sok" vagy "nagy és kevés" a kérdés, hanem az újrafelhasználhatóság. Ahogy Musk is rámutatott, egy indításnál mindössze 200 000 dollár az üzemanyag... Ha a rakétát sikerül épségben visszahozni, és rentábilisan újrahasználni, akkor indulhatnak az árak lefele...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#12
A Falcon XX jól fest PowerPointban, de mire fognak használni ekkora teherbírást? Pláne, hogy az SLS is ebben a súlycsoportban készül, a kettõ közül kaszálódni fog valamelyik.
Elõször is, hogy mire lehet használni egy ekkora rakétát? Nos többek között magy méretû és tömegû ûrállomást lehet vele LEO-ra, vagy akár Föld-Hold L2-re küldeni. Ûrhajót a Holdra, illetve akár a Mars irányába elindítani.
Az SLS-el szemben a Falcon XX elõnyére lehet írni, hogy ha figyelembe vesszük az ARES I. vs. Falcon 9 költségeket, akkor az SLS-nél a promócióra többet költenének, mint a SpaceX az egész rakétára... 😊
Elõször is, hogy mire lehet használni egy ekkora rakétát? Nos többek között magy méretû és tömegû ûrállomást lehet vele LEO-ra, vagy akár Föld-Hold L2-re küldeni. Ûrhajót a Holdra, illetve akár a Mars irányába elindítani.
Az SLS-el szemben a Falcon XX elõnyére lehet írni, hogy ha figyelembe vesszük az ARES I. vs. Falcon 9 költségeket, akkor az SLS-nél a promócióra többet költenének, mint a SpaceX az egész rakétára... 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#11
A fajlagosság nem minden, épp a Falcon 1 volt úgy beharangozva hogy fél kézzel forradalmasítja a kis terhek ûrbe juttatását, csak aztán utána számoltak és rájöttek, hogy mégsem olyan gazdaságos.
A lényeg, hogy a lehetõ legjobban össze lehessen párosítani a terheket a rakétákkal, és ilyen terhek még papíron sem nagyon léteznek nehéz rakétákra. Az hogy mi az olcsóbb még senki nem tudja, ezért megy folyton a vita a sok kisebb kilövés, vagy egy nagy mellett, az utóbbira csak az Apollo a példa, amit nem sikerült hosszú távon fenntartani.
Az SLS-t szerintem is hamarossan szanálják, persze lehet hogy elõtte kitolják a céldátumot 5-10 évvel.
A lényeg, hogy a lehetõ legjobban össze lehessen párosítani a terheket a rakétákkal, és ilyen terhek még papíron sem nagyon léteznek nehéz rakétákra. Az hogy mi az olcsóbb még senki nem tudja, ezért megy folyton a vita a sok kisebb kilövés, vagy egy nagy mellett, az utóbbira csak az Apollo a példa, amit nem sikerült hosszú távon fenntartani.
Az SLS-t szerintem is hamarossan szanálják, persze lehet hogy elõtte kitolják a céldátumot 5-10 évvel.
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#10
A #9 COOLancs-nak ment...
#9
"A Szpészx jobbára a melegvizet találta fel"
No de tudod-e, hogy a vizet többféle módon is lehet melegíteni???
"A Falcon XX jól fest PowerPointban, de mire fognak használni ekkora teherbírást? Pláne, hogy az SLS is ebben a súlycsoportban készül, a kettõ közül kaszálódni fog valamelyik."
Közelítsük meg fordítva a kérdést: mi volt az, amit csak problémásan, vagy sehogyan sem tudtunk megtenni egy igazi nehézrakéta nélkül???
Pl. mennyivel egyszerûbb lett volna az ISS-t néhány Skylab méretû modulból összetolni, a végtelenségig tartó szerelgetés helyett...
Egy fajlagosan olcsó nehézrakéta sok olyan lehetõséget tart nyitva, amit eddig mellõzni kellett két okból is:
1.: nem volt elegendõen nagy teherbírású rakéta az feladatra
2.: akkora teher feljuttatása csillagászati összegekbe került volna
...................................
Az SLS véleményem szerint ha nem is halva, de mindenképp félholtan született ötlet, hasonlóan az Ares-hez...
No de tudod-e, hogy a vizet többféle módon is lehet melegíteni???
"A Falcon XX jól fest PowerPointban, de mire fognak használni ekkora teherbírást? Pláne, hogy az SLS is ebben a súlycsoportban készül, a kettõ közül kaszálódni fog valamelyik."
Közelítsük meg fordítva a kérdést: mi volt az, amit csak problémásan, vagy sehogyan sem tudtunk megtenni egy igazi nehézrakéta nélkül???
Pl. mennyivel egyszerûbb lett volna az ISS-t néhány Skylab méretû modulból összetolni, a végtelenségig tartó szerelgetés helyett...
Egy fajlagosan olcsó nehézrakéta sok olyan lehetõséget tart nyitva, amit eddig mellõzni kellett két okból is:
1.: nem volt elegendõen nagy teherbírású rakéta az feladatra
2.: akkora teher feljuttatása csillagászati összegekbe került volna
...................................
Az SLS véleményem szerint ha nem is halva, de mindenképp félholtan született ötlet, hasonlóan az Ares-hez...
#8
Az önmagában is nagyon nagy dolog, ha sikerül az ûr elérését lényegesen olcsóbbá tenni.
Az eddigi tudományos eszközök részben azért is voltak nagyon drágák, hogy a nagyon költséges indításokat minél hatékonyabban kihasználják. "Olcsó" indítás mellé készülhetnek, rövidebb élettartamú, kevesebb mûszerrel ellátott "olcsó" tudományos eszközök. Ha a SpaceX a tervezett startköltségeit csak meg is közelíti, akkor már nagyobb egyetemek összefogásával is épülhetnek kutatómûholdak, kisebb ûrszondák, nem csak CubeSat méretben...
Az eddigi tudományos eszközök részben azért is voltak nagyon drágák, hogy a nagyon költséges indításokat minél hatékonyabban kihasználják. "Olcsó" indítás mellé készülhetnek, rövidebb élettartamú, kevesebb mûszerrel ellátott "olcsó" tudományos eszközök. Ha a SpaceX a tervezett startköltségeit csak meg is közelíti, akkor már nagyobb egyetemek összefogásával is épülhetnek kutatómûholdak, kisebb ûrszondák, nem csak CubeSat méretben...
#7
A Szpészx jobbára a melegvizet találta fel, mert ahogy a cikkben is le van írva, gyakorlatilag a NASA által folyósított állami pénzekbõl él. Ugyanazt csinálja mint eddig a Boeing vagy a többi nagyvállalat, csak átláthatóbban és hatékonyabban. Ebbõl a szempontból a SeaLaunch vagy az Arianespace "magánabb", mégsem esik róluk annyi szó.
Egy biztos, a SpaceX elõretörésével nagy vérfürdõ lesz az ûripari cégek között, elsõsorban az ULA rakéták lesznek megkérdõjelezve (habár igazából nyiltan katonai program az egész), illetve a többi "NewSpace" COTS versenyzõ is elõbb-utóbb kifogy a szuflából...
A Falcon XX jól fest PowerPointban, de mire fognak használni ekkora teherbírást? Pláne, hogy az SLS is ebben a súlycsoportban készül, a kettõ közül kaszálódni fog valamelyik.
Egy biztos, a SpaceX elõretörésével nagy vérfürdõ lesz az ûripari cégek között, elsõsorban az ULA rakéták lesznek megkérdõjelezve (habár igazából nyiltan katonai program az egész), illetve a többi "NewSpace" COTS versenyzõ is elõbb-utóbb kifogy a szuflából...
A Falcon XX jól fest PowerPointban, de mire fognak használni ekkora teherbírást? Pláne, hogy az SLS is ebben a súlycsoportban készül, a kettõ közül kaszálódni fog valamelyik.
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#6
Az jelentené az ûr reális hasznosítását, ha végre nem csak távcsöveket, szondákat lõdöznénk belé. Hanem kihasználnánk a nyersanyagokat, gyak ha pénzt akarnánk termelni végre belõle.
Ennek a szemléletnek az egyik elsõ sikeres képviselõje ez a cég.
Ennek a szemléletnek az egyik elsõ sikeres képviselõje ez a cég.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#5
azért azt ne felejtsük el, hogy a SpaceX gyakorlatilag egy teher és késõbb majd személyszállító cég (mint egy kamionos cég csak az ûrben) Õk soha nem fognak tudományos-kutató eszközöket készíteni (távcsöveket, marsjárókat, stb.) csak azzal foglalkoznak amibõl pénzt lehet csinálni.
#4
Jól gondolom látni a videóból, hogy a hazajárós sárkány felszáll a nyugati parton a Vandenbergrõl, az elsõ fokozat átrepüli a kontinenst, és némileg balra sazzézva Floridában ér földet?
#3: El kell jutni a valódi többször felhasználhatóságig, ehhez valóban nem árt valamilyen tõkeerõs vállalkozó, és mellette az állami támogatás. Márcsak azért is így van, mert aki a tõkét hozza, annak valószínûleg van elég hatalma kijárni a legalább részlegesen közpénzbõl finanszírozást.
Aztán ha megvan a hazajárós sárkány, amit csak tankolni kell, az megint más helyzetet fog teremteni. Csak, el kell odáig jutni.
#3: El kell jutni a valódi többször felhasználhatóságig, ehhez valóban nem árt valamilyen tõkeerõs vállalkozó, és mellette az állami támogatás. Márcsak azért is így van, mert aki a tõkét hozza, annak valószínûleg van elég hatalma kijárni a legalább részlegesen közpénzbõl finanszírozást.
Aztán ha megvan a hazajárós sárkány, amit csak tankolni kell, az megint más helyzetet fog teremteni. Csak, el kell odáig jutni.
#3
De itt is él a nagy igazság, hogy csak a katonaságnak és az "államnak" van píze ilyesmire. Ez még igen messze áll a "kereskedelmi" ûrutazástól... 😄
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#2
Mind a cikk, mind a tartalma lenyûgözõ, köszönjuk Cifu! 😊
Hihetetlen hogy a SpaceX mire volt eddig képes, és hogy mennyire elõremutatóan gondolkodnak. Ha ennek csak a felét tudják megcsinálni, már az is szép lenne.
Véleményem szerint így is kell, úgyhogy ahogy a kollega is mondta, hajrá nekik!
Ahol az alkotó szellem szabadon kibontakozhat, ott mindennaposak az ilyen csodák, ahol bürökratikus állami szervezetben mûködnek a dolgok, nem csoda ha csak elfolyik a pénz. Szerintem ebben van az õ titkuk.
Hihetetlen hogy a SpaceX mire volt eddig képes, és hogy mennyire elõremutatóan gondolkodnak. Ha ennek csak a felét tudják megcsinálni, már az is szép lenne.
Véleményem szerint így is kell, úgyhogy ahogy a kollega is mondta, hajrá nekik!
Ahol az alkotó szellem szabadon kibontakozhat, ott mindennaposak az ilyen csodák, ahol bürökratikus állami szervezetben mûködnek a dolgok, nem csoda ha csak elfolyik a pénz. Szerintem ebben van az õ titkuk.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#1
<#worship> Ismét egy remek, olvasmányos cikk!
Hajrá Space X!
Hajrá Space X!
\"One Group. One Spirit.\" Steam: kBagyula BF2: RogerNyul; BF2142: RogerNyul; CoDWaW: RogerNyul; MW2: RogerNyul; BFBC2: RogerNyul; WoT: RogerNyul
← ElőzőOldal 2 / 2