#81
Érdekes az egyezmény olyan szempontból, hogy mi késztette a két szuperhatalmat pont a hidegháború, és az űrverseny kellős közepén egy ilyen önként vállalt korlátozásra.
Az alapvető ok az lehet, hogy az oroszok gyakorlatilag, bár kimondatlanul feladták. Egyrészt Brezsnyev, aki 1964-től volt főtitkár nem állt olyan harcosan az űrhajózás mögé. Adalék lehetett, hogy 1966 az oroszoknak mondhatni fekete év volt, meghalt Koroljov és eltelt egy év anélkül, hogy embert küldtek volna föl. A Voszhod 3-4-5 küldetéseket ha hivatalosan nem is törölték, de hagyták a felmerülő technikai problémákon elvérezni, a párt már nem követelt minden május 1-re és november 7-re valami világszenzációt. Hivatalosan nem lettek az űrkutatási szakemberek kegyvesztettek, de elkezdett amortizálódni a presztízsük.
Brezsnyev ilyen fajta érdektelenségének több oka is lehetett. Egyrészt ezt az űrhajósdit elődei indították, másrészt tényleg a hidegháború kellős közepén voltak. Hruscsov blöffjének, a rakétákból álló kerítésről az amcsik addigra valszeg utána jártak és nyilvánvaló, sőt mondhatni köztudott lett az oroszok gyengesége. Eközben az amcsik jól elhúztak már ballisztikus atomrakéták terén is. Brezsnyev valszeg döntött, és a fegyverkezésre szavazott.
Az amcsik hasonló cipőben jártak, Johnson ahogy Brezsnyev is, mondhatni kevésbé volt idealista mint elődje. Már két éve léptek be a vietnami háborúba, és marhára nem úgy nézett ki, mint aminek hamar vége lenne. Nekik sem volt felesleges pénzük elszórni.
Az ENSZ előtt az ötvenes évek óta ott volt az űregyezmény valamilyen tervezete, de azt az oroszok korábban folyamatosan elutasították. Aztán 1966-ban elkezdtek közeledni az álláspontok, a végleges változat előtt 6 hónapig tárgyaltak.
Az elkészült egyezményt 1967 január 27-én aláírásra bocsájtották, ezzel gyakorlatilag véget ért az űrkorszak. Az első aláírók USA, Oroszok, Angolok, Ausztrália, Japán, Kanada, Finnország, Siera Leone, Bulgária és Magyarország.Video
A sors kegyetlen fintora, hogy ugyan ezen a napon az Apollo-1 kigyulladt és 3 asztronauta bennégett. Utána nem sokkal az oroszok is elveszítettek egy űrhajóst, a Szojúz 1-gyel Komarov április 23-án halt meg.
A NASA büdzséje 1967-ben csökkent először és ez a folyamat gyakorlatilag kisebb nagyobb megszakításokkal azóta is tart. Az oroszok űrhajózásra költött pénzéről nem sokat tudunk, de ha nőtt volna annak látványos hatásának kellett volna lennie.
#81