Robotrepülőgépek légi utántöltés opcióval
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#71
#70
Csak Nehogy!!.....
#69
Nem, egyáltalán nem biztos. Az F-4 t/w aránya sem volt rossz, a MiG-21 felületi terhelés és aerodinamikája sem volt jobb. Csak éppen kibaszott nehezen vették észre a gépet, mert nem füstölt és kicsi volt.
Mégegyszer mondom, a MiG-29 pilóták nyilatkozták, hogy ha a gépet szem elõl téveszették, akkor lényegben alig találták meg újra. Ha meg nem látod hol van, akkor kvázi szabadon mozog és szépen seggbe lõ, amíg a te füstölõs MiG-eted a legvaksibb pilóta is kilóméterekrõl látja.
A német MiG-29 gépek egyszesr nagy csinnadrattával jártak a Red Flagen és talán még egyszer. Vagy egyszer sem. Ugyanis többrõl nem tudok. Tornado gépek voltak kint, mer utántölthetõek. A 29-es gépek 13 (!) közbensõ leszállással mentek oda. Kettõt találhatsz, hogy ezt miért nem vállalták be.
Kicsit azt érzem, hogy még a '90-es évek elején érzed magad.
Mégegyszer mondom, a MiG-29 pilóták nyilatkozták, hogy ha a gépet szem elõl téveszették, akkor lényegben alig találták meg újra. Ha meg nem látod hol van, akkor kvázi szabadon mozog és szépen seggbe lõ, amíg a te füstölõs MiG-eted a legvaksibb pilóta is kilóméterekrõl látja.
A német MiG-29 gépek egyszesr nagy csinnadrattával jártak a Red Flagen és talán még egyszer. Vagy egyszer sem. Ugyanis többrõl nem tudok. Tornado gépek voltak kint, mer utántölthetõek. A 29-es gépek 13 (!) közbensõ leszállással mentek oda. Kettõt találhatsz, hogy ezt miért nem vállalták be.
Kicsit azt érzem, hogy még a '90-es évek elején érzed magad.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#68
Megint átmentél vérpistikébe. Nem azt mondtam, hogy elektronikusan egyenrangú a két gép, hanem azt, hogy egy régimódi "gun-to-gun" stílusú légiharcban a MIG-29 lealázná a Gripent. Egyszerûen azért, mert jobb az aerodinamikai kialakítása, és sokkal nagyobb a tolóerõ-súly aránya.
Ami pedig a pénzügyi részt, meg a szervezést illeti, minden légierõnél szokás a különbözõ típusok összeeresztése. Egyrészt azért, mert szükség van az eltérõ típus elleni harc tapasztalatára is, másrészt így elsõ kézbõl tapasztaljuk meg a két típus teljesítménye közötti különbséget. Nálunk mégsem eresztették össze a két típust.
"Egyébként meg az érvelésed elég vicces. Az F-22-õt sem ereszettték összes soha MiG-29-cel. Bizos mert félnek tõle... 😊"
Biztos vagy ebben? Mert akkor semmi szükség az Agresszor Századokra. Meg a németek MIG-29-eseit többször is felhasználták, hogy az agresszort játszmák a NATO légiharc-gyakorlatain.
Ami pedig a pénzügyi részt, meg a szervezést illeti, minden légierõnél szokás a különbözõ típusok összeeresztése. Egyrészt azért, mert szükség van az eltérõ típus elleni harc tapasztalatára is, másrészt így elsõ kézbõl tapasztaljuk meg a két típus teljesítménye közötti különbséget. Nálunk mégsem eresztették össze a két típust.
"Egyébként meg az érvelésed elég vicces. Az F-22-õt sem ereszettték összes soha MiG-29-cel. Bizos mert félnek tõle... 😊"
Biztos vagy ebben? Mert akkor semmi szükség az Agresszor Századokra. Meg a németek MIG-29-eseit többször is felhasználták, hogy az agresszort játszmák a NATO légiharc-gyakorlatain.
#67
Csak azért írtam le, hogy itt legyen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#66
"AIM-9 lövészet volt, hogy mehesssen a QRA."
Igen, errol tudtam, bar ez sem magyar legterben tortent.
"A Gripen fedélezeti rendszere képes egyben BVR szimulátorként is mûködni tudtommal"
En is igy tudom.
"A két gép között akkor a különbség, mint egy Trabant és mondjuk egy mai luxusautó között."
Foleg a HuAF altal hasznalt 9.12A-kal osszehasonlitva a C/D verzios Gripen. Szerintem te osszekeversz "teddybear"-rel.
Igen, errol tudtam, bar ez sem magyar legterben tortent.
"A Gripen fedélezeti rendszere képes egyben BVR szimulátorként is mûködni tudtommal"
En is igy tudom.
"A két gép között akkor a különbség, mint egy Trabant és mondjuk egy mai luxusautó között."
Foleg a HuAF altal hasznalt 9.12A-kal osszehasonlitva a C/D verzios Gripen. Szerintem te osszekeversz "teddybear"-rel.
#65
Nem. AIM-9 lövészet volt, hogy mehesssen a QRA. AMRAAM indítást még a jenkik is igen ritkán csinálnak.
A Gripen fedélezeti rendszere képes egyben BVR szimulátorként is mûködni tudtommal, tehát ezért nem is nagyon van rá szükség. A MiG-29 ilyen képességekrõl soha nem is álmodhatott. A két gép között akkor a különbség, mint egy Trabant és mondjuk egy mai luxusautó között.
A Gripen fedélezeti rendszere képes egyben BVR szimulátorként is mûködni tudtommal, tehát ezért nem is nagyon van rá szükség. A MiG-29 ilyen képességekrõl soha nem is álmodhatott. A két gép között akkor a különbség, mint egy Trabant és mondjuk egy mai luxusautó között.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#64
"Egyébként R-27-et egyetlen magyar pilóta sem indított soha, de talán még R-73-at sem. "
Mondjuk azt is ketlem, hogy C5-oket vagy 9L-eket nagyszamban lodoznenek 😊
Inditott mar magyar pilota AMRAAM-et?
Mondjuk azt is ketlem, hogy C5-oket vagy 9L-eket nagyszamban lodoznenek 😊
Inditott mar magyar pilota AMRAAM-et?
#63
Talán féltek az eredménytõl.
Ha az alapfeladatok ellátására sincs elég pénz, akkor másra sem nagyon. Az egyik gyakorlaton BVR-ban ez EF gépek ellene is egész jól helytálltak, mert a gép kis mérete miatt olyan kis RCS volt és a data link használatával olyan közel fésültég magukat az ellenhez, hogy lényegében indítási távolságba értek.
Itthon is volt BVR gyakorlat, pár éve szabták át a légeret ennek megfelelõen. Tehát lényegbéen gõzöm sincs, hogy mibõl gondolod, hogy nem voltak összereszve. Egyébként R-27-et egyetlen magyar pilóta sem indított soha, de talán még R-73-at sem. Minden éleslövészet R-60-nal történt. No comment.
Egyébként meg az érvelésed elég vicces. Az F-22-õt sem ereszettték összes soha MiG-29-cel. Bizos mert félnek tõle... 😊
Az, hogy a MIG csak két légiharc-rakétát vihet magával a harcba hülyeség. iihet többet is, és az újabbak már kezdenek felérni az amerikai, francia és izraeli megfelelõikkel.
Nem, két BVR légiharc rakétát. Azt meg leszarom, hogy egy markonyi szolgálatban álló 29-es tud R-77-et vinni. Szertve a világban repkedõ 29-esek ~90%-a nem tud. Pont.
Ha az alapfeladatok ellátására sincs elég pénz, akkor másra sem nagyon. Az egyik gyakorlaton BVR-ban ez EF gépek ellene is egész jól helytálltak, mert a gép kis mérete miatt olyan kis RCS volt és a data link használatával olyan közel fésültég magukat az ellenhez, hogy lényegében indítási távolságba értek.
Itthon is volt BVR gyakorlat, pár éve szabták át a légeret ennek megfelelõen. Tehát lényegbéen gõzöm sincs, hogy mibõl gondolod, hogy nem voltak összereszve. Egyébként R-27-et egyetlen magyar pilóta sem indított soha, de talán még R-73-at sem. Minden éleslövészet R-60-nal történt. No comment.
Egyébként meg az érvelésed elég vicces. Az F-22-õt sem ereszettték összes soha MiG-29-cel. Bizos mert félnek tõle... 😊
Az, hogy a MIG csak két légiharc-rakétát vihet magával a harcba hülyeség. iihet többet is, és az újabbak már kezdenek felérni az amerikai, francia és izraeli megfelelõikkel.
Nem, két BVR légiharc rakétát. Azt meg leszarom, hogy egy markonyi szolgálatban álló 29-es tud R-77-et vinni. Szertve a világban repkedõ 29-esek ~90%-a nem tud. Pont.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62
Mert rohadt kicsi és nem füstöl, mint egy gyárkémény. Ezt nem én találtam ki, a pilóták nyilatkozták.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61
Mért lenne láthatatlan? Ugyanannyira látható, mint a többi gép, csak a Gripenbõl kissé kisebb a kilátási szög, mint akár az F-16-osból, mint pedig a MIG-ekbõl.
#60
A mi MIG-29-eseinket sohasem eresztették össze egy gyakorlóharcra sem a Gripenjeikkel, hiába lett volna rá lehetõség. Annak ellenére, hogy a MIG-eknek sokkal ócskább elektronikájuk volt.
Így nincs elsõ kézbõl származó infónk a két géptípus egymás elleni képességeirõl. Talán féltek az eredménytõl.
Ami az elektromechanikus antennájú radart illeti, az csak az érzékenységben tudja megverni az AESA, PESA rendszerû radarokat. Ráadásul a közepes túlterhelésnél már nem képes az antennát mozgatni a mechanika, úgyhogy ekkor használhatatlan lesz az egész. Ez utóbbi minden elektromechanikus antennájú radarra igaz.
Különben a Raptor már APG-77-es lokátorral van felszerelve, és ezt a típust egyes tervek szerint esetleg a régebbi típusokba is beépítenék késõbb.
Az, hogy a MIG csak két légiharc-rakétát vihet magával a harcba hülyeség. Vihet többet is, és az újabbak már kezdenek felérni az amerikai, francia és izraeli megfelelõikkel.
De mondjuk, szerinted mi lenne az eredménye, ha összeeresztenénk egy magyar Gripent, és egy lengyel F-16-ost? Kb. hasonló a fegyverzet, de az F-16-os alap jobb.
"Komolyan mondom, hogy nem értelek. Néha szenázciósakat írsz, de néha akkora marhaságokat, mint sok vérpistike..."
Mert én sok olyasmit is figyelembe veszek, amit te vagy nem ismersz, vagy figyelmen kívül hagysz.
Így nincs elsõ kézbõl származó infónk a két géptípus egymás elleni képességeirõl. Talán féltek az eredménytõl.
Ami az elektromechanikus antennájú radart illeti, az csak az érzékenységben tudja megverni az AESA, PESA rendszerû radarokat. Ráadásul a közepes túlterhelésnél már nem képes az antennát mozgatni a mechanika, úgyhogy ekkor használhatatlan lesz az egész. Ez utóbbi minden elektromechanikus antennájú radarra igaz.
Különben a Raptor már APG-77-es lokátorral van felszerelve, és ezt a típust egyes tervek szerint esetleg a régebbi típusokba is beépítenék késõbb.
Az, hogy a MIG csak két légiharc-rakétát vihet magával a harcba hülyeség. Vihet többet is, és az újabbak már kezdenek felérni az amerikai, francia és izraeli megfelelõikkel.
De mondjuk, szerinted mi lenne az eredménye, ha összeeresztenénk egy magyar Gripent, és egy lengyel F-16-ost? Kb. hasonló a fegyverzet, de az F-16-os alap jobb.
"Komolyan mondom, hogy nem értelek. Néha szenázciósakat írsz, de néha akkora marhaságokat, mint sok vérpistike..."
Mert én sok olyasmit is figyelembe veszek, amit te vagy nem ismersz, vagy figyelmen kívül hagysz.
#59
Azt kimaradt, hogy a 29-es pilóták szeritn kicsit is felhõsebb idõben a Griff 4 km-rõl szinte már láthatatlan. Hogyan célzol a sisakcélzóval arra, amit nem látsz...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58
Ezek a gép méretébõl fakadnak, ettõl a gép effektív harcértéke egy adott helyzetben nem mindig csökken.
Pl mitõl is gyengébb BVR harcos egy Block 52-nél...? Szerintem semmivel sõt, integrált ECM és olyan mennyiségû passzív zavaró anyaggal van megtömve, amivel max. pár MLU alkalamzó, akik használják az a fegyvertartót, amiben van 2 vagy 3 dispenser kazetta. A gépbtörzsben van négy kazetta, ezen felül mehet 2-4 BOL sín. MiG-29? Van benne 2x30 oszt jónapot...
A világon szolgálatban álló vadászgépek 90-95% mechanikus nyalábeltérítéssel bír. MiG-31 PESA. Maroknyi F-15 gépen van AESA, több Shuper Horneten szintén, de amennyire tudom semmilyen F-16-on nincs még AESA. Sem Rafale, sem EF sem semmilyen más vadászon nincs még AESA, PESA van talán a gall kakason...
Egyébként meg az AESA csak egy módszer és nem mindenben üti a mechanikus nyalábeltérítést...
A '80-as évek SARH shooter MiG-29-e úgy szeretném tudni, hogy mikor ellenfele egy AMRAAM shooter Griffnek. Legfeljebb álmaidban. Ott kezdõdik, hogy légiharc konfigban a Griff 2xAIM-9 + 4xAIM-120-at visz, amíg a 29-es csak két BVR rakétát. Azok is kõkorszakia az AMRAAM-hoz képest. Data link, RWR?
Manõverezõ légiharcban elvileg lenne keresnivalója a MiG-nek, csak éppen áruld már el, hogy a füstölõ MiG-et melyik vakegér pilóta nem veszi észre, meg a gyárkéményként füstölõ R-73-at...? Ellenben az felúított AIM-9L-ünk lehet, hogy már a füstmentesebb hajtómûvel bír. Az orosz rakéták zavarvédelmérõl van némi adat, elég lesújtó.
Modernebb Szuhoj? Itt mire gondolsz? Mert az oroszoknak kb. nincs egy sem. Majd lesz. Átvesznek valami 4 db visszamaradt Szu-30 gépet. A visszadobott algéiria 29-es gépeket és a ~36 db modernizált Szu-27-et nulla aktív radaros légiharc rakétával bíró gépük van. A felúított 27-esek is a régi radarral bírnak tudtommal.
Komolyan mondom, hogy nem értelek. Néha szenázciósakat írsz, de néha akkora marhaságokat, mint sok vérpistike...
Pl mitõl is gyengébb BVR harcos egy Block 52-nél...? Szerintem semmivel sõt, integrált ECM és olyan mennyiségû passzív zavaró anyaggal van megtömve, amivel max. pár MLU alkalamzó, akik használják az a fegyvertartót, amiben van 2 vagy 3 dispenser kazetta. A gépbtörzsben van négy kazetta, ezen felül mehet 2-4 BOL sín. MiG-29? Van benne 2x30 oszt jónapot...
A világon szolgálatban álló vadászgépek 90-95% mechanikus nyalábeltérítéssel bír. MiG-31 PESA. Maroknyi F-15 gépen van AESA, több Shuper Horneten szintén, de amennyire tudom semmilyen F-16-on nincs még AESA. Sem Rafale, sem EF sem semmilyen más vadászon nincs még AESA, PESA van talán a gall kakason...
Egyébként meg az AESA csak egy módszer és nem mindenben üti a mechanikus nyalábeltérítést...
A '80-as évek SARH shooter MiG-29-e úgy szeretném tudni, hogy mikor ellenfele egy AMRAAM shooter Griffnek. Legfeljebb álmaidban. Ott kezdõdik, hogy légiharc konfigban a Griff 2xAIM-9 + 4xAIM-120-at visz, amíg a 29-es csak két BVR rakétát. Azok is kõkorszakia az AMRAAM-hoz képest. Data link, RWR?
Manõverezõ légiharcban elvileg lenne keresnivalója a MiG-nek, csak éppen áruld már el, hogy a füstölõ MiG-et melyik vakegér pilóta nem veszi észre, meg a gyárkéményként füstölõ R-73-at...? Ellenben az felúított AIM-9L-ünk lehet, hogy már a füstmentesebb hajtómûvel bír. Az orosz rakéták zavarvédelmérõl van némi adat, elég lesújtó.
Modernebb Szuhoj? Itt mire gondolsz? Mert az oroszoknak kb. nincs egy sem. Majd lesz. Átvesznek valami 4 db visszamaradt Szu-30 gépet. A visszadobott algéiria 29-es gépeket és a ~36 db modernizált Szu-27-et nulla aktív radaros légiharc rakétával bíró gépük van. A felúított 27-esek is a régi radarral bírnak tudtommal.
Komolyan mondom, hogy nem értelek. Néha szenázciósakat írsz, de néha akkora marhaságokat, mint sok vérpistike...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#57
Ne kezd megint!
Fegyverterhelhetõsége csak a fele a szokásos 4. generációs vadászgépekének, tolóerõ/tömeg aránya nem éri el az 1-et. Hatótávolsága is kicsi. Ezek olyan hátrányok, amiket a Gripen gyártói sohasem tudnak megszüntetni. Ha egy az egyben összeeresztenéd a mostani 4. generációs gépekkel, a többség vidáman gyõzne ellene.
A magyar verzió ráadásul csak elektromechanikus antennájú lokátorral van felszerelve, és csak éppen hogy NATO-kompatibilis. Plusz kifejezetten szegényes a fegyverzet. Gyakorlatilag minimális a légiharc-rakéta készlet, és még a földi célok elleni fegyverzet is hiányos.
De ezt már sokszor kifejtettem. Az, hogy a svéd légierõben is modernizálják a régi gépeket, éppen az én álláspontomat támasztja alá. Rájöttek arra, hogy már a MIG-29 is lesöpri az légtérbõl, a modernebb Szuhojokról nem is szólva.
A Demo és az NG változat is csak alulról teljesíti a mostani követelményeket, de ezek csak technikai demostrátorok, rendszeresítésre nem kerülnek.
A külföldi megrendeléseket meg inkább a kenõpénzek egyengették, mint a gép képességei. Náluk sem ez volt az a gép, amelyiket a szakmai közönség rendszeresíteni kívánt.
Fegyverterhelhetõsége csak a fele a szokásos 4. generációs vadászgépekének, tolóerõ/tömeg aránya nem éri el az 1-et. Hatótávolsága is kicsi. Ezek olyan hátrányok, amiket a Gripen gyártói sohasem tudnak megszüntetni. Ha egy az egyben összeeresztenéd a mostani 4. generációs gépekkel, a többség vidáman gyõzne ellene.
A magyar verzió ráadásul csak elektromechanikus antennájú lokátorral van felszerelve, és csak éppen hogy NATO-kompatibilis. Plusz kifejezetten szegényes a fegyverzet. Gyakorlatilag minimális a légiharc-rakéta készlet, és még a földi célok elleni fegyverzet is hiányos.
De ezt már sokszor kifejtettem. Az, hogy a svéd légierõben is modernizálják a régi gépeket, éppen az én álláspontomat támasztja alá. Rájöttek arra, hogy már a MIG-29 is lesöpri az légtérbõl, a modernebb Szuhojokról nem is szólva.
A Demo és az NG változat is csak alulról teljesíti a mostani követelményeket, de ezek csak technikai demostrátorok, rendszeresítésre nem kerülnek.
A külföldi megrendeléseket meg inkább a kenõpénzek egyengették, mint a gép képességei. Náluk sem ez volt az a gép, amelyiket a szakmai közönség rendszeresíteni kívánt.
#56
Azért írtam angolt, mert a Draken angol hajtómû licensszel bírt.
A Gripen miért is másodosztályú? Elektronikailag nemigen sorolja külön senki a Block 50/52-tõl. Kabinergonómia jobb. A gépben van potenciál csak nem teszi bele a user. Semmi sem gátolja a HOBS kapactiást és precíziós fegyverek széles skáláját, "csak" ki kellene fizetni...
A magyar változat néhány szempontból fejlettebb, mint a svéd, éppen most merült fel, hogy minden svéd griff megkapja azt, amit az EBS HU gépek...
A Gripen miért is másodosztályú? Elektronikailag nemigen sorolja külön senki a Block 50/52-tõl. Kabinergonómia jobb. A gépben van potenciál csak nem teszi bele a user. Semmi sem gátolja a HOBS kapactiást és precíziós fegyverek széles skáláját, "csak" ki kellene fizetni...
A magyar változat néhány szempontból fejlettebb, mint a svéd, éppen most merült fel, hogy minden svéd griff megkapja azt, amit az EBS HU gépek...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#55
"Azt nem tudom, hogy a '90-es évek óta milyen erõforrás van a J-7/8 gépekben és az új iskolagépükön, ami szintén MiG-21 leszármazott."
A saját gyártású W7 és W13 különbözõ változatait használják. A W7 a MIG-21-F13-ban alkalmazott R11-es módosított variációja, a W13 az R13-300 utánfejlesztése. Export változatuk a WP–7B, és WP-7BM.
A saját gyártású W7 és W13 különbözõ változatait használják. A W7 a MIG-21-F13-ban alkalmazott R11-es módosított variációja, a W13 az R13-300 utánfejlesztése. Export változatuk a WP–7B, és WP-7BM.
#54
Az olaszok a második világháború alatt a német repülõgépmotorokat gyártották a vadászgépeikhez, mert a sajátjuk nem volt elég jó.
#53
Na igen, a franciákat kihagytam.
Különben még több repülõgépgyártásra(harci gépeket!) képes ország van, de többé-kevésbé élvonalbeli gépet nem sokan képesek összehozni. Például a svéd Gripen hiába van felmagasztalva, képességeit tekintve csak mostanában éri el a másodosztályú szintet(a magyar változat még ezen a szinten sincs). Különben a hajtómûve nem angol, hanem a Volvo Aero RM12 nagy kétáramúsági fokú, utánégetõs gázturbinás sugárhajtómû (General Electric F-404-400 licenc), szóval amerikai eredetû.
Ami a Rafale-t illeti, a prototípus a hajtómû kifejlesztésének késése miatt az eredetileg az A/F-18-ban alkalmazott amerikai F404-GE-400-as erõforrással repült. A sorozatgyártású példányokban viszont már a SNECMA M88 sugárhajtómûvet építették be, ami saját fejlesztés.
Szubszonikus támadógépeket a felsoroltakon kívül több ország is gyárt, némelyik saját fejlesztésbõl, mások licencbõl. Az kevésbé bonyolult.
Különben még több repülõgépgyártásra(harci gépeket!) képes ország van, de többé-kevésbé élvonalbeli gépet nem sokan képesek összehozni. Például a svéd Gripen hiába van felmagasztalva, képességeit tekintve csak mostanában éri el a másodosztályú szintet(a magyar változat még ezen a szinten sincs). Különben a hajtómûve nem angol, hanem a Volvo Aero RM12 nagy kétáramúsági fokú, utánégetõs gázturbinás sugárhajtómû (General Electric F-404-400 licenc), szóval amerikai eredetû.
Ami a Rafale-t illeti, a prototípus a hajtómû kifejlesztésének késése miatt az eredetileg az A/F-18-ban alkalmazott amerikai F404-GE-400-as erõforrással repült. A sorozatgyártású példányokban viszont már a SNECMA M88 sugárhajtómûvet építették be, ami saját fejlesztés.
Szubszonikus támadógépeket a felsoroltakon kívül több ország is gyárt, némelyik saját fejlesztésbõl, mások licencbõl. Az kevésbé bonyolult.
#52
Bocs, látom közben szóbakerültek...
#51
És a franciák? Mirage? Rafale? Eléggé önállóan építették ezeket.
#50
Egyenként már egyik sem tudna. Az olasz repipar soha nem állított elõ korszerû repülõgép hajtómûvet. Na jó, talán a 30-as években, de azóta nemigen...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49
Szerintem az angolokat, németeket és még talán az olaszokat is odarakhatjuk a sorba. Igaz hogy önállóan nem csinálnak gépet, de alapvetõen azért mert nem akarnak, hanem inkább közösen, és ezt már bebizonyították.
#48
Pl. Ezen országok közül a svédek, az izraeliek, de még a kínaiak is hajtómûvek kell, hogy importáljanak, mert saját hajtómûgyártásuk nincs. Izrael a Kfirekbe anno az F-4 Phantom hajtómûvet rakta, kína még mindig nagy mennyiségû orosz AL-31 hajtómûvet vásárol - majdnem 1000 (!) darabos vételt jelentettek be pár hónapja - az Szu-27 klónokhoz és talán a jövendõ J-20-hoz. Szó se róla, ez a '70-es évek szovjet hajtómûve picit kalapálva. A JF-17 gépben is egy fejlesztett RD-33 van, amit szintén importálnak.
Svédek angol hajtómûvet használtak a Drakenben és jenkit Viggen / Gripenekben, talán a Tunnanban volt még utoljára hazai erõforrás. Fejbõl nem tudom.
A lista ott hibázik, hogy kimarad a Rafale, ami majdnem tisztán francia, de az erõforrása mindenképpen. (Szó se róla az elsõ Rafale még +20 éve F404 hajtómûvel repült.) Az EF hajtómûve nem tudom, hogy melyik országhoz kötehetõ, de az EF Typhoon már nem nevezhetõ egy ország termékének.
És passz, itt véget is és a sor. Teljes jogú önálló korszerû vadászgép gyártó tehát három országban van. Jenki, orosz és francia. Az n+1 kínai MiG-21 leszármazott nem korszerû és hiába vannak távol, akkor is MiG-21 gyökerekkel bírnak. Azt nem tudom, hogy a '90-es évek óta milyen erõforrás van a J-7/8 gépekben és az új iskolagépükön, ami szintén MiG-21 leszármazott.
Svédek angol hajtómûvet használtak a Drakenben és jenkit Viggen / Gripenekben, talán a Tunnanban volt még utoljára hazai erõforrás. Fejbõl nem tudom.
A lista ott hibázik, hogy kimarad a Rafale, ami majdnem tisztán francia, de az erõforrása mindenképpen. (Szó se róla az elsõ Rafale még +20 éve F404 hajtómûvel repült.) Az EF hajtómûve nem tudom, hogy melyik országhoz kötehetõ, de az EF Typhoon már nem nevezhetõ egy ország termékének.
És passz, itt véget is és a sor. Teljes jogú önálló korszerû vadászgép gyártó tehát három országban van. Jenki, orosz és francia. Az n+1 kínai MiG-21 leszármazott nem korszerû és hiába vannak távol, akkor is MiG-21 gyökerekkel bírnak. Azt nem tudom, hogy a '90-es évek óta milyen erõforrás van a J-7/8 gépekben és az új iskolagépükön, ami szintén MiG-21 leszármazott.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#47
"az amerikaiakon, oroszokon, kínaiakon, japánokon, svédeken kívül még talán az izraeliek lennének csak képesek összehozni egy modern, szuperszonikus gépet"
Azert ezzel par orszag vitatkozna 😊
Azert ezzel par orszag vitatkozna 😊
#46
Régebben inkább ezt használták. Olcsóbb mint az argon, és könnyebben kezelhetõ és tárolható mint a folyékony nitrogén. Igaz a folyékony nitrogén jobban hût.
Aztán betiltották, mivel rongálta az ózonréteget.
Aztán betiltották, mivel rongálta az ózonréteget.
#45
Rossz idõben 0 méter.
http://www.youtube.com/watch?v=4g4_jzqBJnA
128x128 pixeles IR kamera. Égháttér elõtt a körvonalat még felismered vele. Kicsit is rosszabb idõben és nem égháttérben meg szerintem rohadtul nem...
http://www.youtube.com/watch?v=4g4_jzqBJnA
128x128 pixeles IR kamera. Égháttér elõtt a körvonalat még felismered vele. Kicsit is rosszabb idõben és nem égháttérben meg szerintem rohadtul nem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44
IR rakétáknál nitrogén és argon hûtésrõl tudok.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#43
Annak darabja milliós tétel. Ennyit az olcsóságról...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#42
Plusz, hogy megtaláld és rávezesd a "Tesco-gazdaságos" vadászaidat, kell egy világszínvonalú felderítõ és irányító rendszer. Ami viszont épp olyan drága és sebezhetõ, mint a többi elem.
#41
Sokba. Az hõérzékelõt általában hûtéssel érzékenyítik, az meg körülményes.
Régebben folyékony freont használtak, de ahhoz tárolótartályt kellett beépíteni a rakétasínbe, mostanában inkább elektromos hûtést tesznek a rakétafejbe. Ez sem olcsó, bár kevésbé szennyezi a környezetet és az ózonréteget.
Régebben folyékony freont használtak, de ahhoz tárolótartályt kellett beépíteni a rakétasínbe, mostanában inkább elektromos hûtést tesznek a rakétafejbe. Ez sem olcsó, bár kevésbé szennyezi a környezetet és az ózonréteget.
#40
Nagy számú géppel való támadással az a gond, hogy ahhoz hogy lelöjj egy modern gépet ahhoz kell a drága fegyver, így hiába lenne olcsó a hordozó gép, a rakéta drága lenne.
#39
Én azt nem mondtam, hogy komoly barátfelismerõ rendszere lenne 😊 Kicsit olyan, mint az az amcsi csodafegyver, ami kazettásbombaként érzékelõs "lövedéket" lõ ki nagy számú tank ellen.
Mennyi az infravörös szenzorok hatósugara? Mint ami pl Sidewinderben van? Persze valójában az is kérdés mennyibe kerülne növelni.
Mennyi az infravörös szenzorok hatósugara? Mint ami pl Sidewinderben van? Persze valójában az is kérdés mennyibe kerülne növelni.
#38
X-47 bevetés közben (CG): http://www.youtube.com/watch?v=TNTD1j8YRuM#t=1m15s
Ez pedig a mi csodafegyverünk amivel lelõhetjük: http://www.youtube.com/watch?v=l1_aCmV0vu0
Ez pedig a mi csodafegyverünk amivel lelõhetjük: http://www.youtube.com/watch?v=l1_aCmV0vu0
#37
Ott kezdõdik, hogy ma gyakorlatilag senki nem játszik szimulátorokkal, rétegjáték. Ergo az, hogy iskolások elvezetik a gépet rohadtul nem állja meg a helyét. Az eladási és fórumstatok megmondják, hogy bõven a +20/+30 feletti korosztály repked. Elvezetni egy gépet és harcolni egy géppel két külön dolog...
Egy olyan gépet. ha sorozatban gyártanának, fillérekért lehetne termelni. Mint ahogyan Ford bevezette a futószalagot, a töredékére csökkentette az autók árát. Ma a repülõgépgyártás egyedi, nem futószalagos.
És üzemeltetni? Hm...? Amit nyersz a réved, azt bukod a vámon... Mert gyakorolni is kellene. Ahogy már írtam, honnan akasztasz le annyi pilótát, repteret, technikust? Mibõl fizeted õket...?
A fillérekért soha nem lesz igaz, mert mindig miõségi anyagot kell a gépekbe rakni, hogy valami értelmes hasznos terhelés és hatósugár legyen.
Egy olyan gépet. ha sorozatban gyártanának, fillérekért lehetne termelni. Mint ahogyan Ford bevezette a futószalagot, a töredékére csökkentette az autók árát. Ma a repülõgépgyártás egyedi, nem futószalagos.
És üzemeltetni? Hm...? Amit nyersz a réved, azt bukod a vámon... Mert gyakorolni is kellene. Ahogy már írtam, honnan akasztasz le annyi pilótát, repteret, technikust? Mibõl fizeted õket...?
A fillérekért soha nem lesz igaz, mert mindig miõségi anyagot kell a gépekbe rakni, hogy valami értelmes hasznos terhelés és hatósugár legyen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#36
"Egy olyan gépet. ha sorozatban gyártanának, fillérekért lehetne termelni. Mint ahogyan Ford bevezette a futószalagot, a töredékére csökkentette az autók árát. Ma a repülõgépgyártás egyedi, nem futószalagos."
Nem igazán. Építettek olcsóbb vadászgépeket, de azok nem bírják felvenni a modernebb, fejlettebb gépekkel a versenyt. Ilyen volt például az F-5-ös. Jó gép, a maga korlátolt képességeivel, de a harcban csak 4-10 darab egyenértékû egy élvonalbeli nagyvadásszal. Egy komplex támadással szemben meg még ennyi sem lenne elég.
Különben meg még vadászgépet sem olyan egyszerû gyártani, a nagyobb bombázókról nem is szólva, az amerikaiakon, oroszokon, kínaiakon, japánokon, svédeken kívül még talán az izraeliek lennének csak képesek összehozni egy modern, szuperszonikus gépet. Míg géppisztolyt bárki, akinek van egy fogácsolómûhelye esztergával-maróval.
Nem igazán. Építettek olcsóbb vadászgépeket, de azok nem bírják felvenni a modernebb, fejlettebb gépekkel a versenyt. Ilyen volt például az F-5-ös. Jó gép, a maga korlátolt képességeivel, de a harcban csak 4-10 darab egyenértékû egy élvonalbeli nagyvadásszal. Egy komplex támadással szemben meg még ennyi sem lenne elég.
Különben meg még vadászgépet sem olyan egyszerû gyártani, a nagyobb bombázókról nem is szólva, az amerikaiakon, oroszokon, kínaiakon, japánokon, svédeken kívül még talán az izraeliek lennének csak képesek összehozni egy modern, szuperszonikus gépet. Míg géppisztolyt bárki, akinek van egy fogácsolómûhelye esztergával-maróval.
#35
A V-1 hajtómûve sem rezgõszelepes volt. Pont azért kellett a katapult az indításához, mert az ilyen hajtómû csak egy szûk sebességtartományban mûködik jól. Rendesen nem tud felszállni, ki kell lõni. A katapulton meg külsõ forrásból származó sûrített levegõvel mûködtették a hajtómûvet. Jól látható az archív felvételeknél a katapult végén, a hajtómû elejérõl lezuhanó csõ.
"
Az extrém megoldások általában elbuknak a gyakorlatban, de mivel a fejlõdõ technika mindig kicsit újabb és más lehetõségeket teremt, ezért érdekes dolog akár régebbi elképzeléseket is idõnként újragondolni. Akár más megoldásokhoz is kiegészítõ ötleteket adhat."
Már ha nem azért bukott el, mert fizikai korlátjai vannak. De ha mégis megvalósítják késõbb, mint például a csupaszárny koncepciót a B-2-vel, általában az nagyságrendekkel drágább, mint a régebbi próbálkozás.
"
Az extrém megoldások általában elbuknak a gyakorlatban, de mivel a fejlõdõ technika mindig kicsit újabb és más lehetõségeket teremt, ezért érdekes dolog akár régebbi elképzeléseket is idõnként újragondolni. Akár más megoldásokhoz is kiegészítõ ötleteket adhat."
Már ha nem azért bukott el, mert fizikai korlátjai vannak. De ha mégis megvalósítják késõbb, mint például a csupaszárny koncepciót a B-2-vel, általában az nagyságrendekkel drágább, mint a régebbi próbálkozás.
"A több és olcsóbb gép nem megy ell a filléres irányba. Egyébként meg honnan akasztasz le 50 ezer pilótát, hozzá repteret és tanker. Meg fegyverzetet...?"
Jeleztem, hogy nem az én véleményem, csak mint érdekesség ez elhangzott egy ismeretterjesztõ csatornán. Fotelbõl nem fogom megítélni, de rögtön kizárható ostobaságnek nem tartom.
Ami viszont tény, hogy a II-ik világháborút gépek tízezreivel harcolták, most meg 200 repülõ egy komoly légierõnek számít. A 60-as években ugrott meg az egy gépre jutó költség, és akkor kezdett el csökkenni a gépek száma. Az amerikai légierõnél volt egy kisméretõ gyakorló sugárhajtású gép. T-nemtomhányas. Egy olyan gépet. ha sorozatban gyártanának, fillérekért lehetne termelni. Mint ahogyan Ford bevezette a futószalagot, a töredékére csökkentette az autók árát. Ma a repülõgépgyártás egyedi, nem futószalagos.
Egyébként nem hazánkról beszéltem, hogy 50 ezer pilótáról aggódjunk. Egyszerû, beülteted õket az iskolapadba. Nem tankra vagy ágyúra képzed ki, hanem repülõre.
De most komolyan. Az általános iskolások szimulátoron a PC-én elvezetgetik a gépeket. Nyílván nem lenne mindenki õrnagy, hanem csak õrmesterig jutna a legtöbb. De ez miért lenne megoldhatatlan?
Jeleztem, hogy nem az én véleményem, csak mint érdekesség ez elhangzott egy ismeretterjesztõ csatornán. Fotelbõl nem fogom megítélni, de rögtön kizárható ostobaságnek nem tartom.
Ami viszont tény, hogy a II-ik világháborút gépek tízezreivel harcolták, most meg 200 repülõ egy komoly légierõnek számít. A 60-as években ugrott meg az egy gépre jutó költség, és akkor kezdett el csökkenni a gépek száma. Az amerikai légierõnél volt egy kisméretõ gyakorló sugárhajtású gép. T-nemtomhányas. Egy olyan gépet. ha sorozatban gyártanának, fillérekért lehetne termelni. Mint ahogyan Ford bevezette a futószalagot, a töredékére csökkentette az autók árát. Ma a repülõgépgyártás egyedi, nem futószalagos.
Egyébként nem hazánkról beszéltem, hogy 50 ezer pilótáról aggódjunk. Egyszerû, beülteted õket az iskolapadba. Nem tankra vagy ágyúra képzed ki, hanem repülõre.
De most komolyan. Az általános iskolások szimulátoron a PC-én elvezetgetik a gépeket. Nyílván nem lenne mindenki õrnagy, hanem csak õrmesterig jutna a legtöbb. De ez miért lenne megoldhatatlan?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#33
Egyszerûen nem megy. Statikus célok ellen igen, de mozgó és kisméretû célok azonosítására képtelség bármit találni filléres eszközökkel. Pont. Nagyon durva kamerarendszer kell, hogy optimális idõben felismertj egy jrámûvet. De pl. mit csinálsz, ha két tank tökegyforma? Mert pl. egy M1 Abrams és más nyugati hk 10-15 km-rõl elég hasnoló. Fényviszonyoktól föggõen számtalan jármû tûnhet egyformának.
A szenzoro és MI fényévekre van attól a szinttõl, hogy szóba jöhessen. Ha minden más menne, az azonosítás problémáján tutira elhasalna az egész.
A szenzoro és MI fényévekre van attól a szinttõl, hogy szóba jöhessen. Ha minden más menne, az azonosítás problémáján tutira elhasalna az egész.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#32
Igen és nem. Ilyen rajmegoldással mûködött anno a P-700 Gránit.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#31
Csak a régi típusú szelepes plusjet-ek lehetnek egyszerhasználatosak, de itt modern szelep nélkülirõl van szó. Ráadásul vannak jó hatásfokú megoldások.
A rajmozgás alapvetõen egészen más jellegû információátvitelt jelenthet, mert nincs szükség konkrét információ átvitelére, tehát lehet hogy lehet olcsóbban zajvédeni.
A célleküzdés meg csak félig-meddig lenne automatikus, hiszen az indítás eldöntése, körülbelüli célrávezetés manuális lenne, maga a felszállás, közeli célkeresés ilyesmi lenne automatikus.
Az extrém megoldások általában elbuknak a gyakorlatban, de mivel a fejlõdõ technika mindig kicsit újabb és más lehetõségeket teremt, ezért érdekes dolog akár régebbi elképzeléseket is idõnként újragondolni. Akár más megoldásokhoz is kiegészítõ ötleteket adhat.
A rajmozgás alapvetõen egészen más jellegû információátvitelt jelenthet, mert nincs szükség konkrét információ átvitelére, tehát lehet hogy lehet olcsóbban zajvédeni.
A célleküzdés meg csak félig-meddig lenne automatikus, hiszen az indítás eldöntése, körülbelüli célrávezetés manuális lenne, maga a felszállás, közeli célkeresés ilyesmi lenne automatikus.
Az extrém megoldások általában elbuknak a gyakorlatban, de mivel a fejlõdõ technika mindig kicsit újabb és más lehetõségeket teremt, ezért érdekes dolog akár régebbi elképzeléseket is idõnként újragondolni. Akár más megoldásokhoz is kiegészítõ ötleteket adhat.
#30
Asszem sikerült feltaláni a szekercét. Vagy a tomahawkot..?:-]
#29
Azt sem tudom, hogy hol kezdjem cincálni ezt az elvet.
Kezdjük a pulsejet hajtümûvel. Ott kezdõdik, hogy akkor a repcsid máris egyszeri felhasználású. Komoly tolóerõt nem lehet vele elõállítani, de olcsó. Repülõgépbe nem igazán való.
Tehát a védekezés marha egyszerû. Az ellenfél felküld X ilyen gépet, de ha nincs ellenállás, akkor is odavész mind. Szuper...
Raj mozgás irányítása meg nem filléres dolog, mert ha filléres, akkor nem zavarvédett, ergo megint ott tartnuk, hogy minimális ellentevékenység és kuka mind.
Érzékelés? Jelenleg egy IR rendszerre sem radarrendszerre sem bíznak automatikus célleküzdés. A CIWS és haditengerészeti légvédelmen kívül automatikus indítás lényegében nincs.
A szovjetek, akik a mennyiséget állították szembe a minõséggel sem gondolkoztak ennyire szélsõségesen. Kettõt találhattok, hogy miért. Mert hülyeség, életképtelen.
Kezdjük a pulsejet hajtümûvel. Ott kezdõdik, hogy akkor a repcsid máris egyszeri felhasználású. Komoly tolóerõt nem lehet vele elõállítani, de olcsó. Repülõgépbe nem igazán való.
Tehát a védekezés marha egyszerû. Az ellenfél felküld X ilyen gépet, de ha nincs ellenállás, akkor is odavész mind. Szuper...
Raj mozgás irányítása meg nem filléres dolog, mert ha filléres, akkor nem zavarvédett, ergo megint ott tartnuk, hogy minimális ellentevékenység és kuka mind.
Érzékelés? Jelenleg egy IR rendszerre sem radarrendszerre sem bíznak automatikus célleküzdés. A CIWS és haditengerészeti légvédelmen kívül automatikus indítás lényegében nincs.
A szovjetek, akik a mennyiséget állították szembe a minõséggel sem gondolkoztak ennyire szélsõségesen. Kettõt találhattok, hogy miért. Mert hülyeség, életképtelen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#28
"Elvileg meglenne a technológia ahhoz, hogy 100 ezer dollárból csináljon valaki egy repólõt, ami csak hangsebességgel megy, de abból 50-60 ezret legyártana, az elsöpörne minden hiperszuper légierõt. "
A rendkívüli repülõgépárak miatt érdemes szerintem elgondolkodni ezen a koncepción.
Az elsõ probléma az, hogy valóban lehetne 100ezer dollárért egyszerûbb vadászgépet gyártani, viszont ugyanennyiért rakétát is. Az olyan praktikus nemzetek, mint az amerikaiak meg fognának egy B-52-est és ráraknának úgy 300 darab AIM-9 Sidewinder rakétát, valami hevederszerû kilövõszerkezettel és egybõl nem olyan nagy elõny a létszám.
A másik probléma, hogy nem lehet pilóta a gépen, mivel nem találnál olyan pilótákat, akik olyan katonai rendszerben vennének részt, ami arra épül, hogy amíg a társaság egyik felét lemészárolják, addig a többi végez az ellenséggel. Ha meg távirányításos a gép, akkor meg még szintén gond a tízezres nagyságrendû pilótamennyiség és a hozzájuk tartandó infrastruktúra. Bár ez utóbbi még kezelhetõ lenne.
Szerintem ha használhatóvá akarnánk tenni egy ilyen rendszert, akkor elõször is le kell vinni a gépek árát 10-20ezer dollárra. Ilyen extrém alacsony árhoz extrém megoldások kellenek. Hajtáshoz szelep nélküli pulzáló sugárhajtómûvet használnánk. A szelepes változata hajtotta meg a 2 VH-s német V-1-et. Ez viszont faék egyszerûségû hajtómû, lényegében csak egy csõ, viszont 6-700 km/h is elérhetõ vele. Bele lehetne szerelni egy primitív rádiórendszert és elektronikát, aminek segítségével a gépek önállóan rajszerû mozgást végeznének. Ezen kívül lenne benne GPS vezérlés, hogy lehessen irányítani a raj mozgását. Itt nyilván minimum ezres nagyságrendû géprõl van szó. Az érzékelés és támadás még probléma. Az érzékelés történhetne infravörös érzékelõkkel, elég ha a raj egyik tagja észreveszi az ellenséget, a több úgyis igazodni fog hozzá. Lehetne kombinálni a földi irányítással, úgy hogy lenne vezérgép, aminek lehetne parancsot adni, aszerint, hogy a földi radarokon hol látható ellenség, a raj többi ragja menne utána. A támadás vagy kamikáze lenne, vagy valami primitív lövõeszköz. Ez utóbbi nem biztos hogy olcsó lenne és bele kéne kalkulálni a többiek mozgását is.
Ami még komoly nehézség az az hogy szinte teljesen automatikus fel és leszállás, illetve karbantartás kéne, olyan sok lenne a gép. Ezek közül a leszállás automatizálása a komolyabb gond, bár lennének filléres ötleteim.
Szóval ez ilyen átmenet lenne a repülõgépek és rakéták között.
A rendkívüli repülõgépárak miatt érdemes szerintem elgondolkodni ezen a koncepción.
Az elsõ probléma az, hogy valóban lehetne 100ezer dollárért egyszerûbb vadászgépet gyártani, viszont ugyanennyiért rakétát is. Az olyan praktikus nemzetek, mint az amerikaiak meg fognának egy B-52-est és ráraknának úgy 300 darab AIM-9 Sidewinder rakétát, valami hevederszerû kilövõszerkezettel és egybõl nem olyan nagy elõny a létszám.
A másik probléma, hogy nem lehet pilóta a gépen, mivel nem találnál olyan pilótákat, akik olyan katonai rendszerben vennének részt, ami arra épül, hogy amíg a társaság egyik felét lemészárolják, addig a többi végez az ellenséggel. Ha meg távirányításos a gép, akkor meg még szintén gond a tízezres nagyságrendû pilótamennyiség és a hozzájuk tartandó infrastruktúra. Bár ez utóbbi még kezelhetõ lenne.
Szerintem ha használhatóvá akarnánk tenni egy ilyen rendszert, akkor elõször is le kell vinni a gépek árát 10-20ezer dollárra. Ilyen extrém alacsony árhoz extrém megoldások kellenek. Hajtáshoz szelep nélküli pulzáló sugárhajtómûvet használnánk. A szelepes változata hajtotta meg a 2 VH-s német V-1-et. Ez viszont faék egyszerûségû hajtómû, lényegében csak egy csõ, viszont 6-700 km/h is elérhetõ vele. Bele lehetne szerelni egy primitív rádiórendszert és elektronikát, aminek segítségével a gépek önállóan rajszerû mozgást végeznének. Ezen kívül lenne benne GPS vezérlés, hogy lehessen irányítani a raj mozgását. Itt nyilván minimum ezres nagyságrendû géprõl van szó. Az érzékelés és támadás még probléma. Az érzékelés történhetne infravörös érzékelõkkel, elég ha a raj egyik tagja észreveszi az ellenséget, a több úgyis igazodni fog hozzá. Lehetne kombinálni a földi irányítással, úgy hogy lenne vezérgép, aminek lehetne parancsot adni, aszerint, hogy a földi radarokon hol látható ellenség, a raj többi ragja menne utána. A támadás vagy kamikáze lenne, vagy valami primitív lövõeszköz. Ez utóbbi nem biztos hogy olcsó lenne és bele kéne kalkulálni a többiek mozgását is.
Ami még komoly nehézség az az hogy szinte teljesen automatikus fel és leszállás, illetve karbantartás kéne, olyan sok lenne a gép. Ezek közül a leszállás automatizálása a komolyabb gond, bár lennének filléres ötleteim.
Szóval ez ilyen átmenet lenne a repülõgépek és rakéták között.
#27
Csodás tervek. És ezt mibõl fogják finanszírozni? A Pentagontól 1000 milliárd $-t vonnak ki a következõ években, ugyhogy nem lesz itt semmiféle újrafegyverzési program...
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#26
A Meteorral mióta is fejlesztik? Szintén AS hír volt, hogy az elhúzódás miatt újabb költségkeretet kaptak, annyit, amennyibõl odaát elkészült az AMRAAM újabb változata. Egyrészt nem egyszerû, másrészt nyilván, mint minden élvonal beli fegyver esetében, jelen van a túlárazottság.
#25
Ez mond azoknak az országoknak, akik próbáltak hi-tech fegyvert gyártani, csak nem jött össze. A jenki mikroelektronika megbízhatósága is néha hagyott kívánnivalót maga után. Ne tudd meg, hogy egyes légiharc rakétánál milyen volt a meghibásodási arány egyes idõkben.
Tessék.
http://trishulgroup.blogspot.com/2009/07/r-77-bvraam-handlingstorage-procedures.html
Nézd meg az élettartamot. Ennyit bír az orosz. Már 10 éve os volt olyan AMRAAM, ami 800 órát kibírt gépen. Az indiaiknál kiverte a balhét, hogy tárolva az R-77 rakétáik komoly %-a nem maradt olyan állapotban, hogy gépre lehessen tenni, mert nem mentek át a teszteken.
Nem is értem, ha ilyen egyszerû, akkor miért nem gyárt a sok buta ember légiharc rakétát és ígér alá a Raytheon, MDBA vagy más cégnek. Talán mert nem megy...? Ma már a szoftver pont olyan fontos, mint a vas. 30-40 éve a vas kifejlesztése volt nagyon kemény dió.
Tessék.
http://trishulgroup.blogspot.com/2009/07/r-77-bvraam-handlingstorage-procedures.html
Nézd meg az élettartamot. Ennyit bír az orosz. Már 10 éve os volt olyan AMRAAM, ami 800 órát kibírt gépen. Az indiaiknál kiverte a balhét, hogy tárolva az R-77 rakétáik komoly %-a nem maradt olyan állapotban, hogy gépre lehessen tenni, mert nem mentek át a teszteken.
Nem is értem, ha ilyen egyszerû, akkor miért nem gyárt a sok buta ember légiharc rakétát és ígér alá a Raytheon, MDBA vagy más cégnek. Talán mert nem megy...? Ma már a szoftver pont olyan fontos, mint a vas. 30-40 éve a vas kifejlesztése volt nagyon kemény dió.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#24
Az összördülés oka az volt, hogy nem kaphatták meg a forráskódot, de nem Kína miatt. Egyszerûen nem érte volna meg. Saját külön szoftver meg nem írtak neki, az picit drága lett volna. Az IAF-nél régóta bevett, hogy egyes rendszerek hazi gyártásúak. ECM, kommrendszerek, IR kamerák, stb.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#23
Ezt kihagytam az elõzõ poszból. Ez bizony az összes mechanikus alkatrésznek és az elektronikának is ki kell bírni. Mivel a levegõben mindig van nedvesség, a hõmérsékletváltozás okozhat bibit, hõtágulás, lecsapódás, ami csak kell, stb.
Nem is értem, hogy sokan hogyan látják annyira egyszerûnek a problémát.
Nem is értem, hogy sokan hogyan látják annyira egyszerûnek a problémát.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#22
Egyébként a rakéta azért 100 ezer dollár, mert párezernél nem fogy több évente.
Annyi sem. Az újgenerációs európai légiharc rakétákból eddig röhejesen kevés készült a jenkikkel összevetve. Egyetlen légiharc rakéta sem ennyire olcsó. Egy legújabb szériás AIM-9X millós nagyságrendû, ahogy egy C AMRAAM is. A HTKA.hu most volt hír, hogy valamelyik távol-keleti állam vesz ~50 db-ot és pár gyakorót 50 milláért.
Simán lehetne azt is tömeggyártani, mint az alsógatyát.
Ha ez ilyen egyszerû lenne...
Egy csõ, pár kiló porítött aluminium meg valami mûtrágya összekeverve, és egy elektronika az orrba.
A rakéta hajtómû ennél jóval bonyolultabb és a hajtóanyag eléggá titkolt tekintve, hogy majdnem füstmentes, ami nem hátrány. (Mármint a jenki rakéták estén, az oroszok még füstölnek.)
Elvileg az a PC, amin most pötyögök, technológiailag összetetteb, és bonyolultabb.
Nem. Nagyobb teljesítményû a géped CPU-ja, de semmi több. A te számítógépedben nincs antenna, ami MCG jeleket venne, sem IR kemara / se radar vezérléstõl függõen. Nincs szervó ami a kormányszerveket mozgatja, se gyorsulásnérõ, stb.
A vashoz olyan szofvereket írnak, hogy ehaj. És itt nem Crysis grafika programozása a cél, hanem olyan programoké, ami szenzorok által mért fizikai paraméterekrõl dönti el, hogy akkor most mi. A doppler szûrés nem kis feladat földháttérben és nem semmi vevõ érzékenyéget követel, stb.
A rakéta csak akkor hadrafogható, ha a szofvert és hardver az adott gép radarjával és fedélezeti rendszerével képes együttmûködni. Ja, és ezen kívól n+1 helyzetben kell sikeres oldási teszt, hogy indítás után valóban eltávolodik -e a géptõl vagy sem.
Szerintem picit gondold át ezt a dolgot, mert láthatólag nem gondoltad végig.
Gondolatébresztõnek.
Most gondolj bele, hogy mennyibe kerül egy gépkarabély! 1000-2000 dollár? A valóság meg az, hogy a csövet kell precízen elkészíteni, a többi az csak sajtolt fémlemez, rugó és fröccsöntött mûanyag. Nagyjából annyi lehet az anyagköltsége, mint egy fritõznek.
Aha. Mégis n+1 ország szenved évtizedek óta, hogy nagy tömegben szerezzen be olyan fegyvert, ami nem szarik be idõjárás és igénybevétel alatt, de a fegyver könnyû is legyen azért, meg óccsó... Ezt a fegyvert valaki meg is tervezi, nem magyar munkabérrel...
Annyi sem. Az újgenerációs európai légiharc rakétákból eddig röhejesen kevés készült a jenkikkel összevetve. Egyetlen légiharc rakéta sem ennyire olcsó. Egy legújabb szériás AIM-9X millós nagyságrendû, ahogy egy C AMRAAM is. A HTKA.hu most volt hír, hogy valamelyik távol-keleti állam vesz ~50 db-ot és pár gyakorót 50 milláért.
Simán lehetne azt is tömeggyártani, mint az alsógatyát.
Ha ez ilyen egyszerû lenne...
Egy csõ, pár kiló porítött aluminium meg valami mûtrágya összekeverve, és egy elektronika az orrba.
A rakéta hajtómû ennél jóval bonyolultabb és a hajtóanyag eléggá titkolt tekintve, hogy majdnem füstmentes, ami nem hátrány. (Mármint a jenki rakéták estén, az oroszok még füstölnek.)
Elvileg az a PC, amin most pötyögök, technológiailag összetetteb, és bonyolultabb.
Nem. Nagyobb teljesítményû a géped CPU-ja, de semmi több. A te számítógépedben nincs antenna, ami MCG jeleket venne, sem IR kemara / se radar vezérléstõl függõen. Nincs szervó ami a kormányszerveket mozgatja, se gyorsulásnérõ, stb.
A vashoz olyan szofvereket írnak, hogy ehaj. És itt nem Crysis grafika programozása a cél, hanem olyan programoké, ami szenzorok által mért fizikai paraméterekrõl dönti el, hogy akkor most mi. A doppler szûrés nem kis feladat földháttérben és nem semmi vevõ érzékenyéget követel, stb.
A rakéta csak akkor hadrafogható, ha a szofvert és hardver az adott gép radarjával és fedélezeti rendszerével képes együttmûködni. Ja, és ezen kívól n+1 helyzetben kell sikeres oldási teszt, hogy indítás után valóban eltávolodik -e a géptõl vagy sem.
Szerintem picit gondold át ezt a dolgot, mert láthatólag nem gondoltad végig.
Gondolatébresztõnek.
Most gondolj bele, hogy mennyibe kerül egy gépkarabély! 1000-2000 dollár? A valóság meg az, hogy a csövet kell precízen elkészíteni, a többi az csak sajtolt fémlemez, rugó és fröccsöntött mûanyag. Nagyjából annyi lehet az anyagköltsége, mint egy fritõznek.
Aha. Mégis n+1 ország szenved évtizedek óta, hogy nagy tömegben szerezzen be olyan fegyvert, ami nem szarik be idõjárás és igénybevétel alatt, de a fegyver könnyû is legyen azért, meg óccsó... Ezt a fegyvert valaki meg is tervezi, nem magyar munkabérrel...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Oldal 1 / 2Következő →