71
  • napimester
    #71
  • napimester
    #70
    Csak Nehogy!!.....

  • Molnibalage
    #69
    Nem, egyáltalán nem biztos. Az F-4 t/w aránya sem volt rossz, a MiG-21 felületi terhelés és aerodinamikája sem volt jobb. Csak éppen kibaszott nehezen vették észre a gépet, mert nem füstölt és kicsi volt.

    Mégegyszer mondom, a MiG-29 pilóták nyilatkozták, hogy ha a gépet szem elől téveszették, akkor lényegben alig találták meg újra. Ha meg nem látod hol van, akkor kvázi szabadon mozog és szépen seggbe lő, amíg a te füstölős MiG-eted a legvaksibb pilóta is kilóméterekről látja.

    A német MiG-29 gépek egyszesr nagy csinnadrattával jártak a Red Flagen és talán még egyszer. Vagy egyszer sem. Ugyanis többről nem tudok. Tornado gépek voltak kint, mer utántölthetőek. A 29-es gépek 13 (!) közbenső leszállással mentek oda. Kettőt találhatsz, hogy ezt miért nem vállalták be.

    Kicsit azt érzem, hogy még a '90-es évek elején érzed magad.
  • teddybear
    #68
    Megint átmentél vérpistikébe. Nem azt mondtam, hogy elektronikusan egyenrangú a két gép, hanem azt, hogy egy régimódi "gun-to-gun" stílusú légiharcban a MIG-29 lealázná a Gripent. Egyszerűen azért, mert jobb az aerodinamikai kialakítása, és sokkal nagyobb a tolóerő-súly aránya.

    Ami pedig a pénzügyi részt, meg a szervezést illeti, minden légierőnél szokás a különböző típusok összeeresztése. Egyrészt azért, mert szükség van az eltérő típus elleni harc tapasztalatára is, másrészt így első kézből tapasztaljuk meg a két típus teljesítménye közötti különbséget. Nálunk mégsem eresztették össze a két típust.

    "Egyébként meg az érvelésed elég vicces. Az F-22-őt sem ereszettték összes soha MiG-29-cel. Bizos mert félnek tőle... :)"

    Biztos vagy ebben? Mert akkor semmi szükség az Agresszor Századokra. Meg a németek MIG-29-eseit többször is felhasználták, hogy az agresszort játszmák a NATO légiharc-gyakorlatain.
  • Molnibalage
    #67
    Csak azért írtam le, hogy itt legyen.
  • Papichulo
    #66
    "AIM-9 lövészet volt, hogy mehesssen a QRA."

    Igen, errol tudtam, bar ez sem magyar legterben tortent.

    "A Gripen fedélezeti rendszere képes egyben BVR szimulátorként is működni tudtommal"

    En is igy tudom.

    "A két gép között akkor a különbség, mint egy Trabant és mondjuk egy mai luxusautó között."

    Foleg a HuAF altal hasznalt 9.12A-kal osszehasonlitva a C/D verzios Gripen. Szerintem te osszekeversz "teddybear"-rel.
  • Molnibalage
    #65
    Nem. AIM-9 lövészet volt, hogy mehesssen a QRA. AMRAAM indítást még a jenkik is igen ritkán csinálnak.

    A Gripen fedélezeti rendszere képes egyben BVR szimulátorként is működni tudtommal, tehát ezért nem is nagyon van rá szükség. A MiG-29 ilyen képességekről soha nem is álmodhatott. A két gép között akkor a különbség, mint egy Trabant és mondjuk egy mai luxusautó között.
  • Papichulo
    #64
    "Egyébként R-27-et egyetlen magyar pilóta sem indított soha, de talán még R-73-at sem. "

    Mondjuk azt is ketlem, hogy C5-oket vagy 9L-eket nagyszamban lodoznenek :)
    Inditott mar magyar pilota AMRAAM-et?
  • Molnibalage
    #63
    Talán féltek az eredménytől.

    Ha az alapfeladatok ellátására sincs elég pénz, akkor másra sem nagyon. Az egyik gyakorlaton BVR-ban ez EF gépek ellene is egész jól helytálltak, mert a gép kis mérete miatt olyan kis RCS volt és a data link használatával olyan közel fésültég magukat az ellenhez, hogy lényegében indítási távolságba értek.

    Itthon is volt BVR gyakorlat, pár éve szabták át a légeret ennek megfelelően. Tehát lényegbéen gőzöm sincs, hogy miből gondolod, hogy nem voltak összereszve. Egyébként R-27-et egyetlen magyar pilóta sem indított soha, de talán még R-73-at sem. Minden éleslövészet R-60-nal történt. No comment.

    Egyébként meg az érvelésed elég vicces. Az F-22-őt sem ereszettték összes soha MiG-29-cel. Bizos mert félnek tőle... :)



    Az, hogy a MIG csak két légiharc-rakétát vihet magával a harcba hülyeség. iihet többet is, és az újabbak már kezdenek felérni az amerikai, francia és izraeli megfelelőikkel.

    Nem, két BVR légiharc rakétát. Azt meg leszarom, hogy egy markonyi szolgálatban álló 29-es tud R-77-et vinni. Szertve a világban repkedő 29-esek ~90%-a nem tud. Pont.
  • Molnibalage
    #62
    Mert rohadt kicsi és nem füstöl, mint egy gyárkémény. Ezt nem én találtam ki, a pilóták nyilatkozták.
  • teddybear
    #61
    Mért lenne láthatatlan? Ugyanannyira látható, mint a többi gép, csak a Gripenből kissé kisebb a kilátási szög, mint akár az F-16-osból, mint pedig a MIG-ekből.
  • teddybear
    #60
    A mi MIG-29-eseinket sohasem eresztették össze egy gyakorlóharcra sem a Gripenjeikkel, hiába lett volna rá lehetőség. Annak ellenére, hogy a MIG-eknek sokkal ócskább elektronikájuk volt.
    Így nincs első kézből származó infónk a két géptípus egymás elleni képességeiről. Talán féltek az eredménytől.

    Ami az elektromechanikus antennájú radart illeti, az csak az érzékenységben tudja megverni az AESA, PESA rendszerű radarokat. Ráadásul a közepes túlterhelésnél már nem képes az antennát mozgatni a mechanika, úgyhogy ekkor használhatatlan lesz az egész. Ez utóbbi minden elektromechanikus antennájú radarra igaz.

    Különben a Raptor már APG-77-es lokátorral van felszerelve, és ezt a típust egyes tervek szerint esetleg a régebbi típusokba is beépítenék később.

    Az, hogy a MIG csak két légiharc-rakétát vihet magával a harcba hülyeség. Vihet többet is, és az újabbak már kezdenek felérni az amerikai, francia és izraeli megfelelőikkel.

    De mondjuk, szerinted mi lenne az eredménye, ha összeeresztenénk egy magyar Gripent, és egy lengyel F-16-ost? Kb. hasonló a fegyverzet, de az F-16-os alap jobb.

    "Komolyan mondom, hogy nem értelek. Néha szenázciósakat írsz, de néha akkora marhaságokat, mint sok vérpistike..."

    Mert én sok olyasmit is figyelembe veszek, amit te vagy nem ismersz, vagy figyelmen kívül hagysz.
  • Molnibalage
    #59
    Azt kimaradt, hogy a 29-es pilóták szeritn kicsit is felhősebb időben a Griff 4 km-ről szinte már láthatatlan. Hogyan célzol a sisakcélzóval arra, amit nem látsz...?
  • Molnibalage
    #58
    Ezek a gép méretéből fakadnak, ettől a gép effektív harcértéke egy adott helyzetben nem mindig csökken.

    Pl mitől is gyengébb BVR harcos egy Block 52-nél...? Szerintem semmivel sőt, integrált ECM és olyan mennyiségű passzív zavaró anyaggal van megtömve, amivel max. pár MLU alkalamzó, akik használják az a fegyvertartót, amiben van 2 vagy 3 dispenser kazetta. A gépbtörzsben van négy kazetta, ezen felül mehet 2-4 BOL sín. MiG-29? Van benne 2x30 oszt jónapot...

    A világon szolgálatban álló vadászgépek 90-95% mechanikus nyalábeltérítéssel bír. MiG-31 PESA. Maroknyi F-15 gépen van AESA, több Shuper Horneten szintén, de amennyire tudom semmilyen F-16-on nincs még AESA. Sem Rafale, sem EF sem semmilyen más vadászon nincs még AESA, PESA van talán a gall kakason...

    Egyébként meg az AESA csak egy módszer és nem mindenben üti a mechanikus nyalábeltérítést...


    A '80-as évek SARH shooter MiG-29-e úgy szeretném tudni, hogy mikor ellenfele egy AMRAAM shooter Griffnek. Legfeljebb álmaidban. Ott kezdődik, hogy légiharc konfigban a Griff 2xAIM-9 + 4xAIM-120-at visz, amíg a 29-es csak két BVR rakétát. Azok is kőkorszakia az AMRAAM-hoz képest. Data link, RWR?

    Manőverező légiharcban elvileg lenne keresnivalója a MiG-nek, csak éppen áruld már el, hogy a füstölő MiG-et melyik vakegér pilóta nem veszi észre, meg a gyárkéményként füstölő R-73-at...? Ellenben az felúított AIM-9L-ünk lehet, hogy már a füstmentesebb hajtóművel bír. Az orosz rakéták zavarvédelméről van némi adat, elég lesújtó.

    Modernebb Szuhoj? Itt mire gondolsz? Mert az oroszoknak kb. nincs egy sem. Majd lesz. Átvesznek valami 4 db visszamaradt Szu-30 gépet. A visszadobott algéiria 29-es gépeket és a ~36 db modernizált Szu-27-et nulla aktív radaros légiharc rakétával bíró gépük van. A felúított 27-esek is a régi radarral bírnak tudtommal.


    Komolyan mondom, hogy nem értelek. Néha szenázciósakat írsz, de néha akkora marhaságokat, mint sok vérpistike...
  • teddybear
    #57
    Ne kezd megint!

    Fegyverterhelhetősége csak a fele a szokásos 4. generációs vadászgépekének, tolóerő/tömeg aránya nem éri el az 1-et. Hatótávolsága is kicsi. Ezek olyan hátrányok, amiket a Gripen gyártói sohasem tudnak megszüntetni. Ha egy az egyben összeeresztenéd a mostani 4. generációs gépekkel, a többség vidáman győzne ellene.

    A magyar verzió ráadásul csak elektromechanikus antennájú lokátorral van felszerelve, és csak éppen hogy NATO-kompatibilis. Plusz kifejezetten szegényes a fegyverzet. Gyakorlatilag minimális a légiharc-rakéta készlet, és még a földi célok elleni fegyverzet is hiányos.

    De ezt már sokszor kifejtettem. Az, hogy a svéd légierőben is modernizálják a régi gépeket, éppen az én álláspontomat támasztja alá. Rájöttek arra, hogy már a MIG-29 is lesöpri az légtérből, a modernebb Szuhojokról nem is szólva.

    A Demo és az NG változat is csak alulról teljesíti a mostani követelményeket, de ezek csak technikai demostrátorok, rendszeresítésre nem kerülnek.

    A külföldi megrendeléseket meg inkább a kenőpénzek egyengették, mint a gép képességei. Náluk sem ez volt az a gép, amelyiket a szakmai közönség rendszeresíteni kívánt.
  • Molnibalage
    #56
    Azért írtam angolt, mert a Draken angol hajtómű licensszel bírt.

    A Gripen miért is másodosztályú? Elektronikailag nemigen sorolja külön senki a Block 50/52-től. Kabinergonómia jobb. A gépben van potenciál csak nem teszi bele a user. Semmi sem gátolja a HOBS kapactiást és precíziós fegyverek széles skáláját, "csak" ki kellene fizetni...

    A magyar változat néhány szempontból fejlettebb, mint a svéd, éppen most merült fel, hogy minden svéd griff megkapja azt, amit az EBS HU gépek...
  • teddybear
    #55
    "Azt nem tudom, hogy a '90-es évek óta milyen erőforrás van a J-7/8 gépekben és az új iskolagépükön, ami szintén MiG-21 leszármazott."

    A saját gyártású W7 és W13 különböző változatait használják. A W7 a MIG-21-F13-ban alkalmazott R11-es módosított variációja, a W13 az R13-300 utánfejlesztése. Export változatuk a WP–7B, és WP-7BM.
  • teddybear
    #54
    Az olaszok a második világháború alatt a német repülőgépmotorokat gyártották a vadászgépeikhez, mert a sajátjuk nem volt elég jó.
  • teddybear
    #53
    Na igen, a franciákat kihagytam.

    Különben még több repülőgépgyártásra(harci gépeket!) képes ország van, de többé-kevésbé élvonalbeli gépet nem sokan képesek összehozni. Például a svéd Gripen hiába van felmagasztalva, képességeit tekintve csak mostanában éri el a másodosztályú szintet(a magyar változat még ezen a szinten sincs). Különben a hajtóműve nem angol, hanem a Volvo Aero RM12 nagy kétáramúsági fokú, utánégetős gázturbinás sugárhajtómű (General Electric F-404-400 licenc), szóval amerikai eredetű.

    Ami a Rafale-t illeti, a prototípus a hajtómű kifejlesztésének késése miatt az eredetileg az A/F-18-ban alkalmazott amerikai F404-GE-400-as erőforrással repült. A sorozatgyártású példányokban viszont már a SNECMA M88 sugárhajtóművet építették be, ami saját fejlesztés.

    Szubszonikus támadógépeket a felsoroltakon kívül több ország is gyárt, némelyik saját fejlesztésből, mások licencből. Az kevésbé bonyolult.
  • Sequoyah
    #52
    Bocs, látom közben szóbakerültek...
  • Sequoyah
    #51
    És a franciák? Mirage? Rafale? Eléggé önállóan építették ezeket.
  • Molnibalage
    #50
    Egyenként már egyik sem tudna. Az olasz repipar soha nem állított elő korszerű repülőgép hajtóművet. Na jó, talán a 30-as években, de azóta nemigen...
  • Alfa Of NS
    #49
    Szerintem az angolokat, németeket és még talán az olaszokat is odarakhatjuk a sorba. Igaz hogy önállóan nem csinálnak gépet, de alapvetően azért mert nem akarnak, hanem inkább közösen, és ezt már bebizonyították.
  • Molnibalage
    #48
    Pl. Ezen országok közül a svédek, az izraeliek, de még a kínaiak is hajtóművek kell, hogy importáljanak, mert saját hajtóműgyártásuk nincs. Izrael a Kfirekbe anno az F-4 Phantom hajtóművet rakta, kína még mindig nagy mennyiségű orosz AL-31 hajtóművet vásárol - majdnem 1000 (!) darabos vételt jelentettek be pár hónapja - az Szu-27 klónokhoz és talán a jövendő J-20-hoz. Szó se róla, ez a '70-es évek szovjet hajtóműve picit kalapálva. A JF-17 gépben is egy fejlesztett RD-33 van, amit szintén importálnak.

    Svédek angol hajtóművet használtak a Drakenben és jenkit Viggen / Gripenekben, talán a Tunnanban volt még utoljára hazai erőforrás. Fejből nem tudom.

    A lista ott hibázik, hogy kimarad a Rafale, ami majdnem tisztán francia, de az erőforrása mindenképpen. (Szó se róla az első Rafale még +20 éve F404 hajtóművel repült.) Az EF hajtóműve nem tudom, hogy melyik országhoz kötehető, de az EF Typhoon már nem nevezhető egy ország termékének.

    És passz, itt véget is és a sor. Teljes jogú önálló korszerű vadászgép gyártó tehát három országban van. Jenki, orosz és francia. Az n+1 kínai MiG-21 leszármazott nem korszerű és hiába vannak távol, akkor is MiG-21 gyökerekkel bírnak. Azt nem tudom, hogy a '90-es évek óta milyen erőforrás van a J-7/8 gépekben és az új iskolagépükön, ami szintén MiG-21 leszármazott.
  • Papichulo
    #47
    "az amerikaiakon, oroszokon, kínaiakon, japánokon, svédeken kívül még talán az izraeliek lennének csak képesek összehozni egy modern, szuperszonikus gépet"

    Azert ezzel par orszag vitatkozna :)
  • teddybear
    #46
    Régebben inkább ezt használták. Olcsóbb mint az argon, és könnyebben kezelhető és tárolható mint a folyékony nitrogén. Igaz a folyékony nitrogén jobban hűt.
    Aztán betiltották, mivel rongálta az ózonréteget.
  • Molnibalage
    #45
    Rossz időben 0 méter.

    http://www.youtube.com/watch?v=4g4_jzqBJnA

    128x128 pixeles IR kamera. Égháttér előtt a körvonalat még felismered vele. Kicsit is rosszabb időben és nem égháttérben meg szerintem rohadtul nem...
  • Molnibalage
    #44
    IR rakétáknál nitrogén és argon hűtésről tudok.
  • Molnibalage
    #43
    Annak darabja milliós tétel. Ennyit az olcsóságról...
  • teddybear
    #42
    Plusz, hogy megtaláld és rávezesd a "Tesco-gazdaságos" vadászaidat, kell egy világszínvonalú felderítő és irányító rendszer. Ami viszont épp olyan drága és sebezhető, mint a többi elem.
  • teddybear
    #41
    Sokba. Az hőérzékelőt általában hűtéssel érzékenyítik, az meg körülményes.
    Régebben folyékony freont használtak, de ahhoz tárolótartályt kellett beépíteni a rakétasínbe, mostanában inkább elektromos hűtést tesznek a rakétafejbe. Ez sem olcsó, bár kevésbé szennyezi a környezetet és az ózonréteget.
  • Alfa Of NS
    #40
    Nagy számú géppel való támadással az a gond, hogy ahhoz hogy lelöjj egy modern gépet ahhoz kell a drága fegyver, így hiába lenne olcsó a hordozó gép, a rakéta drága lenne.
  • Alfa Of NS
    #39
    Én azt nem mondtam, hogy komoly barátfelismerő rendszere lenne :) Kicsit olyan, mint az az amcsi csodafegyver, ami kazettásbombaként érzékelős "lövedéket" lő ki nagy számú tank ellen.

    Mennyi az infravörös szenzorok hatósugara? Mint ami pl Sidewinderben van? Persze valójában az is kérdés mennyibe kerülne növelni.
  • Baliquez
    #38
    X-47 bevetés közben (CG): http://www.youtube.com/watch?v=TNTD1j8YRuM#t=1m15s

    Ez pedig a mi csodafegyverünk amivel lelőhetjük: http://www.youtube.com/watch?v=l1_aCmV0vu0
  • Molnibalage
    #37
    Ott kezdődik, hogy ma gyakorlatilag senki nem játszik szimulátorokkal, rétegjáték. Ergo az, hogy iskolások elvezetik a gépet rohadtul nem állja meg a helyét. Az eladási és fórumstatok megmondják, hogy bőven a +20/+30 feletti korosztály repked. Elvezetni egy gépet és harcolni egy géppel két külön dolog...


    Egy olyan gépet. ha sorozatban gyártanának, fillérekért lehetne termelni. Mint ahogyan Ford bevezette a futószalagot, a töredékére csökkentette az autók árát. Ma a repülőgépgyártás egyedi, nem futószalagos.

    És üzemeltetni? Hm...? Amit nyersz a réved, azt bukod a vámon... Mert gyakorolni is kellene. Ahogy már írtam, honnan akasztasz le annyi pilótát, repteret, technikust? Miből fizeted őket...?

    A fillérekért soha nem lesz igaz, mert mindig miőségi anyagot kell a gépekbe rakni, hogy valami értelmes hasznos terhelés és hatósugár legyen.

  • teddybear
    #36
    "Egy olyan gépet. ha sorozatban gyártanának, fillérekért lehetne termelni. Mint ahogyan Ford bevezette a futószalagot, a töredékére csökkentette az autók árát. Ma a repülőgépgyártás egyedi, nem futószalagos."

    Nem igazán. Építettek olcsóbb vadászgépeket, de azok nem bírják felvenni a modernebb, fejlettebb gépekkel a versenyt. Ilyen volt például az F-5-ös. Jó gép, a maga korlátolt képességeivel, de a harcban csak 4-10 darab egyenértékű egy élvonalbeli nagyvadásszal. Egy komplex támadással szemben meg még ennyi sem lenne elég.

    Különben meg még vadászgépet sem olyan egyszerű gyártani, a nagyobb bombázókról nem is szólva, az amerikaiakon, oroszokon, kínaiakon, japánokon, svédeken kívül még talán az izraeliek lennének csak képesek összehozni egy modern, szuperszonikus gépet. Míg géppisztolyt bárki, akinek van egy fogácsolóműhelye esztergával-maróval.
  • teddybear
    #35
    A V-1 hajtóműve sem rezgőszelepes volt. Pont azért kellett a katapult az indításához, mert az ilyen hajtómű csak egy szűk sebességtartományban működik jól. Rendesen nem tud felszállni, ki kell lőni. A katapulton meg külső forrásból származó sűrített levegővel működtették a hajtóművet. Jól látható az archív felvételeknél a katapult végén, a hajtómű elejéről lezuhanó cső.

    "
    Az extrém megoldások általában elbuknak a gyakorlatban, de mivel a fejlődő technika mindig kicsit újabb és más lehetőségeket teremt, ezért érdekes dolog akár régebbi elképzeléseket is időnként újragondolni. Akár más megoldásokhoz is kiegészítő ötleteket adhat."

    Már ha nem azért bukott el, mert fizikai korlátjai vannak. De ha mégis megvalósítják később, mint például a csupaszárny koncepciót a B-2-vel, általában az nagyságrendekkel drágább, mint a régebbi próbálkozás.
  • Doktor Kotász
    #34
    "A több és olcsóbb gép nem megy ell a filléres irányba. Egyébként meg honnan akasztasz le 50 ezer pilótát, hozzá repteret és tanker. Meg fegyverzetet...?"

    Jeleztem, hogy nem az én véleményem, csak mint érdekesség ez elhangzott egy ismeretterjesztő csatornán. Fotelből nem fogom megítélni, de rögtön kizárható ostobaságnek nem tartom.

    Ami viszont tény, hogy a II-ik világháborút gépek tízezreivel harcolták, most meg 200 repülő egy komoly légierőnek számít. A 60-as években ugrott meg az egy gépre jutó költség, és akkor kezdett el csökkenni a gépek száma. Az amerikai légierőnél volt egy kismérető gyakorló sugárhajtású gép. T-nemtomhányas. Egy olyan gépet. ha sorozatban gyártanának, fillérekért lehetne termelni. Mint ahogyan Ford bevezette a futószalagot, a töredékére csökkentette az autók árát. Ma a repülőgépgyártás egyedi, nem futószalagos.

    Egyébként nem hazánkról beszéltem, hogy 50 ezer pilótáról aggódjunk. Egyszerű, beülteted őket az iskolapadba. Nem tankra vagy ágyúra képzed ki, hanem repülőre.
    De most komolyan. Az általános iskolások szimulátoron a PC-én elvezetgetik a gépeket. Nyílván nem lenne mindenki őrnagy, hanem csak őrmesterig jutna a legtöbb. De ez miért lenne megoldhatatlan?
  • Molnibalage
    #33
    Egyszerűen nem megy. Statikus célok ellen igen, de mozgó és kisméretű célok azonosítására képtelség bármit találni filléres eszközökkel. Pont. Nagyon durva kamerarendszer kell, hogy optimális időben felismertj egy jráművet. De pl. mit csinálsz, ha két tank tökegyforma? Mert pl. egy M1 Abrams és más nyugati hk 10-15 km-ről elég hasnoló. Fényviszonyoktól föggően számtalan jármű tűnhet egyformának.

    A szenzoro és MI fényévekre van attól a szinttől, hogy szóba jöhessen. Ha minden más menne, az azonosítás problémáján tutira elhasalna az egész.
  • Molnibalage
    #32
    Igen és nem. Ilyen rajmegoldással működött anno a P-700 Gránit.