58
-
#58
Hajnalban megnéztem. 1-2X bealudtam. Az űrös jelenetek tényleg jók lettek, átjön a realisztikus filing, kár hogy a sztori a Brúszvillisz féle Olajfúrósok kallandjai a zűrben, vagy a Sztefenboldvin féle Robbantómester kallandjai a zürben filmek szintjét sem nagyon verdesi.
-
#57
Távol álljon tőlem bármiféle tántorítás, nagyon jó kis film az. Szénné röhögtem magam az öregfiúk kiképzésén, gyönyörűek a trükkök, csak tudni kell mikor hunyoríts hogy ne lásd a sztori furcsaságait.
...ás bizony-bizony, Lem rulez. :) -
#56
Most vettem meg a filmet, ne tántoríts már el a megnézésétől!
:)
Ja és Lem rulez!
-
karesz6 #55 Az űrhajózás kockázatos játék. Tragédia ha meghalnak az űrhajósok de végeredményében tökéletesen tisztában voltak a kockázatokkal. Pont mint a tűzszerészeknél. Bombákat hatástalanítanak ezt vállalták nem kell csodálkozni ha időnként némelyikük felrobban. Amúgy természetesen ez egy szörnyű tragédia de nem pszichológus kell a társaiknak hanem egy hét kimenő hogy túltegyék magukat az első sokkon aztán vissza dolgozni. -
#54
Ja... géz... a Leukoplaszttól meg sikítófrászt kapnak. Megyek, megtanulok gépelni ha már hejesírni nem tudok. -
#53
A levegőben kiugrást a Cifu által is említett vezetőrúd segítségével bemutatta az Űrcowboyok című film is. Nem mondom hogy pikk-pakk kint termettek a fiúk, de ha teszem azt hazafelé jövet 5km magasan kiderül hogy géz van még van némi esélyük.
Az Űrcowboyok meg magas labda annyi hülyeség volt benne a faék egyszerűségű sztori mellett, de valamiért az űrrepülőgépes díszleteket fájintosan lekezelték.
-
ddt500 #52 Ja te nem a Cifu vagy. 
Ezt a kiugrás dolgot te sem gondoltad komolyan. Sokszor még a II. Vh-s bombázógépből sem tudtak kiugrani az emberek mert a centrifugális erő nekiszorította őket a falnak. Mozdulni sem tudtak.
Az meg nem komoly vészhelyzet ahol van idejük a fél órás dokkolási manőverre, meg kivárni a 2 nap múlva érkező mentőhajót. Olyanra gondoltam amikor azonnal menekülni kell.
Mindegy hagyjuk. -
Cef #51 "A cikkben azt írod"
Nem én írtam :) Keversz Cifuval
Amúgy ha jól emlékszem benne van a cikkben, hogy alacsonyabb magasságban ki lehet ugrani a gépből. Az már más kérdés, hogy ez rohadt sok idő, és komoly bajban nem sok esély van használni, de van ilyen, tehát nem írtam hülyeséget, el lehet hagyni a levegőben is. Az űrben is, ha vészhelyzet van. Vagy bedokkol az űrállomáshoz, vagy felküldenek egy mentőhajót.
-
ddt500 #50 "Meg az űrben, meg a levegőben."
Nyílván vészhelyzetre gondoltam nem űrsétára. Azért katapultált a Columbia legénysége is mert el lehetett hagyni vészhelyzetben a siklót? Ja nem tették. Annál a tempónál persze csak egy kerámiakocka segített volna rajtuk de a Challanger-es emberek megúszták volna még egy jobbfajta önműködő katapultüléssel is.
A cikkben azt írod, hogy ha vészhelyzet van a kilövőálláson akkor szépen kiszállnak az ülésből (muhahaha gondolom milyen egyszerű lehet) és kötélhágcsóval leereszkednek az APC-hez. De ha felszállás után 10mp-el jelez a számítógép, hogy fél perc múlva robbanunk akkor van bármi lehetőségük a menekülésre? Nincs. Te is leírtad. Leszállásnál dettó. És most nem csak ilyen Columbia méretű balesetre kell gondolni de ha mondjuk 2-3km magasan madárrajjal ütköznek és elmegy a hidraulika egy sima katapultülés megint csak jól jönne de nincs. -
SnowF #49 Azt azért szerintem el lehet fogadni hogy 1,5%-os megsemmisülési ráta az elfogadhatatlanul magas, főleg ha azt vesszük, hogy évi 20-30 vagy még több indítást terveztek vele. Ebben az esetben 2-3 évente garantálható lett volna egy katasztrófa ami kb. teljesen be is tett volna a programnak. Gondoljunk bele, hogy ugyanilyen arányú pusztulás mit jelente a polgári repülésben... senki sem utazna repülővel! Tudom, ne hasonlítsuk össze a kettőt, de hát pont a cikk is azt írta hogy a polgári repüléssel akarták egy szintre hozni.
Amire ki akarok lyukadni az az, hogy az emberes ürrepülés még nagyon messze van attól, hogy biztonságosnak lehessen nevezni, főleg nagyszámú kilövés esetén. Ebből adódóan pedig a biztonság növelésére nem lehet ráfogni hogy drága... -
#48
Pláne, hogy nem is ilyen kialakítású egy folyékony hajtóanyagú rakéta, nincsenek gyűrűk, hiszen a hajtómű egy viszonylag kis égőtérrel rendelkezik.
Tehát úgy tűnik, hogy az oroszok által megvalósított rendszer koncepciója, az Enyergia jobb ilyen szempontból. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#47
Lehetne sorolni más technikai / tudományos dolgokat (génmanipuláció, fúziós erőmű-program, bolygóközi kolonizáció, stb.), ami politikai vagy társadalmi okok miatt nem kap, kapott elég figyelmet, lehetőséget. A Scramjet egy mindössze ezek közül... -
#46
Ott kezdődik, hogy ilyen jellegű meghibásodásra (maga a katasztrófa a túl alacsony indítás előtti hőmérsékletre vezethető vissza) esély sincs folyékony hajtóanyagú gyorsítórakétánál... -
#45
Igen, a leválasztható kabin sem nyújt tökéletes megoldást, lesz szó majd a (tervezett) Shuttle II.-ről, ott gyakorlatilag a teljes orr-szekció egy külön kis űrrepülőgép lett volna, saját hővédő pajzzsal és meghajtással (!). Kérdés persze, hogy ilyen szintű túlbiztosításnak tényleg van-e értelme. Ez már olyan kategória, mintha a közutakon mondjuk csak az NCAP öt csillagos járművek közlekedhetnének.
100%-os biztonság nem volt soha, nincs jelenleg sem, és nem is lesz soha az életben.
Véleményetek szerint mi történt volna, ha a Challenger katasztrófáját okozó tömítetlenség nem a rögzítési pontra mutat, a tartály felé, hanem teszemazt kifelé, az űrszerelvényben közvetlenül kárt nem okozva?
Igen, benne van az a lehetőség, hogy egész egyszerűen már olyan iszonyú erős oldalirányú erők hatottak volna a gépre, hogy nem tudják azt sem a hajtóművek, sem az SRB-k, sem az aerodinamikai felületek együttesen sem kompenzálni. Viszont olyan nagyon sok már nem volt hátra az SRB-k leoldásáig, tehát ha addig kihúzza valahogy a gép... -
sanyicks #44 Hát igen mint írtam nem kitalált ellenségek hajkurászására kéne költeni a pénzt, meg bankvezetői prémiumokra, és befosni minden változtatástól, és akkor már rég lenne használható nagy hajtómű, és nem a 60-as évekbe lépkedne vissza az űrhajózás. -
#43
A 8 méteres Sz-200 mellékövés finoman szólva hipotetikus eset. Ennél jóval pontatlanabbak voltak az szovjet SAM rendszerek. -
#42
Ha viszont nem szilárd, hanem folyékony, vagy hibrid hajtóanyagú a gyorsító fokozat, akkor egy katasztrófával valszeg kevesebb következik be, mert leállítják a rakétát egy hasonló meghibásodás esetén. -
Deus Ex #41 Véleményetek szerint mi történt volna, ha a Challenger katasztrófáját okozó tömítetlenség nem a rögzítési pontra mutat, a tartály felé, hanem teszemazt kifelé, az űrszerelvényben közvetlenül kárt nem okozva?
Emlékeim szerint a jobbra sodródás megállítására először a főhajtóművek fúvókái tértek ki, majd ezek szélső helyzetében a robbanás előtti utolsó másodpercekben a felszállás során csak vészhelyzetben működő aerodinamikai kormányok is kitértek.
Jelen cikk említi a rendszer radikális mértékű tolóerő-vesztésekor bekövetkező géptörést, magam részéről valószínűsítem, ha a startrakéta tömítésének rése tovább nő, akkor idővel olyan mértékben keresztbe fordul a szerkezet, hogy az így ébredő légerők vezetnek a hajó pusztulásához. (Ismereteim szerint a Challenger esetében sem a robbanás ereje volt a gép szétesésének fő oka, hanem a robbanástól nagy állásszögre kerülő gép a légerőktől hullott szét. ) -
Deus Ex #40 A leválasztható kabin témájában: valószínűsítem, hogy az elképzelhető katasztrófális események döntő hányadánál egy ésszerűen kivitelezett leválasztható kabin sem jelentene üzembiztos mentési megoldást, gondoljunk itt a cikkben felsorolt mennyiségű hajtóanyagokra, mint ahogyan az F-111-es kabinja sem tudott volna segíteni, ha a gép mellett nyolc méterrel egy S-200-as két mázsás harci része leműködik.
-
#39
A hegymászók ennél nagyobb kockázatot vállalnak, és ők mindezt pusztán szórakozásból teszik. Semmi gyakorlati haszna nincs annak, hogy felmásznak egy hegy fokára X+1-edikként. Az űrhajósok viszont eredményeket hoznak... -
#38
Pont, hogy nem. Az üzelemtetéshez szükséges háttéripart és szakembergárdát ugyanúgy kellett fizetni, mint ha repültek volna. Ráadásul a fejlesztések is bevételt jelentettek, márpedig a Challenger-katasztrófa után sok változtatás történt. Tehát az USA (United Space Alliance, az űrrepülőgépet üzemeltető cég, ami a Lockheed és a Boeing közös leányvállalata) így sem halt éhen...
A biztonsági kabinról pedig a NASA döntése a lényeges. Elvégre is ő fizeti a cehet. -
#37
" És mennyivel le lehetne szorítani azt a 600 tonna oxigénszükségletet scramjet hajtóművekkel."
Scramjet hajtóműből nem sok van jelenleg. :)
Még egyelőre a fejlesztés szakaszában van. Hiába tervezgetnek az 1960-as évek óta ilyet, még mindig csak tervezgetés fázisában tartunk vele kapcsolatban. -
Irasidus #36 Az űrhajózás kockázatos, ezzel minden űrhajós tisztában van. Ennek ellenére egyetlen űrhajós sincs(!) aki ne vállalná a kockázatot, azért hogy az űrbe jusson. Azt hiszem demokráciában az ember egyéni felelőssége, hogy vállalj-e a kockázatot vagy nem, így Sztálint idekeverni nem kicsit demagóg... -
Cef #35 Először is úgy írta, hogy a Challenger katasztrófája után, ezért én is úgy vettem, hogy a Chellenger utáni időszakról van szó. Másfelől mint írtam, nem biztos, hogy a Columbiánál egyáltalán lehetett volna használni. Harmadszor történt más baleset? Nem. Én is sajnálom azokat az embereket, de 134 repülés 2 baleset alapján igen is jó döntésnek bizonyult így utólag. Ha nem 2 baleset lett volna, hanem 4-5, akkor azt mondom hibás döntés volt. Hogy én milyen döntést hoztam volna? Nem tudom, nem voltam ott, sőt még ilyen jellegű döntést sem kellett hoznom soha.
"Ültél volna be a Csendzsibe vagy a Kolumbiba, megtapasztalni az "élményt" !!"
Engedd meg, hogy viszonzásképpen hasonló jókat kívánjak neked is! -
commissioner #34 Eddigiek alapján jó döntés volt?
Ültél volna be a Csendzsibe vagy a Kolumbiba, megtapasztalni az "élményt" !!
Mit is mondott Sztálin?
"Egy ember halála tragédia. Millióké statisztika."
-
Cef #33 "Ne mondja nekem senki, hogy a rakétagyártó cégek nem veszítettek ezzel egy csomó pénzt."
Csak azok, amelyek az űrsikló alkatrészeit és indítórakétáit kezelték. A többi rakétagyártó nyugodtan el volt.
"Az 1% védelmet azért írtam mert az eddigi esetek alapján akármi történik az űrsiklóval szinte azonnal halálra van ítélve rajta mindenki. "
Szerintem meg elég szép teljesítmény, hogy 134 űrrepülésből, csak 2 végződött katasztrófával és 1 majdnem. Persze a 135. még fent van. Egyszerűen megnézték, hogy mekkora esélye van egy újabb katasztrófának és hogy mennyibe kerülne egy mentőrendszer kifejlesztése és üzemeltetése. És arra jutottak, hogy a baleset esélye annyira kicsi, hogy nem ér meg ekkora befektetést. Az, hogy ez jó döntés volt-e vagy nem, az már más kérdés. De az eddigiek alapján jó döntés volt. Persze utólag könnyű okosnak lenni.
"Persze ha van mentőkapszula akkor is álltak volna pár évig de még sem kellett volna zárt koporsós temetéseket tartani."
Lehetséges. Attól függ, hogy a mentőkapszula mely repülési fázisokban lett volna használható. A Challenger esetében a légkörbe való belépéskor.
"Hiszen elhagyni csak addig lehet amíg a földön van!! Röhej!!"
Meg az űrben, meg a levegőben. -
#32
Akkor nálam olvasd el mindig kétszer a hsz-emet, másodjára úgy, mintha minden egyes mondat mögött lenne egy 
.
Szerintem közelebb jutunk a megértés útján. -
#31
Egyszerűen megoldható, kattints arra és ne ide. -
#30
Nagyon jól fejlett humorérzékem van, csak notórius trollknál :) nélkül én nem feltételezek ilyesmit ennyi. -
nagylzs #29 Már nagyon unom az űrrepülőket. Nem lehetne bemásolni valami újat is? Akármelyik tudományos lapból bármit ami nem űrrepülő??? -
ddt500 #28 De én értem. A Challenger katasztrófája után az űrprogram évekig szünetelt nem? Ne mondja nekem senki, hogy a rakétagyártó cégek nem veszítettek ezzel egy csomó pénzt. Persze ha van mentőkapszula akkor is álltak volna pár évig de még sem kellett volna zárt koporsós temetéseket tartani. Arról nem beszélve, hogy lehetnek bármilyen pénzesek nem tudhatják előre, hogy meddig csapnak fel a hullámok. Amcsiban elnökök is buknak ha nagyon rosszul viselkednek pl. Nixon.
Az 1% védelmet azért írtam mert az eddigi esetek alapján akármi történik az űrsiklóval szinte azonnal halálra van ítélve rajta mindenki. Hiszen elhagyni csak addig lehet amíg a földön van!! Röhej!! -
JMáté #27 Védelmére legyen mondva hogy ezen a fórumon sokkal meredekebb dolgokat is gondoltak már komolyan emberek. -
#26
Poénnak írtam.
Az a baj, hogy ha nincs szmájli a végén akkor te marha nehezen látod meg a humort, általában még akkor sem.
Ez, vagy ilyesmi a szmájli:
Ez jelenti a humort.
A szmájli nélküli humor felismerésében a humorérzék segíthet. Sajnos ez a képesség sok emberből hiányzik és csak nagyon nehezen fejleszthető. Összefüggésben van azzal, hogy az emberek mennyire képesek dolgokat egyszerre több szempontból is vizsgálni. Mondhatni az intelligencia egyik formája.
Pl láthatóan neked, a másik topicból kiindulva marha nehéz elfogadnod, hogy egyes nagyhatalmak miközben egy csomó jó dolgot cselekszenek és pozitívan hatnak a világra, emellett rengeteg negatív dolgot csinálnak. Aki ezt megpróbálja neked bebizonyítani, azt hazugsággal, hülyeséggel vádolod. Pedig a hiba nem biztos, hogy az ő készülékükben van. -
#25
Nem érzed, hogy megalol egy olyan filmre alapozni ahol olyan barmságot is állítanak, hogy a gépen az oxigén nem fulladás ellen van, hanem utasok bódítására? Szegény hülye vadászpilóták, akik tiszta oxigén lélegeznek manőverező légiharc alatt nem tudnak a bódításról és a reporvosok, de más sem.
Legközelebb a blikkből fogsz tudományés és közgazdasági tényenket idézni..? -
Cef #24 Nem értetted meg a lényegét. Egyszerűen nem volt akkora a kockázat, hogy megérte volna kiépíteni egy ilyen védelmet. Főleg, ha hozzávesszük, hogy mekkora költséggel járt volna a kifejlesztés és az üzemeltetés, nem beszélve arról, hogy csökkent volna az űrsikló hasznos terherbíróképessége. Egyszerűen nem érte meg. Egyébként a leírtak alapján messze nem 1%-os az a védelem. -
#23
Most néztem a harcosok klubja c filmet. Ott kb elmondja a fickó, hogy hogy isműködik a kockázatelemzés.
Itt gyakorlatilag, ha a várható kár nagysága, nem haladja meg annak a "tőkének" a nagyságát, ami ennek rendezésére rendelkezésre áll, akkor vállalható a kockázat.
Bármennyi is az áldozat, de ha ez nem okozza a vezetők, a politikusok bukását, nem vezet a cég anyagi megingásához, akkor az áldozatok bevállalhatók. -
#22
Sőt!
Figyelembe véve, hogy a 60-as években megépítették az XB-70 Valkyrie-t, aminek a felszállótömege olyan 240-t volt, ha jól látom, és a gép tervezett sebessége M 3.1. , így technikailag nem tűnik kivitelezhetetlennek egy ilyen óriás szállítógép talán már akkor sem.
Amibe mondhatni szinte tényleg csak üzemanyagot kéne tölteni.
Az orbiter hajtóművei is így kisebbek lehetnének, ami azt is jelenti, hogy talán már akkor tudtak volna olyat építeni, ami valóban többször felhasználható, és nem úgy mint az STS-é, hogy gyak minden repüléshez újraépítették.
Scramjet hajtóművel pedig tovább lehetne gyorsítani a szállítót is, ahogy írod, így még hatékonyabbá tenni, miközben az orbiter saját hajtóműveinek, és a szükséges üzemanyagnak is kisebbnek, kevesebbnek kéne lennie, a hasznos teher pedig nőhetne.
Az XB-70 kifejlesztésének a 70-es évekbeli szuperszonikus utasszállító projektek voltak a hozadékai (gyak a hajtómű ugyan az lett volna), amiket aztán a vietnami háború miatti megszorítások miatt, az állami támogatások megszűnése miatt szintén töröltek.
Egy ilyen scramjetes szállítónak is lehetne egy utasszállító tesója pl.
meg persze bombázó, felderítő, és persze vadász. Hogy scifizzünk.
-
ddt500 #21 Na igen de ezzel meg lehetne oldani a 99%-os védelmet a mostani 1%-os helyett. A Challanger személyzetét biztosan megmentette volna és jó hővédelemmel a Columbia-ét is. Tucatnyi kiképzett űrhajós élete nekem megérne ennyit.
Mennyivel jobb lett volna a Challanger felrobbanása után egy ejtőernyőkön vidáman függeszkedő gondolát filmezni nem?
-
sanyicks #20 RTLS érdekes dolog, főleg ahogy ábrázolva van. Bár az orbiter "csak" egy szimulátor, ott tesztelgettem az űrsiklós dolgokat. És van egy sebességtartomány, kb 3000-4000 m/s között, ahol az RTLS MÁR nem megy (mert túl távolra kerül egy fordulásnál, és nem éri el a kifutópályát), de a legközelebbi vészleszállópályát ami ha jól emléxem spanyolország közelében van, meg MÉG nem tudja elérni.
Amúgy furcsák ezek a grafikonok az rtls-ről, nem vízszintes irányban fordulást sugallnak hanem mintha függőlegesen kéne. Ezt régebben kipróbáltam orbiterben, elég extrémnek látszik a dolog, de a dinamikus nyomást figyelve végül is nem tűnik (szó szerint) meleg helyzetnek, talán sikerülhetett volna ha szükség lett volna rá.
"Mintegy 600 tonna folyékony oxigén és 100 tonna folyékony hidrogén található"
Hát igen, az "igazi" üzemanyag csak egy kis részét jelenti a tömegnek (hidrogén). És mennyivel le lehetne szorítani azt a 600 tonna oxigénszükségletet scramjet hajtóművekkel. Szerintem kevesebb mint 200 tonna is lehetne, hiszen csak 20 km magasságra és mach 4-re kéne hagyományos rakéta módban gyorsulni, onnan már menne a scramjet mód, majd 70 km környékén kéne újra hagyományos módban használni, úgy 1,5 km/s gyorsulás erejéig amivel már pályára áll. Kár hogy ehelyett turbánosok hajkurászására költik a pénzt :) -
#19
Hmm, igen, ez így korrekt már. Köszi!
Viszont a LES esetén csak a sisak volt túlnyomás alatt, maga a ruha nem. Ez az, ahol felteszem már a 30km-es határ felett nem tudja garantálni a nyomásváltozás utáni életfenntartást sem.