Az űrsikló és a biztonság bizarr kapcsolata
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#58
Hajnalban megnéztem. 1-2X bealudtam. Az ûrös jelenetek tényleg jók lettek, átjön a realisztikus filing, kár hogy a sztori a Brúszvillisz féle Olajfúrósok kallandjai a zûrben, vagy a Sztefenboldvin féle Robbantómester kallandjai a zürben filmek szintjét sem nagyon verdesi.
<#nyes>
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#57
Távol álljon tõlem bármiféle tántorítás, nagyon jó kis film az. Szénné röhögtem magam az öregfiúk kiképzésén, gyönyörûek a trükkök, csak tudni kell mikor hunyoríts hogy ne lásd a sztori furcsaságait.
...ás bizony-bizony, Lem rulez. 😊
...ás bizony-bizony, Lem rulez. 😊
#56
Most vettem meg a filmet, ne tántoríts már el a megnézésétõl!
😊
Ja és Lem rulez!
<#nevetes1>
😊
Ja és Lem rulez!
<#nevetes1>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#55
Az ûrhajózás kockázatos játék. Tragédia ha meghalnak az ûrhajósok de végeredményében tökéletesen tisztában voltak a kockázatokkal. Pont mint a tûzszerészeknél. Bombákat hatástalanítanak ezt vállalták nem kell csodálkozni ha idõnként némelyikük felrobban. Amúgy természetesen ez egy szörnyû tragédia de nem pszichológus kell a társaiknak hanem egy hét kimenõ hogy túltegyék magukat az elsõ sokkon aztán vissza dolgozni.
#54
Ja... géz... a Leukoplaszttól meg sikítófrászt kapnak. Megyek, megtanulok gépelni ha már hejesírni nem tudok.
#53
A levegõben kiugrást a Cifu által is említett vezetõrúd segítségével bemutatta az Ûrcowboyok címû film is. Nem mondom hogy pikk-pakk kint termettek a fiúk, de ha teszem azt hazafelé jövet 5km magasan kiderül hogy géz van még van némi esélyük.
Az Ûrcowboyok meg magas labda annyi hülyeség volt benne a faék egyszerûségû sztori mellett, de valamiért az ûrrepülõgépes díszleteket fájintosan lekezelték.
Az Ûrcowboyok meg magas labda annyi hülyeség volt benne a faék egyszerûségû sztori mellett, de valamiért az ûrrepülõgépes díszleteket fájintosan lekezelték.
#52
Ja te nem a Cifu vagy.<#falbav>Ezt a kiugrás dolgot te sem gondoltad komolyan. Sokszor még a II. Vh-s bombázógépbõl sem tudtak kiugrani az emberek mert a centrifugális erõ nekiszorította õket a falnak. Mozdulni sem tudtak.
Az meg nem komoly vészhelyzet ahol van idejük a fél órás dokkolási manõverre, meg kivárni a 2 nap múlva érkezõ mentõhajót. Olyanra gondoltam amikor azonnal menekülni kell.
Mindegy hagyjuk.
Az meg nem komoly vészhelyzet ahol van idejük a fél órás dokkolási manõverre, meg kivárni a 2 nap múlva érkezõ mentõhajót. Olyanra gondoltam amikor azonnal menekülni kell.
Mindegy hagyjuk.
#51
"A cikkben azt írod"
Nem én írtam 😊 Keversz Cifuval
Amúgy ha jól emlékszem benne van a cikkben, hogy alacsonyabb magasságban ki lehet ugrani a gépbõl. Az már más kérdés, hogy ez rohadt sok idõ, és komoly bajban nem sok esély van használni, de van ilyen, tehát nem írtam hülyeséget, el lehet hagyni a levegõben is. Az ûrben is, ha vészhelyzet van. Vagy bedokkol az ûrállomáshoz, vagy felküldenek egy mentõhajót.
Nem én írtam 😊 Keversz Cifuval
Amúgy ha jól emlékszem benne van a cikkben, hogy alacsonyabb magasságban ki lehet ugrani a gépbõl. Az már más kérdés, hogy ez rohadt sok idõ, és komoly bajban nem sok esély van használni, de van ilyen, tehát nem írtam hülyeséget, el lehet hagyni a levegõben is. Az ûrben is, ha vészhelyzet van. Vagy bedokkol az ûrállomáshoz, vagy felküldenek egy mentõhajót.
#50
"Meg az ûrben, meg a levegõben."
Nyílván vészhelyzetre gondoltam nem ûrsétára. Azért katapultált a Columbia legénysége is mert el lehetett hagyni vészhelyzetben a siklót? Ja nem tették. Annál a tempónál persze csak egy kerámiakocka segített volna rajtuk de a Challanger-es emberek megúszták volna még egy jobbfajta önmûködõ katapultüléssel is.
A cikkben azt írod, hogy ha vészhelyzet van a kilövõálláson akkor szépen kiszállnak az ülésbõl (muhahaha gondolom milyen egyszerû lehet) és kötélhágcsóval leereszkednek az APC-hez. De ha felszállás után 10mp-el jelez a számítógép, hogy fél perc múlva robbanunk akkor van bármi lehetõségük a menekülésre? Nincs. Te is leírtad. Leszállásnál dettó. És most nem csak ilyen Columbia méretû balesetre kell gondolni de ha mondjuk 2-3km magasan madárrajjal ütköznek és elmegy a hidraulika egy sima katapultülés megint csak jól jönne de nincs.
Nyílván vészhelyzetre gondoltam nem ûrsétára. Azért katapultált a Columbia legénysége is mert el lehetett hagyni vészhelyzetben a siklót? Ja nem tették. Annál a tempónál persze csak egy kerámiakocka segített volna rajtuk de a Challanger-es emberek megúszták volna még egy jobbfajta önmûködõ katapultüléssel is.
A cikkben azt írod, hogy ha vészhelyzet van a kilövõálláson akkor szépen kiszállnak az ülésbõl (muhahaha gondolom milyen egyszerû lehet) és kötélhágcsóval leereszkednek az APC-hez. De ha felszállás után 10mp-el jelez a számítógép, hogy fél perc múlva robbanunk akkor van bármi lehetõségük a menekülésre? Nincs. Te is leírtad. Leszállásnál dettó. És most nem csak ilyen Columbia méretû balesetre kell gondolni de ha mondjuk 2-3km magasan madárrajjal ütköznek és elmegy a hidraulika egy sima katapultülés megint csak jól jönne de nincs.
#49
Azt azért szerintem el lehet fogadni hogy 1,5%-os megsemmisülési ráta az elfogadhatatlanul magas, fõleg ha azt vesszük, hogy évi 20-30 vagy még több indítást terveztek vele. Ebben az esetben 2-3 évente garantálható lett volna egy katasztrófa ami kb. teljesen be is tett volna a programnak. Gondoljunk bele, hogy ugyanilyen arányú pusztulás mit jelente a polgári repülésben... senki sem utazna repülõvel! Tudom, ne hasonlítsuk össze a kettõt, de hát pont a cikk is azt írta hogy a polgári repüléssel akarták egy szintre hozni.
Amire ki akarok lyukadni az az, hogy az emberes ürrepülés még nagyon messze van attól, hogy biztonságosnak lehessen nevezni, fõleg nagyszámú kilövés esetén. Ebbõl adódóan pedig a biztonság növelésére nem lehet ráfogni hogy drága...
Amire ki akarok lyukadni az az, hogy az emberes ürrepülés még nagyon messze van attól, hogy biztonságosnak lehessen nevezni, fõleg nagyszámú kilövés esetén. Ebbõl adódóan pedig a biztonság növelésére nem lehet ráfogni hogy drága...
#48
Pláne, hogy nem is ilyen kialakítású egy folyékony hajtóanyagú rakéta, nincsenek gyûrûk, hiszen a hajtómû egy viszonylag kis égõtérrel rendelkezik.
Tehát úgy tûnik, hogy az oroszok által megvalósított rendszer koncepciója, az Enyergia jobb ilyen szempontból.
Tehát úgy tûnik, hogy az oroszok által megvalósított rendszer koncepciója, az Enyergia jobb ilyen szempontból.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#47
Lehetne sorolni más technikai / tudományos dolgokat (génmanipuláció, fúziós erõmû-program, bolygóközi kolonizáció, stb.), ami politikai vagy társadalmi okok miatt nem kap, kapott elég figyelmet, lehetõséget. A Scramjet egy mindössze ezek közül...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46
Ott kezdõdik, hogy ilyen jellegû meghibásodásra (maga a katasztrófa a túl alacsony indítás elõtti hõmérsékletre vezethetõ vissza) esély sincs folyékony hajtóanyagú gyorsítórakétánál...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#45
Igen, a leválasztható kabin sem nyújt tökéletes megoldást, lesz szó majd a (tervezett) Shuttle II.-rõl, ott gyakorlatilag a teljes orr-szekció egy külön kis ûrrepülõgép lett volna, saját hõvédõ pajzzsal és meghajtással (!). Kérdés persze, hogy ilyen szintû túlbiztosításnak tényleg van-e értelme. Ez már olyan kategória, mintha a közutakon mondjuk csak az NCAP öt csillagos jármûvek közlekedhetnének.
100%-os biztonság nem volt soha, nincs jelenleg sem, és nem is lesz soha az életben.
Véleményetek szerint mi történt volna, ha a Challenger katasztrófáját okozó tömítetlenség nem a rögzítési pontra mutat, a tartály felé, hanem teszemazt kifelé, az ûrszerelvényben közvetlenül kárt nem okozva?
Igen, benne van az a lehetõség, hogy egész egyszerûen már olyan iszonyú erõs oldalirányú erõk hatottak volna a gépre, hogy nem tudják azt sem a hajtómûvek, sem az SRB-k, sem az aerodinamikai felületek együttesen sem kompenzálni. Viszont olyan nagyon sok már nem volt hátra az SRB-k leoldásáig, tehát ha addig kihúzza valahogy a gép...
100%-os biztonság nem volt soha, nincs jelenleg sem, és nem is lesz soha az életben.
Véleményetek szerint mi történt volna, ha a Challenger katasztrófáját okozó tömítetlenség nem a rögzítési pontra mutat, a tartály felé, hanem teszemazt kifelé, az ûrszerelvényben közvetlenül kárt nem okozva?
Igen, benne van az a lehetõség, hogy egész egyszerûen már olyan iszonyú erõs oldalirányú erõk hatottak volna a gépre, hogy nem tudják azt sem a hajtómûvek, sem az SRB-k, sem az aerodinamikai felületek együttesen sem kompenzálni. Viszont olyan nagyon sok már nem volt hátra az SRB-k leoldásáig, tehát ha addig kihúzza valahogy a gép...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#44
Hát igen mint írtam nem kitalált ellenségek hajkurászására kéne költeni a pénzt, meg bankvezetõi prémiumokra, és befosni minden változtatástól, és akkor már rég lenne használható nagy hajtómû, és nem a 60-as évekbe lépkedne vissza az ûrhajózás.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#43
A 8 méteres Sz-200 mellékövés finoman szólva hipotetikus eset. Ennél jóval pontatlanabbak voltak az szovjet SAM rendszerek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#42
Ha viszont nem szilárd, hanem folyékony, vagy hibrid hajtóanyagú a gyorsító fokozat, akkor egy katasztrófával valszeg kevesebb következik be, mert leállítják a rakétát egy hasonló meghibásodás esetén.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#41
Véleményetek szerint mi történt volna, ha a Challenger katasztrófáját okozó tömítetlenség nem a rögzítési pontra mutat, a tartály felé, hanem teszemazt kifelé, az ûrszerelvényben közvetlenül kárt nem okozva?
Emlékeim szerint a jobbra sodródás megállítására elõször a fõhajtómûvek fúvókái tértek ki, majd ezek szélsõ helyzetében a robbanás elõtti utolsó másodpercekben a felszállás során csak vészhelyzetben mûködõ aerodinamikai kormányok is kitértek.
Jelen cikk említi a rendszer radikális mértékû tolóerõ-vesztésekor bekövetkezõ géptörést, magam részérõl valószínûsítem, ha a startrakéta tömítésének rése tovább nõ, akkor idõvel olyan mértékben keresztbe fordul a szerkezet, hogy az így ébredõ légerõk vezetnek a hajó pusztulásához. (Ismereteim szerint a Challenger esetében sem a robbanás ereje volt a gép szétesésének fõ oka, hanem a robbanástól nagy állásszögre kerülõ gép a légerõktõl hullott szét. )
Emlékeim szerint a jobbra sodródás megállítására elõször a fõhajtómûvek fúvókái tértek ki, majd ezek szélsõ helyzetében a robbanás elõtti utolsó másodpercekben a felszállás során csak vészhelyzetben mûködõ aerodinamikai kormányok is kitértek.
Jelen cikk említi a rendszer radikális mértékû tolóerõ-vesztésekor bekövetkezõ géptörést, magam részérõl valószínûsítem, ha a startrakéta tömítésének rése tovább nõ, akkor idõvel olyan mértékben keresztbe fordul a szerkezet, hogy az így ébredõ légerõk vezetnek a hajó pusztulásához. (Ismereteim szerint a Challenger esetében sem a robbanás ereje volt a gép szétesésének fõ oka, hanem a robbanástól nagy állásszögre kerülõ gép a légerõktõl hullott szét. )
#40
A leválasztható kabin témájában: valószínûsítem, hogy az elképzelhetõ katasztrófális események döntõ hányadánál egy ésszerûen kivitelezett leválasztható kabin sem jelentene üzembiztos mentési megoldást, gondoljunk itt a cikkben felsorolt mennyiségû hajtóanyagokra, mint ahogyan az F-111-es kabinja sem tudott volna segíteni, ha a gép mellett nyolc méterrel egy S-200-as két mázsás harci része lemûködik.
#39
A hegymászók ennél nagyobb kockázatot vállalnak, és õk mindezt pusztán szórakozásból teszik. Semmi gyakorlati haszna nincs annak, hogy felmásznak egy hegy fokára X+1-edikként. Az ûrhajósok viszont eredményeket hoznak...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#38
Pont, hogy nem. Az üzelemtetéshez szükséges háttéripart és szakembergárdát ugyanúgy kellett fizetni, mint ha repültek volna. Ráadásul a fejlesztések is bevételt jelentettek, márpedig a Challenger-katasztrófa után sok változtatás történt. Tehát az USA (United Space Alliance, az ûrrepülõgépet üzemeltetõ cég, ami a Lockheed és a Boeing közös leányvállalata) így sem halt éhen...
A biztonsági kabinról pedig a NASA döntése a lényeges. Elvégre is õ fizeti a cehet.
A biztonsági kabinról pedig a NASA döntése a lényeges. Elvégre is õ fizeti a cehet.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#37
" És mennyivel le lehetne szorítani azt a 600 tonna oxigénszükségletet scramjet hajtómûvekkel."
Scramjet hajtómûbõl nem sok van jelenleg. 😊
Még egyelõre a fejlesztés szakaszában van. Hiába tervezgetnek az 1960-as évek óta ilyet, még mindig csak tervezgetés fázisában tartunk vele kapcsolatban.
Scramjet hajtómûbõl nem sok van jelenleg. 😊
Még egyelõre a fejlesztés szakaszában van. Hiába tervezgetnek az 1960-as évek óta ilyet, még mindig csak tervezgetés fázisában tartunk vele kapcsolatban.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#36
Az ûrhajózás kockázatos, ezzel minden ûrhajós tisztában van. Ennek ellenére egyetlen ûrhajós sincs(!) aki ne vállalná a kockázatot, azért hogy az ûrbe jusson. Azt hiszem demokráciában az ember egyéni felelõssége, hogy vállalj-e a kockázatot vagy nem, így Sztálint idekeverni nem kicsit demagóg...
#35
Elõször is úgy írta, hogy a Challenger katasztrófája után, ezért én is úgy vettem, hogy a Chellenger utáni idõszakról van szó. Másfelõl mint írtam, nem biztos, hogy a Columbiánál egyáltalán lehetett volna használni. Harmadszor történt más baleset? Nem. Én is sajnálom azokat az embereket, de 134 repülés 2 baleset alapján igen is jó döntésnek bizonyult így utólag. Ha nem 2 baleset lett volna, hanem 4-5, akkor azt mondom hibás döntés volt. Hogy én milyen döntést hoztam volna? Nem tudom, nem voltam ott, sõt még ilyen jellegû döntést sem kellett hoznom soha.
"Ültél volna be a Csendzsibe vagy a Kolumbiba, megtapasztalni az "élményt" !!"
Engedd meg, hogy viszonzásképpen hasonló jókat kívánjak neked is!
"Ültél volna be a Csendzsibe vagy a Kolumbiba, megtapasztalni az "élményt" !!"
Engedd meg, hogy viszonzásképpen hasonló jókat kívánjak neked is!
#34
Eddigiek alapján jó döntés volt?
Ültél volna be a Csendzsibe vagy a Kolumbiba, megtapasztalni az "élményt" !!
Mit is mondott Sztálin?
"Egy ember halála tragédia. Millióké statisztika." <#sir>
Ültél volna be a Csendzsibe vagy a Kolumbiba, megtapasztalni az "élményt" !!
Mit is mondott Sztálin?
"Egy ember halála tragédia. Millióké statisztika." <#sir>
#33
"Ne mondja nekem senki, hogy a rakétagyártó cégek nem veszítettek ezzel egy csomó pénzt."
Csak azok, amelyek az ûrsikló alkatrészeit és indítórakétáit kezelték. A többi rakétagyártó nyugodtan el volt.
"Az 1% védelmet azért írtam mert az eddigi esetek alapján akármi történik az ûrsiklóval szinte azonnal halálra van ítélve rajta mindenki. "
Szerintem meg elég szép teljesítmény, hogy 134 ûrrepülésbõl, csak 2 végzõdött katasztrófával és 1 majdnem. Persze a 135. még fent van. Egyszerûen megnézték, hogy mekkora esélye van egy újabb katasztrófának és hogy mennyibe kerülne egy mentõrendszer kifejlesztése és üzemeltetése. És arra jutottak, hogy a baleset esélye annyira kicsi, hogy nem ér meg ekkora befektetést. Az, hogy ez jó döntés volt-e vagy nem, az már más kérdés. De az eddigiek alapján jó döntés volt. Persze utólag könnyû okosnak lenni.
"Persze ha van mentõkapszula akkor is álltak volna pár évig de még sem kellett volna zárt koporsós temetéseket tartani."
Lehetséges. Attól függ, hogy a mentõkapszula mely repülési fázisokban lett volna használható. A Challenger esetében a légkörbe való belépéskor.
"Hiszen elhagyni csak addig lehet amíg a földön van!! Röhej!!"
Meg az ûrben, meg a levegõben.
Csak azok, amelyek az ûrsikló alkatrészeit és indítórakétáit kezelték. A többi rakétagyártó nyugodtan el volt.
"Az 1% védelmet azért írtam mert az eddigi esetek alapján akármi történik az ûrsiklóval szinte azonnal halálra van ítélve rajta mindenki. "
Szerintem meg elég szép teljesítmény, hogy 134 ûrrepülésbõl, csak 2 végzõdött katasztrófával és 1 majdnem. Persze a 135. még fent van. Egyszerûen megnézték, hogy mekkora esélye van egy újabb katasztrófának és hogy mennyibe kerülne egy mentõrendszer kifejlesztése és üzemeltetése. És arra jutottak, hogy a baleset esélye annyira kicsi, hogy nem ér meg ekkora befektetést. Az, hogy ez jó döntés volt-e vagy nem, az már más kérdés. De az eddigiek alapján jó döntés volt. Persze utólag könnyû okosnak lenni.
"Persze ha van mentõkapszula akkor is álltak volna pár évig de még sem kellett volna zárt koporsós temetéseket tartani."
Lehetséges. Attól függ, hogy a mentõkapszula mely repülési fázisokban lett volna használható. A Challenger esetében a légkörbe való belépéskor.
"Hiszen elhagyni csak addig lehet amíg a földön van!! Röhej!!"
Meg az ûrben, meg a levegõben.
#32
Akkor nálam olvasd el mindig kétszer a hsz-emet, másodjára úgy, mintha minden egyes mondat mögött lenne egy <#papakacsint>.
Szerintem közelebb jutunk a megértés útján.
Szerintem közelebb jutunk a megértés útján.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#31
Egyszerûen megoldható, kattints arra és ne ide.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#30
Nagyon jól fejlett humorérzékem van, csak notórius trollknál 😊 nélkül én nem feltételezek ilyesmit ennyi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#29
Már nagyon unom az ûrrepülõket. Nem lehetne bemásolni valami újat is? Akármelyik tudományos lapból bármit ami nem ûrrepülõ???
#28
De én értem. A Challenger katasztrófája után az ûrprogram évekig szünetelt nem? Ne mondja nekem senki, hogy a rakétagyártó cégek nem veszítettek ezzel egy csomó pénzt. Persze ha van mentõkapszula akkor is álltak volna pár évig de még sem kellett volna zárt koporsós temetéseket tartani. Arról nem beszélve, hogy lehetnek bármilyen pénzesek nem tudhatják elõre, hogy meddig csapnak fel a hullámok. Amcsiban elnökök is buknak ha nagyon rosszul viselkednek pl. Nixon.
Az 1% védelmet azért írtam mert az eddigi esetek alapján akármi történik az ûrsiklóval szinte azonnal halálra van ítélve rajta mindenki. Hiszen elhagyni csak addig lehet amíg a földön van!! Röhej!!
Az 1% védelmet azért írtam mert az eddigi esetek alapján akármi történik az ûrsiklóval szinte azonnal halálra van ítélve rajta mindenki. Hiszen elhagyni csak addig lehet amíg a földön van!! Röhej!!
#27
Védelmére legyen mondva hogy ezen a fórumon sokkal meredekebb dolgokat is gondoltak már komolyan emberek.
#26
Poénnak írtam.
Az a baj, hogy ha nincs szmájli a végén akkor te marha nehezen látod meg a humort, általában még akkor sem.
Ez, vagy ilyesmi a szmájli:
<#papakacsint>
Ez jelenti a humort.
A szmájli nélküli humor felismerésében a humorérzék segíthet. Sajnos ez a képesség sok emberbõl hiányzik és csak nagyon nehezen fejleszthetõ. Összefüggésben van azzal, hogy az emberek mennyire képesek dolgokat egyszerre több szempontból is vizsgálni. Mondhatni az intelligencia egyik formája.
Pl láthatóan neked, a másik topicból kiindulva marha nehéz elfogadnod, hogy egyes nagyhatalmak miközben egy csomó jó dolgot cselekszenek és pozitívan hatnak a világra, emellett rengeteg negatív dolgot csinálnak. Aki ezt megpróbálja neked bebizonyítani, azt hazugsággal, hülyeséggel vádolod. Pedig a hiba nem biztos, hogy az õ készülékükben van.
Az a baj, hogy ha nincs szmájli a végén akkor te marha nehezen látod meg a humort, általában még akkor sem.
Ez, vagy ilyesmi a szmájli:
<#papakacsint>
Ez jelenti a humort.
A szmájli nélküli humor felismerésében a humorérzék segíthet. Sajnos ez a képesség sok emberbõl hiányzik és csak nagyon nehezen fejleszthetõ. Összefüggésben van azzal, hogy az emberek mennyire képesek dolgokat egyszerre több szempontból is vizsgálni. Mondhatni az intelligencia egyik formája.
Pl láthatóan neked, a másik topicból kiindulva marha nehéz elfogadnod, hogy egyes nagyhatalmak miközben egy csomó jó dolgot cselekszenek és pozitívan hatnak a világra, emellett rengeteg negatív dolgot csinálnak. Aki ezt megpróbálja neked bebizonyítani, azt hazugsággal, hülyeséggel vádolod. Pedig a hiba nem biztos, hogy az õ készülékükben van.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#25
Nem érzed, hogy megalol egy olyan filmre alapozni ahol olyan barmságot is állítanak, hogy a gépen az oxigén nem fulladás ellen van, hanem utasok bódítására? Szegény hülye vadászpilóták, akik tiszta oxigén lélegeznek manõverezõ légiharc alatt nem tudnak a bódításról és a reporvosok, de más sem.
Legközelebb a blikkbõl fogsz tudományés és közgazdasági tényenket idézni..?
Legközelebb a blikkbõl fogsz tudományés és közgazdasági tényenket idézni..?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#24
Nem értetted meg a lényegét. Egyszerûen nem volt akkora a kockázat, hogy megérte volna kiépíteni egy ilyen védelmet. Fõleg, ha hozzávesszük, hogy mekkora költséggel járt volna a kifejlesztés és az üzemeltetés, nem beszélve arról, hogy csökkent volna az ûrsikló hasznos terherbíróképessége. Egyszerûen nem érte meg. Egyébként a leírtak alapján messze nem 1%-os az a védelem.
#23
Most néztem a harcosok klubja c filmet. Ott kb elmondja a fickó, hogy hogy ismûködik a kockázatelemzés.
Itt gyakorlatilag, ha a várható kár nagysága, nem haladja meg annak a "tõkének" a nagyságát, ami ennek rendezésére rendelkezésre áll, akkor vállalható a kockázat.
Bármennyi is az áldozat, de ha ez nem okozza a vezetõk, a politikusok bukását, nem vezet a cég anyagi megingásához, akkor az áldozatok bevállalhatók.
Itt gyakorlatilag, ha a várható kár nagysága, nem haladja meg annak a "tõkének" a nagyságát, ami ennek rendezésére rendelkezésre áll, akkor vállalható a kockázat.
Bármennyi is az áldozat, de ha ez nem okozza a vezetõk, a politikusok bukását, nem vezet a cég anyagi megingásához, akkor az áldozatok bevállalhatók.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#22
Sõt!
Figyelembe véve, hogy a 60-as években megépítették az XB-70 Valkyrie-t, aminek a felszállótömege olyan 240-t volt, ha jól látom, és a gép tervezett sebessége M 3.1. , így technikailag nem tûnik kivitelezhetetlennek egy ilyen óriás szállítógép talán már akkor sem.
Amibe mondhatni szinte tényleg csak üzemanyagot kéne tölteni.
Az orbiter hajtómûvei is így kisebbek lehetnének, ami azt is jelenti, hogy talán már akkor tudtak volna olyat építeni, ami valóban többször felhasználható, és nem úgy mint az STS-é, hogy gyak minden repüléshez újraépítették.
Scramjet hajtómûvel pedig tovább lehetne gyorsítani a szállítót is, ahogy írod, így még hatékonyabbá tenni, miközben az orbiter saját hajtómûveinek, és a szükséges üzemanyagnak is kisebbnek, kevesebbnek kéne lennie, a hasznos teher pedig nõhetne.
Az XB-70 kifejlesztésének a 70-es évekbeli szuperszonikus utasszállító projektek voltak a hozadékai (gyak a hajtómû ugyan az lett volna), amiket aztán a vietnami háború miatti megszorítások miatt, az állami támogatások megszûnése miatt szintén töröltek.
Egy ilyen scramjetes szállítónak is lehetne egy utasszállító tesója pl.
meg persze bombázó, felderítõ, és persze vadász. Hogy scifizzünk.
<#nyes>
Figyelembe véve, hogy a 60-as években megépítették az XB-70 Valkyrie-t, aminek a felszállótömege olyan 240-t volt, ha jól látom, és a gép tervezett sebessége M 3.1. , így technikailag nem tûnik kivitelezhetetlennek egy ilyen óriás szállítógép talán már akkor sem.
Amibe mondhatni szinte tényleg csak üzemanyagot kéne tölteni.
Az orbiter hajtómûvei is így kisebbek lehetnének, ami azt is jelenti, hogy talán már akkor tudtak volna olyat építeni, ami valóban többször felhasználható, és nem úgy mint az STS-é, hogy gyak minden repüléshez újraépítették.
Scramjet hajtómûvel pedig tovább lehetne gyorsítani a szállítót is, ahogy írod, így még hatékonyabbá tenni, miközben az orbiter saját hajtómûveinek, és a szükséges üzemanyagnak is kisebbnek, kevesebbnek kéne lennie, a hasznos teher pedig nõhetne.
Az XB-70 kifejlesztésének a 70-es évekbeli szuperszonikus utasszállító projektek voltak a hozadékai (gyak a hajtómû ugyan az lett volna), amiket aztán a vietnami háború miatti megszorítások miatt, az állami támogatások megszûnése miatt szintén töröltek.
Egy ilyen scramjetes szállítónak is lehetne egy utasszállító tesója pl.
meg persze bombázó, felderítõ, és persze vadász. Hogy scifizzünk.
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#21
Na igen de ezzel meg lehetne oldani a 99%-os védelmet a mostani 1%-os helyett. A Challanger személyzetét biztosan megmentette volna és jó hõvédelemmel a Columbia-ét is. Tucatnyi kiképzett ûrhajós élete nekem megérne ennyit.
Mennyivel jobb lett volna a Challanger felrobbanása után egy ejtõernyõkön vidáman függeszkedõ gondolát filmezni nem?
Mennyivel jobb lett volna a Challanger felrobbanása után egy ejtõernyõkön vidáman függeszkedõ gondolát filmezni nem?
#20
RTLS érdekes dolog, fõleg ahogy ábrázolva van. Bár az orbiter "csak" egy szimulátor, ott tesztelgettem az ûrsiklós dolgokat. És van egy sebességtartomány, kb 3000-4000 m/s között, ahol az RTLS MÁR nem megy (mert túl távolra kerül egy fordulásnál, és nem éri el a kifutópályát), de a legközelebbi vészleszállópályát ami ha jól emléxem spanyolország közelében van, meg MÉG nem tudja elérni.
Amúgy furcsák ezek a grafikonok az rtls-rõl, nem vízszintes irányban fordulást sugallnak hanem mintha függõlegesen kéne. Ezt régebben kipróbáltam orbiterben, elég extrémnek látszik a dolog, de a dinamikus nyomást figyelve végül is nem tûnik (szó szerint) meleg helyzetnek, talán sikerülhetett volna ha szükség lett volna rá.
"Mintegy 600 tonna folyékony oxigén és 100 tonna folyékony hidrogén található"
Hát igen, az "igazi" üzemanyag csak egy kis részét jelenti a tömegnek (hidrogén). És mennyivel le lehetne szorítani azt a 600 tonna oxigénszükségletet scramjet hajtómûvekkel. Szerintem kevesebb mint 200 tonna is lehetne, hiszen csak 20 km magasságra és mach 4-re kéne hagyományos rakéta módban gyorsulni, onnan már menne a scramjet mód, majd 70 km környékén kéne újra hagyományos módban használni, úgy 1,5 km/s gyorsulás erejéig amivel már pályára áll. Kár hogy ehelyett turbánosok hajkurászására költik a pénzt 😊
Amúgy furcsák ezek a grafikonok az rtls-rõl, nem vízszintes irányban fordulást sugallnak hanem mintha függõlegesen kéne. Ezt régebben kipróbáltam orbiterben, elég extrémnek látszik a dolog, de a dinamikus nyomást figyelve végül is nem tûnik (szó szerint) meleg helyzetnek, talán sikerülhetett volna ha szükség lett volna rá.
"Mintegy 600 tonna folyékony oxigén és 100 tonna folyékony hidrogén található"
Hát igen, az "igazi" üzemanyag csak egy kis részét jelenti a tömegnek (hidrogén). És mennyivel le lehetne szorítani azt a 600 tonna oxigénszükségletet scramjet hajtómûvekkel. Szerintem kevesebb mint 200 tonna is lehetne, hiszen csak 20 km magasságra és mach 4-re kéne hagyományos rakéta módban gyorsulni, onnan már menne a scramjet mód, majd 70 km környékén kéne újra hagyományos módban használni, úgy 1,5 km/s gyorsulás erejéig amivel már pályára áll. Kár hogy ehelyett turbánosok hajkurászására költik a pénzt 😊
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#19
Hmm, igen, ez így korrekt már. Köszi!
Viszont a LES esetén csak a sisak volt túlnyomás alatt, maga a ruha nem. Ez az, ahol felteszem már a 30km-es határ felett nem tudja garantálni a nyomásváltozás utáni életfenntartást sem.
Viszont a LES esetén csak a sisak volt túlnyomás alatt, maga a ruha nem. Ez az, ahol felteszem már a 30km-es határ felett nem tudja garantálni a nyomásváltozás utáni életfenntartást sem.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#18
Hogy mi lesz vele azt majd Mark eldönti, ki tudja, jelenleg csak egy üzenet van az oldal helyén, és az, hogy az ott található anyag valamiképpen majd elérhetõ lesz késõbb. Ennyit tudni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#17
Az ACES elviseli a teljes dehermetizálódást is. De nem hogy ûrsétára nem alkalmas (az ellátó rendszerek hiánya miatt), hanem nagy nyomáskülönbség esetén az ülés elhagyására sem:
1.: hiányoznak belõle a mozgást könnyítõ merevítések és egyéb mechanikai elemek (vagy legalábbis nagy részük, egy teljes értékû szkafanderhez viszonyítva)
2.: földi levegõ, teljes légköri nyomáson van benne (ami cca. tízszerese az ûrséta szkafanderben használténak, ugyanis ott az alacsony nyomás mellett tiszta oxigént használnak), ami szintén a mozgást nehezíti
Mivel egy esetleges dehermetizálódás esélye felszállás közben a legnagyobb (nagy erõhatások + a puding próbája), az ACES megfelelõ védelmet nyújt egy AOA megszakítás idejére. Ekkor nem szükséges elhagyni az ülést, így az ACES a feladatát maximálisan ellátja.
Kisebb magasságokban, ahol már szó lehet a jármû elhagyásáról is, nincs akkora nyomáskülönbség, ami a mozgást lehetetlenné tenné.
1.: hiányoznak belõle a mozgást könnyítõ merevítések és egyéb mechanikai elemek (vagy legalábbis nagy részük, egy teljes értékû szkafanderhez viszonyítva)
2.: földi levegõ, teljes légköri nyomáson van benne (ami cca. tízszerese az ûrséta szkafanderben használténak, ugyanis ott az alacsony nyomás mellett tiszta oxigént használnak), ami szintén a mozgást nehezíti
Mivel egy esetleges dehermetizálódás esélye felszállás közben a legnagyobb (nagy erõhatások + a puding próbája), az ACES megfelelõ védelmet nyújt egy AOA megszakítás idejére. Ekkor nem szükséges elhagyni az ülést, így az ACES a feladatát maximálisan ellátja.
Kisebb magasságokban, ahol már szó lehet a jármû elhagyásáról is, nincs akkora nyomáskülönbség, ami a mozgást lehetetlenné tenné.
#16
És miért nem indult újra az oldal?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#15
Sejtem mire gondolsz, de úgy rémlik, hogy ezt az opciót csak mint lehetõséget vizsgálták. Az Astronautixon fent volt minden vele kapcsolatban (rohadt dolog, hogy a legjobb ûrhajózással foglalkozó oldal egy DDoS támadás miatt zárt be...), azon túl más mindent nem nagyon lehet hozzá tenni. Az elképzelés az volt, hogy a megmentendõ személy belebújik a labdába, egy vagy két rendes szkafandert viselõ egyén pedig átviszi a labdát a sérült ûrhajó zsilipjétõl a mentõ ûrhajó zsilipjéig.
Ugyebár az STS-400 esetén is külön logikai játék volt, hogy úgy összehozzák, hogy a rendelkezésre álló 2+2 EMU szkafanderrel hogy varázsolják át az STS-125 személyzetét az STS-400-ra.
A labda ötlete ebbõl a szempontból jó volt, hiszen ha nincs rá szükség, akkor kis helyet foglal és könnyû. Viszont nem illett bele a NASA túltechnokratizált világképébe, nem volt elég "modern", elég "stílusos". Hogy a büszke és a fejlõdést mutató NASA ûrhajósai egy felfújható labdába legyenek áttaszigálva az egyik ûrhajóról a másikra az nem a NASA-hoz méltó - gondolhatták a döntéshozók...
Ugyebár az STS-400 esetén is külön logikai játék volt, hogy úgy összehozzák, hogy a rendelkezésre álló 2+2 EMU szkafanderrel hogy varázsolják át az STS-125 személyzetét az STS-400-ra.
A labda ötlete ebbõl a szempontból jó volt, hiszen ha nincs rá szükség, akkor kis helyet foglal és könnyû. Viszont nem illett bele a NASA túltechnokratizált világképébe, nem volt elég "modern", elég "stílusos". Hogy a büszke és a fejlõdést mutató NASA ûrhajósai egy felfújható labdába legyenek áttaszigálva az egyik ûrhajóról a másikra az nem a NASA-hoz méltó - gondolhatták a döntéshozók...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#14
Az STS-4 után, a Challenger-katasztrófáig egy tizen km feletti dehermetizálódás végzetes lett volna a személyzetre.
Amivel kapcsolatban pontos információkat nem találtam, hogy mi történne akkor, ha az S1030A / LES / ACES öltözék esetén mi történne ilyenkor. Mindhárom esetén csak annyit sikerült kisilabizálni, hogy 30km feletti magasságban nem sok értelme van, például ûrsétára alkalmatlanok - de hogy mégis pontosan mi történne, ha 100km-en dehermetizálódna ki a kabin, azt nem részletezték sehol. :S
Amivel kapcsolatban pontos információkat nem találtam, hogy mi történne akkor, ha az S1030A / LES / ACES öltözék esetén mi történne ilyenkor. Mindhárom esetén csak annyit sikerült kisilabizálni, hogy 30km feletti magasságban nem sok értelme van, például ûrsétára alkalmatlanok - de hogy mégis pontosan mi történne, ha 100km-en dehermetizálódna ki a kabin, azt nem részletezték sehol. :S
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#13
Cifu, írsz majd arról a mentõgolyóbisról amit a személyzet ûrbeli átszállításához használtak volna? Az Ûrhajózási Lexikonban csak egy semmitmondó kép van róla, de az Astronautica Encyclopedia se mond sokat.
... és persze megint nagyon jó cikk lett 😊
... és persze megint nagyon jó cikk lett 😊
#12
Az F-111 kabin biztonságos földetéréshez is bitang nagy ernyõk kellettek és egyes problémákat soha nem tudtak teljesen kiküszöbölni. Egy sokkal nehezebb modulnál a megoldandó problémák még komolyabbak. Az iszonyatosan nagy ernyõk tárolása és kirobbantása önmagában olyan feladat, aminek a nem mûködése alapjaiban kérdõjelezi meg azt, hogy nem lenne egy egyszerûbb még a katapult ülés is.
A sokkoló számomra az, hogy a ruha nem hermetizált. Akkor ez ~18 km felett = halál nem? Ott a víz forráspontja 37 fok alatt van. Ha a ruhán belül a nyomás kéeps elérni ezt a szabadesés alatt, akkor szerencsétlen ûrhajósnak elforrnak a testnedvei és elvenen megfõ. Borzalmas egy halálnem lehet.
A sokkoló számomra az, hogy a ruha nem hermetizált. Akkor ez ~18 km felett = halál nem? Ott a víz forráspontja 37 fok alatt van. Ha a ruhán belül a nyomás kéeps elérni ezt a szabadesés alatt, akkor szerencsétlen ûrhajósnak elforrnak a testnedvei és elvenen megfõ. Borzalmas egy halálnem lehet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#11
Pedig leírtam: megoldható, csak jelentene egy jókora plusz terhet. Mondjuk legyen plusz öt tonna. ez azt jelenti, hogy ennyivel kevesebbet vihet fel, és hozhat vissza az ûrsikló. Ezen felül persze még egyébb indokok is vannak, komoly pénzbe kerülne a kifejlesztés (annak a megtervezése, hogy a repülés mindegyik szakaszában megfelelõen mûködhessen), az átalakítás (az összes kabinrészhez csatlakozó vezeték oldhatóvá tétele úgy, hogy az ne zavarja a kabin leoldását), és az üzemeltetést (újabb alkatrészek, újabb karbantartási feladatok, újabb fejezett az ûrhajósok kiképzési anyagában, stb.).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10
A B1A-nál is egy modulban katapultálták az egész legénységet. Én sem értem miért nem lehetett ezt megoldani az ûrsiklón.<#nemtudom>
#9
Nem, csak az STS-125 esetén volt ilyen, amikor a Hubble ûrtávcsõ nagyjavítását végezték. Ez volt az egyetlen misszió a Columbia-katasztrófa után, amikor nem az ûrállomáshoz ment fel az ûrsikló.
Az ûrállomás-kiszolgáló missziók esetén nincs akkora vészhelyzet, mert az ûrhajósok kihúzhatják az ISS fedélzetén addig, amíg egy ûrsikló küldetést elõkészítenek, hogy visszahozzák õket. De az STS-125-höz hasonló missziók esetén normál helyzetben 12 napig lehet a Föld körül az ûrsikló, kiegészítõ modullal (ha vittek) 18-20 nap, szükséghelyzetben erre még pár napot rá lehet húzni, de nem sokat.
Az ûrállomás-kiszolgáló missziók esetén nincs akkora vészhelyzet, mert az ûrhajósok kihúzhatják az ISS fedélzetén addig, amíg egy ûrsikló küldetést elõkészítenek, hogy visszahozzák õket. De az STS-125-höz hasonló missziók esetén normál helyzetben 12 napig lehet a Föld körül az ûrsikló, kiegészítõ modullal (ha vittek) 18-20 nap, szükséghelyzetben erre még pár napot rá lehet húzni, de nem sokat.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Oldal 1 / 2Következő →