62
-
Nagydög #62 Hulyekbol kimerithetetlen keszletekkel rendelkezunk. Az internet elterjedese pedig ujabb es ujabb eddig ismeretlen keszleteket tar fel. -
#61
Hát akkor hajrá, előtted a feladat. Nem ismert jelenségre tervezz alkalmazást! Ezt mégis hogyan gondoltad?
Mondjuk... fizikában ez nem szokás, de a csodadoktorok, bioptron lámpák, akkupunktúra, gyógyító webgömb, aurafotózás és hasonlóknál ez a bevett gyakorlat. Amíg létezik hülye, aki fizet érte... -
JMáté #60 "szülessen néhány ezer tudományos dolgozat, amit csak ez a néhány ezer ember olvas el"
Ez a lényeg. Elég bátor dolog olyanokat mondani hogy évtizedek óta nem történt semmilyen áttörés, amikor 50-60-70 évvel ezelőtti elméletekkel sincs valaki tisztában. Most őszintén, közületek hányan értik legalább a kvantumfizika alapjait? Mert én biztos nem, pedig az már piszkosul régi. "A tudás magabiztossá tesz, de a tudatlanság méginkább" szokták mondani.
Az alapkutatásról meg annyit hogy amikor Faraday elkezdte tanulmányozni az elektromágnességet (tudjátok, azzal működik ma gyakorlatilag minden ami minket körülvesz) tőle is mindig megkérdezték hogy "és ez mire jó?". És erre ő azt válaszolta (de az is lehet hogy ez valaki teljesen más volt, nem tudom biztosan): "Mire jó egy gyerek? Felneveled, aztán hátha lesz belőle valami"
Azt nem értettem soha hogy hogy gondolhatják intelligens emberek hogy ha valaki tanul valami kis alapszintű matematikát (tenzorok, komplex-változós generátorfüggvények, kvaterniók, hipermátrixok), attól elveszti azon képességét hogy néha megkérdezze: Jani, mostan mi mi a faszt csinálunk itten. Nem, erre ők is képesek, és valószínűleg megnyugtatóan meg is tudják válaszolni. A tudósokat pedig -veletek ellentétben- egyáltalán nem érdekli a pénz (lásd Grigorij Perelman), hiszen tudják hogy úgyis meghalnak előbb-utóbb, és csak egy valamit hagyhatnak hátra: egy működőképes fizikai elméletet. -
#59
Most mondjam, hogy tökre igazad van?
Hát mondom!
:D
OK kell az alapkutatás. Is.
Meg kellene egy olyan projekt, ami azt mondja, hogy na emberök, sejtjük, hogy van ez a Higgszbozont, de mire is jó ez?
Pl azt mondja az egyik embör, hogy mivel gyakorlatilag ez ad tömeget a részecskéknek, akkor esetleg lehet olyan mezőt generálni, ami a tömeget megszünteti és egy bazi gyors űrhajót, repülőt, vonatot, akármit lehet vele csinálni. Vagy csak ha ilyen mező hatása alatt ütközik a diszkódrogos fiatal vasárnap hajnalban frontálisan a török kamilyonnal, akkor nem esik ezer darabra, az autóbaleset gyakorlatilag 100%-ig megszüntethető. Tökmindegy.
Az állam meg azt mondja: OK ezt megveszem, itt a pénz, 5-10 év múlva kérem azt a szerkezetet, ami ilyen mezőt generál.
Szal kellene egy épkézláb gyakorlati haszonnal is járó projekt, amilyen az atombomba volt a negyvenes években, a Hódraszállás a hatvanas években.
Ilyen állami projekt ma nincs, ami a fizikai kutatásokhoz kapcsolódna. Márpedig akkor a gyorsító sajna csak arra jó, hogy szülessen néhány ezer tudományos dolgozat, amit csak ez a néhány ezer ember olvas el.
Ahhoz sajna viszont drága az LHC.
Tényleg az államnak kéne pénzt adni, meg az állam feladata az is hogy cserébe viszont valamit követeljen. Ma meg egyik sincs. -
#58
"Így viszont akik ott üldögélnek és várják, hogy megjelenjen a Higgs bozon, nem fogják engedni a forradalmi gondolatok felerősédését mert azzal az egész mai fizikai irányvonalat megkérdőjeleznék"
Az gondolom egy percig sem zavar, hogy nincs olyan, hogy mai fizikai irányvonal... Legalább féltucat homlokegyenest különböző fizikai modell van, PONT AZÉRT építik ezeket a szájbavert részecskegyorsítókat, hogy legyenek olyan mérési adatok, amik alapján a modellek közül ki lehet választani azt, amelyik a legjobban leírja a világot.
Baromi unalmas már egyébként ez a gonosztudós összeesküvés... -
#57
Komolyan nem értem, miért pont ETTŐL sajnálod a pénzt. Világgazdasági szinten több pénz megy a Barbie-babák gyártásába és terjesztésébe, mint az LHC-be. Ja, hogy azért szívesen fizet a paraszt...
Oké, túloztam. De biztos vagyok benne, hogy találsz olyan ágazatot magadtól is, amibe sokkal több pénz megy bele, és sokkal kevesebb hasznot hoz a világnak.
Alapkutatásról beszélünk. Nem felhasználási módot keresnek, hanem megpróbálnak minél pontosabb világmodellt összerakni. Ha valamibe, akkor ebbe érdemes csak igazán pénzt rakni.
Persze ezt a pénzt akár szét is osztogathatjuk a nyugdíjasok közt. Boldogabb lennél tőle?
Pl.: "Franciaország visszavonta az LHC támogatására szánt felajánlását. Az így felszabaduló pénzügyi forrásokat a tervek szerint a szociális segélyek összegének emelésére szánják."
Vagy vesznek belőle bombázókat. Az jobb?
Mégis, szerinted hol lenne jobb helyen az a pénz? -
Spheriot #56 A részecskegyorsítókba igen nagy pénzeket öltek bele és a világ fizikusainak a krémje ott dolgozik, azok akik a tudományos életet is teljes mértékben befolyásolják. A gyorsítokba beleölt pénzért viszont eredményeket kellene felmutatni, ami viszont várat magára, bár több ezer tanulmány biztos született, de áttörés nem. Így viszont akik ott üldögélnek és várják, hogy megjelenjen a Higgs bozon, nem fogják engedni a forradalmi gondolatok felerősédését mert azzal az egész mai fizikai irányvonalat megkérdőjeleznék
A múlt század elején persze hogy jöttek a forradalmibbnál forradalmi gondolatok met a tudomány szárnylását nem fojtotta meg a pénz. -
#55
A kvantumszámítógép nem igényli ezeket a bazi részecske gyorsítókat, olyan elveket használ, amelyek jórészét lassan 80-100 éve ismerjük. Atomokkal, ionokkal, elektronokkal dolgozik, nem mindenféle egzotikus szubatomi részecskékkel.
Mellesleg egyáltalán nem biztos, hogy találunk valaha is végső részecskéket, ha a világegyetem fraktál szerű ilyen szempontból, akkor, csak egyre újabb szinteket hozunk létre, de valójában mi teremtjük meg ezeket, amikor egyre jobban koncentráljuk az energiát.
Az elv ahogy a szintek egymásra épülnek érdekesebb, az ahogy a makrovilágban a relativitás elmélet magyarázza a dolgokat, jórészt, a mikróban, meg a kvantumelmélet. De pl a relativitás elméletből nem következik, hogy alacsonyabb szinten apró kis kvantumok vannak.
Szerintem, ha rájövünk arra, hogy ezek a szintek hogy is kapcsolódnak össze, akkor nem kell több részecskegyorsítót építenünk. -
JMáté #54 És mi alapján döntik el hogy benyelnek-e egy adott elméletet? Utánanéznek hogy mit is állít valójában az elmélet, és hogy milyen kísérletekkel próbálták igazolni? :D Ne nevettess! A legtöbb ember arra is alkalmatlan hogy egy középiskolás fizika feladathoz érdemben hozzászóljon. Ettől persze véleménye lehet, csak semmit nem fog számítani. -
#53
"az eddigi modellekből következően milyen technikai eszközöket tudunk építeni, ami alapvetően, a befektetett hatalmas pénzekhez mérhető mértékben változtatja meg az életünket, a politikai erőviszonyokat, mindent?"
Kvantumszámítógépet. Egyéb kérdés? -
#52
"Ekkor észlelünk valamilyen F erőt amely az 1-es testet a 2-es felé nyomja. Ha most 2-es test tömegét elkezdjük növelni akkor azt tapasztaljuk, hogy az 1-es testre ható erő nem változik, hiszen a 2-es test már eddig is minden az adott irányból jövő nyomást leárnyékolt."
És miért is.
Mit is értesz te leárnyékoláson, és az miért is ilyen hatékony már rögtön az elején? Egyáltalán milyen sugárzást kell leárnyékolni? -
Sir Ny #51 Ühöm. Csak nehogy a terroristák kezébe kerüljön mán a technikolor. -
Sir Ny #50 Már hogy a francba kapnék véges esetén maximálisat? Nem hallottál még az asszimptotáról? Hogy valami tetszőlegesen megközelíthet valami mást, de azt soha el nem érheti? Veszel egy random asszimptotás függvényt, pl hiperbolatangens,és azt modod, hogy az árnyékolás mértéke hiperbolatangensesen arányos? Tehát ha 42.9 az árnyékolás mértéke, akkor a sugárzás 0.99999999999999999999999999999999999989 része tűnik el. Ha meg a sugárzás 0.99999999999999999999999999999999999989 -része tűnik el, és az 0.00000000000000000000000000000000000001 része jut át, akkor azt mondod, hogy az átjutott sugárzás száma hiperbolatangensesen arányos a két test közti egymás felé gyorsulással. De ez így nyilván nem jó persze, a mérési eredmények nem ezt mutatják, de amit te mondasz az egy rossz bizonyitás. -
Sir Ny #49 "Ez a nyomógravitáció eddig nem vezetett semmire. Szóval a hívei jobb ha összeszedik magukat és produkálnak, mert eltűnik a süllyesztőben, mint megannyi más haszontalan elmélet."
Ez nem elmélet, és nincsenek hívei. Ellenben fizika könyvekben gyakran lehet olvasni az akár teljesen máshogy is lehet, és a fizika nem modelleket gyárt hanem csak számol fejezetben, mint egy lehetséges példa - persze sok hibával. -
johnsmitheger #48 Ez így tényleg alkímia, hacsak fel nem mutatnak hamarosan valami világrengető cuccot. -
#47
Jó csak éppen '20 körül megjósolták, hogy valszeg van olyan részecske, hogy neutron, 30-ban kimutatták, 33-ban felmerült a láncreakció lehetősége, amit olyan 38-környékén bizonyítottak. 42-ben kísérleti alkalmazás 45-re, az atombomba személyében már technikai eszköz volt, kb rá 5 évre már energiatermelésre kezdték használni.
Ez 30 év.
A kvarkelméletet, mint a modern részecskefizika egyik alapkövét olyan '64-ben fektették le, de nem igazán látszik semmi olyan konkrét technikai alkalmazás, ami a háború után született részecskefizika eredményezett volna, és olyan jelentős hatással bírna, mint a nukleáris energia.
Persze ezek az energiák már sokkal nagyobb, költségesebb berendezéseket igényelnek, mint a 30-as évek kísérletei. De elvileg a gazdaságunk, a lehetőségeink is exponenciálisan növekszenek, többé kevésbé.
Szóval hol a hiba?
Az elméletben, vagy abban, hogy még több pénzt kéne ebbe a kutatásba fektetni?
OK, nem fektettünk elég pénzt sem, talán ez is igaz. Az USA nagy részecskegyorsítóját, ami az LHC-t is lepipálta volna 10 évvel korábban, félkész állapotban törölték. Ez igaz.
De ha megépítik, ha a részecskefizikusok megkapják a játékszerüket az eddigi modellekből következően milyen technikai eszközöket tudunk építeni, ami alapvetően, a befektetett hatalmas pénzekhez mérhető mértékben változtatja meg az életünket, a politikai erőviszonyokat, mindent?
Valójában a politikusok csak kiegyenlítették, kiegyenlítik a mérleg másik serpenyőjében levő dolgokat, amikor pénzeket nem adnak meg, elvonnak erről a területről.
Egy szinten ez persze a politikusok szégyene, mert ugye mi lett volna ha Kolumbuszt nem támogatják? De Kolumbusz támogatása mellett viszont nagyon sok mindenkit nem támogattak, akikből nem lett senki, és nem véletlenül, pedig mondjuk aranyat akartak volna csinálni az alkimista műhelyükben, ami akkoriban egy nagyon is elfogadott foglalkozás volt. A királyok egy része támogatta is, mások meg nem.
Szóval röviden, nem csúszott-e át ez a dolog valami olyan irányba, ami régebben az alkímia is volt, ahol persze csináltak kísérleteket, voltak eredmények is, rengeteg pénzt költöttek rá, de azokat a dolgokat, alapelveket, amiket hirdettek, amire az egész rendszer épült végül soha nem tudták bizonyítani. -
7th uwu #46 Azért az hogy egy helybe topog az túlzás.
30-40 éve a kvarkok létezése csak feltételezés volt, pár éve meg már észlelhetőek is. -
#45
úristen te kész vagyok,hova visznek?????????????? hova fognak vinni? gyorsan adatokat kérek a felszállálsról,mert vannak a adatok -
Pares #44 Remek hasonlat! -
Spheriot #43 Köszi a választ.
Jobban megfogalmaztad azt ami bennem is felmerül, mintha az egésznek a lényegét nem látnánk. -
vasedeny2 #42 aha.... és ha kin hagyom a hekket 1 hónapra az asztalon, az műonokra, vagy kvarkokra bomlik? :P -
Merces #41 ...Ez azért van mert az Sg fórumozók egy része(gonosz sátáni elvetemült)kételkedő és nagyon helyessen nem nyel be mindent csak mert állitólag a fehérköppenyes bácsik mondták.....nem kell itt roszmájuskodni, olvas,értelmez ha tud vitatkozik ha nem akkor kussol...... -
philcsy #40 A víz molekula is két hidrogén és egy oxigén molekulára tud bomlani, a víz molekula mégsem egyenlő két hidrogén atommal meg egy oxigénatommal.
Sőt egy deutérium molekula és egy hélium atom is lényegében ugyanaz, de mégis lényegesen különbözik egymástól.
De te se különbözöl lényegében egy kupac humusztól, de a különbség mégis hatalmas. (gondolom :) ) -
Sir Cryalot #39 "Azért örülök hogy az SG fórumozói megint, alig több mint 12 óra alatt megoldottak jópárat az emberiség legnagyobb tudományos problémái közül."
úgy elkezdtem röhögni ezen a topikon hogy eszembejutott egy félrémálmom csontokkal és barlangokkal, wat -
#38
Mert a protonon, meg az elektronon kívül, még egy anti-elektron-neutrínóra, meg 0,78MeV energiára is bomlik.
Helyesebben az egyik d kvark bocsájt ki egy müont, és alakul át u kvarkká. A müon aztán tovább bomlik elektronra, meg neutrínóra.
Azt hogy milyen kvantum, milyen más kvantummá alakulhat azt a kölcsönhatások teszik lehetővé. Az un. gyenge kölcsönhatás teszi lehetővé ezt az átalakulást. Ez a kölcsönhatás eléggé furcsa, hiszen olyan olyan részecskék között tesz lehetővé kapcsolatot, amelyeknek, amúgy nagyjából semmi közük egymáshoz.
Nem mondhatni, hogy a modell hibás, hiszen ezeket a jelenségeket leírja. Azonban mintegy lóg a levegőben, mert habár az elemélet az elektromágnesességgel egyesíthető, azonban az erős kölcsönhatás felé mind a mai napig nincs kapcsolat. A gravitáció meg pláne.
De mit is jelentene egy nagy egyesítés, csak azt, hogy elektromos energiával pl, bármilyen más kölcsönhatást is ki tudnánk váltani. Elektromos energia felhasználásával semlegesíthetnénk a radioaktív sugárzást. Hatékony, kisméretű könnyű és tiszta energiaforrásokat hozhatnánk létre, sőt elektromos energiával befolyásolhatnánk a gravitációt is.
Nos kb ezekkel a technológiákkal adós a részecske fizika az utóbbi 30-40 évben.
Egy 1970-es években kiadott részecskefizikával foglakozó tankönyvben, kb ugyan az van (nekem van ilyenem), mint egy mostaniban, ugyanis azóta semmilyen lényeges, komoly áttörést jelentő elméletet nem adtak ehhez a modellhez. -
willike #37 Ugyan ez csak arra jó hogy a világon pár ezer okostóni ingyenélő, jó fizut huzzon, marha drága játékszerekkel jászogasson amiből semmi haszna nincs az emberiségnek vagy 60 éve áll a fizika ezen része, egy helybe topog, mindet kiküldeném kapálni, több haszon lenne belölük.....LOL -
Spheriot #36 Mondjuk azt sem értem ha a neutron protonra és elektronra bomlik akkor a neutron miért nem egyenlő protonnal és elektronnal? -
#35
Na de azért a helyzet nem ilyen eccerű, mint ahogy te is írtad.
Mert ott kezdődik a dolog, hogy a detektorok mérnek valami elektromos töltéssel rendelkező részecskét, merthogy másfajta töltést nem vagyunk képesek előállítani. Aztán ugye az adott térben a nyomvonalakból megállapítják a részecske tömegét, energiáját illetve amikor szétrepül más részecskékké a valószínű élettartamát. És kb ennyi.
Na most, amit biztosra tudhatunk az a proton meg az elektron, mert ezek nagyjából örökéletű részecskék, maguktól marhára nem bomlanak. A neutron kb 15 perces felezési idővel elbomlik, bizony barátaim a neutron atommagon kívül nem létezik, mondhatni.
Kb tehát az elektronhoz, és a protonhoz, illetve ezek antirészecskéihez viszonyítanak mindent.
Az ütközéskor aztán látnak ilyen szépen, tűzijátékhoz hasonlóan szétrepülő nyomokat, amikhez aztán a pályájuk szerint energiákat, töltéseket akármilyen számolt(!) másodlagos tulajdonságokat lehet kapcsolni.
És a szépségesség itt kezdődik, mert vannak un. rezonanciák olyan köztes állomások, amelyek többé kevésbé stabil állapotok között vannak, miközben más részecskékké bomlanak. Valóban csak néhány elemi részecske van (a jelenlegi elmélet szerint), na de több ezer, akár millió rezonancia is létezik, melyek élettartama nagyon rövid. Mondjuk akár elemi részecskéből is van ilyen, vagy nagy rendszámú atommagból, de mindegy.
És itt kezdődik az átbaxás egy szinten, mert a rengeteg mért rezonancia a valóság, a standard modell meg egy elmélet! Olyan elmélet, ami ezen rezonanciák csoportosítására és közülük az un elemi részecskék kijelölésére szolgál.
De a jelenlegi standard modell ugye csak egy a végtelen lehetséges kombinatorikai megoldásból azokközül, ami egy csillió darabra szétrepülő részecskesugár nagybani leírására szolgál.
Ez a mostani, tehát nem ez az egyetlen ilyen rezonancia, száz számra léteznek ilyenek. Van egy viszonylag egyszerű modellünk, amibe vagy be tudjuk illeszteni vagy nem. Valszeg eddig sem sikerült mindegyiket, de eddig addig hangolták a technikusok/mérnökök a gyorsítót, amíg a púp eltűnt, mindenki megnyugodott és azt mondhatták a tudósok, hogy naugye, műtermék, akármi volt, nem kell vele foglalkozni.
Szal nem egyszerű ez a műfaj, nagy kérdés, hogy a kutatók eddig mennyire csapták be magukat és minket a túlzott egyszerűsítéssel az Occam-elv égisze alatt létrehozott standard modellel.
Persze eddig jó volt, működött. De csak mert semmilyen gyakorlati alkalmazás nem épül rá.
-
#34
Köszönjük, megint ezt a nemkicsit rosszmájú megjegyzést!
Mi az hogy jó párat!?
Mindet!
-
philcsy #33 Azért tudták jól leírni, mert a geocentrikus és a heliocentrikus világkép között a különbség egy matematikai transzformáció. Tudományos szempontból a kétféle világkép egyformán jó használható, csak a heliocentrikus sokkal egyszerűbb, ezért praktikusan előnybe részesítik.
A mai fizikának "csak" annyi köze van a valósághoz, hogy megmagyarázza/megjósolja a mérési eredmények jelentős részét. Az hogy a fizikában szereplő dolgok a valóságban léteznek-e filozófiai kérdés, mint ahogy az is hogy egyáltalán mi a valóság.
Érdekes elgondolkozni azon hogy az amit mi valóságnak tartunk egy elég korlátos érzékelési (mérési) folyamat eredménye. Ugyanúgy közvetett dolog mint, ahogyan mi ahogyan a fizikai mérésekből adódó fizikusi világkép is az. Ebből a szempontból az amit valóságnak tartunk semmivel sem valóságosabb mint az amit a fizika leír. Sőt ha az érzékszerveket vesszük akkor a fizika valósága sokkal jobban hihető, mint az érzékszervekkel érzékelhető hétköznapi valóság. Viszont a érzékszervekkel érzékel információ feldolgozása mindenkinek vele született képessége, ezért teljesen természetes. Egy hétköznapi embernek az elméleti fizikát magyarázni valami olyan, mint a vaknak a színeket. (Ez most nem sértés akart lenni.) -
philcsy #32 Véges nyomás esetén akkor is kapsz egy maximális leárnyékolható nyomóerőt, tehát a kettő nem ekvivalens. -
Spheriot #31 Az az érdekes, mikor még geocentrikus volt a világkép, akkor a csillagok, égitestek mozgását a fizikusok majdnem ugyan olyan jól le tudták írni, mint mikor kiderült még se a föld van a középpontban. A kérdés az amit a mostani fizika leír/ észlelünk annak mi köze van a valósághoz? -
Caro #30 Csak ezt nem három dimenzióban kell elképzelni :)
Ha a nyomás minden egyes pontból jön, és izotróp módon minden irányba hat, és ezt árnyékolják a tömeggel rendelkező testek, akkor kapjuk ugyanazt a megoldást.
Hasonló ez mint a Dirac-féle lyuk elmélet. -
philcsy #29 Kételkedek benne hogy elfogadott lenne. A kettő között ugyanis lényeges különbség van, ami kimutatható.
Tegyük fel mégis, hogy a gravitáció nyomóerő, amit a tömeggel rendelkező testek leárnyékolnak. Ez a nyomóerő legyen véges, így az adott térszögből jövő nyomás szintén véges. Legyen egy 1-es test. Helyezzünk el egy másik 2-es testet úgy, hogy árnyékolja az 1-es testre, ebből a térszögből jövő nyomóerőt, válasszuk a tömegét akkorára hogy teljesen leárnyékolja ezt a nyomóerő (mivel az véges, ez megtehető). Ekkor észlelünk valamilyen F erőt amely az 1-es testet a 2-es felé nyomja. Ha most 2-es test tömegét elkezdjük növelni akkor azt tapasztaljuk, hogy az 1-es testre ható erő nem változik, hiszen a 2-es test már eddig is minden az adott irányból jövő nyomást leárnyékolt. Ez ellentétben áll a klasszikus vonzásból adódó elvárásainknak, miszerint a 2-es test tömegének a növelésével az 1-es testre ható erő minden határon túl növelhető. Megfelelő kísérlettel egyértelműen eldönthető hogy melyik az igaz. Én mégsem halottam ilyen kísérletekről, főleg nem pozitív eredményekről.
Az már csak hab a tortán, hogy a térgörbületből adódó gravitációval magyarázhatók az égi mechanika anomáliáinak egy része.
Ez a nyomógravitáció eddig nem vezetett semmire. Szóval a hívei jobb ha összeszedik magukat és produkálnak, mert eltűnik a süllyesztőben, mint megannyi más haszontalan elmélet. -
Spheriot #28 Ez a részecske fizika olyannak tünik, mintha a motor müködését abból próbálnák kikövetkeztetni hogy, két autót jó nagy sebességgel ütköztetnek aztán a szétrepülő darabokból megpróbálják összerakni az egészet. -
Caro #27 Mi is az a több száz fajta részecske? Mert hogy a standard modell szerint van:
up, down, elektron, neutrínó
charm, strange, müon, müon-neutrínó
top, bottom, tau, tau-neutrínó
És ezek antirészecskéi. Vagyis igazából 4 fajta részecske van, amikből van 3 család és van mindegyiknek egy antirészecske párja.
Az persze igaz, hogy volt időszak, amikor több részecskefajta volt, mint elem a periódusos rendszerben, de ezek mind kikeverhetőknek adódtak az u,d,c,s,t,b kvarkokból. Így ezek nem elemi részecskék.
A bozonok, vagy közvetítő részecskék pedig:
higgs, foton, W+-,Z, graviton(?)
-
Caro #26 Képzelj el egy gömböt, amit egyenletesen megvilágítanak minden oldalról. Ha ebbe helyezünk egy golyót, akkor minden oldalról egyenlő fényt kap.
Ha két golyót helyezünk bele, akkor árnyékot vetnek egymáson, és ott a fénynyomás kiegyenlítetlen, így úgy tűnik, mintha vonzó erő ébredne köztük, pedig egy külső taszítás nyomja őket össze. -
stremix #25 Csak leárnyékolja? Akkor miért lesz belőle vonzó erő? -
Inquisitor #24 Ennyi rosszindulatú hülyeséget egy helyen. Nyilván egy elmélet nem abból áll, hogy 3-4 mondatban összefoglalja egy prof. aztán ezen ül 20 évig basszus. Működő matematikai modelleket kell fabrikálniuk, és egy halom dologgal alátámasztani.
"Szerintem túl bonyolítják és nincs több száz fajta részecske"
Szerintem te bonyolítod, és sose állították, hogy több száz van ...
"Minden csak energiából van ami anyag 'halmazállapotában' kibocsájt egy mezőt amit elneveztünk gravitációnak. A tömeg pedig nem más, mint ennek az ilyen állapotú energiának a mennyiségét jelölő mértékegység."
A gravitáció meg a tömeg két különböző dolog basszus. Általános iskolában még elnézős ha valaki a tömeget összekeveri a súllyal ...
A fenti elmélet meg biztos csak hülyeség, elvileg a huszon-harminc éve megoldatlan problémák jó részét megválaszolhatja, de biztos hülyeség, mert itt mindenki részecskefizikus meg a kvantumfizika professzora? -
ADAMEX9 #23 Ez is egy elfogadott lehetséges megközelítése...