85
-
#45
A Föld lakossága nem fog folyamatosan nőni úgy, ahogy eddig. Lényegében már csak a fejlődő és szegény országokban nő a népesség. -
#44
Jaj... -
sad1976 #43 az a lényeg,hogy a háborúkra és a zsidók támogatására jusson. a többi nem számít. -
Doktor Kotász #42 Amit technikailag ellehetett érni, azt elérte az emberi űrutazás. A 60-70-80-as években volt kitűzhető cél. Már nincs. A jelenlegi technológiával. Új technológia megvalósíthatóan pedig nem létezik. Bármit is csinálnának, az önismétlés lenne, na meg persze pénzkidobás. Ha felmerülne egy új technikai megoldás, mondjuk hiperhajtómű, amivel egy másodperc alatt elérnénk a plutót, akkor iszonyatos pénzeket ölnének bele. Gyakorlatilag most takaréklángon működnek. Valahogy tartsák meg a NASA-t, hogy a tudás ne vesszen el, és úrteleszkópokat visznek fel 5 évenként, mert az asztrofizikusoknak akkor lesz mivel bíbelődniük. Ez teljesen logikus, ha belegondolsz. Most a kínaiakon a sor, hogy megmutassák, hogy megbírják csinálni azt, amit az USA 40 éve. Az űrkutatásnak van egy zsákutca jellege, amiből csak sci-fis technológiával lehet kihajtani. -
Hungarikum #41 Még jó hogy a marsjárók közül legalább az egyik még működik, szegény spirit isten nyugosztalja az elromlott kerekét [opportunity ha ráér igazán kihúzhatná amugy!] ... tutti arra se kapnának pénzt. De Irakban meg az Afgánoknál háborúzni, plusz néhány közel/távol kelet-nyugati zsebdiktátort támogatni, oh arra mindig van egy kis dugipénz a fehér ház orális[sic!] irodájában.
Ha nem lenne válság akkor se adnának több pénzt. Ha a Mecsekben olaj lenne, a USS J.F. Kennedy anyahajó már rég felhajózott volna a Dunán, hogy megvédjen minket a terroristáktól. De legalábbis Teherán mellett kidobta volna a vasmacskát :-))) [tudom h. fizikai képtelenség, nem kell megjegyezni]
Mondjuk amilyen nagyképűek az amcsik, talán Kína miatt beindítják a "marsraszállás" projectet, s ráfestenek egy nagy coca colát. Azt mégse nézhetik el hogy a Vörös Kína lépjen előszőr a Vörös bolygóra. :)))
lábjegyzet: Tényleg, ha kína lép a vörös bolygóra akkor ott is bevezetik a kommunizmust? :] -
bmw #40 Szivessen elnek mundjuk ugy 10000 ev mulva, urhajokkal jarni a vilagot....:)) -
mecharon #39 Na megiscsak irok meg ide.
Meg fogjuk hoditani az urt, csak nem a kovetkezo par evben, hanem inkabb evezredben, a sajat naprendszerunket tippre a kovetkezo 500-1000 evben. Akkora mar megfelelo es olcso hajtomuvek is rendelkezesre allnak majd, a terraformalas sem lesz gond (ezaltal a Foldet is kepesek leszunk majd megtisztitani), meg a szintetikusan barmilyen mennyisegben eloallithato taplalek sem, esetleg sajat magunk is olyan specko tulajdonsagokkal fogunk rendelkezni, amelyek segitenek majd elviselni a zordabb korulmenyeket. Idonk mint a tenger. Nem fogjuk magunkat sem elpusztitani, maximum lesznek nagy haboruk, mint idaig is, ha lesz nuklearis haboru az csunya lesz, de az is keves lesz ahhoz hogy kipusztuljunk. Kozben fejlodunk, atalakulunk, parszaz even belul valoszinuleg megszunik az ember mint termeszetesen kifejlodott faj, helyette penztarcanktol fuggoen intelligens gepek, genmanipulacio, implantatumok segitsegevel jelenlegi kapacitasunk es elettartamunkat is megnovelhetjuk, tokeletesitjuk magunkat. Persze nyilvan at kell majd alakitani a jelenlegi tarsadalmi berendezkedest ezekert a valtozasokert, de majd a kormanyok megmagyarazzak nekunk ezt es kotelezove fog valni. Sokszor a sajat (vagy hatterben allo cegek) erdekukben, maskor az emberiseg, a Fold es a fenttarthatosag erdekei miatt. Talan mi vagyunk az utolso generacio aki meg emberkent eli le az eletet, az is becsulendo dolog. :) Nekem ez a viziom.
Nem kellenek szazmillio evek semmihez, az boduletesen sok ido, 100 evre elore is nagyon nehez megtippelni valamit, nemhogy 1000000-szor tobbre. :) -
opeca #38 Hát mire oda érünk már megpurcanunk ha ezen a bolygón maradunk az biztos. De azért kár lenne lebecsülni az ember hatalmát. Hasonlítsd össze milyen fejlődés történt mondjuk az elmúlt 300 évben. Ha idehozok valakit 300 évről korábbról, az csak lesne, azt sem tudná mi a fene történik itt. És a 300 év az semmi.
"Mindent, amit fel lehetett találni, már feltalálták!"
— 1899 Charles H. Duell, az Egyesült Államok Találmányügyi Hivatalának biztosa. -
opeca #37 Pedig jó lenne ha csipkednék magukat mert két lehetőség van. Az egyik, hogy azt a rengeteg pénzt a környezettudatosabb technológiák fejlesztésére költik, vagy pedig arra, hogy ha még nem is terraformalással, de modern technológiával más bolygóra lehessen költözni mert ilyen ütemben, ahogy az emberiség éli fel a bolygót kb. még 10.000 év aztán élhetetlen lesz.
Ha nem háborúkra meg gazdaságra költenék a pénzt, akkor már sokkal jobb világ lenne.
Én legszívesebben kettécsapnám az emberiséget, a tehetségtelenebb fele mezőgazdász lenne aki termeli az ételt magának meg a tehetségesebb felének - ilyen politikusok meg ügyvédek, közgazdászok mehetnének kapálni - akik meg mindenféle pénz meg egyéb gazdasági huncutságok nélkül fejlesztik a környezetbarátabb hatékonyabb technológiát.
Na aggódjál, 300 évig így élnénk minden rendben lenne. Lenne egy modern, maximálisan környezetbarát alapú modern társadalom, aztán ez már jó alap lenne bármi további fejlődésre. -
toto66 #36 Ez olyan, mint amikor azt gondolták régebben, hogy majd a tudomány segítségével örökké lehet élni. (legalábbis nagyon hosszú ideig). De a tudomány fejlődése nem ezt bizonyítja, hanem azt, hogy az ember életkorát, csak egy bizonyos határig lehet kitolni, és inkább az életminőséget lehet javítani.
Azt gondolják sokan, hogy ha majd a Nap tágul, a technika majd segít az embereknek túlélni. Aztán a tudomány meg kezdi felismerni, hogy addigra már nem is lesz emberi faj. -
toto66 #35 Azért azt gondoljuk már végig, hogy az ember nem képes jelenleg olyan kataklizmát létrehozni a Földön, amely kevésbé tenné élhetővé, mint a Marsot. A Mars és a Hold az emberi faj fennmaradásához nem biztosít semmilyen feltételt. Olyan létszámú embert nem képes eltartani, amely az emberi faj kihalását meggátolná.
A Mars terraformálása, ha egyáltalán lehetséges, akkor is százmillió éves nagyságrendileg. És a mai ember akkor sem lenne képes megélni rajta, csak egy oda alkalmazkodott fajként. De százmilliós távlatokban az emberi faj kipusztul, és más faj veszi át a helyét. Az emberi fajnak egyszerűen semmi érdeke nincs a Mars terraformálásához. -
gombabácsi #34 félelmetes lesz, amikor a fiatalok ráébrednek, hogy az emberiség sosem fogja meghódítani az űrt... -
mecharon #33 Uristen uristen! :) Te egyaltalan nem ertelmezed amit irok, kettonk kozul nem tudom melyikonk el mesevilagban! Na meg utoljara nekifutok.
Sokkal hamarabb lesz haboru, ha nem birja el a Fold a tulnepesedest, minthogy tehermentesitesre szazmillios/milliardos koloniak szulessenek mas bolygokon. Vagy Amerika es a Nato (vagy Kina/arabok/India) indit kitalalt urugyon haborut mas orszagok ellen, ha szukseg lesz ra, mint ahogy mar megtette, vagy anarchia lesz a foldon, bar ez valoszinutlenebb. Ebbol vagy tanulni fogunk, es ez majd segit nekunk tovabbfejlodni, vagy ciklikusan visszatero dolog lesz.
Meg fogjuk hoditani az urt, de nem most. Most a Foldon fogunk megtanulni elni, (valoszinuleg ver, kinok es keservek aran) fenttarthato modon, egyszeruen nincs mas valos, realis lehetoseg. Idaig korlatok nelkul fejlodtunk, de elerjuk/tuk lassan a hatart, es meg kell tanulnunk valtoztatni, nem lehetunk olyanok mint a virusok, amik ha legyoztek egy gazdatestet atmasznak egy masikra. Nem ez a megoldas, es nem is ez lesz, mert olcsobb es egyszerubb meglevo eszkozokkel itt rendet rakni a Foldon mint mashol, fejletlenul, nulla ilyen jellegu tapasztalattal megprobalni elolrol (ami ezaltal eleve totalis kudarcra van itelve, hiszen nem tudjuk hogyan lehet fenttarthato modon elni)! Ezen kivul meg azert, mert nem vagyunk olyan tag-turesuek mint a virusok. A Foldon meg az altalad felsorolt es esetleg tenyleg rossz korulmenyek (nincs egyertelmu bizonyitek, hogy mi mennyire okozzuk a globalis felmelegedest, es mennyire lenne magatol is) kozott se lesznek kozel sem olyan rossz korulmenyek mint mondjuk a Holdon vagy a Marson, vagy mas kolonizalhato bolygokon. Egyiken sincs oxigen, legkor, gravitacio, radikalisan elviselhetetlenek a homersekleti viszonyok meg egy felmelegedett Foldhoz kepest is, a kozmikus sugarzasrol nem is beszelve. Ha meg a fold alatt lehet csak mar a foldon, meg akkor is sokkal konnyebb itt kialakitani barmit, mint a Holdon! Nem is ertem mi a tokomrol beszelsz ember! Ki xboxozik kettonk kozul?!
De vegyuk a legrosszabb esetet. Egy totalis nuklearis haboru utan (Lasd Csernobil, ahol egyes tanulmanyok szerint 20 ev utan meglepo modon kozel sem olyan sulyos a helyzet mint hinnenk) is maradna annyi tulelo, aki ujrakezdhetne a foldon olyan korulmenyek kozott amely meg igy is osszehasonlithatatlanul kedvezobb lenne egy mas bolygon tapasztalhatohoz kepest. Tulnepesedes. Megintcsak nem tudom ki a begyoposodott, regimodi: A Fold ha megfeleloen figyelnenk ra, (es meg fogjuk tanulni) jobban ujrahasznositanank a felhasznalt alapanyogat, jobb technologiak lennenek a kezunkben (amik varhatoan lesznek: genmanipulacio, klonozas, implantatumok, stb ), megfelelo nepessegszabalyozas (a fejlett tarsadalmakban csokken a nepesseg!) es osszessegeben egyaltalan nem pazarolnank (mint ahogy egy mas bolygo kolonian sem lehetne) miert ne tudna eltartani a Fold 10-20-50 milliard fot?
Ha nem ertunk egyet, nekem akkor is ez volt az utolso hozzaszolasom a temahoz.
Peace -
debut12 #32 Érdemes ezt végignézni!
Lehet kevés a valóságalapja, de az szinte fix, hogy úgy át vagyunk ejtve lényeges dolgokban ahogy vagyunk.Holdkelte -
#31
Ezt a kérdést több irányból is meg lehet közelíteni.
1. Lehet, hogy piszok drága lenne egy rakás ember elköltöztetése a Holdra, de ez nem változtat a tényen, hogy a mai szaporodó népességet ezekkel a szokásokkal nem fogja tudni eltartani a föld. Emiatt akár ki is köthetünk a másik megközelítés mellett:
2. Csak akkor lenne "drága", ha abból a kénylemes, begyöpösödött szempontból nézzük, ahogyan te nézed. Ahogy ezt a fegyverkezési verseny is kiválóan bebizonyította, ha a faj a saját létét érzi fenyegetve, a költségek sokadlagos kérdéssé zsugorodnak, ebben az esetben is így kellene ennek lennie, hisz már most nagyon kockázatos, amit művelünk, könnyen kifuthatunk az időből és utólag már nem fogjuk tudni megtenni azokat a lépéseket, amikkel tovább tudnánk lépni egy lépcsőfokot. Ugyanakkor nem így van, mert az emberek nagy hányada (ahogy látom, téged is beleértve) egyszerűen túl lusta és ostoba változtatni a jól megszokott életvitelén és vállalnia azt a felelősséget, amelyet a faj és az élet rárónának. Nyilván Xbox-ozni kicsit egyszerűbb... :)
Még néhány pontosítás:
"De a lenyeg: ha a Marson/mas bolygon a semmibol fogunk tudni etelt csinalni, (mivel ott nincs semmi) vizet nyerni, akkor a Foldon is fogunk tudni ugyanazzal a technikaval nem?"
Hát ez aranyos. :D
Kicsit naivan közelíted meg a dolgot. Az csak egy dolog, hogy gránitból nem lehet csirkét előállítani, de ennél sokkal égetőbb az, hogy az összeomlott időjárási rendszer miatt sehol sem lehet majd biztonságban egy ekkor embertömeg, kataklizmák közpette nem lehet fenntartani egy fejlett társadalmat...legfeljebb a föld alatt, de ennyi erővel már a holdon is lehetnénk. :)
Ezzel el is érkeztünk az utolsó ponthoz, ahhoz az egyszerű tényhez, hogy mióta a mi általunk ismert élet elkezdődött s aminek mi a végtermékei vagyunk, most először lenne -általunk- lehetősége arra, hogy bolygóközi útra induljon és elterjedjen, ugyanúgy, mint ahogy a tengerek után anno szépen meghódította a szárazföldet, majd a levegőt is.
1. Alapvető kötelessége lenne az emberi fajnak tovább vinni az életet, akár tetszik, akár nem, hisz ezt rajta kívül eddig minden más ismert élőlény megtette, ezért létezhet egyáltalán. Persze amíg azon aggódik az ember, hogy most a pisztáciás danon-t vagy a bifidus essensis-es danon-t válassza-e és, hogy egy űrhajón (egy másik bolygón PLÁNE) ezektől meg lenne fosztva vagyis KI VAN ZÁRVA, hogy vállalja az egész tortúrát, addig nem fog történni semmi érdemleges és tunya önteltségben, a fotelben tespedve ér utól majd mindenkit a vég. Milyen impozáns. :)
Ehhez kapcsolódik még járulékosan az is, hogy nem túl elegáns dolog teleszarni a saját fészked, hogy egyszerűen fogalmazzak, márpedig mi jelenleg pont ezt tesszük. Ha a morális aggályokat ki is vesszük a képletből, akkor is -józan ésszel belegondolva- sokkal ésszerűbb lenne megtartani az élet keletkezésének helyét biztonsági okokból (ha ne adj' isten történne valami) érintetlennek és tovaterjedve a bolygókon kiélni mindenféle hajlamainkat, mintsem belefulladni a saját szarunkba ott, ahonnan lusták voltunk kimozdulni(holott a lehetőségünk meg lett volna rá)... -
philcsy #30 Ha a processzorokat máig az állam fejlesztette volna akkor most egy nagyságrenddel lassabb lenne, viszont jóval többet fogyasztana.
"Amit te "gazdaságnak", a civil cégek versengésének, tevékenységének színtereként gondolsz az csupán a lakosság "perverzióinak" kiszolgálása, luxusfogyasztás"
Pontosan ez a luxusfogyasztás vezetett el a processzorok jelenlegi hatékonyságához. -
#29
Vagy ébben kettészakadna az eberi faj és már nem lenne egy idő után egy faj az ember. A távolságok szimplán ezt okoznák vagy, ha megszakad a kacsolat. -
#28
Vasút, közúthálózat, csatornázás, ipari parkok (iparfejlesztés), tömegközlekedés, folyamszabályozás (vízi-közlekedés), légtér biztosítása (léginavigációs infrastruktúra - légi-közlekedés), mezőgazdaság általában (EU költségvetésének a FELE!), oktatás 90%-ban, alapkutatás kb 100%-ban, haditechnikai fejlesztés 100%-ban stb, stb, stb.
Ez az, amit az állam csinál. Olyan dolgok amelyek nem biztos, hogy hozzák a pénzt, sőt viszik, de az adott országnak KÉPESSÉGEKET jelent!
Stop. Ezek szolgáltatások...
Mi teremtette meg őket? Ezeket mind civil cégek fejlesztették ki, mert törvényi szabályozás kötelezte rá őket. Nagyobb lett a légiforgalom. A szabályzóhatóság meg elvár dolgokat. Mit csináltak a repcsigyártók, kifejlesztették vagy megvették őket a fejlesztőkől. Egy igény fejlődést és versenyt támasztott. a HT terület abban speciális, hogy "állami cég" - fegyver erő - a megrendelő és azz ellenfelek az potenciálisan ellenséges vagy más célokkal bíró államok ereje.
A cégek versengése meg nem szokta a fejlődést szolgálni, lásd a lenti példák.
A cégek a fogyasztókért versenyeznekm tehát ezért egymással is. Ez már csak nyelvészkedés...
Egyébként meg ettől a "nem létező versenyből" lett az, hogy az 8 évvel ezelőtti asztali számítógépem volt - 3D megjelenítés kivételével - annyira táp, mint egy mai okostelefon...
Számtekben egyik cég sem tud annyi tőkét összehozni, hogy egy új technológiát be tudjon vezetni. A piacot uraló régi nagyok simán kiszorítják az új forradalmi fejlesztéseket.
Nem csak forradalmi ötletek versenyeznek egymással. Ma minden kereskedelmi utasszállító alapvetően ugyanúgy megy. A fajlagos paramétereikben kell jónak lenni. Ez igaz minden termékre. Az ár / érték arány a lényeg. Azt kell jól belőni. -
mecharon #27 Ne haragudj de szamold mar ki legyel kedves, hogy a kovetkezo 50-100-500 ev tulnepesedesi problemait mennyiben oldja meg koloniak telepitese mas bolygokra?
Kiszamolom helyetted. Jelenleg par ember a nemzetkozi urallomasra eljuttatasa 500 millio dolcsiba kerul. Vagyis 100 millio/kopf. Magyarorszagrol Ausztraliaba eljutni kb 1000 dollar, vagyis a ketto kozott 100000*szeres kulonbseg van. Ez csak az utikoltseg kulonbsege, es csak a nemzetkozi urallomasra. A Marsra es egy ottani miniatur (tehat nem tobbszaz millios) koloniara ugyanigy eljuttatni kb 100 ennyi, vagyis 10 millioszoros (saccperkb 10 milliard dollar/fo) ahhoz kepest, hogy eljuss Ausztraliaba. Kolonia felepitesenek koltsege, egyeb koltsegek nincsenek benne. Ez 1 ember ara, marpedig itt hamarosan emberek milliardjairol lenne szo. Mennyi ido, fejlesztes es hany csilliard ember megurhajoztatasa utan valhat szerinted a ketto (interkontinentalis legikozlegedes vs bolygo/csillagkozi kozlekedes) egymas valos konkurenciajava?
De a lenyeg: ha a Marson/mas bolygon a semmibol fogunk tudni etelt csinalni, (mivel ott nincs semmi) vizet nyerni, akkor a Foldon is fogunk tudni ugyanazzal a technikaval nem?
Akkor ezeket a problemakat eloszor (es joval olcsobb es konnyebb modon) a Foldon kene es fogjuk megoldani, nem? Nem elkepzelhetetlen, hogy a kovetkezo 50-100 evben letrehozunk egy par fonek elegendo nuklearis/biologiai sheltert valamely masik bolygon, a faj fentmaradasanak utolso mentsvarakent, kvazi egy lehetosegkent ahol ki lehet varni azt a parszaz/ezer evet ami alatt a Foldon ujbol rendezodnenek az emberi elet feltetelei egy esetleges Haboru/katasztrofa/okokatasztrofa eseten, de hogy a jelenlegi tulnepesedes ellen nem az ur fog jelenteni megoldast abban tutira biztosak lehettek.
Es gondolkozzatok mar emberek! Ne nezzetek annyi valovilagot, sci-fibol meg a minosegieket... -
#26
:) -
#25
Pontosan!
-
#24
Túl sok sci-fit néztek... -
#23
Pontosan!
Egy pár száz fős, többé kevésbé önellátó holdkolónia új világhatalomként funkcionálna. Hiszen még csak atomfegyverrel sem kell rendelkezniük. Elég eltéríteni egy nem túl nagy aszteroidát, ahhoz, hogy egy-egy nagyhatalmat, de akár az egész emberiséget kinyírják, vagy elég ezzel fenyegetőzni ahhoz, hogy bármelyik hatalmat bármivel megzsarolják itt a Földön. -
#22
Már nem állnak rendelkezésünkre évszázadok idelent jelen népességnövedési rátával számolva, ezt kifelejted a dologból. Ha másért nem, már csak azért is elkerülhethetlen lenne elhagyni a bolygót és kolonizálni, hogy idelent ne dőljön az egész a fejünkre. Amiről te beszélsz, jelenleg így van, de ez pusztán emberi ostobaság és az ebből fakadó kényelmes lustaság következménye és többek közt azért tartunk itt, ahol most tartunk (ahelyett, ahol már régesrég tarthatnánk)mert még a hozzád hasonlóak is vállat rántanak az egészre...kényelmesen. :) -
mecharon #21 Koloniak mas rendszerekben... Ezek realisan vegiggondolva is tobb szaz ev, nem is ertem mirol beszeltek... Tul sok sci-fit neztek. -
teddybear #20 Például a létrehozott gyarmat esetleg önállósodik, és esetleg ellenük fordul. (Mint ahogy a legtöbb gyarmat is önállósodott a földön, több-kevesebb sikerrel.)
Ettől függetlenül, a fajnak alaposan megnövekedne a túlélési esélye, ha több rendszerben is lenne kolóniánk. -
#19
Tévedés!
Minden van odakint, végtelen erőforrás, végtelen energia.
Ami nincs: vezetői akarat egy teljesen ismeretlen végtelen birodalom felderítésére, és arra, hogy a nyakukba vegyenek ezáltal olyan problémákat, amelyek, a mostani állóvízben nem léteznek. -
#18
Akkor mégiscsak jól értettem.
Vasút, közúthálózat, csatornázás, ipari parkok (iparfejlesztés), tömegközlekedés, folyamszabályozás (vízi-közlekedés), légtér biztosítása (léginavigációs infrastruktúra - légi-közlekedés), mezőgazdaság általában (EU költségvetésének a FELE!), oktatás 90%-ban, alapkutatás kb 100%-ban, haditechnikai fejlesztés 100%-ban stb, stb, stb.
Ez az, amit az állam csinál. Olyan dolgok amelyek nem biztos, hogy hozzák a pénzt, sőt viszik, de az adott országnak KÉPESSÉGEKET jelent!
Amit te "gazdaságnak", a civil cégek versengésének, tevékenységének színtereként gondolsz az csupán a lakosság "perverzióinak" kiszolgálása, luxusfogyasztás, meg amit az állam megrendel tőle.
A cégek versengése meg nem szokta a fejlődést szolgálni, lásd a lenti példák. Számtekben egyik cég sem tud annyi tőkét összehozni, hogy egy új technológiát be tudjon vezetni. A piacot uraló régi nagyok simán kiszorítják az új forradalmi fejlesztéseket.
A számteket a 80-as évekig az IBM uralta, akitől nagyjából az elsőséget a M$ lenyúlta, ahogy a számtekben a PC szegmens erősödött. Hiába volt ott az Apple, vagy az Amiga 1985-től a PC-vel megegyező kategóriájú gépekkel, de 32-bites, GUI-s, multitaszkos OS-sel, autoconfig-gal (a perifériák számára) rendelkező OS-sel/rendszerrel mert gyakorlatilag kihaltak, mire jó tíz évvel később ugyan azt a M$ a W95-tel egy alacsonyabb szinten bevezette a piacra. Kb 2000-re érte el a PC rendszer ugyan azt, amit a konkurencia 15 évvel korábban már kínált.
Nem a fejlesztések nyomják le egymást, hanem a tőke!
A tőkét meg nem az új fejlesztések érdeklik, hanem a divatcikkek, amivel az emberek érdeklődését fel tudják kelteni. Ami nem érdekli az embereket és nincs tőke sem mögötte az legyen akármilyen szuper technikailag, az halott.
Épp ezért érdekli egy bánya a Holdon a magáncégeket? Lóxart! Nem hülye évtizedekig tömni a pénzt valamibe, amiből aztán lehet, hogy nem is lesz rentábilis dolog.
De érdekli egy szálloda őket az űrben, vagy a Holdon? Még szép!
Melyik jelentene nagyobb képességet, erőfeszítést technikai kihívást? Természetesen a bánya, de a civil cégek meg pénzt akarnak ezért az űrhoteleket nyomatják.
De persze örüljünk mindennek ami az űrben zajlik, mert még ha látszólagos is a fejlődés, de több az, mint amit jelenleg az állami oldalról ezen a téren kapunk. -
teddybear #17 De csak egy darabig. Amikor aztán az egyik (vagy páran összeállnak) túl nagyra nő, szépen megfojtja a konkurenciát. Monopolhelyzetbe kerül, és aztán már nem fejleszt semmit, sőt el kezdi gátolni a fejlesztéseket. Üldögél a langyos vízben, és szépen elvan a mindennapi kis nyereségével.
A monopólium-ellenes törvények meg kb. semmit sem érnek ellenük. -
#16
Mi? Az, hogy szerinted az állam kell ide. Túrót. A cégek versengése egymással szüli a fejlesztéseket, mert úgy nyomják le a másokat. -
mecharon #15 De igazabol mi haszna volna egy Hold (masbolygo) bazisnak? Megerne-e a hatalmas befektetest? Szerintem is a kutatast kell egyelore tamogatni (ahogy az tortenik is, persze lehetne fokozni), nem az utazgatasokat meg 'celtalan' bazisokat.
40 evvel ezelott kiprobaltuk, megneztuk milyen az ur, a hold, kesobb a tobbi bolygot is. Azt hittuk olyan tudasnak, anyagoknak, lehetosegeknek leszunk ezzel gazdai ami miatt az egesz 'ipar' beindul hasonloan mondjuk a legikozlekedeshez es tok jo lesz. De rajottunk, hogy jelenleg nincs gyakorlatilag semmi odakint (es raadasul marha messze van mind idoben, mind tavolsagban) ami barmilyen modon megoldas volna a foldi bajainkra, fedezne a szuksegeteinket, stb. Se eletet nem talaltunk, se konnyen es olcson nem tudunk kolonizalni mas egitesteket, se uj tipusu uzemanyagot, vagy mas szempontbol iszonyu ertekes anyagot nem talaltunk. Egy nagy csalodas volt az egesz, meg nem vagyunk ra keszen. Barmennyire is fajo, hiszen en is azt remeltem gyerekkent, hogy egyszer eljutok a vilagurbe es mas bolygokra, csillag rendszerekbe utazhatok, de be kell latni, hogy mas elonye egyelore nem nagyon volna, es ezert iszonyatosa arat kellene aldozni, mind penzben, de az eletunkbol is eveket/evtizedeket. Akkor minek kene utazgatni. Illetve aki ki akarja probalni milyen ott, az fizessen erte, es menjen ahogy az tortenik/tortenni is fog a kozeljovoben. Es is egy ok ami majd valamelyest csokkenti fogja a koltsegeket. De igazabol majd ha kitalalunk olyan eszkozoket, szuksegleteket, amik miatt szuksegunk van az urutazasra, akkor szerintem biztos ujabb verseny fog beindulni. Csak az meg evszazadok valoszinuleg. Ennyi. -
#14
-
#13
...hát Én azért nagyon remélem, hogy a terroristák nem fognak feljutni a Holdra!!! -
#12
Igen, és?
Mi nem fér a kis buksidba? Azt látom, hogy azt nagyon ügyesen sikerült fölfognod, hogy az állam adta a kibaxott sok pénzt. Eddig rendben volnánk.
És mit akarsz a Rockwelltől, vagy akár a Boeingtől önmagában? Katonai-ipari komplexum??? Na valami? Ezek a cégek kb annyira "civilek", mint a PG volt nálunk.
Az meg tényleg vicces volt amit írtál, köszike. -
#11
Ööööööööö, vagy nem.
A megrendeléseket az állam adta le. A "civil" szektor gyárotta le. A Holdkopm és a szervízmodul gyártója nem volt ugyanaz. Az egyik Rockwel volt. Az Apollo 13 balsete után az egyik viccesen küldött egy vonatatási számlát a másiknak. :)
-
#10
Ja befejezem...
Még szerencse, hogy 1000 000 évvel ezelőtt az akinek eszébe jutott, hogy le kéne mászni a fáról, az legalább egy nőstényt magával tudott cipelni, mert aztán sajna az összes többi "vállalkozó", aki azon morfondírozott, hogy ez vajon gazdaságilag mennyire lesz kifizetődő és fenn maradt a fán, az mára már mind kihalt. -
#9
Nos az atomipar és a kapcsolódó infrastruktúra kifejlesztését az állam végezte. Számítógépek dettó, az ENIAC-ot az amcsi hadsereg rendelte, IC-re vonatkozó szabadalom évtizedig porosodott a találmányi hivatalban kereskedelmi alkalmazás híján, aztán a sereg pénzt adott a kifejlesztésére . Ha nem lett volna hidegháború, még mindig max a kutyák ábrándoznának a Holdról csillagfényes éjszakákon, hangosan vonyítva.
A harmincas években, amikor még az sem volt biztos, hogy az atomenergia kinyerését biztosító láncreakció egyáltalán lehetséges több tudós annak a pesszimizmusának adott hangot, hogy mivel a szükséges infrastruktúra kiépítése olyan hatalmas forrásokat követel, ami semmilyen cég számára nem áll rendelkezésre, ezért soha a büdös életben nem fogják az atomenergiát gyakorlati célokra alkalmazni.
Az atomnál, az számteknél, az űrkutatásnál az állam biztosította ezeket a forrásokat. Azonban a hidegháború vége óta, mindenhol leépítés van az állami beruházások, infrastruktúra, a sereg vonatkozásában. Általában megfogalmazva ennek a következménye nem csak az hogy az űrkutatás fejlődése megszűnt nyugaton hanem a romló társadalmi mutatók, növekvő munkanélküliség, védelmi képességek drasztikus csökkenése. Az új divatiparágak csak időlegesen enyhítik a gondokat, aminek a vége totális társadalmi/gazdasági válság!
90-óta ugyan azt a szilicium alapú technológiát használja a számtek, aminek elértük a határát, 5-6 éve nem tudunk 3-4 GHz fölé menni ilyen eszközökben, procikban. Vincsik dettó, ugyan az a technológia a végtelenségig finomítva, a SDD-k nem tudnak elterjedni, mert nincs olyan megrendelő, aki finanszírozná a technológia elterjesztését egyszerre akkora mennyiséget rendelne, hogy ezáltal a gyártási költség a HDD alá kerüljön. Külső adathordozók. Itt is van már egy csomó alternatíva, de elfogadtak egy formátumot, ami fizikailag tökéletesen megfelel az előzőnek, csak 1 nagyságrenddel nagyobb kapacitású, mint a CD (lásd, DVD), majd 10 év múlva ugyan ez megismétlődött rövidebb hullámhosszú lézerrel (BD, HD-DVD). Iszonyú technológiai fejlődés.
Még szerencse hogy -
#8
Mert nem adnak rá pénzt. Az Apollo program anno párhuzamosan ment mással. Annak a költségvetése ma a NASA crika 15 évnyi teljes költségvetése... -
#7
Így van. Vissza az állampárti rendszert. Az állam mindenek felett. Cégeket államosítani, egy kedves vezetőt az élre, aztán had szóljon. 10 év nem sok a holdon járnánk a közértbe zacskós tejért. LOL -
Dany007 #6 A végével egyáltalán nem értek egyet.
Szerintem ez nem csak nekünk, hanem sok sok millió más embernek is furcsán lassú fejlődés, már ha ezt lehet ténylegesen is annak tekinteni.
Arra célzok, hogy az 1960-as 70-es és még a 80-as években is látható és tapasztalható volt egy irdatlan gyors technikai fejlődés az űrkutatás terén.
Köszönhetően a versenyhelyzetnek.
Ugyebár a műhold, aztán a holdraszállás, majd a skylab. Közben a Voyager, pioneer szondák... És ez mind alig 20 év alatt! Az első műhold 57-es fellövése után alig 12 évvel már ember jutott a holdra! Rá 4 évre már űrállomás keringett a Föld körül. Közben szondákat küldtünk a Naprendszer számos pontjára. És a 80-as években eljött az űrsiklók kora.
Hol van ezekhez képest az elmúlt 20 év? Mi az amit fel lehet mutatni egy nyögvenyelős Nemzetközi űrállomáson és a Hubble-ön kívül? A Hubble ide sem tartozik, mert azt is már a 70-es években kezdték tervezni és 90-ben lőtték fel... De mind1.
A vak is látja, hogy nem azért nincs érdemi jelentős fejlődés, mert nem lennénk rá képesek, és a kutatók szerint is fölösleges sietni... Hanem azért, mert az USA-nak már nem érdeke milliárdokat költeni az űrkutatásra. Legalábbis messze nem annyit, mint 30-40-50 évvel ezelőtt.
Évek óta csak csökkentik a NASA költségvetését. Az űrsiklók helyett meg visszatérnek a 60-70-es évek alapötleteihez kicsit modernizált formában.
A magánszektornak is azért próbálják átadni az emberes űrutazásokat, hogy ne nekik kerüljön pénzbe...
Vajon mért vizionáltak a 70-es években Holdbázist és hasonlókat az ezredforduló utánra? Mondjuk azért, mert az akkori rohamtempójú fejlődésből erre lehetett következtetni. Ami tényleg tervbe is volt véve, csak miután megszűnt a SZU, nem volt kivel versenyezni, nem volt értelme határtalan pénzt beleölni és megakadt minden.
Tehát ezen a jelenlegi helyzeten azért vannak kibukva az emberek, mert láttak / hallottak / esetleg tapasztaltak egy olyan szintű fejlődést, sebességet az űrkutatásban, amihez képest a mostani szint csak vegetációnak tűnik.
Én abban reménykedem, hogy Kína lehet az új vetélytárs és talán újra fellendíti a versenyszellemet.