Napelemes töltőállomásokat tesztelnek Japánban

Na, ez aztán a hír!

Meglopták azt a bizonyos - általatok (kontheósokk) által gyakran emlegetett - kultikus/ikonikus páncélszekrényt.<#nyes>

Na, ez igen!
Esõcsinálás

bárcsak igazad lenne a számaiddal, csak sajnos nincs. ha ez így lenne, akkor nem küzdenék fél wattokért.

esetleg nézd meg #6-ot, ott leírtam pár reális számot. de mégegyszer a pár lényeges:

"évente 1000-1200kWh energia termelhetõ meg 1kWp napelem kapacitással Magyarországon"

ha valami drága napelemet veszel, abból 1 nm mondjuk 150Wp (azaz 15% hatásfok).

akkor az 150/1000*1200=180kWh évente nm-enként.

180/365/24*1000=20,5w éves átlagos teljesítmény. mivel azonban az akksik nem tudják évszakokon keresztül tárolni a töltést (hacsak nem veszel többezer amperórát), ezért ez nyáron tripla ennyi, télen meg csak harmadennyi. a 7w nagyon kevés. a minimum, amire egy minimál notebookkal és egy modem/routerrel le tudtam menni, az 12w körül van.

mindez nagyságrendileg 150e kezdõ befektetéssel (75 panel, 45 akksi, 30 vezérlõ). szóval sajnos az átlaggal nem lehet közvetlenül számolni.

Nem, mert drága összeszedni...

"Kit érdekel, hogy mennyi energia jön a Napból, ha eszméletlenül híg? A tükrös erõmû is jó dolog, de az sem csodafegyver. Nem azt mondom, hogy nem kell naperõmû, de egyesek túlzásokba esnek jelentõségével kapcsolatban, az árcímkét és kihasználtságot meg meg sem nézik."

Az hogy "hig" az lenyegtelen, a lenyeg az, hogy korlatlan mennyisegben elerheto. Hosszutavon szinte ingyenes es kornyezetbarat. Probald ki, fogj egy nagyitot, es fokuszald vele a kezedre a sugarat, mindjart rajosz, hogy nem olyan hig.
Gyakorlatiasan kozelitve, ha kiteszel a kertbe egy negyzetmeternyi napelemet, puffer akkumlatorral, akkor eves atlagban, napszaktol, evszaktol fuggetlenul lesz 30 watt teljesitmenyed 24 oraban. Ha 100 negyzetmetert teszel ki, akkor 3000 watt teljesitmenyed lesz, egesz evben. 100 m2 mar egy kozepes kertben sem okozna gondot.
Durva kozelitessel magyarorszag 6 gigawattos csucs fogyasztasat 200 negyzetkilometernyi napelemmel lehetne ellatni. Kis orszag vagyunk, de ekkora teruletet 15 x 15 kilometert, meg nalunk sem volna gond ilyen celra elkuloniteni. Ez 130 ezer forint negyzetmeterrel szamolva 26 ezer milliard forint lenne. De afa nelkul, vam nelkul, szallitas nelkul, ipari mennyisegben, ha mi magunk gyartanank le, sacc per kb biztos kijonne a harmadabol, es meg munkahelyeket is teremtene. Az epikezessel egyutt legyen mondjuk 10 ezer milliard forint. Ami 10 evre elosztva mar nem tunik megvalosithatatlannak, a 22 ezer milliardos eves koltsegveteshez viszonyitva. Es utana kornyezetszennyezes nelkul szinte ingyen lenne az aram.
Orulet, hogy van egy korlatlan ingyenes kornyezetbarat energia forrasunk, de mi nem hasznaljuk, hanem helyette szetbaszuk az egesz foldet az olajjal.
En biztos vagyok benne, hogy 20-30 ev mulva a naperomuvek szerte a vilagban, mar termeszetes, hetkoznapi dolgok lesznek, es az akkori emberek majd azt fogjak kerdezni, ha ez ilyen egyszeru, akkor mi francert nem csinaltuk mar 100 evvel ezelott ?

"Egyenármaú hálózatokkal??? Anno nem pont azért vesztett az egyenáram a váltóármmal szemben, mert nagyon nem lehetett messzire vinni a kraftot?
Egyébként még, ha igazad is lenne az egész világ váltóáramra épült rendszerét mennyibe lenne átállítani? Van egy sejtésem..."

Amig nem voltak korszeru felvezetok, es jo hatasfoku kapcsolouzemu feszultseg aram atalakitok, addig csak transzformatorral tudtak csokkenteni novelni a feszultseget, es ahhoz valtoaram kelett. De mar a 80-as evek ota abszulut nem problema a nagyfeszultsegu egyenaramot ide oda konvertalni.
Minden halozat draga, ha kell ugyis kiepitik, nem szamit mennyibe kerul.
Itt egy lista a jelenlegi egyenaramu halozatokrol, azert van mar nehany.
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_HVDC_projects

Igen, az abra egy es 3 fazist mutat, de az ilyenjelegu cikkeknel megszokhattuk a nagyolt, vagy nem is odaillo abrakat. Az siman elkepzelheto, hogy nem lesz kompatibilis a lakossagi halozattal, a monopol toltesek/tobb profit remenyeben, amit akar a biztonsaggal es a gyors toltessel is magyarazhatnak.
A 4 fazis meg az eltero fesz olyan tulzo pelda volt, hogy ravilagitson, ezek a cegek barmire kepesek.. most, hogy ezzel nem ertesz egyet, ok, de a hsz-nek ez volt a jelentese, bátyja.

Te meg a cikket nem olvastad öcsém. Még mielött leocsárolsz vkit olvasd el a cikket. Mielõtt Sanyicksot védenéd Ök azt firtatták hogy nem kompatibis az otthoni hálozattal ami persze marhaság mert ezt az autógyártók sem akar(hat)ják. Persze a spéci tõltõt meg kell venni amit ottoni hálózatra 1/3 fázisú 230/400V rá lehet kötni. Itt az áramerõsség ami számit. Illetve a töltési sebesség. A "gyorstöltés" ami kb 1 óra 3 fázison történik. Normál töltés ami kb 4 óra pedig 1 fázison erre segit rá a napelem ami az ábrán is van.

4 milis edzett üveg, a jégesõt is kibírja. pláne ha a normál nyeregtetõ síkjából ki is emelkedik, mert az lenne a hatékonyabb. a napkolikat is szokták kiemelni, hogy a téli napjárásnak kedvezzenek.

"Szerinted a napelemes erõmûhöz 25 évig nem kell nyúlni...? Naivitás a köbön..."

te mirõl beszélsz? a töltésvezérlõrõl? tán 30 ezer forint, gyakorlatilag egy szabályozott step-down konverter meg pár relé és biztosíték. a melegedése nem számottevõ, nagyon remélem, hogy 10+ évet kiszolgál. ezen kívül se "erõmû" nincsen, se a másik számomra ismeretlen "sok kis ruhadt drága biszbasz"-ról nem hallottam még napelemek kapcsán.

ha helyben elõállított egyenáramot használsz (gyak az autóakksi 12-14 voltját), akkor pont megspórolsz egy csomó biszbaszt, például a világításnál meg a számítógépnél. a notim dc adaptere kábé 10 alkatrész, ebbõl 1 led, egy tok meg egy alu hõvezetõ. de pár notit közvetlen is hajthatsz (adapter nélkül, az akksiról), csak amióta gyulladnak a li-ion akksik ellenõrzõ chip van, nehéz kitrükközni. a világításnál dettó: a dc led driver megint csak 10 alkatrész, ugyanez az áramerõsség ac driverben mondjuk 5-ször annyi, tele zanza kondikkal.

ha nagyon messzire mész és sok befektethetõ pénzed van, akkor persze ki lehet hajtani a mosógépet is, és arra nyilván jobb a 220v, csak akkor +250 ezer a szinusz inverter. de ha nem a minimalista 12 voltban gondolkozol mint én, akkor a nagyobb rendszerek 48 voltosak. ahhoz már nem kéne combnyi kábel, "csak" dc motor. negyed millából csak kijönne egy a mosógépbe (meg egy dc kompresszor a hûtõbe). pláne, hogy a mosógépnél a felvett teljesítmény nagy része (40 foknál össz felvétel 1/3-a) a víz melegítésére szolgál, ami megint helyi napkollektor tematika.

a 220v otthoni hálózat se sokkal jobb, legfeljebb életveszélyes. ha kiszámolod hova milyen vezetéked megy láthatod, hogy az összes nagyfogyasztónál van több % veszteséged a drauton. egy normálisan összerakott kisfesz gerincvezetékkel ugyanezt meg tudod csinálni, legfeljebb nincs minden sarokban konnektor a porszívónak, hanem azon a két-három helyen, ahová máshoz is mész a delejjel.

nem a falu szélén épülõ szélparkban látom a jövõt, mert akkor sose tanulja meg a paraszt, hogy spóroljon. de technikailag be lehetne táplálni a jelenlegi 220v hálózatba, amikor van. de töltheti az össes otthoni akksit / elektroautó-akksit is. nem hiszem, hogy nagyon elrugaszkodott ugyanolyan szabvány tömböket használni otthon és a kocsiban. akár a hibrid kocsi kis (bio/használtétolaj) dízelmotorja is tölthetné az akksitömböt, ha szorul a hurok.

összességében 2 dolog játszik: napelem eur / Wp és akksi eur / Ah (ciklus).

de a napelem nem minden. parabolatükörbõl mondhatni triviális egy kisméretû gõzgépet csinálni, ami kiemeli a vizet a fõdbû' locsoláshó', és ami ciklikusan lehûl a kiemelt víz által. gyak fluidyne stirling, csak kicsit izmosabb kivitelben, mindenféle dinamikai bonyodalom nélkül.

Én neked rég nem írok semmit, kisköcsög. Nem is értem, hogy miért olvasol el.

Aranyoskáim!

Szeretném jól kezdeni az évet, ezért elárulok nektek pár létfontosságú, stratégiai titkot. Azzal a kikötéssel, hogy minden itt leírt infó a szerzõi jog alá tartozik, és ha ezt megszeged, az ügyvédemmel tapostatom ki a beleidet.

Szóba kerültek imitt az esetleges katasztrófák és a túlélés lehetõsége.
Nos, akkor kezdjük!

1-es szabály: Halmozz fel zsírtartalékokat, növessz pocakot!
- Békeidõben ez nem feltétlen elõny (bár olyant csiripeltek a fülembe a madarak, hogy a nõk szeretik a férfipocakot, mert érzékeny területeket tud csiklandozni. Ha értitek mire gondolok...).
- Na, és itt jön a lényeg: most fognak csak szívni azok, akik deltás izmokat növesztettek, és a kockahas kedvéért a zsírszintjüket a béka segge alá tornázták.
- Ugyanis éhség idején a szervezet elkezdi bontani azt, ami rendelkezésre áll, esetükben - mivel zsír nincs- az izomzatot, ami azonban... kevés zsírt tartalmaz.
- Tehát...? No mi lesz akkor?
- Az lesz, hogy a fehérje is megy a levesbe.
- De?
- De a fehérje kalóriaértéke csak fele a zsírénak.

Bummmmm!!!<#falbav>

Mondjuk az tényleg érdekes, hogy a napenergia hõs harcosai felteszik, hogy a nepcella gyártás üteme 5-6 nagysággrenddel megemelhetõ, de az, hogy gyorsabban építsenek ermûvet, az nem jut eszükbe. És nem 4-6 nagyságrendet kellene emelni ezen a téren.

Japánban olyan szinten van gyakorlat, hogy 3 éve kb. egy erõmû felhúzása és üzembe helyezése.

Ha akarnank tudnank tobb atomeromuvet epiteni. Akar a mostani kapacitas tizszereset is, csak modernebb technologiakat kell hasznalni. Az altalam korabban irt peeble bed reaktorok nagyon gyorsan telepithetoek es viszonylag egyszeruek. Egy ev alatt ossze lehet hozni egy atlagos kapacitasu reaktort. Ebbol epulhet akar 10 is parhuzamosan. Igy 2-3 ev alatt megtizszerezhetnenk a magyar eromuvi kapacitast. Es meg tisztabbak is, mivel alkalmasak tenyesztoreaktorkenti hasznalatra es az aktiv mellektermek jo resze plutonium, amibol barmi keszitheto. (tehat nem szemet)

Egyebkent az EU vegezett par szamitast. Ha 2-3 eszak afrikai (partmenti) orszagot megszallna, akkor lenne annyi terulete a szaharaban, hogy megbizhato modon biztositsa a teljes unio aramellaltasat. Itt a nasa fele parabolaturkos, stirling generatoros eromuveket vettek figyelembe, mivel ezek a legolcsobbak ar/teljesitmeny aranyban. Persze ezekhez kell egy energiatarolo rendszer is, de meg igy is olcsobbak es hatekonyabbak mint a napelemek vagy a kozponti tornyos megoldasok.

Egyenaramu halozat: Azert lett valtoaramu a halozat, mert transzformatorokkal atalakithato a feszultseg es generatorokban/motorokban nem kell kommutator. Egy egyenaramu rendszer statikus (felvezto) invertereket igenyel es motorok eseten bldc rendszert, tobbnyire igbt meghajtoaramkorokkel, ami mindket esetben digitalis vezerlest jelent. Ez anno nem allt rendelkezesre. Gyakorlatilag most ott tartunk, hogy egy vonatnal valtoaramu a betap, amit egyeniranyitanak, vezerelnek, majd visszaalakitjak valtoaramma a motorok szamara. Hozzatennem, hogy ezt Kando kepes volt anno elektromechanikus alkatreszekbol megepiteni. (az elv ugyanaz, csak a felvezetoknek hala, osszementek a komponensek es megnott a hatasfokuk)

Hát itt vagy, szerelmem?

Egyenármaú hálózatokkal??? Anno nem pont azért vesztett az egyenáram a váltóármmal szemben, mert nagyon nem lehetett messzire vinni a kraftot?

Egyébként még, ha igazad is lenne az egész világ váltóáramra épült rendszerét mennyibe lenne átállítani? Van egy sejtésem...



Kit érdekel, hogy mennyi energia jön a Napból, ha eszméletlenül híg? A tükrös erõmû is jó dolog, de az sem csodafegyver. Nem azt mondom, hogy nem kell naperõmû, de egyesek túlzásokba esnek jelentõségével kapcsolatban, az árcímkét és kihasználtságot meg meg sem nézik.

A világ nagy részén nem süt mindig a Nap. Az olajfüggést Napfüggésre cserélnéd. Mi a difi? Szerintem semmi. A napenergiában gazdasg országok nem az iparilag fejlett államok, csak egy másfajta függést érnél el...

Ezt eddig is tudtuk róla

"1. Az egész világ nem fog összefogni, mert a világ nagy részén szart sem ér a napenergia és a távolságk miatt nem is éri meg elvinni messzira az áramot."

Az osszefogast ugy ertettem, ha nem volna mas valasztas, peldaul valamilyen okbol megszunne minden szenhidrogen a foldon, es az emberek rakenyszerulnenek a napenergiara. Amig van olcso olaj addig erre nincs esely.
A tavolsag nem problema az egyenaramu halozatokkal 11 ezer kilometerig tudnak mar mai is aramot szallitani. Ket iranyban indulva tobb mint a fold fele. Es ha kell nyilvan novelheto a tavolsag.

"2. Az elmõlt 30 év alatt összesen annyi napelem nem került gyártásra ami Magyarország fogyasztásának tördékéhez elég lenne. Több tízerszeres kapacitás felfiuttatás sem lenne elég."

Eddig nem volt fontos a napenergia a vilagnak, ezert nincs szamotevo gyarto kapacitas, de ha kellene akkor szaz szamra epulnenek a gyarak, es tobb tizmillio ember gyartana a cellakat 24 oraban.


3. A rikta földfémek és egyéb környezet ártalmak smafu?
Nem hinnem hogy szamotevoen szennyezobb lenne, mint az olajipar, es jelenleg futo kb egy milliard auto.

"4. X évenként az egész állományt le kell cserélni, mert öregszenek a panelek."

Az oregedes nem szamit. Tegyuk fol 50-60 ev alatt a felere csokenne a napcellak hatasfoka, ez csak annyit jelentene, hogy mar eleve dupla kapacitasra kellenne meretezni. Mondjuk 50 ezer negyzetkilometer helyett, 100 ezer negyzetkilometer cellat gyartunk, ez nem valtoztat a lenyegen. Es a plusz kapacitast raernek legyartani majd 25 eve mulva amikor a cellak oregedese mar szamottevo.
Ezerszer ismetelt kozhely, de igaz:
A napbol 10 ezer-szer annyi energia erkezik foldre, mint amennyit jelenleg osszesen hasznal az emberiseg. Ez annyira boseges, hogy szinte lenyegtelen, hogy milyen hatasfokkal hasznositjuk. Es egyaltalan nem muszaly fotovoltanikus eromuvet epiteni. A tukros eromuhoz, nem kellenek kulonleges anyagok vagy technologiak, egy jobban felszerelt garazsban hazilag is eloallithato, es a hatasfoka is 2-3 szor jobb a napcellanal.

<i>a jelenlegi napelemekre 25 évig vállal minden gyártó >80%-ot. ha mutatsz nekem még egy olyan dolgot, ami ilyen jól bírja minden karbantartás nélkül kültéren-télen-nyáron, akkor nosza.</i>

Jégesõt hogyan bírja? Szerinted a napelemes erõmûhöz 25 évig nem kell nyúlni...? Naivitás a köbön...

Az atomerõmû célja nehogy már alapból az legyen, hogy minden fosszilist kiszorítson 20 év alatt. Eszement elvárás lenne. Egy biztos, soha annyi nem épült akkora kapacitással, mint ma.

A szélerõmû megtérülése meg úgy kurva könnyû, ha az alaperõmû termel helyette, ha azok a vackok nem tudnak. Magyarán minden kockázatát a hálózat más eleme viseli. Tök jó, hogy ezt elfelejtik...

A decentralizált módszernek is van hátránya. Ha pl. lenne 300 ezer darab intelligens hálózat gondolod, hogy soha nem romlik el egy sem? Aztán majd rohangálhat az n+1 szerelõ. Az atomerõmû teljes karbantartó és üzemeltetõ személyzete néhány száz fõ. Van olyan lépték, ami alá nem érdemes menni.

Azt is vizsgálta már valaki, hogy a sok kis ruhadt drága biszbasz legyártása mennyire drága? Mert bizony azokban is vannak ritka nyersanyagok...

látom neked ez az "alaperõmû" dolog a szíved csücske. kicsit nézz ki a dobozból, lehet az energiát lokálisan is termelni, akár a falu szélin, akár a ház tetejin. nem tudom láttál-e már globalizációt, de pont az ilyen nagy központosító-költségcsökkentõ megoldások nõnek most a fejünkre igen gyorsan. a hatékonyság nem minden. márha beszélhetünk errõl, anno a lokális nem volt alternatíva.

a fotovoltaikus panelek jelenlegi hatásfoka tényleg szar, egyetértek. de ha láttál már ilyet egy végtelenül egyszerû cucc; üveglapra ragasztott kristálylapok. biztosan különleges anyagok kellenek hozzá, de inkább az a két kezemen megszámolható fajta anyag, mint egy atomerõmû meg a teljes hálózat több tízezer féle anyaga, nem beszélve a karbantartásról.

mindamellett emlékszem az elsõ lcd-kre, 600 ezer volt egy panel és olyan volt, mint egy rossz vicc. aztán ahogy pénz áramlott a technológiába egybõl kerekedett az. akksi technológia dettó, bár ahogy tudom az ólom-savas akksi épeszûen reciklálható. eddig az összes ilyen helyzetet megoldottuk, itt sem lenne másként. remélem a mobil kütyük hoznak valami komoly elõrelépést akksi fronton.

szkeptikus voltam én is a nettó energiamegtérülés kapcsán, de több független kutatás írt fél-egy évet a szélkerékre, és 2-3 évet a napelemre. bányászattal, mindennel. nyilván az EROEI ennél rosszabb az akksikat is belevéve, az adott források hálózatra táplálást feltételeztek.

a jelenlegi napelemekre 25 évig vállal minden gyártó >80%-ot. ha mutatsz nekem még egy olyan dolgot, ami ilyen jól bírja minden karbantartás nélkül kültéren-télen-nyáron, akkor nosza.

mindettõl függetlenül van még pár apróbb probléma az egekig magasztalt atomerõmûvekkel is:

-senki nem épít / tervez / gondolkodik a jelenlegi kapacitás mondjuk 10-20-szorosában. mert ennyi kellene az olaj kiváltásához. te otthon nem tudsz ilyet építeni, a pénz meg nem feltétlen ebbe az irányba fog menni. semmi befolyásod erre, legfeljebb csak nézel bután, ha az olajlobbi keresztbe tesz. hinni a templomban.

-még ha ki is találnák a frankót hogy hajrá építsünk, erre egyszerûen nincs elég kivitelezõ. nem beszélve a teljes hálózat kapacitásának egy nagyságrenddel történõ növelésérõl. ez gondolom a teljes távvezeték + minden más cseréje.

-még ha így is lenne, legalább 20-30 év, mire számottevõ termelés jön ezekbõl.

-mindemellett se a víz, se az élelmiszer nincs ennyire triviálisan megoldva, egy totál új ipart kell létrehozni ehhez. megint nem 10 év.


szóval vicces-nem vicces szerintem a megújuló szerintem még mindig értelmesebb és önállóbb megoldás, mint várni a sültgalambot. nem is igazán értem, hogy hogyan lehet erre komolyan számítani. nem tudom van-e például gyereked, bennem például sok mindent átértékelt.

én szeretem az atomot, legyen mégegy Paks meg minden, csak a jelen helyzetre szerintem nem megoldás.

a termeléstõl függetlenül azt mondom, hogy a személyes / családi energiaigény (erõforrásigény, lásd víz, termékek stb.) 20%-ra csökkentése a jelenlegi technológiákkal és gazdasági helyzetben megoldható és nem jelent középkori körülményeket. szóval szerintem ez a fontos, nem az, hogy mi továbbra is szarunk a saját fészkünkbe, és mindenféle nekünk kényelmesnek tûnõ félmegoldásokkal gyõzködjük saját magunkat is. még egy fontos dolog ehhez: hiába az atomerõmû, attól az még hõvé alakul. szóval még mindig jobban iránybe mutat összehúzni magunkat, mint a jelenlegi(hez közeli) színvonalat kitermelni.

Ahogy már írtam, 150 dolláros árnál már olcsóbb a szén. Ha 2008 végén nem jött volna a válság és az olaj marad magasan, akkor ma ár lehet, hogy lenne szénfinomító. (A kínaiaknál már van.)

1. Az egész világ nem fog összefogni, mert a világ nagy részén szart sem ér a napenergia és a távolságk miatt nem is éri meg elvinni messzira az áramot.

2. Az elmõlt 30 év alatt összesen annyi napelem nem került gyártásra ami Magyarország fogyasztásának tördékéhez elég lenne. Több tízerszeres kapacitás felfiuttatás sem lenne elég.

3. A rikta földfémek és egyéb környezet ártalmak smafu?

4. X évenként az egész állományt le kell cserélni, mert öregszenek a panelek.

A napenergia egy rossz vicc az én szememben. SOHA nem lesz belõle alaperõmû, mert egyszerûen maga az energiaforrás iszonyatosan híg.

"Ha nincs kõolaj és földgáz, akkor megszünik a mai közlekedés, a fütés télen, nem mennek a mezõgazdasági gépek stb stb."

Mit hasznaltunk a foldgaz elott itt Magyarorszagon? En meg eppen emlekszem ra, varosi gazt. Ez szenbol eloallitott gaz, joreszt szenmonoxid, par mas egheto gazzal keveredve. Szukseg eseten ezzel akar autokat is lehet hajtani, az amerikai katasztrofavedelmisek anyagaban benne van az ures olajoshordobol keszitett fa elgazosito felszerelese benzines jarmuvekre. Ronda de mukodik. Gyakorlatilag szen vagy fagazt eleg konnyu eloallitani. 60 eve a nemeteknek kinjukban meg benzint is sikerult szenbol szintetizalniuk. Ez ma is mukodik, csak dragabb mint a koolaj. (kb. 4-5 szoros aru)

Aztan ott a modern technika es ma mar kepesek vagyunk elektromos aram segitsegevel legkori szendioxidbol es vizbol metant gyartani. Ha van elektromos energia (barhonnan, pl. atomeromubol), akkor van metan is, amivel ugyancsak lehet autokat hajtani. (a regi mercik is atalakithatoak, ez egy muegyetemi kiserlet volt kb. 10 eve)

Szoval ha nem lenne koolaj, akkor maradna a szintetikus benzin, es akkor nem 300, hanem 1500 lenne literje. A biouzemanyagokrol nem is beszelve, ami mar most is majdnem annyibol kijon mint a koolajbol keszitett. Most attol, hogy dragabb lenne minden meg nem omlana ossze a vilag, csak nem erne meg kinabol hozni az arukat, meg az emberek a tomegkozlekedest valasztanak, mint az 50-es evekben, amikor nem volt mas. Arufeltoltesre szerintem a tehervillamosok sokkal jobbak voltak es a teherautokat is a vasuti szallitassal kombinaltak, igy egy (allami) kezben volt a vasuti es a kozuti szemely es aruszallitas. (ez akar ma is mukodne, mindenfele krizishelyzet nelkul) Szoval szerintem ha hirtelen eltunne az osszes koolaj a piacrol kb. fel ev alatt stabilizalodna minden, csak valamivel magasabb aron es jo esellyel nagyobb allami iranyitas alatt.

Ezek a meccsek nincsenek lejátszva.

Amint a Hetek cikke írja, ha valahol bezárul egy ajtó, Isten máshol kinyit egy ablakot. A cikkben az is érdekes, hogy Afganisztánban, ahol ugye a harcias törzsek miatt nyugodt bányászat soha nem mûködhetett (kivéve a lazuritot..irány a wiki!) 1000 mrd $ értékû nemesfémtartalékot fedeztek fel. Nem kéne kivonulni...

TheWbtist :" Félreértés ne essék, nem tudjuk sem szél-erõmûvel, sem napenergiával, sem atomenergiával megoldani a helyzetet. Hogy miért? Errõl legalul.
kérlek nézd meg ezt az elõadást: http://goo.gl/KVf5K utána olvasd át a www.ffek.hu "

A video allitasa , (hogy napenergia azert nem megoldas, mert hogy nem tudnank eleg napcellat gyartani a fold ellatasahoz ) szerintem nem helytallo. Persze nem tudom felmerni, hogy valojaban mennyi a vilag napcella gyarto kapacitasa, de ha az egesz vilag osszefogna, mert nem lenne mas valasztasunk, akkor szerintem par ev alatt letudnank gyartani, a szukseges mennyiseget. Folleg ha egyszer csak nem volna tobb olaj, szen ,gaz akkor felszabadulnanak azok az ezer milliard forintok, dollarok, es abbol nem tul nagy megeroltetessel kiepitheto lenne par ezer negyzetkilometer napcella. Meg nalunk sem lenne tul nagy dolog, mert lehet hogy sziliciumunk nincs, de tukrot mi is tudunk csinalni, vascsovunk, vizunk van, es a gozturbina sem urtechnika. Megvan minden, hogy korlatlan mennyisegben gyartsuk a tukros naperomuveket, ez csak elhatarozas kerdese, de ha ugysincs mas valasztasunk, akkor konnyu a dontes. Addig a par honapig, amig orszagos osszefogassal kiepitenenk a rendszert, addig Paks ellatna energiaval a legfontosabb szolgaltatasokat. (mento, rendorseg, tuzoltosag, korhazak, elelmiszertermeles)

Pá, aranyom! Menj idd ki a maradék pezsgõt.

Reménytelen balek vagy.... Én befejeztem.

Na, akkor ismételjük el még egyszer: az a rengeteg gáz ott van, csak most drága kitermelni. Mivel a bányászat fejlõdik, csak idõ kérdése, hogy mikor indul be az üzlet.

Fordítva. Itt nincs mit ócsárolni, mert alig van gáz. Csak a tényeket állapítottam meg.

Viszont, ha feldicsérik, akkor emelkedik a kitermelési jogokkal rendelkezõ cég részvényeinek az ára, jó pénzért el lehet mindenféle balekokra sózni.

Ezek szerint te is ilyen balek vagy.. Legalább vettél Falcon-részvényt?<#mf1>

Megmondom az õszintét, õsi kereskedelmi trükkrõl van itt szó:

Elõször ócsárolom az árud, és utána lealkuszom az árát.

Rafináltak ezek az olajcégek, ne félj te attól!

Lelki szegény barátunk egyszerûen tájékozatlan.

De ezt Már mások is felismerték.

Lõszert gyártanak családi manufaktúrákban a pakisztáni fegyvermûves családok a saját maguk által gyártott fegyvermásolatokhoz.

Nem vagyok biztos benne, hogy ilyen keveset lehet termelni, mert fizikai korlátja van annak, hogy mennyi gáz jön ki adott idõ alatt. Nem ismerem a kúthozamokat, de ez évi pár százas nagyságrendû termelést sem jelentene. Viszonyításgképpen, 150 ezer m3 gáz az egy 30-35 ezeres kisváros fél-egynapi fogyasztása lehet évszaktól és idõjárástól függõen.

A szükségüzem és családi manufaktúra nem egy és u.a...

De átveszi a mások által megjelentetett híreket is. És szokás szerint nem ellenõrzi. Nem is tudná, nincs erre fél éve és külön tengeri geológus csapata.

He-he.

Csalás az egész. Hamis tanulmány, hogy a hozzád hasonlók Nyugat-Európában jól átverhetõk legyenek.

Ez az egyik Jobbikos urbán legend.

Ne idegesíts!

Tudsz angolul? Mert én igen!

„The Makó Trough Pannonian Basin Gas Accumulation is a large deposit of natural gas underneath the southeastern corner of Hungary. This basin-centered gas accumulation could be one of the largest natural gas fields in continental Europe, provided the gas can be recovered economically. As of early March 2007, this had not yet been clearly demonstrated. At the 90% probability rate, Makó had certified recoverable resources of over 600 billion cubic meters of natural gas, according to a report by the Scotia Group, prepared for the field's exploration concession holder, the Canada-based Falcon Oil and Gas. The companies developing Hungary's Makó Trough area have said that the fields may hold enough reserves to allow Hungary to start exporting gas by 2014 to its European neighbors1.

As of today, the economic value of the Mako Trough has yet to be proven. Currently Exxon Mobile and the Hungarian MOL are working together in a Joint-Venture formed in early 2008 to evaluate if the gas can be produced at economical rates at all.2

1 Referring to http://uk.reuters.com/article/oilRpt/idUKL1615001820080416

2 Referring to an article by the Wallstreet Journal: http://webreprints.djreprints.com/1977121369738.html

Links

General Information on the Mako Trough, the Pannonian Basin and the exploration activities: http://makotrough.blogspot.com/”

Alsó hang: 600 mrd m³
Felsõ hang: 1500 mrd³

Ennyi!

"Sufinban te nem fogsz tized vagy század mm-es tûrésû lõszereket gyártani nagy mennyiségben.

A vízfelhasználás kutattak még csak csak megoldható ivóvíz céljára, de akkora területet nem tudsz elkeríteni, hogy kellõ nagyságû mezõgazdaságú területed legyen és víz is legyen. Elvben egy kisebb vízfolyásra lehetne építeni erõdöt, de a vízoldalról nagyon nehezen védhetõ lenne."

Azért a középkorban elég szépen megoldották ezt. Mellesleg mintha valami téves dologra reagálnál.

Én nem azt mondtam hogy hogyan élj meg egy totális atomháború után. Hanem hogy hogyan élj meg ha elfogy a kõolaj és a földgáz. A kettõ eléggé eltér, például abban hogy a fegyvergyárak minden további nélkül müködhetnek tovább. Az egyébként téves feltételezés hogy majd valamiféle hadsereg rendet teremtene.

Ha nincs kõolaj és földgáz, akkor megszünik a mai közlekedés, a fütés télen, nem mennek a mezõgazdasági gépek stb stb. Ergó a mai élelmiszerbõség megszünik létezni. Persze ettõl még nem hal ki a civilizáció, csak éppen visszaesik arra a szintre, amit a környezet természetes módon el tud tartani. Mennyi ember is élt a mai magyarország területen mondjuk az 1600-as években? Mondjuk kb. 1 millió, mert ennyit tudott eltartani a terület a modern mezõgazdaság és gépek nélkül. Ergó, nagyjából ilyen szintre kell visszaesnie a lakosság számának, ha nincs üzemanyag. Ez a mai 10%-a. Nincs az a fegyveres testület, ami képes lenne rendet teremteni úgy, hogy 10 emberbõl 9 éhezik és fázik.

Szóval remélem a tudósok addig kitalálnak valami olyan energiaforrást, ami képes hatékonyan helyettesíteni a kõolajat, vagy nagyon csúnya vadnyugati körülmények lesznek a világon.

Ide figyelj!

Az ÁTV nem ír hazugságokat, pláne nem Izraelrõl.

Itt a hír lent. Csak úgy röpködnek az ezresek!
Mindenesetre nagy gáz lesz ott.

„Magyarországnyi méretû földgázmezõre bukkantak Izraelben
[ 2010. június 11., 10:55 ] <540>
Ötvén évre elég lenne nekik ez a földgázmennyiség – amit jövõre már exportálhatnak is -, sõt, rekordméretû olajmezõvel is rendelkeznek. A palesztin jogokról és a libanoni részesedésrõl egyelõre kemény vita folyik – írta meg az Atv.hu.

Tel-Avivban a Noble Energy amerikai energiaipari konzorcium bejelentette, hogy a korábban becsültnél nagyságrenddel több, legalább 200 milliárd köbméter földgázt rejt az a gázmezõ, amelyet a cég 2009-ben kezdett feltárni. Az elmúlt években világméretekben ez a legnagyobb új feltárású lelõhely. A Tamar földgázmezõ az izraeli Haifa városától mintegy 90 kilométerre nyugatra található. Szakértõk szerint a természeti kincs gazdaságosan kitermelhetõ, így Izrael 2011-ben földgáz-exportõr országgá válhat. A termelés már az év második felében megkezdõdhet. A bejelentés nyomán a tel-avivi tõzsdén befektetõk elkezdték felvásárolni az energiaipari részvényeket és az index néhány perc alatt közel három százalékkal emelkedett – írta meg az Atv.hu.

Nem a Tamar mezõ az egyetlen, ahol kutatás folyik. A Földközi-tenger mélyén a legújabb felmérések szerint az izraeli partvidéktõl egészen Ciprusig szinte egybefüggõ földgáz és kõolaj mezõ található. Az Amerikai Geológiai Társaság (USGC) adatai szerint a közel magyarországnyi nagyságú (83 ezer négyzetkilométeres) területen összesen 8000 milliárd köbméter földgáz található, amely a világ ismert, de feltáratlan kapacitásának mintegy 30%-át jelenti. A mai felhasználás mellett ez a készlet 50 évre fedezné Izrael teljes földgáz szükségletét. Az USGC becslése alapján a térségben legalább 1,7 milliárd hordó kõolaj is található.

A gáz- és olajmezõk Izrael partjai mentén húzódnak, azonban a szomszédos Libanon is igényt tart a természeti kincsre. Egy nappal a tel-avivi bejelentést követõen Nabih Berri, a bejrúti parlament elnöke egy törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy a part menti gázmezõk jövõbeli bevételeit fordítsák Libanon adósságainak a kifizetésére (Libanon a világ egyik legeladósodottabb országa, külföldi hitelei meghaladják a GDP 148 %-át.)

Még élesebb vita várható a gázai partvidékkel szemben fekvõ gázmezõk jogairól. A Hamasz magának követeli a mélytengeri energiamezõ tulajdonjogát, Izrael azonban nem ismeri el az állami szuverenitással nem rendelkezõ palesztin kormányzat tengeri igényeit. Ugyanakkor korábban Ehud Olmert izraeli miniszterelnök felajánlotta, hogy Izrael évi mintegy egy milliárd dolláros részesedést fizet a Palesztin Hatóságnak a gázkitermelés bevételeibõl.

A mélytengeri energiahordozók felfedezése új megvilágításba helyezi a Gázai-blokád megtörésére indított akciókat is. Törökország és Irán újkeletû érdeklõdése Gáza iránt azzal is magyarázható, hogy szeretnék nemzetközi szankciókkal megakadályozni azt, hogy Izrael egyedül rendelkezzen a hatalmas ásványi kincs felett.

A nemzetközi jog alapján egy ország tengeri határa a parttól 12 mérföldre húzódik, ám a parti talapzatban található természeti kincsek felett 200 mérföldes körzetben az adott ország rendelkezik. (Ezért folytathat például az Egyesült Államok olajtermelést a Mexikói-öböl jelentõs részén, ott is, amely jogi szempontból nyílt óceánnak számít.) Izrael jelenleg szinte teljes mértékben külföldi – a politikai helyzet által erõsen befolyásolt – energia forrásoktól függ.

Egy közkeletû izraeli mondás szerint az Ígéret Földje az egyetlen hely a Közel-Keleten, ahol nincs olaj, ám a közmondás most megdõlhet.”

"Helyesbítek: 1000-1500 MILLIÁRD m³ van Makó alatt."

Már mondtam, hogy hazugság az egész, de neked aztán beszélhet az ember...

Helyesbítek: 1000-1500 MILLIÁRD m³ van Makó alatt.
De akkor a 45 milliárd m³ hogy lesz elég Izraelnek 90 évre. Mert ezt olvastam.<#conf>

Rosszul kezded az évet, mert botorságokat írsz. Makó alatt 1000-1500 m3 gáz van, ami Európában a második Gröningen után. Amúgy nem hogy abbahagyták, hanem már termelnek onnan, de még nem sokat, évi kb. 150 ezer m3-t. Ezek a tények.

Ez, ha pontos az adat ötöde az összesen feltárt magyar földgázmennyiségnek( az kb. 200 milliárd köbméter volt összesen.). Szóval egy kicsiny mezõ nemzetközi viszonyok között. Nem biztos, hogy megéri kitermelni.

Beszélnek itt a méregzöldek mindenfélét a megújuló energiaforrásokról, de a legjobb ilyenfajta erõmû felépítését még szóba hozni is valóságos istengyalázás.

Gondolok itt a vizierõmûre. Ha valaki meg meri pendíteni, hogy mégis csak fel kéne építeni egyet-kettõt rögtön üvöltve ugranak neki.

"Sufinban te nem fogsz tized vagy század mm-es tûrésû lõszereket gyártani nagy mennyiségben."

Jó párszor megcsinálták. Példának okáért a zsidók a negyvenes évek végétõl egy tel-avivi mosoda alatti bunkerben felépített szükségüzemben gyártottak gépfegyverlõszert nagy mennyiségben. A szükséges anyagokat, illetve a kész lõszert a mosoda kocsijaival szállították ki és be. Nemrég volt egy dokumentumfilm róla a History-ban.

megfelelõ szintû szakértelemmel és kellõ tudással szinte minden megoldható.

Elõször is. A makói gázmezõt a hatvanas évek közepén tárták fel.

Másodszor. Megállapították, hogy több rétegben található ott földgáz, de rossz minõségû, szennyezett. Ráadásul, még magyar viszonylatban is kicsi a gáz mennyisége, és a tárolókõzet nem eléggé porózus. Összegezve a kitermelése gazdaságtalan. Olyannyira, hogy a románok meg sem fúrták a hozzájuk átlógó szélét, szokásukkal ellentétben.

Három. Ami az elmúlt idõszakban a sajtóban lezajlott, engem a F. Forsyth A háború kutyái címû regényében leírt tõzsdei csalásra emlékeztet. Olyannyira, hogy a MOL már kivonult az ügyletbõl.

Stop. Attól, hogy van egy mezõ, az nem jelenti azt, hogy egyáltalán technikailag kitermelhet vagy azt, hogy gazdaságosan kitermelhetõ. Lásd Makó.

Pár éve felkapta a média, hogy húúúúúúúúúúúúúúúúú mennyi gáz van ott és stb.
Akik a gáziparban vannak azoknak semmi meglepõ nem volt ebbe, a '70-es évek óta tudjuk, hogy ott van. Most jutott el oda a technika, hogy egyáltalán felmerülhetett az, hogy ki lehet termelni. 2 éve sem jött össze tudtommal, aki kockáztatot bukott rajta kb. 50 milliárdot...

Sufinban te nem fogsz tized vagy század mm-es tûrésû lõszereket gyártani nagy mennyiségben.

A vízfelhasználás kutattak még csak csak megoldható ivóvíz céljára, de akkora területet nem tudsz elkeríteni, hogy kellõ nagyságû mezõgazdaságú területed legyen és víz is legyen. Elvben egy kisebb vízfolyásra lehetne építeni erõdöt, de a vízoldalról nagyon nehezen védhetõ lenne.

Nem tartom túlságosan megjósolhatónak, hogy mi történne egy világégés után. Egyes államokban gyak. minden családban van fegyver, azok nem irtanák ki egymást, hanem talán a normális többség irtaná azt, aki állatkodik. Ilyenek mondjuk a svájciak vagy a finnek.

Igazából két véglet lehet. Vagy fegyvers bandák mindenkit maguk alá gyûrnek - ezt nehéz elképzelni ott, ahol van kõkeményen felfegyverzett Nemzeti Gárda szerû valami és rendõrség - vagy ezek a bandák egy idõ után annyira lerabolnak mindent, hogy õk is kipusztulnak. Ha ez megtörtént, akkor a civilizáció elkezdhet újra felépülni.

Legvégsõ esetben a hadsereg is bevethetõ. Annak holmi felfegyverzett fosztogatók nem jelentenek túl nagy problémát technikailag. Morális problémák lehetnek, hogy saját honfitársat kell lelõni, de szerintem egy katonának nem jelent túl nagy lelki megrázkódatást, hogy egy fosztogató senkiházit megöljön...

A zsidók megint kibekkelték a válságot.
45 milliárd köbméter gázra bukkantak a partjaik mellett, nem messze Libanontól. Mekkora mázlijuk van!