#81
Itt a hír lent. Csak úgy röpködnek az ezresek!
Mindenesetre nagy gáz lesz ott.
„Magyarországnyi méretű földgázmezőre bukkantak Izraelben
[ 2010. június 11., 10:55 ] [540]
Ötvén évre elég lenne nekik ez a földgázmennyiség – amit jövőre már exportálhatnak is -, sőt, rekordméretű olajmezővel is rendelkeznek. A palesztin jogokról és a libanoni részesedésről egyelőre kemény vita folyik – írta meg az Atv.hu.
Tel-Avivban a Noble Energy amerikai energiaipari konzorcium bejelentette, hogy a korábban becsültnél nagyságrenddel több, legalább 200 milliárd köbméter földgázt rejt az a gázmező, amelyet a cég 2009-ben kezdett feltárni. Az elmúlt években világméretekben ez a legnagyobb új feltárású lelőhely. A Tamar földgázmező az izraeli Haifa városától mintegy 90 kilométerre nyugatra található. Szakértők szerint a természeti kincs gazdaságosan kitermelhető, így Izrael 2011-ben földgáz-exportőr országgá válhat. A termelés már az év második felében megkezdődhet. A bejelentés nyomán a tel-avivi tőzsdén befektetők elkezdték felvásárolni az energiaipari részvényeket és az index néhány perc alatt közel három százalékkal emelkedett – írta meg az Atv.hu.
Nem a Tamar mező az egyetlen, ahol kutatás folyik. A Földközi-tenger mélyén a legújabb felmérések szerint az izraeli partvidéktől egészen Ciprusig szinte egybefüggő földgáz és kőolaj mező található. Az Amerikai Geológiai Társaság (USGC) adatai szerint a közel magyarországnyi nagyságú (83 ezer négyzetkilométeres) területen összesen 8000 milliárd köbméter földgáz található, amely a világ ismert, de feltáratlan kapacitásának mintegy 30%-át jelenti. A mai felhasználás mellett ez a készlet 50 évre fedezné Izrael teljes földgáz szükségletét. Az USGC becslése alapján a térségben legalább 1,7 milliárd hordó kőolaj is található.
A gáz- és olajmezők Izrael partjai mentén húzódnak, azonban a szomszédos Libanon is igényt tart a természeti kincsre. Egy nappal a tel-avivi bejelentést követően Nabih Berri, a bejrúti parlament elnöke egy törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy a part menti gázmezők jövőbeli bevételeit fordítsák Libanon adósságainak a kifizetésére (Libanon a világ egyik legeladósodottabb országa, külföldi hitelei meghaladják a GDP 148 %-át.)
Még élesebb vita várható a gázai partvidékkel szemben fekvő gázmezők jogairól. A Hamasz magának követeli a mélytengeri energiamező tulajdonjogát, Izrael azonban nem ismeri el az állami szuverenitással nem rendelkező palesztin kormányzat tengeri igényeit. Ugyanakkor korábban Ehud Olmert izraeli miniszterelnök felajánlotta, hogy Izrael évi mintegy egy milliárd dolláros részesedést fizet a Palesztin Hatóságnak a gázkitermelés bevételeiből.
A mélytengeri energiahordozók felfedezése új megvilágításba helyezi a Gázai-blokád megtörésére indított akciókat is. Törökország és Irán újkeletű érdeklődése Gáza iránt azzal is magyarázható, hogy szeretnék nemzetközi szankciókkal megakadályozni azt, hogy Izrael egyedül rendelkezzen a hatalmas ásványi kincs felett.
A nemzetközi jog alapján egy ország tengeri határa a parttól 12 mérföldre húzódik, ám a parti talapzatban található természeti kincsek felett 200 mérföldes körzetben az adott ország rendelkezik. (Ezért folytathat például az Egyesült Államok olajtermelést a Mexikói-öböl jelentős részén, ott is, amely jogi szempontból nyílt óceánnak számít.) Izrael jelenleg szinte teljes mértékben külföldi – a politikai helyzet által erősen befolyásolt – energia forrásoktól függ.
Egy közkeletű izraeli mondás szerint az Ígéret Földje az egyetlen hely a Közel-Keleten, ahol nincs olaj, ám a közmondás most megdőlhet.”
#81