Napelemes töltőállomásokat tesztelnek Japánban

A Manhatten tervben közvetlenül kb. 200 ezer ember vett rész. Az Apollo progam teljes bedolgozói köre és teljes állománya valahol 400k táján volt tudtommal.

A Mahattan terv 2 milliárdba fájt háború elõtti dollárban. Az Apollo program 24 milliárdba, asszem '61-es (?) vagy '69-es árfolyamon. Az inflációval nézve többe fájt az Apollo program, ha jól látom.

"És az erõdön belül hogyan maradsz életben? Honnan szerzel friss vizet, kaját, lõszert, stb?

Jaj... Ez az állapotot nem szabad elérni és nem erõdökkel kell álmondni..."

Tényleg nem kéne elérni, de ez nem igazán az átlagemberen múlik.

Egyébként a többi cuccot onnan tudod beszerezni hogy vagy elveszed másoktól, vagy megtermeled magad. Arra próbáltam rávilágitani, hogy egy ilyen világválság esetén, amikor embernek ember lesz a farkasa, akkor elsõsorban nem a termelésre kell koncentrálni, hanem az önvédelemre. Az fog életben maradni, akinek van földje hogy kaját termeljen rajta, mellette 100 puskása hogy megvédje azt. Persze azért remélem ez nem fog bekövetkezni.

Jo hogy az emberek itt qrvara nem ertelmezik a hsz-eket csak irnak vmit, hogy irhassanak..

Olvasd el megegyszer es azt is, hogy mire reagalt igy. 😉

LOL Igazad van, azok is hasonlo meretu beruhazasok voltak, bar szvsz a Manhattan-terv-nel vagy akar a piramisepitesnel nem volt nagyobb egyik urprogram sem, de nem ez a lenyeg, hanem az, hogy nezd mar meg mikor voltak ezek: a hideghaboru alatt. (Mi nem volt vilagos azon, hogy napjainkban vagy "ma"?)
Jelenleg nincs semmilyen nemzetkozi vagy akar egy nemzeti osszefogas ilyen merteku tervekhez. Az LHC-n is csodalkozik a vilag, hogy nem bugaztak meg, mielott elkeszult es ez joval kisebb projekt volt az emlitetteknel ill a jelenleg szuksegeseknel.

A lenyeg, hogy jelenleg olyan a politikai hangulat (ertsd, annyira "liberalis"), hogy semmi esely osszefogast es gazdasagi hatteret talalni egy vilagmegvalto fejleszteshes, mert ugye nem kerdes, hogy kb. arra van szukseg.

"gondolom majd 4 fázisú árammal "kell" majd táplálni, aminek pontosan 578,329 voltosnak kell lennie 😄 mert olyan nem jön a konnektorból, még ha ipari áramot vezettetsz be sem 😊"
Ezen dejót mosolyogtam 4 fázisu áram LOL Talán 3 fázisu ahogy a fenti ábra is mutatja. Az kell a gyorstöltéshez de sima töltéshez elég az 1 fázis is. Tehát elvileg otthon is lehet tölteni a villanyautót

Van egy olcso tenyesztoreaktor, a peeble bed reaktor. Ez egy egyszeru 0. generacios gazhuteses grafitmoderatoros reaktor ami kepes tenyeszto reaktorkent is mukodni. Tobbnyire az egyetlen mellektermeke a plutonium, ami ugyancsak felhasznalhato. Eredetileg nemet talalmany, de jelenleg kina fejleszteni teljes lendulettel, mivel ezek akar szeneromuvek melle is telepithetoek, megtartva a jelenlegi aramfejleszto rendszert es reaktor karbantartas idejen atkapcsolhatoak szenes uzemmodra. Letezik a rendszerbol mobil (jarmufedelzeti) valtozat is.

Ha van eleg aram, akkor legkori szendioxidbol es vizbol viszonylag egyszeru szintetikus szenhidrogeneket (pl. metant) eloallitani, ami kulonosebb trukkozes nelkul hasznalhato a hagyomanyos jarmuvekben.

Elektromos jarmuveknel a hagyomanyos aksikat ki kell valtani kondenzatoros rendszerekkel, mert ezek gyorsabban tolthetoek. Viszont a jelenlegi vas-foszfat aksikban sem sok olyan anyag van, ami ritka lenne a termeszetben, vagy olom-savas technologiat igenyelne.

Az egésszel az a baj, hogy kõkorszaki szemléletre hajaz.

Nem csak urán lehet hasadóanyag. Az atomfegyverkezés miatti történelmi hatás az, hogy az erõmûvek csak az dúsított U235/238 kerekkel mennek. Tóriummal üzemelõ atomerõmûveket is lehet építeni. Tórimuból a most ismert készletek jóval nagyobbak - és érintetlenek - mint az urán.

A forrás csak kõkorszaki 2. generációs blokokkal számol, a jövõ erõmûvei az 99,7% U238-az is fel tudják használni. Ez alapból 99x-es hadsadóanyag mennyiség., (Hogy a hasadásból számramzó energiával súlyozva ez mennyi nem tudom.)

A tenyésztõ reaktorok még ezekbõl is további felhasználható fûtõelemeket gyárthatnak az üzemanyag életciklus során.

Az nem érv, hogy most nincs tenyésztõ reaktor nagy számban. Majd lesz. 50 éve volt egyáltalán MW-os szélkerék és tükrös naperõmû? Nem. Most már vannak. Tenyésztõ reaktorok is lesznek. Csak éppen "picit" bonyásabbak, mint egy szimpla szélkerék. Idõ kell a tisztességes kidolgozáshoz és tapasztalatszerzéshez. Azért építenek most még temérdek 2. gen reaktort, mert rohadtul sürgõsen kell áram. Ezek már rendelkezésre állnak, tapasztalat is van velük.

Meg a szenet. Ugyanis szémbõl minden elõállítható, ami olajdból. Csak éppen az olajfinomító infrastruktúra megvan, ezért nem akar senki átállni szénfinomításra. Ha az olaj ára tartósan 150 dollár felett körül marad, akkor a szénbõl a 70 éves õsszar mûbenzingyártás technológia minimális up to date szintrehozásával is versenyképes áron lehet kõolajszármazékokat elõállítani.

Szénbõl gigantikus méretû tartalékok vannak az olajhoz képest a világon és egyenletesebb eloszlásban, bár azért vannak szénnagyhatalmak is. Kína, Dél-Afrika, USA és Ausztrália. Megjegyzem Dél-Afrika embargó alatt volna és remekül elzakatolt a gazdaság az aparheid alatt szénre alapozva...

És az erõdön belül hogyan maradsz életben? Honnan szerzel friss vizet, kaját, lõszert, stb?

Jaj... Ez az állapotot nem szabad elérni és nem erõdökkel kell álmondni...

1. Regen volt olyan megaprojekt, hogy piramisok, Manhattan-terv stb, ma ez politikailag megvalosithatatlan a fejlett orszagokban..

Az F-35 program teljes költsége ezekét elvben verni.

A Hidegháború alatt ezeknél jóval gigább projetktek mentek le az úgynevezetett fejlett országoban. Az Apollo program az mi volt?

A HH után az ISS felépítése az mi volt? Stb.

Bocs, de ez elég vicces kijelentés volt. Szerte a világban zajlanak elég gigaméretû építkezések attól, hogy te nem tudsz róla...

ugyanis már nincs a Földön olyan olajmezõ amit ne fedeztek volna fel

Áááááááááá, ekkora hülyeséget leírni... A brazilok éppen azért kedzik fejleszteni a haditengót, mert nemrég találtak a tenger alatt olajat és gázt. A Falkalnd-szigetek közelében is szép nagy mezõket találtak.

Eddigis is voltak olyan mezõk és források, amit nem aknáztak ki az alacsony olajár miatt és mind a mai napig találnak új mezõket.

Ez akkora bullshit kijelentés, mint amikor valamelyik nagy lángész prof azt mondta (Borhnak vagy Einsteinnek?) a XX. száza elején, hogy már mindent felfedeztek...


Észak-Korea az olajért cserébe még atomprogramját is feladta 2007 elején.

Ez meg szimplán nem igaz, vagy elavult info. Idõlegesen behazudta, hogy felfüggesztette.

Valóban nem. Tenyésztõ reaktrokkal csak néhány milló évig elég. Szertitem ez most legyen elég, majd ráérünk töprengeni, hogy mi kell ehelyett. Ez tutira mûködik.

A szél és egyéb viccenergiaforrásokkal nem lehet alaperõmûveket leváltani.

Még több ritkaföldfémet használánál el, vagy még több olómsavas akksit gyártanál..? Micsoda környezetvédelem...

Az atomenergia jövõje

FORRÁS (Itt grafikonok is vannak)

Az emberiség egyre nagyobb energiasûrûségû forrásokat használt a történelem során, a fától jobb a szén, attól az olaj, és így tovább. Mindezek a felsorolt folyamatok úgy termelnek energiát, hogy közben átalakítják az atomok elektronhéjait. Az elektronhéj jellemzõ energiái néhány eV (elektronvolt, 1,6*10-19 J) nagyságrendûek. Azonban az emberiség a 20. században már felfedezte, hogyan hasznosítsa az atommagban rejlõ energiákat is. Ezek az energiák milliószor nagyobbak, mint az elektronhéjból nyerhetõ energiák, MeV-es tartományba esnek.

1953-ban egy amerikai reaktor termelt kísérleti jelleggel áramot, majd 1954-ben, Obnyinszkban beindult az elsõ hálózatra termelõ atomerõmû. Azóta mintegy 366 GW kapacitást tesznek ki összesen az atomerõmûvek, Magyarországon Paks 4 blokkja 2000 MW villamos teljesítménnyel az országos igény mintegy 30%-át elégíti ki.

A Föld villamos áram-termelésébõl jelenleg 439 reaktor veszi ki a részét, összesen 372 GW villamos teljesítménnyel.

A legtöbb reaktor 20-25 éves, de tekintélyes számban vannak öregebbek is, egy másodlagos csúcs van 34 éves kornál is. Ebben az évben 5 reaktort zárnak majd be és 42 épül, de nem mind fejezõdik be. A reaktorok 2007-ben a világ villamos termelésének 14,5%-át adták (2776 TWh-val), a teljes energiaigénybõl pedig 2,1%-al részesül a nukleáris energia. A villamos áram termelésében 1998 volt a „csúcs-év”, ekkor 18% származott atomerõmûvekbõl.

Többek szerint az olaj- és gázkészletek fogyását több atomerõmû rendszerbe állításával kell pótolni, mások hevesen tiltakozna ez ellen, ugyanis az atomenergia veszélyessége kétségbevonhatatlan, bár túlhangsúlyozott. Itt a következõ szempontokat vesszük figyelembe:

Uránkészletek
Építendõ erõmûvek, becslés a megfelelõ növekedésre vonatkozóan
Új technológiák szerepe: IV. generációs reaktorok, gyors szaporítóreaktorok
Fúzós technológia

Miért kell atomenergiáról beszélni?

A világ kétségtelenül egy energiaválság kezdetén van. A szállítás 90%-a olaj alapú, a villamos ellátás 65%-a pedig fosszilis forrásokra épül. Az olajexport csökkenése már most bénítóan hat a gazdaságra, nagyon közel van ugyanez a szénre és a földgázra is (1. ábra) Az ábra szerint a szén 2012, a földgáz pedig 2015 körül tetõzik. Ezt számos kutatócsoport megerõsíti (EWG, ASPO)1. Mindezek alapján sürgõsen ki kell találni, hogy mivel helyettesítjük a Föld energiaigényében fellépõ hiányt, mely 2012-re 20%-os lehet az elvárt növekedéshez képest. Emlékeztetõül: az 1979-es olajválságot, mely áramszünetet, 3 napos munkahetet, kiürült autópályákat, és sok más rosszat hozott nyugaton 9%-os hiány okozta. Számos javaslatról olvasni, sok az önjelölt szakértõ, azonban nem árt ha szem elõtt tartunk néhány dolgot.

A földgáz tetõzése 2015-re tehetõ, a széné elõbbre, már ami az exportot illeti, ugyanis a nagy ipari országok már energiájuk nagyobb részét abból nyerik, hogy ellensúlyozzák a gáz és olajfogyást (Kína, USA). Látható, hogy a szénfelhasználás elõrejelzése több szenet kíván, mint amit képesek kitermelni (WEO 2006 Reference scenario).)

Tisztázandó

Amikor arról beszélünk, hogy ki kell váltani a fogyó olajat, földgázt és szenet, akkor jusson eszünkbe, hogy a villamos áram 65%-a ezekbõl készül, a teljes energiatortából pedig 87%-ot tesznek ki, az olaj a közlekedésben szinte kizárólagos. Ugyanakkor a mai mezõgazdaság, gyáripar, acélgyártás, mûanyaggyártás, stb. mind rendkívül erõsen függ ezektõl. Kiváltásuk során figyelembe kell venni, hogy

Amivel kiváltanánk, annak a nyersanyagát is hagyományos erõforrásokkal bányásszuk, szállítjuk, alakítjuk
Amivel kiváltanánk, azt is le kell gyártanunk, amihez hagyományos erõforrást kötünk le,
Amíg gyártjuk ezeket, elvesszük az egyébként is fogyó erõforrásokból; tehát a gyártás, felállítás, üzembe helyezés során ezek a szerkezetek nettó energianyelõk, azaz többet vonnak el, mint amit termelnek,
Egyelõre nincs olyan megoldás, ami kizárólagos lehetne, tehát több dolgot kell egyszerre gyártani,
A gyártás és az élettartam során elõfordulhat, hogy nagyon rossz energiamérleget kapunk (EROEI> 1 alapkövetelmény2). A szélkerekek EROEI-je 27, napelemekre is 10-15, de pl. az újonnan felfedezett olajmezõkre 3, olajpalára és olajhomokra, 2, és a kitermelés során ezek mindegyikére igaz, hogy az EROEI tart az 1-hez.
Bármit választunk is, 40-szeresére kell felskáláznunk 4-5 év alatt ahhoz, hogy képes legyen kiváltani az õsmaradványi források fogyását.


Uránkészletek

Jelenleg a következõ fontos izotópjai léteznek a természetben: U238 (99.275%), U235 (0.72%), U234 (0.005%), a zárójelek a gyakoriságot mutatják. Az urán az egész földkéregben elszórtan megtalálható, koncentrációja változó, átlagosan 3-5 milliomodrész3. Az urán dúsabban is elõfordul, uránszurokérc formájában, itt a sûrûsége ezerszeres: 5-8 ezer milliomodrész, azaz 0.05-0.08%. Vannak olyan lelõhelyek is, ahol ez 0,1-0.25%, sõt Kanadában elõfordul 10% körüli urántartalom is. A legnagyobb termelõ Kanada (a világtermelés 27,9%-ával) és Ausztrália (22,8%). Nagyobb termelõk még: Kazahsztán (10,5%), Oroszország (8,0%), Namíbia (7,5%), Niger (7,4%), Üzbegisztán (5,5%).

Fontos kérdés a Föld mélyén lévõ, még gazdaságosan kitermelhetõ készletek nagysága, hiszen a technikai elõrehaladás mellet ez szabja meg az atomenergia helyét a jövõbebn.

Az uránkészletekbõl 2.3 millió tonnát már kitermeltek, jelenleg már csak Kanadában vannak olyan ércek, melyekben az urántartalom meghaladja az 1%-ot. A világ többi részén ez az arány 0.1% alatt van, és a bizonyított készletek harmada esetén ez 0.06% alatti. Fontos megjegyezni, hogy minél kisebb a relatív urántartalom az ércben, annál drágább kinyerni belõle a hasznosítható anyagot, és 0,01-0,02%-os urántartalom alatt az EROEI <1 miatt nettó energianyelõvé válik az uránbányászat. A Föld jelenleg ismert készletei 4.5 millió tonna kitermelhetõ uránt tartalmaznak, ebben benne van az a készlet is, melynél az EROEI már majdnem 1. Ez árban 130 $/kg-os uránt jelent. Ezen felül józanul feltehetõ, hogy még vannak fel nem fedezett készletek is, összesen 2.53 millió tonna mennyiségben.

Jelenleg az erõmûvek 67 ezer tonna uránt igényelnek évente, ebben 42 ezer tonnát biztosít a kitermelés, a maradék 25 ezer tonnát az 1980 elõtt felhalmozott készletek adják. Mivel ez a készlet 10 éven belül kimerül, ezért a kitermelést 50%-al meg kell növelni, hogy fedezze az igényeket.

2. ábra Az urántermelés alakulása, ha csak a táblázat elsõ sorának alacsony költségû részét vesszük (40 $/kg-os készletek, narancsszín), ezzel még a jelenlegi kapacitás sem látható el zavarok nélkül (Constant capacity, 2005 szaggatott vízszintes vonal). Ha az összes bizonyított készletet kibányásszák, akkor a jelenlegi kapacitás ellátható 2010-ig zavar nélkül (halványsárga), de már ez sem teszi lehetõvé a reaktorok számának növelését. A jelenlegi készletekbõl következtetett további készletek is tetõznek 2030-ra (kék), ráadásul ez már drága is. A feltételezések ezen az ábrán nem szerepelnek. Jól látszik, hogy a sok erõmûvet építõ forgatókönyv (Alternative policy scenario, meredek szaggatott vonal) nem tartható, mert az 1990 elõtti tartalékok elfogytával már csak az elõttünk álló termelésre hagyatkozhatunk; és a termelés mindhárom készletet figyelembe véve lassabban nõ a csúcs elõtt, mint az „alternative policy” által szabott kapacitásnövekedés.

A készleteket jelentõsen túlbecsülték az 1980-as években, azokon mostanában 20-30%-os csökkentést hajtottak végre (pl. USA, Franciaország esete). E két országnál az is kiderült, hogy miután a kitermelés uránból tetõzött, a maradék készletek jóval kisebbnek bizonyultak, mint a termelési csúcs elõtti becslések azt mutatták.

Reaktorok építése

Egy reaktor hosszú élettartalmú dolog, felépítése is sokáig tart, az engedélyekkel együtt tíz évre tehetõ. Ha a Föld áramigényében, az õsmaradványi források okozta hiányt atomenergiával kívánnánk fedezni, hetente kellene egy atomerõmûvet építeni, 5 éven keresztül. Ekkor az uránkészletek sokkal hamarabb kimerülnének, kb. 7 év alatt.5 Az így nyert energia egyébként nem lenne alkalmas szállításra, mezõgazdálkodás segítésére, stb. csak áramtermelésre. Az atomenergia, éppen a rektorok építése, és nyersanyagaik elõállítása során használt hagyományos energia miatt nem alkalmas a CO2 kibocsátás csökkentésére. Ahhoz, hogy a jelenlegi kapacitást szinten tartsa a világ, már kellene épülni új erõmûveknek, melyek a bezárandók helyére állnak, ez nem történik jelenleg.

3. ábra Múltbeli (piros oszlopok) erõmûátadások, és az általuk adott kapacitás (piros vonal). Hogy az atomerõmûvekbõl származó kapacitás állandó 360 GW maradhasson, új erõmûveket kellene építeni (sötétzöld oszlopok). Ahhoz, hogy az olajfogyás WEO6 által is elfogadott mértékét ellensúlyozni lehessen, a világoskék oszloppal jelölt erõmûveknek is meg kellene – kellett volna (bekarikázott rész) – épülni; ez nem történt meg, és nem is történik.

Magyarország számára legtöbben két 1000 MW-os AP-Westinghouse blokkot javasolnak 1500 milliárd forintért (1 blokkja Paks fele). A gyártó éppen lekötött Kínában, nem tud azonnal hazánkban kezdeni; az erõmû a paksi mûszakiak szerint 2025-re lehetne csak kész, de addigra már az uránkészletek fogyása elkezdõdne.

ja persze, Azért Kinában szorgosan építik a gázvezetékeket, arról nem is szólva, hogy mondjuk 100 éve is volt élet csak épp gõzgépekkel és lovakkal (szén meg még rohadtul sokáig lesz). Nem kell egybõl az emberiséget temetni. Atomerõmûveket kell építeni, meg ésszerûbben felhasználni a rendelkezésre álló energiákat.

mindenki hozzon magával még egy embert.

most hirtelen ezt találtam a 1:8 és az 1:3 arányra:

An EROEI of 200 was achieved with some oil wells 50 years ago. Oil production in deep water currently achieves an EROEI of less than 5.

The production of Canadian syncrude continues though the EROEI is less than one. Yet it continues because the energy cost of natural gas required to make syncrude is ignored. The natural gas is "stranded" meaning that it is too far from markets to be useful in any other way. You might say that syncrude production is a way to export natural gas.

gyakorlatilag azt mondja, hogy a mélytengeri fúrások már most is 1:5 (erre emlékeztem) EROEI értékûek, a kanadai olajhomok pedig nettó energiában már most kevesebb, mint 1:1. a dolog mégis mûködtetve van, mert olyan földgázt használnak a kitermelés fûtéséhez, amit egyszerûen nem éri meg a felhasználói piacokig elszállítani.

szóval moszkvicsokat, és nem osztogatnak.

Köszönöm Buzzword a linket, elolvastam. Nyersfordításban be is illesztem (szerintem értelmezhetõ):

--------------------------------

De mi emberek nem tudják, hogy van egy hatalmas kínálat az olaj csak 500 mérföldre északra Kanadában.

"Az olajhomok Alberta egyedül tartalmaz elég szénhidrogén üzemanyag az egész bolygó több mint 100 éve" szerint Peter Huber, társszerzõje a "The Well Feneketlen."

Mit beszél? A kanadai olajhomok egy floridai méretû tapasz homok és szikla, olajjal kevert. Rengeteg.

Huber azt mondta az embereknek hiszem, fogy az olaj, mert mi fogy az olcsó olaj, az a fajta, hogy megtalálta a Közel-Keleten, amely már folyékony, tiszta és kész finomítani.

"Ez nagyon olcsó, hogy az olaj a földbõl. Szóval, persze, ez az, ahol az emberek mennek az elsõ," mondta Huber.

Õk is húzza ki a földbõl öt dollárt egy hordó.

Ez költségek háromszor annyi olajat, hogy ki a kanadai olajhomok, mert kell hozzá forró víz a homokot, hogy külön az olaj. De most, hogy az olaj drága és valószínûleg ez így is marad, a vállalatok nyereségesnek találhatják ezt.

Clive Mather, a Shell Hungary vezérigazgatója elmondta, a Föld szénhidrogén kínálat szinte végtelen.

"Ezek nem fogy. Sõt, már alig kezdte fejleszteni õket," mondta.

Ha a kõolaj ára magas, mint ma, akkor nyereséges vállalatok számára kell bontani a olajhomok. Lehet, meg kell szokni, hogy többet fizetnek a gáz, az európaiak, mert olaj most jön a kevésbé hozzáférhetõ helyeken. De az olaj odakint.

"A bolygó tartalmaz nagy mennyiségû szénhidrogén eltemetve. A kérdés az, tudsz õket? milyen áron?" Huber mondta.

Akkor miért vagyunk tárgyaláson ez az egész arról elfogy? Huber mondta, hogy ez a fajta gondolkodás vészmadár nincs semmi új.

Huszonkilenc évvel ezelõtt, Carter elnök azt mondta olaj-és gázellátás "egyszerûen elfogy."

Azt mondta, hogy elment a következõ évtizedben. "Az emberek azt mondta, hogy 1880-ban. Azt mondták, hogy 1910-ben," mondta Huber.

--------------------------------

Félreértés ne essen, SOHA nem fog elfogyni a kõolaj, az összeomláshoz elegendõ, hogy ne legyen gazdaságos kitermelni és legyen pár tíz százaléknyi hiány az ellátásban.

Jelenleg a "szivattyúzásos-olcsó" módszerrel egy hordó energia befektetéssel 8 hordó energiát nyerünk. (1:8)

A kanadai olajhomoknál ez az arány 1 hordóból: 2-3 (1:3)

Tehát sokkal gazdaságtalanabb. Nos ez nem kicsit emeli meg az árakat.

Nem utolsó sorban pedig elképesztõen környezetszennyezõ az eljárás amivel kinyerik. (Akár klímakatasztrófa árán is – Kanada olajnagyhatalom lesz - http://infovilag.hu/hir-12320-akar_klimakatasztrofa_aran_is.html )

Ajánlanék még egy riportfilmet. A kérdezõ hölgy rengeteg olyan kérdést tesz fel ami sokak fejében, mint alternatíva megfordulhat. Kijózanító válaszokat kapunk.
http://goo.gl/kviGk (kb 45perces videó)

a te elméleteid is jópofák, de inkább csak viccesek.

mondjuk a 3. pont kapcsán eljutottál már a olvasmányaidban odáig, hogy nincs mennyiségi alternatíva? tehát a nagy semmit hozzuk helyzetbe, pont ez a központi problémája a peak oilnak.

a 2. pontod kapcsán: nincsenek hiteles források sehol, mert messzirõl jött emberek mondanak mindenfélét. senki nem tudja ki mond igazat.

a peak oilt ne egy feltétlenül, ésmitöbb katasztrofális hatásokkal bekövetkezõ eseményként értelmezd, hanem valami várható, szükségszerû változásként. a mindenáron világvége bekövetkezését szerintem kevesen vallják, de nyilvánvaló hülyeség a lehetõségét tagadni.

természetesen relatíve egyszerû találni egyetlen forrást az interneten, csak hogy kényelmesen, tagadásban élhess tovább. vagy ehelyett lehet gondolkodni, kezdetnek azon ki is van a fán.

Sajnos nagyrészt egyet kell értenem, jelenleg is ez folyik csak még "nagyban". USA háborúira gondolok, melyek (nem eléggé) köztudottan nyersanyag birtoklásról szólnak. És még csak csírájában sincs közük a demokráciához. És itt azt kellene felfogni, hogy napjainkban is ugyanolyan embereket, családokat ölnek meg mint a tied, vagy az enyém. Csak a GPS koórdináták különböznek, semmivel nem rosszabb vagy más emberek mint mi, csak az országuk rendelkezik valamivel, ami nélkül egy másik ország kényelme nem biztosítható. Ennyi és nem több a haláluk oka.

Ám ez, jelenlegi társadalmi és fogyasztási szokásunk mellet SZÜKSÉGSZERÛ. Ugyanis ha nem lenne az, akkor nem történne meg, ha pedig nem történne meg akkor nem lenne fenntartható a jelenlegi megszokott (túlfogyasztó és pazarló) életünk.

Tetszik vagy sem, mindennapi életünkkel szó szerint aláírjuk az együttmûködési szerzõdést ezzel a folyamattal. És ami a legördögibb, hogy elhitetik (annak ellenére, hogy nem így van...) velünk, nincs más alternatíva: Vagy "civilizált" jólét oldal, vagy "civilizációért elnyomott" oldal van.

A peak oil...hogy is mondjam...jópofa elmélet. A neoprimkók mindig is szerették hasonló véres világvége-sztorikkal megtámogatni "másszunk vissza a fára" elméleteiket, csak az a baj, hogy:
1, Észak-Koreával elég szerencsétlen példálózni, mert náluk az éhínségbe bekavart a tervgazdálkodás kudarca (lásd még: holodomor)
2, A kõolaj el fog fogyni. Egyszer. Senki sem tudja, mikorra, de hiteles forrásként ajánlom: http://abcnews.go.com/2020/Stossel/story?id=1954572
(Peter Huber mérnök doktor. Nem környezet"mérnök", igazi).
3, Ha a kõolaj kitermelése megdrágul, (EZ a valódi peak oil jelenség), az helyzetbe hozza az alternatív energiaforrásokat (gépjármûveknél ez jelenleg az E85/E100)
4, Az atomerõmû-technológia sokkal fejlettebb lenne, ha a környezetvédõk vekengése nem fúrta volna meg a '70-es években. Nagyrészt maguknak köszönhetik a fosszilis energiahordozó-függõséget.

ez nyilvánvaló. egyébként erre utaltam volna a mobilitás (autó) és a 12v kapcsolatával. ha nagyon rossz, akkor csak az a tiéd, amit magaddal viszel.

abba azért gondolj bele, hogy ha eljön ez a világ, akkor sem egyik napról a másikra. a kettõ között rengeteg idõ telik el. ha tényleg benéz egy ilyesmi jövõ, akkor az emberek kis csoportjai tényleg erõdöt fognak építeni, és megvédik magukat. és ott és akkor a túlélés fontos eszköze lesz minden, amivel meleget, élelmet vagy áramot lehet csinálni.

de nézd máshonnan: ha felkészült vagy és elébe mész a dolgoknak, akkor nyilvánvalóan jobban állsz (anyagilag), amikor kritikusabbá válik a helyzet. amikor mások az utolsó (elõtti) pénzüket adják kajáért meg fáért, addig neked több marad dupla annyi és dupla akkora puskára. szóval az "elõször õk mennek a levesbe" jól hangzik, de semmi valóságalapja nincs.

csak kérdezd meg magadtól, hogy te hogy tennél. ha az a válasz, hogy:

-megvárom, amíg a kormányok összefognak és megoldják
-a gazdaság és a piac majd önszabályozó módon felfejleszti a túléléshez szükséges technológiákat
-nem akarok ilyen világban élni, úgyhogy odaállok majd az elsõ puskás elé egy kiló liszttel

nos, akkor sok sikert. én személy szerint nem vagyok elkötelezett híve a kormányoknak, a kapitalizmusnak meg a szuicidizmusnak se. azért gondoltam arra, hogy jó lenne mindenáron túlélni.

fontos egyébként látni, hogy a megújuló technológiákra való átállással nagyot nem buksz akkor se, ha nem lesz nagy baj. ez esetben "early adopter"-ként drágábban vettél meg pár dolgot. ez, és igazából csak ez a mérlegelés tárgya. én, amíg lehetõségem van rá inkább nem kockáztatom, hogy nem sikerül az "elõre menekülés", de rajtam nem múlik, ha ugye pénzt rakok a szektorba...

"szerintem akinek lehetõsége van kezdjen el a lehetõ legtöbbet befektetni az önállóan mûködni képes megújulóba, senki nem tudja, hogy holnap lesz-e még napelem vagy gyár."

Hm... olvasgatom itt a kommenteket és meglepõen látom, hogy mennyien nem ismeritek a történelmet és az emberi viselkedést.
Gyerekek, ha tényleg elfogy az olaj, gáz és a többi nyersanyag, akkor nem megújuló energiaforrásból fûthetõ házat kell építened, hanem puskát venni és erõdöt építeni.

Amikor tényleg beüt a crach, akkor az elsõ dolog az lesz, hogy a felfegyverzett emberek elveszik a még maradt/mükõdõ dolgokat azoktól akiknek még van. Ha nem adják akkor elõbb lelövik õket.
Szóval senki ne álmondjon arról, hogy õ majd még most elõrelátóan épít egy házat ami mondjuk napelemmel fûthetõ és ha elfogy a szén/gáz/kõolaj, akkor õ majd a jó melegben figyeli a többi fagyoskodót odakinn. Õ lesz az elsõ akit agyonütnek álmában hogy elfoglalják a házát.

Ha kicsit nyitott szemmel jarod a vilagod, latod, hogy eselytelen mindketto oldal addig, amig a cegeknak egyre erosodik a befolyasuk lassan mar a vilag iranyitasaban is..

1. Regen volt olyan megaprojekt, hogy piramisok, Manhattan-terv stb, ma ez politikailag megvalosithatatlan a fejlett orszagokban..
2. Az egyen annyira le van butitva a media es oktatas altal, hogy a legujabb generacio egy fejlett orszagban hihetelenul eletkeptelen.
Ángliaban a mai gyerekek pl. meghalnanak Playstation, Lady Gaga es a napi 2l kola nelkul vagy csak attol, hogy tenyleg dolgozniuk kene egyszer.

...hogy MEGVEHETEM a világ bármely techno...

nyilvánvalóan nem tudsz két tök független rendszert kifizetni és fenntartani.

ezért én azt mondom legyen az önellátás az A terv.

nem beszélve arról, hogy ha nem az az A terv (azaz nem azt használod élesben, nap mint nap), akkor sose tudod meg mûködik-e valójában. én leginkább akkor ijedtem meg, amikor elkezdtem megvalósítani az A tervet. rá kellett jönnöm, hogy semmim, de tényleg semmim nincs.

kicsit filozofikusan szemlélve meg lehet azt mondani, hogy ha nem vagyok képes magamnak elõállítani a betevõt, akkor már rég el vagyok veszve. annyi egérutat eleve kaptam, hogy a világ bármely technológiáját késõbbre, amikor már tényleg a magam erejébõl kell helytállni.

innen persze messzire lehet menni, tudnék egy szépet kanyarítani az autóval kompatibilis 12v elõnyeirõl egy worst case menekülési helyzetben, meg egy másikat arról, hogy miért nem szabad kidobni semmit, amit magad nem tudsz otthon elõállítani.

esetleg a vallási vonalat is belekeverve: akkor jönnénk rá mi a pokol és mi a paradicsom, amikor a paradicsom elmúlik, mi pedig saját gyarlóságunk miatt a pokolban találjuk magunkat. ugyebár éhezve-fázva lehet majd azon filózni, hogy mennyi eltartható élelmet vagy fenntartható technológiát lehetett volna venni. én személy szerint jókat röhögök magamon, amikor mindenféle finom és drága szart veszek újra és újra, aztán a másik sorban a szemembe röhög a só, cukor meg a gazgaságos durum tészta. mindez a felsõbb hatalom humorérzékére vallana, amibõl azért kaptunk már kóstolót elégszer.

abbahagyom.

Csókolom az aranyos buksitokat!

Én kb. 10 éve ugatom itt, hogy a fejlõdésnek 2 csapása kell, hogy legyen:

1. egyrészt kellenek központi cuccok: atomerõmû, mobiltelefonhálózat, internet, elektromos-, víz-, gáz-, csatornahálózat, DE!!!!
2. mindenütt ott kell lennie B-tervként az autonóm rendszereknek: napkollektor, szélerõmû, biogáz, napelem, geotermália, wifi, PMR, ÉS FÕLEG ÖNÁLLÓAN GONDOLKODNI KÉPES ÉS CSELEKVÕ, ERKÖLCSÖS EMBEREK, mint szerénységem.

Remélem érthetõ voltam!

van itt egy nagyon fontos részlet, amin a tagadásban élõk (most nem rád értem) diszkréten átugranak:

ha csak a negyede igaz a peak oilnak, akkor is komoly gondok lesznek. látható, hogy sem az államok, sem a piaci mechanizmusok nem a jó irányba mozognak. az egyén szemszögébõl szerintem ez két utat jelent:

1. relatíve nagy energiákat kell összpontosítani a megújuló erõforrásokra, illetve a hatékonyság növelésére (jelenlegi pazarlás minden formája).

2. fel kell készülni a legrosszabbra. ez az, amit a repülõgépeken "unlikely event of evacuation"-nek, vagy "esetleges vészhelyzeti esemény"-nek mondanak.

ez a második nagyon lényeges, mert ha tényleg baj van, akkor már nem az lesz a tét, hogy hány év múlva olvad a permafrost, hanem hogy éhen hal-e a család holnap. onnantól kezdve nincs állam meg piac, csak te vagy, meg minden, amit addig vettél. legyen az ritkaföldfémes napelem vagy kollektor, vagy szigetelés.

beláthatóan a második szoros kapcsolatban van az elsõvel, mert a takarékosság önmagában növeli a felkészültséget, a megújuló erõforrások meg jellemzõen az önellátás fokát növelik. persze it jön a csavar, mert hiába van napkollektorod, ha a 60-80w szivattyúhoz nincs delej. nagyon észnél kell lenni tehát, például ugyanannyi pénzbõl vehetsz kondenzkazánt vagy tömegkályhát is. az elõbbi szart se ér, ha tényleg bármi van.

szerintem ez nagyon hasonló dolog, mint a légzsák. valószínûtlen, hogy valaha is szükség lesz rá. szerencsére kötelezõ, így engem már egyszer megvédett valami sokkal csúnyábbtól. ha nem lenne kötelezõ (ahogy a megújuló sem), akkor senki nem venné, mert "kidobott pénz".

szerintem akinek lehetõsége van kezdjen el a lehetõ legtöbbet befektetni az önállóan mûködni képes megújulóba, senki nem tudja, hogy holnap lesz-e még napelem vagy gyár.

gondolom egy kis pénzbedobó nyílás is lesz ezeken az állomásokon. ha be is jön pár éven belül ugyan ott leszünk. de remélem nem 😄

Nagyjabol egyetertek.

Nehany plusz teny (a tobbieknek):
A napelemek eloallitasa erosen kornyezetszennyezo es tobb (tenylegesen) ritka fem kell hozza. Lehetetlen erre alapozni a kozlekedst.
Bizonyos naperomuveknek es tenyeszreaktoros atomeromuveknek lenne eselyuk, de kutatni (es epiteni) kene ezerrel, ami jelenleg nem nagyon tortenik.
Az energiat leginkabb viztarozokban lehet tarolni, amit sajnos sok helyen ugye nehez epiteni, de sokszor ott sem hasznaljak ahol lehetne.
A mai akkumulatortechnikak nagyon kornyezetszennyezok es gyenge hatekonysaguak. Ujabbaknak pedig nem tortenik komoly kutatasa..

Az osszeomlas (apropo konyvajanlo- Jared Diamond: Osszeomlas) elott ha atternenk lokalis ellatasra, akkor az lehet, h igy elkerulheto lenne, persze a varoslako nem az a tipus...

Miert szo szerint? 😊)

Üdvözlet.

Elõre szólok, hogy amennyiben számodra az "olajcsúcs" kifejezés nem ismert, akkor a lejjebb olvasottak negatívan befolyásolhatják a világnézeted. Ha mégis elolvasod, saját felelõsségedre tedd!

Az elsõ hozzászóló gondolatát azzal egészíteném ki, hogy ennek a dicséretes rájövetelnek az árnyoldala, hogy 20 évvel ezelõtt ellett volna rájönni, akkor még lett volna esélyünk. Már a neves tudósok szerint sem nagyon van. Csak errõl valamiért nem nagyon cikkeznek naponta úgy mint a villanó bugyikról...

Tudniillik (vagy inkább nem nagyon illik) Egyre nagyobb összhangban állítják különbözõ forrásokból, hogy 2008-ban volt a világ olajkitermelésének a csúcsa. 88 MILLIO hordó/NAP kitermeléssel, és bár próbálnak megszakadni mégsem bírnak többet termelni, ugyanis már nincs a Földön olyan olajmezõ amit ne fedeztek volna fel. A jó öreg gazdaságunk (kb 100 éve használunk pl olajat és földgázt, ami Földtörténeti szempontból még egy villanásnyi sincs...) viszont megkívánná, hogy legalább 1,5-2%-al növekedjen a kitermelés minden évben. Hát, ez nem jön össze. Elõrejelzések szerint már 2011-ben olajellátási gondok lehetnek, de még a leg-leg-leg (sõt még ennél is legebb) optimista becslések is 25 éven belül a jelenlegi kitermelés HARMADÁT jósolják. Segítek matekolni, ez 66%-os vsszaesés (!!!!!!!). 99,9%-a az ezt olvasóknak még csak nem is sejti, hogy mivel jár a társadalmunkra egy ilyen visszaesés. Kis kóstolót kapott amerika a közelmúltban, az olajembargókor, akkor 8% volt a hiány, több kilóméteres kocsisorok voltak a kutaknál ahol egyáltalán lehetett tankolni, Angliában 3 munkanapos volt a hét és és mindennaposak voltak az áramkimaradások.

Félreértés ne essék, nem tudjuk sem szél-erõmûvel, sem napenergiával, sem atomenergiával megoldani a helyzetet. Hogy miért? Errõl legalul.

És, hogy mik lesznek a következmények?

Részlet a wikipedia Olajhozam-csúcs elmélet cikkéból: http://goo.gl/a0lwa

A részletek kifejtése nélkül néhány lehetséges következmény:
Az õsmaradványi (fosszilis) erõforrások adják a villamos áramtermelés döntõ részét (az olaj 7%-a, a földgáz 44%-a, a kõszén 88%-a, a víz- és atomerõ 100%-a erre fordítódik). Az õsmaradványi erõforrások kiesése fokozatos áramkorlátozást, illetve teljes kimaradást okoz 5, illetve 10 éven belül. Áram nélkül a mai társadalom nem képes fennmaradni, a városi életforma megoldhatatlan nehézségekbe ütközik. (A nagy 2003-as amerikai áramszünet – ami persze inkább múlott az Enronon és egyéb spekulánsokon, mint a tényleges energiahiányon – a legszemléletesebb példák arra, hogy mi történhet, ha az elektromos energia iránti igény meghaladja a kínálatot.) Nincs szállítás, az élelmiszer nem jut el a városokba (a szállítás 90%-a olajalapú); áram nélkül megszûnik a vízellátás, a tájékoztatás és a hírközlés. Mivel a fejlett világ a kapcsolattartásra egyre jobban a világhálót és a hordozhatótelefon-rendszert használja, ezért ez a terület is komoly visszaesést fog elszenvedni.<23>
Elõbb-utóbb bevezetik az olaj- és benzinjegyet, a szénhidrogénekbõl elõállított termékek pedig hiánycikkek lesznek.
Olaj hiányában a mûanyaggyártás (mely az élet egyre több területén kizárólagos, és az anyagforgalom felét teszi ki) megszûnik.
Õsmaradványi erõforrások nélkül nem lehet mûtrágyákat és vegyszereket elõállítani. A gépek is leállnak, mindez együtt a zöld forradalom utáni mezõgazdaság végét jelenti. A termésátlagok a harmadukra-ötödükre esnek vissza, attól függõen, hogy éppen milyen talajról van szó.<24>
A növekvõ erõforrásárak miatt pénzromlás lép fel, mely többé nem áll meg. A folyamatot gazdasági válság és munkanélküliség követi, mely a fogyasztói társadalom bukásához vezethet.
Az összeomlás sorrendje egyes nagyon pesszimista forgatókönyvek szerint: az erõforrás-kínálat csökken, a gazdaság zsugorodik, a közegészségügy, mint a legdrágább és legkifinomultabb ágazat, összeomlik, ezt követik a zavargások, járványok és éhínségek. A fejlõdõ világban a zöld forradalom utáni mezõgazdálkodás megnövekedett termésátlagai a népesség növekedését is maguk után vonták. Amikor ezekben az országokban az erõforráshiány miatt visszaesnek a termésátlagok, továbbá összeomlik a gazdaság, a valószínûségre hagyatkozva egy embernek 1/5=20% esélye lesz élelemhez jutni<23><25> és 50-60% esélye lesz túlélni a járványokat és zavargásokat, azaz összesen 85-90% eséllyel nem maradhat életben. Az egész harmadik világ népességére nézve ez mintegy 4-4,5 milliárd ember halálát jelentheti majd, körülbelül 2040-ig bezárólag. Az észak-koreai nagy éhínség, és több millió ember halála éppen annak köszönhetõ, hogy Kína már nem hajlandó olcsón földgázt szállítani Észak-Koreának, amely így nem képes mûtrágyát gyártani. A termésátlagok visszaesését éhínség követte, melyben 3 millió ember halt már meg, és további 4-5 millió áll az éhhalál szélén. Észak-Korea az olajért cserébe még atomprogramját is feladta 2007 elején.

Ha végigolvastad a beírásom (és bennmaradhat a fórumban...), gratulálok. !!BÁRMI!! kétséged, kérdésed, hozzáfûznivalód elõtt, kérlek nézd meg ezt az elõadást: http://goo.gl/KVf5K utána olvasd át a www.ffek.hu weboldalt. Ha ezt megtetted, akkor tudod, hogy hová és kinek címezd a kérdéseid/kételyeid.

magyar? 😄

Japán le van maradva.
A magyar találékonyság verhetetlen.
Most, hogy 360 ft jár a 95-ös benzin, ideje felvennünk a kesztyût, és leszámolnunk az olajmaffiával. A harc elkezdõdött!
(Persze ez csak nektek újdonság, én már rég menetelek.)

itt a link egy vidihez. lehet hallani, hogy nagyságrenddel nehezebb dolga van forduláskor. az egyik ok, hogy nincs lánctalp, ami elosztja a terhelést a talp középsõ részeire is, ahol a megtett körív közelebb van a tengelyre merõlegeshez.

de megnézheted a bobcat is miket hagy egy aszfalton manõvezerés után. minden az, csak nem hatékony. ott is csak a méretek miatt használják, esetleg mert failsafe.

hidd el pontosan értem mire gondolsz.

tegyél meg annyit, hogy lerajzolod a négy kereket, meg az ívet, amit meg kell tenniük. hacsak a kerekek nem egyedileg kormányozottak láthatod, hogy gyakorlatilag burnoutot kell csinálnod.

ha úgy értetted, hogy minden kerék kormányozott is ehhez, akkor oké, csak értelmét még mindig nem látom.

"én megcsináltam ezt a lánctalp-szerû hajtást anno legoból, egy egymotoros koncept részeként. egy difit az egyik irányba blokkolva megoldható, hogy a két kimenet az egyik irányba tekerve megegyezõ irányba forog, míg a másik irányba egymással ellenkezõbe. tehát elõre hajtva egyenesen megy, hátra hajtva a tengelye körül fordul. ha érdekel tolok linket. mindamellett tudom milyen a mechanikus difizár, felezõvel is alig fordul a kocsi. szóval a tengelye körül az átlag akármilyen hajtású autó csak nagyon nehezen, iszonyú gumi ill. hajtáslánc kopással tudna megfordulni."

Nem eppen igy mukodik. A lenyeg, hogy legalabb ket motor kell, minden oldalra legalabb 1-1. Ilyenkor a kormanyzas a kerekek eltero sebesseggel torteno hajtasaval tortenik, tehat a kanyariv a ket meghajtas kozti sebessegkulonbsegbol jon. Helyben forgashoz ellentetes iranyba kell forgatni a ket oldal kerekeit. Ilyen modon mukodnek a kis bobcat markologepek is, tehat ha egy varosi kisauto mereteben kepesek gumikerekes valtozatban megepiteni ezt a kormanyzast, akkor autoknak is jo lenne. A megoldasban az a jo, hogy egyaltalan nincs benne differencialmu. (a mechanikus differencialmuves tank hajtast semmilyen ertelmes jarmu nem hasznalja) Az egesznek annyi a lenyege, hogy egy motor hajt egy oldalt, a masik motor a masik oldalt. A ket oldal teljesen fuggetlen es se mechanikus, se elektromos kapcsolat nincs koztuk, csak kozos taprol, de kulon meghajto aramkorrel mukodnek. A ket meghajto aramkorre juto vezerlojelek differenciaja hatarozza meg a kanyarivet. Ez ellentetes polaritas esetben helyben torteno megfordulast eredmenyez. Egyebkent ha nem hasznalja egy elektromos auto ez utobbit, mar csak a mechanikus differencialmu kihagyasa jot tesz a hajtaslanc hatekonysaganak. 4 motor eseten pedig maximalizalhato az allohelyzeti nyomatek, minimalizalva a mechanikus attetelek szamat. (wheelhub meghajtas eseten 0-ra)

"Lassan, de biztosan haladunk ezek megfelelõ szintû hasznosításához"

azért alkalomadtán nézz rá mennyit (nem) fejlõdött a napelemek hatásfoka az elmúlt 20 évben, meg hogy vajon még mindig ezeréves ólomakksikban tároljuk-e az így nyert elektromosságot.

én megcsináltam ezt a lánctalp-szerû hajtást anno legoból, egy egymotoros koncept részeként. egy difit az egyik irányba blokkolva megoldható, hogy a két kimenet az egyik irányba tekerve megegyezõ irányba forog, míg a másik irányba egymással ellenkezõbe. tehát elõre hajtva egyenesen megy, hátra hajtva a tengelye körül fordul. ha érdekel tolok linket.

mindamellett tudom milyen a mechanikus difizár, felezõvel is alig fordul a kocsi. szóval a tengelye körül az átlag akármilyen hajtású autó csak nagyon nehezen, iszonyú gumi ill. hajtáslánc kopással tudna megfordulni.

Az utóiratodhoz hozzászólva, az atomenergia sem egy végtelen erõforrás. A mûködéséhez szükséges hasadóanyagok nem állnak végtelen mennyiségben redelkezésre.

Ugyebár kifogyhatatlan a szélbõl, a napból és az ár/apályból illetve a tengeráramlatokból és a folyókból nyert energia.

A geotermikust nem sorolnám ide, mert az inkább csak a fûtési rendszerekhez jó.

Lassan, de biztosan haladunk ezek megfelelõ szintû hasznosításához. illetve a nyert energia gazdaságos tárolásához.

Felvidéken élek, ezért írtam a kassai töltõállomásról. Nem kötekedésbõl vagy információ hiányból, amit valszeg kihoztál a mondandómból...
A lényeget megint nem értetted meg. Ugyanis azt akartam ezzel mondani, hogy a multik megint kézbe vesznek valamit, gyorsan, még mielõtt teret adnának ennek a technológiának, ráadásul nem is környezet kímélõ módon, ahogy azt most a Honda teszteli.

Húúú! Ez a zseblámpák várositelepjárója, nekem köll!!!
<#nevetes1>

Nem lesz itt olcsóbb, meg takarékosabb semmi sem, csak környezet kímélõbb, simán kivetik az adókat. Akinek lesz ilyen kocsija akárhol is tölti fel fizeti majd a jövedéki adót.

Azoknak akik nem olvastak a cikket es/vagy a hozza tartozo kepet:
-ez a toltoallomas napelemes, de halozatra is ra van kotve
-a tolto aram jo resze nem a napelemrol hanem a halozatrol jon
-van benne 3 lassu tolto, ezek 15-17 amperesek, sima europai/amerikai halozati aram jon beloluk
-van benne 1 gyors tolto, ez egyenaramu es 125 amperes, de ehhez kulon ipari aram kell
-az eppen fel nem hasznalt napelemkapacitast a halozatba kuldik
-az eppen a felhasznalt es napelembol nem fedezheto kapacitast a halozatbol veszik

Az egesz nem mas, mint egy honda napelemes halozati aramfejleszto, es ket kulso gyartotol szarmazo halozati tolto egybeepitese. Az egeszben az a poen, hogy 110-240V kozott barmilyen halozatra ralogathato es kepes tolteni szinte barmilyen jarmuvet 100-240V AC es 500V DC tappal. Gyakorlatilag egy jo nagy halozati adapter feszultsegkonverziohoz, a tetejen egy marketing celu napelemmel.

Egyebkent a gyorsan toltheto kondik jelentik a jo megoldast. Arrol nem beszelve, hogy ha lenne ra lehetosegem, akkor mar csak teljesitmeny szempontbol is egy elektromos hajtaslancu autot vennek, mivel sokkal jobban gyorsul, nem kell bele sebessegvalto (mivel a hajtas linearis) es 4 motoros osszkerekhajtasos elrendezesnel meg differencialmu sem, ellenben allo helyzetben is maximalis nyomatekot ad. (differencialis hajtasi kapcsolassal pedig sajat kozeppontja korul is megfordul, tehat 0 meteres a kanyariv)

Jelenleg az elerheto idealis auto egy diesel elektromos rendszer, ami nagy aksikkal rendelkezik, van benne buffer kondenzator es a motort csak akkor kapcsolja be ha merul az aksi. Rovid tavon halozatrol is utantoltheto, hosszu tavon motorrol kapja a tapot. Fekezeskor pedig elteszi a visszanyert aramot. Ilyeneket mar gyaranak a japan, de ujabban az amerikai gyartok is. Biztonsagosnak biztonsagosak, mivel a dieselmozdonyokbol kolcsonyvett technologia eleg nehez autot igenyel, ezert tobbnyire megerositett vazu varosi terepjarokba epitik ezt a fajta hajtaslancot. Arban sajnos dragak, ugyanakkor az uzemanyagkoltseg szo szerint filleres. Ha valakinek van otthon aramfejlesztesi lehetosege (napelem, hazi szeleromu, vizikerek, geotermalis, akarmi) vagy videki es van biodiesel/biogaz alapanyaga, akkor pedig ingyen van az uzemanyag.

ps: Egyebkent tisztan elektromos autokhoz az idealis tomeges aramforras az atomeromu es a bufferelt halozat.

bocs, csak naponta egyszeri töltés 135 évig...

onnantól kezdve, hogy a napelem a hõerõmûvel ellentétben bárki számára megvehetõ nem értem mi alapja a félelemnek, hogy majd a gonosz terrorista kapitalista tõkések kezére kerül.

féloff kondis zseblámpa:

elég méretes darab, elviselhetõ (persze akksihoz nem mérhetõ) teljesítménnyel. viszont 135 évig csak feltölt-kisüt-feltölt-kisüt. sajnos nem vízálló, csak esõálló. meg 40 ropi, nem az az átlag kínai "police" lámpesz.

"A tömeg-energia arányuk is jobb a kondiknak, csak a tárolási idõn kell nyújtani. Már készültek kisérleti jármûvek szuperkapacitással, az eredmények derülátóak "

Persze a teljesitmenyuk joval nagyobb akkumlatornal, szinte "robbanas" szeruen adjak le az energiajukat, de a kapacitasuk egyenlore meg kicsi. Elektromos dragsterekben, meg a megallokban toltheto elektromos buszokhoz nagyon jok, de autohoz meg keves a kapacitas.
Ezt ket ceget szoktam nezegetni, hogy azert kepben legyek, kondi ugyben.
http://www.tavrima.com
http://www.maxwell.com/products/ultracapacitors/product.aspx?PID=K2-SERIES

nalunk is az elmu 1 evig ingyen adja az elektromos aramat a toltoallomasan.

attol meg, hogy te nem tudsz rola, meg van.

A tárolás idõ nem gond, hisz ha töltõállomáson vagy, akkor a feltöltött áramot azonnal el is fogyasztod.