120
-
teddybear #80 "Helyesbítek: 1000-1500 MILLIÁRD m³ van Makó alatt."
Már mondtam, hogy hazugság az egész, de neked aztán beszélhet az ember... -
#79
Helyesbítek: 1000-1500 MILLIÁRD m³ van Makó alatt.
De akkor a 45 milliárd m³ hogy lesz elég Izraelnek 90 évre. Mert ezt olvastam.
-
#78
Rosszul kezded az évet, mert botorságokat írsz. Makó alatt 1000-1500 m3 gáz van, ami Európában a második Gröningen után. Amúgy nem hogy abbahagyták, hanem már termelnek onnan, de még nem sokat, évi kb. 150 ezer m3-t. Ezek a tények. -
teddybear #77 Ez, ha pontos az adat ötöde az összesen feltárt magyar földgázmennyiségnek( az kb. 200 milliárd köbméter volt összesen.). Szóval egy kicsiny mező nemzetközi viszonyok között. Nem biztos, hogy megéri kitermelni. -
teddybear #76 Beszélnek itt a méregzöldek mindenfélét a megújuló energiaforrásokról, de a legjobb ilyenfajta erőmű felépítését még szóba hozni is valóságos istengyalázás.
Gondolok itt a vizierőműre. Ha valaki meg meri pendíteni, hogy mégis csak fel kéne építeni egyet-kettőt rögtön üvöltve ugranak neki. -
teddybear #75 "Sufinban te nem fogsz tized vagy század mm-es tűrésű lőszereket gyártani nagy mennyiségben."
Jó párszor megcsinálták. Példának okáért a zsidók a negyvenes évek végétől egy tel-avivi mosoda alatti bunkerben felépített szükségüzemben gyártottak gépfegyverlőszert nagy mennyiségben. A szükséges anyagokat, illetve a kész lőszert a mosoda kocsijaival szállították ki és be. Nemrég volt egy dokumentumfilm róla a History-ban.
megfelelő szintű szakértelemmel és kellő tudással szinte minden megoldható. -
teddybear #74 Először is. A makói gázmezőt a hatvanas évek közepén tárták fel.
Másodszor. Megállapították, hogy több rétegben található ott földgáz, de rossz minőségű, szennyezett. Ráadásul, még magyar viszonylatban is kicsi a gáz mennyisége, és a tárolókőzet nem eléggé porózus. Összegezve a kitermelése gazdaságtalan. Olyannyira, hogy a románok meg sem fúrták a hozzájuk átlógó szélét, szokásukkal ellentétben.
Három. Ami az elmúlt időszakban a sajtóban lezajlott, engem a F. Forsyth A háború kutyái című regényében leírt tőzsdei csalásra emlékeztet. Olyannyira, hogy a MOL már kivonult az ügyletből. -
#73
Stop. Attól, hogy van egy mező, az nem jelenti azt, hogy egyáltalán technikailag kitermelhet vagy azt, hogy gazdaságosan kitermelhető. Lásd Makó.
Pár éve felkapta a média, hogy húúúúúúúúúúúúúúúúú mennyi gáz van ott és stb.
Akik a gáziparban vannak azoknak semmi meglepő nem volt ebbe, a '70-es évek óta tudjuk, hogy ott van. Most jutott el oda a technika, hogy egyáltalán felmerülhetett az, hogy ki lehet termelni. 2 éve sem jött össze tudtommal, aki kockáztatot bukott rajta kb. 50 milliárdot... -
#72
Sufinban te nem fogsz tized vagy század mm-es tűrésű lőszereket gyártani nagy mennyiségben.
A vízfelhasználás kutattak még csak csak megoldható ivóvíz céljára, de akkora területet nem tudsz elkeríteni, hogy kellő nagyságű mezőgazdaságú területed legyen és víz is legyen. Elvben egy kisebb vízfolyásra lehetne építeni erődöt, de a vízoldalról nagyon nehezen védhető lenne.
Nem tartom túlságosan megjósolhatónak, hogy mi történne egy világégés után. Egyes államokban gyak. minden családban van fegyver, azok nem irtanák ki egymást, hanem talán a normális többség irtaná azt, aki állatkodik. Ilyenek mondjuk a svájciak vagy a finnek.
Igazából két véglet lehet. Vagy fegyvers bandák mindenkit maguk alá gyűrnek - ezt nehéz elképzelni ott, ahol van kőkeményen felfegyverzett Nemzeti Gárda szerű valami és rendőrség - vagy ezek a bandák egy idő után annyira lerabolnak mindent, hogy ők is kipusztulnak. Ha ez megtörtént, akkor a civilizáció elkezdhet újra felépülni.
Legvégső esetben a hadsereg is bevethető. Annak holmi felfegyverzett fosztogatók nem jelentenek túl nagy problémát technikailag. Morális problémák lehetnek, hogy saját honfitársat kell lelőni, de szerintem egy katonának nem jelent túl nagy lelki megrázkódatást, hogy egy fosztogató senkiházit megöljön... -
#71
A zsidók megint kibekkelték a válságot.
45 milliárd köbméter gázra bukkantak a partjaik mellett, nem messze Libanontól. Mekkora mázlijuk van! -
#70
A Manhatten tervben közvetlenül kb. 200 ezer ember vett rész. Az Apollo progam teljes bedolgozói köre és teljes állománya valahol 400k táján volt tudtommal.
A Mahattan terv 2 milliárdba fájt háború előtti dollárban. Az Apollo program 24 milliárdba, asszem '61-es (?) vagy '69-es árfolyamon. Az inflációval nézve többe fájt az Apollo program, ha jól látom. -
torreadorz #69 "És az erődön belül hogyan maradsz életben? Honnan szerzel friss vizet, kaját, lőszert, stb?
Jaj... Ez az állapotot nem szabad elérni és nem erődökkel kell álmondni..."
Tényleg nem kéne elérni, de ez nem igazán az átlagemberen múlik.
Egyébként a többi cuccot onnan tudod beszerezni hogy vagy elveszed másoktól, vagy megtermeled magad. Arra próbáltam rávilágitani, hogy egy ilyen világválság esetén, amikor embernek ember lesz a farkasa, akkor elsősorban nem a termelésre kell koncentrálni, hanem az önvédelemre. Az fog életben maradni, akinek van földje hogy kaját termeljen rajta, mellette 100 puskása hogy megvédje azt. Persze azért remélem ez nem fog bekövetkezni. -
#68
Jo hogy az emberek itt qrvara nem ertelmezik a hsz-eket csak irnak vmit, hogy irhassanak..
Olvasd el megegyszer es azt is, hogy mire reagalt igy. ;) -
#67
LOL Igazad van, azok is hasonlo meretu beruhazasok voltak, bar szvsz a Manhattan-terv-nel vagy akar a piramisepitesnel nem volt nagyobb egyik urprogram sem, de nem ez a lenyeg, hanem az, hogy nezd mar meg mikor voltak ezek: a hideghaboru alatt. (Mi nem volt vilagos azon, hogy napjainkban vagy "ma"?)
Jelenleg nincs semmilyen nemzetkozi vagy akar egy nemzeti osszefogas ilyen merteku tervekhez. Az LHC-n is csodalkozik a vilag, hogy nem bugaztak meg, mielott elkeszult es ez joval kisebb projekt volt az emlitetteknel ill a jelenleg szuksegeseknel.
A lenyeg, hogy jelenleg olyan a politikai hangulat (ertsd, annyira "liberalis"), hogy semmi esely osszefogast es gazdasagi hatteret talalni egy vilagmegvalto fejleszteshes, mert ugye nem kerdes, hogy kb. arra van szukseg.
-
chuky123 #66 "gondolom majd 4 fázisú árammal "kell" majd táplálni, aminek pontosan 578,329 voltosnak kell lennie :D mert olyan nem jön a konnektorból, még ha ipari áramot vezettetsz be sem :)"
Ezen dejót mosolyogtam 4 fázisu áram LOL Talán 3 fázisu ahogy a fenti ábra is mutatja. Az kell a gyorstöltéshez de sima töltéshez elég az 1 fázis is. Tehát elvileg otthon is lehet tölteni a villanyautót -
kvp #65 Van egy olcso tenyesztoreaktor, a peeble bed reaktor. Ez egy egyszeru 0. generacios gazhuteses grafitmoderatoros reaktor ami kepes tenyeszto reaktorkent is mukodni. Tobbnyire az egyetlen mellektermeke a plutonium, ami ugyancsak felhasznalhato. Eredetileg nemet talalmany, de jelenleg kina fejleszteni teljes lendulettel, mivel ezek akar szeneromuvek melle is telepithetoek, megtartva a jelenlegi aramfejleszto rendszert es reaktor karbantartas idejen atkapcsolhatoak szenes uzemmodra. Letezik a rendszerbol mobil (jarmufedelzeti) valtozat is.
Ha van eleg aram, akkor legkori szendioxidbol es vizbol viszonylag egyszeru szintetikus szenhidrogeneket (pl. metant) eloallitani, ami kulonosebb trukkozes nelkul hasznalhato a hagyomanyos jarmuvekben.
Elektromos jarmuveknel a hagyomanyos aksikat ki kell valtani kondenzatoros rendszerekkel, mert ezek gyorsabban tolthetoek. Viszont a jelenlegi vas-foszfat aksikban sem sok olyan anyag van, ami ritka lenne a termeszetben, vagy olom-savas technologiat igenyelne. -
#64
Az egésszel az a baj, hogy kőkorszaki szemléletre hajaz.
Nem csak urán lehet hasadóanyag. Az atomfegyverkezés miatti történelmi hatás az, hogy az erőművek csak az dúsított U235/238 kerekkel mennek. Tóriummal üzemelő atomerőműveket is lehet építeni. Tórimuból a most ismert készletek jóval nagyobbak - és érintetlenek - mint az urán.
A forrás csak kőkorszaki 2. generációs blokokkal számol, a jövő erőművei az 99,7% U238-az is fel tudják használni. Ez alapból 99x-es hadsadóanyag mennyiség., (Hogy a hasadásból számramzó energiával súlyozva ez mennyi nem tudom.)
A tenyésztő reaktorok még ezekből is további felhasználható fűtőelemeket gyárthatnak az üzemanyag életciklus során.
Az nem érv, hogy most nincs tenyésztő reaktor nagy számban. Majd lesz. 50 éve volt egyáltalán MW-os szélkerék és tükrös naperőmű? Nem. Most már vannak. Tenyésztő reaktorok is lesznek. Csak éppen "picit" bonyásabbak, mint egy szimpla szélkerék. Idő kell a tisztességes kidolgozáshoz és tapasztalatszerzéshez. Azért építenek most még temérdek 2. gen reaktort, mert rohadtul sürgősen kell áram. Ezek már rendelkezésre állnak, tapasztalat is van velük. -
#63
Meg a szenet. Ugyanis szémből minden előállítható, ami olajdból. Csak éppen az olajfinomító infrastruktúra megvan, ezért nem akar senki átállni szénfinomításra. Ha az olaj ára tartósan 150 dollár felett körül marad, akkor a szénből a 70 éves ősszar műbenzingyártás technológia minimális up to date szintrehozásával is versenyképes áron lehet kőolajszármazékokat előállítani.
Szénből gigantikus méretű tartalékok vannak az olajhoz képest a világon és egyenletesebb eloszlásban, bár azért vannak szénnagyhatalmak is. Kína, Dél-Afrika, USA és Ausztrália. Megjegyzem Dél-Afrika embargó alatt volna és remekül elzakatolt a gazdaság az aparheid alatt szénre alapozva... -
#62
És az erődön belül hogyan maradsz életben? Honnan szerzel friss vizet, kaját, lőszert, stb?
Jaj... Ez az állapotot nem szabad elérni és nem erődökkel kell álmondni... -
#61
1. Regen volt olyan megaprojekt, hogy piramisok, Manhattan-terv stb, ma ez politikailag megvalosithatatlan a fejlett orszagokban..
Az F-35 program teljes költsége ezekét elvben verni.
A Hidegháború alatt ezeknél jóval gigább projetktek mentek le az úgynevezetett fejlett országoban. Az Apollo program az mi volt?
A HH után az ISS felépítése az mi volt? Stb.
Bocs, de ez elég vicces kijelentés volt. Szerte a világban zajlanak elég gigaméretű építkezések attól, hogy te nem tudsz róla... -
#60
ugyanis már nincs a Földön olyan olajmező amit ne fedeztek volna fel
Áááááááááá, ekkora hülyeséget leírni... A brazilok éppen azért kedzik fejleszteni a haditengót, mert nemrég találtak a tenger alatt olajat és gázt. A Falkalnd-szigetek közelében is szép nagy mezőket találtak.
Eddigis is voltak olyan mezők és források, amit nem aknáztak ki az alacsony olajár miatt és mind a mai napig találnak új mezőket.
Ez akkora bullshit kijelentés, mint amikor valamelyik nagy lángész prof azt mondta (Borhnak vagy Einsteinnek?) a XX. száza elején, hogy már mindent felfedeztek...
Észak-Korea az olajért cserébe még atomprogramját is feladta 2007 elején.
Ez meg szimplán nem igaz, vagy elavult info. Időlegesen behazudta, hogy felfüggesztette. -
#59
Valóban nem. Tenyésztő reaktrokkal csak néhány milló évig elég. Szertitem ez most legyen elég, majd ráérünk töprengeni, hogy mi kell ehelyett. Ez tutira működik.
A szél és egyéb viccenergiaforrásokkal nem lehet alaperőműveket leváltani. -
#58
Még több ritkaföldfémet használánál el, vagy még több olómsavas akksit gyártanál..? Micsoda környezetvédelem... -
TheWbtist #57 Az atomenergia jövője
FORRÁS (Itt grafikonok is vannak)
Az emberiség egyre nagyobb energiasűrűségű forrásokat használt a történelem során, a fától jobb a szén, attól az olaj, és így tovább. Mindezek a felsorolt folyamatok úgy termelnek energiát, hogy közben átalakítják az atomok elektronhéjait. Az elektronhéj jellemző energiái néhány eV (elektronvolt, 1,6*10-19 J) nagyságrendűek. Azonban az emberiség a 20. században már felfedezte, hogyan hasznosítsa az atommagban rejlő energiákat is. Ezek az energiák milliószor nagyobbak, mint az elektronhéjból nyerhető energiák, MeV-es tartományba esnek.
1953-ban egy amerikai reaktor termelt kísérleti jelleggel áramot, majd 1954-ben, Obnyinszkban beindult az első hálózatra termelő atomerőmű. Azóta mintegy 366 GW kapacitást tesznek ki összesen az atomerőművek, Magyarországon Paks 4 blokkja 2000 MW villamos teljesítménnyel az országos igény mintegy 30%-át elégíti ki.
A Föld villamos áram-termeléséből jelenleg 439 reaktor veszi ki a részét, összesen 372 GW villamos teljesítménnyel.
A legtöbb reaktor 20-25 éves, de tekintélyes számban vannak öregebbek is, egy másodlagos csúcs van 34 éves kornál is. Ebben az évben 5 reaktort zárnak majd be és 42 épül, de nem mind fejeződik be. A reaktorok 2007-ben a világ villamos termelésének 14,5%-át adták (2776 TWh-val), a teljes energiaigényből pedig 2,1%-al részesül a nukleáris energia. A villamos áram termelésében 1998 volt a „csúcs-év”, ekkor 18% származott atomerőművekből.
Többek szerint az olaj- és gázkészletek fogyását több atomerőmű rendszerbe állításával kell pótolni, mások hevesen tiltakozna ez ellen, ugyanis az atomenergia veszélyessége kétségbevonhatatlan, bár túlhangsúlyozott. Itt a következő szempontokat vesszük figyelembe:
Uránkészletek
Építendő erőművek, becslés a megfelelő növekedésre vonatkozóan
Új technológiák szerepe: IV. generációs reaktorok, gyors szaporítóreaktorok
Fúzós technológia
Miért kell atomenergiáról beszélni?
A világ kétségtelenül egy energiaválság kezdetén van. A szállítás 90%-a olaj alapú, a villamos ellátás 65%-a pedig fosszilis forrásokra épül. Az olajexport csökkenése már most bénítóan hat a gazdaságra, nagyon közel van ugyanez a szénre és a földgázra is (1. ábra) Az ábra szerint a szén 2012, a földgáz pedig 2015 körül tetőzik. Ezt számos kutatócsoport megerősíti (EWG, ASPO)1. Mindezek alapján sürgősen ki kell találni, hogy mivel helyettesítjük a Föld energiaigényében fellépő hiányt, mely 2012-re 20%-os lehet az elvárt növekedéshez képest. Emlékeztetőül: az 1979-es olajválságot, mely áramszünetet, 3 napos munkahetet, kiürült autópályákat, és sok más rosszat hozott nyugaton 9%-os hiány okozta. Számos javaslatról olvasni, sok az önjelölt szakértő, azonban nem árt ha szem előtt tartunk néhány dolgot.
A földgáz tetőzése 2015-re tehető, a széné előbbre, már ami az exportot illeti, ugyanis a nagy ipari országok már energiájuk nagyobb részét abból nyerik, hogy ellensúlyozzák a gáz és olajfogyást (Kína, USA). Látható, hogy a szénfelhasználás előrejelzése több szenet kíván, mint amit képesek kitermelni (WEO 2006 Reference scenario).)
Tisztázandó
Amikor arról beszélünk, hogy ki kell váltani a fogyó olajat, földgázt és szenet, akkor jusson eszünkbe, hogy a villamos áram 65%-a ezekből készül, a teljes energiatortából pedig 87%-ot tesznek ki, az olaj a közlekedésben szinte kizárólagos. Ugyanakkor a mai mezőgazdaság, gyáripar, acélgyártás, műanyaggyártás, stb. mind rendkívül erősen függ ezektől. Kiváltásuk során figyelembe kell venni, hogy
Amivel kiváltanánk, annak a nyersanyagát is hagyományos erőforrásokkal bányásszuk, szállítjuk, alakítjuk
Amivel kiváltanánk, azt is le kell gyártanunk, amihez hagyományos erőforrást kötünk le,
Amíg gyártjuk ezeket, elvesszük az egyébként is fogyó erőforrásokból; tehát a gyártás, felállítás, üzembe helyezés során ezek a szerkezetek nettó energianyelők, azaz többet vonnak el, mint amit termelnek,
Egyelőre nincs olyan megoldás, ami kizárólagos lehetne, tehát több dolgot kell egyszerre gyártani,
A gyártás és az élettartam során előfordulhat, hogy nagyon rossz energiamérleget kapunk (EROEI> 1 alapkövetelmény2). A szélkerekek EROEI-je 27, napelemekre is 10-15, de pl. az újonnan felfedezett olajmezőkre 3, olajpalára és olajhomokra, 2, és a kitermelés során ezek mindegyikére igaz, hogy az EROEI tart az 1-hez.
Bármit választunk is, 40-szeresére kell felskáláznunk 4-5 év alatt ahhoz, hogy képes legyen kiváltani az ősmaradványi források fogyását.
Uránkészletek
Jelenleg a következő fontos izotópjai léteznek a természetben: U238 (99.275%), U235 (0.72%), U234 (0.005%), a zárójelek a gyakoriságot mutatják. Az urán az egész földkéregben elszórtan megtalálható, koncentrációja változó, átlagosan 3-5 milliomodrész3. Az urán dúsabban is előfordul, uránszurokérc formájában, itt a sűrűsége ezerszeres: 5-8 ezer milliomodrész, azaz 0.05-0.08%. Vannak olyan lelőhelyek is, ahol ez 0,1-0.25%, sőt Kanadában előfordul 10% körüli urántartalom is. A legnagyobb termelő Kanada (a világtermelés 27,9%-ával) és Ausztrália (22,8%). Nagyobb termelők még: Kazahsztán (10,5%), Oroszország (8,0%), Namíbia (7,5%), Niger (7,4%), Üzbegisztán (5,5%).
Fontos kérdés a Föld mélyén lévő, még gazdaságosan kitermelhető készletek nagysága, hiszen a technikai előrehaladás mellet ez szabja meg az atomenergia helyét a jövőbebn.
Az uránkészletekből 2.3 millió tonnát már kitermeltek, jelenleg már csak Kanadában vannak olyan ércek, melyekben az urántartalom meghaladja az 1%-ot. A világ többi részén ez az arány 0.1% alatt van, és a bizonyított készletek harmada esetén ez 0.06% alatti. Fontos megjegyezni, hogy minél kisebb a relatív urántartalom az ércben, annál drágább kinyerni belőle a hasznosítható anyagot, és 0,01-0,02%-os urántartalom alatt az EROEI <1 miatt nettó energianyelővé válik az uránbányászat. A Föld jelenleg ismert készletei 4.5 millió tonna kitermelhető uránt tartalmaznak, ebben benne van az a készlet is, melynél az EROEI már majdnem 1. Ez árban 130 $/kg-os uránt jelent. Ezen felül józanul feltehető, hogy még vannak fel nem fedezett készletek is, összesen 2.53 millió tonna mennyiségben.
Jelenleg az erőművek 67 ezer tonna uránt igényelnek évente, ebben 42 ezer tonnát biztosít a kitermelés, a maradék 25 ezer tonnát az 1980 előtt felhalmozott készletek adják. Mivel ez a készlet 10 éven belül kimerül, ezért a kitermelést 50%-al meg kell növelni, hogy fedezze az igényeket.
2. ábra Az urántermelés alakulása, ha csak a táblázat első sorának alacsony költségű részét vesszük (40 $/kg-os készletek, narancsszín), ezzel még a jelenlegi kapacitás sem látható el zavarok nélkül (Constant capacity, 2005 szaggatott vízszintes vonal). Ha az összes bizonyított készletet kibányásszák, akkor a jelenlegi kapacitás ellátható 2010-ig zavar nélkül (halványsárga), de már ez sem teszi lehetővé a reaktorok számának növelését. A jelenlegi készletekből következtetett további készletek is tetőznek 2030-ra (kék), ráadásul ez már drága is. A feltételezések ezen az ábrán nem szerepelnek. Jól látszik, hogy a sok erőművet építő forgatókönyv (Alternative policy scenario, meredek szaggatott vonal) nem tartható, mert az 1990 előtti tartalékok elfogytával már csak az előttünk álló termelésre hagyatkozhatunk; és a termelés mindhárom készletet figyelembe véve lassabban nő a csúcs előtt, mint az „alternative policy” által szabott kapacitásnövekedés.
A készleteket jelentősen túlbecsülték az 1980-as években, azokon mostanában 20-30%-os csökkentést hajtottak végre (pl. USA, Franciaország esete). E két országnál az is kiderült, hogy miután a kitermelés uránból tetőzött, a maradék készletek jóval kisebbnek bizonyultak, mint a termelési csúcs előtti becslések azt mutatták.
Reaktorok építése
Egy reaktor hosszú élettartalmú dolog, felépítése is sokáig tart, az engedélyekkel együtt tíz évre tehető. Ha a Föld áramigényében, az ősmaradványi források okozta hiányt atomenergiával kívánnánk fedezni, hetente kellene egy atomerőművet építeni, 5 éven keresztül. Ekkor az uránkészletek sokkal hamarabb kimerülnének, kb. 7 év alatt.5 Az így nyert energia egyébként nem lenne alkalmas szállításra, mezőgazdálkodás segítésére, stb. csak áramtermelésre. Az atomenergia, éppen a rektorok építése, és nyersanyagaik előállítása során használt hagyományos energia miatt nem alkalmas a CO2 kibocsátás csökkentésére. Ahhoz, hogy a jelenlegi kapacitást szinten tartsa a világ, már kellene épülni új erőműveknek, melyek a bezárandók helyére állnak, ez nem történik jelenleg.
3. ábra Múltbeli (piros oszlopok) erőműátadások, és az általuk adott kapacitás (piros vonal). Hogy az atomerőművekből származó kapacitás állandó 360 GW maradhasson, új erőműveket kellene építeni (sötétzöld oszlopok). Ahhoz, hogy az olajfogyás WEO6 által is elfogadott mértékét ellensúlyozni lehessen, a világoskék oszloppal jelölt erőműveknek is meg kellene – kellett volna (bekarikázott rész) – épülni; ez nem történt meg, és nem is történik.
Magyarország számára legtöbben két 1000 MW-os AP-Westinghouse blokkot javasolnak 1500 milliárd forintért (1 blokkja Paks fele). A gyártó éppen lekötött Kínában, nem tud azonnal hazánkban kezdeni; az erőmű a paksi műszakiak szerint 2025-re lehetne csak kész, de addigra már az uránkészletek fogyása elkezdődne. -
dyra #56 ja persze, Azért Kinában szorgosan építik a gázvezetékeket, arról nem is szólva, hogy mondjuk 100 éve is volt élet csak épp gőzgépekkel és lovakkal (szén meg még rohadtul sokáig lesz). Nem kell egyből az emberiséget temetni. Atomerőműveket kell építeni, meg ésszerűbben felhasználni a rendelkezésre álló energiákat. -
lapaleves #55 ![]()
mindenki hozzon magával még egy embert. -
lapaleves #54 most hirtelen ezt találtam a 1:8 és az 1:3 arányra:
An EROEI of 200 was achieved with some oil wells 50 years ago. Oil production in deep water currently achieves an EROEI of less than 5.
The production of Canadian syncrude continues though the EROEI is less than one. Yet it continues because the energy cost of natural gas required to make syncrude is ignored. The natural gas is "stranded" meaning that it is too far from markets to be useful in any other way. You might say that syncrude production is a way to export natural gas.
gyakorlatilag azt mondja, hogy a mélytengeri fúrások már most is 1:5 (erre emlékeztem) EROEI értékűek, a kanadai olajhomok pedig nettó energiában már most kevesebb, mint 1:1. a dolog mégis működtetve van, mert olyan földgázt használnak a kitermelés fűtéséhez, amit egyszerűen nem éri meg a felhasználói piacokig elszállítani.
szóval moszkvicsokat, és nem osztogatnak. -
TheWbtist #53 Köszönöm Buzzword a linket, elolvastam. Nyersfordításban be is illesztem (szerintem értelmezhető):
--------------------------------
De mi emberek nem tudják, hogy van egy hatalmas kínálat az olaj csak 500 mérföldre északra Kanadában.
"Az olajhomok Alberta egyedül tartalmaz elég szénhidrogén üzemanyag az egész bolygó több mint 100 éve" szerint Peter Huber, társszerzője a "The Well Feneketlen."
Mit beszél? A kanadai olajhomok egy floridai méretű tapasz homok és szikla, olajjal kevert. Rengeteg.
Huber azt mondta az embereknek hiszem, fogy az olaj, mert mi fogy az olcsó olaj, az a fajta, hogy megtalálta a Közel-Keleten, amely már folyékony, tiszta és kész finomítani.
"Ez nagyon olcsó, hogy az olaj a földből. Szóval, persze, ez az, ahol az emberek mennek az első," mondta Huber.
Ők is húzza ki a földből öt dollárt egy hordó.
Ez költségek háromszor annyi olajat, hogy ki a kanadai olajhomok, mert kell hozzá forró víz a homokot, hogy külön az olaj. De most, hogy az olaj drága és valószínűleg ez így is marad, a vállalatok nyereségesnek találhatják ezt.
Clive Mather, a Shell Hungary vezérigazgatója elmondta, a Föld szénhidrogén kínálat szinte végtelen.
"Ezek nem fogy. Sőt, már alig kezdte fejleszteni őket," mondta.
Ha a kőolaj ára magas, mint ma, akkor nyereséges vállalatok számára kell bontani a olajhomok. Lehet, meg kell szokni, hogy többet fizetnek a gáz, az európaiak, mert olaj most jön a kevésbé hozzáférhető helyeken. De az olaj odakint.
"A bolygó tartalmaz nagy mennyiségű szénhidrogén eltemetve. A kérdés az, tudsz őket? milyen áron?" Huber mondta.
Akkor miért vagyunk tárgyaláson ez az egész arról elfogy? Huber mondta, hogy ez a fajta gondolkodás vészmadár nincs semmi új.
Huszonkilenc évvel ezelőtt, Carter elnök azt mondta olaj-és gázellátás "egyszerűen elfogy."
Azt mondta, hogy elment a következő évtizedben. "Az emberek azt mondta, hogy 1880-ban. Azt mondták, hogy 1910-ben," mondta Huber.
--------------------------------
Félreértés ne essen, SOHA nem fog elfogyni a kőolaj, az összeomláshoz elegendő, hogy ne legyen gazdaságos kitermelni és legyen pár tíz százaléknyi hiány az ellátásban.
Jelenleg a "szivattyúzásos-olcsó" módszerrel egy hordó energia befektetéssel 8 hordó energiát nyerünk. (1:8)
A kanadai olajhomoknál ez az arány 1 hordóból: 2-3 (1:3)
Tehát sokkal gazdaságtalanabb. Nos ez nem kicsit emeli meg az árakat.
Nem utolsó sorban pedig elképesztően környezetszennyező az eljárás amivel kinyerik. (Akár klímakatasztrófa árán is – Kanada olajnagyhatalom lesz - http://infovilag.hu/hir-12320-akar_klimakatasztrofa_aran_is.html )
Ajánlanék még egy riportfilmet. A kérdező hölgy rengeteg olyan kérdést tesz fel ami sokak fejében, mint alternatíva megfordulhat. Kijózanító válaszokat kapunk.
http://goo.gl/kviGk (kb 45perces videó) -
lapaleves #52 a te elméleteid is jópofák, de inkább csak viccesek.
mondjuk a 3. pont kapcsán eljutottál már a olvasmányaidban odáig, hogy nincs mennyiségi alternatíva? tehát a nagy semmit hozzuk helyzetbe, pont ez a központi problémája a peak oilnak.
a 2. pontod kapcsán: nincsenek hiteles források sehol, mert messziről jött emberek mondanak mindenfélét. senki nem tudja ki mond igazat.
a peak oilt ne egy feltétlenül, ésmitöbb katasztrofális hatásokkal bekövetkező eseményként értelmezd, hanem valami várható, szükségszerű változásként. a mindenáron világvége bekövetkezését szerintem kevesen vallják, de nyilvánvaló hülyeség a lehetőségét tagadni.
természetesen relatíve egyszerű találni egyetlen forrást az interneten, csak hogy kényelmesen, tagadásban élhess tovább. vagy ehelyett lehet gondolkodni, kezdetnek azon ki is van a fán. -
TheWbtist #51 Sajnos nagyrészt egyet kell értenem, jelenleg is ez folyik csak még "nagyban". USA háborúira gondolok, melyek (nem eléggé) köztudottan nyersanyag birtoklásról szólnak. És még csak csírájában sincs közük a demokráciához. És itt azt kellene felfogni, hogy napjainkban is ugyanolyan embereket, családokat ölnek meg mint a tied, vagy az enyém. Csak a GPS koórdináták különböznek, semmivel nem rosszabb vagy más emberek mint mi, csak az országuk rendelkezik valamivel, ami nélkül egy másik ország kényelme nem biztosítható. Ennyi és nem több a haláluk oka.
Ám ez, jelenlegi társadalmi és fogyasztási szokásunk mellet SZÜKSÉGSZERŰ. Ugyanis ha nem lenne az, akkor nem történne meg, ha pedig nem történne meg akkor nem lenne fenntartható a jelenlegi megszokott (túlfogyasztó és pazarló) életünk.
Tetszik vagy sem, mindennapi életünkkel szó szerint aláírjuk az együttműködési szerződést ezzel a folyamattal. És ami a legördögibb, hogy elhitetik (annak ellenére, hogy nem így van...) velünk, nincs más alternatíva: Vagy "civilizált" jólét oldal, vagy "civilizációért elnyomott" oldal van. -
Buzzword #50 A peak oil...hogy is mondjam...jópofa elmélet. A neoprimkók mindig is szerették hasonló véres világvége-sztorikkal megtámogatni "másszunk vissza a fára" elméleteiket, csak az a baj, hogy:
1, Észak-Koreával elég szerencsétlen példálózni, mert náluk az éhínségbe bekavart a tervgazdálkodás kudarca (lásd még: holodomor)
2, A kőolaj el fog fogyni. Egyszer. Senki sem tudja, mikorra, de hiteles forrásként ajánlom: http://abcnews.go.com/2020/Stossel/story?id=1954572
(Peter Huber mérnök doktor. Nem környezet"mérnök", igazi).
3, Ha a kőolaj kitermelése megdrágul, (EZ a valódi peak oil jelenség), az helyzetbe hozza az alternatív energiaforrásokat (gépjárműveknél ez jelenleg az E85/E100)
4, Az atomerőmű-technológia sokkal fejlettebb lenne, ha a környezetvédők vekengése nem fúrta volna meg a '70-es években. Nagyrészt maguknak köszönhetik a fosszilis energiahordozó-függőséget. -
lapaleves #49 ez nyilvánvaló. egyébként erre utaltam volna a mobilitás (autó) és a 12v kapcsolatával. ha nagyon rossz, akkor csak az a tiéd, amit magaddal viszel.
abba azért gondolj bele, hogy ha eljön ez a világ, akkor sem egyik napról a másikra. a kettő között rengeteg idő telik el. ha tényleg benéz egy ilyesmi jövő, akkor az emberek kis csoportjai tényleg erődöt fognak építeni, és megvédik magukat. és ott és akkor a túlélés fontos eszköze lesz minden, amivel meleget, élelmet vagy áramot lehet csinálni.
de nézd máshonnan: ha felkészült vagy és elébe mész a dolgoknak, akkor nyilvánvalóan jobban állsz (anyagilag), amikor kritikusabbá válik a helyzet. amikor mások az utolsó (előtti) pénzüket adják kajáért meg fáért, addig neked több marad dupla annyi és dupla akkora puskára. szóval az "először ők mennek a levesbe" jól hangzik, de semmi valóságalapja nincs.
csak kérdezd meg magadtól, hogy te hogy tennél. ha az a válasz, hogy:
-megvárom, amíg a kormányok összefognak és megoldják
-a gazdaság és a piac majd önszabályozó módon felfejleszti a túléléshez szükséges technológiákat
-nem akarok ilyen világban élni, úgyhogy odaállok majd az első puskás elé egy kiló liszttel
nos, akkor sok sikert. én személy szerint nem vagyok elkötelezett híve a kormányoknak, a kapitalizmusnak meg a szuicidizmusnak se. azért gondoltam arra, hogy jó lenne mindenáron túlélni.
fontos egyébként látni, hogy a megújuló technológiákra való átállással nagyot nem buksz akkor se, ha nem lesz nagy baj. ez esetben "early adopter"-ként drágábban vettél meg pár dolgot. ez, és igazából csak ez a mérlegelés tárgya. én, amíg lehetőségem van rá inkább nem kockáztatom, hogy nem sikerül az "előre menekülés", de rajtam nem múlik, ha ugye pénzt rakok a szektorba... -
torreadorz #48 "szerintem akinek lehetősége van kezdjen el a lehető legtöbbet befektetni az önállóan működni képes megújulóba, senki nem tudja, hogy holnap lesz-e még napelem vagy gyár."
Hm... olvasgatom itt a kommenteket és meglepően látom, hogy mennyien nem ismeritek a történelmet és az emberi viselkedést.
Gyerekek, ha tényleg elfogy az olaj, gáz és a többi nyersanyag, akkor nem megújuló energiaforrásból fűthető házat kell építened, hanem puskát venni és erődöt építeni.
Amikor tényleg beüt a crach, akkor az első dolog az lesz, hogy a felfegyverzett emberek elveszik a még maradt/mükődő dolgokat azoktól akiknek még van. Ha nem adják akkor előbb lelövik őket.
Szóval senki ne álmondjon arról, hogy ő majd még most előrelátóan épít egy házat ami mondjuk napelemmel fűthető és ha elfogy a szén/gáz/kőolaj, akkor ő majd a jó melegben figyeli a többi fagyoskodót odakinn. Ő lesz az első akit agyonütnek álmában hogy elfoglalják a házát. -
#47
Ha kicsit nyitott szemmel jarod a vilagod, latod, hogy eselytelen mindketto oldal addig, amig a cegeknak egyre erosodik a befolyasuk lassan mar a vilag iranyitasaban is..
1. Regen volt olyan megaprojekt, hogy piramisok, Manhattan-terv stb, ma ez politikailag megvalosithatatlan a fejlett orszagokban..
2. Az egyen annyira le van butitva a media es oktatas altal, hogy a legujabb generacio egy fejlett orszagban hihetelenul eletkeptelen.
Ángliaban a mai gyerekek pl. meghalnanak Playstation, Lady Gaga es a napi 2l kola nelkul vagy csak attol, hogy tenyleg dolgozniuk kene egyszer. -
lapaleves #46 ...hogy MEGVEHETEM a világ bármely techno... -
lapaleves #45 nyilvánvalóan nem tudsz két tök független rendszert kifizetni és fenntartani.
ezért én azt mondom legyen az önellátás az A terv.
nem beszélve arról, hogy ha nem az az A terv (azaz nem azt használod élesben, nap mint nap), akkor sose tudod meg működik-e valójában. én leginkább akkor ijedtem meg, amikor elkezdtem megvalósítani az A tervet. rá kellett jönnöm, hogy semmim, de tényleg semmim nincs.
kicsit filozofikusan szemlélve meg lehet azt mondani, hogy ha nem vagyok képes magamnak előállítani a betevőt, akkor már rég el vagyok veszve. annyi egérutat eleve kaptam, hogy a világ bármely technológiáját későbbre, amikor már tényleg a magam erejéből kell helytállni.
innen persze messzire lehet menni, tudnék egy szépet kanyarítani az autóval kompatibilis 12v előnyeiről egy worst case menekülési helyzetben, meg egy másikat arról, hogy miért nem szabad kidobni semmit, amit magad nem tudsz otthon előállítani.
esetleg a vallási vonalat is belekeverve: akkor jönnénk rá mi a pokol és mi a paradicsom, amikor a paradicsom elmúlik, mi pedig saját gyarlóságunk miatt a pokolban találjuk magunkat. ugyebár éhezve-fázva lehet majd azon filózni, hogy mennyi eltartható élelmet vagy fenntartható technológiát lehetett volna venni. én személy szerint jókat röhögök magamon, amikor mindenféle finom és drága szart veszek újra és újra, aztán a másik sorban a szemembe röhög a só, cukor meg a gazgaságos durum tészta. mindez a felsőbb hatalom humorérzékére vallana, amiből azért kaptunk már kóstolót elégszer.
abbahagyom. -
#44
Csókolom az aranyos buksitokat!
Én kb. 10 éve ugatom itt, hogy a fejlődésnek 2 csapása kell, hogy legyen:
1. egyrészt kellenek központi cuccok: atomerőmű, mobiltelefonhálózat, internet, elektromos-, víz-, gáz-, csatornahálózat, DE!!!!
2. mindenütt ott kell lennie B-tervként az autonóm rendszereknek: napkollektor, szélerőmű, biogáz, napelem, geotermália, wifi, PMR, ÉS FŐLEG ÖNÁLLÓAN GONDOLKODNI KÉPES ÉS CSELEKVŐ, ERKÖLCSÖS EMBEREK, mint szerénységem.
Remélem érthető voltam! -
lapaleves #43 van itt egy nagyon fontos részlet, amin a tagadásban élők (most nem rád értem) diszkréten átugranak:
ha csak a negyede igaz a peak oilnak, akkor is komoly gondok lesznek. látható, hogy sem az államok, sem a piaci mechanizmusok nem a jó irányba mozognak. az egyén szemszögéből szerintem ez két utat jelent:
1. relatíve nagy energiákat kell összpontosítani a megújuló erőforrásokra, illetve a hatékonyság növelésére (jelenlegi pazarlás minden formája).
2. fel kell készülni a legrosszabbra. ez az, amit a repülőgépeken "unlikely event of evacuation"-nek, vagy "esetleges vészhelyzeti esemény"-nek mondanak.
ez a második nagyon lényeges, mert ha tényleg baj van, akkor már nem az lesz a tét, hogy hány év múlva olvad a permafrost, hanem hogy éhen hal-e a család holnap. onnantól kezdve nincs állam meg piac, csak te vagy, meg minden, amit addig vettél. legyen az ritkaföldfémes napelem vagy kollektor, vagy szigetelés.
beláthatóan a második szoros kapcsolatban van az elsővel, mert a takarékosság önmagában növeli a felkészültséget, a megújuló erőforrások meg jellemzően az önellátás fokát növelik. persze it jön a csavar, mert hiába van napkollektorod, ha a 60-80w szivattyúhoz nincs delej. nagyon észnél kell lenni tehát, például ugyanannyi pénzből vehetsz kondenzkazánt vagy tömegkályhát is. az előbbi szart se ér, ha tényleg bármi van.
szerintem ez nagyon hasonló dolog, mint a légzsák. valószínűtlen, hogy valaha is szükség lesz rá. szerencsére kötelező, így engem már egyszer megvédett valami sokkal csúnyábbtól. ha nem lenne kötelező (ahogy a megújuló sem), akkor senki nem venné, mert "kidobott pénz".
szerintem akinek lehetősége van kezdjen el a lehető legtöbbet befektetni az önállóan működni képes megújulóba, senki nem tudja, hogy holnap lesz-e még napelem vagy gyár. -
#42
gondolom egy kis pénzbedobó nyílás is lesz ezeken az állomásokon. ha be is jön pár éven belül ugyan ott leszünk. de remélem nem :D -
#41
Nagyjabol egyetertek.
Nehany plusz teny (a tobbieknek):
A napelemek eloallitasa erosen kornyezetszennyezo es tobb (tenylegesen) ritka fem kell hozza. Lehetetlen erre alapozni a kozlekedst.
Bizonyos naperomuveknek es tenyeszreaktoros atomeromuveknek lenne eselyuk, de kutatni (es epiteni) kene ezerrel, ami jelenleg nem nagyon tortenik.
Az energiat leginkabb viztarozokban lehet tarolni, amit sajnos sok helyen ugye nehez epiteni, de sokszor ott sem hasznaljak ahol lehetne.
A mai akkumulatortechnikak nagyon kornyezetszennyezok es gyenge hatekonysaguak. Ujabbaknak pedig nem tortenik komoly kutatasa..
Az osszeomlas (apropo konyvajanlo- Jared Diamond: Osszeomlas) elott ha atternenk lokalis ellatasra, akkor az lehet, h igy elkerulheto lenne, persze a varoslako nem az a tipus...
