120
-
#40
Miert szo szerint? :)) -
TheWbtist #39 Üdvözlet.
Előre szólok, hogy amennyiben számodra az "olajcsúcs" kifejezés nem ismert, akkor a lejjebb olvasottak negatívan befolyásolhatják a világnézeted. Ha mégis elolvasod, saját felelősségedre tedd!
Az első hozzászóló gondolatát azzal egészíteném ki, hogy ennek a dicséretes rájövetelnek az árnyoldala, hogy 20 évvel ezelőtt ellett volna rájönni, akkor még lett volna esélyünk. Már a neves tudósok szerint sem nagyon van. Csak erről valamiért nem nagyon cikkeznek naponta úgy mint a villanó bugyikról...
Tudniillik (vagy inkább nem nagyon illik) Egyre nagyobb összhangban állítják különböző forrásokból, hogy 2008-ban volt a világ olajkitermelésének a csúcsa. 88 MILLIO hordó/NAP kitermeléssel, és bár próbálnak megszakadni mégsem bírnak többet termelni, ugyanis már nincs a Földön olyan olajmező amit ne fedeztek volna fel. A jó öreg gazdaságunk (kb 100 éve használunk pl olajat és földgázt, ami Földtörténeti szempontból még egy villanásnyi sincs...) viszont megkívánná, hogy legalább 1,5-2%-al növekedjen a kitermelés minden évben. Hát, ez nem jön össze. Előrejelzések szerint már 2011-ben olajellátási gondok lehetnek, de még a leg-leg-leg (sőt még ennél is legebb) optimista becslések is 25 éven belül a jelenlegi kitermelés HARMADÁT jósolják. Segítek matekolni, ez 66%-os vsszaesés (!!!!!!!). 99,9%-a az ezt olvasóknak még csak nem is sejti, hogy mivel jár a társadalmunkra egy ilyen visszaesés. Kis kóstolót kapott amerika a közelmúltban, az olajembargókor, akkor 8% volt a hiány, több kilóméteres kocsisorok voltak a kutaknál ahol egyáltalán lehetett tankolni, Angliában 3 munkanapos volt a hét és és mindennaposak voltak az áramkimaradások.
Félreértés ne essék, nem tudjuk sem szél-erőművel, sem napenergiával, sem atomenergiával megoldani a helyzetet. Hogy miért? Erről legalul.
És, hogy mik lesznek a következmények?
Részlet a wikipedia Olajhozam-csúcs elmélet cikkéból: http://goo.gl/a0lwa
A részletek kifejtése nélkül néhány lehetséges következmény:
Az ősmaradványi (fosszilis) erőforrások adják a villamos áramtermelés döntő részét (az olaj 7%-a, a földgáz 44%-a, a kőszén 88%-a, a víz- és atomerő 100%-a erre fordítódik). Az ősmaradványi erőforrások kiesése fokozatos áramkorlátozást, illetve teljes kimaradást okoz 5, illetve 10 éven belül. Áram nélkül a mai társadalom nem képes fennmaradni, a városi életforma megoldhatatlan nehézségekbe ütközik. (A nagy 2003-as amerikai áramszünet – ami persze inkább múlott az Enronon és egyéb spekulánsokon, mint a tényleges energiahiányon – a legszemléletesebb példák arra, hogy mi történhet, ha az elektromos energia iránti igény meghaladja a kínálatot.) Nincs szállítás, az élelmiszer nem jut el a városokba (a szállítás 90%-a olajalapú); áram nélkül megszűnik a vízellátás, a tájékoztatás és a hírközlés. Mivel a fejlett világ a kapcsolattartásra egyre jobban a világhálót és a hordozhatótelefon-rendszert használja, ezért ez a terület is komoly visszaesést fog elszenvedni.[23]
Előbb-utóbb bevezetik az olaj- és benzinjegyet, a szénhidrogénekből előállított termékek pedig hiánycikkek lesznek.
Olaj hiányában a műanyaggyártás (mely az élet egyre több területén kizárólagos, és az anyagforgalom felét teszi ki) megszűnik.
Ősmaradványi erőforrások nélkül nem lehet műtrágyákat és vegyszereket előállítani. A gépek is leállnak, mindez együtt a zöld forradalom utáni mezőgazdaság végét jelenti. A termésátlagok a harmadukra-ötödükre esnek vissza, attól függően, hogy éppen milyen talajról van szó.[24]
A növekvő erőforrásárak miatt pénzromlás lép fel, mely többé nem áll meg. A folyamatot gazdasági válság és munkanélküliség követi, mely a fogyasztói társadalom bukásához vezethet.
Az összeomlás sorrendje egyes nagyon pesszimista forgatókönyvek szerint: az erőforrás-kínálat csökken, a gazdaság zsugorodik, a közegészségügy, mint a legdrágább és legkifinomultabb ágazat, összeomlik, ezt követik a zavargások, járványok és éhínségek. A fejlődő világban a zöld forradalom utáni mezőgazdálkodás megnövekedett termésátlagai a népesség növekedését is maguk után vonták. Amikor ezekben az országokban az erőforráshiány miatt visszaesnek a termésátlagok, továbbá összeomlik a gazdaság, a valószínűségre hagyatkozva egy embernek 1/5=20% esélye lesz élelemhez jutni[23][25] és 50-60% esélye lesz túlélni a járványokat és zavargásokat, azaz összesen 85-90% eséllyel nem maradhat életben. Az egész harmadik világ népességére nézve ez mintegy 4-4,5 milliárd ember halálát jelentheti majd, körülbelül 2040-ig bezárólag. Az észak-koreai nagy éhínség, és több millió ember halála éppen annak köszönhető, hogy Kína már nem hajlandó olcsón földgázt szállítani Észak-Koreának, amely így nem képes műtrágyát gyártani. A termésátlagok visszaesését éhínség követte, melyben 3 millió ember halt már meg, és további 4-5 millió áll az éhhalál szélén. Észak-Korea az olajért cserébe még atomprogramját is feladta 2007 elején.
Ha végigolvastad a beírásom (és bennmaradhat a fórumban...), gratulálok. !!BÁRMI!! kétséged, kérdésed, hozzáfűznivalód előtt, kérlek nézd meg ezt az előadást: http://goo.gl/KVf5K utána olvasd át a www.ffek.hu weboldalt. Ha ezt megtetted, akkor tudod, hogy hová és kinek címezd a kérdéseid/kételyeid. -
roliika #38 Benziiiiiiiiiiiiin! -
djw #37 magyar? :D -
#36
Japán le van maradva.
A magyar találékonyság verhetetlen.
Most, hogy 360 ft jár a 95-ös benzin, ideje felvennünk a kesztyűt, és leszámolnunk az olajmaffiával. A harc elkezdődött!
(Persze ez csak nektek újdonság, én már rég menetelek.)
-
lapaleves #35 itt a link egy vidihez. lehet hallani, hogy nagyságrenddel nehezebb dolga van forduláskor. az egyik ok, hogy nincs lánctalp, ami elosztja a terhelést a talp középső részeire is, ahol a megtett körív közelebb van a tengelyre merőlegeshez.
de megnézheted a bobcat is miket hagy egy aszfalton manővezerés után. minden az, csak nem hatékony. ott is csak a méretek miatt használják, esetleg mert failsafe. -
lapaleves #34 hidd el pontosan értem mire gondolsz.
tegyél meg annyit, hogy lerajzolod a négy kereket, meg az ívet, amit meg kell tenniük. hacsak a kerekek nem egyedileg kormányozottak láthatod, hogy gyakorlatilag burnoutot kell csinálnod.
ha úgy értetted, hogy minden kerék kormányozott is ehhez, akkor oké, csak értelmét még mindig nem látom. -
kvp #33 "én megcsináltam ezt a lánctalp-szerű hajtást anno legoból, egy egymotoros koncept részeként. egy difit az egyik irányba blokkolva megoldható, hogy a két kimenet az egyik irányba tekerve megegyező irányba forog, míg a másik irányba egymással ellenkezőbe. tehát előre hajtva egyenesen megy, hátra hajtva a tengelye körül fordul. ha érdekel tolok linket. mindamellett tudom milyen a mechanikus difizár, felezővel is alig fordul a kocsi. szóval a tengelye körül az átlag akármilyen hajtású autó csak nagyon nehezen, iszonyú gumi ill. hajtáslánc kopással tudna megfordulni."
Nem eppen igy mukodik. A lenyeg, hogy legalabb ket motor kell, minden oldalra legalabb 1-1. Ilyenkor a kormanyzas a kerekek eltero sebesseggel torteno hajtasaval tortenik, tehat a kanyariv a ket meghajtas kozti sebessegkulonbsegbol jon. Helyben forgashoz ellentetes iranyba kell forgatni a ket oldal kerekeit. Ilyen modon mukodnek a kis bobcat markologepek is, tehat ha egy varosi kisauto mereteben kepesek gumikerekes valtozatban megepiteni ezt a kormanyzast, akkor autoknak is jo lenne. A megoldasban az a jo, hogy egyaltalan nincs benne differencialmu. (a mechanikus differencialmuves tank hajtast semmilyen ertelmes jarmu nem hasznalja) Az egesznek annyi a lenyege, hogy egy motor hajt egy oldalt, a masik motor a masik oldalt. A ket oldal teljesen fuggetlen es se mechanikus, se elektromos kapcsolat nincs koztuk, csak kozos taprol, de kulon meghajto aramkorrel mukodnek. A ket meghajto aramkorre juto vezerlojelek differenciaja hatarozza meg a kanyarivet. Ez ellentetes polaritas esetben helyben torteno megfordulast eredmenyez. Egyebkent ha nem hasznalja egy elektromos auto ez utobbit, mar csak a mechanikus differencialmu kihagyasa jot tesz a hajtaslanc hatekonysaganak. 4 motor eseten pedig maximalizalhato az allohelyzeti nyomatek, minimalizalva a mechanikus attetelek szamat. (wheelhub meghajtas eseten 0-ra) -
lapaleves #32 "Lassan, de biztosan haladunk ezek megfelelő szintű hasznosításához"
azért alkalomadtán nézz rá mennyit (nem) fejlődött a napelemek hatásfoka az elmúlt 20 évben, meg hogy vajon még mindig ezeréves ólomakksikban tároljuk-e az így nyert elektromosságot. -
lapaleves #31 én megcsináltam ezt a lánctalp-szerű hajtást anno legoból, egy egymotoros koncept részeként. egy difit az egyik irányba blokkolva megoldható, hogy a két kimenet az egyik irányba tekerve megegyező irányba forog, míg a másik irányba egymással ellenkezőbe. tehát előre hajtva egyenesen megy, hátra hajtva a tengelye körül fordul. ha érdekel tolok linket.
mindamellett tudom milyen a mechanikus difizár, felezővel is alig fordul a kocsi. szóval a tengelye körül az átlag akármilyen hajtású autó csak nagyon nehezen, iszonyú gumi ill. hajtáslánc kopással tudna megfordulni. -
#30
Az utóiratodhoz hozzászólva, az atomenergia sem egy végtelen erőforrás. A működéséhez szükséges hasadóanyagok nem állnak végtelen mennyiségben redelkezésre.
Ugyebár kifogyhatatlan a szélből, a napból és az ár/apályból illetve a tengeráramlatokból és a folyókból nyert energia.
A geotermikust nem sorolnám ide, mert az inkább csak a fűtési rendszerekhez jó.
Lassan, de biztosan haladunk ezek megfelelő szintű hasznosításához. illetve a nyert energia gazdaságos tárolásához. -
#29
Felvidéken élek, ezért írtam a kassai töltőállomásról. Nem kötekedésből vagy információ hiányból, amit valszeg kihoztál a mondandómból...
A lényeget megint nem értetted meg. Ugyanis azt akartam ezzel mondani, hogy a multik megint kézbe vesznek valamit, gyorsan, még mielőtt teret adnának ennek a technológiának, ráadásul nem is környezet kímélő módon, ahogy azt most a Honda teszteli. -
#28
Húúú! Ez a zseblámpák várositelepjárója, nekem köll!!!
-
MoT3C #27 Nem lesz itt olcsóbb, meg takarékosabb semmi sem, csak környezet kímélőbb, simán kivetik az adókat. Akinek lesz ilyen kocsija akárhol is tölti fel fizeti majd a jövedéki adót. -
kvp #26 Azoknak akik nem olvastak a cikket es/vagy a hozza tartozo kepet:
-ez a toltoallomas napelemes, de halozatra is ra van kotve
-a tolto aram jo resze nem a napelemrol hanem a halozatrol jon
-van benne 3 lassu tolto, ezek 15-17 amperesek, sima europai/amerikai halozati aram jon beloluk
-van benne 1 gyors tolto, ez egyenaramu es 125 amperes, de ehhez kulon ipari aram kell
-az eppen fel nem hasznalt napelemkapacitast a halozatba kuldik
-az eppen a felhasznalt es napelembol nem fedezheto kapacitast a halozatbol veszik
Az egesz nem mas, mint egy honda napelemes halozati aramfejleszto, es ket kulso gyartotol szarmazo halozati tolto egybeepitese. Az egeszben az a poen, hogy 110-240V kozott barmilyen halozatra ralogathato es kepes tolteni szinte barmilyen jarmuvet 100-240V AC es 500V DC tappal. Gyakorlatilag egy jo nagy halozati adapter feszultsegkonverziohoz, a tetejen egy marketing celu napelemmel.
Egyebkent a gyorsan toltheto kondik jelentik a jo megoldast. Arrol nem beszelve, hogy ha lenne ra lehetosegem, akkor mar csak teljesitmeny szempontbol is egy elektromos hajtaslancu autot vennek, mivel sokkal jobban gyorsul, nem kell bele sebessegvalto (mivel a hajtas linearis) es 4 motoros osszkerekhajtasos elrendezesnel meg differencialmu sem, ellenben allo helyzetben is maximalis nyomatekot ad. (differencialis hajtasi kapcsolassal pedig sajat kozeppontja korul is megfordul, tehat 0 meteres a kanyariv)
Jelenleg az elerheto idealis auto egy diesel elektromos rendszer, ami nagy aksikkal rendelkezik, van benne buffer kondenzator es a motort csak akkor kapcsolja be ha merul az aksi. Rovid tavon halozatrol is utantoltheto, hosszu tavon motorrol kapja a tapot. Fekezeskor pedig elteszi a visszanyert aramot. Ilyeneket mar gyaranak a japan, de ujabban az amerikai gyartok is. Biztonsagosnak biztonsagosak, mivel a dieselmozdonyokbol kolcsonyvett technologia eleg nehez autot igenyel, ezert tobbnyire megerositett vazu varosi terepjarokba epitik ezt a fajta hajtaslancot. Arban sajnos dragak, ugyanakkor az uzemanyagkoltseg szo szerint filleres. Ha valakinek van otthon aramfejlesztesi lehetosege (napelem, hazi szeleromu, vizikerek, geotermalis, akarmi) vagy videki es van biodiesel/biogaz alapanyaga, akkor pedig ingyen van az uzemanyag.
ps: Egyebkent tisztan elektromos autokhoz az idealis tomeges aramforras az atomeromu es a bufferelt halozat. -
lapaleves #25 bocs, csak naponta egyszeri töltés 135 évig... -
lapaleves #24 onnantól kezdve, hogy a napelem a hőerőművel ellentétben bárki számára megvehető nem értem mi alapja a félelemnek, hogy majd a gonosz terrorista kapitalista tőkések kezére kerül.
féloff kondis zseblámpa:
elég méretes darab, elviselhető (persze akksihoz nem mérhető) teljesítménnyel. viszont 135 évig csak feltölt-kisüt-feltölt-kisüt. sajnos nem vízálló, csak esőálló. meg 40 ropi, nem az az átlag kínai "police" lámpesz. -
duke #23 "A tömeg-energia arányuk is jobb a kondiknak, csak a tárolási időn kell nyújtani. Már készültek kisérleti járművek szuperkapacitással, az eredmények derülátóak "
Persze a teljesitmenyuk joval nagyobb akkumlatornal, szinte "robbanas" szeruen adjak le az energiajukat, de a kapacitasuk egyenlore meg kicsi. Elektromos dragsterekben, meg a megallokban toltheto elektromos buszokhoz nagyon jok, de autohoz meg keves a kapacitas.
Ezt ket ceget szoktam nezegetni, hogy azert kepben legyek, kondi ugyben.
http://www.tavrima.com
http://www.maxwell.com/products/ultracapacitors/product.aspx?PID=K2-SERIES -
#22
nalunk is az elmu 1 evig ingyen adja az elektromos aramat a toltoallomasan.
attol meg, hogy te nem tudsz rola, meg van. -
#21
A tárolás idő nem gond, hisz ha töltőállomáson vagy, akkor a feltöltött áramot azonnal el is fogyasztod. -
syn7h37ic #20 Jeleneg még így van. Csakhogy egy akkumulátort közel sem tudsz akkora energiával tölteni, mint egy kondit, és ez az energia leadásában is hasonló. Az lehet, hogy egy vájling kondi kb. annyi energiát tárol ,mint egy ceruzaakku, de ezt képes azonnal leadni, akár több 100Amperrel is, ezt egy ceruzaakku nem tudja. Ha már sarkítjuk a dolgokat. Akárhogy is nézzük, egy akkumulátor töltési ideje nagyságrendekkel hosszabb idő, mint a kondiknak. A kisütési idő szintén. A tömeg-energia arányuk is jobb a kondiknak, csak a tárolási időn kell nyújtani. Már készültek kisérleti járművek szuperkapacitással, az eredmények derülátóak -
duke #19 "Nem muszáj feltétlenül akkumulátorban gondolkodni, szerintem az egyik lehetséges alternatíva még a szuperkapacitás. hatalmas áramerősséggel is tölthető, így a töltési idő is minimalizálható"
Persze gyorsan tolthetok, de az energia suruseguk egyenlore nagysagrendileg marad el az akkumlatoroktol. Az akkuk mar elertek azt a szintet, hogy gond nelkul lehet autoban hasznalni, de a kondenzatorok ettol meg nagyon messze vannak. Egy literes uveg meretu szuper kapacitas kb egy ceruza akku kapacitasaval egyenlo. Nyilvan fejlodni fognak, de nem hinnem hogy beeloznek az akkumlatorokat, mert kozben azok is fejlodnek. -
bino512 #18 "A legnagyobb akadályt a közeli jövőre vetítve az elektromos autókat kiszolgáló infrastruktúra megteremtése jelenti."
Tényleg ,marha nehéz:D ugyan olyan töltő állomás mint a mostani benzinkutak XD
de egyébként francnak se kell töltőállomás,hazamegyek be a konektorba azt cső:D
Pl tesla.... -
sanyicks #17 Ja, ha egyszerű nagykapacitású kondenzátorba táplálnának vissza fékezéskor, és a köv gyorsításkor az felhasználva, elég hatékony városi hibrid autókat lehetne csinálni, ami nagyrészt városban tisztán elektromosan tudna működni. -
#16
Leginkább hamar elveszti a töltését. De érdekes alternatíva. Per pillanat inkább amolyan "lendkeréknek" jó. -
syn7h37ic #15 Nem muszáj feltétlenül akkumulátorban gondolkodni, szerintem az egyik lehetséges alternatíva még a szuperkapacitás. hatalmas áramerősséggel is tölthető, így a töltési idő is minimalizálható, tehát lehet hamarosan olyan rövid töltési idő, mint pl. egy benzin tankolás. Otthon pedig lassabban kis áramerősséggel is lehessen tölteni.
A szuperkapacitásnak ott még a súly előnye is, jóval könnyebb, mint egy akku. Csak sajna még nem kiforrott a dolog... -
#14
3#: Attol meg messze van a napelemek hatasfoka, hogy az autotetejerol lehessen tolteni a ukodo aksikat;)
4#: A mobilaksik, cellak csereje lenne logikus a toltoallomason, ami nem artana a szabvanyos lenne - nehez ugy;)
6#: Lenyegtelen szamolni a koltsegeket, arakat, meg ha ingyem is tudnak eloallitani az energiat, akkor sem adnak 15-20%-kal olcsobban mint barmilyen mas koolajszarmazek uzemanyagot;) Ez nem jotekonysagi szervezet, nem azert kuzdenek, fejlesztenek, hogy a lakossagnak jo legyen;)
7#: Gyorsan megoldanak, attol nem kell feni;)
De az se lenne rossz megoldas, ha az ilyen elektromos toltoallomasok moge, tobbszintes epuletet terveznenek, es jelenleg a sitteken piheno eliteltek, napi 24/24-ben dinamos bicikliket tekergetnenek;DDDDDDDDDD -
#13
Az elektromos hajtásért jelenleg nagyon sok technológia küzd. Egyik gyakorlati megoldás a hibrid. Ez várhatóan széles körben terjedni foga full elektromos megoldásokig. -
#12
A gyors tankolásra elég jó megoldás lehetne a cserélhető akku. Erre kellene egy szabvány, ami állna néhány különböző méretű, kapacitású akksiból, amiket autótípusok szerint lehetne a kocsikba pakolászni. Ezt a "benzinkúton" akár egy robot is csinálhatná. Az üres akksiakt, pedig a kutakon visszavennék és akár részben napenergiából, részben hálózatról tölthetnék. Az 50 liter bena helyett tessék mindenkinek egy 200kg-os akkut odaképzelni.
A benzinhez hasonló energiasűrűség azonban még távol van a mai akksitechnikával. -
#11
Aztán mehet rá az 57% haszon XD
Mi meg szívjuk szó szerint... -
sanyicks #10 jajj és hogy a frekvencia se legyen má kompatibilis majd mondjuk 156 3/4 Hz kell hozzá :) -
sanyicks #9 gondolom majd 4 fázisú árammal "kell" majd táplálni, aminek pontosan 578,329 voltosnak kell lennie :D mert olyan nem jön a konnektorból, még ha ipari áramot vezettetsz be sem :) -
#8
A helyi erőmű (ez esetben a kassai erőműből jön az áram) állítja elő, vagyis nem napelemek. A szolgáltató honlapján feltüntetett adatok szerint jelenleg ez az egy működik, 400 voltos áramot kínál, a jövőben házi feltöltőket is felkínálnak majd, amit csatlakoztatni lehet a hálózathoz... -
#7
Engem csak 1 dolog érdekel!
Azt hogy oldják meg hogy otthon ne buzeráljuk a gépeket!
Tehát csak "hivatalos" helyen lehessen őket feltölteni,elegendő haszon lehúzásával! -
lapaleves #6 nézzük kicsit a dolog technikai oldalát, mielőtt pezsgőt bontunk. a képen 3 x mondjuk 10 x 10 méteres napelem van. az 300 m2.
ezt most kikopiztam, de nagyjából reális:
"évente 1000-1200kWh energia termelhető meg 1kWp napelem kapacitással Magyarországon"
ha azt mondom, hogy ezek a napelemek 17%-osak, akkor az 39kWp, azaz 39 kW max pillanatnyi teljesítmény (naponta legeljebb egyszer, délben).
évente 46800kWh, az naponta 128kWh. persze 3-szor ennyi nyáron, harmadennyi télen, ez átlag.
ha csak 5kW átlagteljesítményű járművekkel számolunk, akkor abból 25 kocsit lehet 1-1 órányi útra feltankolni egy nap. télen mondjuk jó eseteben 7-et.
szóval nem úgy van ez még. ja, és 3 eur/Wp ár mellett csak a napelem 39 milla, az akksik még vagy 20. ez önmagában nem sok, csak a teljesítmény fényében elszomorító kissé.
egyébként a napelemre való átállás (...felé haladás) a legjobb módszer, hogy lássuk mennyire messze vagyunk a fenntarthatótól. mindenkinek tiszta szívből ajánlom, fura módon az épeszű felkészülés a legkevésbé szól a napelemről, sokkal inkább méregetés, megfelelő eszközök beszerzése meg a rossz szokások kiirtása az első lépések. -
Bwanamon #5 Oké, és a szlovák szolgáltató által biztosított áramot milyen erőmű állítja elő? -
Szefmester #4 És mennyi idő feltankolni egy elektromos autót? Mert itt a legnagyobb gond.Amíg nem csak annyi hogy odaállsz, rácsatlakozol, és vársz amíg nem jelzi a gép hogy kész vagy, és mehetsz be mindezt egy percen belül, senki nem fogja használni mert nem kényelmes. (sajnos) -
#3
Akkor már a napelem lehetne az autó tetején is, és akkor ha szabadon hagyjuk, akkor nyáron magától is feltöltődik (vagy a garázs tetején), ezzel már mindenkinek ingyenes lenne az "üzemanyag", aki nem panelben él. -
#2
Kassán pedig a múltkor megnyitották az első elektromos töltőállomást, ami természetesen nem napelemekből áll, és ingyenesen engedélyezte a tulajdonos (az áramszolgáltató ugyebár...) a "tankolást" a következő év feléig.
-
T0nk #1 "Amikor az autógyártók először elkezdtek gondolkozni az elektromos autók bevezetéséről, úgy tervezték, hogy az egyik fosszilis üzemanyagot kiváltják egy másikkal, vagyis az olajat a szénnel, ami az erőművekben eltüzelve elektromosságot generál."
Jáájhj!
Ez akkorra de akkora baromság... Ez csak a közlekedést mindennapi háborúnak, az autót meg a farkuk meghosszabbításának tekintő SUV tulajdonosok találták ki. Alá kellett valamivel támasztani azt az igényüket, hogy igenis egy autó 5 tonnánál kezdődik, és legalább 800 lóerős, hogy könnyen letolhassa az útról a másik 5 tonnás, de csak 600 lóerős kasznit. Ebbe a világképbe egész egyszerűen nem illik bele, hogy egy autó nem 5 tonna, hanem pár száz kiló, nem megy 250-el, hanem csak 120-al, nem lehet vele körbeutazni a földet egy feltöltéssel, csak annyit megy amennyit különben is használják naponta, és nem védi meg a páncélzat a következő generációs utánpótlás hülye fejét, amikor két ilyen zseni frontálisan ütközik 250-el. És főleg az az abszolút nonszensz, hogy ez elektromos autó nem kipufog! Hát az elfogadhatatlan. Épp ezért elektromos áramot CSAK szénerőműben lehet termelni, mert a kipufogásnak valahol meg kell történnie!!! Ilyenek, hogy víz, atom, szél, és erőművek nem léteznek! És a jövőben sem fognak! Csak szén létezik! És a jövőben is csak szén fog!!! Na meg persze a benzin, mert az jól kipufog!
Szóval jáhj.
A Hondának meg üdv, hogy rájöttek, nem csak szénerőmű képes áramot termelni...