Mini-õsrobbanásokra készül az LHC
← ElőzőOldal 3 / 3
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#39
Nem baj!
Mert Afrikában meg éheznek!
<#hehe>
Mert Afrikában meg éheznek!
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#38
Ezt mondják a fizikusok. Mivel jelenleg 97%-át a világunknak nem ismerjük és halvány fogalmunk sincs mibõl áll ez a sötét anyag és energia, vannak kétségeim hogy tudják-e mit csinálnak ( a fizikusok) .
#37
Nem csodálkoznék azon, ha megcáfolódna egy két elmélet. Legalábbis meginogna.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#36
Oké! Csak még az nem derül ki, most ezzel egyetért, vagy azt akarja mondani, hogy csak "nyugtatják".
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#34
Mit állítunk: nyugtatják
Ki nyugtat: õk (rejtett)
Kit nyugtatnak: embereket
Mivel nyugtatnak: Ez lenne az összetett mondat további része, de hiányzik a kettõt összekötõ szerkezet.
"Amivel nyugtatják az embereket AZ AZ hogy ..."
Ki nyugtat: õk (rejtett)
Kit nyugtatnak: embereket
Mivel nyugtatnak: Ez lenne az összetett mondat további része, de hiányzik a kettõt összekötõ szerkezet.
"Amivel nyugtatják az embereket AZ AZ hogy ..."
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#33
(Nem tudom miért válaszként írtam neked. <#nemtudom>)
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#32
Bocs! Ebben a mondatban hol az állítmány?
Mert szeretnénk megérteni.
Mert szeretnénk megérteni.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#31
Komolyrafordítva a szó.
A CERN-ben a betáplált energia túlnyomó többsége elvész. És itt nem csak arra kell gondolni hogy nem tudjuk hatékonyan gyorsítani a részecskéket. Ha felgyorsítjuk az ionokat és körpályára kényszerítjük õket, azok folyamatosan vesztenek az energiájukból. Ez a szinkrotronsugárzás. (A lineáris gyorsítók ebbõl a szempontból jobbak.) Az az energia amivel a egy-egy részecske rendelkezni fog az ütközésnél, hétköznapi értelemben nagyon kicsi.
A CERN-ben a betáplált energia túlnyomó többsége elvész. És itt nem csak arra kell gondolni hogy nem tudjuk hatékonyan gyorsítani a részecskéket. Ha felgyorsítjuk az ionokat és körpályára kényszerítjük õket, azok folyamatosan vesztenek az energiájukból. Ez a szinkrotronsugárzás. (A lineáris gyorsítók ebbõl a szempontból jobbak.) Az az energia amivel a egy-egy részecske rendelkezni fog az ütközésnél, hétköznapi értelemben nagyon kicsi.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#30
Egyébként mit gondolsz, honnan tudják elõre mekkora lesz a hõmérséklet?
Elárulom, ebben az esetben a hõ nem más mint a részecskék ütközésének sebessége. (illetve kinetikus energiája, ha pontosabbak akarunk lenni, csak azért írtam másképp, hogy mindenképp érthetõ legyen)
Elárulom, ebben az esetben a hõ nem más mint a részecskék ütközésének sebessége. (illetve kinetikus energiája, ha pontosabbak akarunk lenni, csak azért írtam másképp, hogy mindenképp érthetõ legyen)
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#29
Gondolom ki lehetne szamolni mekkora menyisegu nap kellene es menyi ideig hogy szegeden ne kelljen telen futeni,de en azt hiszem nagyobb mint gondolnank.
#28
Amivel nyugtatják az embereket hogy vannak oylan kozmikus részecskék melyeknek sokkal nagyobb az energiájuk mint amit a CERN-ben eleve elõ tudnak állítani és ezek a részecskék sem okoztak még katasztrófát a földön mikor ütköznek a légkörrel.
#27
Persze, igaz amit írsz. Csak azt felejted el, hogy ott a magenergiát szabadítják fel, ami benne van az atommagban. És nem a semmibõl lesz energia. Az atombombához pedig nem elég egyetlen atommagot elbontani, mivel az amúgy is spontán bekövetkezik, még is olyan kicsike, hogy csak komoly mûszerekkel érzékelhetõ (egy bomlás), pedig ott az izotóptól függõen relatívan magas a befektetett energiára esõ nyereség. Itt másképp van.
Két részecske ütközésekor lehet hogy nagyobb energia szabadul fel, mint amit befektettél, de nem olyan mértékben, hogy azt nagyon érzékeny mûszerek nélkül mérni tudd. . Ez azt jelenti, hogy egy részecskébõl, gyakorlatilag alig mérhetõen több energiát lehet felszabadítani, mint amit közöltél vele.
Két részecske ütközésekor lehet hogy nagyobb energia szabadul fel, mint amit befektettél, de nem olyan mértékben, hogy azt nagyon érzékeny mûszerek nélkül mérni tudd. . Ez azt jelenti, hogy egy részecskébõl, gyakorlatilag alig mérhetõen több energiát lehet felszabadítani, mint amit közöltél vele.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#26
"Szerinted az elektromos hálózat tudna akkora energiát közölni a részecskékkel, amitõl azok akkorát robbannának, hogy sok kilométeres kráter maradna a helyükön?"
Már megint mindenféle energiamegmaradással dobálózol itt.
Egey megoldaná, ha õ lenne ott akkor az ólomionok a fénynél gyorsabban száguldoznának! És nem fekete hanem fehér lyukat teremtene! Mert az jó.
:)
Már megint mindenféle energiamegmaradással dobálózol itt.
Egey megoldaná, ha õ lenne ott akkor az ólomionok a fénynél gyorsabban száguldoznának! És nem fekete hanem fehér lyukat teremtene! Mert az jó.
:)
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#25
ne legyetek már buták bazeg...a "kis" darab a napból amit Szegeden is éreznél az kb egy gombostû fejének a mérete. amit itt ütköztetnek...hát alig-alig mérhetõ mennyiség...van pár nagyságrend különbség a kettõ között. Meg mellesleg nem gondoljátok, hogy azok akik ezt kitalálták gondoltak ilyen rohadtul triviális dolgokra???
#24
Ööö, mindamellett, hogy tényleg hülyeség világvégérõl beszélni, elég ökörség azt feltételezni, hogy annyi energiát kell beletenni a dologba, mint amennyi felszabadul.
A felszabaduló energia nem egyenlõ a befektetett energiával energiával. Hogy akkor meg mi van az energiamegmaradás törvényével? Segítek. Egy atombombánál is az energia felszabadításához kell egy robbanótöltettel összenyomni a két radioaktív anyagdarabot, hogy az elérje a kritikus tömeget és atomrobbanás folyamán a már benne lévõ energia felszabaduljon. Gondolkodjunk csak el az E=mc^2 képleten, hogy akkor mibõl is lehet ugye energiát nyerni? Igen, jól gondoljátok! <#nezze> A betett energia csak a folyamat katalizátora, ami átlöki azon a bizonyos határon.
A felszabaduló energia nem egyenlõ a befektetett energiával energiával. Hogy akkor meg mi van az energiamegmaradás törvényével? Segítek. Egy atombombánál is az energia felszabadításához kell egy robbanótöltettel összenyomni a két radioaktív anyagdarabot, hogy az elérje a kritikus tömeget és atomrobbanás folyamán a már benne lévõ energia felszabaduljon. Gondolkodjunk csak el az E=mc^2 képleten, hogy akkor mibõl is lehet ugye energiát nyerni? Igen, jól gondoljátok! <#nezze> A betett energia csak a folyamat katalizátora, ami átlöki azon a bizonyos határon.
Majd legközelebb<#eplus2>
#22
Elvileg ki lehet számítani hogy ismert tömegû fénysebesség közelébe felgyorsított ütközésbõl mekkora energia jön létre.
A kérdés az amirõl szerintem halvány fogalma sincs senkinek, ha léteznek a kvarkok és azok kötését felszaggatjuk az mekkora energiával jár.
A kérdés az amirõl szerintem halvány fogalma sincs senkinek, ha léteznek a kvarkok és azok kötését felszaggatjuk az mekkora energiával jár.
#21
Amúgy ha már ennyi pénzt ráköltöttek, minimum, hogy az õsrobbanást szimulálják vele <#kacsint>
#20
"Majd veszek fel napszemüveget, nehogy túl fényes legyen."
Ne tedd, mert belefolyhat a szemedbe!
Ne tedd, mert belefolyhat a szemedbe!
#19
No, igen! Egy atomrobbanáshoz mért energiát kellene közölni, hogy ugyanakkora rombolást végezzen mint az atombomba.
Hiszen ha kevesebb is elég lenne, akkor itt lenne a Kánaán, mert a semmibõl lehetne irdatlan nagy energiát elõállítani.
A világvége rajongók ezen elgondolkozhatnak egy picit.
Hiszen ha kevesebb is elég lenne, akkor itt lenne a Kánaán, mert a semmibõl lehetne irdatlan nagy energiát elõállítani.
A világvége rajongók ezen elgondolkozhatnak egy picit.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
"Ha a nap magjából egy piciny darabot pestre tennénk szegeden(asszem itt) is éreznék a hõjét,most mit akarnak 10 billió/trillió fokkal? Megolvasztani a földet? Mertha tényleg ennyi lesz a hõmérséklet szépen elpárolog majd az ütköztetõ meg az ország is és mivel országhatárnál van mindkét ország"
Ha a Nap magjából egy piciny darabot a szobámba tennél, észre sem venném, és semmi bajom nem lenne, ha az a pici, az elég pici. De itt ólom ionokról van szó.
600 000 000 000 000 000 000 000 darab ólom atom nagyjából 200 grammot tesz ki, tehát egy darab ólom atom 3 000 000 000 000 000 000-ad része a gramnak. És örülhetnek, ha egy nap alatt ezer ilyen ütközést generálnának.
De gondolj bele, hogy annak a gyorsítónak van egy villanyszámlája, tehát energiát használ fel. Szerinted az elektromos hálózat tudna akkora energiát közölni a részecskékkel, amitõl azok akkorát robbannának, hogy sok kilométeres kráter maradna a helyükön?
Ha a Nap magjából egy piciny darabot a szobámba tennél, észre sem venném, és semmi bajom nem lenne, ha az a pici, az elég pici. De itt ólom ionokról van szó.
600 000 000 000 000 000 000 000 darab ólom atom nagyjából 200 grammot tesz ki, tehát egy darab ólom atom 3 000 000 000 000 000 000-ad része a gramnak. És örülhetnek, ha egy nap alatt ezer ilyen ütközést generálnának.
De gondolj bele, hogy annak a gyorsítónak van egy villanyszámlája, tehát energiát használ fel. Szerinted az elektromos hálózat tudna akkora energiát közölni a részecskékkel, amitõl azok akkorát robbannának, hogy sok kilométeres kráter maradna a helyükön?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#17
Megelõztél wazze!
<#ticking>
<#ticking>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#16
Emberek mit gyártotak máris? Ez olyan kis helyen fog zajlani olyan minimális ideig hogy a hõnek ideje nem lesz terjedni...
#14
Kb.
Egy villanás és hoppsz, el tûnt a fél naprendszer.xD Majd veszek fel napszemüveget, nehogy túl fényes legyen. <#hawaii>
Egy villanás és hoppsz, el tûnt a fél naprendszer.xD Majd veszek fel napszemüveget, nehogy túl fényes legyen. <#hawaii>
#13
Amúgy meg mindenki megnyugtatására, most is nagy-nagyon forró az a rendkívûl kicsi darab az LHC-ben.
#12
Mekkora az a kis darab és mennyire éreznéd?
Csak mert mondjuk egy 100kt-ás atomrobbanásnál keletkezõ kis darab kb 1 kilóméteres és annak a hõjét éreznéd Szegeden is, de meg jegyzem, hogy az atomrobbanás forróbb, mint a Nap közepe és nem annyira éreznéd, mint gondolod.
Csak mert mondjuk egy 100kt-ás atomrobbanásnál keletkezõ kis darab kb 1 kilóméteres és annak a hõjét éreznéd Szegeden is, de meg jegyzem, hogy az atomrobbanás forróbb, mint a Nap közepe és nem annyira éreznéd, mint gondolod.
MINNMEGHALUNK!!!!!!!!<#idiota>
#10
Igaz, h kis területet.
De minél nagyobb a hõmérséklet, annál nagyobb területen lesz az érezhetõ.
Valaki írta, h ha egy kis darabját el hoznák a napnak.... csak egy kis darabról van szó, mégis óriási területen éreznék. Akkor egy kis részecske hõsugárzása is messze eljut, ha olyan magas az a hõmérséklet. Nem?
De minél nagyobb a hõmérséklet, annál nagyobb területen lesz az érezhetõ.
Valaki írta, h ha egy kis darabját el hoznák a napnak.... csak egy kis darabról van szó, mégis óriási területen éreznék. Akkor egy kis részecske hõsugárzása is messze eljut, ha olyan magas az a hõmérséklet. Nem?
#9
Igen, 10 billió lesz az. Csak ugye az angolban short scale-t használnak, tehát million, billion és trillion van, magyarban meg long scale-t használunk, tehát millió, milliárd, billió van. Trillion=billió.
Sokadszorra itt az SG-n: nézzen már utána a cikkfordító annak, hogy mit ír.
Sokadszorra itt az SG-n: nézzen már utána a cikkfordító annak, hogy mit ír.
#8
Nem fog leolvadni semmi. Irtózatosan kicsi területen (Milliméter milliomod része) melegítenek fel pár részecskét. Ha egy medencényi 1 fokos vízbe beöntesz 1 dl 80 fokos vizet gyakorlatilag semennyire sem lesz mérhetõ, hogy az melegített valamit is. Itt nagyon nagy hõfokok vannak, de irtózatosan pici térfogaton!
Corei9-9700K, Giga Z390M Gaming, 32GB DDR4, GeForce RTX 3090
most nem hülyéskedésbõl, de ha leolvadna ott 1-2 km-es környezetben minden, akkor gyakorlatilag véget érne az emberiség részecskekutatása
#6
Ezek addig szögelnek, amíg nem csinálnak egy mini fekete lyukat, ami elviszi a fél naprendszert :D
Corei9-9700K, Giga Z390M Gaming, 32GB DDR4, GeForce RTX 3090
#5
Ha a nap magjából egy piciny darabot pestre tennénk szegeden(asszem itt) is éreznék a hõjét,most mit akarnak 10 billió/trillió fokkal? Megolvasztani a földet? Mertha tényleg ennyi lesz a hõmérséklet szépen elpárolog majd az ütköztetõ meg az ország is és mivel országhatárnál van mindkét ország <#mf1><#wilting><#merges2>
Bardo:XialaHUN GB3 SF WARI
#4
10 billió fok akart az lenni szerintem (a Nap magjának hõmérsékleténél milliószor melegebb is kb. ennyi, úgyhogy biztos vagyok benne). Valakinek már megint nem megy a számok lefordítása angolból magyarra...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#3
ez nem feltétlenül ehhez a cikkhez kapcsolódna, ettõl persze még elismerésre érdemes dolog.
#2
10trillió fokos villanások? hát ez buli lesz! ;)
\'\'Racing is life. Anything that happens before or after is just waiting.\'\'
#1
A cikkben erdemes lenne megemliteni az ugy magyar vonatkozasat is. Mi csinaltuk ugyanis azt a nagy sebessegu optikai osszekottetes (DDL), amivel az irdatlan mennyisegu adatot kiolvassak.
← ElőzőOldal 3 / 3