#59
Képzeljünk el egy bonyolult, de koherens, a kvantum-összefonódás elve alapján létező világot, ahol azonban nincs tér, nincs idő. Kb, mint a világ kinézhetett az ősrobbanás előtt. Azonban ennek a világnak nincs mérete sem, hiszen ez is olyan értelmetlen kifejezés, mint az idő, ebben az állapotban.
Szüntessük meg az összekapcsolódást egy szimmetria sértés szerint és már is megkapjuk a teret és időt, meg anyagot.
De vajon ez a tér és idő a valós, vagy éppen ez a virtuális?
Egy ilyen világ persze a saját idejében kifejezve tarthat akármeddig, évmilliárdokig, azonban nem biztos, hogy valóban olyan szinten elkülönült ettől az ősi állapottól, mint azt mi képzeljük.
Mi van, ha az ősrobbanás valójában még mindig nem történt meg, még mindig ugyan abban az időtlen univerzumban vagyunk, csak létrejött egy parányi kis fluktuáció benne, ami a mi számunkra persze nagyon is fontos és valós, de valójában még pillanatnyi zavarnak sem nevezhető?
Ilyen szempontból nem is kell hogy sérüljön az energia megmaradás soha, hiszen valójában nincs is anyag, legalább is úgy ahogy mi hisszük.
:)
#59